Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

A leveleißk az igazság főzető? lénpii, felettai. hiháínkat minden áron javítani kiváltó emberek. (Szia int Lelkesen, a szeretet ezer jelével fogadják mindenütt a kátólvi délszláv kullúrcsoportot Már amikor Budapestrő' elindul­tunk, kultúrcsoportunk tagjait boldog izgalom fogta el s ez az izgalom uta­zásunk egész ideje alatt megmaradt bennük. Elhagytuk Esztergomot, Do­rogot, majd továbbhaladtunk a Duna mentén Komáromon és Győrön ke­resztül Horvátkimle felé. Horvátkimle az első falu. ahol a tervünk szerint meg kell áll­nunk. Jaksics Gyúró az ablak mellett ül és rendre feljegyzi mindazoknak a falvaknak a neveit, amelyeken ke­resztül haladunk, Anabrics Péter és .Jaksics Ilona pedig vigyáznak, ne­hogy egyetlen egy falut is kifelejt­sen. Azt akarják, hogy Kátolyban, szülőfalujukba,., mindenkinek elmond­hassák hol voltak és mit láttak. A két Katica, Horváth Katica és Tru- hics Katica ülnek és beszélgetnek: — Jaj, ha mieink otthon tudták volna, hova utazunk, nem búcsúztak volna tőlünk olyan nehezen! Az autóbusz gyorsan halad, a tá. volba„ egy gyár körvonalai látsza­nak míg a másik oldalon, magas öt­emeletes házak sorakoznak, szép zöld parkokkal körülvéve. Egy teljesen új tobbezer lakosú város ez, amelyet a túlolda on lévő gyár munkásai szá­mára épített népi államunk. A Horfhy- idökből származó roskatag barakko­kat és kunyhókat, a nyomorúságos pincelakásokat ma napfényes, egész­séges lakások váltották fel. La«san bealkonyul. A kultúrcsoport tagjai már alig tudják elolvasni a fa. luk nevét mutató táblákat. Végül mégiscsak elérkezünk addig az elága­zásig, amelynél egy tábla azt hir­deti: Horvátkimle, 1 kilométer. Az egész csoport felélénkül, mindenki arról beszól, hogyan kell a színpa dón viselkedniük a csoport tagjainak. Bent vagyunk a faiuban. Az autóbusz szirénája néhány pillanat alatt sok fiatalt és gyereket vonz hozzánk, akik már néhány napja türelmetlenül várták, hogy lássák a falujukba ér­kező első délszláv kultúrcsoportot. A szerény helyiségben ahol az előadást kellett megtartani, mér hat órakor nagy tömeg gyűlt össze. Az első soroka: a falu legöregebbjei fog­lalták el. akik ha lehet, még jobban Örültek a kultúrcsoport jövetelének, mint a fiatalok. Az egész műsort a közönség nagy figyelemmel és le kesedéssel nézte vé_ gig. Különösen a népi táncok és a népdalok tetszetlek. — Énekeljetek még, táncoljatok még hiszen van még idő — kiabálták az emberek. Befejeződtek a táncok és a dalok, elénekelték az Internacionálét, de a közönség csak nem akart szétoszlani. Látszott, hogy nagyon meg vannak elégedve a műsorral. Amikor szállá­sunk felé igyekeztünk, az utcán hal­lottuk hogy mindenki csak a kátpiyi kultúrcsoport előadásáról beszélt. A'z öreg Gyergyól azt mondta nekünk: — Amikor én fiatal vollem, mi is tudtunk délszlávul énekelni, de a hatóságok Horthy fasisztái ezt meg­tiltották. £n ezt a mai e'öadás: soha sem fogom elfelejteni. Felesége szavába vág: — Többször kellene falunkba jön­nötök, mert itt mindenki szereti a délszláv dalokat és táncokat. Napo­kig is elhallgatnánk, soha nem ún- nánk meg. Horvátkimlébő: Bezenyére és Kóp- hózára mentünk. Az egyik falu a cseh a másik pedig az osztrák hatá­ron van. A csoport tagjai a fellépés előtt próbát tartottak, amelybe bele­vonták Bezenye nyolcadik osztályos tanulóit is és megtanították őket. kó­lót táncolni. A bezenvei kultúrotthon, ból kiszűrődő tamburazene nagy meg. ‘epetést keltett, különösen az öregek között A kópházi tanács elnöke, Tauber Matija amikor megérkezünk, azt mondja: — Amikor megtudtuk, hogy hoz­zánk is ellátogat a kátolyi kultúrcso­port, az egész falun nagy izgalom és kíváncsiság lett úrrá. Mi is tudunk délszláv nyelven énekelni. — mondja és mindjárt el is kezdi a „Gora gora je visoka“ című dalt. A kútúrcsoportnak Undba való ér-. Uezése egész kis ünnepséghez hason­lított. a kicsiny, de szépén berende­zett iskolában a helyi kultúrcsoport közös ebédet rendezett a kátolylak­nak. A fehér asztalterítővel letakart asztalokat zöld ágakkal díszítették fel, a falakra szép képeket helyeztek — olyan volt. mintha lakodalmon let­tünk volna. Rozsanic? és Rudics elv­társak a helyi tanítók, mindem meg­tettek. hogy minél jobban érezzük magunkat, A fellépés előtt a kultúrcsoport meglehetősen lámpalázas volt, mert azt, hallották, hogy Und falu kultúr- csoportja nagyon jó s ezért az undi dolgozók erősen megbírálják majd őket. De amikor felhangzottak a tam- burakísjérettel előadott népdalok, ami. kor a színpadon megjelentek népvise­letben a táncosok, a lelkes közönség minden számot megújrázott. Legna­gyobb sikert Divlják Josip énekes, valamint Jaksity Anna és Jelica duettje aratta. Precs Katalin azt mondja: — Igaza volt a fiamnak, amikor azt mondta: „Gyere, anyám., gyere hogy te is meglásd a baranyaiakat!“ És én, aki rendszerint sehova sem já­rok eljöttem. Higyjétek el, hogy rejlőéiig it* elnéznélek és elhallgatnnlak lifekef. Nem is tudom, hogy mi tetszett leg­jobban, — hiszen minden olyan szép volt. Klisics Martin, a tanácselnök, a fa. lu dolgozói nevében megkért ben­nünket, hogy gyakrabban látogassuk meg falujukat, ne kerüljük el őket. S most. folytatjuk útunkat. A káto- iyi December 21 kultúrcsoport tagjai terjesztik délszláv népi dalaikat és táncaikat, ezen a szép vidéken, sok örömet hoznak GyörMoson megye délszláv dolgozóinak. GUzsár Bézsé a Nase Novine munkatársa­it gyűlésen Megváltozott az élet a Szécbenyi-téri diákotthonban A megyei pártsaj óban december 9 én közölt cikk óta megváltozói* az élet a megbírál''. Szécbenyi-téri diákot'honban. A cikk nyomán nla.gy vi­ta kerekedett a diákotthon tagjai körében és néhány nappal később gyűlést hívott össze a diákotthon vezetősége, amelyen a párt, az,oktatási osztály is képviseltette magát. megjelent a -anári kar és az egész diákot'honi tag­ság. A gyűlés, Fekete Bé'ta elvJérs vezette be; Isjüér* 1 tette a cikket és enntek nyomán a kollégium hibáit. Rámutatott arra. hogy elsősorban a diákok és a DISZ-fnnkcionáriusóK'tói* búsak a cikkben .felvetett hibákért. Eimondta,, hogy a DISZ funkcionáriusok az iskolában jól dolgoznak, de ugyanakkor a kollégiumban nem végezitek jó mimikát. i A diákotthoni tagság legnagyobb része be is látta a hibákat. így Feigl József is önbíráalot gyakorol»', elmondva, hogy a tagság egyrésze tanulás helyett kihajol az ablakon, hogy szilencium alatt a diákok egy része fegyc-lmezctienkedik és ezzel hátrálta'ja a többiek munkáját. Feigl József Hl megemlítette Hus i Lász'ónak, az Építőipari Technikum III. osztályos tanulójának nem követendő példáját, aki a negyedévi érté­kelésnél nyolc tantárgyból állt bukásra és még néhány diákotthoni logo* sorolt fel, akik több tantárgyból kaptak intőt és rovót, -i Tanuiótársaórn nagy többsége ígéretet felit ezen a gyűlésien, hogy segít megszi lárdítani a diákot» hon fegyelmét. Igv felszólalt Kovács József, a- Janus Pannonius gitnnáziuniból. Ho1’.ili András, Sós János és még néhány- tanuló az építősök közül. A felajánlások nyomán felébredlek a diákotthoni tanácstagok, DFSZ- vezetők és segítenek a nevelőknek a fegyelmei megszilárdítani. A sajtó- értékelés óta diákotthonunkban komolyan javul a tagság fegyelme, úgy a gimnazistáknál, mint az építősök körében. Ez bizonyítja, hogy a Dunán. • túli Napló kritikája valóban építő kritika volt a diákotthon számára. a folyosók, a tanulószobák és a hálószobák deko­rációja, a kollégis ák tanulmányi eredménye emel­kedett, ami nem kis részben a szilenciumok alatti fegyelmezett magatartásnak köszönhető. Ha kollégiumunk tagsága |Ovábh is így dolgozik, akkor a legközelebbi értékelés már nem az utolsók, hanem az elsők között fogja megemlíteni. Nálunk megvannak a lehetősé­gek, hogy elsők legyünk, csupán csak rajtunk ált, hogy éljünk . a lehetősé­gekkel. Udvarácz. Márk kólégisi'a levelező Meoke?dyöU A HATÁRSZÉLEN ÚJ SZEREPOSZTÁSA A Pécsi Nemzeti Színház dolgozóinak jó munkájára je'lemzö, hogy Major Ottó színdarabjának, a Határszé- len-nek előadásait, napról napa telt ház nézi és tapsolja '■•égig. Az új szereposztás tagjainak sorából kiemelkedett Gordon Zsuzsa Kispörös Kata szerepében. Mértéktartó hang és mozgás- az átélés őszintesége és a párbeszédek ligyelernmel kísérése jellemezték alakítását, kivéve taláp az 1. levonás 2. képét, ahol Fóthi Edittel együtt egészen elmerülnek különálló szórakozásukba. Závodszkynét Károssá Margit alakította. Játéka hangban, gesztusaiban is igen jó volt. Már az első lel vonástól kezdve sikerült felkelteni maga iránt az elen- szenvet anélkül hogy túloznia kellett volna szerepének negatív oldalát. Kende Boriskát, a fiatal tanítónőt. Mái hé Erzsi lwz. ta színre A nem túlságosan há'ás színészi feladatot fe lentő szerepet jó! oldotta meg, esnie gyakori fejrázásai szükségtelenek. A zászlóaljparancsnokot Kovács István, a politikai tisztet Csonka Imre, a hadnagyot Galambos Lajos személyesítette meg Túlságosavigyáztak szava­ikra és ez egv kissé merevvé tette őket. Az VDB-tisztel Polgár István alakította) Alakítása még sokkal jobb lett volna ha kevesebb gesztussal, hangjának szirtesebb é« változatosabb skálájával formálja meg az ellenséges üg\’nököt, aki csak az utolsó pillanatban veti le az udvariasság álarcát és nem előbb! , A régi szereplők majd mindegyikén komoly tejlő' dés látszott, Bázsa Éva, Somló Ferenc és Mester János most is kitűnő teljesítményt nyújtottak, lőleg a2 első felvonás nagyhatású drámai jelenetében. Kü'önösen Bá­zsa Évánál látszik a határozott íejlődés. Kovács Gyula, Bakos László. Bay Gyula és Széplaki Endre szerepe ugyancsak sokat érett a bemutató óta Széplaki újra megformált kulákja kiemelkedett Bay Gyula viszem fa ha’áleset bejelentésénél még mindig siránkozik. Csísz- ‘ai Andor és Major Pál Riagyálc és Donka honvédek szerepében továbbra is a derűt, a kedves és segítő ka­tonák alakját hozzák elénk, A letompított, kevésbbé durva Riagvák sokkal elfogadhatóbb, mint a bemutatón. Papp Ibolya Szekeres Piroska pártlitkár szerepébe„ já­tékban igen sokat fejlődött. Hangja, mozgása élethű, ruhája is jellegzetes. A jó előadások minden bizonnyal továbbra is felt házakat vonzanak a kitűnő darabhoz. TAMÁSI PÁL Gnlsai Pongrt c: TISZTA SZÍVVEL Regényrészlet Nincsen apám, se anyám, se istenein, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm. r ne csókom, se szerelőin Harmadnapja nem eszek. •: se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, * búsa esztendőm eladom. 1 1925 január 6-án jelenik meg Jó- ó-.' f Attilának ez a verse a „Szeged' ,:ciű napilapban. A „Szeged” halói- *»: lapnak számit, vasárnapi meliiék- fl ?»iben Ady versei: is közli, de azért Í .Friss Hírek“ mellett ott van a 'á- *>5 számottevő urainak asztalán Ol- *»sa a főispán, a polgármester, a rvényszékí bíró, az éneklőkanonok 4báró, a jótékonysági egylet fővéd ‘.'-.nője, az összes tisztelő beli eüiö né,és zászlóanyák. .vfpi»pán kapucinert reggelizik, kiig ^ az újságból rsak a vezércikk me8 a megyével foglalkozó hífc ínyek. Idegesen olvas, egyik m? 1 a lap, másikban a kávésévá ifibből nagyokat hörpöl. Óriási ham! forgat, felrázni a nemzetei, nyílja birtokos nemessége'.. Mire bógr*hírekhez ér, a kávé elfogyott, tek' > "Üni * maradék kug­djqirölik. mia-ce-t a polgármester sem ol- muié/i O különben is csak a hiva- V y^rgalja át a lapokat. Pohos, szeret nyugodtan früslökö! V{,‘* hiyszék! bíró és az éneklő / Sitid,r. ágyban böngészi át a saj. igv*—Syik arra kiváncsi, vájjon túri .ijedelmében közölték-e ieg- reuf rgvnlásának ítéletszövegét, a góA.'t kúatja, megemlfle'ték-e a ci>.T>n megjelent előkelőségek zene* hányadik helyen? A bíró ■ vers—nít verseket olvasni, a ,-ers tők?10 yta on dolognak ar ja, de , rfzé’ Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszt meg. Tiszta szívvel be! örök, ha kell, embert is ölök. Kifognak és felkötnek, áldott földdel elfednek s hálálj hozó fű terem gyönyörű-szép szívemen („Tiszta szívvel") szeme mos1 megakad a szerzőn: ö az akit nemrég glílévtek az istenkárom­lás sajtóvélségében. de a Kúria .fel­mentette. Hát ez mégiscsak több a soknál! Úgy látszik, nem basznál! a lecke. Elhatározta, hogy még délelőtt felhívja a „Friss Hírek'1 szerkesztőjét és megiralja az elleneikkel. Ennek a tizenkitencévas suliiménak nem voCt elég, hogy gyalázkodó kifejezésekkel illette azt, akire Kosulánv Ignác pro fesszor úr szavai szerin" ..a siratom völgyében, küzdő emberiség az éleinek súly: alatt görnyedve, sóhajtva tekini ', most már a hazát szidja, a közrend ellen uszí ! f.ehet ez! tovább tűrni? Elvégre jogágamban élünk! .A báró. egv a sok közül, a ka-, véházban olvassa el a .,Szege,l"-e . de már csak dél felé'. Ftoisó be'űig el­olvassa. más dolga nincs. Közben a»r., szivarozik. A tükörablak előtt ct.su hané, hun,lás hölgyeket nézi. rájuk csípte' monoklijával. A verse: nem ér­ti. Nevet rajta. — Akinek se apja, se anyja, nz nem is jöhetett a világra Marhaság! A jótékonysági egylet fővédnök, nője viszont szereli a verseket. Illan- dó megrendelője az összes lírai a m i- nachoknak. Mikor a vers olvasásába fog, melyet sóhajt. Idillikus lírai zön geményt vár, alikonyi nyárfasorrai, felhőkkel, budoárzéiggal. rózsaitla'u kacsókkal. Keserűen csalódik. A vers leién, az ,.ördög‘‘-szónál a fe sz ide re néz. A végén megfogadja, hegy le­mondja a lapot De az ..urakon papokon, ka'on.i kon kívül azok is elolvassák a „Sze ged".e akik „Lű meghalló]' a törvé­nyeknek'', az igazi, emberi '.örvény­nek, melynek az a „tizenkiJencéves suhauc“ az ügyésze, aki 1isz,!a szívvel betörni, ha k«U, embert ölni is tudna. Hajnali vattásról érkező munká­sok olvassák a verset, külvárosi csap- székek bádogpuMjához dőlve és köz­ben méregerős pálinkái isznak, hogy leinnrják tüdejükről a kormot, szívük rőt a bánatot. Utcaseprők emelik fel a lucskos aszfaltról a lap eldobott példányait, kalapjaikat a fejük búbjára tolva, a hólapát rúdjára támaszkodva, dércsiptc bajuszuk ain't mormolják a verssorokat. Gyári emberek gyűlnek a kifeszí'eM újság köré, ebédszünet­ben kézről-kézre adják, estére, kívül rdl tudja mind. Horger Antali, a szegedi egyetem nyelvész-professzora is megtenni ja aver set. Hogyne, mikor legalább húszszor megrágta minden egyes szavát ö.nin dig így olvas; külön-külön izeire hot: colja i, szó- és hangbogarakat, anal . mini pontossággal. Ez ételének érel­me, érvényesülésének módja. Az .iro­dalmi szövegek egészéi; nem fogja fel. de u részteleket annál inkább. Egy egyetemi pedellusnak, aki por őr­lés közben néha elkapja a tanterem bői kiszűrődő versfoszíányokal. óbb érzéke van n költészethez, mint Hor- gernek. Hanem mos' a ..Tiszta sziv- vel‘‘ szelleme piellbevágjn. Néni tud szabadulni tőle. Sorról.sorra elemezni próhá gat ia. ..Nincsen apám, sem anvám“, — nyíl váll a kőiig árva, „Se istenein, se ne - zam , micsoda atheista. neinzet- gyalúzó kijeién.és! Megtagadni egy országot, melynek saját kormányzója, vitézi rendje és több egyetemi tanári kara van! Felháborító! ,,Se bölcsőm. v'e szendédéin" - — hát ami a hóleső d." i. Unatkozol! fi már emberekké.. «ki.M ieknőben ringattak, a szemfe­dőjével pedig ne törődjék senki a ha lálo elő’t, „Se csókom, &e szeretőm", — húszéves korában neki sem volt szeretője. Annyi baj legyen! „Har­madnapja nem eszek, se sokat, se ke­veset.*' miért jár egyetemre, ha nincs mit ennie? Miért nem megy dől. gozni? Hanem amit á harmadik vers- szak két utolsó sorában ír, az már közügy. Annál is inkább kihozza a sodrából, mivel a szerzőt ismeri. Ki gondolta volna, hogy egv közönséges betörő, egv gyilkos ül az egyetem pad soraiban ?! Eddig csak különös lénynek, költői rögeszmében szenvedő léleknek hitte aztt a télen is kihajtott inggallért vi­selő fiatalembert, aki óráin mindig az első paciban ült és szorgalmasan jegy zeF. Benfentes diák jaitól hallotta, hogy amolyan idegbe.egségre hajló ifjú óriás, aki ki akarja forgatni sarkai hév! a világot. Nem egye! ismer már ebből a fajtából. Csak azt találja fúr. Csátiak, hogy míg a többi fenegyere­kek nyakbamászó hajjal hadonásztak az egyetem folyosóján és elhanyagol ták tanulmányaikat, ez a fiatalember szentre szerény megjelenésű, filozófiai értek-zéseket ír a Bartók-szemináriu- rrton. sohasem mulaszt és érdeklődve hallgatja előadásai»' a finn ugor össze hasonlító nyelvészetről is. Társai sze­rint sokszor szódán, de vannak pi.űa- iiatok. amikor megbokrosodik, nem lelte* vele „értelmesen" beszélni. Pe tilg a szeme értelmes. Viselkedése ko nw y. Annál veszélyesebb az ügy, mer, amit 9z ilyen ember ígér, amellől nem tágít, s a végén még meg is ‘eszi. Az ilyen embertől félni kell. Horger Antal fél is tőle „Tiszta szívvel betörök, ha kéül embert is ölök ..." összefutnak előtte a so­rok. Egyszerre bírónak érzi magát, a nemzet pallosának. Fel-alá sétál szobá jabaíi Eg lienne a düh, nem is ég, lo­bog, a félelem nedvében serceg. Már tudja, ini a kötelessége, de cse. lekedni még nem mer. Előbb megvár, ja a hivatalos visszhangot. Másnap a ..Friss Hírek“ a követezőket írja a versoel kapcsolatban: „Nemcsak a megbotránkozás, de a kimondott undor fogja cl az embegi a sajtószabadsággal való ilyen vissza­élés láttára, s a legjobb akarattal sem lehet ilyesmiről megjegyzéseinket fi­noman megírni. Erre már korbácsot kell fogni, nem nekünk, de az állílm- tekini'élvnek, és az ügyészség útján a társadalmi tisztességet védeni köfe les királyi bíróságnak“.. • Horger professzor nem állam'ckin- lély. nem is királyi bíróság, de az os­tort ő fonta meg legelőbb. És használ­ja is. Két tanú jelenlétében, mondván, aki ilyen verseit ír és hozzá semjili megbánást nem érez, nem méltó a jö­vő generáció nevelésére, eltanácsolja József Attilát az egyetemről. Ennyit tehet, egyebet Bem. Mosolyognunk kell, ha arra gondolunk, milyen ke­vés vollt az ő hala ma, a lank útjába pöckölt gyufaszálnál is kevesebh, 1937-ben. fél évvel halála elől', mái József Attila is mosolyog rajta, ami. kor a Japán-kávéház homályában, mintegy „csecse-becse “-ajándékul szü­letésnapjára, ez»: a mókás-kanc&aif ri­mes játékot írja: * - ~ Lehettem volna oktató, 1 nem ily töltőtoll kőplató szegény legény. De nem leltem, mert Szegeden eltanácsolt az egyelem fura ura. „ün, amíg szóból értek én. nem lesz tanár e földiekén** 6aH5’°í s ragy og. Ha iiriil Horger Antal űr, hogy költőnk nem nyelvtant tnm»L sekély e kéj fin egész népemet fogom nem középiskolás fokon lanf- tani! ( „Születésnapomra**)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents