Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-24 / 274. szám

DUNÁNTÚLI i; VlLÁQ PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK*. Á MAI SZÁMBAN: A szovjet kormány jegyzéke közép- és közelkeleti áll­mokhoz. (2, o.) — A nemzetközi békeharc hírei. (2. o.) — Az amerikaiak háborús építkezései Jugoszláviában. (2. o i — A Lakatosipari Vá'Mat újjáválasztott pártvezetősége segíti a dolgozók harcát az évi terv túlteljesítéséért. (3. o.) — Ez történt Bezedeken a2 elmúlt egy év alatt. (3. o.) *— Menetgyakorlaton. (3. o.) — A járási kultúrversenyek elé. (4. o.) VIII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM AHA Sü FILLER ‘ SZOMBAT, 1951 NOVEMBEB 24 Egy Évvel a szénbányászat fejlesztésétől szóló határozat megjelenése után Egy évvel ezelőtt úgy zsongtak a bányatelepek, mint a méhkas. A lakóházakban, lent a bányákban és úgyszólván minden területen a párt és a kormány megjelent ha. tározatáról folyt a beszéd. A pécs- bányatelepi bányászok táviratot küldtek Rákosi elvtársnak: „Hálá­ból megígérjük, hogy a jövőben még rohamosabban fokozzuk ferme. lésünket, hogy ezen keresztül is erősítsük azt a hatalmas béketá­bort, amelyet a nagy Szovjetunió és Sztálin elvtárs vezetA komlói bánya dolgozói a határozat megje. lenésének napján elhatározták, » hogy többet termelnek. A szavakat * tett követte és a komlói, a pécsbá- nyatelepi bányászok több szén ki­termelésével köszönték meg már másnap a párt és a kormány sze­rető gondoskodását. Szilágyi Ernő főaknász egy évvé1- ezelőtt a kö­vetkezőket mondta: ,’Ez a határo. zat soha nem látott fejlődést biz­tosít a magyar bányaiparnak, ezen belül Komlónak is, amelynek fej­lesztésével külön is foglalkozik a határozat. Megnöveli a határozata műszaki értelmiség felelősségérzetét és -kezdeményezését is.” Felismerték megyénk bányászai, műszaki vezetői már az első na­pokban a határozat jelentőségét, amely világosan megmutatta, hogy dolgozó népünk csak akkor tudja végrehajtani a szocializmust építő ötéves tervet, ha ebben a munká­ban az első sorokban küzdenek a bányászok. Az ötéves terv szénter. melési előirányzata 1954.-re eredeti­leg 18 és félmillió tonna szén ter­melését írta elő, az ipar fejlődésé­nek meggyorsulása azonban 27 és félmillió tonna szenet követelt meg a bányászattól, vagyis ameny- nyit a felemelt ötéves terv előír. A határozat, amely a szénbányá­szat fejlesztéséről megjelent, a kö­vetelmények mellett előirányozta a jutalmat is azon bányászoknak, akik az ötéves terv célkitűzéseiért az első sorokban harcolnak. Kife­jezésre juttatta a határozat, hogy pártunk és kormányunk milyen nagyra becsüli a bányászok mun­káját és tiszteli a bányászok múlt­beli harcát, amikor hűség- és telje. g sítményjutalmat, ingyen ruhát és * bakancsot és különböző juttatáso­kat adott a bányászoknak, amikor kimondta, hogy minden év szeptem. bérének első vasárnapja a bányá­szok napja. Amit a párt és a kormány hatá­rozata ígért a bányászoknak, az mindannyiszor meg is valósult. Komlón azóta már büszkén emelke­dik a magasba az új akna és kö­rülötte épül a többi, Kökönyösön a tavalyinál sokkal több bányász­ház hirdeti a bányászokról való gondoskodást, új csillék, új gépek, milliós beruházások történtek, ame­lyek mind a bányász munkáját te. szik könnyebbé, életét szebbé. Egy év elteltével elmondhatjuk, hogy megyénk bányászai — a komlóiak kivételével — eddig tel­jesítették a terv rájukeső felada­tát és különösen a MESZHART. bányászok azok, akik felemelt fő­vel, büszkén mondhatják, hogy a széntermelés területén eddig nem maradtak adósai a dolgozó népnek. Megyénk bányáinak eredményét a komlói bányaüzem rontja le, mely már hosszú hónapok óta nem telje­síti tervét, mert Komlón igen so­kan nem értették meg a határozat feladatait, nem harcolnak a hatá­rozat célkitűzéseinek maradéktalan végrehajtásáért. Különösen a mű­szaki vezetőknek van komoly fel­adata Komlón, hisz a határozat is kimondja: „A műszaki irányításnak az eddiginél több kezdeményezés lehetőségét kell biztosítani és első­rangú feladatává a munka jobb megszervezését, a munkamódszerek rendszeres fejlesztését kell tenni.” Azt mondja a határozat, hogy a műszaki vezetés legyen valóságos gazdája a bányának, kezdeményez­zen, szervezzen új módon, félre­dobva a régi, maradíságot, felka­rolva az újat, a több termelést eredményező módszereket. A hatá. rozat még azt is mondja: „Fordít, son különös gondot az új munka- módszerek (pl. frontfejtési rend­szer, szalagszállítás, stb.) elterjesz­tésére, a szovjet szénbányászat ta. pasztalatainak széleskörű felhasz­nálására, a meglévő gépek jobb kihasználására.” Ezen a területen a meglévő eredmények mellett azt látjuk, hogy a magasabb termelést eredményező ciklusos fejtési mód­szer még igen kismértékben van alkalmazva bányáinkban és még mindig „mutatóba" találunk egy- egy aknán agy, esetleg két fejtést, amely a szovjet módszer szerint dolgozik. Ez azt bizonyítja, hogy még nem mélyült el eléggé a mű­szaki vezetőkben az újra való tö­rekvés, még nem harcolnak elég következetesen a régi, a maradi módszerek ellen. A határozat a bányászok legfon. tosabb kötelességének szabta meg, hogy dolgozzanak öntudatos mun­kásokhoz híven, szocialista fegye­lemmel használják ki a munkaidő 480 percét. Ma még ezen a téren fl alig beszélhetünk eredményekről, mert megyénk bányáiban ma is jó­•>i a 480 perc alatt van az egy bányászra eső napi termelőmunka ;deje. De az igazolatlan hiányzá­sok is nagyban gátolják még a terv teljesítését, túlteljesítését és Kom. lón a legnagyobb akadály a terv teljesítésében az igazolatlan mu­lasztások — bár lassan csökkenő, — de még mindig magas száma. Most, amikor ünnepeljük a párt és kormány határozatát a szénter­melés fejlesztéséről és számot ve­tünk az eddigi munkával fogadjuk meg, hogy az eddiginél jobban, cél­tudatosabban küzdünk a határozat pontjainak végrehajtásáért, azok. nak a hiányosságoknak a kijavítá. sáért, amelyek akadályozzák a fej­lődést, amelyek kisebbé teszik eredményeinket. Ezen az úton in­dultak el bányászaink a tatabányai bányászértekezlet és Rákosi elvtárs útmutatása után és ennek eredmé­nye az, hogy a pécsbányatelepi bányászok és a többi aknák bánya, szai a határozat egyéves évfordu­lójának ünnepére indított mozga­lommal harcolnak az évi terv idő- előtti teljesítéséért. Erre minden lehetőség megvan és a további győ. zelmekhez „Jószerencsét" kívá­nunk. Január elsejétől magasabb táppénzt kapnak a két éve egyhelyben dolgozók A mlnlszlcrtnnsics 1951 évi január 8-i rendeleté értelmében azok a dol­gozók, akik az 1950 évi január hó 1. napját kővetően ugyanannál az állami vállalatnál, hivatalnál, vagy Intézetnél két évet meghaladó Időt töl­tenek, megbetegedés esetén nem az egyébként járó G5 százalékos, hanem a tényleges keresetük 75 százalékával egyenlő, magasabb táppénzt kapják. Az előírt kétéves batáridő 1952 január l-ével lelik le, tehát ettől az Időponttól mindazok a dolgozók, akik legalább két éve ugyanannál az ál­lami vállalatnál (hivatalnál,Intézőinél) dolgoznak, már a magasabb táppénz­ben részesülnek. A magasabb táppénz azokat a dolgozókat Is megilleti, akik *' két év lartnmn alatt hivatalos áthelyezés alapján kerültek át más vállalathoz (hivatalhoz, slb.). VERSENYBEN AZ ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT A komlói kőművesek vállalták: december 21-re Sztálin elvtárs születésnapjára 84 lakást átadnak rendeltetésének Komlón, a kökönyösi hegytetőn az új város utcái épülnek. Az építkezés dolgozói Rákosi elvtárshoz írt leve­lükben fogadalmat tettek, hogy no­vember 30-ra a 12-es, 13-as, 21-es, 22-es háromszekciós házak kőműves­munkái; befejezik. A munkák eddigi előrehaladása azt bizonyítja, bogy ez az ígéret száz százalékban teljesül, sőt a 12-es és 13-as számú házak min­den szakipari munkáját befejezik és ide már 84 bányászcsalád november 3tbän beköltözhet. A másik nyolcvannégy lakás a felajánlás szerint december 20- ára. Sztálin elvtárs születésnapja előtt beköltözhető. A kökönyösi ÜB-titkár, Horváth Márk elvtárs és a szakszervezeti bi- zai’.iniak jót tudatosították annak je­lentőségét, hogy Rákosi elv.ársnak let* ígéret teljesítése becsületbeli köteles­ség. A határidők előrehozásáért és az évi terv túlteljesítéséért folytatott harcban kiváló eredmények születtek A burkoló munkások törtek az élre. Gadó László 250. Kozári Ferenc és Sípos János 200 százalékos állagtelje- süésse! dolgoznak. A még jobb munkát hátráltatja az. hogy az épületeken dolgozó különbö­ző vállalatok nem jól hangolták össze a munkájukat. A Komlói Elemgyftríó Vállalat jóformán műszaki irányítás nélkül hagyta a parkettázó munkáso­kat. A komlói Épületszerelő Vállalat pedig a 21-cs, 22-es számú házaknál, akkor véset és farag, amikor már a harmadik meszelés is megtörtént. Az ilyen fejetlen munka kerékkötője a jobb eredményeknek. Nagyjelentőségű az eredeti felaján­lásban még nem szereplő kezdemé­nyezés. bogy a 31-es számú kétszek- dós, 24 lakásos házon, melyet de­Tavalv. novemberben nagy örömmel hallgattuk szeretett Rákosi elvtársunk szavait, amikor a mi életünkkel fog­lalkozott. Rákosi elvtárs beszédéi kö­vette a minisztertanács határoznia, amely november 22-én jelent meg. Örömmpl elmondhatjuk, hogy a mi­nisztertanács határozata szóról-szóra megvalósult, azóta kaptunk már hű­ségjutalmat) megkaptuk a munkaru­hát, bakancsot, börsapkát. s’b. Ennek a nagy jelentőségét átérezve, köszöne­tét mondunk a nekünk adott juttatá­sokért. Úgy akarjuk meghálálni a comber elsején kezdenek építeni, A pártsaj'ó bírálata Után csak Makszimenko-módszerrcl vég­zik a falazásokat.. A Csclényi-brigád vállalkozott erre » szép feladatra és Hohmann Mátyás építésvezető ígéretet telt, hogy a jó sz'abánovista munka minden műszaki feltételét biztosítja. Ez a kezdemé­nyezés első lépése annak, hogy Kom­lón ismét feléledjen a nagy sikereke* elért és Kossuth-díjasokat nevelt moz­galom, az élenjáró szovjet munka- módszerek széleskörű alkalmazása. (Szántó) párt és a kormány szerető gondosko­dását rólunk, hogy széntermelésünket felemeljük és november 26-ra úgy látjuk el fával a fejtésünket, hogy a biztonságunk meg legyen, mert az át­lagos 150—160 csille napi termelé­sünk-helyett ezen a napon 250 csillé­vel akarunk kitermelni Puskás Ká­rollyal és Tarai Lajossal. Ezt az egész csapatom nevében vállalom. Szabadság! Benkő .János (2) csapatvezető-vájár, István-akna. November 26-án 250 csiliével akarunk termelni Üzemeink dolgozói készülnek december íSB méltó megünneplésére A JSopiana - Gépgyáf. dolgozó i lelki'—, sen készülnek Sztálin elvtárs szüle­tésnapjának 72. évtordulójára. A vállalások közül kiemelkedik Barna János öntő íelajánlása, aki vál­lalta, hogy december 21-re teljesíteni fogja jövő évi május 15-i tervét. Exner András esztergályos vállalta hogy december 21-re befejezi Q jövő évi márciusi tervét és Biró és Berta munkatársainak átadja munkamódsze­rét, hogy azok átlagszázaléka decem­ber 21-ig legalább 10 százalékot emel­kedjen. Versenyre hívta Exner And­rás az üzem esztergályosait a selejt- mentes munkára, anyag- és szerszám- takarékosságra és a szerszámgépek szocialista megőrzésére. > * A bőrgyári blankos műhelv dolgo­zói. r.AroEveís’ynvfű késTöIndt dmem­ber -t-e méltó megünnébkésért: KiSg Géza kézitaszító versenyre hívta Kür_ tös József kézita-szítót. A verseny kez­detekor 63 százalék volt a teljesít­ményük, ami a versenyben mindket­tőjüknek 133 százalékra emelkedett. A boxosműhelyben dolgozó Sutyor János 99.2 százalékos selejtmentes munkát ajánlott fel, amit már részben teljesített is. A Porceílángyátbcn Mucsl tmr« á&üaiogh into .kqtoitgosok vállalták, "nog y set ejt jüket két százalékra csök­kentik. Vállalásukat 120 százalékos teljesítmény mellett máris teljesítet­ték. Deák János edénykorongos vállalta, hogy december 21-re teljes sdejt- mentes munkával fog dolgozni. Deák János a seh/tjéi eddiq 0.0 százalékra csökkentette le amit gondosabb mim_ kójával tudott elérni. A sátorhelyi dolgozók vállalásai A sátorhelyi állami gazdaság leg­utóbbi értekezletén a brigádok és mű­helyek dolgozói felajánlásokat tettek december 21-ére. fi burpnyabegyiijléslien elért jó eretfményeinkhúz még néiiány járásunk nem járult Irozzá Megyénk a burgonyabegyüjtésben első a többi megyékkel vívott verseny­ben, 103.6 százalékával. De ez az ered­mény nem jelenti azt, hogy megáll­hatunk, mivel az elsőségünk megtar­tása biztosítva van. Még nincs bizto­sítva, hiszen csak néhány járásunk teljesítette, vagy túlteljesítette köte­lezettségét. Legjobb eredményt ért el a burgonyabegyüjtésben a komlói já­rás 208.9, sásdi járás 138.8, pécsvá- radi 129.8, villányi 120.5 százalékával. E négy járás teljesítene túl kötele­zettségét és járult hozzá legjobban megyénk jó eredményéhez. De be kell hozniok még a lemaradást, az állami fegyelem, a törvény be'artásával a pé­csi, sellyei, mohácsi, siklósi és sziget­vári járásoknak, mely járások egyike sem érte el még a száz százalékot és utolsó helyen van 80 százalékával a szigetvári járás. Ezekben a járásokban kövessék az élenjárók példáját. A villányi járásban Ivándárda és Beze- dek községek versenyben végezték a begyűjtést. A versenyben most Beze- dek község vezet. Tervét 130 száza lékra teljesítette. Eredményüket a pártszervezel segítségével érték el. Rendszeres népnevelő-értekezleteket tartanak, ahol megvitatják az eredmé­nyeket, hiányosságokat. A tanáccsal jó kapcsola'ot tartanak fenn, a ta­nácselnök. Marczi Antal példát mutat és versenyben van Kontár Géza ügy­vezetővel. Példájukat követi 9 többi dolgozó paraszt is. Rendszeresen érte­síti a két község egymást az eredmé nyéről, (gy már az. ivándárdaiak is a 120 százaléknál tartanak. A háromnapos kocsi forduló megvalósulását technikai újításokkal is igyekeznek előmozdítani a pécsi vasűtigazgatóság dolgozói. Országos jelentőségű az az újítás, amelyet Fonó Mátyás mozdonyfelvi­gyázó dolgozott ki. Eddig nehéz és néha harminc, sőt ötven perces mun­kát is jelentett a salak kitakarítása a mozdonyok tűzszekrényéből. Fonó Mátyás újrendszerű rácsokat szerelt a mozdony tűzszekrényébe, amelyek — kiálló csapjukra illeszthető lyukas rúd segítségével —- mozgathatók és széltörik az összeült salakot. Az új szerkezettel öt perc alatt ki lehel tisztogatni a kazánt s így tizedére csökken a fütő fárasztó munkája Másik jelentősége Fonó újftájánr.k, hogy az új szerkezei beszerelése után a legrosszabb minőségű hazai szenet is fel lehel használni a mozdonyok fű'ésére, meri az új rácsniegoidas tökéletes égési biztosít. Az új tűzrácsot először v 411. so­rozatú mozdonytípuson próbálták ki. de a 424-es és a 302-as típusokon is bevált, úgyhogy azóta országos be­vezetését is elrendelték. A mozdonyok átszerelése fokozatosan történik ak­kor, amikor főjavításra a főműhelybe kerülnek. Ennek ellenére már több mozdony fut ilyen tűzráecsal, és segt' elérni,, sőt túl is szárnyalni a kocsi­fordulónak három napra való lecsök­kentését. A Dózsa fogatos brigád a tervezett 135 hold helyett 200 hold föld trágyá­zását, a szekerek legnagyobbfokú kar­bantartását és az istállók tisztántartá­sát vállalta, a megtakarítás 8.580 fo­rint. A lakatosműhely dolgozói 3 db műtrágyaszóró kijavítását vállalták, 380 forint megtakarítással. Az asztalosbrigád az irodák és a kultúrterem részére 8 darab íróasz. tak és 3 darab nagyobb asztalt fog készíteni és ezzel 816 forint megtaka­rítást érnek el. A bognárműhely dol­gozói egy darab új traktorhoz való üzemanyagkocsit készítenek el, meg­takarításuk 318.40 forint. A kovács- műhely dolgozói Is ugyancsak 518 40 forint megtakarítással egy darab igas- kocsi vasalását végzik el, A tehenészbrigád dolgozói fejőst átlagukat 10.5 literrel emelik. « ezál­tal 1.173 forint értéktöbbletet érnek el. t% vizsdki és ujlstállói növendék- állat gondozói vállalták az állatok, » takarmánykamrn és a? istálló teljes tisztántartásét Végül Szalai János a gyaootos brigádok nevében mond. ta e hogy társadalmi munkások se­gítségévet a még kint lévő gyapotot leszedik és minden brigád kötelezi magát arra hogy egy munkanapot sem fog elmulasztani. Ezeket a felaiánMsokat lelkesen tették a dolgozók és megígérték, hogy vállalásaikat december 21-re, igérri tűkhöz híve,, teljesítik is. il nyugdij’rcndetet életbetéptelésívsl egyidejűleg megszűnik s dolgozók 1 százalékos öregségi járulékfizetési kö­telezettsége. A minisztertanács, felba- talmar.tr. n pénzügyminiszteri, hogy 1952 ev| január hó t. napjától kez­dődően 1 százalékos keresli adót ve- zessen be, amelyet a munkaviszony-' ban álló dolgozók és a kisipari tér melűszövetkezelck tagjai fizetnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents