Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-29 / 23. szám
DUNÁNTÚLI APLO Vf LAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^ A MAI SZAMBÁN; \ Meghall Csojbalszan marsall. (2. o.l — Rákosi Mátyás elvtárs részvéttávirata *a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságához. (2. o.) — Rendelet a zsújegy megszűntetéséről. (2. o.) — A Szabad Nép 10. évforduló iíVnok ünnepségei a Magyar Sajtó Napján. (2. o.) — A DISZ-szervezetek neveljék úgy a fiatalokat, hogy az eddiginél lelkesebben harcoljanak a szocializmusért, a békéért. (3. o.) — Megjelent az „öléves tervünk: béketerv ' című könyv. (3. o.l l AZ M D P BARANYAMECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJ A J IX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ÁRA 50 FILLER KEDD, 1*62 JANUÁR 2» TERMELJ MA TÖBBET, MIIT TEGNAP Hz ország legjobb bányászcsapaivezetői és frontmesterei csatlakozlak Loy Árpád alberltelepi sztahánovista kezdeményezéséhez A Dunántúli Napló vasárnapi számában hírt adtunk arról, hogy szom. baton a hányás, szakszervezetben összegyűltek a magyar szénbányák leg. jobb sztahánovistái, frontmesterei és csapatvezetői, hogy megtárgyalják Loy Árpád elvtárs alberltelepi sztahánovista frontmester mozgalmával, a „tér melj ma többet, mint tegnap'"-mozgalom elterjesztésével kapcsolatos lel. adatokat. Az értekezletről az alábbiakban számolunk be: „Néhány napon belül elérjük a 700 csillét** Az értekezletet Pothomyik József elvtárs a bányászszakszervezet elnöke nyitotta meg, majd Blaha Béla elvtárs, a bányászszakszervezet főtitkára mondott beszédet. Ezután Loy Árpád tartotta meg előadását. Loy Árpád elvtárs beszéde bevezetésében elmondotta, hogyan érlelődött meg trenne az új mozgalom terve. Alberttelep elmaradt a terv teljesítésében és emiatt ő is felelősnek érezte magát. A párt- és a szakszervezet segítségével összehívta a legnagyobb tapasztalattal rendelkező, legjobb bányászokat hogy megvitassak tennivalóikat. A legfontosabb feladat az volt, hogy megteremtsék a termelés fokozásához szükséges műszaki feltételeket, rendbehozzák az elhanyagolt, rossz állapotban lévő szállitvágatokat. A szállítóvá^ntrvk reudhph(v**sára felhívást intéztek a bányászokhoz, őnJ^n+oc tpI-ptH l-" O'/nV r>4 Irórt.pk, \ 1p«t jobb bányászok közül igen sokan jelentkeztek és közülük a legmegfelelőbbek kerültek a karbantartó brigádba. ]CPTr,^„v mT1 V^. val biztosították a száKí'ós zavartalanságát. A párt- és szakszerve - komoly agitációs márkájának erérT- ményeként ugyanakkor hatalmas erővel bontakozott ki a bányászok versenylendülete. A mindennapi terv teljesítéséért folyó harcban összekovácsolódtak a csapatok és megszületett a jelszó: „Termelj‘ma többet, mint tegnap!“ — Január 1. óta rendszeresen eleget teszünk ennek a magunkszabta jelszónak — mondotta Loy elvtárs. — Napról napra fokozzuk teljesítményünket. A mostani nehéz munkahelyen is elértük, hogy mind a három csapat erősen közeledik a 600 csilléhez. Nagy Józsefek csapata pedig a csütörtökre virradó éjszakán 605 csillét teljesített. Az eddigi eredmények alapján minden fogunk megvan arra, hogy kijelentsük: néhány napon belül elérjük a 700 csillét, de ott sem fogunk megállni, hanem tovább megyünk előre. A * a_ tudat lelkesít bennünket hogy jelszavunk megvalósításával forrón szeretett vezérünk, Ráki elvtárs születésnapjának m*’ megünneplésére készüljünk. Tud juk, hogy azzal szerezzük a leg nagyobb örömet szereteti Rákosi elvtársunknak, ha napról napra töb szenet adunk rohamléptekkel fejlődő iparunk számára, szocializ must építő hazánknak. Jó együtt működés a csapat taglal — és ax egymást Tálló csapatok kózott Loy eMárs eratán elmondotta, hogyan szervezjék meg az alberltelepi bányáiban a muníkát, — A műszakiak már leszál’ás előtt részletesen tájékoztatták a csapatvezetőkéit arról, hogy mi történ! az előző műszakiban, milyen a munkahely, mennyire haladtak előre a munkaiatokkal, Ez biztosítja, hogy a csapat, vezetők már leszállás előtt világosan tátják, milyen terv szerint kell a munkát megindítani és a munkahelyre érve, azonnal hozzáláthatnak a termelésihez. A csapatok között jó az együtt működés. Ha például az e'öző csapat már befejezte a szén lefej ését és még a munkaidő végéig maradit egy féli óra, megkezdi az átszerelést és ezzel biztosítja a váltócsapat számára a folyamatos munkát. A csapatok azzal is segítik egymást, hogy soha nem hagyják ácsola'lanul a munkahelyet. A műszakiak biztosítják a faellátás zavartalanságát, külön személyzetet állították be a bányafa munkahelyre szállítására. így a csapatok nem vesztege nek időt arra, hogy fa után szaladgáljanak. Megkönnyítettük és gyorsabbá tettük a furórnesterek munkáját azzal, hogy a fűróká.beleket csat lakozókika! láttuk el és így nem kell egyik helyről a másikra huzgální az 50—60 méteres fúró-kábelt. Ezután a gépkihasználás kérdésével foglalkozott Loy elvlárs.. Rámutatott arra, hogy még a legmagasabb telje »ítmény e’érésekor sem használják ki teljesen a gép teljesítőképességé' A gépek jó kihasználása érdekében a munkát úgy kell megszervezni hogy az egyenletes ütemű legyem. — Nálunk a csapatvezetők műszakkezdés előtt félórával már együtt van nak csapatukkal — fo'y'atta Loy elv. társ. — A csapatok tagjai a lehető leg észszerűbben osztják fel egymás kö zött a munkát. Amíg a csapat egy rés» a robbantást készíti elő, h másik szerel s ezzel eléri, hogy robbantás után azonnal megkezdődhet a szén kitermelése. A füstre várás idejét a szellőztetés jó megszervezésével három percre csökkentettük. A csillepálya gócpontjain felállított állandó megfigyelők segl ségéve! sikerű t az ürecsiMcellátóst is megjavítani. Csökkent az igazolatlanul mulasztók száma számolt A műszaki intézkedéseik ismertetése után Loy elvtárs elmondotta, hogy kezdetben hátrálta'1a a versenyt az igazolatlan muasztók nagy száma Ekikor harcot indítottak a munkafegyelem megszilárdításáért. A legjobb bányászok, a népnevelőkkel és a szak- szervezeti bizalmiakkal együtt, rendszeresen felkeresték a notórius mulasztókat, hogy fegyelmezett munkára neve'jék őket. De azokkal szemben, akiknek nem használt a szép szó, keményebb eszközöket használtak. Ha valaki igazolatlanul mulasz ott, annak a csapat elé kellett állnia és számol- adni, miért maradt el a munkából. Olyan légkör alakult ki a bányában, amely nem töri a fegyelmezetlenséget: a csapatok tagjai megköve élik, hogy a javíthatatlan rendbontókat eltávolítsák a csapatból, nem haj ondók lógósokkal együtt dolgozni. A korábbi 40—50 igazolatlanul muCasz óval szemben jelenleg 3—4 igaiolat anul mulasztó van Aliborttelepen, de Loy elvtárs kijeiéntette: elérik, hogy egyel len igazolatlan mulasztás se legyen. be Loy elvtárs büszkén arról, hogy a havi terv teljesítésében jelenleg 110 százaléknál tart a bányája. Január 1 óta mindennap ott ragyog a bánya felelt az ötágú csillag. Az a nemes versengés, amelyben megszüle'ett a „Termelj ma többet, mint tegnapi“ jelszava, terjed a me gye többi bányájában is. A szuhakái- lói üzemben is megindult a csapatok közötti versengés és azoik a frontcsa. patak. amelyek nemrégiben még csak ISO csillét temie 'ek, ma már 300 csillénél tartanak. Az alberttelepiek most versenyéé hívták a szuhakállói bánya üzemet. “ Mindannyiunk közös ügye, minden bányász legszentebb kötelessége, hogy mindent meglegyen a széntermelés fokozásáért, iparunk növekvő szén szükségletének kie’égfié'éért. Harcol! iunk úgy, hogy a negyedév véssen minden bányaüzem büszkén jelenthesse Rákosi el-vtársnakhelytállónk, leije. és túlteljesítettülk a szénbányászat 1952 eCső negyedévi tervét. Va.jék minden bányász jelszavává: „Termelj ma többe!, mint tegnapi“ — fejezte be előadását Loy Árpád elvtárs A legfőbb csapni vezetők, fronlmesterek, bányászok csatlakoztak a mozgalomhoz Az értek, er let résztvevői nagy telke siedésse! üdvözölték a kezdeményezést. Elsőnek Sudár Ferenc, a pécsi VI-os akna Kossuth-díjas sztahanovista vájára csatlakozott a mozgalomhoz. Sudár elvtárs kijelentette: „Azon leszek, hogy a MESZHART valamennyi bányájában, valamennyi frontfejtésén megvalósítsuk az egyenletesen emelkedő termelési!“ Sudár elvtárs beszámolt azokról fogyatékosságokról, amelyeket el kell hárítani a mozgalom útjából. így sokká’ nagyobb gondot kell fordítani a munkafegyelem megszilárdítására. Sokan hiányoznak igazo’.a ti anul. En nek av az oka, hogy a csapatvezetők nem elég erélyesek. Ha szántónkén tőlük az intézkedést, azzal hárítják el, hogy nincs idejük erre, nem érnek rá foglalkozni a fegyelmezetlenekkel. Hát ki foglalkozzék velük, kinek van nagyobb lehetősége erre, ha nem nekik?" Ezután Kossuth Géza elvtárs a far- kas’yuki bánya sztahanovistája el mondta, hogy olvasta a Donyeci bányászok című szovjet könyvet. „Nagyon tetszeti nekem. Megismertem belől: óle a szovjet bányászok hősiességét é do-zatkésizségét. így kell nekünk Í3 dolgoznunk!“ Kossuth elvtárs is örömmel csatlakozott Loy elvtárs kéz. demónyezéséhez, akárcsak sorra a több,- felszólaló is. Nagy figyelem kísérte Latorczai Jánosnak, az albertte- tepi bánya üzemvezetőjének hozzászólását Latorczai elvtárs a mozgaom megszületéséről beszélt arról a harcról, amelynek során sikerült egyenletesen emelkedővé tenni a bánya termelését. Kérte az értekezlet résztvevőit, do'goz.zák ki otthon az ütemes termelés feltételeit s az eddiginél sokkal gondosabba^ kezeljék üzemi karbantartást. „Becsüljük meg a közvetlen szén- termelő munkát végző dolgozók mellett n karbantartókat, a műhelyek dolgozóit is. Sok függ tő- lükl Vonjuk be a versenybe és jutalmazzuk őket! Tegyük érdekeltté a karbantartókat, gépészeket a termelés fokozásában t” Több felszólaló keményen bírálta B munkafegyelem meg bontóit és a műszaki vezetést hibáit. így Preisen- dörfer József komlói frontmester ar- ról beszé l, hogy a rendszertelen anyagellátás, valamin; a fenntartás — és a légjáratok elhanyagolása visszavetette a bányászokat a termelés fokozásában. Hiányzott az éberség is. Amikor feltűnően sok volt a hiányzó, utánanéztek, mi az oka ennek. Kiderült, hogy a munkafegyelem lazítására egy volt pálos-barát tüzeli az öntudatlan dolgozókat. Ez az ember befurakodott a bányászok közé. Gáspár János, az oroszlányi XVI ős akna frontmestere a műszaki vezetés felelősségéről beszélt. „Hogyan termeljünk többet, ha nem teremtik meg a teltételeket? Állandó a7 üres- cstlehiény, rossz a kötélypálya, nem készül el a szénosztályozó“ — mondta. Elekes Ferenc, a dorogi VlII-as akna sztahánovista vájára __ az érte. ké ziét részvevőinek nagy helyeslése mellett — javasolta, hogy szólítsák fe! a BAMERT dogozótt: segítsék több és jobb géppel, alkatrésszel a bányászokat. Ezután Havrán István elvtárs, a bánva- és energiaügyi miniszter első helyettese üdvözölte Loy elvtárs kezdeményezését. „Az alberttelepi példát követheti valamennyi bánya!" — mondta s fe szólította a bányák dolgozóit. vezetőit: javítsák meg a mű együttműködéséit, hívják életre az ál. laiidó karbantartó brigádokat, jelöljék ki idejében az új munkahelyeket. „A minisztérium jobb irányítással, ellenőrzéssé!, tanáccsal, fogja segíteni hogy "a Loy elvtárs által elindított mozgalom sikeresen bontakozzék ki az ország bányáiban!’' — mondotta. Tajkov András elv-társ. a tatabányai XIV-es akna sztahanovistája versenyre hívta ki Loy elvtársat. Rajta kívül még többen — Hegyi János (Oroszlány), Le+ki Józsi i (Várpalota) és Langa Sándor (Pctőfi-bánya) — szintén Loy elvtárssal léptek versenybe. A lelkes hangulatba,, lefolyt értekezlet résztvevői elhatározták, hogy táviratban köszöntik Rákosi elvtársit és bejelentik, hogy nagy le kesedés- scl, egyhangúlag csatlakoztak Loy elvtárs kezdeményezéséhez. Egyben elhatározták azt is, hogy csatlakozásra szólítják fel a,z ország valamennyi front-mesterét, csapatvezetőjét, műszakiját, bányász dolgozóját Az értekezlet felhívása a fronfmcstcrckliez és csapatvezetőkhöz, az ország hánvászdolgozóilioz A (elhívás bevezetőjében megállapítja, hogy Loy elvtárs kezdeményezésének követésére minden bányában megvan a lehetőség. Bányászaink ezzel készülhetnek legméltóbban Rákosi elvtárs 60. születésnapjára. Ezután megállapítja, melyek a legfontosabb feladatok a kezdeményezés országos elterjesztése érdekében. 1 A frontmesterek (csapatveze- tők) úgy szervezzék meg munkájukat, a hozzájuk tartozó dolgozókat úgy osszák el a munkahelyeken, hogy azok szakmai tudásút, munkaidejüket teljes mértékben ki tudják használni. A frontmesterek lépjenek fel keményen a munkafegyelem megbontói ellen, érvényesítsék a minisztertanács határozatában megjelölt jogaikat, telrpíi^cólc r munkafegyelem megszilárdításával is elősegítsék a termetes fokozását. O A frontmesterek (csapa tv exc- ” * tők) gondoskodjanak arról, hogy az élenjárók jól bevált munkamódszereit a gyengébb dolgozók is átvegyék és ezzel magasabb színire emeljék mind a saját, mind csapatok teljesítményét. Q Felhívjuk a műszakiakat, az ji'-or*», ..I jn 4.: két, a bányamestereket, a löakná- szokat, aknászokat, lőmestereket, felvigyázókat —■ csatlakozzanak a „Termelj ma többet, mint tegnap“- mozgnlonlhoz és biztosítsák ehhez a műszaki feltételeket. Időben lássák el a munkahelyeket elegendő ürescsillével és faanyaggal. Biztosítsák a bányagépek és a gépi berendezések megfelelő elosztását, jó kihasználását és állandó karbantartását. Tekintsék legfontosabb feladataik egyikének az új dolgozók szakmai tudásának állandó emelését, hogy azok minél előbb jó bányásszak - munkásokká válhassanak. Fordítsanak nagy gondot a megfelelő munkakörülmények biztosítására, állandó és elegendő levegőellátásra, a munkahelyek biztonságosabbá tételére és a balesetelhárítási rendelkezések betartására. J Felhívjuk a bányászszakszer** vezet elnökségét, területi es üzemi bizottságait, hogy álljanak a „Termelj ma többet, mint tegnap" mozgalom élére. Karolják fel ezt n kezdeményezést, szervező és (elvi- lágosító munkájukkal fejlesszék országos mozgalommá. Bányászok! Csatlakozzatok a „Termelj ma többet, mint tegnapi- mozgalomhoz. Harcoljatok a mindennapi terv teljesítéséért, túltelje •ütéséért, a széntermelés állandó, egyenletes emeléséért. Bizonyítsátok be. hogy a magy ar bányászok hűségesen és bálával követik nnsrv partunkat és szeretett vezérünké Rák''sí elvtársat — munjcagvőzel- mekkel visszük előre a szocializmus építését és a béke ügyét! Versenyben a terv teljesítéséért Pécsbányalelepen a Ká'mán-fe'tés MSZT-brlgáddá a’akiil — a negyedik helyről élre akar iö ni »ítéltük kö.élességünket, teljesítettük Szaki ' vezetés és a pártszervezet Pécsbányateh'p —- a MESZHART legjobb bányakerülete — két aknája, nak 16 lejtése közül nyolc jóval a 100 százalékon lelül lesz eleget köte lezeltségének, de nem sokkal maradnak el tervük teljesítésétől a többiek sem. aj. elsőségért folyó harcban hét. ről-hétre változik a kép. Az első két hétben a Kálmán lejtés tagjai dolgoztak a legjobban, akik az elmúlt negyedévi termelésükért 1000—1000 ío rint juta’mat kaptak. A harmadik-ne gvedik héten azonban —■ havi tervük 131.5 százalékos teljesítésével — Ve csera Károly és tárgyi lettek az elsők A Kálmán-fejtés amely 111.7 százaié kos teljesítménnyel C negyedik, most — fiatal sztahánovista dolgozójának, Srp Emi1 vájárnak a kezdeményezésé re MSZT.brigádot alakít s az új bri gáddal a munka jobb megszervezésével igyekstik a lemaradást behozni. NaQvm^nyo^on nercsak iöbb, hanem o c;óbb szenet is akarnak termelni A nagymányoki bányavállalat vezetősége az 1951-es tervóv elején elhatározta, hogy üzemeiben a többterme, lés mellett előmozdítja az o'csóbb termelést is. Ezért üzemenként, munka, csapatonként részletezett önköltség- csökkentési tervet dolgoztak ki. mely. ben normát állapítottak meg a bányafa, a viUamosenergia stb. fe használá- sára. Megfigyelték és statisztikai adatokban feljegyezték a gépáll ásókat, hogy azok okát megkeresve ezen a téren is javíthassanak. Ebben a bányaüzemben az önköltség kérdése különösen jelentős, mert a gyűrt telepítésű bányamező vékony széntelepeinek leművelése — ha nem járnak el kellő elő vigyázatta', — könnyen költséges termeléssé válhat. A^ műszakiak kezdeményezéséhez csatlakoztak a bányász dolgozók Is, akik a munkahelyen észle leket, meg. figyeléseiket közölték a vezetőkkel bákon. Részben a dolgozók lelkes munka-lendülete részben a bevezetett szovjet ciklusos termelési mód meghozta eredményét. 1951 ben az előző esztendőhöz viszonyítva — 19 száza okkal, az 1951. évi eredeti tervhez viszonyítva pedig nyolc százalékkal nőtt meg az egy főre eső átlagos termelés. Csökkent az önköltség is: a bányafa felhasználásnál kilenc, a villamos energia fogyasztásnál 12, a rob bari óanya goknál 13 százalékos vo-l-t a megtakarítás az előző év adataihoz képest. Az elért eredményeket to väbbfokozzraik a nagymányoki bányá szók. Mivel az elmúlt évben a. minőség terén nem sikerült tervüket telje siteni, most erre fordítják figyelmüket. A nagymányoki aknaüzembeR három minőségi brigád alakult, amelyben a legjobb műszaki és fizikai dől. gozók ellenőrzik: nem vét-e valakj a szén minősége ellen hanyag, gondatlan munkával. Külön eltenőrző csapa tok vizsgálják meg a csilletöl-tést a csille-ú'yt. A mányoki kezdeményezésre a vállalat többi bányájában is sorra megalakultak ezek a brigádok, hogy az 1952-es tervet necsa-k meny- nyiségileg, de minőségileg is jól teljesítsék. ß leoiíihb brifl^oV várárok Január 21—26-ig terjedő héten fokozták munkájukat a nagymányoki bányászkerü'.et bányászai is. A szászvár; üzemben a legjobb brigád címét 10-es fejtés do'gozói érdcmllék ki 152.8 százalékos átlagteljesítményükké:. A legjobb vájár Dicső Ferenc 152.7 százalékos átlagteljesítményt ért el. A mázai üzem legjobb brigád ,a a hármas fejtés lett 172.3 százalékos átlag teljesítménnyel. Itt a legjobb termelést Harka János érte <4 172.3 át agszáaa’ékával. A nagymányoki üzemben a legjobb brigád e 146 os feités lett 125 9 százalékos te jesftménnyel, mig a legjobb vájár címet Vili Ferenc, ugyancsak 125.9 oán. es így javítottak menetközben a ha- Lókos eredményével érdemelte meg.
