Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-30 / 303. szám

DUNÁNTÚLI \ ¥ NAPLÓ &UÁ6 PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! K MAI SZAMBÁIMi Megalakult a Termelőszövetkezeti Tanács *2. o.} — Im­perialista-ellenes gyűlés Teheránban (2. o.} — Késett! jünk fej a szakszervezeti v ezcitftségv á 1 »s»1ásókra Í3, o.l — A határon innen felszántott földek, a határon tál derékig érő gyom! (3. o.) — Két pécsi író a .József Attila pályázat díjnyertesei között (4, o.) — „Nincs szükségünk olyanokra, akik akadályozói tervünk ifije * .sílésének“ (4. o.) Wm AZ MDP BÁRÁNY AMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ARA 5U l'U-L.t.i, VASÁRNAP, Ittál DECEMBEK 30 Készüljenek levelezőink a megyei levelező értekezletre (H. I.) Rövid idő választ csak el bennünket a megyei levelező konferenciától, ahol levelezőink megválasztják küldötteiket az első Országos Levelező Értekezletre. Ezen a konferencián egyben levele­zőink megbeszélik azokat a felada. tokát is, melyeknek segítségével az eddiginél ís jobban és segítőbben írhatják leveleiket, a konferencián felszólaló elvtársak hozzászólásából megismerhetik majd levelezőink egymás módszereit. Levelezőink megyénkben már ed­dig is komoly segítséget nyújtottak az egyre sűrűbben alkalmazott bí­rálataikkal. Nem egy levelezőnk mutatott rá levelén keresztül üze. műk hiányosságaira vagy az üze­mükben „dolgozó“ ellenség mun­kájára. Ilyen harcos levelezőnk Nusszer Péter, a Komlói Mélyépí­tő Vállalat knbikosa, aki a h:bák bátor feltárásával és az eredmé­nyek rendszeres tudósításával lett lapunk egyik legjobb levelezőié. Munkáslevelezőink egvik főfelada. ta a hibák felszínre hozása és a kemény bírálat, de nem szabad el­feledkezni az eredmények széleskö­rű ismertetésétől sem. Löffler Jó­zsef, kelemenligeti levelezőnk bát­ran élt a bírálat fegyverével, ami­kor levelében így írt, Rákosi elv­társ beszéde után: „Különösen ránk illik Rákosi elulárs beszédéből a munkalegye, lem kérdése. Nálunk is megvan­nak azok az eleme];, akik mindig későn járnak munkába, gyakran ki­maradnak. nem vigyáznak a mun­ka minőségére, hanyagul bánnak a róluk bízott állatokkal. Ilyen pél­dául Egres János kocsis, aki be­teglátogatásra kért egy napi sza. badsáqot. Azonban nem a feleségél látogatta meg. hanem berúgott. Ilyenek Fehér György fa Fehér Pé­ter is, akik több esetben otthagy­ták a rájukbizott munkát." Löffler elvtárs a hibák mellett megírta Harka Antal iehász eredményeit is, amivel kiérdemelte, hogy az or­szág egyik legjobb juhászaként em. legetik mindenfelé, Szükség van arra, hogy levelező­ink figyelemmel kísérjék az 1952- es tervév megindulását, hogy már a megindulásnál felmerülő hibák feltárásával, majd annak kijavítá. savai biztosíthassák a terv mara­déktalan teljesítését. Kevés voit eddig az építőipari levél, ami szer­kesztőségünkbe érkezett, pedig Ne. meskéri László műszaki osztályve­zető jól végezte az építőipar ered. menyeinek tudósítását, amelyek azonban az utóbbi időkben elma­radtak. Pedig írhatnának azokról a sztahánovistákról, akik 200—220 százalékos teljesítményük mellett a Rőder-mozgalomhoz csatlakozva, újabb és újabb sztahánovistákat nevelnek építőiparunk számára,- Várnai László MÁV-levelezőnk levelezőhálózatot épített ki a vas­út különböző üzemrészeinél és 13 levelező-aktívát nevelt, akik állan­dó tudósítók lesznek. Ezek közül özv. Sajgó Gyúláné már el is küld. te első levelét. Azonban Várnai elvtárs legyen harcosabb és ne csak az eredményeket, de a hibákat is tárja fel leveleiben. írjon a mun­kafegyelem megszilárdításáról, ^mi minden munkáslevelezőnek egyik fő feladata, mert a lapon keresztül történő nyílt kritika a munkafe­gyelem megszilárdítását eredmé­nyezi. Érezni kell minden munkásleve­lezőnek, Hogy építő bírálatával népgazdaságunkat erősíti, különö­sen akkor, ha ő maga jár jó pél­dával elől, ügy a termelésben, mint a munkafegyelem betartásában. Kö­rösi János, az Épületasztalosipari Vállalat munkását például szeretik munkatársai és szívesen mennek* hozzá tanácsért vagy segítségért, mert munkájával kiérdemelte mun­katársai bizalmát. Körösi elvtárs­nak nem kel! félni, ha megbírálja a lógósokat, hogy szemére vetik a saját mulasztásait. írjanak leve'e. zőink még az eddiginél is többet, hogy leveleikkel mindinkább a köz­vélemény parancsnokai lehessenek, akik december 13-án a megyei le­velező konferencián büszkén szá­molhatnak maid be az eddig elért eredményeikről, melyek leveleik nyomában születtek. Két hét választ el bennünket at. lói, hogy megválasszuk küldöttein­ket az első Országos Levelező Ér­tekezletre, amit pártunk központi lapja, a Szabad Nép hív össze feb­ruár 2. és 3. napján. Megyénk munkáslevelezői vé­gezzenek az eddiginél jobb mun­kát, hogy több segítséget adhassa­nak feladataink végrehajtásához. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak az 1951 december 27—28-i országos tanácskozásán elfogadott felhívása A termelőszövetkezetek és gépállo­mások dolgozóinak 1950 januári ta­nácskozása óta a termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban kiszélesedett és a régebben alakult termelőszövetke­zeti gazdaságok megerősödtek. Közös vagyonuk azóta több, mint megtízsze­reződött és a jövedelem nagyarányú növekedése folytán országunkban ma már milliomos termelőszövetkezetek is vannak. így a terme öszövetkeze- tek többsége évről évre magasabb életszínvonalat tud biztosítani tagjai számára. A termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodása láttán a dolgozó kis- és középparasztok mind nagyobb töme­gei követik pártunk és Rákosi elv- tórs útmutatásait Két év alatt a ter­melőszövetkezeti csoportok száma 1520-ról 4652-rc emelkedett és ma már 236.500 dolgozó parasztcsalád folytat termelőszövetkezeti gazdálkodást, 1,503.000 kát. hold szántóterületen. Az elért eredményeket elsősorban a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás bölcs vezetésének, állandó gondoskodásának köszönhetjük. Fel­mérhetetlen éptékfi segítséget je'en- tett számunkra az a támogatás, ame­lyet felszabadítónk, a nagy Szovjet­unió, nyújtott. Állandóan magunk mellett érezzük a munkásosztály és népi demokratikus államunk segítő kezét Ez a legközvetlenebbül abban jutott kifejezésre, hogy"3Btf ál'iami gépállomás közel 10.000 traktorral, valamint aratógépekkel, kombájnok­kal és más mezőgazdasági gépekkel jött segítségünkre a mezőgazdasági munkák végzésében. Jól tudfuk azonban, hogy eredmé­nyeink még csak kezdeti eredmények, Termelőszövetkezeteinkben még sok hiányosság és hiba van. Lassan fej­lődik a közös állattenyésztés, sok he­lyen gyenge a vezetés és bibék van. nak a vezetés megszervezése, a mun­kafegyelem, a jövedelem igazságos el­osztása terén. Mi, a minisztertanács által össze­hívott országos tanácskozás résztve­vői, a termelőszövetkezetek- virágzó gazdaságokká való fejlesztése érdeké, be,, a következő felhívással fordu­lunk a termelőszövetkezetek összes tagjaihoz, a gépállomások do gozói- hoz. fi telei bányászok löbbiermelésse! válaszolnak az angol rádió hazogsáoaira 2S~án és 29-én Komló Kossuth- tknán a bányászok röpgyűléseket 'ár­tották. A röpgyűlésekcn a dolgozók felajánlásaikkal tiltakoztak az angol rádió és sajtó aljas provokációja el­len. Szakács Mihály elvlárs, a 3-as csapati brigád nevében felajánlotta, hogy az 19ö2. első negyedévi tervéi két hónap alatt befejezi és terven felül ezer csille szenei termelnek. Hamvas An'nl, az egyes csapat bri­gádja nevében váClatn, hogy naponta az első negyedévben 22 csille szénné termel többel előirányzatánál. Az 1-cs üzem vezetője, Szilágyi Ernő elvtárs vállalta, hogy az üzem január havi tervé: 100 százalékra teljesíti és a bumlizásl megszünteti. Hohn Antal és Tihanyi Dezső aknászok vállalták, hogy a harmadaikban dolgozó csapa­tok január havi tervüket 150 százalék­ra teljesítik. A 2-es üzem veze'ője, Wei«z József vállalta, hogy az angol imperialis'ák provokációjára a kettes üzem dolgozói eső havi tervüket 100 százalékra teljesítik és az igazolatlan mulasztást a minimumra csökkentik Bánvölgyi Ferenc, Lovrencsics Ferenc, Tomaskó Am'al, Stéger Mihály, Ruspai József sztahanovista vájárok vállal­ták, hogy első negyedévi tervüké' két hónap alatt teljesítik és termelési eredményüket 20 százalékkal növelik. Ez a komlóiak válasza az imperialis­ták provokációjára. Az Országos Nyugdí intézet értesíti a nyugdíjasokat és járodekosoVat, hogy a december 1-1 határozatnak megfelelő emelési összegeket január és február hónapokra együtt, január 8—18 a között fogja n posta útján kifizetni. Egyben felhívja a nyugdí­jasok figyelmét, hogy lakáscímükben beálott minden változást saját érdé. kükben azonnal je'm'senek az Inté­zetnél (Budapest, V. Guszev-utca 10— 12.) 4 trrmvlöni tevv a gaxdálhndels alapjst Minden term.?! Aszó ve (keze‘.ben. — az 1-es, II-es és III-as típusúban egy­aránt —, valamint a gépállomásokon, gondosan el kell készíteni az évi ter­melési tervet és annak végrehajtásá­ra mozgósítani kell a termelőszövet­kezetek összes tagjait, továbbá a gép- álomások minden dolgozóját. A terv legyen a gazdálkodás alaptörvénye, és a terv teljesítése legyen kötelező minden termelőszövetkezeti tagra minden gép állomási dolgozóra egy­aránt. A gépállomásvezetó a terv teljesíté­sének megtárgyaására rendszeresen hívja össze a gépállomási tanácsot. Határozatairól a gépáll omásvezetö üzemi értekezleten, az elnök közgyű­lése- számoljon be. Az évi termelési terveket a terme­lőszövetkezetek mind a növényterme­lésre. mind az állattenyésztésre vo­natkozóan úgy készítsék cl, hogy tel­jesíteni turiiák az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket, a szövet­kezeti és üzemi alap további növe­lését és biztosítsák a tagok életszín­vonalának további emelkedését. A) A növény termelés <«*rén "I A termelési tervek teljesítése-*-* érdekében termelőszövetkeze leink száes körben alkalmazzák a gépi ta’aimunkát Kössenek szerződést a gépállomásokkal és lerriobb tagjai­kat, elsősorban la élenjáró nőtagiai- kat küldjék traktoriatának. A gépál. lomások kapcsoljanak állandó trak- j bj Amely munkacsapat a kukoric», toros brigádot azokhoz a termelőszö- j burgonya, mák, napraforgó és zöld- vetkezetekhez amelyek egy 3—4 erő- ’ ségfélék előirt terméshozamát a részé- gépből álló traktoros brigád teljes re kijelölt egész vetésterületen túl. munkaerejét foglalkoztatni tudják. Ki- teljesíti, jutalomképpen kapja meg sebb termelőszövetkezelek esetében ! természetben a terve, felüli I érmés pedig egy traktoros brigád több tér-.'egynegyed részét és osszák ki azt a melöszövetkezeti csoportot szolgál jon ' munkacsapat tagjai között az illető ki. A gépállomások ügyeljenek arra, ' növény területének megmunkálására hogy lehető eg minden traktorista sa- betakarítására fordított munka egysé­gek alapján. c) A cukorrépa, gyapot, rostlen, iá­ját termelőszövetkezetében dolgozzék.' A tszcs segítse elő a traktoristák . . , ; , munkáját brigádszállás létesítésével s clnus es mas ipari növényéig éset« nnnHn«tilrnrív&k* íVrrnl Vtorrv Lp-rvpln’.PYT b&D a mUIllcaCScipüt tSCJjcli KOZO-^.sZet kell osztani a terven felül termelt és gondostkodjék arról, hogy lehetőleg biztosítsa részükre a naponta egy­szeri meleg étkezést. 2 A gépállomások traktoristái a * termelőszövetkezetek földjein a szántást, a vetést, a kultivátorozást, az aratást és más munkákat az előírt agrotechnikai útmutatások szerint, jó minőségbeh határidőre végezzék el. A termelőszövetkezetek veze­tői ói tagjai bátran alkalmaz­zák az új, a Szovjetunió élenjáró me­zőgazdaságából elsajátított agrotech­nikai eljárásokat, amelyek segítségé­vel az élenjáró termelőszövetkezetek már ezidáig is magas terméseredményt értek el. Vezessék be a kereszlbe- hosszába való vetést, a másodtermé­nyek vetését, a kapás növények négy. zetes ültetését, a pótbeporzási eljárá. 3. az államnak átadott terményekért ka­pott pénzösszeg 25 százalékú1 az illető növénv megmunkálása, betakarítása során szerzett munkaegységek ará­nyában. dl Jutalmat a termeiöszővelke/.eck csak akkor adjanak a tervet túl tel je. sí tő brigádoknak és munkacsapat ok­nak, ha a termelőszövetkezet az álla­mi kötelező terménybeadás* hiányta­lanul te’jesítette Nem részesíthetik jutalomban azo kát a tagokat, akik az előírt köt elviő munkaegységeket nem teljesítették. H A munka helyes megszervezd • * sére fordítsanak nagy gondot az I-es és II-es típusú termelőszövet­kezeti csoportok is. akik részére a sokat Gondoskodjanak a talaj termő- koncán* többségükben ugvanbsuk le erejének állandó fokozáséról, fa D- tetővé tette, hogy földjeiket táblá- táliótrágya mellett alkalmazzanak mű­trágyát is. a gépállomások agronó- musdi a gépi munkáik ellenőrzése mel­lett nyújtsanak segítséget a fejlett termelési eljárások alkalmazásához. 4 Termelőszövetkezeteink kap- csolódjanak be az eddiginél is nagyobb mértékben olyan — népgaz­dasági szempontból nagyjelentőségű új kultúrák termeléséie, mint a gya­pot. a rizs, a kokszagiz, a földimogyoró mert ezek is jelentősen növelik jöve­delmüket. El A mezőgazdasági munkák ha- K'* táridőre és jó minőségben va­ló elvégzése érdekében több évre — lehetőleg egy vetésforgó idejére — szervezzék meg valamennyi termelő­szövetkezetben az állandó, területhez kötött brigádokat, és részükre az ál­lam” területet, a szükséges igacót, valamint a felszereléseket jegyző­könyvileg adják át. A brigád köteles a területét saját erejéből egész éven át önállóan megművelni, a vetéstől a termés betakarításáig minden mun­kát elvégezni, beleértve a cséplést is. A növénytermelő brigádok termelési tervüket egyeztessék a termelőszövet­kezetben dolgozó traktoros brigád tervével. A kapásnövények vetésterületét, a brigádokon belül, a kézi munkák jó elvégzésére fel kell osztani munka­csapatokra és a munkacsapatokon be­lül egyénekre is. A A brigádok és a munkacsapa. v,‘ tok szervezzenek versenyt a többtermelés érdekében. ^ brigádok vezetój és tagjai fordítsanak nagy gondot a munkák határidőre való el­végzésére és a szükséges munkaerő biztosítására. Érjék el hogy a brigád­ban lévő tagok feleségükkel, család­tagjaikkal egvütt rendszeresen részt vegyenek a közös munkában. Azokat a növénvtermelő brigádokat és mun­kacsapatokat, ama'yék fejlelt mód­szerekkel a tervben előírt termésátla­gokat teljesítették, illeti ’ túltellesi- tetlék, a mezőgazdasági munkákat saját erejükből határidőre elvégez­ték. a termelőszövetkezetek részesít­sék az alábbi jutalomban: •) Ha a szántóföldi növényi ermelő- brigád a gabonafélék e'őírt termés­hozamát a részére kijelölt egész ve­tésterületen túlteljesíti akkor a ter­ven felül ternu.lt gabonafélék egy­negyed részét jutalomképpen termé­szetben ki kell osztunj a brigád tag­lalnak és azon a területen do'gozó trnk'oristáknak azon munkaegységek alapján, amelyeket az lllaiő gabona­féle területinek megmunkálása, lo- aratása és cséptáse során teljesítették, san műveljék. Az I. és II. típusú ter­melőszövetkezeti Csoportok a tavaszi munkák megkezdése előtt az évi ter­melési terv alapján állapítsák meg. hogy a tagok földterületük és igaere­jük arányában milyen mértékbe,, kö­telesek a közös munkában részt ven­ni. A magasabb terméseredmények el­érése érdekében mindenütt töreked- jenek arra. hogy a növényápolás, ara- tás. cséplés munkáit is közös erővel végezzék el. . R) Az állallcnjÍMlc* (erén Termelőszövetkezeteink fordítsanak különös gondot az állattenyésztés fej­lesztésére. Népgazdasági tervünk vég. rehajtása. a terms'őszövetkezetek be- gyüjtési kötelezettcégének teljesítése, a közös vagyon gyarapítása és egy. bon a tagok jövedelmének emelése érdekében feltétlenül szükséges, hogy minden termelőszövetkezet fejlett, nagyüzemi állattenyésztéssel rendel­kezzék 1 Szervezzék meg mindenütt a A * közös szarvasmarhaienyésztést, a sertéstenyésztést, a hízla'ást, a ba­romfitenyésztést és érjék el hogy minden termelőszövetkezetben kiala­kuljon legalább barom állattenyésztő telep. Emellett, ahol elegendő ’egelő van, ott szervezzék meg a juhtenyész­tést és a baromfitenyésztést. Biztosítsák a termelőszövetkezetek, hogy a belépő tagok az alapszabály előírásainak eleget tegyen.sk és állat- bovite'lel, továbl á' saját erőből "aló vásárlással, a ineqlévö állatállomány szaporulatának felnevelésével és mind- ezek után Népköztársaságunk kor­mánya által nyújtott segítséggel nő- velfék tovább állatállományukat. É- me’lett segítsék elő, hogy _a tagok háztáji gazdaságukba^ is tartsanak állatot és minden családnév legyen te­hene, hízósertése és baromfiállománya az alapszabályba^ meghatározott ke­retek szerint. O Az I. és n. típusú termelősző- vetkezeti csoportok is jövedcl. mezőséctük növelése érdekében létesít­senek közös állattartást, különösen sertéstenyészetet és hizlaldát. Ehhez a tagok természetben, elsősorban sül­dőkkel és takarmánnyal járuljanak hozzá. A * "zős jövedelemből a tagok rész­vételük arányában része: Ijcr VI több állatot és takarmányt ad l>e és ennek megfelelően több munkával vesz részt, az a jövedelemből is töb­bet kapjon. A közli: állattenyésztés

Next

/
Thumbnails
Contents