Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-30 / 303. szám

1951 DECEMBER S® N Ä PL 6 a Készialjímk fel a szakszervezeti yeseetoségfálasztásokra P&rtzmfc: PoRtSra! Bizottsága 1950 július 24-i határozata, a szakszerve­zeti munka egyes kérdéseiről, többi között, a következőket mondja: Erő­sí séik a szakszervezetek kapcsolía'.u- fca* a dolgozókkal, küszöböljék ki a SZOT ós a szakszervezetek munká­jából a bürokratizmust és válasszák újra az összes vezetőszerveket. A határozat óta van javulás a szak­szervezeti munkában. Rendszeresen tartanak termelési értekezletet és 'ág- gyűléseket is. A lefolyt taggyűléseken noeg.árgyalják a dolgozókkal a párt és a minisztertanács határozatát. A legutóbbi vezetöségválasz'ások a pos­tás szakszervezetben t!>i9-í>en voltak. A mostani vezetőség- vál ásatásoknál is komoly munkál keK végezni az akpszerviek vezetőségének, de nem utolsó sorban a bizalmiiaknak is. Jól fel kell tkészülni a beszámolókra. Mondják el a bizalmiak, hogy mit tettek csoportjukban a szocialista munkaverseny szervezése és a váulá­tások ellenőrzése terén. Vizsgálják meg, mit lettek a posta forgalmi szakszervezetei, a sajtóter- jeszés érdekében, a postai szolgálta­tás minőségének megjavításáért. A hálózatépítő szervei hogyan segítet­ték a terv teljesí'őst, a munkafegye­lem megszilárdításáért folyó harcot. Mondjanak bírálatot a vállalatvezetés felé és követeljék, hogy a szakszer- veret javaslata nélkül ne fizessenek ki többé segélyt jogosulatlanoknak és Kisfalvi igazgatótól is mos; már ha­ladéktalanul vonják vissza. Legyen a segélyezés és az üdültetés’ a munka- fegyeCem megszilárdításának eszköze. Ne forduljon elő, hogy olyan része­süljön abban, aki arra nem érdemes. . Végezzék a bizalmiak mindennapi feladatúikat az eddiginél sokkal na­gyobb gonddia!'.. Törődjenek többet a dolgozók ügyeivel, valósítsák meg a gyakorlatban a SZOT elnökségének ha'árarátát. Ellenőrizzék a munka törvénykönyvében lévő és* a fizetést szabályozó rendelkezések végrehajtá­sát. Ne tűrjék a lélektelen bürokrati­kus bánásmódot, a dolgozók jogos panaszainak, bírálatának semmibe vé­telét. Válasszák be a vezetőszervekbe azokat a tapasztalt szakszervezeti ve­zetőket, akik eddig jól megállták a helyüket. Ne hagyják ki azokat sem, akik megfelelő segítés és ellenőrzés miatt kisebb hiányosságokkal végez­ték munkájukat. Válasszanak be jól dolgozó aktívákat, magasabb funkció­ba. A bizalmi hálózatba és az alap- szervek vezetőségeibe vonják be bát­ran az ifjakat, nőket, pártouikívühe- ket, és a műszaki értelmiségieket is. Legyen a célja minden aíupszervi vezetőségnek, az összes aktívának, hogy a választásokra valamennyi dolgosót mozgósítsa. de ne csak arra, hogy szavazzon, ha­nem, hogy növekvő teljesítményével, fokozott takarékossággal, munkájá­nak minőségi javításával készüljön rá. A választások ei'ökészí.ése során úgy kell dolgoznunk, hogy a még szerve­zetlen dolgozók lépjenek be a szak- szervezetbe. Szervezzük a választások előkészítését és lefolyását a legna­gyobb éberséggel. A szakszervezet ek leplezzenek le és verjenek vissza minden jobboldali szociáldemokrata, ellenséges próbálkozást. Készítsük elő és hajtsuk végre úgy a választásokat, hogy azok szakszer­vezeti mozgalmunk előrelendítöi, fej­lődésünk segítői legyenek Bíró Bódls József a postás szakszervezet területi bizottsága elnöke. Szokola Ferenc elvtárs, hányamester szép eredményei Többszáz dolgozó tartozik Szokola Ferenc elv társ, András-aknai bánya- mester vezetése alá. Sok szép terme­lési győzelmet arattak már az ehnult hónapok során Szokola bányamesíer és hűséges segítőtársai. Megmutat­kozik ez az akna hónapról-hónapra emelkedő teljesítményéiben is: szep­temberben 103.3, októberben 112.3, novemberben pedig 118 százalékra tel­jesítették havi előirányzatukat. Így az akna bányászai határidő előtt fe­jezték be évi tervüket s most már jövő évi feladataik megvalósításán dolgoznak. András-akna még néhány hónappal ezelőtt nem tartozott az élenjárók so­rába, Szokola Ferenc elv társat sem úgy emlegették, mint a legutóbbi ér­tékelésikor: „A szakma legjobbjaként“. Azelőtt elmaradtak a feltárási mun­kákkal, így nem tudták időben és jo’ telepíteni a fejtéseket sem. így nehe­zen sikerült a terv tejesítése is. Amióta azonban a bányamester külön gondot fordít a fej'ésck jó előkészítésé­re, a napi feladatokat pedig minden reg gél megbeszéli a csapatvezetőkké ^ meghallgatja javaslataikat —• jelentő­sen megváltozott a bányaüzem mun­kája. Megszilárdulj a fegyelem is. .Amíg szeptemberben még 720, novem­berben — a csapaton belüli jól fel- világosító munka eredményeként már csak 329 igazolatlan mulasztás akadályozta a terv még jobb teljesí­tését. Bánya tüzeli sem gátolják a fo­lyamatos termeltésit. Az eddigi eredmények megtartásá­ban és továbbfejlesztésén kívül And- rás-akma bányászai —- Szokola Ferenc vezetésével —- úgy készülnek az 1952- es tervév feladatainak megoldására, hogy a jelenleg működő két ciklusos módszerrel termelő fejtés mellé újabb, a szovjet módszer előnyeit felhasz­náló munkahelyeket terveznek. A határom innen felszántott földek, a határon túl derékig érő gyom — ezt látta Schmidt István traktoros a határszélen Beremeatdről új, kövesül vezet át Kásád községbe. A, év elején janu­árban még térdig jártak a sárban ezen a helyen a kásád! délszláv dol­gozó parasztok, de a lovaknak is ép- pen elég volt még az üres kocsit is áthúzni Kásádról Beremendre, vagy vissza. Az új kövesút nagyon meg könnyítette a közlekedést. Eshet már ez eső akár- egy hétig is, de ugyan­olyan könnyedén szaladnak végig autók és kocsik as új kövesúton, mintha az eső csak éppen a port ver­te volna el. A-, öreg Borsos Jánosné (s nehezein várta már ezt az utat m: ved többször jár éjjel haza Siklós­fór Kásádra és attól félt, hogy vélet­lenül eltéved, és azután nem sokáig kell menni, máris Tito fasiszta Jugo­szláviájában találja magát, ö pedig még véletlenül sem akar oda átjutni. Hogy miért, Qz mindjárt világossá vá. ®k.’ » A kásádi határban egyszerre öt traktor is szántott a vetés ideje aí'att, ásni nagyba,, megkönnyítette a dolgo­zó , parasztok munkáját és elősegítette hogy idejében végezzenek a vetéssel, ki őszi mélyszántással. A traktorosok mind az ötén a kásádi dolgozók kö­zül kerültek a villányi gépállomásra. Vuchmann Pál, alti 12 évig volt etető Mayer Jakab kóláknál, elsőnek ment a gépállomásra, most szeptemberben, mert szereti a gépot, Ahogy meghal­lotta hogy szükség van traktoristák­ra, kásádról öt. dolgozót szervezett be H gépállomásra.. De ezek a dolgozók m eg is fogják a munka végét E j jel- nappal ssívese-n ülnének a traktoron, de éjjel nem szántanak a határszé­len. A: traktorosok valamennyien fe­lelősséget éreznek munkájukban, har­céinak a terv teljesítéséért, hogy köz­ségük kiérdemelje riecsak a köves- utat, hanem új járdát is kapjanak, minél előbb ós jó munkájukkal se­gítsék a. jugoszláv dolgozók harcát Ahogy a kásádi dolgozó parasztok Igyekeznek jó munkát végezni, a ju. gosz'áv dolgozó parasztok pedig igye­keznek szabotálná a munkáikat túl a határon. Hagyják, hogy üresen álljon a föld, mert hiába vetnének, a ter­ményt úgyis az UDB-ások viszik él az, utolsó szemig. Schmidt István traktoros egy hétig szántott éppen a drót mellett, ami elválasztja hazánkat, a fasiszta Tito országától. — Nagy területen végezte el a szántást, de a határon túl olyan hatalmas gyomokat látott, mintha va­lami erdő lenne. , Mikor már a kásádialk rég befejez­ték a vetést, a mélyszántás is befe­jezéshez közeledett, túl a határon ak­kor jelent meg egy kis vetőgép,-négy ló volt eléfogva, de nem nagyon töl­tők magukat, hogy gyorsan végezze­nek, mert egésznaip talán egy holdat vetettek el. Traktort nem is lehetett látni sehol,, pedig az egy hét alatt széjjelnézett Schmidt István nem lát-e valahol traktort, kiváncsi volt, váj­jon olyan mélyen szántanak-e a dró­ton túl is, mint ő, annyira szeretik-e a gépet, mint a Vuchmann Pali aki­nek mindig olyan a gépe, mintha ska­tulyából húzták volna ki. Igaz, hogy még mióta a kezén van, nem is volt baja, mert Vuchmann Pál előre észre­vette és nyomban kijavította vagy szerelőt hívott, hogy elkerülje az esetleges nagyobb hibát. Mivel Schmidt István nem látott egy traktort sem, hát nem tudta eze­ket megnézni, A hatalmas gyom és hogy traktort nem látott sehol, elég ; volt neki ahhoz, hogy megállapítsa a jugoszláv dolgozók sorsát. Gondolkozott a traktoron ülve hol a gépre figyelt, hol pedig át a dróton a távcsövező jugoszláv határőrre. Néz­te az embermagasságú gyomokat és arra gondolt: nem is kellene dróttal elválasztani a határt, hisz akárki meg­láthatja, merre húzódik a határ. Túl o'yan,, mintha mindenhol kukoricaszár állna és ha a kásádi ha,táron végig­néz valaki zöldelő búzatáblákat, tisz­ta, felszántott területeket iát \ ká­sádi dolgozó parasztok várják a jö­vőévi bő termést, a jugoszláv dolgo­zók pedig sízabotálással harcolnak szabadságukért, amit hamarosan ki is vívnak. A fasiszta fenevadai saját barlangjában semmisítik majd meg. A kátolyi és mohácsi kultúrcsoportok január hó első telében útnak indulnak Január havában a nópművelésügyi minisztérium autóbuszán újból útnak indul két délszláv kultúrcsoport. Erre a turnéra a kátolyi és mohácsi cso­port készül. Mindkét község fiatalsá­ga szorgalmasan gyűjti a műsor anyagát, hogy minél sikeresebbe^ be. mutathassa a délbaranyai dolgozók népi szokásait és kultúráját Győr— Sopron, Moson, Vas és Zala dolgozói- nak. Hazánk nyugati részének dolgo­zói úg,v a horvátok, mint a magya­rok és németek első ízben fogják lát­ni és hallani a baranyai fiatalság szó. kásáit, táncait és énekeit A kátolyi-és mohácsi csoport 10— 10 napos körutat tesz éspedig egymást követően- Elsőnek az a csoport indul január 3-án, mely előbb elkészül. A másik csoport január 13-án követi és 23-ig lesz úton. A katymári csoport legutóbbi útjának tapasztalatai nyo- mán javítanak a csoportok szereplé­sén, A katymári harmadik csoport novemberi bácskai turnéja során fel­adatát elég felületesen végezte. A csoport egyes tagjai nem fogták fei komolyan feladatukat, sokat hibáztak. A csoport egyes tagjai a kollektíva kárára állandóan elkülönültek, ami félreértésekre adott okot és rontotta a kollektív szellemet Egyes elvtárs­nők nem érezték át hogy a csoport kebelében a kollektiv munka nem kevésbbé fontos, mint a mezőn, vagy a gyárban. A munkás a gyárban 8 órát, a paraszt a mezőn ennél még tovább dolgozik, míg a csoportban voltak elvtársnők akik két órai fe­gyelmezett munkára sem voltak kap­hatók. Ezek a csoporttagok .elfelejtet, lék, lrogy a csoportot a népért kül­dötték í< falura. A csoportnak nem az a feladata, hogy tágjai szórakozza­nak, hanem, hogy előadásával a falu dolgozóit szórakoztassa. Voltak, a cso­portban magukat túlbecsülő é$ be­képzelt tagok, akik tévesen azt hit­ték, hogv az énekben, táncban póto’- hatatlanok. ezért a próbákról le-le késtek, s ezzel újból csali a fegyel­met rontották. Igaz hogy ilyen csak 2~3 volt, azonban ebből is tanulják meg a kátolyiak és mohácsiak, ho- gyn,, nem szabad dolgozni. Minden csoporttagnak a színpadon, az autó­buszban, talá’kozókon és a nép kö­zött is, öntudatos ifjúként kell fellép­nie, aki a szocializmusért és egy új kultúráért, harcol s akitől mindenhol csak jó példát várnak. Reméljük, hogy a közeli napokban útnak in­duló kátolyiak és mohácsiak tanácsa, inkát megszívlelik és jobb munkát produkálnak. KÜLFÖLDI HÍREK NÜRNBERG A berlini Nacht Express című esti lap jelentése szerint az amerikai pa­rancsnokság alatt álió Fekete gár­da“ egyik, négyezer emberből álló egysége a MessersChniitt-müvek augs- burgi repülőterén állomásozik. Ez a.z egység több, máshol elhelyezett ki­sebb csopprtta] együtt magja a beje­lentett nyugatnémet légierőnek. Az amerikai hadsereg hat B-29. mintájú né^ymotoros bombázóval és vadászrepülőgépekkel szerelte fel eze­ket a légialakulatokat. LONDON A Daily Mail washingtoni tudósító­jának jelentése szerint a Jövő év januárjában az amerikai Földközi- tengeri flotta 25—30 hajója ellátogat Franco-Spanyolország kikötőibe, LONDON A Daily Graphic című angol lap jelentése szerint Libia függetlenségé­nek kihirdetése ellenére Anglia to­vábbra is csapatokat tart az ország területén. MOSZKVA A ceyloni szakszervezeti küldött­ség, amely a Szovjetunió Szakszeri.?«, zetei Központi Tanácsának meghívá­sára négy hetet töltött az országban, december 28-án hazautazott. ROMA Az a szovjet küldöttség, amely a szovjet nép ajándékait adta át Olasz­ország lakosságának, csütörtökön el­látogatott Rovigo vámsába. Az árvíz, tői legsúlyosabb károkat szenvedett tartomány központjába. A város lakossága a szovjet kül­döttek odaérkezőiének hírére meg­töltötte az utcákat és a tereket és nagy lelkesedéssel üdvözölte a, szov­jet nép képviselőit. A városi színházba- tartott gyűlés után Rovícto dolgozói a város utcáin tüntetést rendeztek, amelynek során megköszönték a szovjet nép segítsé­gét 5 hitet tettek a béke, a népek közötti barátság és a nemzetközi pro- letárszolid-aritás sztálini politikája mellett. “ovigo város kommunista nJoár- mest.ere ugyanezen a napon fogadást adott a szovj-i küldöttek tiszteletére. Feketevágókat ítélt e! a bíróság Boda József 12 holdas diósviszlói kulák az utóbbi időben mézes-mázos szavakkal mind közelebb került Kul­csár Gyula, diós visz lói fez-taghoz. Boda József a területi sertésbeadási kötelezettségének nem tett eleget, így vágási engedélyt nem kapott. Ezért rábírta Kulcsár Gyulát, hogy szerezzen részére vágási engedélyt. A fondorlattal kieszközölj vágási engedéllyel Boda és Kulcsár egy 90 kilós sertést Tevágtak, ami után a zsír nem adták le. zsírt nem adták lo. A bűncselekmé­nyért a járásbíróság ítéletet hozott- Boda József 1 év 3 hónapi börtön. 1000 forint pénzbüntetést kapott. 1000 forint vagyon elkobzást, 3 évi köz- ügyektől való eltiltást és hat hónapi kitiltást. Kulcsár Gyula pedig három hónapi börtönbüntetésre lett Ítélve. Szekeres Menyhórtné dunaszekcsői lakóé egy darab sertést engedély nél­kül levágott, öt hónapra és 500 forint pénzbüntetésre lett ítélve. "O' orváth Béla honvéd elvtárs ke- zóben megzizzemt a Szabad Nép. „Az Ózdi Finomhengermű dol­gozói teljesítették Sztálin elvtárs het- yenkéttedilk születésnapjára lett fel­ajánlásaikat“ — olvasta a második oldalon. •• rr KÉSZÜLŐDÉS Kezében megzlzzent « Szabiid Nép — Mindenütt december 21-e méltó megünneplésére készülnek — mormog­ta maga elé. Azután lassan összehaj­totta az újságot, majd ha.ározolt lépésekkel bemen! a pártirodába. — Tizedes elvtárs, — állít Brózik párttitkár elé — szeretnék valamit kérdezni. —• Tessék Horváth clvtárs — for­dult feléje a párttilkár. — Tizedes elv-társ, olvasom a Sza­bad Népben, hogy milyen nagy lel­kesedéssel készülnek a dolgozók Sztá­lin elvlárs születésnapjának megün­neplésére. De könnyű az üzemi mun­kásoknak, meg a dolgozó parasztoknak felajánlást tenni, hiszen ők fokozhat­ják a munkamenetét, csökkenthetik a selejtet, de mi katonák, mivel bizo­nyítsuk be szereteiünköt, ragaszkodá­sunkat Sztálin elvtárs iráni? Brózik elvtárs mosolyogva nézett az előtte álCó harcosra. — Ezért jött, Horváth elvlárs? — Igen. — ügy tudom, Horváth elvtárs, hogy ön a legutóbbi lövészeten gyen­ge eredményt ért el. így van? Horváth elvtárs lehajtotta a fejét, zavartan válaszolt: — így. Nem megy a lövésze! .. . Mii csináljak? Méltó módon akarja megünne­pelni Sztálin elvtárs születésnapiát? Dolgozzon úgy, hogy még e hónapban kiváló lövő legyen! Horváth clvtárs egy pillanatig el­gondolkodott, azután a párttitkár szemébe nézett: — Vállalom t Sf: Te, Bandi, kihívlak versenyre! — fordult Horváth clvtárs legjobb barát­ja, Tasnádi clvtárs felé. — Milyen versenyre? — Lóversenyre. Ügy tudom, te is elég gyenge eredményt értél el leg­utóbb. Versenyezzünk, hogy december 21-ig melyikünk lesz jobb lövő! TPasnádi elvtárs nem válaszol! rögtön. Maga elé nézett, mint aki meg akarja fontolni a válaszát. — Sztálin elvtárs születésnapjára? Ez komoly dolog! De rendben van versenyezzünk! Ettől a naptól kezdve mindketten szorgalmasan gyakorolták a célratar- tást, tanulmányozták a szabályzato­kat. Foglalkozások közötti szünetek­ben, szabadidejükben, amikor csak tehették, a lupádon feküdtek, hogy elsajátítsák a helyes célzást. Egy napon bemutató lövészetre vo null ki az egység. Horváth és Tas­nádi elvlárs cgymásmelletli topádon feküdtek. Elhangzott a tűzparancs Horváth elvtárs célzott, majd elhúzta a billentyűt. Négy lövést adtok le az elv társak, aztán feszüli izgalommal vártak az eredményhirdetési. — Kiváló lövő {ettem! — újságol­ta Tasnádi elvtárs, mikor kiértek a '«térről. Hát 'e. — Kél találatom van — mondta szinte sírva Horváth clvtárs. Nem megy, hiába, nem megy! — Dehogyis-ncm megy! Menni kell! Azt hiszed én csak úgy egyszerre iet- tem kiváló 'lövő? Ne keseredj el Bé­la, a szorgalmas munkának hidd el. hogy meglesz áz eredménye. Tudod mit, én segítek. Ezután együtt fogunk tanulni 1 — Együtt Teftd? De hl seen ... mii versenyben vágjunk. Éppen le segí­tenél? — csodálkozott Horváth elv­társ. — Nem az a fontos, melyikünk győz, hanem az, hogy minél többen kiváló lövők legyünk. TTjbó! megkezdődött a tanulás. Tasnádi elvlárs egyetlen pilla­natra sem mozdult el baráti« mellől, mikor a közeledő lövészetre gyakorol­tak. — Jól szorítsd be t. fegyvert. Nem jó, mert nem áll biztosan a ke­zedben. Érzed?.., Ide a váll,gödörbe szorítsd bet... Ügyi.. Ne rántsd, hanem lassan húzd el a billentyűt. Tasnádi elvlárs egy húszfil'érest tett a puska célgömbjére. — Úgy húzd el a billentyűt, hogy a húszfilléres le ne essen 1 Horváti) elvlárs megpróbálta, de bi­zony a húszfillérest a földről kellett felszedniük, — Látod? Rántod a billentyűt és ezzel a puska csövét is elrántod! Ezéri nem találsz! Próbáld meg még- egyszer Félóra múlva már úgy állt húsz- filléres a célgömbön, mintha valaki odaragasztotta volna. .. .Néhány nap múlva került sor az éleslövészetre. Horváth elvlárs kemé­nyen szorította vállához a fegyvert. — Jól behúzni a vállgödörbe, óva­tosan, lassan elhúzni a billentyűt emlékezett vissza Tasnádi elvtárs sza­vaira. Azután elhúzta a billentyűt. Néhány perc múlva a kiváló lövők tábláján a sok-sok név mellé odake­rült Horváth Béla elvtárs neve is. , j ) Híves László i

Next

/
Thumbnails
Contents