Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-06 / 4. szám

6

NÄP L 0

1 ftövf jam Ab n

Z ÉLEN

Jól dolgoznak az újpetrei kultűrosok

.határszéli község egyik házába' vendég .érkezik — így kezdődik MÍajíör Ottó Határszé;en című színművé, melyet’ a napokban mutat be nagy sikerrel a Pécsi Nemzeti Színház. Az idegen látogatása után a falu látszólag békés élete felborul. A termelő- csoportban egyeaeflenkedés, civa,kódúé üti fel a fejét, az elnököt meggyilkolják, a falu újonnan elkészült vááúü hídját csak Simó János úrvezető ébersége menti meg a pusztulás- tó!. Végül is,

győznek a falu dolgozói,

e : gyakorlatra odaérkezett honvédek segílségéve-1 leleplezik az ellenséget és- az első felvirágzott vonat keresz- tülgordül a megmentett, hídon, a falu dolgozói . pedig továbbioiy tátják békés építűmunkájiikat.

Ennyi a történet. Azonban ezen a történeten, keresztül az író kitünően bemutatja a határszéli falu dolgozóinak munkás, eseményekben gazdag életét, a dolgozó nép és néphadseregünk közötti szoros kapcsolatot, ne múlatja- a fiatalok lelkesedését, a honvédek hősiességét, valamint a sze-m- béTiújló tábor, az ellenség, a titoista k^mek és bérencek aljasságát, ke- gvétlenségét, undorító gyávaságát.

•A darab főmondanivalója: Az éberség pillanatnyi eleit tatása rést nyit az ellenség számára és nz ellenség a rést kihasználva ném habozik, hogy ártson a;dolgozó népnek, a dolgozók országának. 4 szín,műben megrajzolt tszcs, elnök, Kispörös János megtűri a csoportban Zá-vods-aky Elemért, a volt horthysta katonatiszt könyvelőt, néni hallgatva vejórc, Jerszi Józsefre, aki figyelmeztet! őt a könyvelő gyanús manipulációira. Kispörös szemel!cnzö- mivoltát természetesen alaposan kihasználja az ellenség. Eiöszjör csak az osztály ellenség: Nemes Tóth kulak használja fel a könyvelőt arra, hogy ros-sz borát feketeáron. rásózza a szövetkezetre, de felfigyel a volt katonatisztre, az újvidéki kivégzőosztag egyik vezetőjére, Tito udbája is. A titokzatos idegen vendég egy írd bús kém. aki a -csoportban dolgozó Zá- vodszkyt bízza meg a híd felró!)bort tásávai.

Igv mutatja be a szerző irodalmi eeaközökkel,

hogyan akar áriam az ellenség

érmlö hazánlmaik, hogyarl szeretnék rojnb a dönten i boldog, eéj-vre szépülő életünket. A darab két főalakja: Jer. sr József, ,t csoport*1!nők vejé *1« Símé János, a Kispörösékhez beszállá- so t örvezetó azonban megakadályozzak a kártevést. Simó őr vezető .meg- formálásával az írónak sikerült élethűen szívpudravinhi a nép katonáját, ak> élete árán is betartja a honvédjeiméit: A népért tűzön-vízen át! Jó kedélye, bátorsága, izzó hazaszeretete mellett azonban az író megvajzpÚ ja Simó János hibáit is: néha vakmerő. meqgondo atlan hirtetenharagú v <Vyszóva! nem papírfigurát ad, hartem hús-vér embert. Jerszi József inegforfnálísa is hasonlóképpen jói sikerült. A zseVérből lett csoporttagban magasan lobog a forradalmi tüz, a .let' ágt', a lelkesedés. Ez árt veszi és*re a könyvelő aljas mesterkedéseit. ezért követeli apósától uz ellenség azonnali eltávolítását a csoportból még azon az áron is, hogy &. keli hagynia apósa házát. Kispörös János i« jó hazafi, ő is szereti a csoportot. Azonban a csoportéi nők nem tud megszabadulni feleségé, a kuiáklány befolyásától és ez a befolyás leimé- sze’esen nem hasznos. A zsellér vő ellen ágáló Kispörösné ha nem is tárr-tori!ja el férjét, de megzavarja és ci a csoportéi nők életébe kerül, A negatív figurák megalkotása is jól sikerük. Závodszky és felesége. Nemes Tóth András, az udbás tiszt egytől Agyig tipikus, áz életből megírt figurák, akiken keresztül még jobban mcjgyü-l érijük a kizsákmányolás korát visszakíváná, ’ kapzsi, gyilkosság tál sem visszariadó szabotáló ku ökokat, horthysta katonatiszteket, úri bitangokat és űzi a rendszert amely

ezeknek az elemeknek puha, meleg iészkét biztosit: a fitofasizmust.

Hog-y az író alkotta személyek ilyen élők, ilyen hús-vér emberek, ehhez nagymértékben hozzájárulnak a Pécsi Nemzeti Színház művészei is. itt elsősorban Jerszi József megfor- mátójáf. Mester Jánost kell megemlítenünk, aki jól ábrázolta az öntudatos parasztot, a. kommunista tszcs-ta- got, aki pártosan,,, bátran harcol az ellenség ellen. Simó János örvezetó szerepében Bay Gyula alkotott jót. Ha lehet még jobban megszerettette

velünk néphadseregünk katonáit.,- __

Fi

atalos lelkesedése, bátor hangja, jóízű humora átélésből fakadt A szerep néhány pontja az-onb-an csiszolásra szorul. így az , a rész nem őszinte, mi. kor Kispörös halálhírét tudtául ad ki a családnak. Komoly, haűk bejelentése a szörnyű eseménynek sokkal többet mondana és jelentene, mint a katonához nem méltó nyafogás és kitörés.

Somló Ferenc a csoport-elnököt, Kispörös Jánost mutatta be. \ bizo-nyta. la,rakodó, dé emelteit jóindulatú, szívélyes. néha hirtelen, vérmes tréfáskedvű ember megfo-rmá’ása nem volt könnyű feladat. Somló Ferenc azonban megoldotta —és jól oldotta meg nehéz feladatéit ■— jól 'végrehajtotta az író eiiképzoléeeitl Bázsa Éva reálisan mutatta be a kutak rokonsággal tartó . áskálódó Kispörösnét. Nem ártana azonban a negatívumokat még cqv kissé jobban aláhúzni ennél Oz alakításnál..

A Kispörös csalód

harmadik rágjál Katát Péter Gizi sze- mélvesrit-títe meg. Ez az alakítás ke- vésbbé sikerült, mint a többi. A falusi kislány túlontúl biztos hangon, egv cseppet ,sem falusi módra bőszéi, túlontúl biztosan, egy cseppet sem falusi bakfishoz, illő módon mozog Az atyai pofon utáni zokogás nem volt őszinte, nem váltott ki sajnálatot. inkább komikus volt. mint tragikus, illusztráció volt, nem átélés. Ez jellemző Pét or Gizi alakítására az egész előadáson keresztül. Fóthi Edit Kispörös másik lámva-ként jót illeszkedik be az együttes munkájába.

Csisztgj Andort Riagyák’ Ferenc honvéd szerepében láttuk. Riagyák elvtársi' az író kicsit ügy efogyott, felszeg figurának rajzolta meg. felesleges volt ezt az ügyefogyottságot az első képben még jobban aláhúzni, mír-már a hambaság határát .súroló fintorokkal és’ mozdulatokkal. Minél előbb meg kell. tanulnia Cs-isztai Andornak a golyószóró tisztítását is, mert túlságosan groteszk, hogy félórán keresztül ..tisztítás" címszó a an csupáh fegyvere csövét ..simogatja“. Az 'első ' felvonás második képében már sokkal sikerültebben mutatja b< Csuztai Riagyák, honvédet. Dorka Rókus'''honvédéi a vidám, jó tréfára kapható elv tárhat kedvesen, szeretet- reméltóan mutatta be Major Pál. Neki' köszönhető, hogy a közönség Don ka honvédet az első pillanatban már megszereli. 4 zászlóa-I jparanc.-nok, zászlóalj politikai tiszt és hadnagy szerepében Galambos Lajos, Polgár 1st- imn és Szóó György alkottak jót. Jól ábrázolták dolgozó népünkből kikerült tisztjeinket, akik katonáikkal eg-v- beforrottan szolgálják a népet, védik inog a nép érdekeit. Kispörös János határőrt Puskás Tibor. 0 -vakaszveze- ;őt Fiitöp Mihály, a határőr a hadnagy elvtársnőt Vajda Ica mutatta be Kende Boriska tanítónőt Erdélyi lla alakította — egv kissé fakón Az eiső felvonás első képében több lelkesedéssé' kellene beszélnie a nép — és benne a tanítók —, megváltozott, megszépült életéről Több gyűlöletet várunk a Halai tanítónőt"I erre a szép ételre törő ellenséggel szemben is! Kende Boriska lelkesedjen, gyű öljön szenvedélyesen, akkor lesz alakja hihető, életerős, reális. Bakos l,ászló Henner Isi van szerepében méltó volt eddigi alakításaihoz. Eleire keltette az író álra megírt ingadozó kö/őpna- rasztpt anélkül hogy a figurái sematikussá süllyesztetté volna, Monorf Terenc Bogdán Miklós szerepében aláhúzta ezt az alakítást.

í Ml KELT

. Mi U-liel az oka unnak, hogy u I*é , cm Barrel Ián gyárban - amely nemre giben lett óliizcni egyre lianyulilk a kiiltiirinuuka? Hogy a zenekar fel- huinlott A .szinjüiNzúgáritn —- tniun j*<hb nem beszélni róla. A (Inlaute nine-, messze a széleséitől A bábosok még luakursul tartják magukat; kovács Julis, a hábé.sop<*rl vezetője mind-síit elkövet, hogy legalább a Imim ■sok működjenek. Sok nehézséggel kelt niegldi/denie. termet m-m kap Iv'j kis .szobában próbálnak, ami legtöbbször liitelien Ha egv liaenhka desz kát kér az asztalosoktól, nem adnak. X fedőknek Ls hiába könyörög: se gítseuek a dtszletfeelésbeii. vagy rajzol janak egy plakátot a bábnnoknak. „Caak, ba fizetnek érte'4 — ez a válaszuk. A I*eesi PoreelUingy árban az lilétek esek. Iia a -kullúrmuuka hanyuiNÉR ÍRJA:

lása szöbakeeül. a termelésre hivai- kozuak: nem gnndotnak arra, bogy a jó kultiirintulka igen nagy segítségei nyújthat az élii/em cim megtartásához!

Es még valami . A Népművészeti Intézet rajzai alapján a Poreellángyar csináltatott rgy kitűnő béöszínpailot í*"z régebbe», még a jó kuíiiirrnuiisa Idei-u törféu'.J A színpadot nem használják, mert nem, kapnak olyan helyisége!, amibe'ii elférne. Zágoii (ívnia, a megyei bibtebJÖs inár töbhsziir kérte: adják oda. I nlálUtj.ik majd a szakszervezett székházban t'gy sínes Beesett állami bábszínház, az üzemi Iliibe.«sportok előadásukat rendezné nrk a szakszer*ezeti székházban. \ Bécsi Poreeljáagyár azonban nem ad la oda a hábsziopadot. Heverjen m kább kihasználatlanul, „ami az. óvek, azt nem adjak!*-*

Igen nehéz írói és színészi feladat a párt titkár megrajzolása, alakítása. Szekeres Piroska párttilkárt bizonytalanul hozta elénk a darab és az előadás is. Nem tudjuk, hogy Szekeres elvtársuő dolgozó paraszt volt-e. ipa, ri munkás, vagy értelmiségi, ezt „éra árulja el szerepe, sem ruházata, sem viselkedése, sem hang-hordozása. Nem tudjuk azt s©m. hogy miért nem harcolt keményebben Jerszivel együtt Závodszky elien. nem derül ki, hogy a parasztokkal, a katonáikkal milyen a kapcsolata. Hogy ez így van, azért egyaránt, hibáztatható az író, a rendező és Papp Ibolya, ciki a párttitkár- rvőt áíakítja.

A másik oldal“ szereplői

közül elsősorban a nagy fejlődésit mutató Kovács Gyulát kell megdicsérni jó munkájáért. Kovács Gyula Závodszky Elemér szerepében jól formál!, jó munkát végzett.' A flegima, cinikus, velejéig gonosz tömeggyilkost Kovács Gyula úgy ábrázolja, hogy meggyűlöli, megutálja minden dolgozó. Ez a szerep nagy tejlődést jelent Kovács Gyula művészi életében. Feleségét, Závodszkynét, Harsányi Margit játszotta. Az urakért rajongó, férje mellett megikeseredett tanítónőt jól megismertük ebből az alakításból. Harsány! Margit kitűnően bemutatta Závod-szkvné alakjában a népet gyűlölő, a ..parasztszagtól'' öklendezö ..úrinőt", aki a „régi jó világ“, a föl, de-urak és grófok világának kedvéért még a tömeggyil’koasógíól sem riad vissza. Várady György UDB tisztet. alakított. Hideg és megfontolt, kegyetlen és elszánt típust Ábrázolt, olyan banditát, amilyent szi-níe naponta dobnaJ; tát hozzánk Tito Jugoszláviájából, amilyent szinte naponta fognak e éber határőreink a határmenti dolgozók segítségével.

A pöttömnyi Kovács Jutka Esztikét, Nemes Tólh lányát mutatta be. míg magát Nemes Tóth Andrást, a gyilkos kujákot Széplaki Endre játszotta. A kulák természetesen félti a bőrét, ezért húzódik a robbantástól, de felesleges ezt nyalogással érzékeltetni. Helyes vö t hogy végre sovány, görnyedt alakban is bemutatták a kukákat és nem az agyoncsépelt zsíros figurát vilte a rendezés színpadra.

Szendrő József rendezésében jó előadásban került tehát színre Major Ottó színműve, az új magyar irodalom egyik igen jó alkotása. A gördülékeny előadás,, a végig izzó hangulat a Pécsi Nemzeti Színház együttesének jó munkáját dicséri és a szín-ház helves műsorpolitikáját. A határmen-ti Baranya megye dolgozói sokat, tanú- hatnak ebből a darabból, mely a nevelésen túl jó szórakozást is nyújt.

Ujpetre község kultúrotthona november 7-én megkapta a megye legjobb kultúrotthona vándorzászlaját Ujpetre kuttúrház.a igen nagy utat tett meg eddig. 1946-ban a kisgazda ifjúság műkedvelő gárdája mi' ’ idött a faluban. Vezetője az akkori káplán volt. Előadásaikon silány fércművekkel fertőzték a falu dolgozóit (Paraszt- kisasszony Gyónás titka, stb.). Szereplőik a falu kulákgyermekei, nagygazdák iiai és lányai voltak. Ujpetre kulturális élete így alaposan visszamaradt.

miU-han végre megalakult a párt kezdeményezésére a kultúrgárda. Tag. jai dolgozó parasztok fiai és leányai voltak. A csoport nagy lelkesedéssel fogott a munkához, pedig a próbák sok akadályba ütköztek, mert he'yi- ségünk nem volt. A községben akkor még csak egy színpad volt, az iskolában. Az. iskola felett pedig a kátólf kus plébánia rendelkezett. Nem igen adták nekünk, mert ott a falu ellenségei működtek. Kiharcoltuk magunknak a jelenlegi kullúrházat Itt, fartőt, tűk meg első előadásunkat. A színpadot kocsialjakból és kerítésekből magunk tákolluk össze. Függönyöket ágyneműből és lépőből varrtuk.

A legnagyobb nehézséget azonban az. ellenség propagandája okozta. Mindenáron meg akarta gátolni munkánk sikerét. Az első előadás mégis jól sikerült. Ott volt a falu apraja-nagyja.

A kultúrgárda egyik fontos harci eszköze lett a íalusi osztályharcnak, a dolgozók harcának, elsősorban • a klerikális reakció, s a köré tömörülő mindenféle ellenséges élem ellen. Az első előadást közkívánatra nyomon követte a többi. 1949-ben megalakult a 25 főnyi női és férfi vegyeskor. 5000 forint állami segítséget kaptunk a kultúr ház rendbehozására. Most már beépített színpadunk is volt, felszereléssel. Berendeztük az olvasótermet is Ma már 320 beiratkozott tagjava.n könyvtárunknak. A sok segítséget meg akarjuk hálálni pártunknak. Eddig 6 katonatisztet, 18 bányásztanulót. 6 iparostanulót és 21 trnktoristát adtunk népi demokráciánknak( kuUúrtzmtlo most azt a célt tűzte ki, hogy a kútára eszközeivel mindent elkövet azért, hogy a jövő gazdasági évben termelőszövetkezeti község legyen Ujpetre. Ezt részben színvonalasabb műsorral akarjuk el. érni és emellett minden egyes szereplő felajánlotta, hogy népnevelő munkát is végez.

HAJEK VENCELNE újpetrei' népművelési üervvez.

(A Művet! Népből)

A Bárt fa-utcai iskolában megjavult a Szülői Munkaközösség munkája

A pécsi iskolák Szülői Munkaközösségei közül az egyik gyenge munkál végző Sz. M. a Bárfa-uócai általános iskola Szülői Munkaközössége vei4. Az elmúlt esztendőben nehezen ment a munka, mer! nem volt megfelelő a választmány összetétele. A tagok többsége passzív volt. Az idei tanév ben az Sz. M. vez.őségének ujjúvá asz ásál jói megszervezték ennek alapján a munka új lendületet veit. Az eddigi passzivilás felszámolása felé első lépés az voll, hogy az iskola körzetét felosztottak a izesbizalmt rendszer szerint az aktívák közó i. Választmányi ü’éseken megbeszéllek, hogy a szülőket miért keil meglátogatni. Az elmúlt három és fél hónap alatt mintegy 130 családot látoga.tak meg. Az eredmény hamarosan megírni la! koz oft. A szülők mind többen és többen kezdtek érdeklődni az iskola iráni. Az iskola tanulmányi helyzete és a fegyelem nagymértékben megjavult. Az új efoiök: Kiss Józsel'né, nagy kedvvel és lelkesedéssé! kapcsolódott a munkába.

A választmányi tagok az elnök jó munkáján felbuzdulva, aktívan kapcsolódnak be a feladatok megoldásába. A legutóbbi napokban műsoros. családi esiet rendezett az Sz. M. A liszla jövedelem 2000 forint voit, Ebből az összegből, valamint a MESZHART és a Bányász Szakszervezei anyagi támogatásával szépen kezd fejlődni az „Építsük, szépítsük iskoláinkul" mozgalom.

Körülbelül 500 Ft értékben ab.akokat javítottak. Virágosí'ot'.ák az iskolái, a dekorációt is ízléses üvegezed rámákba tették. További tervük az iskola szertárának bővítése. A bevételből jól sikerült Télapó ünnepélyt rendeztek, s az ünnepély keretében ajándékozták meg a tanulókat.

A .Szitok Iskolája is nehezen indul! meg ebben az iskolában, de a családlátogatások itt is eredményhez veze'tek. Ezt dlősegíle'.lo az is, hogy az előadásokat műsorral és diafiltnes vetítéssel kapcsol'ák össze. Segíti a rzii lök számának emelését az is. hogy a legnagyobb látogatási számot felnin- •aló osztályt hetenként vátidorzászióval tüntetik ki. így 70 százalékkal emelkedett a Szüléik Iskolája hallgatóinak száma. Minden jel arra mutat, bogy a Bárlfa-ulcai Sz M. a jó úton elindulva, igen jó eredményt log a továbbiakban felmutatni. M. T. oktatási őszi.

A TITO-FASISZTA IRODALOM MOCSARA

A Bukarestben megjelenő ,.(!on- leniporanu!’' eimű hetilap érdekes cikkben ismerteti a jugoszláviai Utó-fasiszta irodalmai:

4zok az erkölcsileg eltévelyedett és stílusukban érthetetlen ..írók", akik a jugoszláv hivatalos irodalmi kdkx élén állnak, a nép eiső számú közellenségei — állapítja meg a ..Content p: raiml" cikkírója. Damian Légiiévé- soli» írójuk jelenleg Ivó Andrics. a I01- radatm: eszme régi árulója, ezenfelül ismert náci koüaboráns. akinek szenzációt hajhászö regényeivel valósággal cláraszij.'ó a bpígrádi könyvpiacol. Rangsorban nyomban utána, a kőmke dcsben. és árulásban méltó tanítványai. Biholi. Minderovios, Koszt io«. Mindé- novigs és társai következnek.

A forradalom leik?« irodalmi képvi selölt. Teszáretet Kersovát és Pricát még a náci elnyomás idején. ;i■, ellen állási küzdelemben nvomorultu! elpusztították. K'váló tehetségek mini Radovan Zágdrics. Mitrovics börtönben sínylődnek a pesSzim'zmusnak. bűnözésnek és a íasizmusn.ü cinikus dalnokai f-U'-nbcn szabadon gnrázdálkod ntk.

Természetesen a napi és heti sajtó ban. a folyóiratokban is ugyanez a hang uralkodik Gyílász. a hazug, fasiszta propaganda koronázatlan Királya dollárokkal irányítja a tito'«t3 szennylapok írnokaimé szolgafiadat.

\ hálmrú.x uíir<*s«/ió lianenJata.

amelyet az amerikai Hearst sajtó mesterségesen tenyészt. — •* Uoisia folyóiratok is lupák hasábjain is el burjánzóit. - így például D. Kosztics egyik versében diadalmasan állapítja mög:

„A bombákra még nem szőtte Hainját a púk . Nincs béke!44

Ilyen körülmények között a régi ki rályság rezslmjénuk favorizált dalnokai; Ve sin Peruljk és társai, hő teret nyern i; háziig rágalmaik terjesztésé re. 1 erinésgetesen a l ito—Gyílász t:l Co. nevelőintézetben időközben málj íelcseperidett az új gárda. Ennek a generációnak Írói az clesettségct. a részegség mámorát és a kétségbeesés!

árasztják írásaikban,

. Az. ifjú Markovicsról, aki leginkább magán viseli a titoista irodalom beteges jellegét — így ír Minden O'oácsa az .Omladina"-ban: ..A költészetiéi, fog- lalkczó belgrádi írók között Marko- vicsot tartom a legtehetségesebbnek. Valami vad orö van benne, mely

a skandalumok és a mámor felé hajtja...

„Bor. bor és hegedű kell ám az ezrednek!

Messziről érkezlem,

nővérem, adj minél több bort,

hogy megelőzhessem a szeleket!"

Ez bét a vaderejű tehetség! . . . Egy másik kritikus ezt írja Marko vicsról: ..A háborút zengi. a szerelmet, cs azt a mámort, amelyet a iá bor kelt, benne’’. Ebből a megállapításból is láthatjuk, hogy miféle űrben botorkál a titofasiszta irodalom.

A valóságot, természetesen, még a fasiszta kritikusrü legravaszabb fogalmazása ellenére sem lehet elrejteni. Az ..Omladina" 1951 január 27 I szú mában őszintén bevallja: „A mi fiaiul költészetünkben valami alapvető vfcu van ... Egyes költőink, akik 1945-0 n még a forradalmi romuntieizmus fényében ragyogtak, mn csak siránkoznak es jajgatnak" A szennylap Dragosziav Grbicsi példájára utat akinek versei .valami lassú betegségben szenved nek . .. Bár a költő niég nagyon fiatat, verseiből mégis csupa borongás árad. írása elkínzott, fáradt és szomorú . .

Hogy a kritikusnak igaza van. azt a7 ifjú költő önvallomásából is láth.n juk:

..Nincs elés.", erőm mindezekbe/ .. Metern hiábavaló, szomorú és szűz És végső percemig, a koporsómig,

ilyen beteg és különös leszek .. ■"

1J gy honnan ered ez a b -leg szó morúság. tehetetlen gyengeség arra maga a költő ad választ:

„Hogy lehessek vidám,

Mikor minden sivár és félek, hogy egy bomba a fejemre esik . . 44 Igen. ez az állati félelem tükröződik a titoista irodalomban! Gyílász fizetett

kritikusa is beismeri, hogy „A jelenlegi jugoszláv irodalmi krízisnek egyik föoka a félelem. Az írók még sa/of gondolataiktól, saját érzéseiktől is felnek".

Azok az írók. akik meg nem adták e! magukat teljesen, szintén félnek. Okét a glavnicai kinzókamrák és a Goii Otok-i halállábcrok réme fenve goti, A titoista lapok Gyílász áltat lepénz.elt dalnokai a nyugati dekadencia mestereitől tanulják a rágalmazás és a hazugság művészetét. így

frrjess'ti a götélbéget

a titoista irodalom, miközben sárral dobálja a Szovjetuniót és a népi demokráciákat. A ..Republica" című Lap mostanában kezdte el „Azev" című kém regényének folytatásos közlését, A féremii gyakorlati útmutatással szolgál arra nézve, hogy miképpen lehet valaki a titkosrendőrség ügynöke. Valójában a.z egész titoista irodalom a kémkedés és az árulás magasiskolája!

A mai Jugoszláviában nyíltan dicsőítik a burzsoá művészetet. Gyűasz megállapitása szerint . Az angol-ame- Ilkái polgári kultúra nem drkadens. hiszen ezeknek az államCiknck a kapitalizmusa egyenesen haladó szellemű *.

Ilyen megdöbbentően sötét képet mutat Tito-Rankovics bűnös re/.sünjének irodalma! Egyik divatos, pesszimista költőjük. Krklet versében szere, pel az a dalnok, aki szerint az Cíet, szép . . A költő azonban szkeptikuson hozzáteszi: ..Valóban, szép? . .” A dal ltok a versben ezt feleli: ..Majd meglátod. magad is. fiú. ha megvakulsz!“ Ezzel a vigasztalással szolgai népének a költő. Ezegyszer igaza is vari: valóban. csak a vak állíthatja, hogy ma a jugoszláv népnek szép az élete!

Mi azonban tudjuk, de tudják ok-is- hogy a nép elkeseredett harcot folvt.it a litoizmus és az amerikai imperializmus ellen Majd megtalálják hangjukat az írók, ha országuk újra a Szov jetunió vezette nagy békvláborhoz fog tartozni. Akkor újra felcsendül Hazájukban az öröm és a szabadság dula.: és virágba borul a forradalmi jugoszláv irodalom!