Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

4­NAPLÓ 19.V2 .! A NI A R ».1 IBMÉHJi k MEG A KOM MÜ i\ IZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGÁT docsooonak meqteremioje jel országban élekt ahol jól nevel- j nek és ahol jó élni. Igen, nagyon nagy boldogság a szovjet hazában élni és dolgozni, aho, (•'•nyes esi! ágként, égnek szeretett Sztálin elvtársunk szavat arról, hogy .......n világ minden értékes tőkéje kö zül a legértékesebb és legdöntőbb jelentőségű töke — a: ember. . Felszólalt Marija Petrova is. Izga­tott volt szava el-e akadt, ami nem csoda, h!«ze„ az egyszerű parasziasz szony először beszélt a Bo.sevik Párt Központi Bizottsága előtt. Beszéljen bátrabban, itt maaunk között vagyunk — bátorított a Sztálin elvtárs Sztálin elvtárs akkor lűzte ki elénk a feladatot: néhány éven belit aras­sunk legalább 7* EtmillSárd púd gabo­nát évente. Ereztük a sztálini szavak súlyát; éreztük, mennyi szeretet, akaraterő, határozottság és bölcs előrelátás rej­lik minden egves szóban. S megértet­tük hogy a 7—8 milliárd púd gabo­náért fo'ytátott harc á szovjet em­berek bo'dogságáérl folytatott harc. Sztálin elvtárs rámutatott a felada­tokra, amelyek ebben a harcban a „pusztai hajók-1: a kombájnok veze­tőire várnak. Sztálin elvtárs hívó sza­vára százával jelentkeztek a paruszt- lányok és parasztfiúk. hogy a kom bájnVezetők hadseregében harcoljanak u 7—8 milliárd pucl gabonáért. M. Soohov írta „A Világ dol­gozóinak átyja•' című cikkében: „Fél század lelt el azóta, hogy Batumbán a próiéta szavak el­hangzottak: — Itt van a hajnal.' Rövideken lelkei a nap. És ez a ríap nekünk log ragyogni! A nap nekünk ragyog és ra­gyogni log az egész dolgozó em­beriségnek, amely az egész vilá­gon hősi küzdelmet folytai a bé­kéért azért, hbgy boldogan él­hessen és bo'dog életei hagyhas­son az elkövetkező nemzedékek­re is." A Szovjefunéó villamosításának fejlesztésével A nép bo rKél mm forrt eggyé hű »<i-1 vünkben: ..Sztálin” és a „fayő. /elein“. (A. Szurkost A szovjet emberei; Sztálin né­vévé ajkukon építik egyre ma­gasabbra a kommunizmus épüle tét Nincsen olyan része a Szov­jetuniónak. amely ne érezte vol­na eddig is a sztálini korszak ál­dásait. Sz. Koratkov. s. Szocialista Munka Hőse. a Csuvas Autonóm Szocialista Szovjetköztársasáq „Sztálin' kolhozának elnöke erről A következőket írta; • Ha valaki az esti órákban utazik a mi tálunk fe é, már sok kilométernyi távo.ságbó. szemébe tűnik a villany­lámpák százainak fénye. A ftiluba ér­kezve. új házakat, gondozott kerteket, klubot, iskolát kórházat, szülőotthont, bü'csődét, nyomdát és különböző mű. helyek/: láthat. De el Sem lehet so­rolni mindazt, amit a mi falunkban és sokezer más hasonló faluban alkotott a kolhozrendszer. Az Októberi Forradalom előtt mind­ebből semmi sem volt. Akkoriban a mi falunkba,, a legjobb termésű év­ben is csak 1.527 múzsa gabona ter­mett. Azóta ugyanazon a földterüle­tén a termés megki'.encszereződött. Xi emelt ki bennünket a sötétség­ből és a jogtalanságbó'. a nyomor­ból és a pusztulásból? S ki vezetett rá bennünket, parasztokat is. a bol­dogulás útjára? Sztálin elvtárs nevéhez iüződik min­dég sikerünk. Mezőgazdaságunkat el­sőrendű technikával fegyverezte feh u kolhoz sztálini alapszabálya pedig talün a szocializmus építésének alap. vető törvénye lelt. Soha nem felejtem el azokat a ná pokat, amelyeket 1935-ben töltöttem Moszkvában, mint az élenjáró ko - hozparasztok második összszövet-égi kongresszusának részvevője. Egy napon Sztálin elvtárs felkért, hogy elnököljek a kongresszus esti ülésén. Az ülés előtt szemmé láthatóan izga­tott voltam. Sztálin elvlárs hozzám lépett kezét vádamra tette és vala­mi különös melegséggel mondotta: — Ugyan, ne légy izgatott. Sztálin elvtórs szavai felbátorítot­tak. erőt és hitet öntöttek belém. A kongresszuson beválasztottak a mmta-alapszabályok megvitatására ki. küldött bizottságba, amelynek é'én Sztálin elvlárs állt. Sztálin elvtárs hagy figyelemmel hallgafla meg a kolhozparasztok megjegyzéseit. — Mi veletek együtt törvényeket írunk — mondotta. — Az a:apsza- hályzat az új társadalom íelépítésének legtöbb törvénye, alaptörvénye a fa­lun. Hangsúlyozta, hogy az alapszabá­lyokban a legfontosabb a kolhozpa­rasztok egyéni érdekének helyes össz- • rangba hozása a kolhoz kol ektív ér­dekeivel: ezt nevezte a ko hoz meg- szUárthiláBa forrásának. Sok éve dolgozom már mint kolhoz- elnök a Sztálin elvtárs szavai jelen­tették számomra mindenkor a vezér- csillagot. vi Fjekben a napokban amikor az tgész szovjet népet magával ragadja a rmelés hatalmas lendülete, gondolá­ink Sztálin elvtárs felé. a nép bol- a>gságának megteremtőjéhez szállnak. íztálin elvlárs arra tanít bennünket, hogy ne pihen/iink habárainkon, ne hízzuk e1 magunkat, hanem Iötjiink bátran előre $ hódítsunk meg egyre tifabb magaslatokat a fcommtmizttuts lYjzelméért vívott harcban. Mi tel­epítjük Sítá’.i- elvtárs útmutatásait: na már nem elégít ki bennünket az eiík, hogy hektáronként 30 mázsa ga- nh atermést érünk el s hogy egy-egv j-hfen tejhozamát 3000 literre sikerült ;r<tntnunk. n'tífi eddig már sokat elértünk. Sztá ' vólé^társ lelkesített bennünket a fa. 'méfoclú'iala átépítéséért, a kolhoz- csiHzer megalapításáért és megszl- vívott, nagy harcra Síffi- ftoí’lvtárs nevével szilárdan é.s ten- njei/eitilí haladunk előre a kommu- etpM* győzelme felé... ■ • h?^*Decomb«i 1-én múlt tizenhat "őá-ve. hogy a Bo'sevik Párt Köz- hsfkoTut Bizottságának üléstermében ““^«gyűltek a távoli Kazahsztán. teK “gyapottermö ÜzbeklBZtán, a >ütötte Grúzia. a Volgá méi- "2. » « többi szovjet vidék élen- nwnícb kombájnvezetői. } ;A" íöztúk volt Konsztantyin Borin hals, aki így emlékszik vissza a H felejthetetlen taálkozásra: vif' kdn olvtára figyelmesen hallgatta , álfdanivalómat, akár a többi kom igü'ezetfl beszédét. Ulánfi megkér- tars tőlem renii'dny éves? qón’Juszonhét — válaszoltam. cik.'Spp ilyen fiatalnak látszik _ re ng 3 meg Sztá’in elvtárs. ven nondlam erre. amit helyemben tokMták mondott volna: tíz.'jáiétl vagYok Hatat, meri a szov­hatalmas sikereke' érek el a háború iráni időszak hun. Iftőt-ben a Szovjet­unióban 101 milliárd kilóival lóhi vi - lnmnscnelgliF Vrinel* ck. aiui Angtia és Franciaország egyút.es villaniuv- crtergia termelését is felülmúlja. Az 10,71.ízen iizemhelielyezolt új erőmü­vek és új gépegységek összleljesitmó nve kh. 3 millió kihívva!,'. A lenini- sztálini villamosítási :.erv legújabb a-'- lomásai -i kujbi'sevi, n sz álingrádi. Moszkva (TASZSZ) az. elmúl! év a Szovjetunió mezőgazdaságában sok újítást lioz'isti. amelyek biztosítják a tn, zögazdoság terméshozama és nz ál­la ' len vész és produ k 11 vi t«sá na k továb­bi emelkedésé-. A kollioz.ermeiés min­den ágában ezrével lép ek fel az úji lók. 1 OüI -ben széleskörű szocialista ver­seny indult meg a mezőgazdasági gé. p«k teljes és lehelő leghatékonyabb kihasználásáért. A mozgalom megiti dílása Iván Bunvejcv és Dimi'rij (ion- l®r; u Szoefiií.is n Munka Hőse rímmel kitijn.e e | kubányi iraktorhrigád ve­zetők nevéhez fűződik. Példájuk nvo- mán a* vitatóg más mezögazrins'ogi ezrével tettek muciikévá aa. a törekvést, hogy a kolhozokban és h szovhozokhnn emlvrTi kéz n<- érintao a gabonát, ez aratástól a ga- Ihui« «levá.orhn rakásáig az összes termelési folyamatot gépek végezzék. Az élenjáró gépkezelők sikeresen (cl kahovkai, eílmjanazkájai erőmüvek, valamini a lurkírtén főcsatorna építé­se. A kommunizmus sztálini építkezései élj, soha nrm látott lendületei! adnak az iparnak és mezőgazdaságnak. U’al nyitnak a nép előtt az anyagi hőség­hez és olyan nninkafelté.eleke'. terem­tenek. amelyeke', csa kaz emberiség nagy elméi álmodhattak meg. jesfletlék azt a feladató!, hogy ne csak sok gabonát adjanak az államnak, hanem jelentősen csökkentsék a ter­melési önköltséget A „Karavajevo" szovhoz újító alíat‘ tenyésztői kiemelkedő sikereket értek el az elmúlt évben. A szOvhoz egyik tehene egy év alatt 16.002 liter lejei adóit, ami új lejési világrekord. Terentij Malcevet. az Uralon túli „Lenin hagyatéka" ívolhoz gataonater melőjét valóságos tudósként emlegetik. Maicev új búzafajtákat kísérletézett ki, amelyek különböző időpontokban érnek be, új művelési módszereket dolgozott k\ amelyek lehetővé teszik, hogy évről-évre magasabb termrahoza- irtot érjenek el. A szovjet kormány Malcev érdemeit Sztálin díjjal jutni mazta és a kóíbczbnn tudományos kí­sérleti állomást rendezett be számára. Az. Uralon tú! sok kő Sorban az idén már s'kalmaznl h,:.vk M iliev éj mód A vUlkiuiOMÍtás fgyre iuM?yi>hb ItTt h6dít a kolhozok éleiéivel» A Siov- jetiinió számos kolhoza épít saját erőművet. Nemrégiben avatták fel a Sztavropol-vitték Novaja Gyehcvilya kolhuzfalujánuk 250 kilowattos vizi- erömüvét. Az új erőmű lehetővé teszt, hogy minőén kolhoztag lakásába be­vezessék a villanyt és a rádiót. Képünk a kolhoz rádióállomását mutatja be \ UlMiiyu-jogepet használnak a szibériai vujlerinelés központjában, a Kara hinszki sztyeppén levő 54.es szovhoz állattenyésztő gazdaságában. A% elmúlt év sok újítást hozott a szovjet mezőgazdastígba \. JaRMaL: A Donyec-medence bányászai békeőrségen A sztélinói bányászok még október­ben levelet kaptak az angol gépgyári munkások szakszervezetének sheffiel- di csoportjától Az angol munkások levelükben hivatkoztak arra a barát, ságra, amely a második világháború éveiben összefűzte egymással a szov­jet és az angol népei, majd szak- szervezetük tagsága nevében kötóez-' fék magukat: mindent elkövetnek a két nép közötti barátság megszilárdí. fása érdekében. Közölték azt a hatá­rozatot is. amely szerint a szakszer, vezet sheffieldi csoportja felhívást intéz a., öthatalmi békeegyezméuy megkötésére, az angol-szovjet barát­ság megerősítésére és kiszélesítésére. Svt.vhtóo b'ová*»»» és a Sheffield, munkások között már régóta folyik a baráti levelezés. A muH évben tele­fonon is beszéltek egymással és köte­lezték magukat, hogy erősítik a bé­keharcot. Hogy miképpen tesznek elegei vál­lalt kötelezettségüknek a szlálinói bá­nyászok kitűnik Alekszandr Tyuren. kov sheffieldi barátaihoz Irt levelé­ből is. ,,Nagybritannia egyszerű emberei, akárcsak mi, szovjet emberek, nem akarnak háborút — írta a donyeci bányász. — Harcolnak a békéért s hi­szem, hogy a béke legyőzi a hábo­rút. Mi. szovjet emberek, a békét nemcsak azazI erősítjük, hogy alá­írtuk a Béke VHágtanács felhívását-, hanem a hazánk javára végzett szla- hánovista munkával is. Az én brigá­dom tagjai is lelkesen írták alá a fel­hívást s aláírásukat sztahanovista munkával pecsélteiték meg. Tízekben a napokban brigádom minden tagja két ember helyett dolgozik." A Donyec-m”dencc b*»»yá'**ai egytőt-egyig aláírták a Béke Világ- tanács felhívását s szavukat adták, hogy önfeláldozó munkával erősítik a béke ügyét. Szavukat meg is lartot- ták: a bányák egymás után fejezik be határidő előtt az évi tervet. A Donyec-medencében legelsőnek a ,iZujevantracU"--trÖ6*t 5. bányaigaz­gatóságának bányászai te’jesíteiték az 1951-re előírt tervfeladatokat, A Bé­ke Világtanács felhívásának aláírása, kor Golovin, Musztaca és Karmazin szénkombájn-vezetök kötelezték ma­gukat, hogy a kombájn havi teljesít­ményét 8.000 tonnára emelik. Októ­berben és novemberben azonba„ már túlszárnyalták vállalásukat: 9000 ton­nánál több volt a havi teljesítmé­nyük. Az Ordzsonikidze-ugolj tröszt Hid­rosahta bányájának munkásai októ­ber 28-án fejezték be az évi tervet. A békeműszak napjaiban különösen nagy múnkasikereket ért el a Káli- nyih-ugolj tröszt Rumjancev bányá­jának kollektívája. Ebben a bányá­ban a szén meredeken eső rétegekben fekszik, llysn rétegek kifejtésére új szénkombéjht szerkesztettek. Míg az. enyhén ejtő rétegeknél a Donbassz- szónVombájn teljesen népesítette a szétifejtésl. addig az újllpusú KKP' 1 szénkombáju a meredek esésű szén- rétegsk kitermelésénél szüntette meg örökte a nehéz testi munkát. Ami­kor Süügonyako, a KKP—1 típusú sZénkombájn gépésze békemúsznkot vállalt, kötelezte magát hogv havon­ként legalább 300 Ionná szenét ter- I rnel ki. Vállalását . már októberben 2000 tonnával túlteljesítette. Három főből álló brigádja a kombájn segít­ségével 25 vájár nehéz munkáját he­lyettesíti. A Rumjancev bánya szin­tén határidő e ött teljesítette az évi- tervet. — A háború alatt a ml bdnyőnknf is teljesen tönkretették, a megszállók — mondotta a bányamunkába^ élen­járó Fedor Gohibjatfiyikóv. — A Szí­vünkhöz nőtt bányát helyrcálHtoltdk s most már több szenet termelünk ki mint amennyit kitermeltünk a hábo­rú előtt. Talán azért ál ítotluk helyre hányánkat, hogy az ellenség ismét le­rombolja? Nem! Ennek nem szabad megismétlődnie. Nem engedjük meg a háborút! — Munkából jövel gyakran meg- megállók az új iskola mellett, ame­lyet tavaly építettünk gyermekeink részére, a park mellett, amelyet ta­vasszal létesítettünk a bánya körül s a gyönyörű új házak előtt, amelyek­ben bdnyásttársdim élnek. S ilyen­kor arra gondolok hogy mindezt mi építettük lel a Szörnyű romok helyén, de nem azért, hogy újra minden meg­semmisüljön a háború füzében. ha. nem azért, hogy békés és boldog éle­te legyen a szovjet népnek — mondot­ta Zsukov bányaács. Donyec medence ! A szovjet em­berek az ország gyöngyének hívják ezt a bányavidéket. Itt szenet bá­nyásznak fémet öntenek, gépeket gyártanak... Es mindez a békét szol­gálja — azt a célt, hogy még maga­sabbra emelkedjék a szovjet nép anyagi jóléte. A bányászok szeretik a Donyec-medencét és mindent megtesz, nek, hogv egyre inkább megszilárdít­sák a beké ügyét. A azorjet kormány a legmodernebb gépekkel segíti a szovjet bányászok munkáját. Újabbnál, újabb gépek kerülnek a bányákba, hogy még job­ban megkönnyítsék a bá­nyamunkái, hogy egész­ségesebbé tegyék a mun­kahelyekéi. A bányászok jól tud­ják. hogy milyen egész ségtelcn vizes munkahe­lyen dolgozni. A képen lálhaló llirbószlvattyűt a .Szovjetunió szénipari mi. Misztériumának gyárai gyártják, amelyek liibb százfajta gépel is készile- nek. A képen lévő turbó- szivattyú a moszkvai „Glavszlrojmeliaiiicája“ gyárban készUlt. Ezek a szénlelőhelyek vízidéin lésére szolgáló szivattyúit egy óra lőtt 40« köbniéli vizet szivattyúznak ki. A Donyec-medencei bányászok értékes kezdeményezése a bányakombájn jobb kihasználására Moszkva. A Pravda gór száUilását, szétosztását es lovkai tudósitója a Do~ az ácsmunkát a gép mű- nyrcmedrncei bányászok ködésc alatt végzik el, a banyakombájnok jebb így is tettek. Azáltal, kihasználását célzó érté- hogy egyidőben több mu­ttes kezdeményezéséről vehtet végeznek el, 24 32amoí be. óránként további nyolc . v• O'Ugw/ciio bányu óra időt nyertek a kom- kombá/n-vezttd és társai bá/n-munka számára. A elhatározták, hogy ameny brigád mind a három vál- nyíre csak lehetséges, csók tárban ritmikusan dől go- kentük az előkészítő murr zik és rt három váltás kaiatok időtartamát és ily- alatt 24 óránkint 350 Ion mádon megnövelik a bá- na kokszolható szenet fér nyakombájn munkaidejét• mel. „Hónapróhhónapra A kombájn működési ti többet termelünk az clö- vét gondosan tanulmá- írásnál — mondotta Szu- nyozva arra a gondolatra gonfako, — jelenleg kom jutottak, hogy a bányaía bújnunk termelékenysege több, mint másfélszeresen haladja meg a terveló- irást. Gépesített szaka­szunkon most kevesebb bo nydsz dolgozik, mégis több szenet termelünk. A szénkitermelés önköltsége az egész bányában a mi szakaszunkon a legalacso­nyabb. Brigádunk nemrég fel­hívással fordult a Donyec- medence központi tzin- vidékének valamennyi kombájnevezelőjéhez. hogy kapcsolódjanak be a szert kombájnok jobb kihaszná­lásáért folyó Szocialista versenybe."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents