Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-09 / 6. szám
tara január * NAPIÓ A vasas! Petcíí-aknán a munkafegyelem lazasága, a munkaidő tossz kihasználása okozza a fennmaradást '4 razas? Patftfi-akna műaraki wie BSE ]s előkészületeket ■leltek, hogy az áj esztendőben is Jó mimkalehe őséneket biz'ositsanak a bánya dolgozoi- ■műl, A Petőfi-akna; dolgozók ebben az évben is olyan jól akarnak dolgozni, mrnr. 1951-ben, de. az elkSvelett hibákon okúivá m buüAmzé tersnelés kdjeit egyenletesem fejlődő tér as elést akarnak megvalósítani. Esért mér korábban megkezdték a nagyteljesítményű frontfejtések előké- «sífcésé*.. így még ebben a hónapban megindul a munka mégy ilyen fej és- ben. Tovább emelik a szovjet cikisi- •os módszerrel termelő fejtések százáéit Is. Eddig kettő, a közeljövőben pedig már három fej"ési csapat dolgozik ciklusos grafikon alapján. is előtájánohat i* úgy tér teáik PeZSfl-aknén, hogy a második negyedévben mér külön szállítási központ kóré tömörüljenek, s Így De csak a fejtések munkája, de a termelt szén ei- ssétiltása |s tervszerűen éa gazdaságosan történhessék. Esek az előkészítő munkálatok azonban még nőm biz.osftják a Petőfi- akna! bányászok zavar alan lermeié- sék Mint már annyiszor Petőfi-aknan, az elmúlt év decemberében is, a szén- termelés munkáját, az előkészítő, a fenntartó munkahelyek rovására is végérték. Többször előfordult, hogy « fenntar'ási és elővájási munkaiie ivek dolgozóit a szén ermelésre osztotok be és ennek a helytelen intézkedésnek a köve.kezményei már a hó nap elején kezdtek mutatkozni. Az akna termelése másodikén mindössze 76.5, százalék, míg harmadikán 80.8 százalék, hetedikén 79.1 százalék vor.. A munkaerő hiányának rót'ák fel Pe tdfi-aknáo is ezt a lemaradást, de a legnagyobb akadály most is az volt, hogy január első napjaiban inegnüve- kedett » műszakra Ulászlók száma is; ami nagyon visszahúzta a termelést, de nem kisebbek a hibák a munkaidő helyes kihasználása területén sem. A munkafegyelem lazasága, a munkaidő rossz kihasználása a legfőbb oka jelenleg annak, hogy a Pe- '.öfi-aknai dolgozók napi terveik teljesítésében még mindig a száz százalék alatt vannak. Nem egy iiyen kirívó esettel találkoztak már a bánya vezetői, mint legutóbb Vereckei elvárj is. Pénteken délelőtt, amikor az ellenőrző kőrútját járta, az egyik fejtési csapaton olyan hanyag, felületes biztosítási munkával találkozott, mely nek következtében hat darab támlát kellett újjal felcserélni. A „dupla munka“ nagy kiesést jelentett, sok csille szén kitermelését akadályoz;!* meg, Hasonló hanyagságokkal lehet talál kozni a többi fejtésekben is. Petőfi-akna egyik legjobb csapatának, a Sztahánovista-brigád dolgozóinak munkaidő kihasználásánál is találunk sok hibát, ami azt jelenti, hogy a többi csapatoknál még nagyobbak lehetnek. A Nimsz-csapat dolgozói reg gél hat óra u'&n indulnak el a munkahelyükre, ahova fél hétkor, de iegflaizon példás íié'eet a komlói Épüle'eíemgyátlö Vállalat legyeiül! hizrt ssga Bans István bércsalási ügyében több eae'.bea háromnegyed hétkor érkeznek meg. A szerszámok előkészíté se után előbb a pillér-rakáshoz és a faadáshoz fognak hozzá. Ez a munka fél kilenc, kilenc óra között ér végett. Kollektíván megtartják az evésidőt, ami újabb fél órát vesz igénybe, majd a széntermelés munkájához tótnak. A jőveaetéare, rakodásra már csak négy és fél óra jutott, mert a csapat dolgozói fél kettőkor abbahagyják a munkát, különösen a vidékiek sietnek már az akna felé — „nehogy lemaradjanak az autóról“. így nem in enoda, ha a nyolcórai munkaidőre előirt tér melési mennyiséget a csapat tagjai négy éa fél óra alatt nem tudják kitermelni, Hogy Így van e* már hosszú évek ót*, az nem jelenti azt, hogy ezen nem kell változtatni éa nagyon helyes lenne, ha Vasason is minél előbb rá érnének a melegcsákányvál- tás kiszélesí.ésére, mert ez egyik el engedhetetlen fejtétele a munkaidő helyes kihasználásának, a napi ler- vek túliteljest.ésének. Készülnek a levelezők a megyei levelező konferenciára Néhány nap választ el bennünket a megyei levelező konferenciától Pozsgai Ervin elvtárs, a 73. számú Építőipari Tröszt személyzeti ősz tályvezetöje nagy gonddal készül a konferenciára. ,JBoldog vagyok, hogy én is részt vehetek a konferencián, ahol a megye levelezőinek a felszólalásából bizonyosan sokat logok majd tanulni' — mondta. Pozsgai elvtárs nemcsak örül a konferenciának de levelező brigádokat szervez, akik munkahelyeikről rendszeres tudósításokban fognak beszámol ni elért eredményeikről és felmerült nehézségeikről. Pozsgai elvtárs beszámolóját is gondosan készíti, mert méltóképpen akarja képviselni a 73 számú Építőipari Tröszt munkásleveílezőil. * Erb Márta bőrgyári levelezőnk is lelkesen készül a megyei levelező konferenciára. .Megtiszteltetésnek veszem, hogy ennek a koníerenciánok jelentőségét majd én ismertethetem üzemünk dolgozóival, amiben segitsé gémre lesz majd llarván József elvlárs is, aki szintén örömmel várja már a vasárnapot. Remélem, hogy a levelező-konferencia nagy segítséget fog adni munkánkhoz és az eddiginél még jobb és tartalmasabb levelek megírásához.“ KITŰNŐEN SIKERÜLT A BARANYAI RENDŐREGYESÜLET KULTŰRVERSENYE Vasárnap reggel sorra álltak meg vették egymást, A kuHúrcsoportok # jókedvű, lelkes rendőrelvtársakkal és családtagjaikkal rakott teherautók a Rendőregyesület pécsi kultúrottho- aa előtt. Kul hírversenyre érkeztek Baranya valamennyi járásából a rendére vtársak. A reudőrepyesület ku Hírcsoportjaira kulturális téren igen nagy feladatok várnak. Ezek a kultúrcsoportok a mindennapi nehéz szolgálat mellett alkalmat találnak arra is, hogy a rendőrelvtársakat időről-időre kulturális szórakozásban részesítsék, hogy műsoralkon keresztül az elvtársakat tanítsák, neveljék, megismertessék őket a legszebb tömeg- é3 népdalokkal, jó egyfelvonásosokkal és népi táncokkal. A kulturális színvonal emelésén felül azonban még más jelentőségük Is van a rendőregyesületek kultúrcsoportjainak. így igen nagy jelentőségű az a kapcsolat, melyet az egyes járási kultúrcsoportok a dolgozókká! kiépítettek. Legszebb példa erre a mohácsi Rendőregvesület kul- túrcsoportjának működése. Ez a kul- túrcsoport számos előadást rendezett már közösen a mohácsi délszláv kul- taircsoporttál, sőt, egyik rendörelv- társ, Besir Márk, délsziávnyelvü előadást is tartott már Mohácson dőlsz’ ávnyelvü hallgatóinak. A rendőregyesületi kultúrcsoportok mindegyike szorgalmasan látogatja járása üzemeit állami gazdaságait, termelő, csoportjait és ezek a látogatások még szorosabbra fűzik dolgozó népünk és a közvagyon, a zavartalan munka őrei: népi rendőrségünk tagjai közötti kapcsolatot, még inkább elmélyítik dolgozó népünkben a rendőrsé. grünk iránti szeretetet. Minden i'yen látógaiáí a terv teljesítésére és túlteljesítésére, a haza szeretetére. az ellenség elleni gyűlöletre neveli dolgozóinkat-. A pécsi hctmifaió a lelkesedés jegyében folyt le. Valamennyi szereplő kultúrcsoport szereplése jó munkát, jó kedvet, a kultúra szeretetet és megbecsülését tükrözte vissza. A színjátszó-, tánc- és énekcsoportokra egyaránt jellemző volt az ambíció, minden szereplés magán viselte a kollektív munka je. leit. Különösen nagyjelentőségű az a tény, hogy a kultúrcsoportokba„ tevékenyen működnek a családtagok — rendőr-feleségek, gyermekek — is. A kultúrverseny rendezőségét dí- <*éri hogy a müsorszámok gördülé- AenyoD, minden zökkenő nélkül köműsorválasztása is nagy többségében megfelelt a követelményeknek, számost csoport a díszletkérdóst ötlete, sen, la áiékonyan oldotta meg, a mohácsi .endöregyesület pedig igen szellemes keretben tálalta kitűnő műsorát. A kultúrversenyen szereplő csoportok legtöbb hiányosságát a színjátszás vonalán a rendező nélküli betanulás, próbázás okozta. így fordulhatott elő, hogy öregember szerepét fiatal játszotta, hogy a szereplők közül néhányan feleslegesen sokat sétáltak, mások pedig a kezeikkel nem tudtak mit csinálni. A táncoknál az volt a legkirívóbb hiányosság, hogy a bemutatott táncok közül egyetlen egy sem volt baranyai eredetű, márpedig a baranyai táncok feldolgozása és elterjesztése egyik felada ta kultúrcsoportjainknak. A knltúrverseny első díját. a Boldog csatád című szobrot a mohácsi Rendőregyesület kuitúrcsoportja nyerte. A második díj: a Béke szobra a pécsi Rendőregyesületé lett, míg a harmadik díjat, egy álló Lenin szobrot a szigetvárt kultúrosok nyer. ték. A többi helyezett is jutalmat kapott, így hanglemezeket, könyveket, plaketteket, stb. y csoportokon kívül a legkiválóbb munkát végző rendör- elvtársakat is díjazták. Egyéni jutalomban részesült Németh Ferencné Mohácsról, Mikszovics Rozália Szigetvárról és Molnár József Szigetvárról. A járási rendóregyesületek között vasárnap lezajlott ku!túrversenv csupán egyik állomása annak az útnak, melyen kultúrcsoportjajnk, köztük a rendőregyesületi kultúrcsoportok is haladnak. A rendőregyesületi kultúro. sok a verseny után még nagyobb lendülettel, még nagyobb lelkesedéssel látnak majd hozzá a kultúrmunkéhoz, a dolgozók és a rendórelvtársak politikai és kulturális öntudatának és színvonalának emeléséhez. Az első negyedévi tervünk sikeres teljesítéséért indultak harcba január másodlkán megyénk ipari üzemeinek, így a Komlói Epület- elemgyártó Szakipari Vállalat dolgozói is. Az elmúlt évben jelentős eredményeket értek el ők is és tervüket a határidő e'őtt teljesítették. Az eredmény azonban lehetett volna szebb is, ha a vállalat vezetői a pártszervezet és szakszervezet aktívái jobban szervezték volna a munkaversenyt, a dolgozók szocialista kötelezettségvállalását, me.rt ezen a téren még mindig hibák vannak a vállalatnál. Az új tervóv feladatainak megvalósitásáho, hozzáláttak, de megfeledkeztek a szocializmus építésének eszközéről, a munkaverseny szervezéséről. — Még egyetlen új, az első negyedévi tervre vonatkozó versenyvállalás nem szü’etett. Mindez azt mutat ja, nem kísérik eléggé figyelemmé! a dolgozók munkáját és nem egy esetben a munka átvétele az ellenőrzés is hiányzik. Nemrég történt, amikor a vállalatvezetői irodába belépett a vállalat normása, Jernovics Irén. Egy munkalapot tartott a kezében, melyen a Bánó szerelőbrigád elvégzett munkái voltak feltüntetve. A munkalapot a munkavezető helyett a brigádvezető állította ki és az el végzett munkák mennyisége arra mutatott, hogy ez a brigád vagy nagyon jó munkát végzett, vagy az el nem végzett munkákat is meg akarja fizettetni. Báné Istvánt, a brigád vezetőjét az utóbbi időbep úgy ismerték meg a vállalatná mint aki nem igen szereti a munkát és csupán zsebretett kézzei .dirigál“ a brigád tagjainak. Ezért már a párttaggyűlésen is bírálatot kapott, de a viselkedésén nem akart változtatni. A legtöbb baj azonban mindig a fizetésnél vol* vele. Mindig keveselte, pedig a munkája után járó bért fizették ki neki. Nem egyszer verte az irodában az asztalt: .......itt mi vagyunk az „urak“ — szerette mondogatni. A vállalat vezetősége a normás jelentése alapján felülvizsgálta a brigád jelentését és amit sejtettek, valóságnak bizonyult. A brigád tagjai a meg nem dolgozott munkájuk után is kaptak fizetést. Még szeptemberben történt az első eset, amikor a Banó-brigádho., egy átképzöst, Gábor Lász'ót helyezték. A hónap végén az átképzés teljesítményét a brigád tagjai a saját munkájukhoz számították és jogtalanul 328.85 forintot vettek fel. A következő hónapban már két átképzésük volt 6» ekkor már 1013.64 forinttal vettek fel több pénzt, mint amennyi megillette őket. Novemberben még két átképzés került a brigádba és ennek arányában a jogtalanul felvet' pénz több, mint a kétszeresére, 2435.23 forintra emelkedett, A brigád tagjai — mint ahogy ámítják — nem tudtak arról, hogy az átképzések teljesítménye is az 5 munkájukhoz lett hozzászámolva, mert ezt Bánó István, a brigád ve-/, zetője tette. Bánó István, mint a brigád vezetője nemcsak azért te ielős, mert több pénzt vett fel. mint amennyi megillette, hanem azért is, mert helytelen adeloka; szolgáltatott, becsapta a vállalat bérezési osztályát. Hogy ez megtörténhetett, és kik ezért a felelősek annak kivizsgálását 10—15-e között a vállalat fegyelmi bizottsága fogja elvégezni. Mindenesetre annyit megállapitha. tunfe be'őle, hogy a Komlói Epü- letelemgyáríó Szakipari Vállalat- , nál elhanyagolták az ellenőrzést, neon foglalkoznak kellően a do- gozókkal. Azt a munkalapot, melyet Bánó brigádvezetö állított ki és adott be elszámolás végett, a felettesének, Krisztyán Józsefnek kellett volna kiállítania, de nemcsak kiállítani, hanem a munkát átvenni is. Ez azonban elsősorban Krisztyán József hanyagságából nem történt meg, sőt előfordult az is, hogy a normás állította ki s munkalapokat, de ne:“ győződött meg arról, hogy a munkát elvégezték-e. Súlyos mulasztások kerültek a felszínre most, melyek a vállalat vezetéséhői indulnak ki. Több, mint háromezerhétszáz forinttal károst tották meg a vállalatot bércsalás sál, mert egy munkát kétszer fizettek meg és erre csak három hónap e'múltával jöttek rá. Felelősségre kell vonni és példásan kell megbüntetni azokat, akik ezt a hanyagságot elkövették. De tanul nia kell ebből a többi vállalatainknak is. Ahol gyenge az ellenőrzés ahol nem tőrödnek o nép vágyó nú'- val. ott fordulnak elő legelőször a hibák, ott támad a legjobban az ellenség. a dolgozókkal való foglalkozás, az e lenőrzés hiánya a muhkaverseny lendületének csökkenését, az anyagpocsékoláx hiányát hozza magával. Nézzenek ezen a téren körül a vállalatoknál, szüntessék meg haladéktalanul cze két a hiányosságokat és hozzanak pé’dás ítéletet a vállalat., a népgazdaságunk megkárosítóivá’ szemben, hogy ebből a többi vállalatoknál is tanuljanak. Pollnk Dezső levelező vállalásai a Magyar Sajtó Napjára Levelezőink lelkesen készülnek a 13-1 megyei levelezőértekezletre, amelyen majd küldötteket, választanak maguk közül. Ezek a küldöttek fogják képviselni a magyar sajtó baranya- megyei levelezőit az Országos levele, zőkonferencián, amelyet a Szabad Nép szerkesztősége, a lap fennállása tizedik évfordu'ójának emlékére rendez. A Magyar Sajtó Napjára munkafelajánlásokkal készülnek levelezőink, s felajánlásaik teljesítéséről már a megyei levelezőértekezlelen is szeretnének beszámolni. Po'lák Dezső elvlárs, Sopianában dolgozó levelezőnk a következő vállalást tette: „Vállalom, hogy ezentúl )ó felvilágosító munkát végzek üzemünkben. a levelezők létszámának megnöveléséért. Január 15-ig három, február 1 -lg pedig öt fővel emelem a levelezők számát és egyéni patrcmálással segítek a7 elvtársaknak leveleik megírásában. így készülök a Magyar Sajtó Napjának megünneplésére.“ A rózsafai tszcs kel női traktorosjelöltje áj életre készül A ><Tn"veíraűhu lnt<>zet Múlt héten csüiörtök reggel Olasz Mihály né a vonat ablakából nézte a tovasn hanó födeket, a gyorsan el maradóra fákat, villanydír cokat s közben gondolaíai messze jártak. Maga elé képzelte, amint egy nagy tábla földön traktort vezet és ha hátra néz. látja az éke nyomában frissen szántott földet. Gondolataiból Petlendi Mária és az édesanyja zavarták fel. — Hová igyekszik Olasz elvtársnő — kérdezte F’cl- iendi Marika és szomorú- an elujságolta, hogy ők Szigetvárra utaznak fogorvoshoz. — Én is Szigetvárra me gyek — a gépállomásra — válaszolta Olasz Mihályne — TraktorUta leszek és több, m:nt háromszáz forintot kapok fizetési előlege ként. — Trak* arista? — ismételte csodá'hnrva Peltend1 Mária — Hát asszonynak való az? Én lány vagyok, de nem mennék, — bizonygatta. Az édesanyja feddC hangon dorgálta meg. — Ha még sokat beszelsz jobban fog fájni a fogad. .. De Máriának már eltért lödölt a fájós fogáról a figyelme és ahogy kinézett a vonatablakon, szinte egyezett gondolata Olasz Mr hályné előbbi gondolatával — Jó lenne traktort vezetni gondolta, de hiába, nem tudnám én azt megtanulni. Már kezdte megbán ni az előbbi elhamarkodott kijelentését. Halkan megjegyezte. — Nem is lehet olyan •ossz a traktorvezetés — Olasz Mihályne csak any nyit mondott, — Én )ól meggondoltam, mielőtt elhatároztam magamat. A fér fém is traktoros, hiszen tudjátok. Én mindig irigykedve néztem, amikor doigo zott. Addig beszéltem ne ki, míg egyszer megengedte, hogy felüljek a Irak!orra Azóta mindig kértem, hogy tanítson meg traktort vezetni, de eredménytelenül. így aztán nagy volt az őröm mikor megtudtam, hogy nő is lehet traktorista, támlának bennünket és még tize test is kapuzik. — Nó és milyen élet az — elegyedett a beszélgetésbe Pettendí Mária edes anyja. — Egyik nap ebbe a faluban, másik nap a másik faluban rázatja magaI azon a traktoron. — Nem úgy lesz az! — adta meg a választ Olaszai — és elmondta, hogy az iskola után ő továbbra is tagja lesz a rózsafai Közös Sors ts:cs-nek és Ugyanúgy fog dolgozni a csoportban, mint eddig, persze nem Sva logosan, hanem traktorral. — Ez így valóban ke lyes — szólt Fettendine — legalább a mi traktorosaink rendes munka1 végeznek Mert bizony tavaly nagy különbség voll a két szán tás között. Ahol a ferjed szántott, ott jobb volt u termés Ahogy Szigetvár felé közeledett a vonat, Pcltendi Máriában merész elhatározás születelt. Megkérdi Olasznét, lehet-e még jelent kezni traktorosnak hiszen igv továbbra is Rózsafán lehet a csoportban. Milyen büszkén vezetné ő a trak tort... De Olaszné mintha eltalálta volna a gondolatát, megkérdezte Máriát. — Te nem akarsz trrrhlo rista lenni? Mária még az édesanyja véleményét is elfelejtette megkérdezni. — De igen, ha a tszcs- ben maradhatok továbbra is, elmegyek! így történt, hogy Petlendi Marika megfeledkezve fogfájásáról, édesanyjával és Olasznéval az állomás ról egyenesen a gépállomásra ment. Jelentkezett Iraktorlsia nak és a gépállomásról kifelé jövet, szinte magastibb nak érezte magát egy fe;- jel. — Traktorista leszek — hajtogatta magában és még jobban megszorította <i hóna alatt az új traklorista ruhát. Sásdon b án vette kezdetét a női trakforosképzö tanfolyam és a rózsafai tszcs- böl Olasz Mihályné mellett már ott tanul Pettendí Afá ria is a csoport együk legjobb dolgozója. tbJ A Népművészei! Intézet • -»stives/, téri lervttnnepélyekre nagyon helyesen műsorfüzeiéi adott ki. A füze! címe- „Jobb munkává? segítsd s tervet!** Hogy mindenki tudja, milyen alkalomra adlak ki a füzetet, a etolapjáft nagy betűkkel szerepel ez a felírás; is: ",Műsoranyag a terviinnepélvek- re‘‘. Ezeknlár- mindenki t'rtnészr- lesnek venné, Iiogy a szilvesztert műsorfüzet már december nején az. üzeni knttúresopnrlok birtokában volt. Ez már esa!< azért k természetesnek látszik, hiszen az al> hun lévő műsor betanulásához leg alább két-hároni hét szükséges. A Népművésze!! Intézet azonban rá cáfolt a józan ész következtetéseire A műsorfüzeiét a városi népmüve lé.sl osztály nemhogy szilveszter előtt két-hároin héttel nem kapta meg, de nem kapta meg az újév előtti napokban sem. A műsorfüze! — mely az újév beköszöntésére, a tervünnepélyre készült, —■ jannar negyedikén érkezett meg a népmü ve-lési osztályhoz, melyuek dolgozót még ma sem tndják: vájjon a Nép. művészeti Intézet 1952 szilveszterére küldte a műsorfüzetek«* — W* ben, vagy 1*51 srilveuzterére — azonban alaposan megkésve.
