Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-07 / 285. szám
NHPIO 1951 DECEMBER T 2 Malik elvfárs beszéde az ENSZ különleges politikai bizottságának december 4-i délutáni ülésén Párt# fTASZSZ): Az ENSZ különleges politika; bizottságának december 4.i délutáni ülésén azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy küldjenek ki egy ENSZ-bizott.ségot a németországi választások kérdésének megvizsgálására, Malik elvtárs, szovjet megbízott beszédet mondott. ■ Beszéde elején rámutatott, hogy az USA, Anglia és Franciaország már a potsdami értekezlet másnapján meg kezdte a potsdami egyezmény meg szegesét Németország kettészakítását és egy új háború előkészítését Nyu geit-Németország részvételével, majd így folytatta: Az Amerikai Egyesült Alilamok, Anglia és Franciaország, azzal, hogy az ENSZ-bOn ' felveti Németország kérdését, meg akadályozni reméli az egységes, béfceszeretö és független Németország megteremtését. At a javaslat, hogy alakítsanak Németországgal kapcsolatban ENSZ- bizottság o't, teljesen indokolatlan mert ez a kérdés nem tartozik az ENSZ hatáskörébe és nem lehet meg vitatás tárgya a Közgyűlésen. Maliik elv társ emlékeztetett aura, hogy egész . sor nemzetközi egyez njény van, amelyeket a nagyhatalmak képviselői írta alá és amelyek pontosan meghatározzák, hogy a német kérdés megvitatása és eldöntése csak az. ezekben az egyezményekben megállapított rendben történhetik. Ezek a nemzetközi egyezmények megállapítják, hogy a Németországgal kapcsolatos háború utáni rendezés kérdései annak a négy hatalomnak hatáskörébe tartoznak, amelyek s felelősséget viselik Németország sorsáért. Hymodön, a négy nagyhatalom ezen külön nemzetközi egyezményei és szerződései következtében Németország egész kérdés« azoknak a kormányoknak a döntése alá tartozik, omolyek felelősséget viselnek Németország megszálláséért és nem tartozhat somilyen más-elbírálás alá: Nem először találkozunk azzal a kísérletiéi, hogy az ENSZ-t bevonják a német kérdés megvizsgáláséiba. Ilyen kísérlet történt 1 Í)48 őszén. Ez a kísérlet akkor vereséget szenvedett. A bárom hatalom javaslata Németország kérdésének a Közgyűlés napirendjére tűzéséről nyilvánvaló és dcrv8 megsértése az alapokmány 107. cikkelyének éc követikezésképpen megsértése azok nak a kötelezettségeknek, amelyeket nemzetközi szerződésckban vállaltak. Az USA Nagy-Britanirua. és Francia- ország kormánya, amikor javasolja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervező, téneík vezetés© alatt nevezzenek ki nemzetközi bizottságot azért, hogy megvizsgálja Németországban, megvannak-© ott a feltételek össznémet nemzetgyűlési választások megtartására, úgy tekint Németországra, mint kultúrálatlan jogtalan és elmaradt gyarmatra, ahol nincsenek politikai partok, ahol korábban nem voltak parlamenti Választások. Az ilyen javasát / szerzői a német népre úgy tekintenék, mint elmaradt nemzetre, amelynek arra van szüksége, hogy gyámságot létesítsenek felette és meg tagi teák, hogyan kei] parlamenti választásokat tartam. A Németországról való ilyen nézet szükségszerűen megalázza a német nép nemzeti mél- töságéraetét. Természetesen a szovjet küldöttség nem egyezhet bele, hogy n három hatalom így bánjon Németországgal és a német néppel. A német nép — mondotta a továbbiakban Malik elvtárs — egységesen támogatja a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának a bonni szövetségi parlamenthez ez év szeptember 15-én intézett, felhívását, amelyben javasolta, hívják össze Német Demokratikus Köztársaság képviselőinek és Nyngat-Németország képviselőinek össznémet tanácskozását'két kérdés megvitatására: szabad ösízhémet nemzetgyűlési választások megtartása az egységes demokratikus. .békesz©i»tő Németország megalakítása érdekében és a Németországgal való békeszerződés megkötésének 'gyofsítá&a. Midőn a bonni kormány — majdnem két héttel később —, szeptember. 27-én közzétette nyilatkozatát és a ,14 fronttól tette függővé a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája felhívásának elfogadását, a népi kamara válaszul közölte, hogy a szövetségi .parlamentnek az össznémet választások feltételeire vonatkozó javaslatai többségükbe,, elfogadhatók. Malik elvtárs ezután ismertette a Német Demokratikus Köztársaság sorozatos erőfeszítéseit az össznémet válaszicáisok előkészítéséré. Rámutatott, hogy az össznémet választások elő. készítésére az NDK kormánya által létiestített bizottság véleménye- szerint a választás; törvény számúra a Weimari Köztársaság 1924. III. 6-i választási törvényét kell alapul venni, Ezután így folytatta: Németország egyesítésének terén nagy lépés lenne, ha a bonni kormány és a három nyugati megszálló hatalom elfogadná a Német Demokra likus Köztársaság kormányának javaslatát. A szovjet kormány — mondotta a továbbiakban, — helyesli a német demokratikus erőknek a javaslatait, amelyek össznémet nemzetgyűlési választások útján egységes, demokratikus Németország megteremtésére tő rekszenek, továbbá indítványozzák, hogy Németországgal mielőbb kössék meg a békeszerződést és valamennyi megszálló csapatot vonják ld Németországból. II Szovjetunió támogatja a javaslatokat és úgy véli, hogy már régen el beillett volna hárítani minden akadályt, annak útjából, hogy a német nép vá. laeatott képviselői közős asztal mellé üljenek és megtárgyalják az országuk számára létfontosságú kérdéseket: az egységes, demokratikus, békeszeretö Németország megteremtését valamint a békeszerződés megkötésének meggyorsítását. Malik elvtárs ezután rámutatott, hogy a szovjet kormány már 1947 őszén a külügyminiszterek tanácsának ötödik ülésszakán javasolta a Németországgal kötendő békeszerződés kidolgozásának haladéktalan megkezdését és javasolta, hogy a négy hatalom kormánya két hónapon belül terjessze a külügyminiszterek tanácsa elé a Németországgal kötendő béke. szerződés alapjainak tervezetét. A szovjet küldöttség javaslata azonban nem talált támogatásra az amerikai, angol és francia küldöttség részéről. USA, Anglia és Franciaország állásfoglalása a londoni tanácskozáson lehetetlenné tett minden haladást Németország egységének újjáteremtése terén. Mi több — mint már rámutattam, —, e hatalmak kormányai Németországra megszállási statútumot erőszakoltak rá, hogy ezzel a statútummal helyettesítsék a békeszerződést és határozatlan időre meghosz. szatobltsák a megszállási rendszert. Emlékeztetett arra is Maliik elvtárs, hogy 1949-ben a szovjet kormány a külügyminiszterek tanácsának párisi ülésszakán ismét felvetetté a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítése meggyorsításának kérdését. A szovjet javaslatok azonban ezúttal is a három nyugat; hatalom konok ellenállásába ütköztek. ' Nem kerülheti el a figyelmet — folytatta. — hogy a három hatalom azért vetette fej a Közgyűlésen a németországi viszonyokat megvizsgáló bizottság megalakításának kérdését_ hogy a német demokratikus erőket minden módon gátolja az egységes, demokratikus, békeszerető Németor. szág megteremtésében és a Németországgal kötendő békeszerződés megkötésének meggyorsításában. A három hatalom azért veti fel az ENSZ-ben Németország kérdését, mert reméli, hogy ezzel határozatlan időre elodázhatja, majd meghiúsíthatja az össznémet tanácskozás összehívásának és a szabad össznémet választások megtartásának kérdését, Nyugat- Németországot az agresszív Északatlanti Tömbhöz csatolhatja és e téren befejezett tény elé állíthatja e német népet. Az USA, Anglia és Franciaország kormányának azért van szüksége a Németországgal foglalkozó nemzetköz] bizottság megalakítására, — állapította meg Malik elvtárs —hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét agresszív militarista céljainak álcázására használja fel, megakadályozza Németország egyesítését, tartóssá tegye a megszállási rendszer/, elodázza a német békeszerződés megkötését. A Szovjetunió küldöttsége — mon dotta ezután Maiik elvtárs, — határozottan tiltakozik az ellen, hogy a német, népre akarata ellenére, a Németországgal kapcsolatos érvényes nemzetközi egyezményeket semmibe, véve, a nemzetközi bizottságnak valamilyen gyámságát erőszakolják rá. A Szovjetunió küldöttségének a7 a véleménye, hogy ilyen bizottság megteremtése sértő vo'na a német nemzetre. A szovjet kormány úgy véli hogy sanH sem foszthatja men a gémei népei a!ló! a jooálói, hogy országát . békésen egyesítse, össznémet tanácskozást hívjon össze, szabad választásokat tartson egész Németországban, sénkisem foszthatja meg a német népet a békeszerző, dósre való jógától. A szovjet kormánynak az a véleménye, hogy legjobban maguk a németek állapíthatják meg Kelet-Német- ország és Nyugat-Németország képviselőiből alakított bizottság által, a Németországot megszállva tartó négy hatalom ellenőrzésével, hogy vájjon megvannak-e egész Németországban a szabad választások megtartásának feltételei. Mindez azt bizonyítja, hogy a három hatalomnak semmi alapja sincs ezt a kérdést Közgyűlés elé terjeszteni, A Szovjetunió küldöttsége tiltakozni fog minden oIyan határozati javaslat ellen amely jogalap nélküli és a német nép számára sértő nemzetközi bizottság létesítéséről rendelkezik. Ami Anglia és Pakisztán küldöttének azt a javaslatát illeti, hogy hívják meg a bonni kormány képviselőit, nagyon is nyilvánvaló, miért ragaszkodik ehhez az USA, Anglia és Franciaország — a „hármak“ — határozati javaslatának szerzők A bonná kormány képviselőinek meghívását mindenekelőtt azért kísérlik meg, mert a Németországgal foglalkozó bizottság létesítéséről szóló javaslat szerző; ennek a jogtalanul feltett kór. dósnak tárgyalását fel akarják duzzasztani, ezzel akarnak nagyobb súlyt adni ennek a vitának. így akarják ál cáznj a törvénysértést és eltitkolni azt, hogy a három hatalom durván sértj az ENSZ alapokmányát, az alapokmány 107. cikkelyét és a Németországról szóló érvényes nemzetközi egyezményeket. Ezért van szükség a bonni kormány képviselőinek meghívására. Magától értetődik, hogy ilyenfajta javaslatot nem lehet elfő. gadni. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés nem illetékes e kérdés megtárgyalására és hogy o kérdés vitája az ENSZ alapokmányánál? és a fennálló nemzetközi egyezményeknek megsértésével folyik, a Szovjetunió küldöttsége nem tartja lehetségesnek a pakisztáni küldött javaslatának támogatását, mert ez a javaslat közvetlenül a három hatalom javaslatából folyik. II Magyar Hali DsipgMus Szövetsége táviratot intézett Lopez Raimundo spanyol b ék eh arcoshoz és társaihoz, amelyben a magyar nők nevében forró együttérzéssel üdvözli a barcelonai sztrájk 34 jogtalanul letartóztatott hősét és ígéretet tesznek arra, hogy a világ dolgozóival együtt fokozzák harcukat a bebörtönzött spanyol békeharcosok kiszabadításáért és a békéért. Az MNDSZ Spanyolország belügy- minisztériumáhóz is intézett tiltakozó táviratot. „Mélységes felháborodással értesültünk arról, hogv a márciusi barcelo. nai sztrájkokban való részvétel miatt jogtalanul letartóztatott 34 spanyol hazafit — férfikat és nőket — átszállították az ocanai fegyenctáborba, hogy ott katonai bíróság elé állítsák őket, bár Franco a sztrájk minden részvevőjének amnesztiát ígért. A magyar nők milliói nevében tiltakozunk az emberi jog és szabadság durva megsértése ellen és követeljük a szabadságharcosok azonnali szabadonbo- csátását." Rák ősi elvi ár $ beszédének visszhangja, a külföldi sajtóban A moszkvai napilapok közl.'k Rákosi elvtársnak az MDP Központi Ve. zetöségi ülésén tartott beszédét. A- lapok hangsúlyozzák, hogy a jegyrendszer megszüntetése azért váll lehetségessé, meri a magyar munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek önfeláldozó munkája és az idei jó termés eredményeképpen az országban ma jelentősen több élelmiszer és köz szükségleti cikk van, mint a muH évben. Bukarest A román főváros lapjai és valameny- nyi kedd reggeli bolgár lap is beszámolt Rákosi elvtáre december 1-i be. szódéról. A lengyel főváros lapjai is a keddi számban ismertetik a párt és a kormány határozatát. A Német Demokratikus Köztársaságban megjelenő lapok Rákosi elvtárs beszédével kapcsolatban méltatják a magyar népi demokráciának n dolgozó nép életszínvonalának emelése terén elért újpbb eredményeit. Több bécsi lap részleteket közöl a beszédből. Svájcban a kedd esti lapok., hírügynökségek jelentései alapján foglalkoz nah a Rákosi-baszéddel. A Voix Ouvrie re és a Vorwärts ,,A jegyrendszer meg. szüntetése“ címmel ismertetőt közöl. Az Unita, az Avcnti és az II Paese c. olasz lapok háromhasábos cikkeket közölnek Rákosi elvtárs beszédérőlAz Humanité első oldalon közölt cikkében megemlíti, hogy az intézkedések a Magyar Népköztársaság gaz. dasági sikerének szilárdságát bizonvit ják. Más francia lap —- köztük a jobboldali szociáldemokrata Populaire és a I-a Croix című klerikális lap is — kénytelen megemlíteni a jegyrend Szer megszüntetését. A New-York Herald Tribune párisi kiadása is beszámol az eseményről, megemlíti az áremelést, rfe beismeri, hogy a munkabéreket szénién felcmel- lék. Az angol lapok közöl a Dally Worker hangsúlyozza, hogy <r munkások és a dolgozó parasztok örömmel üdvözlik az intézkedéseket, mert ez csapást mér a spekulációra- , ’ A Daily Express és a Times budapesti tudósítóik jelentéséből közlfk Rákosi elvtárs beszédének főbb pontjait. Ötéves tervünk adja Kormányzatiul) nagyteljesítményű gégéikéi könnyíti meg a szénbányászok munkáját Az elmúlt egy esztendő alatt a szénbányászat több, mint 300 gumi szállítószalagul, kaparószalagot, rá- zócsúzdát, fejló- és réselőgépel, szállítógépet kapuit. Azonkívül vagy 1500 villamos szénfűrógépet, pneumatikus fúrökalapácsot, pneumatikus fejt «»kalapácsot és még egy sor egyéb új gépi berendezést. Ezek a gépek fokozatosan mentesítik a bányászt a nehéz fizikai munkától. Jövőre még főbb gépet kapnak a bányák. /■Rákosi clvlárs beszámolójából) Kormányzatunk ezért nagyteljesítményű gépekkel könnyíti meg a bányászok munkáját. 1951 első félévében tovább folyia- tódott a legnehezebb bányamunkák: a jövesztés és rakodás gépesítése. Az ország bányaüzemeiben munkába állítottak 144 villamos szénfúrógépet, 130 fejtőkalapácsot, 33 rotációs pneumatikus fúrógépet, 89 fúrökalapácsot, 3 Ajlay-,Szilárd Téllé fejlőgépet, két szovjet rakodógépet és egy szovjet Donbassz-kombájnt. Nagy gondot fordítottak a szállítás gépesítésére is. Január l-lől június 30-ig üzembehelyezte 13 szovjet gumiszalagot, három számítógépet, 121 Bániért kaparószalagot, egy hazai gyártmányú gumiszalagot, 15 rázócsúzda gépel, két nyers- olajmozdonyt és 35 villát. Jelentősen hozzájárult a fenntartási munkák korszerűsítéséhez a felszerelt hetven szivattyú, 27 szovjet és 19 egyéb gyártmányú kompresszor. A munkahelyek szellőzési viszonyait 156 ventillátor felszerelésével javították meg. A különféle gépi berendezések meghajtására üzembcállílollak 413 meghajtómotort. Az év második felében újabb gépekéi kapott a bányászat: mintegy 150 szénfűrógépet, 50 Ajlay-Szilárd-féle fejtőgépet, tíz Szemán réselőgépet, egy „Petőfi“ fejlőgépet és 17 szovje' rakodógépet. Még korszerűbbé tette a bányaszállí'.ást az üzembehelyezett hét új gumiszalag, 9 szállítógép, négy rá- zócsúzda-gép, 31 kaparószalag. További 41 kompresszort, 42 ventilátort, 28 villát és. ezeknek meghajtására 500 motort is küldtek a bányaüzemekbe. A robbantási munkák biztonságát jelentős mértékben megnövelte az a tíz villamosgyujtógép, amelyeket sujtóldg- veszélyes bányáinkban állítottak munkálta. Az aknamélyítök munkáját négy akna-mélyílőmarkoló könnyíti már meg. A gépesítés növekedésével csökkent a szénbányászat dolgozóinak idegenkedése a gépekkel szemben. Ma már a bányászok szerelik a gépeket, személyesen győződtek meg róla, hogy a gép megkönnyíti a bányász munkáját s arra törekednek, hogy tökéletesen elsajátítsák a gépek kezelését s kihasználják gépeik kapacitását. A magyar népi demohrácia Tudományos Akadémiája évente több mint 13.000 kölcltel gyarapítja könyv, tárát. A könyvtár a világ minden számottevő tudományos intézetével csereviszonylatban áll. Csak 1 oly óiratokból és időszaki kiadványokból több, mint 1500 féle érkezik a könyvtárba. Különösen szoros kapcsolat fűzi az akádé. miál a Szovejtunió Tudományos Akadémiájához s a Szövetségi Köztársaságok, valamint a többi baráti állam tudományos Akadémiáihoz. A Easakorűs ^ynjío^até Tito kiíratja Néhány hónap óta Tito sorra keresi fel azokat a városokat, amelyek a múltban a felszabadító harc végvárai voltak és amelyek ma is kitűnnek a titoista rendszer elleni harcban. A belgrádi diktátor csak az elmúlt hónap alatt több, mint húsz beszédet tartóit. Ezek a beszédek, ágy f.a- sonlitanak Hitter egyko-i beszédeire, mint egyik tojás a másikra. Tito beszédei csak úgy harsogtak a szocializmus tábora és a .szó- fogadatlan" nép elleni gyű- tőiéitől. Mi kényszeritel.le ' T-itot arra. hogy elhagyja belgrádi barlangját és elinduljon erre a, körútra? Az, hogy a titoisták lába alatt nagyon átforrósodott a talaj. A jugoszláv nép többsége szörnyű körülmények közé kerüli és a tö'rnegek mind nyíltabban tiltakoznak a nyomot, éhség és állati kizsákmányolás ellen, amit' Tito tengerentúli gazdái parancsára és azok kiszolgálására folytat. Jtt goszlávia legjobb fiai mind nagyobb számban csatlakoznak a titoista rendszer ellen kifejlődött aktív harchoz. Ez a tény ejtette gondolkodóba a nyugati gazdákat. akik megijednek attól, hogy Jugoszlávia ki csúszik a kezük közül és ezért elrendelték Tilonak, hogy valami úton.módon rendezze a kérdést." A belgrádi diktátor valójában meg is kísérelte a dolgok elsimítását. Ahová csa% ellátogatott, mindenütt megpróbálta alkalmazni a régi hazudozó, igé. retektől hemzsegő módszert. A hős Kozara parasztságának demokráciát, Kordun népének utakat, ígért. Baniaiuka-Doboj népének azt. hogy rövidesen hazaengedik a stratégiai utak építésére elhurcolt tutikat. Xadatban jobb köz ellátást ígéri, hogy így próbálja lecsillapítani a forrongó hangulatot. Tito mindegyik beszédében volt egy visszatérő momentum. Mégpedig az. hogy minden egyes alkalommal egyformán provokálta a Szovjetuniót és u népi demokráciákat, minden egyes alkalommal beszélt a „keleti veszélyről"mindenütt vad soviniszta kirohanásokat rendezett a népi demo. kratikus ország ellen azzal a céllal, hogy lélreoczesse Jugoszlávia népeit és előkészítse azokat a népi demokráciák ellen indítandó háborúra. Ezenkívül mindenütt megdicsérte a nyugati imperialistákat. E di- • cséretek még az eddigieknél is nyíltabbak voltak. ,,Nyugat, mellett vagyunk... Nyugat velünk min ,., Nyugat segít, bennünket... Az amerikaiak segítségénck szocialista jellege van .. .- Amerika helyesen cselekszik, amikor fegyverkezik" <■ szólamok minden beszédéből kicsendültek. E frázisokkal T: tónak nyilvánvalóan az volt a célja, hogy úgy állítsa be az amerikai imperialistákat, mint a jugoszláv nép barátait és védelmezőit, ezzel még jobban előkészilse a talajt az imnerialisták még fokozottabb beavatkozásra a jugoszláv politikai és gazdasági éleibe. Ezzel akarja előkészíteni az amerikai •csapatok bevonulását Ju goszláviába. A titoisták ezenkívül is nagyarányú előkészületeket hajtanak végre az amerikai csapatok bevonulásához. Mate Jerkovics viccadmirális beismerte, hogy 1949- ben 900 millió dinárt fektettek be az amerikai hajók részére építendő kikötőkbe. Valóban az amerikai csapatok bevonulásának előkészítésében az első lépés az volt, hogy az imperialista hadihajók megjelentek az Adriai-tengeri kikötőkben. Ez mintegy két. hónappal ezelőtt zajlott te. A titoisták az amerikai katonaság jugoszláviai jelenlétének clökészitését egyáltalán nem titkolják Tito egy küllőidi újságíró kérdésére, hogy milyen módon fognak az amerikai csapatok bevonulni Jugoszláviába kijelentete. hogy ,,ez egyáltalán nem lényeges", sőt azt hiszi, hogy ez nem lényeges az „amerikai szenátoroknak és a kongresz- szvs tagjainak sem". THónak csak az fontos, hogy az amerikai csapatok minél előbb bevonuljanak Jugoszláviába. Jugoszlávia földjét már nagyon sokszor taposták ellenséges hordák, de ez a föld mindig temetőjükké vált. Ezt meg kellene jegyezniük az amerikai im- pcrialistáknak és Tilonak is.
