Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-11 / 8. szám

„Kivonatos, hog? lehetőleg m'siél főbb pártmunkás levelezzen velünk, mégpedig a szónak nem Irodalmi, hanem mmdennani ielenfésében/* (Lenin) TANÜLJUMÍ A BOLSEVIK PART TAPASZTALATAIBÓL » A forradalmi elmélet nagy ereje SZOVRONOV, a pmrJoTSíkl A, A. Zsdánov gyár pártsrennetinek propagandistája Irta: A mani-tenini elmélet kiszélesíti az ember poli.ikai iá.6kőrét, feLfegyverzi a társadalom fejiődéslörvényeinek is méretével, s ezzel fiokozza az önmaga val szembeni igényességet. A forradalmi elmélet nagy segít­ség « gyakoriul! feladatok ered­ményes megoldásában. Hz e’mé étnél és gyalorlstnak ezt a megbonthatatlan kapcsolatát kü­lönösen mi, propagandisták látjuk szembetűnően, mert közvetlenül figye. lemmel kísérjük, hogyan sajátítják el a kommunisták a forradalmi elmele- !e‘. és hogyan alkalmazzák gyakorlati munkájukban. Nyolc hallgatóm már második éve foglalkozik az SzK(b)P történetévei. Hallgatóim ez idő alatt sokat fejlőd­tek, megszerették a politikai iroda.- mai, meg.anul.ák elemezni olvasnia nyai'kait és a környező élet jelensé goit Hogy szorosabban kapcsoljam ősz sze a tanulmányozott anyagot a ma kérdéseivel, s hallgatóim gyakorlati munkájával, a foglalkozásokra való felkészülésnél minden egyes témához igyekszem anyagot gyűjteni szülővá­rosunknak, Pavlovnak éleiből. Az egyik foglalkozáson az első sz'áiini ötéves tervről volt szó. Előzőleg összegyűjtöttem a meg­felelő helyi vonatkozású anyagól és elmondtam hallgatóimnak, mi­lyen volt városunk az első ötéves terv elején és mivé vált az ötéves terv befejezésekor. Érintettem üzemünk történetét is, is, mert hiszen üzemünk az első sztá­lini öléves terv szülőbe. A hozzám beosz'o l büüuslólf gyakran hasznos kezdeményezésekkel lépnek fel üzemünkben. Amikor a párfi.örténet tizedik fejezőével kapcso latos anyagot tanulmányoztuk, hallga­tóim nagy figyelmei fordítottak a ii- zenhatadik párlkonferencia nyomán megindult szociálisa munkaversenyre. A megbeszélés folyamán érintettük a muakáverseny él forinávnn!-., kérdését is. Hallgatóim felve .tették a pár veze­tőség ülésén, hogy a karosszériaváz műhelyt sztahánovista műhellyé keii lenni. Utána megvitatták ezt a taggyű­lésen is. Műhelyünk kollektívája elsőnek indított versenyt annak érdekében, hogy sztahanovista üzem legyünk. Ugyancsak a párí.örténet tizedik fe­jezetének tanulmányozásánál, mikor azt tárgyal uk, hogy a szovjet nép sa jáí erejéből, külső segítség nélkül va. szervezeti választásokat tósílo.i.a meg az ország iparosítását, a kommunis ák kidomborították a ta­karékosság jelen őségét. — Mennyi kihasznáCali'.an takaré­kossági tartalék van a mi üzemünk­ben! -v mondotta A. I. Hitov. — Már azzal is, hogy takarékosan használjuk a szerszámokat, soktíezer rubelt ta kari.halunk meg. Ri ov elvtárs foglalkozni kezdeti a munkásokkal a szerszám takarékos felhasználásával kapcsolatban. Alig egy hónap múlva Ritov elv­iéi* közölte — sikerült elérnie, hogy 60 munkás csupán a szer számtakarékossággal 10.000 rubelt takarított meg. Ezeku'án mindenki még jobban ügyel szerszámaira és a műhely havi 127.000 rubelt takarít meg. Ismertetiem Ritov elvtárs kezdemé­nyezését a tanulókörben. Számos hall­gatóm ezu.án megbeszéléseket tanod a műhelyben. Az egyik megbeszélésen H'.arnov elvtárs megjegyezte, hogy a műbe ívből.műhely be való anvagszáilí íás közben negyedév alatt mintegy 10.090 alkatrész veszeti el. Ennyi al­katrészből! lega ább 300 au’ó géprészl lehelne összeállt ani. A párttagok je­lentése alapján felfigyeltek erre is és ma már megszűntek az ilyenfajta veszteségek. A tanu’ól ör hatfptüi lelkesen kapcsolód’ak be a takaré­kossági mozgalomba és példájukkal magukkal ragadták a többi dolgozó­kat is. Abban az üzemrészben, ahol dolgozom, 11 munkás személyi meg­takarítási számlát vezetett be, ami csaknem 28.000 rubel megtakarítást eredményezett. Nagy lendule et vett a gépek szocialista megőrzéséért, s a kizárólag kiváló minőségű termékek előállításáért megindul; munkaver­seny. 118 gépegységet vettek át szo­cialista megőrzésre, 111 brigád kizá­rólag kiváló minőségű termékei aüit elő. Öröm nézni, hogyan igyekeznek a kommunisták emelni tudásukat, mi. lyen rendkívüli érdeklődéssel 'anul- mányozzák a mars izmus-Ienin izmus klasszikusainak műveit, milyen szívó­san, kilartóan tanulnak. Jót esik látnom, hogy a forradai mi elmélet hogyan segíti őket gyakorlati munkájukban, hogy hallgatóim alkotó kezdeménye­zéseikkel, sztahánovis'a munkájukkal igazolják az elmé el és az élet, a .u- domány és a gyakorlat megbonthatat­lan kapcsolatát. A közalkalmazottak szakszervezetének választása elé Pártunk Politikai Bizottságának 1950 július 24-í határozata feladatul tűzi a szakszervezetek elé a szakszerve­zeti demokrácia kiszélesítését, a dől. gozókkai való kapcsolat elmélyítését, s ezen keresztül a dolgozók nevelését a bírálatra, önbírálatra, az alulról jö­vő kezdeményezések felkarolására, s mindezekért a feladatokért felelőssé teszik a szakszervezeten belül dol­gozó kommunista vezetőket. ^ Szak- szervezetek Országos Tanácsa ennek érdekében a szakszervezetek felada­tául tűzte a vezetőségek újjáválasziá- sát. A közalkalmazottak szakszerve­zete január 10-től február 21-ig vá­lasztja meg vezetőit. Pécsett január 10-től 24 ig, a járási székhelyeken 24, tői február 2-ig, a községi tanácsoknál február 2-től 21-ig tartják meg a vá­lasztásokat. A községi tanácsok előtt á.ló feladatokat kell legjobban szem előtt tartanunk, mivel eddig a ren.de- ietej- és határozatok végrehajtó szer­veivel, a községi tanácsokkal fog­lalkoztunk a legkevesebbet. A közül, kalmazott szakszervezeteinknél eddig egyik legnagyobb hiányosság volt, hogy elhanyagolták a munkaverseny szervezését, nem mozgósították kellő­en a tervek határidő előtti teljesíté­sére, a vállalások teljesítésére. Hiá­nyosságok voltak a dolgozók érdek- védelménél is, amikor a szakszerve­zeti vezetőségek nem e’lenőrizték és nem segítették a dolgozók üdülését biztosító rendelet végrehajtásában a hivatalokat. Mindezeket a hiányosságokat ki tudjuk javítani, ha a mostani szak. jól előké­szítjük és vezetőknek olyan dolgozó­kat választunk, akik eddigi munká­jukkal bebizonyították, hogy lelkesen harco nak a terv teljesítéséért és erre mozgósítják a dolgozó tömegeket. Nagy feladatok hárulnak a járási ta­nácsok dolgozóira is, akiknek mozgósí­tani kell a járás területén lévő köz­ségi tanácsok dolgozóit, hogy a vá­lasztásoknál a szakszervezeti vezető­ségekbe a tanácsok legjobb dolgozói kerüljenek. A választások előkészíté­séhez, valamint a választás levezeté­sébe bátran be kell vonni és be kell választani a vezetőségbe a pártunkhoz és dolgozó népünkhöz hű közalkal mazottakat és* az államapparátusba bekerült új. friss erőket, nőket és fiatalokat. A választások beiejezése után ke­rül sor a terület; konferenciára, ahol az alapszervezet küldöttei megválaszt­ják a területi bizottságot, majd a te­rületi konferencián fogjuk megválasz­tani azokat az elvtársakat, akik az országos kongresszuson a központi vezetőséget fogják megválasztani. Ezeköt r fe adatokat akkor tudjuk jól megoldani, ha a dolgozóknak, akik tagjai már szakszervezetünknek, megmagyarázzák az előttünk álló fel­adatokat és igyekszünk a még szer­vezetlen dolgozókat beszervezni, hogy a választás napjáig ne legyen egyet, len dolgozó' sem a tanácsok vonalán, akj ne lenne tagja a közalkalmazot­tak szakszervezetének. Csíkos István közalkalmazottak szakszerve­zete területi bizottságának elnöke. MegicVííiái a mm ú;bánvászok ellátását a sióul mintára létesített maicrsán segítségéve! Szovjet mintára nagyüzemi majort élelemmel. Az ötéves terv végété már létesít a MESZHART a vasast bánya. kerületben a bányászszállások jó el­látására. A várostól távol fekvő település bá­nyászotthonainak megfelelő ellátása a többi bányásztelepen is létesítenek kisebb gazdaságokat: ennek a nagy. üzemi majornak a fiókjait. A tervek szerint ezév őszére máris néhány forinttal olcsóbb lesz a le- a múltban többször nehézségekbe üt- j d^nyotthoni é elmezés díja. FeláHíta- között. Most azzal, hogy a bányaüzem ! {“[* Vasason ezenkívül melegetel környékén lévő 18 hold üzemi föl­dön majorságot létesítenek, önellátó üzemmé válnak ezek az otthonok. Je­lentősen olcsóbb is lesz így az e'lá- tás díja. Egyelőre 250 juhhal, 200 baroniltval, 75 házinyullal s néhány sertéssel kezdték meg a gazdálkodást. A major­ságot még ebben az évben annyira fejlesztik, hogy ez látja majd el a többi pécskömyéki bányászszállást is ,Az állami vagyon védése mmdannyitmk feladata*" Az 1951-es tervév sikeres befeje­zése utáu újult erővel láttunk műn kához a komlói Magasépítésnél is. Ebben a/, esztendőben célunk, hogy nálunk is megszilárduljon a munkafegyelem és megszüntethes­sük az auyajjpocsékolást. Nem cn gedjük többé, hogy fontos építő­anyagok szerteszét heverjenek és tönkremenjenek a dolgozók ha­nyagsága és nemtörődömsége miatt Sokszor előfordult a most épülő aknák körül, hogy sárba dobállak a téglákat. l>c a Karbantartó Vál­lalat munkavezetői még ma sem szervezik jól a munkát, nem fordí­tanak kellő gondot a téglák vagon ból való kirakására. Az anyagtetep nagy részén felhalmozták a tégla kút és így nem jutott már liel> más építőanyagok részére. Emiatt a légiák tetejére hordták ezeket az anyagokat Ls és rengeteg anyag ve­ssen kárba. Rudies József elvtárs munka ve *ető jó munkát végez. Most jött haza a pár.iskoláról és munkáján meglátszik, hogy jól tanult. Az ö irányításával szedik most ki a dot. gőzök a feneketlen sárból a téglá­kat és az építkezéshez szállítják f őket. Legutóbb előfordult, hogy ezek a dolgozók nem-értek ra és a vasúéi kirakodó brigád végezte a téglák kirakását. Úgy szórták *1 a vagonból a téglákat folyamka- vicsra, majd a tetejére újból ín lyamkaviesot engedlek. Ezzel a ko moly hanyagsággal súlyos károkat okozak népgazdaságunknak. Azt javaslom: az Illetékes szer­vek ne engedjék, hogy egyes fele­lőtlen elemek továbbra is pocsé­kolják az anyagot. Az állami va. gyón védése mindannyiniik felada­ta és azokkal szemben, akik ezt nem tartják be, a legszigorúbban járjanak el. SZABÓ JÓZSEF Komló, Magasépítés, anyagtetep. büííét, ahol bőséges, olcsó tízórait is vásárolhatnak a munkára menő bá­nyászok. A gazdaság állatállományának gon. dozására 12 bányászasszony jelentke­zett akik válla'ták, hogy q7 állatál­lomány növekedésével és a mezőgaz­dasági munkák idejére a bányászcsa­ládokból brigádokat szerveznek A középiskolás kultúrverseny tanulságai • Sztálin elvtárs születése napjának tiszteletére a középiskolás DISZ alapszervezetek ku’.túrversenyt ren­deztek. A középiskolai kultúrverse- nyen a Nagy Lajos gimnázium, a Leő- wei Klára gimnázium, az Epátőipari Technikum, a Gép- és Vili amos ipari technikum, a pécsbányatelepi gimná­zium, a fiú- és lánytaiütóképző, az óvónőképző intézet, valamint a köz- gazdasági fiú és leánygimnázium vett részt. Valamennyi iskolai alapszervezel telkesen készült, hogy a kültúrver- sennye! szebbé és gazdagabbá tegye Sztálin elvtárs születésnapjának meg­ünneplését Ennek a lelkes, jó mun­kának tu ajdonítható, hogy a kultúr- csoportok nagyszámú szereplőgárdát mozgósítottak. Ez a szám egyes cso­portoknál még a 100 főt is meghalad­ta. Nagy eredmény az is. hogy fe­gyelmezett magatartásukkal a sze­replők kiérdemelték a közönség olis. mérését. De még ezeknél is nagyobb eredmény az, hogy a kul!úrversenv és az arra való felkészülés nem ment a tanulmányi eredmények rovására. A fe’készülés ideje alatt a szereplők döntő többsége jó feleletével bizonyí­totta be, hogy a kultúrmunka eszköz a jó tanulmányi eredmények elérésé­hez. A műsorszámok közül ki kel! eme - ni a Nagy Lajos gimnázium táncait. A tánccsoport a legjobb helyezést ér­te el. Az óvónőképző és a villamos- ipari technikum „Fehér angyal" című jelenetével mutatta be az amerikai „demokráciát“. Szép fejlődésről tett tanságot az Építőipari Technikum énekkara. Azonban a helytelen mű­sorválasztás miatt nem érte el még­sem az első helyezést. Hiba volt, hogv énekszámaikban nem húzták alá a kultúrverseny napjának jelentőségét, nem foglalkoztak a tervvel és » ter­meléssel. Ez különben általános hiá­nyosság vojt: a csoportok nem fog­lalkoztak eléggé mindennapi é etühk problémáival, a műsor nem mutatta meg, hogy Sztálin elvtárs születés­napjának tiszteletére született meg. A szervezés területér, megmutatkoz. lak a kapkodás nyomai. A csoportot; nagyrésze az utolsó pillanatokban szedegette össze az e’őádáshoz szük­séges holmikat Az Építőipari Tech­nikum népi táncát ruha hiányában be sem tudta mutatni. Itt kell felvetnünk azt is hogy a város területén műkö­dő kultúrcsopórtok nagyrésze meg­tagadta az elvtársi segítségnyújtást, önző módon elzárkózott a középisko­lás csoportok kérései elől; A táncok terén egye? csoportok többet vállaltak, mint bírtak. \ tani. tóképzők íánccsoportja. például orosz táncot adott elő, e tánc azonban eről- teíettnek hatott, nem mutatta bé az orosz nép ezerszínű, kedvvel, len­dülettel tel: láncát. Nem tánc, hanem inkább ritmikus tornagyakorlat szere­pelt viszont a közgazdasági leánygim­názium műsorán, A kultúrverseny után, a versengés eredményein és hiányosságain okul­va, még nagyobb, lendülettel dolgoz, zanak középiskolás kultúrcsoportja- ink! Azok a, csoportok, melyek még nem értek el helyezést, törekedjenek, hogy az elkövetkező kultúr versenyen jó szereplésükkel kiérdemeljék a még. tisztelő első vagy második címet. A kultúrmunka azonban továbbra seíh legyen öncélú, fordítsák azt az egyes csoportok a tanulmányi eredmények és a fegyelem színvonalának további emelésére, ezen keresztül a békeharc támogatására! Na\r> Emil DISZ városi diák kultúrfelelős. A szentlőrinci gépállomáson nem Iúrik meg a munkafegyelem megbontóit Mi, a szentlőrinci gépállomás dol­gozói örömmé! vesszük tudomásul kormányzatunknak azt a határozatát, amely a munkafegyelem megszilárdí­tásával foglalkozik. Az elmúlt évben a mi gépállomásunkon is igen laza volt a munkafegyelem- Ezt főleg az okozta, hogy a gépállomás rosszul szervezte meg a munkát és nem ellen­őrizte a feladatok végrehajtását. Kormányzatunk határozatát öröm­mel fogadtuk, megvitattuk ^s máris megkezdtük a munkafegyelem meg­szilárdítását. Sebestyén János és Szentes István traktorosok mindig fegyelmezetlenül dolgoztak. A munkát többször megta­gadták, s rossz minőségi munkát is végeztek. Bérfizetések alkalmával elé­gedetlenkedtek, a zúgolódtak a ha­nyag, rossz munkájukért kifizetett kevés bér miatt. A gépállomás jó traktorosai, mint Műk Pál, Radó Nándor é= Ferbach Antal,'ak!k munkájukat mindig lelki­ismeretesen végezték, tervüket túl­teljesítették, elítélik ezeket a fe. gyelmezetlen lógósokat, s elsőnek já­rultak hozzá, hogy - eltávolítsuk Se­bestyén Jánost és Szentes Istvánt gépállomásunkról üzemi gyűlésünkön valamennyien elhatároztuk többé nem tűrjük meg magunk között a munkafegyelem meg­sértőit és nem engedjük, hogy gép­állomásunk a hanyagok és lustái mi. att ne teljesíthesse tervelőirányzatát. Eddig elkövetett hibáinkat kijavítjuk és úgy akarunk dolgozni, hogy az 1952-es tervünket a gépállomások kö­zött elsőnek fejezhessük be. A tör­vény erjével fogunk lesújtani azok­ra, akik fegyelmezetlen cégükkel aka­dályozzák tervünk teljesítését. Egcdt Kálmán főgépésr, vezető helyettes. Szentlőrinci gépállomás. Máté É va traktorista lesz Régi vágya teljesült Máté Éva Klá­ra dolgozó parasztlánynak. Már rég­óta szeretett volna a gépállomáson, mint traktoros dolgozni. De nem mert vá.lalkozni tanulás nélkül a traktor- vezetésre. Most, amikor megtudta, hogy bentlakásos tanfolyam indul a nők részére, ahol elsajátíthatja a traktorvezetőit, elsők között jelent­kezett a szenilörinci gépállomásra, ahol átvéve az új munkaruhát és pénzelőleget, örömmel ment a sásdi traktorvezető tanfolyamra, ahol most a legjobb tanulók között van és leve. lében így ír: „Nagyon boldog vagyok, hogy trak­torista lehetek, iparkodok jól tanulni és ha elvégeztem h tanfolyamot, jó munkámmal fejezem ki hálámat pár­tunknak és államunknak, mert lehe­tővé tette, hogy tanulhatok és trak­torista lehetek“ A »ajtó levelezői készít In eh a megyei konferenciára Január tizenhármadé kán, vasárnap délelőtt ki lene órakor ül össze a nw gyár sajtó levelezőinek me gyei konferenciája Pécseit a Szakszervezeti Székház hun. Nagy eseménye tesz megyénkben a munkás- oa raszt-levclrzö mozgalomnak Lelkesen készülnek levele zőink. mert jól tudják: a konferencia határköve lesz a levelezőmozgalom tovab bi fejlődésének. kiinduló pontja a sajtó-levelezők termelőmunkában elért újahh sikereinek^ Jakabovics István és -Levies Márk alsószeni' mártom délszláv levelez!) ink együtt ülnek a tszcs pártirodájábnn, Márkovics elvtárs a község DISZ itt kára Jakabovics elvtárs pe l'g, mint a termelőszövet­kezet függetlenített hárl- *s‘hára végez lelkes munkát Alsóezen'mnrionban. Éppen arról beszélnek, hogy ké­szüljenek a megyei levelező konferenciára, amelyre óh is meghívót kaplak. — Te régi levelező vagy Jakabovics elvtárs — beszel Márkovics Márk. — Mi! gondolsz, meg tudjuk szer vezni Harasztia elvtársnó vei és Pólyák Annával az országos levele zökonf erén dóig a hultúrcsoportot? Meri ha te is úgy gondolod akkor ezt elvállalnánk a Jagyar Sajtó Naprónak megünneplésére. — Hogyne tudnátok bólint rá Jakabovics etv társ. — Csak dolgozzatok lelkesen, akkor sikerűim 'og■ Márkovics elvtárs arca mosolyra derül. Milyen nagyszerű lesz, ha a köt ség fiataljai megint össze lógnak, s az új délszláv kuttúrcsoportban úgy dől goznak hogy megint orszá gos hírnévre tegyenek szert. Büszke lesz majd rájuk nemcsak a község dolgozó parasztsága, hanem a part is. — Én úgy határoztam. —■ szálai meg újra Jakabo­vics elvtárs, — hogy ifjú Makkai István és Grócz Andrást beszervezem sajtó levelezőnek. Becsületes dől gozó mindkettő és tudom hogy szióesen vállat/ak majd ezt a munkát, hogy összekössék a falubeli doí gozókat a sajtóval. Azt is megfogadom majd a megyei levelezőérlckezelten. hogy ezentúl rendszeresebben in­gok munkánkról írni. — Jakabovics elvtárs Iái tesz rajtam? — gondolja magában villámgyorsan Márkovics Márk — Azt nem engedem! Hiszen <?n vagyok a fiatalabb és ne­kem több munkát kell ve geznem! S mindjárt ki is mondja: — Én is vállalok két ie velező beszervezését. Potyák Anna és Harasztia Paine szívesen segítenek a kuliúr csoport megszervezésében. Amíg ezt a munkát végre zük, meggyőzőm őket. hogy k is Írjanak a sajtónak Pólyák Anna tanítónő, 9 majd arról fog írni, hogyan oktatja a kis délszláv gye rekeket saját anyányetvu kön az iskolában, Harasz­tia Pálné pedig az MNDSZ asszonyok munkájáról irhát a sajtónak. * Nemcsak Jakabovics Ist­ván és Márkovics Márk szövögetnek terveket és lesznek vállalásokat a Ma gyár Sajtó Napjára feb rpr'r másodikára és harme­dikára. Megyénk valameny nyí levelezője igv készül és lelkesen várják janutzr tizenharmadikát, a követ­kező vasárnapot hogy be­számolhassanak eddigi le­velező munkájukról, s meg­ismerkedjenek új feladatai' kai.

Next

/
Thumbnails
Contents