Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-06 / 4. szám

2 N a pl n 1352 JANUÁR « PÁR1 ÉS PÁ RÍÉPH ÉS * Leveleink nvnmnkn-n A bólyi gépállomás pártszervezete kommunista példamutatásra neveli az új trakloristákat A termelőszövetkezetet és gépállo­mások országos tanácskozásán Rákosi elvtárs felszólalásában mondotta: „...a gépállomások és a szövetkezetek vi­szonya akkor lesz egészséges, és jó, ha a szövetkezetekből kerülnek ki a traktorosok és a gépállomás legtöbb dolgozója," A bolyt gépállomás dolgozói nagy örömmel fogadták csütörtökön, az‘. a harminckét fiatalt akik vidáman ér­keztek különböző szövetkezetekből a gépállomásra. Egymásnak újságolják a fiatalok, hogy honné.t jöttek. Kiss KároCy a bolyi, Kósa Ilona a tip óai, Kender István a kisnyárádi termelő- szövetkezetből jött Az egyénileg dol­gozók gyermekeit is megtaláljuk kö­zöttük. Sárközi Katalin dolgozó pa­raszt leánya eljött Versendről, hogy megismerkedjen a géppel, hogy ő is ■traktoros legyen. A gépállomás pórttitbára, Vontszemű Ede elvtárs beszélt a fia­talokhoz. Ismertette az előttük álló felada­tokat, jó munkára buzdította őket, beszélt arról Is, hogy rájuk Is szá­mított Rákosi elvtárs a traktoro­sok országos értekezletén. A Fiatalok közül: hamar megtudták a párti itkár elvtársiól, hogy hat női trak'.orista van a gépállomáson, akik mindannyian jó munkát végeztek. Ezen a gépállomáson tanulta meg a traktor vezetését Gyurics Mária, aki kezdetben idegenkedett a gépek­től. Amikor már sikerült a trak or- vezetés, mind jobban megszerette a gépeket, ma már nem tudna nélkülük meglenni. Gyurics Máriához ma már tizennégyen tartoznak, ő az egyik bri­gád vezetője. A mindennapi munka tét« erőssé és harcossá, szorgalmas munkáján keresztül elérte azt, hogy a r.sépiés idején 2600 forint prémiumot kapott. Elméletileg képezte magát, így I'ctl a párt tagja. Az öt fiatal traktorista leány, mint a friss levelegől. szívta ma­gába ezeket a szavakat. Roldocok, hogy ők is iraktoristák tehetnek. Az új ‘.raktoristák legtöbbje már ült traktoron, de aki még nem tehette meg: ezt. az már az első nap pó.ol- ts a mulasztási. Háromhónapi komoly munkával ta­nulják és sajátítják el a fiatalok a po­litikai és a gyakorlati munkát. A párt- szervezet veze.ősége már előre gondos­kodott róla, hogy a fia'alok otthon érezzék magukat, a ianulás mellett bő ségesen jut idő a szórakozásra. Éppen az új kultúrgárda megala­kításáról beszélnek, meg a zenekar megszervezéséről, melyhez már meg­vannak az új hangszerek. Egy évvel ezelőtt a régebbi trakto­rosok nem beszélhettek ilyen sok min­denről, ami körülveszi őket. Nem volt ilyen nagy szórakozási lehetőség sem, de azért minden fiatal iraktorista jó! érezté magát, szerették a gépállomást, s benne a sok dübörgő traktort. Sze­rettek itt lenni, meri érezték, hogy megbecsülik őket, gondoskodnak ró­luk, megbecsülik munkájukat, Mindig nagy öröm roll a fiataloknak, ha a párt'itkár eilvtiárs beszélgetett velük, ami nem volt ritka jelenség, hiszen alig múlt el ' nap, hogy ne beszél ek volna a párltitkár- ral, aki sok szép példán keresztül lel­kesítene őket. tanácsokat ado-t* és építő bírálattal mutatna meg előttük a helyes utat. Nemcsak Vontsteniű etvtáes volt az. aki szeretettel gondoskodott a fiatalok neveléséről, hanem ezt tette valamennyi pártvezetőségi tag Is. A bolyi pártszervezet vezetősége rred- ménves munkát végzett a mull esz­tendőben, amikor tizenhét tagjelöltet veit fel és a tagjelölteken kívül líz párttaggal erősödött a pártszervezet. A pártszervezet jó munkáját dicséri az évi tprvtetjekftés is A bolyi gépállomás dolgozói évi tervüket 113.2 százalékra teljesítet­ték. Az őszi idénvtervet 116.5 szá zalékra teljesítették. Az eredmények elérésében nagy sze­repe vol‘ a kommunisták példamu­tató munkájának. A pár'jvezetöségi tagok mindegyike cgy-egy brigádban dolgozott, hogy ilyiilódon is nagyobb segítséget tudjanak adni a fiatalok nevetéséhez és az eredmény nem ma­radt el A fiatat traki'oristák teljesít­ményei állandóan növekedtek. Készdorf János, « gépállomás egyik legjobb traktoristája még csak tizen­hét éves, de már a tavaszi szán'ásnál is megállta helyét', a cséplési munká­nál is jó munkát végzett Az őszi mélyszántás idején majdnem az egy­havi keresetéből fizette ki a 4200 fo­rintos motorkerékpárját. Készdorf Já­nos kérte is a tagjelöbfelvé elét, azon­ban meg kell várnia, hogy be ö’f se a tizennyolcadik életévét. A pártszervezettel való szoros kap­csolat, a gyakori egyéni foglalkozás azt eredményezte, hogy a Hálálok J^ö- zül sokan javaslatokat terjes»'ettek a pártvezetőség elé, a munka megjavítá­sa és az önköltség csökkentése érde­kében. R. Szabó Imre tagjelölt javaslatára a fiatalok elhatározták. hogy hatos brigádokban verseny munkával javítják meg a trakto­rokat. Deák Vilmos azt javasolté, hogy ez­után ne vödörrel hordják az üzem­anyagot a traktorokhoz és n.e töl­csérrel töltsék a tankot, mert így je­leni’ős mennyiségű üzemanyag vesz kárba. Kérte a vezetőséget, hogy sze­rezzenek be szívó-nyomó pumpákat. A pumpa alkalmazásával egy csepp üzemanyag sem vész kárba, mert köz­vetlen a traktor tankjába folyik. A párlvezetőség elfogadta a fiatalok ja­vaslatát. A pártszervezet vezetősége kiér­tékeli a fiatalok fejlődését, meg­vizsgálja, ki milyen munkát vég­zett. megállapítja, hogy kik a leg­érdemesebbek arra, hogy rrtísít sék a bolyi gépállomás pártszer­vezetét. Legutóbb Szerbák Károly traktorista ■ttagjeiöltfelvé'eli kérelmében benne volt egész évi lelkes munkájának eredmé­nye. Szerhák Károly így beszé’t a párlüitkár elvtárssal: „Az őszi mély­szántásnál 297 százalékra teljesítettem a tervemet. Azért dolgoztam példamu­tatóan, hogy én is kiérdemeljem pár­tunk bizalmát — szeretnék ‘tagjelölt lenni.“ A harminckét új iraktorista elölt tehát sok szép példa ád. Az új trak­toristák igyekezzenek úgy a poli-ikai, mint a gyakorlati munkában példa­mutatóan követni a régieket. Munxá- juknak meg lesz az eredménye, mer* várja öko! harminckét traktor, várják őket a 'termelőszövetkezetek, a friss tavaszi szántóföld, amely munkájuk nyomán bőséges termést fog hozni &z idei évben is. Farkas Elemér Szakain Ferenc művezető a Deák-mozgalom élenjáró harcosa \ Jegy élik művezetői közül elsőnek Szakaiét Ferenc, a bőrgyári ned­ves apróbőr műhely művezetője csatlakozott a Deák-mozgalomhoz Felhívást intézett üzemének művezetőihez, hogy a munkafegyelem meg­szilárdításával, termelésük emelésével versenyben harcoljanak terveik túl- teljesítéséért. A nedves apróbőr műhelyben nemsoklcal a felhívás előtt tá­volították el Tárnoki Jenőt és Ignácz Józsefet, akik sorozatos müszakmu. lasztásaikkal bomlasztották a műhely legyeimét. Ez a tény arra figyel­meztette a műhely dolgozóit és így a művezetőt is, hogy sokkal nagyobb gonddaj kell foglalkoznia a fegyelem kérdésével, nevelni kell a munkáso­kat, hogy ilyen többet ne forduljon elő. Amikor Szakain ©Ívtárs a Deák-moz­galomhoz csatlakozott, a műhelyének dolgozóira támaszkodva tette meg felhívását, mert tudta, hogy csak az ő segítségükkel tudja majd vállalt féladatait megoldani. Náluk ekkor még a legnagyobb mulasztások a gé­pék karbantartása terén mutatkoztak. Ennek a hiányosságnak megszünteté­séhez fogott hozzá elsősorban. A mű­hely dolgozóival röpgyűlésen megbe­szélte, hogy a müszakváltás előtt miniden dolgozó tisztítsa meg gépét, elmondta, hogy ennek milyen hatal­mas jelentősége van a zavartalan ter­melés biztosítása szempontjából és példákkal bizonyította, hogy egyes gépeknél még kilencven percnyi idő is jut gépápolásra. Szakala elvtársat az állandó, gondos gépápolás beveze­tésében a legjobb munkások, a kom­munisták segítették. Pető Vince szta­hanovista gépéről példát vehetnek a műhely összes dolgozói, mert három­negyed éve dolgozik már rajta üzem­zavar nélkül és ezt az eredményt gé­pe gondos ápolásával érte el. Nemsokára hasonló wp eredményekkel ’ ii«'/kélkedhelnek a mui.3,y többi dolgozói is, mert a kikészítő műhellyel folyó versenyt ezen a téren is meg akarják nyerni és ezért ma már szeretettel gondozzák gépeiket. Szakala elvtárs pedig na­ponta végigjárja a műhelyt, ellenőrzi a gépek tisztaságát, megmagyarázz« a gépek helyes karbantartásának módját. A műszakmulasztók eltávolítása óta a nedves apróbőr műhelyben ismeret­len fogalom lett a müszakmulasztás, de a késés is. A műhelyek dolgozói az ilyeneket nem is tűrnék meg, mert a mühe’y dolgozói keményen harcol, nak a tervük túlteljesít tés<tórt, a mű­helyek közötti első hely megtartásá­ért. Művezetőjük is ezt a munkát se­gíti elő, amikor a munkapadokig fel­bontott tervet ismerteti velük, amikor biztosítja a folyamatos munkájukhoz a nyersanyagot. Szakala elvtárs már két éve vezeti ezt a műhelyt és a tervet azóta még mindig százszázalék felett teljesítették. A határozott, ma­gabiztos ©rnber szavával mondja: „Me­gint túlteljesítjük a tervet.“ Jakab Imrére, Pető Sándorra és a többiek­re gondol ilyenkor, akikben a munka szeretető a lelkes verseny szelleme ég. A múlt hónapban 102.2 százalék­ba teljesítette a tervét a műhely és o'yan eredmények születtek, mint Ja­kab Imre 214 százaléka, melynek el­lenértékéül tíz nap alatt 523 forintot keresett. Jakab Imrét úgy ismerik mar a műhelyben, mint aki nem tel­jesít 200 százalék alatt. Újításokban, ötletekben kimeríthetetlen, mindig ki­talál valamit, mely a munkát meg­gyorsítja, segíti a tervteljesítést. Ja­kab elvtárs párttag népnevelő a mű­helyben. A munkamódszereinek elsa­játítására tanítja a többieket is. — Egyik ilyen tanítványa Simon Jenő, kiváfó munkás lett, 120—130 százalék­ra teljesíti a napi tervét. Szakala e’vtárs útmutatásának, de e'sősorban a műhely kommutiisláiiuik. élenjáró munkásainak. a műhelyben nincs százszázalék alatt teljesítő dolgozó. A műhely dolgozói olyan figyelemmel kísérik egymás munkáját, elért eredményeit, hogy a legkisebb események sem kerülik 'ei figyelmüket. Még múlt év decem­berében történt meg, hogy a műhely egyik dolgozója alig valamivel 100 százalék felett teljesítette a napi ter­vét, pedig kiváló munkás és maga­sabb eredmény elérésére ja képes volt. Szinte egyetlen dolgozó sem volt a műhelyben, aki szó nélkül hagyta volna. Ez az elvtárs is megértette, hogy nemcsak a saját, hanem a mű­hely összes dolgozójának is érdeke, ha a legjobb tudása szerint végzi munkáját. Szakala elvtáns, amikor a Deák­mozgalomhoz csatlakozott, a munka­idő jobb kihasznál ás áriak megteremté­sét is célul tűzte. A szervezési kérdé­seket: az állandó nyersanyag ellátást és szerszámokat, terveket, ő biztosítot­tá! a munkaidő helyes kihasználását, a felesleges mozdulatok megszünteté­sét pedig az élenjáró munkások ta­pasztalatai alapján igyekeznek meg­teremteni. Reggel a munkaidő megkez­dése előtt már fél órával kilépnek a műhely dolgozói az öltöző ajtaján, hogy gépeiket, szerszámaikat a mun­kához előkészítsék. Az apróbőr nedves műhely dolgo­zói nemcsak mindig többet. hanem mindig jobb minőségű bőrt akarnak gyártani. December hónapban minden eddigi eredményüket túlszárnyalták és 98 százalékra emelték a minőségi mun­kájukat. Még ezt az eredményt is túl akarják szárnyalni, amelynek egyik döntő feltétele szakmai tudásuk állan­dó emelése. Itt is a jó példával a mű vezetőjük jár elől. e., egymásnak nyújtott elvtársi segít, ségnek az eredményeit mutatja, hogy Szkaía elv tár8" sokat foglalkozik a műhelye dolgozóival, megist t , ,n. a Problémáikat, életkörülményeiket és ahol tud. segít nekik. S t lel is VMzifc körül, megbecsülik és segítik munkáját ezért. M< aTL°r,az °!fye* tervünk döntő évének teljesítéséért harcolnak, ver „ínílif i t0bbJ mohe,yékkel, az egymás iránt érzett kölcsönös bizalom T*£TbJs nelt hlhÍn.Lendltl őket naprói napra magasabb termelési er mények elérésére, az 1052-es évi terv túlteljesítésére MESTERFALVI GYULA A nogydobszai Vörös Sugár fszes-bert megszilárdítják a munkafegyelmet Levelet kapott szerkesztőségünk, Molnár Ferenc, nagydobszai levelező­től. A levél, a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásával foglalkozott: ..Ezen a kétnapos tanácskozáson, nagyon sokat tanultam úgy az állat­tenyésztés, mint a növényápolás te­rén. Az értekezleten mondta Rákosi elvtárs, hogy a férfiaknak 120, a női dolgozóknak pedig 80 munkaegységei kell teljesíteni. Ha ezt nem végzik el, akkor semmiféle termény elosztás­ból nem részesednek. Aztán Rákosi elvtárs beszélt az állattenyésztésről. A tehenészetbe a napi háromszori ie- jést, a sertéseknél pedig az expressz- hízlalúst kell bevezetni. Ez nagyon helyes és egészséges kezdeményezés.“ Molnár elvtárs a vezetőséggel együtt összehívta a csoport tagságát, hogy beszámoljon a tanácskozáson szerzett, tapasztalatairól: „Sajnos na­gyon kevesen jöttek össze, de azért megtartottuk a csoportértekezletet, mert elterveztünk egy sokkal nagyobb gyűlést, ahol már az üzemtervet is ismertetjük a dolgozókkal“ — írja Molnár elvtárs és levélen keresetül mondja el, ho,gy most, az országos értekeztél után látta csak meg, hogy milyen sok hiba és hiányosság volt, de még van is a csoportjukban. Molnár e’vtárs levelének nyomán, kimentünk Nagydobszára. A Vörös Sugár III. típusú tszcs-ben meglátszot­tak a hibáit. A tszcs dolgozói a mun­kafegyelmeit semmibe sem vették. Csak altkor mentek dolgozni, amikor „kedvük tartotta“. Takács József tszos-tag is elment egy hétre Zalába és mikor visszajött, nsm első dolga volt a munkahelye. Molnár elvtáns meg is kérdezte tőle: — Mondd Jóska! Jössz holnap dol­gozni, vagy egyáltalán nem is akarsz? Holnap? — felelte Takács Jó­zsef. — A, dehogy! Holnap disznót akarok vágni. — Holnap disznót vág. holnap után még egy kis disznóölési hangulata lesz és „egyéb munkák is akadnakmég, amit el kell végezni — mondta befe- 'é- magának Molnár elvtárs, — az pe­dig már nem egy, hartem többszöri kiesési jelent a tszcs munkájából. Tóth József riiár többszöri figyel­meztetés ellenére sem javított mun­káján, hanem többszöri hiányzásával lazította a tszcs-ben a munkafegyel­met. így a csoport tagjai elhatározták, hogy a legközelebbi alkalommal ki­zárják a csoportból Takács Józsefet. ■— De, mint ahogy Molnár elvtárs mondta — „ez az eset, csak egy, a sok közül.“ Péter Sándor tszcs-tag, most jött meg öthónapos iskoláról és amint az „eredmények“ mutatják, nem igen igyekezett hasznosítani az iskolán, ta­nultakat munkájában. A napokban történt egy újabb eset Egyik reggel hoztak az állomásról egy fuvarleve­let, amellyel három marhát keltett ki­váltani. A határidő két órára volt kitűzve, addig be kellett hozni a va­gonból a marhákat. Rózán Gábor, a tszcs helyettes el­nöke éppen csak aláírta a fuvarleve­let, aztán otthagyta az asztalon és azt mondta, hogy: el kell menni az állatokért! Péter Sándornak is szól­tak: Sándor, el kellene menni a mar­hákért! Nem tudna még egy emberrel elmenni? — Dehogy megyék! Eszem ágában sincs. Van nekem elég munkám, in ég ez is...? így húzódott az elmenetel négy óráig, mire két tszcs tagot talál­tak, akik é mentek az állomásra- De akikor is már 120 forintot kellett fi­zetni, mivel a marhákat nem szállí­tották ki a vagonból időben. így tör­téni, hogy egy-két tszos-tág — a mtm- kaf eg velem megbontó! — miatt bün­tetést kellett fizetni a tszcs-nek. Az­óta Péter Sándorral elbeszélgetett Ve­lez Fábián, aki ugyancsak most jött meg iskoláról és Péter Sándor ígére­tet tett neki, hogy javítani fog a munkáján és viselkedésén js. Molnár Ferenc sertésgondozó el­mondta, hogy milyen nagy szükség van a helyesein összeállított üzem­tervre. Az elmúlt évben meglátszott, hogy milyen hanyagul kezelték a do­gozók a munkai ©gyeimet. Takarmány, répa, burgonya, mind ott feküdt meg- kapálaüanuJ. így lett asz. a csúfos eredmény, hogy tíz holdon. 180 má­zsa takarmányrépa termett csak, ami­nek egy-két holdon kellett volna te­remni. Molnár e'vtárs az állatok ete­tésénél érezte meg igazán ennek a hiányát. _A lucerna is ott volt még a me- zon, nem volt mit adrw a disznók- nak, malacoknak. Kénytelen volt emiatt megkisebbíteni az állatállo­mányt, minden tszcs-tagnak, egy-egy malacot adott. Fájt a szíve, hogy meg kél". • az állományt kisebbíteni, de nem volt más, mit tenni. Most, mióta megjött az országos tanácskozásról, úgy érzi, hogy ez évben biztosítva lesz az ál. latállomány szaporulata részére a ta­karmány. — Sőt, ezt az üzemtervbe Is be kell vennünk — mondta Velez Fábián, — de e'sősorban azt, hogy a munkafe­gyelmet minden téren betartsák a tszcs dolgozói Miikor megérkezett Molnár elvtárs a tanácskozásról, a csoportgyűlés után megalakítottak két brigádot, a har­madikat pedig a legközelebbi gyűlés után alakítják meg, miután megérke­zik Pestről az üzemterv. Ha a nagydobsziai Vörös Sugár III, típusú tszcs az üzemterv szerint fog dolgozni, brigádokra, munkacsapatok­ra és egyénekre' lesz kiosztva a mun­ka, akkor nem fog meg'azulni ilyen nagy mértékben a munkafegyelem, mert ki mennyit dolgozik, annyi ter­ményt kap az elosztásnál és úgy 'ré- szesedik a zárszámadásnál a pénzbeli elosztásban is. Hozzászólás „Az illetékes liatóságok vizsgálják meg honnan eredruk a sorozatos lakásvisszaélések a városi tanács lakásgazdálkodási osztáiyá n“-cimö cikkhez A hozzászólást Kiss János évtárs, az INKÖZ vállalati igazgatója írta a következőkben: „Fenti cikkben a Dunántúli Napló foglaikozik Horváth János elvtárs, a 73/1 Építőipari Tröszt V. Acsrészlege vezetőjének és Kovács János sziget­vári lakos, illetve Módos József pé­csi lakosok lakásügyével. A cikkben Horváth elvtárs arról ír, hogy a lakásgazdálkodási osztály azt a felvilágosítást adta neki Kovács János lakáskihágás&nak elkövetése után, hogy az általa igényelt Mandu­la-utca 26. szám alatti lakást az IN- KÖZ adta el. A lakásgazdálkodási osztálynak e7 az állítási nem fedi a valóságot, mert a Baranyamegyel Ingatlanközvetítő Vállalat a Mandula-utca 26. sz. alatt lévő, Czimmer Ádámné lakását, nem adta el Kovács Jánosnak. Ugyanis ebben a lakásügyben az történt, hogv Módos József és Kovács János megvette a Mandula-u. 26 sz. alatt lévő ingatlant, amelyben a ház- tulajdonos, Czimmer Ádámné lakott. Az adásvétel következtében az eladó Czimmer Ádámné a lakásról lemon­dott, Kovács János részére. A lemon­dást az INKÖZ elfogadta és csak az­után derült ki, hogy Kovács János, szigetvári lakos, akit a munkahelye nem köt Pécshez. Erről az INKÖZ azonnal értesítette a lakásgazdálkodás fii osztályt, hogy a lemondás nem ogos. Erre a lakásgazdálkodási osz­tály elutasította Kovács János kérel­mét. _ Módosék ezután azzal jöttök az IN- KÖZ-höz, ha az apósuk részére nem) lehet a lakást kiutalni, akkor az 6 nevére mondassuk le a Mandula ut­cai lakást. Azit a választ adtuk Mó­dosnak, hogy ezt nem lehet megcsi­nálni. mert neki Pécsett, a Sándor- utca 12 szám alatt főbérleti lakása van és két főbérleti lakással senki sem rendelkezhet. Tudomásunk szerfalt Módos ezután a- lakáshivatalon keresztül igényelte a Mandula u. 26 szám alatti lakást, amelyet Horváth János e'vtárs már sóikkal előbb igényelt. A lakást meg­magyarázhatatlan módon mégis Mó­dosnak utalták ki. valószínűleg „jó összeköttetései folytán“, mint 'ahogy azt nálunk is emlegette, Kiss János INKÖZ vállalati igazgató. * A szerkesztőségnek még annyi hoz- záfűzése van az ügyhöz, hogy az IN- KöZ-nél lévő Iratokból megállapít­ható: 1931 augusztus 14-; dátummai Kovács János, szigetvári lakos, Mó­dos József apósa — Felsőgyükésben szőlőt vásárolt, lakható, szoba-konv- hás présházzal, teljes lakberendezés sfl... Ezekután inég érthetetlenebbnek tűnik, hogy özv. Czimmer Ádámnét miért Kovács Jánosok javára mon­datták le a lakásról az igénylő Hor. váth János helyett S miért utalta ki a lakásgazdálkodási osztály Módos Józsefnek a Mandula utca 26. számú lakást, amikor Kovács Jánosék e próbálkozása az INKÖZ figyelmezte tése után hiábavaló volt.

Next

/
Thumbnails
Contents