Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-06 / 284. szám

2 NAPLÓ 1951 DECEMBER « Az északi országok békekongresszusának határozata felhívja az öt nagyhataímat, hogy kössenek általános békeegyezményt Stockholm (TASZSZ): Az éseaikj áramoknak az elmúlt napokban befejeződött békekongresz- szusa a viták lezárása után levelet in­tézett ez ENSZ.hez, felhívással for­dult, az északi népekhez és határoza­tokat hooott a béke védelmével kap­csolatos gyakorlati intézkedésekről,, valamint a béke védelmének ügyében vaíó együttműködésről. A kongresszus az ENSZ-hez intézett levelében többek között kifejezi azt a meggyőződését, hogy az egyetemes békét csók az öt nagyhatalom közötti tárgyalásokkal, egyezmények meg­kötésével lehet biztosítani. A továbbiakban a levél megállapít­ja: A Kínai Népköztársaságnak az a joga, hogy az ENSZ alapokmánya ér_ leimében elfoglalja helyét az Egye­sült Nemzetek Szervezetében és sza­vazattal rendelkezzék az ENSZ ta­nácskozásain,'elvitathatatlan. A világ legnagyobb létszámú népének a töb hí néppel együtt képviseltetnie kell magát a nemzetközi tárgyalásokon. Ez elengedhetetlenül tontos a távol­keleti kontaktusok, de mindenek előtt «' koreai koniliktus megoldása és az egyetemes béke biztosítása érdeké­ben. A levélbe^ ez északt országok né­ped hangsúlyozzák, hogy az 6 szem­pontjukból a békés Németország lét­fontosságú kérdés. A tevéi ezután hangoztatja, az észa­ki békekongresszus azt tartja, hogY megvannak az atomfegyver és min­den más tömeglrtásra alkalmas fegy­ver eltiltásának és az eltiltás hatásos ellenőrzésének konkrét teltételei. Az északi békekongresszus azt a meggyő­ződését íejezi ki, hogy az új világ­háború elkerülhető, hogy igenis le-' hetséges a különböző társadalmi és politikai rendszerek békés egymás mellett élése. Végül a levél felhívja az ENSZ közgyűlését és valamennyi ország kormányát: Követeljék, hogy az ENSZ tartsa meg alapokmányának előírásail és törekedjék a nemzetközi konflik­tusok békés megoldására. Az észalt népeihez intézett felhívás elsősorban rámutat, hogy a fegyver­kezés folytatása növeli a feszültséget és köze'.hozza a háború veszélyét. Ezt a veszélyt különösen fokozza az, hogy Izlandot idegen csapatok foglalták el, valamint, hogy Dánia és Norvégia fegyveres erőit idegen katonai pa­rancsnokság alá rendelték. A felhívás ezután utal arra, hogy a7 öt északi ország hozzájárulhat és hozzá is' kell járulnia az egyetemes békéért és egyben az északi orszá­gok békéjéért folyó harc ügyéhez, majd ígv fejeződik be: — Mi, öt északi ország polgárai felhívjuk az öt nagyhatalmat, — az USA-t a Szovjetuniót, a Kínai. Nép­köztársaságot, Nagy-Britanniát és Franciaországot, — hogy tárgyalások útján oldják meg a fennálló konflik­tusokat és kössenek általános béke. egyezményt. A békekongresszus határozatot ho zott, amelyben támogatja azokat a követeléseket, hogy az északi or­szágokban tiltsák el a háborús pro­pagandát. KÉT VILÁG — KÉT ARC4 Svájc haladó, közvéleménye a Nicole ellen hozott ítélet hatálytalanítását követeli Bem (TASZSZ): A svájci sajtó bű­ven foglalkozik a svájci szövetségi bíróság Pierre Nicole haladó béké- harcos újságíró ellen hozott szégyen- teljes Ítéletével. Svájc haJadó sajtója elítélően nyilatkozik az ítéletről. Jel­lemző, hogy a jobboldali szocialisták sajtója helyesli az ítéletet. Á Munkapárt lapjai minden jog­szabály felrúgásának minősítik a Ni­cole éllé,, hozott ítéletet A nagygyű­lések részvevői határozatban köve­telők a szégyenteljes ítélet hatályon kívül helyezését Londoni dolgozók tüntetése Adenauer ellen London (ADN): A londoni dolgozók ,,Vissza Német, országba!" és „Nem akarunk újabb nád hadsereget!'* felkiáltásokkal fo­gadták Churchill hivatala előtt a tár­gyalásra érkező Adenauer bonni szö­vetségi kancellárt. A tömeg között szétosztották a lon­doni békebizotóság röplapját, amely élesen elítéli a nyugati hatalmak há­borús előkészületeit, különösen Nyu, gat-Németország újrafel'fegy vérzését. A Szovielnnió segítsége az olasz árvízkárosultaknak Róma (TASZSZ): A Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsa táv­iratban értesítette az Olasz Általá­nos Munkás Szövetséget, a Szovjet­unió Fogyasztási Szövetkezetei Köz­ponti Szövetségének Vezetősége az Oltasz Szövetkezetek Országos Szö­vetségét, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottsága pedig az Olasz Nők De­mokratikus Szövetségét, az olasz ár­vízkárosultak -számára küldött s^gtt- •égről. A Szovjetunió Központi Szak­szervezeti Tanácsa 25.000 mázsa búzalisztet, ezer má­zé» cukrot és 40 millió oluez lí­’ rát küld az olasz Általános Mun­kásszövetségnek az árvízkárosul­tak megsegítésére. K Szovjetunió Fogyasztási Szövet­kezeted Központi Szövetségének ve­setőség« 20.000 mázsa búzalisztet, 10.000 mázsa búzát, 500 mázsa cukrot és 10 millió olasz lírát küld. A Szovjet Nők Antifasiszta Bizott­sága az árvízkárosult nők és gyerme­kei helyzetének megjkőmnyftésére a szovjet nők nevében 5000 mázsa búzalisztet, ezer má­zsa cukrot, 2000 múzsa búzada­rát, 100 ezer doboz tejport, vala­mint 10 millió olasz lírát bocsát | rendelkezésre. Mindhárom olasz szervezet távira­tilag mondott köszönetét a Szovjet­uniók óh az olasz árvízkárosultak meg­segítésére érkező küldeményekért. * Római jelentés szerint Olaszország dolgozó népe hálatelt szívvel fogadta a Szovjetunió dolgozói nagyjelentősé gű adományainak bejelentéséről szóló hírt.'' A demokratikus olasz sajtó rámutat, hogy miközben az olasz kormány ál­landóan durván rágalmazza a Szov­jetunió kormányát és népeit, a szovjet dolgozók segítő kezet nyújtanak a megrpóbáltatásoktól sújtott olasz nép leié, amivé! újabb megható példáját ad­ják a dolgozók nemzetközi szolidaritá­sának. Az Unita többek között ezeket ír­ja: Az olasz népben lelkes hangulatot keltett a szocializmus dicső országa iránt az a jelentés, amely a szovjet nép nagylelkű segítségéről szól. Az Unita továbbá hírt ad arról, hogy az olasz szakszervezetek, az olasz nöszövetség és a Szövetkezeti Szövetség sok táviratot kap a dolgo­zóktól, amelyekben hálájukat fejezik ki a Szovjetuniónak a szolidaritásért. Ridgway a második napirendi pániban lörtént megegyezés nlán is lelkiismerelleniíl küldi halálba katonáit Koreai arcvonal (Uj Kína): No­vember utolsó napjaiban — amióta • fegyverszüneti tárgyalásokat folyta­tó küldöttségek megegyeztek a napi­rend második pontjában —, sok ame­rikai és csatlós katona vesztette éle­tót. Ezek a katonák ~ akik hallották a megegyezésről szóló híreket és az azonnali fegyverszünet után vágyód­tak, — elpusztultak, mert Ridgway íd. barnokai megparancsolták nekik, hogy 200 kilométer széles arcvonalon támadást intézzenek a népi erők ál­lásai ellen. November 26 és 29 között a keleti ar.cvonahzakaszon az ellenség a Pukkan iolyó keleti partjain húzódó koréai-kínai állások ellen intézett tá­madásai során több mint 1300 embert veszített. November 2 és 28 között az ellen­ség a panmondzsoni semleges övezet­től egy-két kilométerrel délre több támadást indított és ezekbeix a táma­dásokban több, mint 200 embert ve­szített. Ismételi támadásokat intézett az ellenség továbbá egy magaslat ellen is Korangporitól északnyugatra, de súlyos veszteségeket szenvedett és visszavonult. November 26-án a népi erők egy egysége a középső arcvonalszakaszon, Kumhvától északkeletre támadásra in­dult az ellenség által megszállva tar­tott 424 2-es magassági pont és egy másik magaslat ellen. Egyórás harc- ban több, mint 120 lányi veszteséget okozott az ellenségnek halottakban és sebesültekben. November 30-án a népi erők tüzér­sége a keleti arcvonalszakaszorj Mün­dung rí tői nyugatra sü’yos vesztesé­geket okozott egy támadó ellenséges zászlóaljnak. A szovjet nép ünnepli a sztálini alkotmány napját Moszkva (TASZSZ): A szovjet nép J A leni-ngrádi névai gépgyár, a tbiliszi ünnepélyesen emlékezik meg a sirtá-1 mechanika} gépgyár, a bakui olaj­Hírek Egyiptomból A Szuezi-csatoma övezetben állo­másozó angol csapatok kedden, foly­tatva a véres provokációk sorozatát, újabb gyilkos támadást intéztek az egyiptomi kisegítő rendőrség ellen. Az újabb angol támadás a Szuez határá­ba.. lévő országút és vasút kereszte. ződésénéJ történt. p, párisi rádió je­lentése szerint az angolok keddi tá­madásának 19 egyiptomi halálos ál­dozata éa 78 sebesültje van- Az an­golok vesztesége 11 halott és 8 ae- besült. A halottak között va^ egy angol utász őrnagy is. Az egyiptomi belügyminisztérium hivatalosan közölt», hogy a gyilkos angol golyók megöltek egy egyipto. mi asszonyt és megsebesítettek egy kisgyermeket is. * A Reuteé jelentése szerint az angol csapatok kedden lezárták Szuez vá­rosát. A párisi rádió jelenti, hogy az egyiptomi kormány egész Egyiptom területen kihirdette az ostromállapo­tot. Kairóban és Alexandriában ked­den nagyarányú diáktüntetés zajlott le Sok egyiptomi egyetemi hallgató tiltakozott az egyiptomi kormány erélytelen magatartása ellen. Az elvtársak hasonlítsák össze ezt a ml bátor és magabiztos lé­pésünket azzal a helyzettel, ami tőlünk nyugatra, az. amerikai Marsall-segély „áldásait" oly hosszú esztendők óta élvező uagy tőkés országokban van. Három héttel ezelőtt mutatkozott be a Churchill-kormány új pénzügy­minisztere, Itutler. Beszámolójá­ból egyetlen mondatot idézek: „Nagybritannia most általános fizetési válsággal áll szemben: ha nem találja meg a módot, hogy megkeresse annak az árát, amit külföldön vásárol, ennek esőd, éhezés, munkanélküliség lesz a vége". Egyben bejelentette, hogy a húsadagot oly kicsire csökkentik, amire még nem volt példa Angliában, de nem felel ér­le, hogy hamarosan nem kertibe újabb csökkentésre a sor. fKákosi elvtárs beszédéből.) 9 Spanyolország A harmadik utas Observateur el­ismeri, hogy Spanyolországban ál­landóan rosszabbodik a dolgozók helyzete. 1936 óta az árindex a hiva­talos árakat alapulvevő százról hai- százharmincháromra, a szabadpiaci árakal alapulvevő háromezernyolc­százra emelkedett. Egy kiló kenyér­ért egy munkásnak átlagban három óra negyven perce! kell dolgoznia. A Wall Strét Journal madridi tu­dósítója megírja, hogy Spanyolor­szágban a nép npomora még sohasem öltött olyan mértéket, mini most. A spanyol dolgozók életszínvonala a polgárháború előttinek felére csök­kent. Az átlagembernek kel-három állást is kellene betöltenie ahhoz, hogy legfonlosabb közszükségleti cik­keit beszerezzék. Sokan éjszakai kü­lönmunkát vállalnak és emellett kol­dulni küldik gyermekeiket. Hivatalos statisztika szerint a nép nyolcvanhárom százalékára a nem- zeli jövedelemnek alig egyharmada jut. Az ultragazdagok a lakosság öt százalékát alkotják, de övék a nem­zeti jövedelem harmincnyolc száza­léka. Olaszország Branbllla a milánói munkáspárt végrehajtó bizottságának ülésen 195t júliusában megállapította, hogy az olasz dolgozók bérc még a megálla­pított hivatalos létminimumnál is jó­val alul van. így például a textilipari vállalatoknál az első kategóriába tar­tozó muiikásnök a megállapított lét­minimumnak csak 39.6 százalékát, a vasipari szakmunkások pedig csak 50—56 százalékát érik el. Augusztus közepéről származó je­lentések szerint Olaszországban hiva­talosan 2.5 millió munkanélküli volt. Egy munkás átlag havi 30.000 lírát ke­resett, amikor ugyanakkor a legszeré­nyebb megélhetéshez legalább 60.000 líra kellett. Az United States News And Word Beport című amerikai folyóirat októ­berben beszámol arról, hogy az olasz dolgozók nem tudnak megélni kerese­tükből, a szerencsétlen munkaképte­len öregek Semmiféle segélyben nem részesülnek. Az olaszok tízezrei kül­földre vándorolnak, mert semmi ~e- menyük sines, hogy hazajókban ke­reseti lehetőségekhez jutnak. 1951-fi/pn 110.000 olasz vándorolt ki kajájafiól 1951 novemberében az olaszországi árak sohasem látott magasságba fltpk- tek. Mint az Unita megírja, az |»lasz kormány novemberben harmlnckJUenc százalékos díjszabás emelésére «adott engedélyt az energiatermelő tröSrtdök- n ek. ; I Az olasz minisztertanács' határoza­tot hozott a lakbérek felemdifiéről, eszerint 1952. január 1 -töl a lukasok bérc 50—100 százalékkal, az i/pletlic- lyiségek bére 25 százalékkal, a szálló dai szobák ára pedig 75 szájplékkal emelkedik. A minlszterlanác/,) hatá­rozat mód»’ ad arra i:?, hoj^.v 1953 január 1 -én ugyanilyen aráaiyban' is­mét felemeljék a lakbéreket. Az olasz minisztertanács október végén foglalkozott az olasz, dolgozók béremelési követelésével. TrjUa költ­ségvetési miniszter kijelentette, liogy a béremelési követelménye két vissza­utasítják. Belgium Belgiumban is remlszet.jei.en ' • emel­kednek az árak, csökken a -dolgozók reálbére. Februárban a - belga kor­mány húsz százalékkal emelte a tü­zelőárat. Márciusban a szén árát újabb tfz százalékkal emelték, ami magával vonta a gáz, 'villany árának emelkedését is. A villyjmos arifák tíz százalékkal emelkedtek, a dohány ki­lója harminc frankka/i emelkedett Februártól áprilisig 1)1,7 százalékkal emelkedtek az árak Belgiumban. Már­ciustól májusig a beljga létfenntartási költségek hivatalos ipdexr. 3.1 száza­lékkal emelkedett. Jtánius közepére Belgiumban az árak a háború elő ­linek csaknem ölszöfrösére emelked­tek. Szeptemberben n tojás ára 2.9- röl 3.30-ra, egv csq-mag cigarettáé 8.70-ről tíz frankra emelkedett. A villamos viteldíja 1 .T 20 százalékkal, a szén mázsája pediig 10—15 frankkai emelkedett. I-ényegesen drágultak .a zöldségfélék és. a hüvelyesek is. Hollumlia Hollandiában ájúlaudóan emelked­nek a létfenntartási költségek. Hlva- talos adatok szerint szeptember ele­jén n szén árát 213 százalékkal emel­ték. Novemberi jelentés szerint az áram­szolgáltatás díjszabásait újabb 25 szá­zalékkal emeltek. Míg a Marshafl-terv a holland dol­gozók olnyomorodásához vezet, addig a monopolistáknak komoly segítséget jelent. A vállalkozók a nemzeti jöve­delemből 1947-ben 48.6 .százalékban. 1948- ban 49.7 százalékban, 1950-ben 52.2 százalékban részesültek. A uégy legnagyobb holland inunopoliuni tisz­ta nyeresége 1948-ban 486.7 millió, 1949- ben 612.8 millió, 1950-ben pedig már 790.3 millió holland forintot tett ki. Vagyis míg a lakosság fogyasztása 13 százalékkal csökkent, a négy nagy monopólium tiszta nyeresége 63 szá­zalékkal nőtt. Hivatalos jeleníts szerint 1950-ben 39 százalékkal emelkedett a holland királyi olajtársaság nyeresége 1949- hez viszonyítva. A nyereség 526 mil­lió holland forint. Becslések szerint a társaság valódi teljes nyeresége jó­val túlhaladja az egy milliárd forin­tot. A titoista szakszervezetek — a dolgozók ellenségei Km alkotmány napjáról. December 4.én Moszkva sok ke­rületében ünnepi estéket rendeztek a dolgózók. A moszkvai Sztálin autó­gyár, a Trjohgomaja Manufaktúra textilkombinát, a Sarló és Kalapács kohászati üzem és sok száz más üz»m munkásainak és művezetőinek ezrei már teljesítették évi előirányzatukat. kutak és a Szovjetunió, sok nás íze­mének dolgozói a nagy ünnep tiszte­letére már terven felül termelnék. DECEMBER 21, a nagy Sztálin születésnapja tiszteidére a posta cm- lékbélyegct bocsát ki. /. bélyegeket hatvan filléres és egy forintks érték- ben hozzák forgalomba. Az áruló Tito-klikk a jugoszláv „szakszervezetek" élére Gyúró Szálait. Mark Bclicset és Ivan Bozsicse- vicset — ezeket a hétpró- bás imperialista ügynököket — állította. Gyúró Szalai egy úgy­nevezett „balkáni szakszer­vezeti szerv“ létrehozásán fáradozott, azzal a nyil­vánvaló céllal, hagy a né­pi demokráciák szakszer­vezeteit elszigetelje a Szakszervezeti Világszővet. ségtől és ezen belül első­sorban a szovjet szak•szer­vezetektől. Tito uszályhor. dozójának körmönfont ter­ve azonban nem sikerült. Klikkjével együtl kizárták Szakszervezeti Világszö­vetségből. Szalai népellcnes tevé­kenységét közvetlenül Ir­ving Brown, az AFL reak­ciós amerikai szakszervezet európai képviselője és dollárjai irányítják. A tRoista szakszerveze­tek vezetői arra töreksze­nek, hogy a jugoszláv dol­gozókat az amerikai töke vakon engedelmeskedő rab. szolgáivá, a Szovjetunió és a népi demokratikus orszá­gok elleni fegyveres agresz- szió ágyutöltelékévé válloz. lássák. Mesterkedéseik azonban a jugoszláv nép szívós ellenállásába ütköz­nek. Az ál-szakszervezetck lő. kolomposai javasolták, hogy hozzanak rendeletét a munkások <j* vállalatok kö­zötti munkaegyezmények kötéséről. Ennek a mun- kásellenes rendeletnek a lényege egy szóval: kény­szermunka. Ez az intézke­dés olyan viharos tiltako­zást váltolt ki a dolgozók körében, hogy megvalósí­tását „egyelőre" szünetel­tetik". Ezek a titoista lakájok kezdeményezték a munka­nap meghosszabbítását is „önkéntes" túlórázás cí­mén. Ugyanekkor persze eszük ágába se jutott, hogy a munkavédelemről és biz­tonsági berendezésekről gondokodjanak. Titoék szennylapja, a „Borba“ nemrég kifecsegte, hogy 869 üzemi baleset kö^ül HO munkaidő után történt, amikor „a munka­sok már fáradlak voltak és figyelmük eltompult’'. A ,.Mayrovo" villanyte- lepcin a munkások derékig vízben állva dolgoznak és még csak gumicsizmájuk sincs. Az „Isziecs" acél­öntőgyárban sok égési bal­eset történt, ennek oka, hogy a munkásokat nem látták el azbeszt-kesztyűk- kel. A titoista „szakszerveze­tek" besúgóinak jelentései alapján Belgrádban 110 vasutast állítottak vészlör- vényszék elé. Többükct ha­lálra. kényszermunkára, il­letve börtönbüntetésre ítél­ték. Szalaiék minden eszközt felhasználnak* hogy a mun­kásokat becsalogassák a szakszervezetekbe, hogy még jobban kizsákmányol­hassák őket. Többek kö­zött azt is megígérték, hogy minden bányász, aki belép a szakszervezetbe, egy pár csizmát kap. De még ezzel a rendkívül nagy keggyel sem sikerül az öntudatos munkásokat rávenniük, hogy lépjenek be ezekbe a fasiszta szervezetekbe. Ellenkezőleg: a jugoszláv munkásosztály egyre szt-r- vezettebben harcol az d/ jr- ló, munkásellenes szakszter. vezeti vezetők ellen. Az adriai kikötőkben— ahová a Tito-Iikknck „cjdo- mányózott” amerikai trgy- vrreket szállítják — ttfiní. egy 20 ezer munkás stflráj- kolf. Nemrég \loifk sztrájkba az umgai <jj izo- lei halászok. A fiumrf „Afá- jus 3" hajógyár szrfzszer. vezeli gyűlésén ,a munká­sok erélyes kö&eLfigéket támasztottak a vállalat ..munkástanácsá“-vrjf szem­ben. A hazalias nfiunkäsok szabotázsokat szerveznek c hatonr-i épith\ ? zéseknél és azokban a bi (nyákban, ahol színesfémeket termel­nek a háborús gytu/logatöh számára. Jugoszlávia munkásosz­tálya. szabadságüzcrctö né­pe élén, bátran Harcol gyű­lölt ellensége, n r imperio- listabérenc Tito-banda el len. E. ZS1RMOV cikke ayómán

Next

/
Thumbnails
Contents