Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-23 / 273. szám

NAPLÓ 3 mi NOVEMBEB 23 PjRT ÉS PÁRTÉPHÉS * A monyoródi pártszervezet segíti a dolgozók jó munkáját Ä monyoródi délszláv és német­ajkú dolgozó parasztok szorgalmas munkával harcolnak az évi terv te.- jesftiéséért. Az őszi vetést 100 száza­lékra elvégezték. Voltak olyan egyé­nileg dolgozó parasztok, mint Razsics Pál, aki családjával már október huszonkettedikére elvégezte az őszi vetést. Most az őszi mélyszántás gyors elvégzéséért harcolnak úgy a I li­as t&zes tagjai, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A felajánlásuk szerint november hti- szonnyoicadikára be is fejezik a mun­kákat. A község dolgozói szeretik 3 pártot. Nemcsak hogy követik a párt irány­mutatását, de segítenek is a pártszer­vezetnek. Tiillman József tanácselnök, amikor ismertette a község beadási tervét, a népnevelők felkeresték a dolgozókai és elmondták, hogy kinek mennyi az előirányzata, miért haza­fias kötelesség az előirányzat telje­sítése és nemcsak, hogy teljesítették, hanem jóval az előirányzaton felül is adtak be a terményből, mert tudfák, hogy ezzel a békét védik. Ehhez az eredményhez, nagyban hozzájárult a népnevelők példamutatása. Ivovácso- vics Jánosné, mint pártonldvüli nép­nevelő, mielőtt elment volna a dolgo­zókhoz, először maga teljesítette a kötelezettségét. De nemcsak egy nép­nevelő dolgozik igy Monyoródon. így végzi el a párt által rábízott feladatát a többi népnevelő is. Ezeket követik a dolgozók. Monyoród község dolgozóinak az eddig elért szép eredményei a pár ­szervezet eddigi jó munkáját tükrö­zik vissza. Ezeket az eredményeket akarják a dolgozók továbbfejleszteni. Ehhez az, kell, hogy ar új pártveze­tőség kijavítsa a hiányosságokat, na­gyobb segítséget adjon a munkákhoz. Az egyik igen komoly mulasztás, a dolgozók által felvetett hiányosság kijavításánál mutatkozik. Az MNDSZ tagjai arról beszélgetnek, hogy az ügyvezetőjük nem példamutató. Elég gyakran előfordul, hogy nem jár el a tszcs-be dolgozni, de amióta meg volt az új vezelőségváCasztás, még nem kérdezték meg a tag­ságtól, hogy mi akadályozza a tö- megszervezet munkáját, miben kellene segítséget nyújtani. A másik igen komoly hiányosság, hogy még nem dolgozta ki az új ve­zetőség a részletes munkatervét. Erre pedig nagy szükség van, ebből látja maga előtt az újjáválasz tott vezetőség, a tagság, hogy melyek a legdöntőbb fef.adatok. Komoly fel­adatokat állított a tagság a vezetőség elé a tag- és tagjelöltfelvétel terén. A pártszervezetben nincsenek német anyanyelvű dolgozó parasztok. Ah­hoz, hogy az elkövetkezendő nagy fel­adatokat sikeresen megoldhessék a monyoródi dolgozó parasztok, szfiksé­A minisztertanács határozata a Szabad Nép megjelenésének 10. év­fordulója emlékére minden cv február 1. napját a magyar sajtó napjává nyilvánította. A Szabad Nép szerkesztősége ebből az alkalomból 1952 február 2-ára és ges falujukban is a pártszervezet erősítése. Azokkal a becsületes dolgozókkal erősítsék a pártszervezetet, akik bebizonyították munkájukkal, hogy méltók a tagjelöltségre. Ezeket a hibákat nagyrészt látja Molnár András elvtárs, a község párt- ‘litkára is. }io»t ezeknek a hibáknak a kijavításáért indul harcba a veze­tőség és ebben a munkában kell se­gítenie a tagságnak. így dolgoznak Monyoród község dolgozói. Az őszi mnnka gyors elvég­zésében segíti őket a pártszervezet azzal is, bogy * községije traktort hozatott a tanáccsal karöítve. De se­gít abban is, hogy elmondják a nép­nevelők a dolgozóknak a jó munka- módszereket segítenek kijavítani a hibákat. így les* egyre kevesebb a azán- tatlan terület a falu határában és egyre több mélyen megszántott barázda hirdeti, hogy Monyoród köz­ség délszláv és németajkú dolgozó pa­rasztjai ezévi tervük gyors befejezésé­vel készülnek december 21-re, Sztá­lin elvtárs születésnapjára. 3-ára összehívja a magyar sajtó mun­kás- és paraszt-levelezőinek első or­szágos konferenciáját. Az első orszá­gos levelezői konferencia küldötteit a magyar sajtó munkás- és paraszt­levelezőinek megyei és budapesti ér­tekezletein választják meg. Megjelenésének 10. évtordn ója alkalmából a Szabad Hón összehívja a magyar sajló levelezőinek első országos konferenciáját LEVELEINK NYOMÁBAN Hogyan kaphatott lakást a kólák a becsületes bányászok rovására? Bokros Sándor elvtárs, lstván-ak- r-ai csillés levelei írt a szerkesztőség­ire, amelyben arra hívta lel a figyel' met., hogy Zóna István elvtárs, he­lyettes üzemvezető, kutáknak adott lakást az új meszesi bányásznegyed-- a tevét nyomán kivizsgálta a szerkesztőség az ügyet és a követke­zőket állapította meg: o Horváth Jánosnak feltűnően jól ment a dolga Dunaszekcsőn, feteza- taduldsunk után. Emeletes magtárat vásárolt, később teher-, majd sze­mélygépkocsit vett, hátaslovat szer­te,tt. kocsmát bérelt, s ő vo't Duna- s/eikcsö futurása is. Ennélfogva be csapta a dolgozó parasztokat és meg­csinálta azt, hogy finom homokkal ke. vért össze nagymennyiségű lisztet, amit aztán kölcsönadott a dolgozó pa­rasztoknak, másik részét — a nagyob­bat — pedig Pesten feketézte el. Nem került megerőltetésébe, hogy pé­csi dorbézolásai alkalmává,!, — 1946— 47-ben — olyan összegeket fizessen , előkelő helyeken", amelyért egy ki­sebb családi házat, lehetett, volna vá­sárolni. Dolgozni ritkán látták Hor váth Jánost, mert vagy Pesten vo't fefcetézni, vagy autózott, vagy pedig hátaslován járta végig nagykevélyen a falut. , Később gondolkodni kezdett és rá­jött, hogv a dunaszekcsői dolgozók elöbb.utóbb megsokaliják. hogy raj­tuk éiősködik, feladta a kocsmát, majd felesége belépett a tszcs-be, s sikerült behízelgő módon elémiök azt is, hogy az asszonyt felvegyék a helyi pártszervezet tagjelöltjei közé. Bár Horváth felesége tizcs-tág volt, mégis nem a dolgozó parasztok, a becsületes tszcs-tagok, hanem a ku- lákok voltak Horváthék legjobb ba­rátai. Amíg nz asszony álszeriíes- kédve dolgozott a. csoportban, férje azt tervezgette a község legzsírosabb kulákjaival, hogyan lehetne megbon- tani a , térmelőcsoport egységét. Hor­váth János és kulák barátjainak tér. ve nem sikerült, és Horváth barna, rosa-fj eltűnt Dunaszékeséről. 195/ májusában Horváth János új- munkásként bányamunkára jelentke­zett István-aknán. Felvették és Hor­váth János (63) hamarosan ..bebizo­nyította“, hogy jől tud dolgozni. Ál­landóan 104 százalékra teljesítette tervét a Joú-csapatnál. Zóna elvtárs szerint: nagyon jó a munkához való viszonya, csendes, rendes, szolgálat- kész ember, akire mir.dig lehet szá­mítani. Zóna István elvtárs ezt a megállapítását alá is támasztotta az­zal. hogy kitüntette Horváth Jánost, mert egy gyönyörű, kétszoba, előszo­ba, fürdőszobás lakást adott neki az új meszesi bányásznegyedben. e-Nagy volt a becsületes ' legényott­honi bányászta fsak elképedése — ír- ja Bokros Sándor elvtárs. — anji-kor Horváth megkapta Zóna elvtárstól az új lakás kulcsait. Felháborodva be­széltük egvmásközt, hogy Horváth János /63) „jó munkáján“ keresztül épült be az István-aknai becsületes bányászok soraiba, így „érdemelte" Im Zóna elvtársid' a gyönyörű bá- p-yí’sz!akást azok között a dolgozók között, akiket azelőtt, emberszámba sem vett volna. Horváth János a köz. ségből elmenekült, mióta feleségét kizárták a pártszervezetből, meg a termelőcsoportból. Idejött közénk a bányára, „jól dolqozott". érdemeket szerzett magának Zóna e'vtársnál. míg nem érte el azt a kitüntetést, hogy a becsületes, Népköztársasági Érdem­éremmel és Munkaérdemrenddel ki­tüntetett, élenjáró bányászokhoz ha­sonlóan. neki is adtak lakást." 0 Horváth János lakásügye elégedet­tével keltett azok között a dolgozók között, akik ismerték a múltját. Bok­ros Sándor elvtárs és még többen el akarták hagyni a bányamunkát, mert érezték, hogy Zóna elvtárs eljárása teljesen joglalan volt. és ebben az esetben az ellenséget támogatta. Hor­váth János telvetU. magára a „jó munkás" álarcát, és ilyen módon akart elégedetlenséget szítam azok között a becsületes bányászok között, Megyénk, az ország többi megyéjé­vel folyó versenyben, kukorica- és burgonyabegyüjtésben az első helyre került. Az eredményüket rontja azon­ban az. hogy napraforgó- és baromfi- begyűjtésben gyengén áll a megye, egyes járások, s azokon belül egyes községek tanácsainak hanyag mun­kája miatt. Sok helyen érvényesül az ellen­ség hangja azért, meri u pártszer­vezet népnevelői elhauya «alják a felvilágosító munkál és nem tudatosítják a dolgozó parasz­tokban a begyűjtés gyors teljesítésé­nek jelentőségéi. így van ez Cserkü- ton és Helvehelyen is, ahol még csak 28 százalékban leitek eleget a barom­fi-begyűjtési terv teljesítésének. Bár a két község a hálulkullogók közö'l van a baromfi beadásban, mégis van­nak itt olyan dolgozó parasztok, akik már régen teljesítették kötelezettsé­güket. Ezeknek a dolgozóknak a pél­dáját kell azok elé állítani, akik a akik derekasan megállják helyüket a termelésben és pártunk. Rákosi elv­társunk bizalmát élvezik. ,,Foglalkoztunk többen azzal n gon­dolattal, hogy itthagyjuk a hányát“ — írja Bokros elvtárs levelének más részében —, de idejében rájöttem én ts arra, helytelen volna, ha elmen, nénk, mert Rákosi elvtárs nem ezt várja a becsületes bányamunkások­tól. hanem azt, hogy harcoljanak a közéjük jurakodó ellenség ellen, aka­dályozzák meg az ellenség előrejutá­sát és aknamunkáját a dolgozók kö­zölt. Ha én akkor leszámolok, e'ér- tem volna Horváth János és az egész ellenséges tábor álmát-vágyát, egy olyan dolgozóval kevesebb lett volna István-aknán, aki a. pártszervezet se­gítségével bátran akar harcolni a hibák és mindenféle ellenséges meg­nyilvánulás ellen." Megköszönjük Bokros Sándo-r elv­társ levelét, amellyel olyan hibára hívta fel a figyelmet, amelynek kija­vítása nem tűr egy perc halasztást sem. Zóna István elvtársnak nem sza­bad megalkuvó módon meghátrálnia, mert Horváth János esetében arról va.Ti szó, hogv ellenséggel állunk szemben, akit a legrövidebb időn be­lül el kell távolítani a „kitüntetés­ként" kapott bányászlakásból. A be­csületes bányászok tömege nem tűr­heti meg hogy az olyan emberek, mint Horváth János, velük egyenlő előnyö­ké* élvezzenek! Harsányi Mária község lemaradásának okozói. Drávacsepely község érte el eddig baromflbegyüjtésben |s a legjobb eredményt, mert 129.8 százalékra állanak. Jók még: Egyházasharaszti 125, Sá­rok 109. Szágy 108, Borjád 107. Ud­var 99.8 és Ivándárda 99.2 százalékos teljesítésükkel. Tojásbegyiljtésben élenjáró közsé­gek: Egvházasharaszti 260. Drávacse- pely 232, Borjád 223, Bólv 180, Er­dősmárok 180, Somberek 145, Sárok 141.9, Ivándárda 121.9, Szágy 120, Kis- lippó 118. Kistamási 115, Udvar 110, Drávaszerdahely 100, Barátur 106. Magyarherlelend 101, Baranyajenő 101 és Maly 101 százalékos teljesíté­sükkel. A tojásbegyiijtcst hátráltatják: TIegyhálniaróc 21. Somogyapáti 35. Pécsdevecser 39, Ag 43, Cserkút 52. Tekeres 56, He'.rvéhely 56 százalékos teljesítésükkel. A tojás- és baromíibegyüjtés eredményei Sztaiákovics Márk győzött a vetési versenyben és most első akar lenni a mélyszántásban is A sraeme’yi délszláv dolgozó pa­rasztok már október 24-én végeztek az őszi vetéssel. A tszcs területével együtt majdnem 300 hold földön vé. gezték el a vetést határidő előtt, hogy a jövöévi aratáskor bőséges termést takarítsanak be. A vetés megkezdése előtt, tanácsülést hívtak öseze: — Mi szabad országban élünk és kötélességünk, hogy jó munkánkkal segítsük a Jugoszláviában sínylődő dolgozóknak azt a harcát, amit eí_ nyomóik ellen — Tito ellen — foly­tatnak — mondta Blasűíovics Mátyás ta-n-ácselmökhetyettes ezen a gyűlésen. A gyűlés résztvevői meg is fogadták, hogy együtt harcolnak a jugoszláv dolgozókkal: az ősziek ©vetését ha­táridő előtt befejezik. Versenyre hív­ták ki egymást a vetés gyors elvég­zésére. Elsőnek Szfajákovics Márk tízhol­das dolgozó paraszt eme'Jked tt szóra és így vélekedett: — Nekem is tíz hold földem van és két lovam, ugyanúgy, mint Miáto- vics Mihály párttitlíár elvtársnak is. Kihívom őt párosversenyre. Vállalóin, hogy az őszi vetést október 20-ra be­fejezem és a mélyszántást november 30-ra végzem el. Ettől kezdve figyelték egymás mun­káját. Szomszédok egymással. így reggel az volt az első hogy megnéz­zék: a szomszéd milyen munkához akar fogni mit rakott fel a kocsira. A vetési versenyben Sztajákovics Márk győzött mert ahogy vállalta is, október 20-ra már földbe tette a ma­got, Miátovics Mihály pedig október 24-re vetett el. Most a mélyszántásban sem akar >maradn>i. „Elsőnek végzek a falu­ban a mélyszántással" — mondta. Ez pedig nem könnyű dolog, mert Kele­men György, mint a legjobb dűlöfele- lös, — jól megfogta a munkavégé:, hogy ő 'egyen az első. No. meg Ná. li Mihály, aki a „Zal>os“-dűlő felelő­se, keményen küzd az elsőbbségért. — Hiszen, ha lemaradnék, hogyan maradhatnék továbbra is dűlőfelelós. Nem mernék szólni — megbírálni senkit és nagv szégyen lenne, hogy éppen a dűlófe’elós nem mutat pél­dát — mondta Kelemen György a nácsirodában. Mert vannak ám a községben ha­nyagok is, mint Jozipovics János, aki még a kukoricaszárat sem takarította be. Meg hát a tanácselnök helyettes­nek, Blaskovics Mátyás elvtársiak is kint van még a kukoricaszár vágat, lan, pedig neki kellene jó példával ©löljárni! így nem mondhatja egy dolgozó parasztnak sem: Miért nem kezded már el a kukoricaszár vágá­sát? Nem nézhet szembe a becsületes délszláv dolgozó parasztokkal, hiszen ő maga hátráltatja a falut, pedig ne­ki kellene példát mutatni, példamuta­tásán keresztül lelkesíteni minden dolgozót a terv teljesítésére A komlói járási DISZ-bizoítság a vezetés helytelen módszereit al. kalmazza, a komlói DISZ-szerv ezc- lek nem kapnak elég segítséget a járástól, de sokszor még a megyei DISZ-bizottságtól sem. Az elmúlt hét keddjén például a DISZ me- gyebizoltság értesítette a komlói tröszt helyettes DISZ-titkár át, hogy a hét végéig három fiatalt kell je­lölnie öthetes iskolára, akik 19-én már indulnának is. Csütörtökön már ötöt kértek, szombaton dél­ben pedig Molnár elvtársnő lele-t fonóit, hogy hétfőn hét fiatal in­duljon a Tröszttől iskolára. A megbízóleveleket a járási DlSZ.bizottságon kellett volna ki- á'Htaní és a titkárnak. Mező Klára elvtársnőnek aláírni ö azt mond­ta, hogy majd délután. Fél három­kor Ismét megjelent a tröszt he­lyettes DISZ-titkára. de ekkor már mindenki sietett haza, Mező elv­társnő is igyekézett haza Meké- nyésre és a feladatot áthárította Kalányos György oktatási felelős­re, de ő szintén sietett és azt mondta. hogy majd másnap meg­írja a megbízóleveleket Bikaion, gyapotszedés közben. A tröszt he­lyettes DISZ-titkára ide is utána ment. de itt Kalányos elvtárs már úgy vélekedett, hogy majd héttőn Komlón megcsinálja Q meg bízóle­veleket. Végül vasárnap éjjel egy órakor készítette el, akinek nem is lett volna feladata. Ez a „hej ráérünk mi arra még" szettem mindennapos a járási DISZ bizottság munkájában. 20-án reg­geltől délig nem készített el Me­ző Klára és Fazekas Júlia elv/árs- nö egy gépelt oldalnyi munkál amire vártak a helyszínen, mert magánleveleket o'vasgolak. egy­más cipőit nézegették és magán- beszélgetéseket folytattak. Ugyanakkor nem ilyen türelme­sek az alsóbb szervezetekkel szem­ben. a közelmúltban felhívták te­lefonon a tröszt DISZ-bizottságái és 10 percen belül kértek je]entést kilenc üzem versenyhelyzetéröl és az ifik létszámáról. Ezek után már nem is csodála­tos, hogv július óta nem járt sen­ki a járási DISZ-bizottságtól a Komlói Magasépítési Vállalat köz­ponti DISZ-szervézeténél. nem el­lenőrzik sem az oktatás munkáját, sem a többi munkákat. Az igaz, hogy ha a vállalat DISZ-titkára belátogat a járási DISZ-hez, akkor Mező elvtársnő megkérdezi: „Ml van?“ Mi van a komlói járási DlSZ-el? Ennek megállapítása és a hibák ki­küszöbölése a DISZ megyebízott, ság feladata. Nem is nehéz felada­ta. mert támaszkodhat a komlói DISZ-tagok alulról jövő bírálatára. (SZÁNTÓ) Deák József művezető a terv teljesítéséért. A marógépbe, nmeivel egy átképzés leány ke­zel, fokozol: gonddal igazítja bele az öntvényt Deák József, a pécsi So- piana Gépgyár eszterga- műhelyének vezetője. Minden mozdulatát, ami: tesz a gépen, megma­gyarázza a figyelmesen hallgató tanítványának. Alig igazította el a ké sziiíö fogaskerék mara­tására a gépel, már hív­ják a hatalmas műhely másür rész.ébe, Deák Jö- zser türelmetlen. Eu:ó pillantással visszanéz a gépre, amelyet elindított, s szeretette! hallgatja már az új panaszt, új kí­vánságot. egyet-kettőt iga zít valamelyik kerekén, s néhány rövid szóval el­mondja, mi volt a hiba, hogyan lehet máskor el­kerülni. aztán tovább­megy. Minden perce a mun­káé. Harminc ember van a keze alat*., köztük hét- nvolc álképzös, akiknek különösen fejleszteni kell a tudásá!, mind e’mé- Ictbcn, mind gyakorlat­ban. Deák József ezt legfőbb kötelességének is tartja. Most, hogy a mi­nisztertanács határozata megszüntette azt a furcsa helyzetet, hogv bár nagy felelősség van a vállán mégis kevesebb volt a fizetése, mini az átlag szakmunkásnak. még több időt fordít arra: mi­nél előbb tökéletes szak­emberekké fej’ödjenek a fiatalok. Mer! minél job ban dolgoznak ezek is. annál kevesebb le«z a műhelyben a fennakadás, emelkedik ezzel is a ter­melés. Azért megjegyzi mindegyik — különösen a kezére bízott* átképzés — hibáját s arra törek­szik, hogy legelőször et* tői szabadítsa meg, s úgy vigye fokozatosan előre a fejlődés útján. „Három­szor ugyanazt a rtibá! nem szabad senkinek sem elkövetnie" és ezért ál­landóan figyelemmel kí­séri, hogyan alkalmaz­zák egy-egy munkadara­bon a tőle hallott taní­tást, nyomban kijavítja a helytelen fogást, s a fiatalok keze már bizto­sabban fog a gépen, nincs állás, egyenletes munka van. Mintha nem is elektro­mos áram, hanem DeဠJózsef művezető ener­giája hajlana, olyan egyenletesen dolgoznak az cszlergaműhely gépei a Sopiában. Meg is van a közös munka eredmé­nye: a miihely havi ter­vé' legutóbb 164.6 száza­lékra teljesítette. December 10-én kezdődik a téli könyvvásár A tanulni, művelődni és szórakozni vágyó dolgozók érdeklődésének ki­elégítésére. az olvasómozgalom továb­bi szélesítése érdekében a népműve­lési minisztérium és az Állami Könyv­terjesztő Vállalat léli könyvvásárt rendez, amely december 10-én kezdő dik és 24-én zárul. Átéli könyvvásár alkalmából a fővá­rosban és a vidéken, üzemekben, fel- vakban, termelőszövetkezeti csopor­tokban és állami gazdaságokban kőnyvkiállításokat rendeznek. ame­lyek felhívják a dolgozók figyelmét a szovjet, a magyar, a népi demokra­tikus, a haladó nyugati, valamint * klasszikus irodalom alkotásaira.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents