Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-10 / 7. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PfíQLZTARJ&l EGYESÜUETEX1 A MAI SZAMBÁN; TUlnszliij elvtárs beszéde M ENSZ közgyűlés politikai bizottságában 12. o.) — A francia kormányt a nép tilta­kozó mozgalma baktatta meg (2 u.) — A jugoszláv műn Ualosztály szervezett harca a 'I iio-fastszlák ellen (2 o.) — A bőrgyár! meazesmfihely párt csoport ja a napi tervek teljesítésére mozgósítja a műhely dolgozóit (3. o.i — Felsőmindszent és Csikústőttős dolgozó parasztjai lelkes versenyben harcolnak járásuk becsületéért (3, o.| — AZ MDP BARANYAI* EG VEI PÁRTBI ZOTTIÁCÁN AK LAPJA IX- ÉVFOLYAM, 7. SZÁM AKA 50 t illek CSÜTÖRTÖK, 1952 JANUÁR 10 A termelőszövetkezetek pártszervezeteinek feladatai Pártunk II. kongresszusának ha. tlrozatai hosszú időre megszabják országosan az összes alapszerveze­tek munkáját úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban, A pártkon- resszus határozatának szellemében arcoltak pártszervezeteink az el­múlt évben ötéves tervünk második évének sikeres befejezéséért és har. colnak most tovább az ötéves ter­vünk harmadik évéjben a szocializ­mus építéséért, a terv maradékta­lan teljesítéséért. Az 5 éves terv harmadik esztendeje a legdöntőbb év. Erre az időre új helyzet ala­kult ki az országban, hazánk me­zőgazdasági országból ipari ország lett. Ez a nagy történelmi változás döntő mértékben fog kihatni a szó. ciaUzmus építésének meggyorsítá­sára iparban és mezőgazdaságban egyaránt. A mezőgazdaság számára ez még több traktort, kombájnt, és egyéb mezőgazdasági gépet, több műtrá­gyát, tehát magasabb termést je­lent. Mindezt a mi pártunk veze­tésének, győzelmes munkásosztá. lyunknak, a munkás-paraszt szövet, ség megerősödésének köszönhet­jük. Milyen feladatok várnak tehát ránk az új esztendőben mezőgaz­dasági vonalon: Mindenekelőtt a mezőgazdaság szocia’ista átszerve­zésében kell tegyünk újabb na­gyobb lépést előre. Ennek az úlja nem lehet más, mint az, hogy meg­szilárdítjuk a meglévő termelőszö­vetkezeteinket, hogy azok erősek legyenek; virágozzanak és vonzzák magukhoz a még egyénileg dolgo­zó parasztokat. Ez most az a döntő láncszem, amit, ha megragadtunk, ezzel előre is tudjuk vinni az egész mezőgazdaságunk szocialista át­szervezését. Hogy ezt az igen döntő felada­tot meg tudjuk oldani, ahhoz az kell, hogy a szocialista szektorok pártszervezetei felismerjék ezen a téren rájuk váró feladataikat és harcoljanak is azok megvalósításá­ért, Milyen feladataik vannak itt « tszcs pártszervezeteknek? A pártszervezet feladata a ter­melőszövetkezetek előtt álló fel­adatokból adódik. A termelőszövetkezetek vezetői, nek feladata pedig az, hogy Ráko­si elvtárs útmutatása és az orszá­gos tanácskozás felhívása alapján megszilárdítsák a szövetkezeteket. A felhívás első pontja a terme­li tervek elkészítésével toglalko. *ik. Kimondia, hogy a termelési terv a gazdálkodás alapja. A terv célja meghatározni, hogy mit fog a szövetkezet az év folyamán tenni, mennyit és mit fog vetni, milyen terméshozamot fog elérni, mit tesz az állatállomány fejlesztésére, mit épít, milyen felszerelést fog besze. rezni, stb. A termelőszövetkezet termelési terve igen fontos ok­mány, ebben nyer kifejezést a párt és a kormány politikája a termelő- szövetkezetek megszilárdításával kapcsolatban. A tervkészítésnek a jelentőségét a szocialista gazdaság- fsán Sztálin elvtárs tanításai is aláhúzzák. Azt tanítja Sztálin elvtárs, hogy a fö’dmüvelő nagygazdaság, mely a parasztgazdaságok százait, sőt nem ritkán ezreit öleli fel, nem iehet meg tervszerű vezetés nélkül Éneikül az ilyen gazdaságnak el kell pusztulnia és szét kell hullania. Ebből is látjuk, hogy a terv elké­szítése a kiinduló pont a termelő- szövetkezetek munkájának megja­vításában. Ezért a pártszervezetek­nek, feltétlenül ellenőrizni kell a terv készítését, hogy az feszített, de reális, végrehajtható terv le­gyen. Le kell tárgyalni a tervet taggyűlésen és mozgósítani kell a párttagokat ennek végrehajtáséra. A terv véírchsításármk kezdetét*! fogva minden hónapban meg kell tárgyalni előbb vezetőségi ülésen, majd pedig taggyűlésen a terv tel. jesítését és meg kell határozni a további feladatokat. Természetesen nemcsak a taggyűlésen kell a terv teljesítését értékelni és ellenőriz­ni, hanem állandóan, A termelőszövetkezeti pártszer­vezetnek jogában áll a szövetkezet vezetőségének ellenőrzése, ami nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy meghallgassa a szövetkezet vezetőinek beszámolóit a tervek teljesítéséről, 3 megbírálják a fo­gyatékosságokat, segítséget nyújt­sanak a vezetőségnek. Nem szabad azonban elfelejteni a ártszervezetnek, hogy az intéző- izottság olyan szerv, amelyet a szövetkezeti tagok összessége vá­laszt meg, s amely tevékenységéről választóinak elszámolással tartozik. Helytelen és káros lenne a gazda­ság vezetésére nézve, ha a pártszer­vezet parancsolgatni kezdene a ve­zetőségnek, ha a problémákat a vezetőség helyett eidöntené maga, ha kisajátítaná a vezetőség jogait és kötelességeit. Ilyen pedig több termelőszövetkezetben előfordult. De előfordul a másik véglet is, hogy a pártszervezet elzárkózik a szövetkezet ügyeibe való minden, féle beavatkozástól, félreáll, smeg. elégszik azzal, hogy van intézőbi­zottság, amelynek amúgvis köteles­sége a szövetkezet minden ügyével fogla'kozni. Mindkét eset helyte­len. A pártszervezet a párt fel­sőbb szerve és a dolgozók felé fe­lelős azért, hogy mi történik azon a területen, ahol működik. Rákosi elvtárs azt mondja, hogy mindenért, ami ebben az ország­ban történik, mi vagyunk a felelő­sek. Ezért a pártszervezetnek ellen­őrizni kell azt, hogy a termelőszö­vetkezetek mindenütt az alapsza­bály szerint működjenek, ne tűr­jék meg azt, hogy az egyes tagok, több földet vagy jószágot tartsanak kint a háztáji gazdaságban, mint amennyit az alapszabály megen­ged, de ugyanakkor küzdjenek azért, hogy amit az alapszabály megenged, az meg is legyen, min­den tszcs-családnak. Ne tűrjék azt, hogy a közös vagyont elherdálták, vagy fegyelmezetlen, felelőtlen munkával egyesek az egész csopor. tot megkárosítsák. Ne tűrjék azt, hogy a vezetők megsértsék a szö­vetkezeti demokráciát és a tagság megkérdezése nélkül intézkedjenek olyan dolgokban, amihez feltétlenül a csoporttagság véleménye és dön­tése szükséges. A pártszervezeteink feladata az, hogy ne tűrjék meg az ellenséget egy percig sem a szövetkezetben, hanem azonnal távolítsák el. Ma­gyarázzák meg a csoport tagságá­nak a párttagokon keresztül Sztá­lin elvtárs tanításait. Sztálin elv­társ a falusi munkáról szó'ó beszé­dében a következőket mondja: „Ke. resik az osztályellenséget a kolho. zokon kívül, keresik baromarcú. vastagnyakú, kurtapuskás emberek formáidban, olyan alakban keresik a kultíkot, mint amilyenben a pla­kátokról ismerjük. De ilyen küld. kok már régen nem léteznek a fel­színen. A mai kulákok és kulák- támogatók a falu mai szovjetellenes elemei, nagyobbrészt csendes édes. kés, csakhogynem szent emberek. Nem a kolhozoktól messze kell őket keresni. Ott ülnek bent ma­gukban a kolhozokban raktárnoki, gazdaságvezetői, számvivői titkári, stb, állásokban. Ezek a kulákol: so- hasem fogják azt mondani, hogy le a kolhozzal, ezek a kolhoz mel­lett vannak, de olyan szabotáló és kártevő munkát végeznek a kolho­zán belül, hogy a kolhoz attól kol­dul.“ A megyében az elmöU évben 'öHb, mint 350 kulájcnt záriak ><’ a termelőszövetkezetekből. Ezeknek a Versenyben az első negyedév napi terveinek teljesítéséért István-aknán eddig 374 bányász, köztük 58 női dolgozó telt vállalást tervének idöelőtti teljesítésére A* István-aknai bányászok a muH évi 4-érvük teljest évéért lelkes har­cot vívlak és vállalásukat a határ­időre teljesítették is. Soha nem látott mére’ekben bontakozott ki a munka­verseny, amelynek naponta szü ettek kiemelkedő eredményei. A fejtési és eiővájási csapatokon a vállalásaik túl- leljeaí éséért küzdöttek a dolgozók és ez,! a munkál összekapcsol.ák a mun­kafegyelem megszilárdításával, az új munkások nevelésevei, A legszebb eredményt Puskás József csapatá­nak dolgo-zói érték el december hó napban, tervük 158.6 százalékos tel­jesítésével és az igazolatlan mulasztás teljes megszüntetésével;. A csapa.hoz kél új munkást is oszlottak, akikkel állandóan foglalkoztak, melynek eredményeként ezek a dolgozók nem is változtatták többet munkahelyüké1. Elmondhatjuk ugyanezt a Németh Sándor csapatának dolgozóiról is, akik 136.5 százalékos havi 4erv:eCjesítes1 ér ek el, lelkes, odaadó munkájuk­kal. Jó? dolgoztak az Arnold, a Bien- csapalok dolgozói is és még lehetne többet sorolni, ahol a terv túlteljesí­téséért, a vállalások túll-eljesí'éséért folyó munka, az elér! eredmények az István-aknai bányászok lelkes verse­nyét mu atlák meg. A verseny lenditlet* azonban a vállalások teljesítése után, ez év első napjaiban visszaesett, me­lyet legjobban az első napokban elért eredmények mifatnak. Az első három nap ieCjesítménye még a kilencven százalékot sem éri el, de nyolcadban is még mindössze 97.5 százalék. Az igazolatlan mulasztások száma is még elég magas, egy napra átlag hetven igazolatlan mulasztás! lehet számítani Mind a két hiányosság — a terven aluli Terme és és az igazolatlan muLasz ások magas száma — bántotta az István-aknai bányászokat, akik mun­kájukat becsületesen, fegyelmezetten végzik el és ezt mielőbb meg is akar ják szüntetni. Már sokan várják kő zülük a pén"eki napot, amikor a er- melési értekezleten ezeket a hiányos ságoka! feltárba'ják. Még a hét ele­jén elkezdték tudatosítani a pár'szer vezet és a szakszervezet aktívái, hogy ermelés: értekezlet lesz, hogy ezen uz ér ekezCeten kell megtárgyalni az első negyedévi ‘ervtel jest lés terén előittük 6CIÓ feladatokat. A népneve lük, párícsoportbizalmiak, csapa'veze tők és szakszervezeti ak ivák, (volt, hogy egy csapaton többen is) szobá­hoz ák az első negyedévi tervet és mint már ilyenkor tör.énni szokotí, a szocialista kö'elezettségválCalásokal is. Decemberben talán alig voll az István-aknai bányászok között néhány akinek ne lett volna vá lalása és most kulákoknak igen nagy szerepük volt abban, hogy egyes helyeken ott maradt a kukorica kapálatlan, a gyapot műveletlen, ők voltak azok, akik a 8 órás munkaidőt követelték a nyár folyamán. Ezt aztán az egész csoporttagság megérezte a saját jövedelmén az évvégi zár­számadásnál. Ezért tehát minden becsületes dolgozó, tszcs-tagnak érdeke, hogy harcoljon a kulák, az ellenség ellen. Erre kell, hogy moz­gósítsa a pártszervezet az egész csoport tagságát. A pártszervezet feladata, hogy a párttagok példamutatásán keresz­tül mozgósítsa az egész csoporttag. ságot a tervek teljesítésére, a mun. kában való fegyelmezett és rend­szeres részvételre. A kommunista a csooortban mindig szem előtt van ós ha rosszul dolgozik, azt feltét­lenül észreveszik és azt mondiák: miféle kommunista az, aki ilyen nártszerütlenül viseli magát. A kommunista köteles né'dá| mutat­ni a munkában, a szövetkezeti va­gyon gyaraoításóban, s erre kell, hogy neve'je és tanítsa a pártonkí. •’ü':nket is. A pártszervezet úgy biztosíthat­ja legjobban a knmtnun’Vák élcsa­pat szerepét a termelésben, ha a január első hetében már érezték en­nek hiányát a bányászok. „VáUaíni kellene újból több erine'.ést — de még nem 4udom, hogy leszek az elöirány zati'-al1“. Ez a kérdés foglalkoztatta már napok ö'a a csapatok dolgozóit. A népnevelők nvcIC-etl most már a műszaki veze ők segítettek nekik a probléma megoldásában. Az aknászok és bányameslerek, köi-lelveze-ők és mérnökök ismertették a dolgozókkal érveikét és egyben segítettek nekik kiszámolni, hogy a munka jó meg­szervezésével hogyan tudják ezt lúl* le'.ijeaí'.Mxi. Kedden reggel a lesnállás előli rőpgyűlést is tartottak. Itt is a ver­senyről, a vállalások ösztönző erejé­ről beszéllek. A műszaki veze'ők, köztük Vereczkei bányamester, a párt- szerveze4 és a szakszervezet aktiviú- nak segítségével, lent a bányában és leszállás előtt a csapatvezetőkkel és a csapatok dolgozóival a verse-nymoz- galom széleskörű kiatakí'ásáról 'a nácskor'ak. Szerdán reggelre már megszületett a felhívást A kele'i bányamező csapatainak dolgozói versenyre hívták a nyugati bányamező dolgozóit, hogy először a bányán belül adjanak nagyobb len­dületet a verseny mozgalomnak, mely­nek kiszélesítse hatalmas jelen őségű a terv naponkénti tiY.-teljesítésében, egyben biztosítéka az állandóan emel­kedő termelésnek. A régebbi versenytársak, most újból versenyszerződést kötöttek, mégpedig hosszúlejáratú verse-nyszerződésl. amely az év végéig szól. A Ney-csa- pat versenytársául a Joó-csapatot vá­lasztolttá és párosversenyük egy-egy pontjaként, a tervük túlteljesítésén és a minőségi munkán kívül az igazolat­lan mulasztások megszüntetésé1, a pa- iatan'.alom 3J> százalékról! három szá­A Kossuth-aknai dolgozók kedden tartották a termelési értekezletet. A dolgozók hozzászólásaikban beszéltek az üzem problémáiról, a munkafegye­lem kérdéséről és számos vállalást tettek az évi terv túlteljesítésére. Az üzemvezetőség még mindig nem biztosítja kellően a sűrített levegő el­látást és számos esetben lordul elő anyaghiány, — mondotta el Szakács Mihály elvtárs. majd vállalta, hogy az évi tervét három hónappal előbb be­fejezi. Versenytársául Szilas Adolf vá járt választotta, aki a kihívást el is fentiek szerint példamutatásra ne­veli a párttagokat. Ha gondosko­dik a párttagok politikai színvo­nalának állandó emeléséről, bevon­ja őket politikai iskolákra és itt megismertetik a tagsággal a párt politikáját, a párt- és a kormány­határozatokat. A párttagokat és tagjelölteket aztán helyesen kell szétosztani a növénytermesztő, épitöbrigádokban és munkacsapa­tokban. Létre kell hozni a brigá­dokban a pártcsoportokat, s a párt­titkár elvtársnak rendszeres érte­kezleteket kell tartani velük. Ki kell értékelni, hogy az egyes párt­csoportok hogyan végzik munkáju­kat, hogyan mozgósítják a tervek teljesítésére a brigád minden tag­ját. A pártcsoport tagjainak a szo­cialista versenyvállalásban és tel­jesítésben is példamutatóan kell előljárni. A megyében már igen sok tszcs- pártszervezet van, amely megértet­te feladatát és igyekszik jól dol­gozni: Így a sároki, kölkedi, som- bereki szövetkezetekben, Azonban még itt is sokat kell javítani a munkán. Azt javasoljuk „ tszcs- oártszervezeteknek és a többi szo­cialista <!zektr>rr>k pártszervezetei­nek is, hogy Rákosi elvtárs be. zalékra va’.ó csökkentesét válhü'-a Tavasz Ferenc csapa.a a Bi«n-csa* pa'.ot válasz'.ofa versenytársul és s napi négy csillés fejteljesílménv he ilyet! 4.5 csille szén kitermeléséi, anyag takarékosságot váüal.ak. A Bien csa­pat dolgozói évi tervük 105 százaléké« teljesítésére tettek vállalást. Az István aknai fejtési brigádok közül eddig már 14 brigád kötő".'! hosszúlejáratú párosversenyszerződésl, amely össze­sen 374 bányász versenyvAllaCásál je­lenti. Jelentős eredménynek számít az, hogy ezek közül 58 női dolgozó. Lu­kács János brigádvezető a Joó János Szahadságharcos-brigád dolgozói ne­vében csa.Iakazott a Ney-csapat fel­hívásához. A versenyszerzödésben vál­lalta, hogy a csapat dolgozói IT5 esiíi- Iés előirányzatukon felül napi öt csil­lével termelnek több szenet. Lukács János brigádvezető csatlakozása fog laCkozik a műszaki vezetők feladatai­val is és ezt nem szabad szem o.ől tévesztendők. 4* előrnjótsi csapatok köm&tt még csak két csapat kötött párosver- seny-szerződést. ök ia csak az évi terv teljesítésére tettek vállalási, ami amúgy is törvényes kötelezettségük. Éppen ezért a párt é.s n &zak‘,xervf.ze ti aktíváknak, a műszaki vezetőknek úgy kell végezniük a munkájukat, bogy az eiővájási csapatok közöl, it minél többen vállaljanak szociálist» kötelezettséget és figyeljenek arra is, hogy ezeknek a vállalásoknak a szer­vezésével a napi tervek túlteljesí csőt segítsék elő. Még egy nap van hátra a termelési értekezlettől, addig, de utána is fokozzák a népnevelő mun­kát, hogy úgy a termelés emelésére, mint a munkafegyelem megszilárriitá sára tett felajánlások maradéktalan teljesítésére buzdítsák az István-aknai bányászokat. fogadta. Tűzkő Béla napi tervinek tel­jesítésén kívül két csille szén kiterme­lésére tett vállalást. Az első negyed évi tervét március lőre befejezi. Erős Imre, Hosszú János, Novacsirs János. Drescher József tervük határ idő előtti teljesítésére tettek vállalást Tihanyi Dezső körletaknász versenyre hívta üzemének első harmadát it' a kettes üzemből Kovács aknász harma­dát. Vállalta, hogy a műszaki előjel tételeket biztosítja a dolgozók zavar tálán termeléséhez és körlete a tervet minden hónapban túl fogja teljesíteni. szédét, amit a tszcsk és gépállo­mások élenjáró dolgozóinak a ta­nácskozásán elmondott és ennek a tanácskozásnak a felhívását tanul­mányozzák és harcoljanak azoknak a feladatoknak a megvalósításáért a maguk területén. Különösen szív­leljék meg azt, amit Rákosi elvtárs Sztálin elvtárs tanításai alapján az ifjúságról mondott és ennek alap­ón foglalkozzanak a DlSZ-szerve- zetekkel, a fiatalokkal. Igen nagy a feladatuk és felelős­ségük az 1000 kataszteri holdon fe. lülj tszcsk pártszervezeteinek- Érezzék át nagy felelősségüket ők is, de az összes pártszervezeteink a tszcsk megszilárdításáért folyó harcban, s jó munkájukkal segítsék elő a szocialista mezőgazdaság gvő. zelemre vitelét. A járási bizottsá­gainknak ehhez a munkához kell, hogy segítséget adjanak a tszcs- pártszervezeteknek, kell, hogy el Vmőrizzék a munkájukat és tanít­sák a pártvezetőségeket, hogy fel­adataikat úgy tudják megoldani, ahogy ezt a párt, Rákosj elvtárs é* egész dolgozó népünk elvárja tő­lük. Benr Jolán MB mezőgazdasági osztáy vezetője. Kossuth-abna bányászai a napi tervek teljesítésére teltek vállalást a termelési értekezleten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents