Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-04 / 2. szám

1952 JANUAR 4 NAPLÓ SI PJm ÉS PÁRTÉPHÉS Nagyobb gondot keii fordítani az oktatási munkára a íűtdház pártszervezetének A pécsi fűtőház dolgozói az elmúlt Vrt terv teljesítésében szép eredraé- »yekat ériek el. A mnnkajiadig ie’édgoioü terve! a dolgozók 118.2 .százalékra tel­jesítették. a részlettervek nagy ré­szét már a határidő előtt befelez­ték. ízenkívül egész éven át számos kez- íeményezés dicséri munkájukat. Fogyatékosság a széntakarékosság ■erén mutatkozott leginkább, bár tzen a ‘.éren is volt javulás, de csak sz év utolsó hónapjaiban. Az évre ■vőirányzojt szén'ervnél hat százalé­kos volt a túlfogyasztás. A szénnel, — amely népgazda Ságunk egyik alapanyaga — job­ban lehetett volna takarékos­kodni, ha a mozdonyokra felszereli, rnene'- küzben lefúvató berendezés (anfidurt kezelésére fokozolt gondol fordítottak volna. Mivel a lefúvató berendezés keze­lését elhanyagolták, nagyfokú lett a kazánban kele'kező iszap lerakódás, ami oda vezetett, hogy több szene' kellet felhasználni a fű'éshez, gyak­rabban kelleti a mozdonyokat leállí­tani, mosás végett, ami az önköltség­csökkentés rovására ment. 4 pártszervezet vezetősége nem tudatosította megfelelően az ok­tatás fontosságát, ebből adódott, hogy a termelés területén mu.atkoznak ia- zaságok, mini a példa is mutatja. A dolgozók nem Ismerték fel megfelelően a takarékosság fon­tosságát, amely nagy szerepet ját­szik az önköltség csökkentésénél. Az oktatás kérdésének elhanyagolása a fegyelem és a példamutatás elsor­vadását von'a maga után. Rákosi elvtárs párlunk II. konsrresz­szusán a következőkre figyelmeztetett I értelmű oktatás folyik. Így a csekély- bennünket: „Fokoznunk kéül pártunk | számú szemináriumok hallgatói nem elméleti szívonalát, fegyelmét!, a pei- damuta'ást, az áldozatkészséget, a bá­tor elszánjságot. Hadat kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának“. A fütőház pártszervezetének veze­tősége nem köve! te az útmutatást, megalkuvással tűrte, hogy a párt- oktatásba bevont nyolcvankét kommunista és pártonkívüli dol­gozónak alig a fele veszi ki ré­szét a pártoktatásból. Hatalmas itt a lemorzsolódás, ami a lazasággal és a fegyelmezejlenséggel párosul. Az oktatás terülő én a lazaság első­sorban a propagandisták soraiból in­dult ki. Innét adódik, hogy több sze­mináriumon általános és nem mélv­lóth jüzsef kultúrigazgatá „maqasszínvoDa'ú oktatási forraáia“ akadályozza a vssasi DtSZ-tiatalok politikai oktatását udnak elmélyülni a kérdésekben, nem Jnd kiaCakluni az. egészséges vi.a. mely hivatva lenne arra, hogy emeije a tudás és a szeminárium elméleti színvonalát. Nézzük meg, mi okozza ezt, hogyan néz ki az egyik szeminárium, mik a hiányosságok? A propagandisták, azok helyettesei között akadnak olyan eV.ársak, mint Szászhalmi Já­nos és Csuka László szeonináriumveze lök, akik rendszertelenül járnak a propagandista iskolára. Akadnak olyan elvtársak is, mint Tomola Fe­renc. ÜB-titkár, Keresztúri Béla inoz donyvezető, szemináriumvezető helyet teseíc, akik még egyszer sem jelentek meg a propagandista iskolán. Mivel a szemináriumvezető helyettesek közül többen kivonják magukat a propagan­dista ok jutásból, így előfordult, hogy a fűtőházhoz tar'ozó MÁVAUT sze­minárium vezetőjének megbetegedése miatt nem tudtak helyettest küldeni, amely alapvető és súlyos hiba. A pártszervezet vezetőségének nagy gondot kell fordítani az ok­tatásra. Nem szabad megtűrnie, hogy felületesen, hiányosan foly­jon az oktatás. Sürgősen lehetővé kell tenni a ki­utazó elvtársak és pártonkívüli dol­gozók részére újabb szemináriumok beiktatását. Jelen esetben fennáll, hogy a szolgá sá ban lévők akaratuk el­lenére sem tudnak rész.venni az ok­tatáson. A pártszervezet vezetősége munkája megjavítása érdekében helyes, ha ki­építi a pártcsoport bizalmiak hálóza­tait. Ezek az elvtársak nagy segítsé­get tndnak adni a felvilágosító mun­kához. A pártszervezel titkárhrtiyeUe- se adjon feladatokat a vezetőségi ta­goknak, akiknek a munkája nyomán megjavul a fütőház pártszervezetének oktatási munkája 4 harmadik és egyken döntő tervér nagy feladatokat állít a pártszerveze­tek elé, köztük a fűlőház pártszerve­zete elé is. Az ötéves terv végrehajtása meg kívánja az új káderek kinevelését, az elméleti színvonal és a maga­sabb képzettség megvalósítását. Ezek szemelő tt tartásával a fütőház pártszervezetének vezetői llássanak munkához. Magasabb termelési ered­mények elérésére serkentsék a dolgo­zókat, hogy az új esztendőben még szebb és magasabb eredményeket ér­hessenek el. Farkas Elemér Megjavítja a munkát a patotabozsoki gépállomás. a gépállomások és Iszcs-k élenjáró dolgozóinak országos értekezletének útmutatása alapján Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én is rész vehettem a termelő szövejkezetek és gépállomások leg­jobb dolgozóinak országos tanácskozá­sán. Nagy érdeklődéssé!,, szívdobogva, még jobb munkavégzéssel vár am, hogy elérkezzen a tanácskozás napja. A napok hosszúnak tűntek s alig vár­tain, hogy hallhassam Rákosi elvtárs beszédét. Sok értékes hozzászólás hangzott el, amelyekből igyekeztem leszűrni a tapasztalajokat, hogy meg­javítsuk gépállomásunkon a munkai. Különösen értékes tapasztalatokat sze reztem a munkafegyelem és a tszcs k- fcel való kapcsolat megerősítése te­rén. Az én figyelmemet különösen az ragadta meg, amit a munkafegyelem kérdéséről mondott Rákosi elvtárs. Ugyanis a mi gépállomásunkon is a laj i munkafegyelem miatt marad unk le a terv teljesítésével. De nemcsak en lesem olyan figyelemmé! a szavait, hanem mindannyian Különösen ak­kor haüa.szott erősen a helyeslés, amikor azt mondta Rákosi elvtárs: lyA legjobb fegyelmezés annak a lég­körnek a kialakítása, amelyben a na_p lopás, a lógás, fegyelmezetlenség sze­gyen és gyalázat. De ugyanakkor tu­dom, hogy vannak bizonyos tokig ia- vithatatlanok akikre a jó példa. a jó szó nem hat. Az ilyenekkel szem­ben használni fogjuk a régi közmon dóst, nem-akarásnak, nyögés a vége. Az ilyenekkel szemben a törvényt fogjuk alkalmazni..." Rákosi elvársnak e szavai! hallva, azonnal eszembe jutott, hogy ez na­gyon is vonatkoztatható a mi gépállo­másunk munkafegyelmére is. Ugyan­is nálunk is vannak olyanok, akik csak 50—60 százalék közöt! teljesí.et­ték tervüket, mint Varga Pál, Kiss Antal, Gilice József, akik azzal is bomlasztják a munkafegyelmet a rossz teljesítményük mellett, hogy állandó­an azon panaszkodnak, „nem lehet keresni.“. Pedig lehet. Csak egy pél­dái említek, Orbán Márton 220 szá­zalékra teljesítette tervét és havi fi­zetése meghasadja a 2000 forintot, Ezeket a gondolataimat eimombam gépállomásunk üzemi értekezleten, ahol beszámoltam az országos érte­kezleten szerzett tapasztalataimról. Gépállomásunk minden becsületes dol­gozója ugyanezen a véleményen voll és Varga Pál, Kiss Antal, Gilice Jó­zsef hanyagul dolgozó, mun.kafegve- Jemlazító l/raklorosok ma már nincse­nek a gépállomáson. Elhatároztuk, hogy az értekezleten hozot' ha'ároza- tok szerint kijavítjuk a hibákat, anic­ElhatároKtuk: nem tűrjük meg gépállomásunkon az igazolatlan mulasztásokat. Sokkal komolyabban fogjuk a tanulás kérdé­sé! és időben, már most elkezdjük a gépek kijavítását, úgy, hogy- a mun­kák idejére hiba nélkül, készenlétben legyenek. Megjavítjuk a tszcs és a gépállomás közötti kapcsolatot, segít­ségére leszünk a csoportoknak, kiala­kítjuk a versenyt a gépállomás és a csoport növénytermesztési brigádjai között. Kapcsolatunk megerősítése ér­dekében nagy segítséget jelem, ha a tszcs támogatja a gépállomása a leg­jobb dolgozóival, ami főleg a tszcs részére jelent segítséget. Én, a gépállomásnak agronóinusa vagyok és javaslom a többi gépállo­mási agronómusok felé, hogy a gép­állomás agronómusai ne irodában ütő bürokraták legyenek, hanem menje­nek el a tszcs-hez is és azokat segít­ve, jó eredményt fognak elérni a mun­kában. Horváth József palo'abozsoki gépállomás vezető mezőgazdásza. Jó eredménnyel zárult a siklúsnagyíaiui tsz zárszámadása Már napokkal a zárszámadás elké- I olyan egyéni dolgozó a faluban, aki szításé előtt a tsz tagjai egymás után szükségletén kívül még gabonát vt- érdeklődve jöttek hozzám, hogy mi- hetne a Piacra’ de a csoporttagok kör lyen a zárszámadás eredménye? Mi kor elkészült, a csoport tagjainak többsége, azok, akik jól dolgozlak, megelégedetten és azzal az elhatáro­zással, hogy jövőre még jobban dol­goznak — mentek haza De ugyanezr zel az elhatározással távoztak azok is, akik nem vették ki rendszeresen részüket a munkából, így aztán saj­nálkoztak aíölötl. hogv kevés mun­ka után természetesen kevesebb jutta­tásban részesültek, mint például Horváth Sándor, aki családjával 642 munkaegységet szerzett, kukoricából több, mint 89 mázsát, búzából 28 má­zsa 57 kfót, árpából 17 mázsa 57 kilót, cukorból 154 kilót, borsóból 128 kilót keresett, s ezenkívül még 3852 forintot kapott készpénzben. De hason, lóképpen sok termény és pénzjutta­tásban részesültek Mackó János, Ma- jor János és a többiek. Persze voltak elégedetlenkedők a csoportban, akik sokat hiányoztak a munkából, igv aztán nem esett nehezükre elvinni azt amit kaptak. Hasznos tanulság vo’t számukra és meg is ígérték, hogy jö­vőre kiveszik részüket a munkából. A zárszámadás hasznos tanulsága valóbgn nevelőiskolája volt az egész csoporttagságnak. A zárszámadásból láttuk meg, hogy még jobb eredményt tudtunk vpina elérni, ha jobban vé­gezzük a munkát: Lazaság volt a mun­kafegyelem terén, amit főként a rosr sz.ul beosztott munka okozott. Arex. a tagok között is hiányzott a •o yihigosító munka. Sokszor érvénye­sültek a csoporton kívüli ellenséges irpsztelések. ez. honv ..alig kanunk valamit majd az év végén, rossz lesz a jövedelem, az egyéni gazdáké jobb:' Persze most derült ki, hogy egy egyé­nileg dolgozó sem tudta volna e'érni. azt, amit o. csoportban elért. mert amellett, hogy sok terményt és pénzt vihettek haza a tagok, még a közös lyek fennálltak eddig a gépállomáson, vagyon iß növekedett, Aligha akad zül van olyan, aki 310 mázsát tudott eladni, összesítve különböző termény- téleségekböl. Nem egy olyan csopor ttag van, aki rádiót, kerékpárt, bútorokat, háztáji gazdaságba jószágokat vásárolt, sőt öten motorkerékpárt vettek De ahhoz, hogy a jólét és a csoporttagok gaz­dasága tovább növekedjen, javítunk a munkánkon, amit úgy érünk el, hogy kijavítjuk az eddigi hibákat, fel­használva a termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozók országos tanács. hozásán hozott határozatokat IFJ. BORSOS JÓZSEF tsz-elnök. Siklósnagytalu. Pártunk Politikai Bizottsága 1951-ben határozatot hozott az ok­tatási munka megjavításáról. Pár­tunknak ez a határozata a DISZ- ifjúságra is vonatkozik, éppen ezért megszívleltük és igyekszünk javítani az eddig elkövetett hiba kon. Az előző oktatási formákhoz vi­szonyítva az idén sokkal jelentő­sebb számban, különböző oktatást formákba vontuk be szövetségün­kön belül fiataljainkat. Eddig a fiatalok nem vették ki kellően ré­szüket az oktatásból és ezérf a megyei DISZ-bizottság a felelős. A fiatalok szeretnek tanulni és leg­több vágyuk, líogy résztvehesse- nek a marxista-leninista elmélet elsajátításában, de több helyen nem foglalkoznak velük, vagy egyene­sen gátolják őket ebben, mint Vasas 1. telepen Tóth József, a kultúrotthon igazgatója. Tóth Jőzsel akadályozza a Há­tatok bevonását a politikai okta­tásba, és magaálkrl gyártott „el­méletekkor" traktálja őket. Amint mondja, ő „huszonhat“ DlSZ-fia- taVal foglalkozik, magas, kulturális színvonalon.“ Ez azt jelenti, hogy néha összejönnek az ifik és ne­gyedórán át „hallgatják— ter­mészetesen kényszeredetten — Tóth József ,jnagasszínvonalá“ előadását. A helyi pártszervezet vezetősége erre még nem figyelt fel. sem azt nem tartotta számon, hogy Tóth József megakadályozza Pál­jai elvtárs, — a párt oda kül­dött e'őadó __ előadásainak meg­ta rtását. Pálíai elvtárs többször je. lentkezett már, hogy a DlSZ-tia- t-aloknak politikai előadást tart. de ilyenkor Tóth József az ő ..magas­színvonalú“ oktatási formájára hi­vatkozott és Pálíai elvtárs elő”-'fi­saiból nem lett semmi. Tóth József „lelkiismeretit'4 egyebek is terhelik. A fiatalok többször panaszolták már, hogy zártkörű mulatságok és estélyek megtartására ad engedélyt, ugyan­akkor ők, ezen nem vehetnek részt de nem jelenhet meg azon a dol­gozók többsége sem. Tóth József „szervezett“ már színházlátogatást is úgy. hogy összegyűltek a bá­nyászok. vártak az autóra, ami majd Pécsre szállítja őket. de ahe. lyett csak egy taxi jött, ame’ven Tóth József beuícrzoff és megnéz­te a színházi előadást. A bányá­szok pedig hiába vártak késő es­tig, Tóth József hibájából nem nézhették meg az előadást,. Arra kérem a vasasi pártszerve­zetet az ifjúság nevében, hogy nézzék meg ezeket a dolgokat kö­zelebbről, vonják fellősségre Tóth Józsefet, amiért önkényesen bele­avatkozik a DISZ-íralalok oktatá­si munkájába és segítségükkel biz­tosítsák, hogy a DISZ-szervezet ki­javíthassa a hibákat, s megindul­hasson végre a fiatalok politikai oktatása. DUG A JANOS megyei DISZ-bizottság. Számolja fel az opportunizmust a begyűjtésben a teklafalusi tanács Teklafaiuban ma már nincs egy olyan dolgozó sem, akinek nincs föld­je, pedig a felszabadulás elölt Tekla falu valamennyi dolgozója földnélküii vo&í. Bármerre néztek a teklafalusi dolgozók, ameddig a szem ellátott, az minden gróf Andrássy Sándor tulaj­donát képezte. Tizennégyezer holdja mindjárt a ker'.ekaÍjától kezdődött és ha valamelyik dolgozónak csak a macskája meg mer* közelíteni ezt a területet, azt Andrássv ..úr" vadászai azonnal lelőnék. De a kőzségbeliek is csak akkor járhattak a gróf úr birto­kán, amikor robotolni kelteti 50 filléres napszámért. A felszabadulás titán a „gróf úr“ birtokát a dolgozók felosztották egy­más közölt. Szabadon járhatnak a határban és ma már maguknak dol­goznak. De most a tojás- és baromfi­beadási kötelezettség teljesítéséről 12 dolgozó paraszt feledkezett meg. A baromfinál még 20 százalék és a tojásnál 11 százalékot kellene teljesí­teni ahhoz, hogy a terv teljesítve le­gyen,. Ehhez meg is van minden lehe­tőség. Ha a tanács nem kezelné opportunista módon a begyűjtésit, már rég elérték volna a száz százalékot. Frick Ferenc tanácselnök elvtárs úgy beszél a begyűjtésről», mintha azt „lehetetlen“ volna teljesíteni. Ha va­laki megkérdezi tőle: — Hány dolgozó paraszt nem tel­jesítette beadási kötelezettségéit — vállát vonogatva, igy válaszol: — Tizenkettő! De ezek nem is tud­ják teljesíteni, mert szegényeknek „nincs semmijük.“ Egész Balaton veti itt, elöntött bennünket a víz, mint az ürgéket! Meg már két dolgozó volt is itt az irodában, azok mondták, hogy dögienek a baromfiak. De ne­kem még nem döglött meg egy sem! — vágja ki magát büszkém. Az igaz, hogy t2 dolgozó paraszt még nem teljesítette a beadási köte­lezettségét, de nem azért, mert nincs semmijük, vagy talán a baromfiak a vízbefulladtak. A hiba ott van, hogy a tanács nc,m fordított kérő gondot a begyűjtésre. Frick Ferenc elv'árs minidig azoknak hagyott igazat, ami­lyen hangulat a faluban volt. Ezekután nem lehet csodálkozni, hogy a község már hetek óta 80 szá­zaléknál! tart a baromfi és 89 száza­léknál a tojásbe gyűjtési terv teljesíté­sével. A dolgozók pedig követik a ta­nácselnök példáját, „árvízre“, „nincs- telenségre“ hivatkoznak, amikor arról van szó, segítsék megyénket a begyűj­tési terv teljesítésében, hogy megelőz­zük versenytársunkat. Békés megyét: Helyes lenne, ha a 26 népneveiül népnevelőérlekezleten kioktatnák és ezek politikai felvilágosító munkával meggyőznének minden dolgozó parasz tot arról, hogy a beadási kötelezettség teljesítése törvény a teklafalusi dolgo­zók számára is. Ehhez a járási párt­bizottság és a járási tanács minden segítséget megad, csak most az a fel­adat, hoey ezt a segítséget helyesen használják fel a teklafalusi kommu­nisták. Ebben az évben mepkezdik a földalatti gyorsvasul mozgó’épcscinek gyártását a Magyar Felvonógyárban A Magyar Felvonógyárban készítőt majd ötéves tervünk egyik büszkesé­ge, a földalatti gyorsvasút mozgólép­csőit. A lépcsők tervein az élenjáró szovjet tapasztalatok fölhasználásával már dolgoznak a vállalat legkiválóbb szakemberei. A tervezési nandukat májusra befejezik, szeptemberben pe­dig megkezdik a lépcsők gyártását A munka zavartalanságáról jóeiőre gondoskodtak. Három brigád már fel­vette a kapcsolatot a félkészgyárt, mányokat szállító üzemekkel, a MA- VAG-gal és a Győri Vagongy árral. Az üzem dolgozói Ás műszaki vezetői jó munkájukkal el akarják érni, hogy 1953 szeptemberében megkezdhessék az első állomás szerelési munkáit. Felsősxentmártonban is vegyék figyelembe. hogy az egyeniősdi lazítja a munkafegyelmet Barics Pál felsőszrntmár toni délszláv dolgozó pa raszt éppen akkor ment be a tanácsirodába, amikor ott a fermelőcscport alakítása ról beszélgettek. Rövid ide tg csak figyelmesen hall­gatta a beszélgetést, amíg nem értette egészen, hogy miről van szó. majd később az ő szava szakította meg a beszélgetést: — És ha ntkém nincsen földem meg lovam, akkor is 'belehet lépni? — Be ám! — adták meg neki a választ — Akkor én is csoport tag leszek! — mondta Ba­rles Pál, és tavaly április óta már a hármas liousú Drávaöre termelőctoporl- ben dolgozik, ö az egyik legjobb csoporttag, Belépé sekor mindjárt kocsis lett és jól megállta a helyet idáig is, soha nem riad! vissza a nehezebb munkák­tól. Elvállalta a két pár tó és 11 darab szarvasmarha etetését, de ezenkívül most a két pár lónál egyedül ko csis is. Hol az egyik, hol pedig a másik pár lovat fogta be és egyedül 25 hola búzát vetett el, keresztbe vetéssel pedig tiz hold ár­pát. Boldogan végzi munkáját mert tudja, hogy már nem híjoshuzán — Széchenyi István birtokán dolgozik, csak azért, hogy meg tad jón élni, hanem jobb murr hálával a maga szebb életet segíti elő. Ezért dolgozik lelkesen Barics Pál a csoportban, ahol jó munkájáért megbe csülik, és munkája után megkapja a részesedését. Míg csak száz holdon gazdálkodik a termelőerő port, melyben Barics Pál dolgozik, és tavaly április óta 193 munkaegységet szer zeit. Szépen is részesült a csoport jövedeleméből. Ketten a feleségével meg­kapták a fejadagot. 300 k: ló burgonyát, tíz mázsa szé nőt természetben, és ezen­kívül még pénzbeni jutta­tást is kapott. De még többet is kapha­tott volna, ha minden cser porttag úgy kiveszi a vészel a munkából. mint Buries Pál. De a csoport vezető sége elkövette azt a hibát, hogy a burgonyát egyem lösdi formájában osztották el a tagok között. Minden család kapott 300 kilót ah kor is, ha a munkaegység szerint csak 100 kiló tárt volna neki Ugyanakkor, akinek több járt volna, mint 300 kiló mert több munkaegységet keresett nem kapott többet^. Ezt a becsületesen dolto zóknak nem kellett volna megengedni, már azért sem. mert ezzel a munkalegyei­met lazítják. A hanyag ta­gok azt tartják, minek menjenek dolgozni, hisz úgyis csak annyit kapnak, mint akinek legtöbb munka­egysége van, a jól dolgo­zóknak pedig elmegy a ked­vük a tszcs-töl. A hibából okulva köves senek el mindent a csoport dolgozói, hogy ebben a gaz dusági évben már ne for­duljon elő ilyen egyeniősdi, laza munkafegyelem, i ak­kor még jobb eredmény*’ két fog a csoport tMrmL

Next

/
Thumbnails
Contents