Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-29 / 23. szám

1952 JANUAR 29 1* A P T. O 8 A DlSZ-sxervezetek neveljék úgy a fiatalokat, hogy as eddiginél lelkesebben harcoljanak a szocializmusért, a békéért Ülést tartott a DISZ Baranyamegyei Bizottságának választmánya Megjelent az „ötéves tervünk: béketerv44 című könyv A Dolgozó Hiúság Szövetségének megyei választmánya vasárnap dél­előtt 10 órakor a SZOT székházában tartott értekez etet. Az értekezlet fel­adata volt, hogy kiegészítse a bárány megyei DlSZ.választmányt és a bízott ságot olyan fiatalokkal, akik az alapszervezetekben és bizottságokban ed. digi munkájukkal bebizonyították, hogy méltók erre a megtiszteltetésre. A második napirendi pontként az értekezlet a DISZ központi vezetőség hatá_ rozatai alapján megvizsgálta a DISZ-szervezeteink és DISZ bizottságaink addigi munkáját Erősödik megyénkben a DISZ A baranyamegyei DlSZ-váilaszt- raácy és bizottság kiegészítése után Je'ics László elvtArs, a megyei DISZ- bizotíság megbízott titkára tartotta aeg beszámolóját. Jeacs elvtárs be­számolójában többek között e’.mon- áotta: — Egységes szövetségiünk létrejötte elősegítette a magyar ifjúság béke- baroát és emelte ifjúsági mozgalmunk eemzetközi tekintélyét. Ez kifejezésre Jutott az etaúlf télévi eredményes munkánkban amikor fiataljaink is ha­talmas segítséget nyújtottak dolgozó népünknek a felemelt ötéves tervünk második évi l tervfeladatainak meg­válója ttásában. Alapszervezeteink és kőzépszerveink vezetőségeinek meg­választása óta megyénk DlSZ-szerve- reted megerősödtek. Rendszeresebben tartják taggyűléseiket, az ifjúsági na­pokat és sokkal többen vesznek részt a szervezeti életben, mint azelőtt. Kezd kialakulni a DISZ tekintélye, tö. megbefolyása, fiataljaink mindjobban felismerik a párt ős a sokon elért eredméifyekröl. a középis­kolákon és egyetemeken folyó mun­káról, majd a következőket mondotta: Emelni kell az r»k*atás színvonalát és szervezettségéi — A. múlt oktatási évadban me gyénk területén 117 po'itikai kör in­dult. Ezek közül 25—30 politikai kői bizonyul életképesnek. Az idei ok­tatási évadban 282 politikai kört szer­veztek meg megyénk DlSZ-szerveze­tei. De a számok mögött komoly hiá­nyosságok vannak. A DISZ politikai körei igen alacsony színvonalúak, rendszertelenek a politikai körvezetők egy része nem készül fel kellően, nem foglalkozik eléggé a fiatalokkal. Az ellenőrzés és a politikai kör vezetők hiányában a politikai körök ki van. nak téve annak, hogy felbomlanak Ennek ellenére a megóvó oktatási fonnák megszilárdítása helyett hely­telenül új politikai köröket szervez­tünk. Fiataljainkban megvan a tamilé, sá vágy, csak bizottságaink nem min­den esetben ismerik ezt fel. így tör­tént meg az is, hogy a bányászfiata­lok a komlói Kossá th-aknán saját kezdeményezésükre három po'itäkai kört indítottak, de erről a járási bi­zottság titkára, — mivel nem foglal­kozott a fiatalokkal — hosszú ideig n«m is tudott. Ez és a hasonló pél­dák azt bizonyítják, hogy fiataljaink kezdeményezései mögött kullognak sóik esetben bizottságaink. Az ellenséges elemek eltárolításn segítséget adott a munka megjavítására Megyénkben az új DISZ tagsági könyvek kiadásával megteremtettük az ifjúsági szervezetünk egységes, egyöntetű, szervezetei elvek szerinti mega apó zását. Az ünnepélyes tag­gyűléseken tagságunk nagy lelkese­déssel meg fogadta, hogy még nagyobb erővel dolgozik pártunk vezetése alatt szövetségünk soraiban a szocializmus építéséért és a béke védelméért. Megyénk ifjúsága között még hatal­masabb, tervszerűbb eredményeket le­heteti volna elérni, ha ehhez a DISZ DISZ helyes megyebizottság és a járási bizottsá­pártszervezeteinknek a feladatok sike re* megoldásában, A finialok lelkesen vesznek részt a munkaversenyben Ozerríj és bányász DlSZ-szervezete- tnk lelkesem mozgósították a fiataio. kát a munfcaverseny kiszélesítésére. Ennek eredményéként az alkotmány ünnepének tiszte'etére 58 brigád ala­kúit megyénkben. Ezekre a brigádok­ra jellemző volt az is, hogv szakmai­lag képezték magukat. Bányáinknál az ifi brigádok köizüJ a legjobbak 120 ■—140 százalékos átlagteljesítményt ér. tek el. Komlón és Nagymányokon a szakmai e őképzés meggyorsítása ér­dekében hat tanfolyamot szerveztünk & vájártanulókból, melyeknek 95 szá­zaléka bekapcsolódott a munka ver­senybe és a tanulás mellett produktiv termelő munkát végeztek. Megyénk bányászfiataljai Sztálin elvtárs iránti szeretőtöket versenyvá lalásukbau és (érvük túlteljesítésében juttatták ki­fejezésre. Ebbe-,, az időben nyolc fej­tő és feltáró brigád és 12 DISZ szál- Mtóbrigád dolgozott megyénkben. — András aknán a vállalt 278 csille szén helyeit 800 esi le szenet szállítottak. Szép erdményt ért el a mázai DISZ- hrigád is. a bányászfiatalok munka- versenyébon a legjobb eredményt a komlói DISZ-brigád érte el, amely Sztálin elvtárs születésnapjára tett vállalását 137 száza'ékra teljesítette. Itt a fiatalok a munkafegyelmet meg- szEÁnÜtották, a hiányzásokat a bri­gádon belül teljesen megszüntették és a vállait 180 csii'e szén helyett 460 csille szeneit termeltek. A jelenleg folyó munkaversenyben bányászfiataljaink Rákosi elvtárs 60. születésnapjának, mé'tó megünneplé­sére készülődnek. Komlón az Oleg Kosevoi DISZ-brigád versenyre hívta a MESZHART és a nagymányoki DISZ brigádokat. Vállalták, hogy már. cius 9-re terven felül 400 csille szenet termelnek. Az itt dolgozó bányászfia- tá ok példamutatása visszatükrözi, hogy bányászfiatailjaink helyt tudunk állni a termelékenység emelésében, a szén csaták megnyerésében. De a példamutató brigádjaink, ifjú­munkásaink és sztahanovistáink mel­lett elég nagy számban te’áthatok azok a fiatalok akik nem érzik fe e- lősséqiiket a munka iránt, akik gépei­ket nem becsülik meg és olyanok, eleik megsértik a munkafegyelmet. A DISZ szervezetek feladata, hogy ezek­kel a fiatalokkal megérhessék, hogy a boldog jövő, a szocializmus csak akkor valósulhat meg, ha a mi fiatal­jaink tá harcot indítanak a technika megismeréséért, elsajátításáért. Az emberiség munkájának megkönnyítő, sót csak gépesítéssel tudjuk e-cmi és ezeket a nagyszerű géoeket a mi fia­taljainknak kell irányítani, kezelni. Jelics elvtárs részletesen beszélt a mezőgazdaság terű étén a fiatalok ál­tal végzett munkáról, az állami gaz­daságokban, tsz esi-ben és gépáilomá­ség intézőbizottsága megállapította, hogy a megye apparátusába beépültek kétes, ellenséges elemek, akik a7 if­júság ügyét nem tartották szívügyük­nek. A DISZ megyei bizottságéba be­épültek nyugatosok, fegyveres nyi- íasfiak, horthyék által kitüntetett vi­tézünk, kulák barátok korrupt és er- jkölcsteon elemek. Ilyenek voltak Dömötör Imre, Csa vajda Gyula, Tom­pos Kálmán, Dürr Tibor, Ezek a me­gyei DISZ bizottságon belül személyes, ellentéteket szítottak. A rendszeres nevelőmunfca helyett parancsolgatás, Az ifjúság legyen a párt legjobb segítője Ezután Jelics elvtárs, a DlSZszer- vezetek további feladatairól beszélt. Az első negyedévi terv teljesítéséért folytatott harcba*, célul tűzte a DISZ- bizottságoknak és alapszervezeteknek, hogy megyénk ifjúságát a párt leg­jobb segítőjévé, a szocializmus építé. sének rohamcsapatává fejlesszék. En­nek érdekében az ifjúság széles töme­gét vonják be a szocialista munfcaver- senybe, a sztahánovista és újítómoz. ajlsóbb funkcionáriusok lebecaű'ése jellemezte őket. Az intézőbizottság határozata nagy segítséget adott munkánk kijavításá­hoz, felhívta figyelmünket az éberség fokozására valamint a párttal való szorosabb kapcsolat megteremtésére. Eddigi munkánk hiányossága volt és DISZ szervezeteink fejlődését akadá­lyozta az is, hogy vá asztmányaink megalakulásuk óta nem lettek össze, híva. A választott DISZ-bizottságok sok helyen nem működtek és ennek következtében az alapszervi vezetősé­gek nagy része rendszertelenül vagy egyáltalán nem tart vezetőségi ülése­ket, ifjúsági napokat, vagy taggyű­lést. Ezeken a he yeken tapasasta-ható, hogv a DISZ-vezetők mellőzik a vá­lasztott szervek segítségét, ellenőrzé­sét és helyes munkamegosztás nélkül vezetik a DISZ munkáját. Hogy a választmányaink eddig nem tevékeny, kedtek, ebben a DISZ megyebizott­ság is hibás. Feladatokat nem adtunk a választmányi tagoknak hogy ezek megvalósításával segítséget tudtak volna adni aLapszervezeteiuknek me. gyénk ifjúságának. galomba, a munkafegyelem megszilár­dításáért folytatott harcba. Úgy ne­veljék fiataljainkat, de különösen a határmenti ifjúságot, hogy az eddigi­nél nagyobb lelkesedéssel harcolja­nak a szocializmus építéséért, a bóké­ért. (A DISZ választmány ülésének Is­mertetésére lapunk legközelebbi szá- maiban visszatérünk.) A királyegyházai kultúr csoport készül a járási döntőre A felszabadulás előtt nem gondol­hattunk arra mi, parasztfiatalok, hogy közoégünkben valaha kultűrver. seny lesz. A felszabadulás után azon­ban eljött a mi időnk, az ifjúság kor- áltan fejlődésének ideje. Községünk 1951-ben kultúrháza! kapott, amit mi, fialatok nem is hagyunk kihasználat­lanul. Minden vasárnap kultúrműsort rendezünk, hogy dolgozó parasztsá gunkat ezáltal is tanítsuk. A téli kul- hírversenyre is beneveztünk. A kür­ze i kultűrversenyt most, 20.án tar­tottuk meg, de ezen sajnos csak há­rom község vett részt. Kitartó munkával készültünk a ku.­túrversenyre. Kajsza Lenke tanítónő tani ott bennünket népi táncra. Min­dig mondogatta: „Olyan boldog vol­nék, ha bekerülhetnétek a járási dön­tőbe és onnan a megyeire!" Ez a kí­vánsága teljesült is, bekerültünk a já­rási döntőbe. Most elérkezett az az idő, mikor — min! Bocz András mond ta — be kell bizonyítanunk, mit tu. dunk. Mi ennek fontosságát megér­tettük és mindent elkövetünk, hogy a járási kultűrversenyt megnyerjük. Ez- a rá látást Rákosi elvtárs születésnap­ja tiszteletére tesszük. Ifj. Szabó Lajos királyegyházai DISZ-títkár Hogyan hasznosítja multévi tapasztalatait a baranyamegyei tanács egészségügyi osztálya? A megyei tanács egészségügyi osz­tálya az ö éves terv második evé­ben három és félmilliós beruházás ke relében fejlesztette Baranya egész­ségvédelmét. Elkészült az új komlói járási rendelőintézet, jelentősen ki­bővítették Pécsett a megyei rendelő­intézetet,a mohácsi kórházat. Eme ko­déit a falusi orvosi rendelők, egészség házak száma is. 1951-ben mintegy 100.000 forintot fordfto'tak újak léte­sítésére, a meglévők bővítésére, bár e téren mutatkozik némi lemaradás is a terv teljesítésében. A tanács az új év kezdetéu — a tavalyi tapasztalatok hasznosításával még tervszerűbbé teszi munkáját. Mindenekelőtt azt akarják kiküszö­bölni, hogy nz építkezések az év vé géig elhúzódjanak. Ezért az egészség- ügyi. a tervosztály és a megyei beru. házási vál alat munkatársaiból alakúit bizo tság már az év elején átbeszélte a feladatokat, hogy hónapróC-hónaprá. negyedévröl-negyedévre egyenlő ütem­ben kerülhessen sor újabb rendelők, orvosi lakások, egészségházak meg­építésére, megnyúlására. Az idénybölcsődék szervezésével is megkéstek tavaly. Csupán hét község­ben sikerült a nyár közepén meg­szervezni ezeket a gyermekvédőim in­tézményeket. Most már az első ne­gyedévben hozzáfog ak a szervezés­hez, a- szükséges beruházások meg­valósításához, hogy a nyár elején — amikor a mezőgazdasági munkák meg­indulnak — újabb 10 helyen kezd­hesse meg működését az idénybölcső­de. A rendelőintézetekben az orvosok és a rendelőorák számának növelésé vet kerülik el ezévben a tavaly gyak­ran tapasztalható tú zsúfollságot. Tovább szélesítik a járási egész­ségügyi szolgálatot. Különösen u bá­nyavidékek jobb ellátását biztosítják és Baranya minden községére kitér jesztik a megelőző és gyógyító mun­kát. „ötéves tervünk: béketerv“ cím­mel q népművelési minisTtériur í szép kiállítású, képekben és cik­kekben gazdag albumot adott ki Vas. Zoltán elvtárs bevezető sorai val A kötetet lapozva, a páratlanul érdokos dokument-fclvételek és ta. tanulmányok rádöbbentenek arra. hogy nemcsak lehetővé vélt, ha­nem elengedhetetlenül szükséges volt ötéves tervünk módosítása és az eredetileg előírt feladatok növe­lése. Hiszen a terme'és egyes ága­zataiban messze előrejutottunk és ma már senki előtt sem vitás, hogy felemeli ötéves tervünket telje­sítjük, sőt számos ágazatban túl­teljesítjük. A felemelt ötéves terv értelmé­ben az eredetileg előirányzott 51 mi 5 tárd forint helyett 85 milliárd forintot kell beruházni a népgazda­ságba s ennek értelmében felada­tunk az eddiginél gyorsabb ütem­ben győzelemre vinni a szocializ­mus ügyét egész népgazdaságunk területén. A terv ennek megfelelő­en harcot jelent a népgazdaság mindennemű tókés és kizsákmányo­ló eleme e’ien. A terv feladatul tűzte elénk, hogv a növekvő impe r La lis ta veszélyre való tekintettel, fokozottabb ütemben erősítsük honvédségünket. Néphadseregünk erősítése, országunk véd erejének fokozása, ma dolgozó népünk leg­drágább ügye. A szocializmus gyorsütemű épi tése, városba^ és falun egyaránt, az iparosítás gyorsítását követeli meg A magyarországi tőkések egv évszázadon keresztül külföldi se. giítséggel és a dolgozó nép nyomo­rúsága árán építették lei a gyár­ipart. Teljes értéke 1928-ban így som tett ki többet 8 milliárd fo­rintnál. Mi csupán az ötéves terv­ben 41 milliárd forintot ruházunk be a gyáriparba, továbbá 10 mCi- árdot a közlekedés és 3 málldárdot az építőipar fejlesztésére. A terv során 45 milliárd forintot fordítunk építkezésre. Abból a célból, hogy érzékeltessük, mit jelent ez az óriá­si szám, ideírjuk, hogy ha ebből a pénzből gyárak, gépállomások, sportpáiyák, kultúrpaloták, isko­lák kórházak helyett csak lakó­házakat építenénk, akkor nem ke­vesebb, mint egymillió komfortos lakás készülne, ötéves tervünk so­rán inari termelésünk el fogja trr£ az 1949. évi termelés 310 százalé­kát . Ebben a könyvben .sokszor ol­vashatjuk ezt a kifejezést: „soha még...” A Sztálin Vasműhöz ha­sonló hatalmas kohászati köz pontja sohasem veit még hazánk­nak. Soha nem utazott még ötven­ezer ember tizenhat perc alatt a főváros egyik szélétől a másikig. Soha nem vállalkoztak hazánkban még arra, hogy törvényben hatá­rozzák meg a termésátlag eme'ését. A komlói bányában soha ennyi szenet még nem fejtettek. Soha sem épült még ennyi híd az or­szágban. Soha mer-, nyomtattak még ennyi könyvet ós soha sem tanul­tak iskoláinkban meg egyetemein­ken ennyien. Sohasem építkeztek télen, soha nem próbálták a szikes talajt termővé tenni és sohase adh tak könyvet a paraszt kezébe, melyből megtanulhatja, hogy ésszel és géppel paradicsommá vá'toztsf- hatja a földet, mely vérrol-verlfék. kel csak falásnyi kenyeret termett a számára azelőtt... „Ezért kell a Ma munkájában, egyetlen percre sem szem elől té­vesztve — meglátni a Jövő táv­latait“ — írja Vas Zoltán elvtáTS. Meglátni a régi dunapentelei „öreg falu" zsupfedeles viskói helvén emelkedő sokemeletes házsorokat, a korszerű óriási gyárvárost. Meg­látná a horthyék alatt elhanyagolt kis bányatél epecske helyér, az új Kom'ót, amely az ötéves terv vé­gére legnagyobb tel Jesihnínyú bá­nyaüzemünk lesz, a négyezer la­kó« helyett tizenháromezer lakos­sal, meglátni. hogv a komlói föld alatt 1954-hen virianyomotorok za„ ka;o nak majd, új szállítógép mű­ködik és négy kaparóvályu ontja a szenet, a csilléket önműködő szerkezet tolja a helyükre, légsű­rítő berendezés dolgozik tompa bu­gással. Ahol a Horthy-időkben fél­meztelen Hány ászok kúuódtek a hírhedt komlói füled'tségben ott most gépek végzik a munka nehe­zét és nem mondja senki többé, hogy Komlón melegebb van, mint a pokolban, mert friss légáramlat fut végig a vágótokon, s a jó leve­gőről a legtökéletesebb lóg&kna- ventillátorok gondoskodnak ... — Mindennapi munkán.! fáradtságá­ban meg kell látnurk Tnotái, a tt- szalöki erőmüvet a budapesti földalatti gyorsvasutat, a bótermé. sű nagyüzemi mf-rógwrzdátkoüást — és erős, harc rakes? honvédség: tá- álbal védett ’tekénket... Ennek a látomásnak megvalósí­tásáért kemény harcot kell vív­nunk, mely rendkívül nagy, ön. körítésén vállalt fegyelmet ’ a magyar néptől. Más a fegyelem a tőkés orszá­gokban és más nálunk. Más a cél­ja ós másképpen tartják fenn. Ha valaki például az amerikai Ford- gyárban elvétj munkáját, kizárják a gyárból megfosztják kereseté­től. Ugyanígy jár, ha munkaidő alatt egy korty tejet megiszik, vagy vitatkozni merészel a* e'ő- munkássaL Az egész óriási gyár­telepen tilos a dohányzás, még a vendéglőkben és gyárhoz vezető utakon is, nehogy valamelyik múnkás dohányzással töltsön egy­két percet abból az időből, amit Mister Ford fizet. Olyan munka- padokat szerkesztenek itt, ame'yek a taposómalom fegyelmét viszik a munkába. A gép úgy van ntegszer. kosztve, hogy a munkás kénytelen egyszerre mindkét kezével dolgoz­ni, sőt egyik lábával, meg a nya­kával is. melyre hám van vetve s azzal irányítja a hosszanti szupport mozgását. De más országok tőkés urai sem tűrik, hogy a munkások megbontsák az 6 ..munkafegyelmü­ket.“ a japán rendőrség 1948-ban gumibottal verte a tokiói telefon­központ sztrájkoló dolgozóit. Tito. ék a különféle „önkéntes közműn, kák“ és „munkatáborok” résztve­vőit fegyveres csapatokkal őrizter Wk, s a munkából elmaradók szá­mára golyó a figyelmeztetés. A' munkafegyelem a tőkéstársadalom­ban a do'gozók ellenére, azok fo­kozott kizsákmányolása cél Iából jön létre. Eszközei: a megfélem­lít és és a munkanélküliség rímé­nek felhasználása, A szocialista társadalomban a munkáltató és a munkavá’laló: ma­ga a dolgozó nép. A munkafegve- lem önkéntes tudatos vasfegyrfem az egész dolgozó nép érdekében. Ez a fegyelem az embernek a munkához való új viszonyából é* főleg a szocialista nevelésből fa­kad. Mi tudjuk, miért dolgozunk és a most megje'ent könyv még fokozottabb munkára sarkal ben. Hűnket. ötéves tervünk megvalósítói, munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók örömmel veszik kezükbe és büszkén lapozzák át ezt az al bumot, mely az elért eredmények megmutatásában őket dicséri, a jövő elérésében pedig rájuk tá­maszkodik. A könyv, ez a győzel­mi hírnök az állami könyvesbol­tokban és az üzemi könyvfelelösö. kön keresztül az igen ailacsonvra szabott tízforintos áron el fog jut­ni minden békéjét féltő család asz. tálára. Uj, gazdag haize épül. Kc:-ink merész jövőt építői fiai, az iaar, a mezőgazdaság és a kultúra élen­járói, a sztahánovisták. munka ér­dem rendesek kitüntetettek elvár­ják dolgozó társaiktól a jobb és mégjobb munkát, A dolgozók fe­gyelmezett munkája, kötelesséctu. dó. hazafias magatartása tervünk teljesítésének alapvető fettétele. Kende Sándor Le'kes felajánlások születtek Rákosi elvtárs születésnapjának mél­tó megünneplésére a pécsi Bőrgyár termelési értekezletén __ írja Harvam Jó zsef bőrgyárt levelezőnk, majd így folytatja: — Ezek a felajánlások azt bizonyít­ják, hogy a mi üzemünk dolgozói szertik pártunkat és Rákosi elvtársat. A boxosműheiy dolgozói közül Müller Károly 100 százalékos minőségi mun- káiú tett vállalást. A vasetta műhely dolgozói közül Iván Mária és Réger János 100 százalékos minőségi mun. kát vál'altak. Kiaírné 128 százalékról 130 százalékra emeld teljesítményét A blankosműheily taszító brigádja vállalta, hog,- eddigi eredményeiket megtartják és továbbra is 100 száza­lékos minőségi munkával fognak ter­melni. Bn és FodrocsI Sándor fé’.aján'ot- tuk. hogy selejtfinket 1 százalékra csökkentjük és minőségi munkánkat 100 százalékra emeljük 1952 migusz. tusi tervelőirányzatunkat pedig március 9-re teljesítjük. Most ázó,, fogunk dolgozni hogy a mi gyárunkban ne legyen egy dol­gozó sem aki ne tenne váFalást és ellenőrizni akarjuk majd azt is, hogy a vállalásokat teljesítették-e? durván József sztahánovista, bőrgyári levelező.

Next

/
Thumbnails
Contents