Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-18 / 14. szám

■ 1052 JANUÁR 18 ** A ?» T. O a PÁ R 7 ÉS PÁRT ÉPÍTÉS A szigetvári gépállomás kommunistáinak jó munkáján múlik, hogy a munka megjavuljon, hogy megszűnjenek azok a hibák, amelyek tapasztalhatók még a gépállomáson A ^Szigetvári Cipőgyárban megjavítják a% oktatási munkát A srige'vári gépállomás dolgozol huszonhét új -fraktoristával erősödlek. A fialalok — akik közül három a sésdi gépállomáson tanul — nagy szorgalommal sajátítják ei, az elmé­leti képzés mellet! a gyakorlati mun­kát is. A muOi évbén tizenkét új trak'orista jelen kezd volt. ők is szerették a Irak őrt, kedvük volt a tanuláshoz, de az akkori vezetőség öl nem kaptak se gitséget munkájukhoz. Ez ma már ér-hetö; hiszen Lenkár Tibor, a voil politikai felelős maga is az ellenség szekerét tolla, ezért nem nvuj ott se­gg ségel a fiatalok képzéséhez, ellen­ben megtűrte az ellenség hangjai, amely bomlasz.ott az új dolgozók Kö zött. Ennek következtében csak kel­ten maradtak a gépállomáson. Most a gépállomás pár'titkárára, Bátai István elvtársra nagy feladat há­rul, hogy az új vezetőkkel együtt jő hírneve: szerezzen a rosszul dolgo zott* gépállomásnak. Rajuk és mun Icájukon múlik, hogyan teszik jóvá a múlt hibáit, hiányosságait ami' a rossz vezetés elkövetett. Akik segítik és akik rém a női traktorok toborzását A gépállomás dolgozói maguk is er. zik a felelősséget, erről beszéli Ger­gely Ferenc elv-árs. „Mi is hibásak vagyunk azért, hogy nem foglalkoz­tunk megfelelően á fiatal trak oristák- ka'“. Ezek a szavak arra kö élezik a dolgozókat, hogy minden segítsége! megadjanak az új traklori»'óknak. Ez a segítségadás még nem mu a - kozik meg minden dolgozó részéröl. Vannak, akik még Lenkár szellemét köve.ik és a fától nem lálják az er dőt. Éppen ezért feladatként ál; a pártszervezet vezetősége elől“, hogy jó népnevelőmunkával fielvilágosí sa az olyan dolgozókat, mint Herman Jó­zsef csép'őgépszerelö, aki még ma is így beszél. „Inkább egy órával többet dolgozom, min-hogy elmenjek női trakloris ákat szervezni.“ Herman József akarva vagy akarat­gálja, mert lebecsüli azokat a nőt dolgozókat, akik egeynlő jogol élvez nek a munkában is — akár a férfiak. De lebecsüli népünk alkotó erejet, hiszen jól tudja, hogy hazánknak sok női munkaerőre van szüksége ö éves tervünk megvalósításához. Azok. akik bizalmatlanok a női dol­gozókkal szemben, példát vehe'nek Károlyi Lajos vonta'ós traktorostól, aki négy női dolgozót szervez a gép­állomásra. Vagy pédát vehetnek Gél- Tért László gépkocsis özedtől, aki vál­lalta Tatai József gépkocsi-kísérővel, hogy három női traktoristával! erősí­ik a gépállomást. Rerdet kell ieiemieni a könyvelésben is De még találhatók hibák a gép­állomáson. Sok jogos panasz hangzik el Kós'a Irén anyagkönyvelőre, aki — az előző munkahelyéről a fegyelmi büntetés elől szökött meg — a hozzá forduló dolgozók kérdéseire így felel: „Fogja be a száján“ Megbotránkoz- nak a dolgozók Tót Ernő körzeti gazdász let1 ein is. Tótól már több­ször suj'o ták pénzbüntetéssel, úgy Iá Iszik nem javf. rajla. Kisebb meg­bízásokkal már kél esetben kél napot 'ávol van a gépállomástól, nem tud­ják róla. mit csinál, merre jár. Alihoz a lógós típushoz, tartozik, amelyre Rákosi elv'árs i* ulall: Munkaidő közben különböző helyeken jár — de felveszi a keresetét, amiért nem dol­gozott meg. Tóili Tibor a bér- és nor­mafelelős. Róla beszélt az üzemi er 'ekezlelen Károlyi Lajos: „Már meg­figyel cm. hogy a bérszámfejtés úgy tör.énik, hogy a bemondok összeg a apján fizelik ki a dolgozókat. Fiz azt mutatja, hogy nem vezetnek írás.!, az iá megtörténhet, hogy valaki jog. 'alanul juéhat pénzhez. Ezzel pedig nemcsak a gépállomás! károsítanánk meg, Iranern az egész országot is.“ Tólh TiboT nem ad segítséget és nem ellenőrzi Nemes IJona bérelszá­moló munkáját. Ezért van az. hogy tinta helye t grafitceruzával vannak fentil — beszédével az ellenséget szol- a bejegyzett számok veretve, melye alig lehet felismerni a sok radirozá* tói és javításoktól. Helyes lenne, ha az illetékesek megtekintenék ezt a könyvei. És hogyan áll a bérkifizetés? Tamnskovics József raktáros 400 fo­rinttal kevesebbel kapott, mint amenv- nyi jár neki. Dörömbözö Lajos nem kapta meg egy heti fizetését, így "le­hetne ezt tovább folytatni. Megvan a lehetőség a munka megjavítására A dolgozók joggal elvárják, hogy már végre rend legyen a gépállomá­son. A szigetvári gépállomás dolgozói jó munkát akarnak végezni az új ve. ze őkkel együtt. Bennük él a sok jó kezdeményezés, amiről az üzemi ér­tekezleten is l>eszéltek. Azért mondtak bírálatot a vezetőség munkája felett, hogy aegí séget adjanak a munkafe­gyelem megszilárdításához. Az egészséges munkaszellem megie- remtésének megvan az alapja. Ezt ntu- ta.ja a hat gépjavító brigád megala­kulása is. A brigádok megalakulásá­val három brigád felajánlotta, hogy a gépeket a határidő élői három nap. pal lelkiismeretesen kijavítják. Ez! a példát kell követni a többi dolgozó­nak is. A IrakTorállomas szállásán akó dolgozók szeretettel foglalkoznak a fia alok szakmai képzésével Ezl kel tovább fejleszteni a vezetőségnek és kemény kézzel fel kell számolni azo­kat a hibákat, amelyek hátráltatják a munkát A pártszervezet vezetősége nyújtson az eddigieknél sokka', na. gvobb segítséget a fiataloknak, te­gyék lehetővé a fiatalok jobb tisztál­kodási lehelőségét is. A pártcsoportok kialakításával az üzemi pártszervezet vezetősége nagy lépést tesz előre. Ez lesz egyik alapja annak, hogy megszűnjenek a „lógá­sok*' és megszilárduljon a munkafegye­lem. A gépállomás kommunisáinak közös jó munkáján múlik, hogy az eddig rossz példaként emlegetett gép­állomás az elsők közé küzdje fel ma­gót. A Szigetvári Cipőgyár dolgozói élenjárnak a terniieiőmunkában. Évi tervüket 113.7 százalékra teljesítették. A Bőripari Szakszervezet vándorzasz- laját, melyet a bőriparban a legjobb minőségit termelő vállalat részére rendszeresíte tek, az elmúlt negyedév­ben a Szigetvári Cipőgyár nyerte ei. A miniszter tártára vándorzászlójáért folyó versenyben a legutóbbi kiérté kelés szerin. a könnyűiparban a IV. helyezést, mos! pedig az élüzem II fokozatát nyertük el a cipőiparban. Komoly hiányosság a mi üzemünk­ben, hogy a dolgozók, jó munkájuk mell'«M elhanyagolják az oktaás kér dósét. A párt és tömegoktatásban ed dig a dolgozóknak csak kis hányada vett részt. Nehéz és szívós munkára volt szükségünk míg ódáig eljut fiunk, hogy- 14-én a dolgozóknak több, min! nvofcvan százaléka megjelent az oktatásokon. Ennek érdekében jó munkát végzett Kapus elvtórsnő helyi pártszervezet titkára, az üzemit pár-szervezet és a népnevelők. * Dolgozó parasztságunk megkezdte a baromfi- és tojásbeadást az 1952. évi kötelezettségére Megyénk dolgozó parasztsága az el­múlt évben tojás- és barotnfibeadasi kötélezet «égének példamutatóan ele­det te.ti Különösen a tojásbeadásban éri el megyénk kiváló eredményt és sikerül! az első helyet megtartania. Dolgozó parasztságunk, amely a Sza­bad. Népből és a pár szervezetek út ján értesült az új begyüj.ési rendeletről, már meg is kezdte az 1952. évre a baromfi és tojás beadását. Igv különösen péídanmlató a sely- ivei járási Sósvertike község, amely az eCműl! évi baromfi- és to. jásbegyüjtési tervéi túl.eljesí'ette és már megkezd « az 1952. évi tervének teljesítését. Sósvertike dolgozó pa- rasz sága versenyre hívta Sellyét, hogy Rákosi elv-árs szüle.ésnapjára határidő elő.t teljesítsék az első ne­gyedévi baromfi, és -tojásbeadási ter­vet. Ilyen Retkes kezdeményezések indul­tak meg megyénk több községében. A termelőszövetkezeti csopor.ok is fel­készülnek, hogy pótolják az elmúlt évi hátralékaikat, illetve, hogy bizto­sítsák az ez évi baromfi- cs iojásbe- adásukat. így a mohácsi Rákosi tsz lesz megyénkben az első, amely 600 db baromfi beadásával megkezdi kö­telezettségének teljesítését. Egyes községekben a községi -aná csők még nem tudatosították, hogy az 1952. évi tojás- és baromfibe. adásra n felvásárlók inár átveszik a baromfit. Ezeken a helyeken a begyűjtési ál­landó bizottságok, de a pár szerveze lek is figyelmeztessék a községi ta­nácsokat, hogy tudatos! sák a gazdák között az 1952. évi beadás azonnali megkezdéséi, hogy ezáltal is bizto­Üdvözlet a levelezők konferenciájának egyik felszólalójához Sgv hozzászólás a magyar sajtó le­velezőinek megyei konferenciáján: Meszes Józsefné, dolgozó paraszasz- szony ál] a mikrofon előtt. Nem be­szél csengő hangon, nem mond nagy szavakat, de a mondatok őszinték, szívbő'jövök, meggyőzőek. Feszült figyelemmel hallgatja mindenki, s végül dörgő hosszantartó tapsot kap. Papír, jegyzetek nélkül, úgy beszélt Miért késik naponta az ebéd? Szeretném felhívni az illetékesek fi­gyelmét arra a tarthatatlan helyzetre, ami a Szent Vince-utcai napköziotthon ebédellátásánál van. Gyerekeink az állandó ebédkésés végett naponta egy ó:át késnek az iskolából, ahol az Agoston-téri isko a III. Á leány osz­tály tanítónője nem hajlandó gyere­keinkkel foglalkozni. Igaza van a tanítónőnek, nem köte­lezheti senki arra, hogy foglalkozzon yzzal a tanulóval, aki későn érkezik. ÍTérem a napköziotthonok élelmezési közipontját hogy igyekezzenek az ebédet az otthonok számára pontos időben biztosítani. Pozsiir András sztahánovista kesztyűszabász. Meszes Józsefné parasztasszony, mint ahogy nagy ritkán hallunk felszóla­lókat beszélni. Ezzel kapcsolatban Kiss Jánosné, a budapesti konferencia egyik küldötte a-/, alábbi levelet küldi a sajtón ke­resztül Meszes Józsefnének: Kedves Meszesné asszonytársam! Engedd meg, hogy üdvözöljelek a sajtón keresztül. ^ levelező-értekez­leten elmondott beszéded után úgy éreztem, hogy egy a célunk. Már nem határ a fa uszél amely a várost el­választja tőle. Én úgy éreztem: a békéért és szebb, boldogabb életért, a tervünk sikeréért folytató t harcban egy sorban állok veled Mindig szeretettel gondolok rád. A múlt megtanított bennünket és keményre edződtünk a küzdelemben. Üruyn nekünk a szabadságunk és nem felejtjük el, hogy ezt a Szovjetunió­tól kaptuk. Kedves Meszesné asszonytárs, arra kérlek, érezz velünk, bányászasszo- nyokkal. És hu itt lesz az idő. hogy segítség kell a nyári munkákhoz, el megyünk hozzátok és segíteni fogunk, ahol szükség fesz ránk. Szeretettel köszönt: KISS JÁNOSNÉ Pécs-Srabolcs, György-lelep, 21 szám, sí.suk a terv teljesítését és Baranya megye elsőbbségé' Bckés megyével szemben. Természetesen az 1952. évi beadást teljesíteni csak akkor lehet, ha a gaz dáknak 1951. évi hátralékuk nincsen, mert első a hátralékok kiegyenlítése. Az 1952. évi baromfi- és tojásbe. odásban a járások közül eddig a sellyei járás jár élen. Minden hétfőn oktatási nap van. Van egv alapfokú és egy középfokú politikai iskola, két DISZ szeminá­rium és a szakszervezet részéről 'tö­megoktatás filmvetítéssel, amely na- , gvon népszerű. A középfokú iskolán részivé,sznek a pár.vezetőség tagjai, a sz ahánovislák, a művezetők és roinu. azok. akik már elvégezték az alapfokú politikai iskolát. A középfokú politi­kai iskola hallgatni most versenyvál­lalást teürtek, hogy ezen a tanfolya­mon nem lesz lemorzsolódás, és ver. seuyre llív-'ák « többi iskolák hallga­tóit is. Reméljük, hogy az 1952-es év nem-- csak termelési szempontból l««z for. dü.at éve a Szigetvári Cipőgyárban. - hanem az oktatási munkában is jó eredményeket érünk majd cl és a már többször elnyert élüzem zászló titán kitűzhetjük a gyárépület homlokára az élüzem csillagot is. I.óránil Ernő versenyfelelős. Fejlődik a ruagyarbólyi föld mű vesszővel kezet Egy hete volt községünkben a föld- művesszövetikezet rendes évi közgyű lése. A közgyűlés bebizonyította, hogy a dolgozó parasztok szere ik, maguké­nak érzik a földmű vessző vetkőz etet, érdekli őket a szőve1 kiezeti mozgalom, érdeklik őket az elért eredmények és a munka folyamán bekövetkezett hiá­nyosságok. A közgyűlés után Kun Berta-lanné maga kereste fel Mezei Imre ügyve­zető elnököt éS azl mondta: Már régóta szövetkezeti tag vagyok, de eddig még nem sokat fettem a sző vetkezet érdekében. A közgyűlésen megtanultam hogy a földművesszövet­kezet a dolgozó parasztság, az egesz község és ezen belül az én érdekemet is szolgálja. Ezután minden területen támogatom a szövetkezel munkáját! Szövetkezetünk életében döntő hiá­nyosság volt, hogy nem tartottunk szoros kapcsolatot ft pártszervezettel De a közgyűlés óta javult a kapcsolat. A gyűlés után megtartottuk az új vezetőségi ülést, amelyre meghívtuk a pártszervezet titkárát is. A párttitkát elytárs egészséges javaslataival nagy­mértékben elősegítette szövetkezetünk fejlődését. Határozatba foglaltuk, hogy étkezdénkben leszállítjuk az ebéd árit E határozat után aiz étkezők száma 120 százalékkal növekedett. Hogy dolgozóink húsellátását bizto­sítsuk. elhatároztuk, hogy nyulfürmet létesítünk. így kevesebb lesz a szó vetkezet kiadása, több pénzt focditha tunk boltjaink árukészletének növelé­sére. A szövetkezet tagsága és dolgozói lelkesen várták niáx a péntek esti pártnapot, mert ekkor esett szó a szö­vetkezet működéséről. A pártnapon megjelent dolgozók értékelték a kört gyűlést és a szövetkezet munkáját és Hídvégi Inrréné elvtársnő, a pártszer­vezet titkára megígérte, állandóan se­gítségére lesz a szövetkezetnek a kö­zös feladatok elvégzésében. Mezei Imre ügyv. elnök Magyarból?. Csatlakozunk a Deák-mozgalomhoz44 v> A Magyar Államvasutak pécsi osz- tálymérnökségétiek pályamesteri dol­gozói is meg árgy.illák a munkafegye­lem megszilárdításában ©lőttük álló feladatokat és egyhangúan a követ­kező határozatot hozták. Teljes egé­szében csatlakozunk Deák János MÁVAG művezetőnek a Szabad Nép decemlrer t izenha.od ika i számában megjelen,t felhívásához. Mi, pálvafenn. tarási mesterek, mint művezetők, el­fogadjuk Deák János felhívását, mind a két pontban előírtakat magunkévá -tesszük. Nálunk azonban a munkakö­rülmények mások mint egy műhely­ben s ezért a mozgalomba beszervez­tük az elölnünkásokat is. A heti ok­tatás keretén Iveiül népnevelő, tudato­sító munkát fogunk végezni, hogy a lógósok és későnjövők száma teljesen megszűnjön. Az előmunkások segítsé­gével biztosítani tudjuk a kommu­nista lízperoeket még azokon a sza. koszokon is, ahol a gyülekezőhely hat- hét kilométerre van a szakasz székhe­lyétől, így mindenki már tíz perccel előbb szerszámmal felszerelve a mun. kahelyét el tudja foglalni. Minden hónap 25-ig elkészíte t havi munkatér vünket tervismeretelő érlet keZleten a dolgozókkal közöljük, me. lyet tíz napi feladatokra is felbontunk. Az anyagokat, szerszámoka' minden esetben biztosítani fogjuk. A pécsi osztály mérnökség 22 pálvainestcre. A nagynyárádi Ivossnlti tsz fcllícsziill az 1952. évi begyűjtési törvény teljesítésért;, a csoport vagyonának növelésére A nagynyárádi Kossuth termelőszö­vetkezet az elmúlt gazdasági évben is szép eredményeket ért el. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy egy munkaegységre 40 forint 53 fil­lért osztottak ki, beadási kötelezett­ségűket mindenből százszázalókon fe­lül teljesítették, — meg az a lelkes hangulat, ami a csoport tagjai között már zárszámadás óta uralkodik. Höbb- ier Györgyöt, aki eleinte nagyon ide. genkedett a közös gazdálkodástól — most el sem lehetne zavnmi a terme­lőszövetkezetből. Azt. mondja: ebben a gazdasági évben úgy megfogja a munka végét, hog-/ az évvégi zár­számadáson 16.191 forint lesz kész­pénzben a szövetkezet tiszta jöve­delme. Hogyan érik ezt el? fl favalví 100 hoio bíiza az őszi vetéskor már 114 holdat vetettek el. Hogy ne kilenc mázsa legyen az átlagter­més, tavaszkor alaposan beszórják műtrágyával a fő det és ezzel i« eme. lik a terméseredményt. Most 25 hold ösziárpa zöldéi a termelőszövetkezet földjén, amíg bivaly csak ti- holdat vetettek, tavaszkor pedig még 30 hold árpát vetnek. A kukorica vetésterüle- tet csal; négy holddal emelik, mert a tava yi tapasztalatok azt mutatják, jobban kifizetődik a gyapottermelés Így most húsz holddal több gyapo­tot veinek el mégegyszer annyit, mint tavaly volt De ugyanígy’ az állattenyésztésben sem akarnak lemaradni. Rákosi ely- társnak a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásán elhangzott beszéde után, állattartási verseny indult a Kossuth és Dózsa csoport között. A Kossuth tsz 1000 darab baromfit vesz a tavaszkor, a szarvasmarhák darabszámút 43-ról leg­kevesebb 60 darabra emelik ez év kö. zope tájára és a húsz darab anyakoca a jövő hónapban lemalacozik, ami legalább 160 darabbal emeli a serté­sek számát. — De ha később rátérünk a york- shirei fajta sertések tenyésztésére, még nagyobb eredményt érünk el az állattenyésztés fejlesztése terén, mert ezt a fajta sertést Rákosi elvtárs is javasolta — mondta Varga Sándor elvtárs. Vájjon miért igyekeznek ennyire a nagynyárádi íszringok mind na­gyobb eredményeket elérni, miért emelték a vetésterületeket, csak nem készülnek valamire? De igen. Még pedig az 1952, évi begyűjtési törvény teljesítésére, hogy eleget tegyenek annak a rendeletnek, ami az előző évihez képest néhány .ényeges változást tartalmaz. Ez a rendelet nagy segítsék a szövetkezet számára. Egyrészt azért is, mert ide­jében jelen: meg, még az üzemterv ■'készítése előtt. Tehát már az üzem­terv elkészítésénél figyelembe veheti a tsz, hogy miből mennyi a beadá-i kötelezettsége, milyen terményből mennyit kell vetni vagy’ hogyan sza­porítsa az állatállományát, hogy a beadási kötelezettség könnyen te je- síthető legyen. ——“~~ösztönzi á szö­vetkezet tagjait arra, hogy va­lamennyien becsülettel kivegyék ré­szüket a munkából, igyekezzenek t/ ni úi rendele’ mind nagyobb eredményeket elérni. — Kukoricafö’.dünket úgy műveljük meg, hogy az eddigi kétszeri kapálás helyett négyszer kapáljuk meg, ami legalább három-négy mázsa kukoricá­val több termést eredményez. De el­végezzük rajta a pótbeporzást is — mondja Höbbler György. A szövetkezet tagjai tudatában vannak, hogy földjük úgy terem, ahogy megművelik. Ha becsületesen dolgoznak, nemcsak, hogy könnyen teljesítik a beadást, de a tavalyinál még jobb terményt tudnak a tagok között felosztani, nagyban tudják nö­velni a szövetkezeti alapot. De ahogy elmondták a szövetke­zet tagjai — nemcsak azért igye­keznek többet termelni, hogy ők is jobban kivegyék részüket az ország ellátásához szükséges mezőgazdasági termények és termékek beadásából, hanem látják, hogy érdemes azért is többet termelni, mert így nagyobb a jövedelmük te. Varga Sándor Sándor elv társ köt Q zárszámadás u'án--------------------- egyszerre öl töny vadonatúj ruhát vásárolt ma gátiak, felruházta a feleségét és telje sült régi vágya. — egy vadászpuskát is vásárolt. Varga elvtárs páitunk tagja. Át ő pé dnmutatását követve ért el a cso­port ilyen eredményeket és vata mennyi kommunista példamutatásával érik el, hogy az idei gazdasági év még nagyobb jövedelmet biztosítson» szövetkezet tagjai r-'iszére. . t J i

Next

/
Thumbnails
Contents