Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-25 / 275. szám

NAPIG 1951 NOVEMBER 28 DRÁVACSEPELY ÜNNEPE Opr. Vbtem JózecSaé mér 83. élei- *mÜ tettette be. Est a 83 évet Dráva, caopetyen élte le. A felszabadulás •lőttről jót nem Igen tud mondani, esek • sok-sok nélkülözésről, küszikö. áémól, amivel a gyermekek feline ve­ié« Jér. A fölszabaduló* után nagy változás Veién* életében. A nemrég még el- haoyotett kis faluban kigyulladt a viŰnnyfény, megalakult a tszcs, mind atya» új dolgok amiktől özvegy Vin­cas Jóasefné egyik ámulatból a má- «■cb* esett. Egy házat alakították At kultúr. Mszé és pár héttel ezelőtt annak fel- «vwtéeakor színdarabra hívta meg három határőr elvtáirs a színészek“ kftatU. Jöjjön el Vine*« néni, ha tél a •ötéiben, haraktsérjük. A legjobb he­lyit fenntartjuk magának az első sor­ban. Orr. Vfncze Józseiné elment a «finlnii ni11 n l emlegeti is azóta mindig. — Olyan szépen szavaltak, daloí- •ft. táncoltak, hogy nem lehet azt ettieftmi. November 7-én újból a kultúrházba hívta két népnevelő. De még hívás nélkül is elment volna. Hetedikén éppen a kuitúifaáz e!é ért, amikor egy teherautó állt meg ott és rádiót, ke­rékpárokat, röplabda, labdarúgó fed. •zereléseket, gumiköpenyt, gyönyörű «ranykeretes Lenin-bépe* ,,Begyűjtés­ben «Sért jó eredményért, 1951 no­vember 7“ feliratú nagy szobrot rak­tak 1«. — Kinek hozták ezt a sok holmit ■— kérdezte a körülötte állóktól, — ugyanis már a fé! község ott volt a nézte ezt 'a faluban nem mindennapi eseményt. — Elvtársak ezt a község kapta a begyűjtésben elért jó eredményéért — adta meg Vinczéné kérdésére is a választ, egy idegen elvtárs, aki az ajándékokat hozta. — Hz mind a miénk? Szinte hihetet­len — hallatszott mindenünnen egy- agy csodálkozó kiáltás. Egy óra múlva kezdődött meg a tanácsülés. Ott volt a falu apraja, nagyja. A drávacsepo'yi Dózsa tsz legfiatalabb tagja, ifj. Bánovics Sán­dor a. gyűlés kezdetén egyszeresek ki­surrant és ligy futott a legelőre, ahogy csak vitt,, a lába. — Édesapám! — kiáltott már mesz- sziről apjának aki a csoportban mint juhász dolgozik. — Jöjjön a kultúr- házba, Drávacsepely az első a be­gyűjtésben az egész országban. Még a szomszéd községekből is átjöttek. Idős Bánovics Sándor nem kérette magát sokáig, hanem sietős léptekkel igyekezett a kultúTházba. A jószágot pedig bezárta a karámba. — Eredményünk elérése döntőképpen a Dózsa tsz érdeme. 350 százalékra teljesítette a csoport min­denből kötelezettségét. De nem sok. kai maradtak le az egyénileg dolgo­zó parasztok sem mögöttük. Ok is mindannyian túlteljesítették kötele­zettségüket mindenféléből. De nem ál­lunk meg ennél az eredménynél, ha­nem úgy igyekszünk, hogy a Megyei Pártbizottság versenyzászlaját erősen kezünkben tartva, jövőre sem enged­jük ki. Ezért időben végezzük él az őszi munkákat is — fejezte be Drá­vacsepely község tanácselnöke be. szódét, amikor be&épett idős Bánovics Sándor. Ekkor osztották ki a jutal­makat is. 100.000 forint jutalmat ka­pott a község a rádión kerékpáro­kon, sib. jutalmakon kívül. Egyszer csak nevét hallja említeni özv. Vin- cze Józsefné is. A gépállomások tervteljesítése a gépállomások vezetőin is múlik. A megyeközpont és a gépállomás veze­tőségének jó munkája, a szilárd munkafegyelem, a szigorú ellenőrzés előfeltétele az őszi terv túlieljesítésé- nek. A vezetők jó munkáját ismeri el a gépállomások központja akkor, amikor az őszi versenyben legjobb eredményt élért három megyeközpont vezetője és vezetőségi tagjai, valamint a megyéjükben első három helyezést elért gépállomás vezetője és vezető­ségi tagjai között pénzjutalmakat oszt ki. A jutalmak elnyerésének fel­tétele, hogy az őszi tervet az első megye december 15-ig legalább 105 százalékra, a második 103 és a har­madik megye 101 százalékra telje­sítse. A jutalmak igen magasak: Az első helyezést elért megyében például a megyeközpont vezetősége összesen 18.500 forintot kap, amiből a vezető 3000, a vezető mechanikus és mezőgazdász 2500—2500 forintot — özv. Vfncze Józsefné 140 száza­lékot teljesíteti, 200 forint jutalmat kapott — Boldogan, dobogó szívvel állt fél és csak annyit tudott mon­dani: — Én ofyan nagyon sokat kaptam már az utóbbi években. A Szovjet Hadsereg meghozta a szabadságot- Biztosítva van békés, boldog öregsé­gem. Ezért teljesítettem túl kötelezett­ségem. Úgy köszönöm meg ezt a ju­talmat, hogy én is. 83 éves, idős asz- szony harcolok a békéért, itt Tito al­jas bandájának szomszédságában, akik azt szeretnék, hogy megint úgy le­gyen, mint azelőtt. Alig hogy végétért a gyűlés, meg­szólalt a zene az új g.ratnofonos rá. dióban, özv. Vincze Józsefné először csak hallgatta, majd odament és re­megő kézzel mosolyogva simogatta meg a fényes rádió tetejét. — De szép ez a „zenegép“. Most látok ilyet először. De többször is el­jövök hallgatni — mondta és boldogan fogadta azt a javaslatot, hogy új, modem kultúrházat építsenek Drár vacsepélyen a százezer forintból, amit a begyüjtésben elért jó eredményű- kiért kaptak. kap. Az első megye első gépállomá­sának vezetőjét 2000 forinttal jutal­mazzák. A második helyezést elért megyé­ben összesen 15.600 forintot oszlanak ki a megyeközpont vezetője és veze­tőségi tagjai között. A harmadik megyében a megyeköz­pont vezetői összesen 12.700 forint jutalmat kapnak. Még a harmadik megye, harmadik gépállomásának ve­zető agronomusa is ezer forint ju­talmat kap. A mélyszántásban november 20-UV december 10-ig a 'legjobb eredményt elért traktorosokat külön jutalmaz­zák, egyenként az öt legjobba:. Az első traktoros 800 forintot, az ötödik •100 forint jutalmat kap A jutalom elnyeréséhez 20 nap alatt a két mű­szakban dolgozó traktorosnak 100 holdat, a nyújtott műszakban dolgo­zónak 130 holdat (ha nagyüzem 140 holdat) kell felszántania. A mélyszán­tási versenyben minden traktoros résztvehet, függetlenül attól, hogy mennyi ideje dolgozik a gépállomáson. Megjutalmazzák az eszi larval túlteljesítő megyeközpontok és gépálouások vezetőit és vezetőségi tagjait Lankovics József két zárszámadása 1935-ben, amikor még Lankovics József a Kämmerer Andor íöldbiTtokos uradalmán cselédkedetf, más volt Ma. gyárteleken az élet. A cselédek lené­zett emberek voltaic a földesúr kénye- kedve szerint zsákmányolta ki őket. Egy hideg decemberi napon a ki­csiny szobában, ahol lakott a család, alig lehetett mozogni. Nem győzte fc. gyelmezni a gyerekeket Lankovicsné. —- Maradjatok már nyugton, nem látjátok számol az apátok, mit tökdö- fitek! Lankovics József oda se figyelt. Nagy gondokba volt merülve, majd a számolásból felegyenesedve szólt fe­leségéhez. — 16 mázsa gabona, 10 méter botfa 20 kiló só, 40 pengő és annak az 1200 négyszögöl kis kuko­ricának « termése. Ennyi az egész évi keresetem. Te csak azt tudod mondani, ez ké­ne,'az kéne, de miből? Bolti cikk, ni- hn a gyerekeknekI Adjuk el azt a kis tengerit? De akkor mivel hízik meg a malac. Lesz cgypár rongy és nem lesz zsír, pedig élni kell valahogy. Lankovicsné lassan, a sírást visz- sratartva válaszolt: — De mi lesz a gyerekekkel? Le­iágy a lábuk ki sem tudnak menni ebből a lyukból. — Rajtam sincs ruha, mit csinál­jak, talán menjek a Kammererhez? Azt hiszed, adna a nagyiágos úr? — fakadt ki Lankovics Ferenc és egyre csak az járt a fejében: — 16 mázsa gabona, 10 méter botfa, 20 kiló só, 40 pengő_ mindössze minden évben a kereset. Es nincs pénz 10 deka cukor­ra sem, hogy a7 ünnepekre tészta sül­jön a gyerekeknek. Miért van az, hogy sok ember munkáját csak egye­sek élvezik? Most 1951.et írunk. Lankovics Fe­renc most is az évi keresetét szá­molta össze. A tágas, szép világos konyhába besüt a nap és 6 hátradől­ve kényelmesen a székben bekapcsol­ja a rádiót és jó zenét keres, mert azt szereti hallgatni a kis unokája. — No, összeszámoltad? Mennyi a jövedelem a család 580 munkaegysé­gére — kérdezte a felesége. — Itt a papír, olvasd — nyújtotta oda feleségének és figyelte hogv ho­gyan csillan fel annak a szeme, ugyanis mindjárt előro írta a cukrot. A NiÍYAUT pénxiárosnője Sorozatosan érkeznek panaszok « szerkesztőségbe a MAVAUT egyes dolgozóinak őnkéuycskcdésérfíl. Így szombaton nem kevesebb, mint öl panasz jött és mind az öt a Hal­tért jegyiroda pénztárosnőjévrl kapcsolatosan. Szombaton délelőtt ár egyelőre Ismeretlen nevű, de arrogánságáról már városszerte Is mert pénztárosiul így utasította minősíthetetlen bangón a jegyre váró dolgozókat: „több Jegyet nem adok ki'*, és úgy mondta, akt az e«y óra 15 perces komlói járatra akar felszállni, az majd n kalauz nőtől kap Jegyet. Egy pereeel az indu­lás előtt a „retteget“ pénztárosiul megjelent az autóbusznál és utasí­totta a kalauzt: „Előre megváltott Jegy nélkül senki sem szállhat fel“, mire a jeggyel nem rendelkező uta­sokat lelessékelte durva hangon az autóbuszról. Tehát egyenesen be- rsanfa n dolgozókat! Z«»oeetrrz István, a komlót Szere tőiparl Vállalat főmunkarczelőjc el­mondta, hogy szombaton reggel akart ő Is jegyet váltani és kérték a pénztárosnőt, hogy kirsít gyor­sabban adja a jegyeket, mert leké­sik a buszt. Mire a pénztárosnn visszavágott: „Senkinek semmi köze, liogy gyorsan-e vagy lassan vég­zem-« a munkámat“. Ezért újra szóltak neki, mire nyomdafestéket nem tűrő hangon beszélt a dolgo­zókkal. Zgoreleez István azt mondta: ...\ dolgozók kívánsága, hogv ezt a nőt azonnal távolítsa el a MAVAUT“ Sorozatosak a panaszok a MÁV* AUT-ra. Különös módon a dolgozók jm'os bírálatára még soha nem válaszolt a MAVAUT vezetősége és ott is minden bizonnyal az a hely­zet, amit a közismert „bátor*“ pénz- táro.snőjük mondott: , Mit számit az nekem, ha megírnak az újság­ban.“ Ttfen ajánlatos lenne, ha a MÁV- AUT vé«re reagálna a sorozatos bírálatokra. — Több, mint egy mázsa! Ennyi cu­korról azelőtt még álmodni sem mer. I tem. Nos ehetsz sok süteményt öcsi, ] — szólt a kis unokájához Laukovicsiné és a többit mik csak futtában olvas­ta. — 12 mázsa krumpli, 29 mázsa takarmányrépa, 17 mázsa széna, hat mázsa árpa, — itt megint félbehagyta az olvasást és férje felé fordulva mondta:, — Tavaszra megveszem a tehenet. Lesz már takarmány bőven. Jól meg­hizlaljuk a két hízót is, a három ma­lacot meg felneveljük Tarthatok sok baromfit. És ez csak a természetbeni juttatás? — Az, de érdemes ám tovább is ol­vasni — szólt vissza az ajtóból Lan­kovics Ferenc. — Én megyek a hízó kát megetetni. Lankovics Ferenc a magyarteleid tsz sertésgondozója. Már idős ember és más munkát nem igen tudna el. végezni. De büszke így a munlcakö rére és jogosan, hiszen munkáját jól ellátja. Ha valaki idegennel beszélget, eldicsekssik mindig. — Gazdag ember vagyok ám én! Valóban gazdag ember Lankovics Ferenc. Negyven yorkshirei anyaiko cája lakik ott, ahol azelőtt ók lak­tak. Csak újjáépítették- modem üaz- talóva, 85 szarvasmarha 93 hízó. 14 ló, sok baromfi, gazdasági felszere-Vi- se és újonnan épült kés, és féligkósz épületek mutatják Lankovics Ferenc és a több i csoport tag gazdagságát. De ahogy telnek az évek, úgy vál­nak egyre gazdagabbakká, hiszen ők is a szovjet milliomos kolhozparasz. tok példáját követik. , Horváth Ibolya A termelési szerződések kötésénél n, következő sorrend alakult ki: 1. a villányi 76, 2. mohácsi 70, 3 pócsváradi 60, 4. pécsi 58. 5. sásdi 56 6. komlói 51, 7. siklósi 46, 8. seilyei 30, 0. a szigetvári járás 38 százalék­kal. A szerződéskötések határideje no­vember 30. Az a község, amelyik ha­táridőre elvégzi a szerződéskötését, oft a tanácselnök jutalomban részesül 200—70Ó forintig. Az oktatási munka tapasztalataiból Mohácsról Jár Varga elv társ né Bolyba, hogy megtarts a középfokú politikai iskolát. Minden előadásra igyekszik jól felkészülni, hogy jól ta­níthassa az iskola liallgalóit. Varga elvlársnő azonban hiába igyekszik, mert a bolyt pártalapszcrvczcleU el­hanyagolják az oktatás szervezését és néhányan jelennek csak meg a poli­tikai iskolán. De egyes vezetőségi ta­gok sem mulatnak példát a tanulás­ban Bolyban. Tátrai elvtárs 19-én azért nem ment el politikai iskolára, mert vasárnap Kisnvárádon búcsú volt és nem pihente ki a fáradalma­kat. * A Szigetvári Cipőgyárban jói folyik az oktatási munka. A DISZ fiatalok oktatása 15 fővel indult meg és le­morzsolódás nincs. Bánki elv-társnő, aki a szeminárium vezetője, gondo­san felkészül a szemináriumra és úgy fog átkozik a fiatalokkal, hogv azok szívesen járnak a foglalkozásra. * Versenden hibát követett cl * párl- vezetőség, amikor nem beszélte meg a munkál Kiss Gyula elvlárssal, akt az alapismeretek tanköréi vezetj. Leg­utóbb Kiss elvtárs elbeszélgetett min* den hallgatóval a tanulás fontosságá­ról és valamennyien ígéretet Is tet­tek arra. hogy nem maradnak el az előadásról. Ahelyett, hogy a vezetőség segítette volna Kiss elvtárs munkáját, azt mondta a hallgatóknak, hogy a foglalkozás nem lesz megtartva. Töhh figyelmet kell fordítani Versenden az oktatásra! A komlói DISZ munkájáról Két dologra szeretném felhívni a komlói DISZ-szervezetek figyel. mét_ Először a komlói járási DISZ- bizottságon tapasztalható éberség­re. Csütörtökön a járási oktatási fe­lelőssel elmentünk az allárój DISZ szervezet taggyűlését ellenőrizni. Visszafelé bementünk a járási bi­zottságra, ahol akkor már senki sem tartózkodott. azonban az ösz- szes fiókok, szekrényajtók, nyit­va voltak és az íróasztalon a leg­nagyobb rendetlenség uralkodott, határozatok hevertek rajta. Nem tudom, hogy a járási DISZ- bizottság titkára, hogy értelmezi az éberséget? 1951 augusztusában kerültem Szabolcsról, a komlót Kossuth-ak- nára. Azt gondoltam, hogy itt egy jólműkpdő DISZ.szervezetet logok találni, de ehelyett az el’enkező- jét tapasztaltam. Dl SZ.gy ülést egyáltalán nem tartottak, Fock György, a DlSZ-titkár elvtárs, el­távolodott az ifjúságtól. Csak ak­kor láttuk, amikor valamilyen munka elvégzéséről volt szó A legénylakáson én kezdtem szervezni a7 iliket. De jó munkát nem tudtam végezni, mert Fock elvtárs nem támogatott, csak ki­adta a feladatokat, de annak vég. rehajlúsában nem segített. Közben október elsején elmentem három­hetes DISZ.iskolára. Ez idő alatt Fock elvtárs elhanyagolta a le­gényszálláson lakó liatalokat. Mi­kor visszakerültem az iskoláról, akkor ő ment el és így vem volt titkára az üzemnek. Néhány nap múlva aztán Illés elvtárs lett a DlSZ-titkár és ö még nem volt olyan gyakorlott, ezért többen se­gítettünk neki. Illés elvtárs már az első nap foglalkozott azzal a gondo’attal, hogy lemond. En azt kérdeztem tő­le: „illés elvtárs, miért akarsz le­mondani? Itt vagyunk mi és segí­tünk neked.1' — „Nehéz nekem a szellemi munka“ — felelte Sze­rintem éppcn ez az egyik kiinduló­pontja annak, hogy Kossuth-aknán nem működik jól a DISZ szervezet. Mert augusztus óta három titkára volt. És egyik még he sem gya­korolhatta magát, már másikat kel. lett választani. Most Schulcz Teréz elvtársnő az új titkár. Reméljük, hogy ö ke­ményebben helyim, mint elődei és fellendíti a DISZ-szcrvezet mun­káját. Nekem ezek az észrevétel- im és azt javaslom Schulcz éh­társnőnek, hogy ne szakadjon el az ifiktől, járjon rendszeresen le a bányába cs látogassa meg a munkásszállások fiataljait is. CSERFALVI LAJOS csillés Komló, Kossuth.ákna, A gabonabegyüjtésben Békés, a knliaricattegyiijtésbsn Baranya megye áll az első helyen A gabonabegyüjtésben a legutóbbi értékelés alapján a megyék rang­sora a következő: I. Békés, 2. Szolnok, 3. Csongrád, 4. Hajdu-Bihar, 5. Pest, 6. Bács-Kiskun, 7. Baranya, 8. Heves, 9. Borsod, 10. Tolna. 11. Nógrád, 12. Zala 13. Fejér, II. Vas, 15. Szabolcs, 16. Győr, 17. Komárom, 18. Veszprém, 19. Somogy. A kukoricabegyiijtési verseny állása a következő: 1. Baranya 103.9, 2. Békés 102.G, 3. Pest 91.8, 4. Fejér 90.7, 5. Hajdu- Bihar 90.3, 6. Vas 88.2, 7. Veszprém 88.1, 8. Somogy 86.8, 9, Csongrád 82.8, 10. Tolna 79.5, 11. Bács-Kiskun 78.2, 12. Szabolcs 77.4, 13. Heves 74.7, 14. Győr 73.4, 15. Komárom 73.1, 16. Borsod 72.1, 17. Zala 68.7, is! Szolnok 68.1, 19. Nógrád 65.9 száza* lék. A burgonyabcgvüjtésben Is Bara­nya megye vezet 107.7 százalékos teljesítésével. Tolna megtartotta a harmadik, Gvőr- Sopron pedig az ötödik. helyet. Sza­bolcs sem javított burgonya begyűjtési munkáján, továbbra is a nyolcadik helyen áll. Somogy megye a Í6. Hely­ről a 17. helyre csúszott vissza. A haroinfibegyüjtcs terén a me­gyék rangsora a következő: 1. Szolnok, 2. Békés, 3. Vas, 4. Tol­na, 5. Győr, 6. Pest, 7. Komárom, 8. Csongrád, 9. Baranya, 10. Heves, 11. Hajdú, 12. Nógrád, 13. Zala, 14. Veszprém, 15. Bács-Kiskun, 16 Bor­sod, 17. Somogy, 18. Fejér, 19. Sza­bolcs. Sokkal jobb munkával kell harcolnunk az elnyomott országok dolgozóinak szabadságáért Legutóbbi levelemben újból bírálatot gyakoroltam a szakszervezeti aktívák felé és azt tapasztaltam, hogy a többszöri bírálat nyomán meg­javult a munka, A szakszervezeti aktívák azóta látogatják otthonunkat, és előadásokat tartanak, amelyek nagyon tanulságosak. Azonkívül az új. hegyi és szabolcsi kultúrgárdák szórakoztatnak bennünket. Azonban Vertiko civtársná! -még mindig van javítani való. Vertike elvtárs még nem értette meg teljesen, hogv a legényötthoni dolgozóknak menyire szükségük van a pártoktatásra. Nagyon jó lenne, ha mielőbb se­gítségükre lenne és gondoskodnának a legényotthoni dolgozók oktatásá­ról. Multitéteti az otthonvezető elvtárs, egvik nap azzal jött hozzám, ho^T engem is-meghívtak vasárnap Pécsre a' SZOT-ba. ismerkedési estre, ahol 70 legényotthoni dolgozó lesz és néhány üzemi sztahanovista. Alig vár­tam, hogy eljöjjön a vasárnap. Már előre elképzeltem, hogv milyen őröm lesz szamomra, amikor személyesen beszélgethetek az üzemi sztijhánovte. fákkal Végre eljött a vasárnap. Reggel, szokás szerint első dolgom volt, hogv átolvassam az újságot. Elsők között olvastam cl az Országos RAkf- tanáes ülésének határozatát. Mindjárt a Koreában, Vietnamban és Egyin. tómban szenvedő dolgozó népre gondoltam. Mennyi fájdalmat és Szen­vedést kel] átélni nekik az imperialisták aljas gaztettei miatt. Hősiesen harcolnak, küzdenek a 6aját és a mi jövőnkért is. Itt van Jugoszlávia közvetlen-ki! zolíinkben é« milyen mérhetetlen nvo. mórban él, a jugoszláv dolgozó nép. Menyi különbség van a magyar to jugoszláv dolgozók élete között. Kukorica kenyéren élnék, de abból te szűkösen jut. Ezt írják az ott élő dolgozók. Előttem ott volt az asztalon a fehér kenyér, amely azt bizonyította, hogy nálunk épp az ellenkezője áll fenn Este két bőrgyári sztahánovistúval ismerkedtem meg. Sokat, beszéqe»- tUttk és nagyon sokat tanultain tőlük. Mikor visszatértem a legényotthon­ba, Koreáról, Vietnámról, Egyiptomról és Jugoszláviáról beszéltünk Az­tán arról, hogy nekünk, bányász dolgozóknak, az ipari munkásokkal és a dolgozó parasztokkal összefogva meg fokozottabban, erősebb elszántsággal sokkal jobb munkával kell harcolnunk az elnyomott országok dolgozói­nak szabadságáért is. Méter János csitté' István-akna

Next

/
Thumbnails
Contents