Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-02 / 281. szám
1851 DECEMBER 2 5 w K p l 6 Ez történi a ME§ZHAHT újhegyi Szénelöké§zítö és Áramfejlesztő Müveiméi novcmhee 9-éaa este hat órától hat óra 27 percig „ November 8-én esle hat órakor Pécs városában, egész Baranyában, sói egész Déldunántúlon, Bajitól Bázakerctlyéig megszűnt áramszolgáltatás. A gyárakban megálltak az esztergagépek, a bányában a fejtó'kai'aisácsok, a lakásokban elaludtak a villanyok, sötétség borúit az egész Déldunán- túlra. Az emberek türelmetlenül várlak, öl, tíz, tizenöt percet, de csak 27 pere múlva indult még az áramszolgáltatás Pécsett, valamivel később a megyében és Déi- dütiántidon. Erről egész líőldunán- túl tud, de arról, bogy bat órától Hai óra 27 percig mi történi az tljKégyl erőműben, csak igen kevesen. Hat előtt tí7 percet mutatott az óra. tbfiUBttk Kárpáti Ferenc elvtárs, a pécsujhégryi pártbizottság titkára belépett HuBá-ufc'ai lakásába. Felesége annak rendje-njódju szerint elébe rakta a gőzölgő levest, — Kárpáti elv. tars ebédelni készült. Az erőmű többi dolgozója közül is sokán otthon voltak olvasgattak, a gyerekekkel játszadoztak.' töltötték szabad időjüket. — Egy pillanatra lehú2ott a világosság — emlékszik vissza Kárpáti évtárs, — majd felvillant és újra elaludt. A hirtelen támadt rötétséghen ottmaradt a. leves, a kabát gyors-in lekerült, a fogasról és Kárnáti c.v- t-árs futva igyekezett a sötétben az fiwm fe'é. Kétszer elhullóit. hasravá- gótí-oft, de felugrott, futott-futott és egy gondolat gyötörte: ,.Valami baj vaa!*‘ Tilos úton szaladt Kárnáti elvtárs, amelyen hatóságilag' tiltva vap a közlekedés, soha nem szokott a salakdombnak járni: „Most nem számit, mert baj van“ — hessegette el magától a gondolatot. Fogyták a métereik egyre közelebb került a cél: a centrálé. — Világosság van. a transzlormálorpál __ szakadt fel benne a felisme rés, de nem örömében, mert átlátta: „Ott lehet n hiba“ Leszaladt a ttfanszfprmátorházLoz vzzető lépcsőn. ott találta Vass elvtársat az egyik tűzoltót és még valakit és hármukból szakadt fej a szó: „Ég a vil- larnosb er end ezés /“ 9 Efekor már egész Déldunántúlon túréi rms ti énül vártak a dolgozók: Mi lesz, mikor szűnik meg a sötétség? A bányák mélyén, a fejtési csapatok tagjai mérgelődtök, hogy kiesés lősz a termelésben, a kétműszakban dolgosé gyárakban, a tervre gondoltak a mankások, a villamosokon emberek vártak hogy tovább haladjanak, de áram nem jött. A ME8ZHART Ujhegvi Szénelőkó- szjtő és Áramfejlesztő üzeme körül megmozdult az élet. Százak hagyták ott lakásaikat, kommunisták, párton- kivüliek és rohantak a, tizem felé: „Baj van a centrá'éban“ — mondták egymásnak, hogv betódultak a kapun. €» — Gyorsan kell cselekedni, mert komoly haj lesz — mondta Kárpáti elvtárs* de ezt mondta Sztánkovics Gusztáv is, a közben odaérkezett fő- gépmester helyettes és Vass elvtárs, tűzoltó is. Bont a transzformáforházban közben leégett a fojtótekercs, a meleg egyre elviselhetetlenebb lett, , — Húzzuk lel a redőnyt, oltsuk el a tüzet — javasolta Kárpáti elvtárs, dé a javaslatot nem hajtották végre, mert Sztánkovics Gusztáv mondta: „Több levegőt kap és jobban ég.“ Ekkor még nem látták, hogyan ke- teiífeezett a tűz. de nem is volt fontos lokáiizáini kellett. Igen, de hggvan, levegőt kap, jobban ég, vízzel oltani nem lehet! De erre már ott is volt a poroltóval Fischer elvtárs és a me. légtől közben kipaftogott ablakokon keresztül próbálta eloltani a iöbbeaer fokos tüzet. Nem süt erűit! — A haboltót hozzák! — kiáltotta valaki, — mert robbanás lesz! A szűk helyiségben, a mintegy 1500 - liter olajat magába foglaló transzformátor egyre jobban melegedett, oda is átcsapott a zárlat, égett a tekercselés. A transzformátor egyre melegebb lett, már mindé,, pillanatban várták robbanását. Az ott.lévők arcán 'átszgtt, tudják, mi lesz: lev esőbe röpülhet egész eenirúSé. Átlátták a helyzetet. A transzformá- torhAz föleit vannak a7 áramfejlesztő turbinák, feljebb a kapcsoiószoba és ez mind tőinkre megy, hónapokra meg- á l az élet. Sokmillió forintos kár 'esz, bepótol hatatlan veszteség. Hozták a haboltót. Fischer edvtárs a borzalmas melegben kezdett oltani. — Vigyázzon, életveszélyben van! — kiáltották neki de nem számítolt, nem is gondolt erre és az, hogy robbanás lehet, nem érdekelte. Megnyitotta a haboltó csapját, de a borzalmas meleg visszavágta az oltóanyagot, telefröcskölte Fischer, Kárpáti elv- társakat és a többieket, akik ekkor már olt. voltak. Percekig nem láttak semmit és most már nemcsak a fojtogató füsttől, hanem az oltóanyagtól is prüszköltek. Nem számít! Újra széles sugárban ömlött a vegyianyag a tűzre, mert oltani kell robbanás lehet. Az ablakok millió szilánkra törve, ötméteres körzetben, mint az aknarepeszek. röpködtek a melegtől. Ez sem számított. — Húzzuk lel a redőnyt1 — hang. zott. a kiáltás és felcsapódott a zörgő vaslemez, Fischer elvtársi beugrott és engedte összsszorított fogakkal az oltóanyagot,, vasmarokkal fogva a készüléket. nem törődve niz écető meleggel. azzal, hogy bármelyik percben a levegőbe repülhet. Többncrces hősi viaskodés ulán végre győzött: a tűz atábbhaovott és végül csak n meos.zenesed.ett fojtó'ekercs füstökről romja maradt, de robbanás nem lett. 0 . Ekkorra minden ánimszö’aáltatás megszűnt v., üzemben is. Az önműködő szerkezetek kiváltottak, vagv le- kaopsolták őket és mindé., munkahelyen. min.i. a katonák, álltak őrt az üzembe iőtt munkások. Az er,jc7 Pá'_ durántűlon pedig már türelmetlenül várták, mikor lesz áram. 9. .Indítani akarták az áramszolgáltatást. kanCsollak,. de visszavágott. Újra próbálták, újra visszavágott. — Valahol méa b'aj van! — ismerték fel rutáiul tok alatt a helyzetét, — de Iiol? Az egész certfrálé tele volt fekete, fői tó füsttel, sötét volt. semmit rém láttak. A szükségvilágítás semmit nem ért, elhomályosította a füst. Néhány pillanat és. puskalövés- szerű durranások hanozoitak a gyüjtő_ sínek felől, ahol 3.000 voltos a feszültség. Rohanás fel a lépcsőkön az «■meletre, bukdácsoló emberekből szakadt fel a biztató szóval VerrVülve a káromkodás. Fent. a gvüjtősíneknél semmit nem láttak, itt is borzalmas volt a füst. ■ Keresték, hol a baj és együtt bukdácsolt ekkor már a sötétbe,, mérnök a munkással, technikus a tűzoltóval. Végre megtalálták a leckénvesebb ponton a.z egyenáram átalakítónál a higanygőznél. Ide is kihatott a rövidzárlat, leégett a siziaetelgs, az egész berendezés megrongálódott: — Gyorsan javítani — mondták- Igen ám. de a gyűjtősifitekben 3000 volt feszültség van. Gyorsan kellett valamit cselekedni. De vigyázni kel', egy félrelépés vagy rossz mozdulat, halállal i&r, de a crvözelem itt sem maradt, el. Leszerelték a qyüjtősínt, megszüntették a zárlatot és izzadó homlokkal mondták: ,.EZ is kész!“ © Aram még sehol nem. volt és a bányákban már előijf í a szó: Ha sokáig tart az áramszünet, ki kell szállni, fel kél mászni a többszázméteres ak- na'étrán, mert a felvonó nem működik. A qvárakban már tíz pete kiesett a termelésből — még mindig állt az élét. 9 Az újhegyi erőműben ekkor már hozzáláttak, hogy áramot szolgáltassanak. a bonyolult gépezetek mellel) munkások ^álltak, Motics.ka Alfonz sztahanovista mérnök és a többi jnü- sZaikj vezetők irányították a ki- és bekapcsolást. a motorok leváltását, újra-kapcsolását. A kettes számú turbina még forqolt. még termelt bizonyos mennyiségű áramot és az alacsony- nvomású kazánokban elkezdték táplálni a tüzet. A kettes turbina lassan tolles üzemmel ment, dR ez nem.elég. működnie k'e'.l a többinek. Igen, de a magasnyomású kazánokban, ahol nem rostélyos égés, hanem robbanással ég a tűz, nincs láng, nem működik. — Be kelj robbantani úira a kazánokat/ — és Alsószegi elvtárs, aki hazulról jött úgy, mint a többi 200 dolgozó, hozzálátott a munkához. Megnyitotta az olajpiszto'Yokat amely hefröcskö'.te a7 olajat a kazánba. Robbant is, de nyomban kivánott, sűrű szénpor szállt a levegőbe. Újra be- kapfcso’ta a pisizfolyokat, újra rob. bánt, de újra kivágott, mert eltömöd- tek a csatornák, r. megindult motorok, nem bírták a megszorult fűztápláló szerkezetet megindítani. Újabb szén- porfe'leg szállt a levegőbe és Alsószegi elvtárs ruhája cafatokra égett, sőt teste is lángot kapott a kicsapódástól és megégett egyik oldala. De nem tágított és a hazulról jött ntunlitísoli sem tágítottali egy lépést sem. Úgy nézett ki mindenki, mint a műszak után kiszálló bányász, feketék voltak a szénportól, de nem számított az otthoni ruha sem. A'kószegi elvtárs újra robbantotta a kazánt, sikerült, berobbantot’.o a másikat is, — és lassa^ megindult a többi turbina is és néhány perc múlva kigyulladtak a lámpák a városban, majd megindultak a .fefiökila- pácsok a bányában megperdültek az esz tergapadok és 27 perces áramszünet után újra indult az élet. Ez, történt este hat órától hat óra 27 _ percig, amikor a kommunisták példamutatásával az égés, üzem dolgozói egyemberként, rendíthetetlen bátorsággal megakadályozták a rc-b bánást, kijavították a rövidzárlatból származó üzemzavart. © Ezzel azonban nem szűnt meg 1 sl- jesen a hiba. Tönkrement a higanygőz. amely a MESZI1ART viilamos- vasutnak alakítja át a váltóáramot, egyenárammá. A szénsizálíitó villa- mosmozdonyok nem indulhatlak . te - jes kapacitással, mert az egyenáram dinamó nem bírja a terhelést. Va.a- mennyien tudták, meg kell javítani, ígér, “in. de.ezt csak mérnök tudja, megcsinálni méghozzá külföldi, mert legutóbb js Svájcból, volt fit mérnök, aki javítást végezte, néhány évvé! ezelőtt. Sokáig tart ez... > ' © Szombaton réggé' úgy, mint más napokon .jöttek az.üzembe a munkások, Kárpáti elvtárs is útnak indult az erőmű felé és az úton találkozott Koszorús Lajos élytú.rssal, az üzem egyik villanyszerelőjével. Koszorús elvtárs nem tudta, miből fakadt a hiba, nem volt bent az üzemben pénteken este, mert kikü'det-ése volt. ügy mesélte el nek; Kárpáti elvtárs a 'ör_, téliteket és ekkor jutott Koszorús elvtárs tudtára, hogy tönkrement a higanygőz. A folytatása már a párt- irodán történt -..- Koszorús .elvtárs, maga tagjelölt — mondta Kárpáti elvtárs. — .Maga Msztvett már a higanygőz javításában, nem. vállalná el a megjavítását? Fontos dolog nagyon. Koszorús elvtárs. Koszorús elvtárs meghúzta a vállát. Igaz, hogy segített a külföldi mérnöknek a javításban, de .. . — Veszélyben van az üzem — fo-lv- tatta Kárpáti elvtárs —, nem tudunk megfelelő mennyiségit egyenáramot termelni, nem tudnak járni a vllla- mosmozdonyok és gőzmozdony pedig nem bírja a terhet. Nem tudjuk leszól. Utáni a szenet, amit az aknákon termelnek, ennek pedig az egész ország kárát látja. Vállalja el a megjavítását Koszorús elvtárs. Hosszú ideig tart, amíg külföldi mérnök jön Ide. Koszorús elvtárs vállalta. Arra gondolt: szép példáit mutattak az üzem dolgozói este, kommunista mun-, ka volt. Ott vo'tak a párttagok, tagjelöltek, pártonkívüliek és egyember- Icént harcoltak. Én is tagjelölt va. gyök.. — Vállalom Kárpáti elvtárs — mondta és kiindult a pártirodából. Vannak minden üzemben hitetlenek, akik meginognak, amikor valami bonyolult, nagy feladatról van szó. Voltak ilyenek aj- újhegyi üzembe,n is, Mondták is Koszorús elvtársnak: — Jól gondolja meg. Nagy fába vágja iejszéjét. És Koszorús elvtárs tényleg elgondolkodott, visszament Kárnáti elvtárshoz és e’mondta neki: Tudja Kárpáll elvtárs, az ember úgy van... A párttil'kár tudta, miről va.p szó, újra lelket öntött Koszorús elvtárs,ba, aki ezután már nem tágított és munkához látott. Hosszú napokon keresztül, végezte munkáját és az egész ü*em figyelte. Győzelemről győzelemre haladt és e hét péntekjén már eljutott oda, hogy a higanygőz felfűté- sériél tartott. Munkája győzelmes volt, üzembehelyezték a higanygőzt, v,an egyenáram, járhatnak a villamosmozdonyok.' Ugyanígy készítették dl az üzem dolgozói az új fojtótekercset, maguk feltekercselték a transzformátort és az üzemzavar nyomait már csak a transzformátorház előtt a földön heverő apró üvegszilánkok, a szénné égett régi fojtótekercs maradványai mutatják. Ezt is elsöprik és semmi nem mutatja már a nyomokat de a dicsőség örökre megmarad azért a hősies munkáért, amit az újhegyi erőmű dolgozói vég,eztak 1951 november 9-én este hat órától hat óra 27 percig és e hét péntekjéig. Igazi kommunista munka volt. Büszke rájuk a párt, de büszke lehet rájuk egész Déldunántúl dolgozó népe. ® Múlt vasárnap a pécsi kommunisták pártértekezletén Czár.t elvtárs a beszámolójában azt mondta: Olyan hősi kommunista példamutatások születtek, mint az újhegyi erőmű * dől. gozóinak példája, akik hősies munkával megakadályozták üzemükben a robbanást. Kárpáti elvtárs, aki az újhegyi kommunisták küldötte volt, szerényen lehajtotta a fejét: „Kötelesség“ —gondolta a7 üzem dolgozóinak nevében. És amikor felszólalt egy szót sem szólt a leírtakról, hanem arról beszélt, hogyan harcolnak a továbbiakban az újhegyi kommunisták, a becsületes dolgozók a szocializmus építéséért, Kászon József Az adott szó mindennél jobban kötelez Tizenegy lelkes, odaadó munkával eltöltőid hónap illán, elérkeztünk ez- évi tervünk befejező szakaszához. Mindössze harminc nap van még bálra és megyénk bányászainak is be kell számolni az elvégzett munkáról, a lervteljesítésben elért eredményekről. Számot kell adni minden bányásznak, műszaki veze cinek arról, hogyan segítette elő a tervteljesítésért folyó harcot, milyen munkává, járult hozzá a szocializmus mielőbbi felépítéséhez. A következő harminc nap munkájától is döntő mértékben függ. hogy ezek a beszámolók milyenek lesznek, milyen eredményekéit mutálnák majd fel. lk/f egyénk bányászainak meg van . minden lehetőségük arra, hogy a továbbiakban az eddiginél Is jobb ■ munkát végezzenek, hogy a Rákosi elv,ácsnak tett vállalások túlteljesítésével kieínelkedö, soha nem látott eredményeket érjenek cl. Az első magyar bányásznap '.iszteile'.ére megindult lelkes munkaverseny továbbfejlődött és november 7 34-ik évfordulójára már majd minden bányászunk a szocialista versenyvállalásának megvalósításáért harcolt. Ez a verseny nem állt 'meg november 7-nél, hanem tovább fejlődött, bányászaink egyre magasabb, edejig soha- nem látói' eredmények elérése _ felé törtek. A M ESZ HAUT bányaüzemek az ünnepi műszakon 165 százalékra, ezen belő! az András-aknai bányászok 188.1 százalékra teljesíteti'ék a napi tervüket. A komlói bányászok több, mint 168 vagon szén kitermelésével 105 százalékos napi teljest ményt értek el. De hasonlóak az eredmények a többi bányaüzemeinknél is. Megyénk bányaüzemeinek, az olt dolgozó munkásoknak — kivéve a komlói bányászokat — az eddigi eredményeik alapján nem kell szégyenkezniük, hogy lemaradtak a tervle!jesítéssel. TU* s ezért harcolnak is megyénk bányászai, köztük első sorokban a sztahanovisták, a kiváló bányászok. Kordé Pál, István-aknai vájár már a jövő évi áprilisi tervét teljesíti, Uüröcz István (5) fejtési csapat is befejezte ezévi tervéit és ma már az 1952 évi január 5-női tartanak. Ei- mondha'jük ugyanezt az András-aknai Bogdán István vájárról, az István- aknai Kelemen József (4) sztahanovista vájárról, a Petöfi-aknai Fuksz Adolf, Horváth János (91 vájárokról akik az évi tervüket már befejezték és terven felül sok-sok száz mázsa szenet adtak népgazdaságunknak. De nemcsak több szenet adtak, hanem segítettek a gyengébben termelő, az alacsonyabb szakképzettségű dolgozóknak is, hogy azok is jobb eredményt érjenek el. Megyénk lesjobb bányászkerületéhen, Pécsbányalelepen is ennek a segítségével érték el kiváló eredményüket. A terv határidő e:őlli teljesítéséért folyó verseny élén az üzem negyvenhét sztahanovistája jár. akik nemcsak a magúk munkáját javítják lépésről-lépésre tovább, de énhez hozzásegítik a fiatalokat, a gyengébbeket is. Példájával tanít, buzdít a követésre Horváth István Í18), a kerület jelenleg legjobb vájárja, aki nemcsak 1951 évi 'érvét fejezte he november elsején, de a következő évi tervével is már jövő májusában jár. Vele együtt a fiatalok tanítómestere, Sudár, Ferenc, Kossu'h-dijas váiár, aki hosszúlejáratú verseny"zer- ződésben három új bányász nevelését vállalta. November 7 után ők határozták el, hogy az András-aknai DISZ brigád tizenegy fiatalját úgy tanítják meg a fejletebb munkamódszerekre, hogy a brigád az év végére minőségi brigád, a brigádi.agok pedig vala,menynyien sztahanovisták legyenek. A béke kiváló katonái ezek és kövesse példájukat valamennyi bányászunk és különösen a komlói bányászok, hogy erejüket megsokszorozva, harcoljanak a még fennálló lemaradásuk megszűnt eléséért. A komlói bányászok a Sztálin Vasmű, a magyar nép nagy békemüve számára termelik majd a szenet- és ez kell, hogy az eddiginél sokkal jobb munkára kötelezze őket. Minél jobban túlteljesítjük tervünk előirányzatát, annál sikeresebben állunk helyt itt, közvetlen a Tito Jugoszláviájának határán a báj, kefront ránk eső szakaszán. N em közömbös az sem, hogy bányáink előbb vagy később fejezik be a tervüket. A 1erv határidő előtti teljesítésének elengedhetetlen feltétele, hogy még nagyobb verseny- lendületre mozgósítsák bányáink dolgozóit és biztosítsuk a verseny még szélesebbkörü kifejlesztéséhez a kellő feltételeket. Bányáink nagy többsége vállalta, hogy december 21-re, Sztálin eivtárs 72. születésnapjára befejezi ezévi tervét. A november havi eredmények világosan mégmuitatják, bányászaink harcolnak is a vállalásaik teljesítéspór*. . A pécsbányatelepi bányászok november havi teljesítése 109.0, a szabolcsiaké 102.8, a Petöfi-aknai bányászoké 105.2 százalék. És ez az eredmény már nem a hónsíp végi nagy „rohammunka“ eredménye, hanem a napról-napra megismétlődő, naponkénti tervek teljesítése. És hogy ez így van, az elsősorban a vállalások teijesí'éséért küzdő csapatok 'elkes munkájának az eredménye. Számos olyan csapat dolgozik a megyénk bányáiban, mint a pécsbányatelepi Hartmann csapat, mely a múlt hónapban is vállalását messze túlszárnyalva, a havi tervét 238.6 százalékra teljesítette. Hatalmas tartalékai ezek a szocialista termelésünknek, ha mindezeket a párt és szakszervezeti vezetőink helyesen irányítják és egyre jobban kiszélesítik. A vállalások ellenőrzése elengedhetetlen feltétele a további jó munkának. Vannak még olyan csapataink és dolgozóink, mint István- aknán Bien József csapata, vagy Pécs- bányán Béréiül Adám csapata, akik nemhogy vállalásukat nem teljesítik, de még a tervüket is csak 70—80 százalékban. Ne álljanak meg félúton bányászaink — az adott szó nem tre- fadolog, az mindennél jobban kö'e- lez és a tervünk: Sérthetetlen, meg- rendíthetetlen törvény, amelynek megvalósítása kötelező, minden bányaüzem és minden bányászra is. jtyff ég néhány hét választ el ben- minket az új tervévtöl. Az 1952 es terv az eddiginél is nagyobb feladatok elvégzése elé állítja bányászainkat. Mimiéi sikeresebben való- sítják meg bányászaink ezévi tervüket, minél több szenet termelnek terven felül, annál zavartalanabb, sikeresebb lesz az új tervév megkezdése. Erre gondoljanak megyénk bányaüzemeinek dolgozói, számolják fed a munkájukat akadályozó hibákat, törjenek magasabb eredmények fele: el- jesílsék túl a tervüket. Á Gazda-mozgalom eredményei a Hálózatépítő Vállalatnál Ez év április elején alakult a vállalatunk, a Pécsi Hálózatépítési Vállalat. Munkánk jelenlegi központjában a vezetékes rádió.építése áll. Az eddig még nem folytatott munkálatok során sok olyan anyag szükséges, mely mennyiségileg nem áll rendelkezésre. A szeptemberben beindított Gazda-níozgailom ezeket ,a nehézségeket segítette megoldani. Ugyanis az az építkezések folyamán mutatkozó letötarló hiányon szaktársaink úgy scgí'e'tek, hogy- ócskavastelepeken huliadékcsöveke! vásároltak és ezek összehegesztésével kifogá stalan és egyébként nehezen, vagy egyáltalán he nem szerezhető tetőtartókat készítettek. Ennek kezdeményezői Jártósi László, Jánosi iVlinos. Szávai György és Végh Sándor építési csoportvezetők voltak. Komiós Károly szakmunkás filléreket érő lvídoghulladékliól nehezen beszerezhető tetőtarló és fülescsavai- vfztelenőket készített. Ha figyelembe vesszük, hogy a Gazda-mozgalom grafinkonja szep'cm- ber hóban 1.570 forint megtakarítást mutat és ezzel szemben októberben 14.500 forin!, akkor megállapíthatjuk hogy a mozgalom helyes úton halad, melynek frokozása ki űzött célunk. Sólyom Lajos üzemi levelező.