Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-31 / 25. szám

tos? január si n R P T. O TEEMELJ MA TÖBBET, MIAT TEGNAP A hont lói Kossuth-akna bányászai lelkesen csatlakoznak Loy Árpád elvtárs kezdeményezéséhez Rákosi e’Vtárs 60. születésnapjának tiszteletére hatalmas méretekben bon. takozott ki Kos sutul aknán Ls a ver- senymozgaioon, a napi tervek túlteije- sütéséé rí indított harc. Ezt a lelkes versenyt segítette elő Loy Árpád e.v- társ, alberttelepi sztahánovista front- mester kezdeményezése, a „Terma-j ‘ma többet, mint tegnap'* mozgalom Ehhez a mozgalomhoz lelkesen csat­lakoztak a komlói Kossirtb-akna front mesterei, körletaknászai, csapalveze. tói, de a dolgozók nagyrésze is. Bar a dolgozók és frontmesierek a sajtó­ból és a Budapesten tartott értekez­leten résztvett Preisendőrfer József elvtárstól még csak röviden értesültek a mozgalom megindulásáról, a leg­többen, különösen a körletvezelök, harmadvezetök és csapatvezetők ma­gukévá tették a mozgalmat, mert „érezték, hogy ez a módszer lehetővé fteszi számukra, hogy a komlói Kos- jsuth-akna szervezetten egyre többel termeljem, hogy Rákosi elvtársinak lett vállalásukat maradéktalanul teljesít­sék. 500 cad • szén helyett 1300 Ezért határozta el az egyes csapati fronlmcster, Szkupu János elvtárs is, hogy a tervük 500 csillés lúlteljesílé- sére tett vállalásukat először 1200 csittére emelik, majd munkájukat még szervezettebbé téve, 1300 csillével tel­jesítik tűi első negyedévi tervüket. Szkupa elvtárs vállalásába foglalta azt Is, hogy Így első negyedévi tervü­ket március 15-re befejezik, az tgazo- luillan mulasztást frontjukon teljesen megszüntetik, az eddiginél fokozottab­ban foglalkoznak a női munkásokkal, a melegcsákányváltást pedig maradék tálánn! betartják. 1200 1300 esi le szén terven felül Rákosi eivtárs születésnapjának tisz leletére leli válla ásukhoz csatlakozott Schwarcz József frontmester is és hogy vállalását sikerrel tudja te:je siteni, magáévá tette I.oy Árpád elv. társ kezdeményezését és Ígéretet tett arra, hogy első negyedévi tervét már­cius 15-re befejezi és március 15-töl április 1-ig terjedő időben a „Termelj ma többet, mint tegnap“ mozgalom keretén bel ül 1200 csille szenet terme; terven felül. Lelkesen csatlakoztak n Loy-mozga lomhoz a Kossuth akna l.es tizemé­nél ifj. Höhn Antal körletének dolgo­zói és vállalták, ho.?v termelésük állandó fokozatos emelésével az. első negyedévi tervüket 1,300 csille szén nel túlteljesítik. Az Oleg Kosevoj ifjúsági brivád. a Schneider ifjúsági brigád és Kütreffcer Béla brigádjának fiataljai Ígéretei tettek arra. hogy feb ruár 1 töl kezdve az elővájási munká­latét) hun naponta öt métert haladnak előre. Jíbcí István frontosé* er vál'al&sa Ugyanilyen lelkesedéssel újította meg a Uoy-mozga'om keretén belül Jauch István elvtárs l.es üzemi front­mester Rákosi eivtárs 60. születésnap jának tiszteletére tett vállalását. Vál­lalták azt, hogy tervüket naponta túlteljesítik, e’ső negyedévi tervüket március 9-re befejezik és előirányzatu kon felül 1500 csille szenet termelnek. Jauch eivtárs frontjának dolgozói a Loy-mozgalom melleti válla'ást tettek a 100 százalékos minőségi munkára és a csapatokban dolgozó új munká­sok nevelésére. Csatlakozott a „Termelj ma többet, mint tegnap“ mozgalomhoz Stéger Mihály elvtárs is és váHalta, hogy liz csillés napi előirányzatát fokozatosan emeli és eléri a napi 20 csillés telje sítményt. Ugyanakkor vállalta, hogy maga met lé vesz két új dolgozót, azok ból kiváló szakmunkásokat, később, sztahanovistákat nevei. A gépműhely is c<at akoxni akar Nagy lelkesedéssel készülődnek a Loy-inozstalomhoz való csatlakozáshoz a Kossuth aknai gépműhely dolgozói Is. Kenyeres eivtárs, a gépüzeni esvd legjobb dolgozója elmondja, bogy amikor olvasta Loy elvtárs beszarna lóját, melyet a 26-1 bányásztanácsko záron mondott, akkor arra az elhatá­rozásra jutott, hogy munkájával hoz zájárul a „Termelj ma többet, mint tegnap“ mozgalom megvalósításához, Ezt a jelszót, melyet Loy Árpád elv társ részéről kapott a ezocialtsta bá­nyászatunk. Ö is mindennapi munka jában alkalmazni fogja és nap mint nap többet fog termelni. Leveleink nxomáhnu Az éberséget nemcsak a gondosan bezárt fiókok jeSeníik. hanem az i«, hogy kinek a kezében vau a kulo — tárniIrók ez» mez a Szernrugxnr kommunistái is Levél Kincses fr»ktoroshoz S-entlpszlérs Felszólítunk, foglald el munkahelyedet, fixere becsületesen dolgozni Kedvei Kincses szaktárs! Mi, a szentlászlói gépállomás dol­gozói szívesen és odaadással do go zunk most a téli gépjavítások idején azért hog*/ tavasszal majd jól kijaví­tott gépekkel tudjunk harcbaindulm a tszcs k és egyéni dolgozó parasztok földjeinek megművelésére. Ezért dol­gozunk most versenyben, minden tudó sunkat és igyekezetünket beleadva a munkába., ■Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy te Kincses szaktárs és néhány társad hátráltatjátok a munkánkat az­zá, hogy nem jöttök dolgozni. Arra vártok talán, hogy mi javítsuk ki gé. peitéket és majd, amikor jobb kereseti lehetőségek lesznek a tavasszal, ti nagykegyesen ráültök a traktorra és nevettek a markotokba. Kincses eivtárs, te talán már nem emlékszel hogy a Horthy-világ alatt milyen sorsod volt?! Kora réggé töl késő estig hajtottad az uraság ökreit, lovait szélben, esőben, hóban Reggel háromkor keltél és este 10—11 órakor tértél csak haza a családhoz, mégis az év végén kaptál is valamit, meg nem is. , A földesurakat Kincses elvtárs a Szovjetunió segítségévet leráztuk má gunkról és most már a magunk gaz­dái vagyunk, nincs mögöttünk a haj. csórok és pallérok hada. Nekünk most hogy a hatalom és a munka a ke­zünkben van, óz a kötelességünk, hogy ezt meg is védjük és kemény helytállással bebizonyítsuk, méltók vagyunk a Szovjetunió és a párt áldó zalaira Tudjuk Kincses szaktárs, hogy a lábbeli do géban nehézségeid vannak. Éppen ezért az üzemj bizottságon ke­resztül mi hozzásegítünk téged ahhoz, hogy pénzt kapjál kölcsön egy pár bakancsra, amit majd csak két-három ‘hónapon keresztül kell visszafizetned. Ve be ke l látnod: annak hogy nin­csen lábbelid, te magad vagy az oka Amikor kint voltál a mezőn emlék­ezel-e hány műszakot mulasztottál. Sasréten is órákig járattad a motort, te pedig elmentél a kovácsműhelybe beszélgetni. Mr most felszólítunk, taglald el munkahelyedet, gyere be­csületesen dolgozni. A nehézségeidet segítjük kijavítani. Mutasd meg, hogy le Is a becsületes dolgozók táborába tartozol ezután és velünk együtt har­colsz szocialista hazánk építéséért. De megmondjuk azt is, ha ezentú1 sem akarasz becsületesen dolgozni a dolgozó népnek varrnak törvényei is, amivel meg tudjuk büntetni a„ olya- nokai, akik a lógásukkal akadályoz­1 nak bennünket teivünk teljesítésében. Reméljük erre nem kerül sor és bí- e.unk benne egy elértesz velünk és ez­után szorgalmasan do gozol. molnár József, auguszt Mátyás, RIGLER ISTVÁN és még nyolc aláírás. Szentlászló. Gépállomásaink a léh gépjavítások sikeréért Megyénk gépállomása^ tózül leg­jobban a szigetvári gépállomás szervezte meg a gépjavítás! mun­kákat. Minden brigádban politikai és műszaki felelőst választottak, fi­gyelemmel kísérik azt, hogy a dol- gózók pontosan megjelennek-e a munkahelyen és igazolatlan rnu- laszrások ne forduljanak elő. Ko­molyan hozzáfogtak a munkához •ás az meg is látszik. Trakforisták és szerelők igyekezettel dolgoznak hogy gépállomásukat előrevigyék és a tavaszi munkában az első Setvre kerül lenek. A gépjavítás) munkában legutol­só helyei) a sásdi gépállomás áll. Úgy látszik a legutolsók is akarnak maradni, mert semmi* sem tettek annak érdekében, hogv javítsák a gépállomás munkafe gyeimét. Nem állították fel a tár­sadnl***i bizottságot. nem vonták fe lelósségre a notórius murJcamulasz- tókat és fegyelembontókat. Elné­zik, hogy a gépjavítás megálljon amiatt, mert a .szerelők félnapokat töltenek a kocsmában. A gépállo rnás főgépésze nem csinálta meg a javítási tervet sem, így a javítási munka tervszerűtlen, mindenki az.t csinálja, amit akar. A bólyi gépállomáson két ifibrigád alakult. Egyik a ve­tőgépek és munkagépek kijavításán dolgozik, a másik, az erőgépek ki­javítását vállalta. Munkájukat a Szovjetunió gép- és íraktorállomá- sainak tapasztalatai nvomán vég­zik. Mindenkinek megvan a ren­des beosztása és állandóan egy he­lyen dolgozik. Igv érték el azt. hogy február 20-ra vállalt 30 vető gépből már huszonkilencet kijaví­tottak. Az erőgépjavító ifibrigád 135 órát takarított meg a szovjet javítási módszerrel. A munkafe­gyelem megszilárdítása érdekében társadalmi bizottságot alakítottak. Kövesse példáinkat megyénk min­den traktoros ifibrigádja. Gyorsítani kell a vágómarha- és hizottsertés-beadást Megyénk elmaradt az állatbeadás, ban. Az elmaradás súlyos azért, nit-rt megtetézi a kötelezettséget az 1952 első félévi vágómurha és hízottsertés beadás, amit július l-ig kell tejesite ni. Tehát ogvik legfontosabb feladatunk nak kell tekinteni az ütemezés sze­rint a hízottsertés és vágómarha Le­adását , mert csak így tudjuk a terved időben teljesíteni. Megyénk járásai között a hízott sertés, vágómarha, zsírbegvüjtésben az alábbi sorrend alakuld ki. Hízottsertés begyűjtésben t. n mohácsi járás 168 százalékkal. 2. siklósi 86, 3. pécsi 84, 4. villányi 82, 5. szigetvári 60, 6. pécsváradi 42 7. sellyei 40. 8. komlói 27, 9. a sásdi járás 26 százalékával. Mohác—-zigeten korweiű gépállomás épöl Mohácssziget 40 ezer holdas tanva- ilágáhnn ecsiapoll vadvizek és ingo- ányok helyén épül megyénk egyik -gniagvohb ‘ és legkorszerűbb gépálio láss. A szigeti gépállomás, amely az v elején községgé alakult, az ötéves Prv során 110 erögépessé fej ödik. E hó közepén már tető alá kerül t er&gépszln és a félszáz cséplőgép .^fogadására alkalmas hangár. Befe­jezéshez közelednek az ikerlakások épiikezései is, amelyekben majd a gépállomás állandó dolgozói kapnak korszerű, kénve'mes olthont. Az épílöbrigádok most a javító és szerelő műhelyeken dolgoznak, ame­lyeket majd a legmodernebb gépekkel szerelnek fel. Az építkezés dolgozói vát-alták. hogy a műhelyeket is elké. •zílik március 1-re. Vágómarha begyűjtésében 1. pécsváradi járás 106 százalékával. 2. mohácsi 88, 3. villányi 84, 1. selv- lyei 79. 5. sásdi 77, 6. szigetvári 70. 7. komlói 52, 8. siklósi 50. 9. a oé- csi járás 30 százalékával!. Zsír begyűjtésben 1. a siklósi járás 99.9 százalékkal, 2. sellyei 99.7, 3. sásdi 98.5. 4. mohá. esi 97.7, 5. pécsváradi 96.9, 6. pécsi 96.7, 7. komi ói 95.7, 8. villányi 95.5, 9. a szigetvári járás 95.3 százalékává.. Sok helyen arra hivatkoznak, hogy a vágómarha és hízottseriés beadas „az állattenyésztési tervünk teljesíté­sét akadályozza“. Pedig éppen ellen­kezőleg, az állattenyésztési terv 'eije- sJiésél segíti #e'ö. Ugyanis a rendelet kimondja, hogv csak az úgynevezett selejlmarhákat, a továbbUnyésztésre nem alkalmas állatokat kel! a tér* teljesítés cé; jából begyűjteni. A vágómarha állallbead-ás egyrészt biztosítja országunk húsellátását, más­részt elősegíti, hogy a dolgozó parasz­tok a továbbién vesztésre alkalmas jó­szág tenyésztésével foglalkozzanak. Tehát az. aki az állattenyésztési terv te jesítését a beadási terv nem telje­sítésével „akarja elősegíteni'*, az egve nesen az állattenyésztési terv megva- 'ósftásá! akadályozza, amellett. _ hogy akadályozza dolgozó népünk húsellá­tását is. ötéves tervünk megvalósításához,, a | gombamódra szaporodó üzemelt gyá- j rak üzemeltetéséhez mindig több mun­kaerőre van szükség. Mindörökre meg, szűnt nálunk ~ írnánaknéiküli-ség réme. A termelő, építő munkából részt kér­nek a nők is. Rákosi elvtárs hangsú­lyozta, hogy könnyítsük meg a nők elhelyezkedését a termelőmunkában. Azon-ban még mindig vannak olyan üzemek, ahol nem látják fontosságát, ennek, ahol még mindig idegenkednek a női munkaerő alkalmazásétól vagy akarva — nem akarva gátolják a nők elhelyezkedését. I'yen üzem például a Mezőgazdasági Szerárugyár és ez tör­tént a BELSPED-nél is. Erről tanúsko­dik egy beérkezett levél, amelyet Hor­váth Gézéné írt szerkesztőségünkhöz. A levél így hangzik: He.yi „rendelet“ szerint rőten 37 üzftníifüi nem de'iwliat „Októberben jöttem Pécsre és azon­nal munka után néztem . Sógornőm ajánlatára elmentem a Mezőgazdasági Szerárugyárba,jihol fe’vétel volt. Kér­désükre elmondtam, hogy sógornőm dolgozik itt. Mikor ezt hallották, egy miniszteri rendeletre hivatkoztak: ,,Nem vehetjük lel. mert rokona van az üzemnél!“1 Azutá,, elmentem a BEL. SPED her. In két hétig dolgoztam de egy napon azzal küldtek el. hogy az apósom is itt do’gozik, így engem nem alkalmazhatnak. A sógornőm néhány napja mondta, hogy bővítik az üzemet és próbáljak meg mégegyszer jelentkezni a Szer- árugyárban El is mentem, gondoltam, hogy Gér-dosinó, a személyzeti felelős már elfelejtette hogy sógornőm is ott dolgozik Gárdosiné jelentkezésemkor gyanakodott és érdek'ődött. hogy dol- gozik-c ott hozzátartozóm? En letagad tam, azt moniliam hogv nem. Erre el­kérte a munkaknnyvem és mondta, hogy felvesz segédmunkásnak. Héledi kén regael. mikor dolaozni mentem Ranga üb titkár fogadott Kitette a munkakönyvem és nevetve mondta: „Aki hazudik, azt m> nem alkalmaz­zuk’" Miért tagadtam le sógornőmet? Azért, mert én dolgozni akartam! Ké. sőbb megtudtam, hogy- ki ahadálvozta ezt meg. hogy kivel állok szemben: egy vo’t leventeoktatóval. aki a múlt­ba „ a néonyúzók oldalán állt Ranga Tibor úgylátszik még mindig azt hi­szi, hogy úgy bánhat a dolgozókkal ahogy akar.1“ _írja Horváth Gézáné le velében, A levél nyomában kinn jártunk a Sz-erárugvárban. Gárdosi Aladárné elv- társnő és Ranga Tibor üb. titkár el­mondták,' hogv valóban úgy történt az eset. *hogy Horváthné írta. A Szerárugvárban elmondották, hogy „helyi rendeletet'' hoztak, mert „az üzemben dolgozó rokonok megbontot­ták a munkafegyelmet “. Úgy'látszik a szerárugvárbeli elvférsak nem.tudják, hogv más üzemben is dolgoznak ro­konok — természetesen nem eovmás- tól függő pozícióban — és mégsem bontiák meg a munkafegyelmet Nem bnntiák meg a munkafegvelmet. mert nem önkényes he yi rendeletekkel. ha. nem néonevelő meoigvőző munkával, a törvények és rendeletek helves ói­kat mazásával segítenek azt, megszilár­dítani Hyugatos, v>,,‘ ,pvpn»e lőokiaüi 37 Öi-Wár Matakovics eivtárs igazgató a hete­dikéi vitát követően belátta hogy a , helyi rendelet*' nem helyes ezért ja vaso'ta hogy híviák vissza Horváth- nét és alkalmazzák őt Ranga Tibor üb, titkár azonban ellent mondott. Matakovics elvtársnak arra hivatkoz­va. hogy Horváthné „a sajtóhoz ment panaszávalmikor nem vették fel „Na felvesszük és valami sérelem éTi. akkor megint a sajtóval fenyegető zik..." — jóso’ta Ranga Tibor és ezek után Horváthnét még sem vették tel. 1 Vájjon miért fél-t Ranga Tibor a párt-sajtótól, miért fél-t attól, hogy Horváthné később is felkeresi a me­gyei pártsajtó szerkesztőségét, cs meg bírálja az üzemet, va<jv annak veze­tőségét? Hogy erre a kérdésre vála­szolhassunk. meg keli néznünk ki is volt Ranga Tibor á felszabadu ás előtt. A felszabadulás előtt Hanga önélet­rajza szerint Leventeo-ktató volt, aki 1939-ben 140 pengőből nem tudott megélni é» ezért „akarata ellenére1' , vál a-lta az oktatói megbízatást. Ügy látszik Ranga Tibor nem gondolt rá. hegy „a havi 200 pengő fix“ meg- énekléSe idején a dolgozók tízezrei és százezrei nem egyszer ennek a bér- „etk a feléért dolgoztak, vagy vállalták a munkanélküliséget de nem váltat koztak hasonló „munkára“. Azonban Ranga nem is oktató, hanem iőoktató volt, aki 1944 ben sürgősen nyugatra távozott és csak Írét évre rá tért hozó angol fogságból. Ra-ngia Tibor, aki a múltban egy cseppet sem kímélte a leventéket, ma túlzottá,, is udvarias a dolgozókkal. Népszerűségre törekszik, a „keClemet- ten“ feladatokat pedia a párttitkámő- re ’és az igazgatóra bízat. Golváthné, az üzem egyik dolgozója elmondja, nem is nagyon érintkezik a dolgozók­kal. Gulyásáé elvtársnő a hegesztö- müheiybő például első szóra elmond­ja hogy segíti az üb. a versenymoz- g-almat, de egyetlen példát sem tud felhozni, hogy hogyan segíti őt. vagy üzemrészét Ranga Tibor valójában. A sz-cciélis alap területén sinc3 minden rendben. Az üzem havi ötszáz forint sportalapot élvez, ebből azonban egyetlen íi’lért sem fordít az üb. az üzemen belül a sport fejlesztésére Hiába kérnek a dolgozók, mint Nagy József elvtárs pinpong-asztalt vagy más sporifelszere ést, a felelet az: „Nincs rá fedezet!" Az ötszáz forintot ugyani« a központi vasas szakszerve­zethez küldi az üb. edzői tiszteietdij. ként. Természetes, hogy így az üzem­ben ha deklik a tömegsport, a dolgo­zóknak érthetően semmi kedvtik sivics az AVESZ-hez gyalogolni, ha asztali­teniszezni akarnak és semmi kedvük sincsen kivárni, míg ott 30—40 ember kipinpongozza magát. Kincs he ye a sárban HanoánaV Az üzemi pártszervezetnek már előbb fej kellett volna figyelnie a voli leventeoktató káros tevékenységére és a pártba,, sem lett volna szabad meg- tűrniök a bé istázott nyugatos Ranga Tibort, A szociáldemokrata pártban o!- tatmat talált és az egyesüléskor át­csúszott volt főoktató nem való az ék csapat tagjai közé. nem való oda sö­tét multfo és rossz magatartása miatt. Arthoffer elvtársnő az üzem párttit­kárnője Matakovics eivtárs az igaz­gató nem figyeltek fel azokra a sza­bálytalanságokra. melyeket Ranga el­követett, sőt ők maguk is helyben­hagyták azokat A dolgozók minden bizonnyal találnak az üzemben o’.vnn rieztamultú, becsületes elvtársat, aki­re a szakszervezeti vá'asztások alkal­mával bátran rábízhatják a munka- verseny a dolgozók szociális ellátá­sának üovét és akkor nem fordul elő főbbet olyan eset amilyenről Horváth Gézáné beszámol levelében. A Vasas Szakzervezet megyei tit­kára Mihá’y János elvtárs is súlvos hibát követett el. ö iól Ismeri Ranga rossz munkáiát. sötét foltokkal teli mull iát és mégsem gondoskodott le­váltásáról. annak ellenére sem. hogy háromizben is kapott a párt- és a szakszervezet részéről figyelmeztetést A Mezőgazdasági Szerárugyár kom- mtwtatáinak, vezetőinek és a Vasas Szakszervezet, vezetőségének is meg kell tanulni hogv nem csak az te- len-ti nz éberséget, ha gondosan bezár­juk fiókjainkat, szekrényeinket, hanem az éberséo ott kezdődik, hoav gondo­san megnézzük azokat, akiknek eze­ket a kulcsokat a kezükbe adtuk! Gnrami László—Czigclédí Mária. Korpa juttatás a dolgozó parasztodnak 1952-ben a beadási kötelezeitsé gén felül beadott mindenegyes li tér tej után dolgozó parasztságunk több korpajuttatásban részesül, mint a múlt esztendőben. A beadási kötelezettségen felül beadott tej árán kívül literenként fél kiló korpát kapnak az egyéni leg dolgozó parasztok és a tszcs-ta gok háztáji gazdálkodásukban tar tott tehenük teje után. A tej ára egységesen 70 fillér, illetve a tejet zsírtartalma szerint fizetik. Az önálló termelőszövetkezetek' és saját tehenészettel rendelkező fszes k beadási kötelezettségük tel jesítése címén beadott tejliterek után 30—30 deka és a kötelezettsé­gen felül beadott te.jliferek után 60 deka korpa kiutalásban részesül­nek. Minden tejkezelő kötelessége, hogy a havi elszámolásával egviitt az. igénvlést benyújtsa. Orosz József előadó Tejipari Egyesülő*

Next

/
Thumbnails
Contents