Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-23 / 273. szám

DUNÁNTÚLI

ViLÁP PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!

A MAI SZÁMBAN:

A szovjet kormány tiltakozása az USA kormányánál. (2. o.) — A Szakszervezeti Világszövetség {elhívást intézett a világ dolgozóihoz és az ENSZ közgyűléséhez. (2. o.) — Jugoszlávia amerikai gyarmat. (2. o.) — Leveleink nyomában. (3. o.) — Sztajákovics Márk győzött a vetési

versenyben és most első akar lenni a mélyszántásban is. (3. o.) — Ne akadályozza a MÁVAUT a tájszínház munkáját! (4. o.) — A baranyamegyeí békeharcosok munkájáról. (4. o.)

I Jobb kultúrmunkával a békéért

í

A stockholmi békefelhívás világvisszhang ja< az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő aláírások százmilliói és még ezer más történelmi jelentőségű esemény bizonyítja, hogy a becsületes emberek békevágya az emberiség nagy többségét átfogó világmozgalommá erősödött. Hazánkban is egyre szélesebb területet fog át a békeharc. A békeharcnak szerves része a kul. túrmunka, melyet az Országos Béketanács határozata nyomán még az eddiginél is inkább a békemozgalom támogatására kell irányítani A kultúrforradalom eddigi eredményei és azok az eredmények, melyek szemeink előtt szinte órá- ról-órára születnek — népkönytá- rak, rádiók, mozik, kultúrotthonok, iskolák —, szorosan kapcsolódnak a béke kérdéséhez.

Kultúrmunkásainkra éppen ezért fontos, nagy feladatok várnak: nekik kell irányítaniok és erősíteniük a megyében, a járásban, a községben a kultúrrr.unkát, nekik kell a kultúra fegyverét a dolgozók kezébe adni és azt a békeharc szolgálatába állítani. Ez azonban még nem mutatkozik meg mindenhol Nem ejég szoros például a kapcso- lata magának a megyei tanács népművelési osztályának sem a megyei békeirodóval, úgyszintén több járási népművelési előadó harmadrendű kérdésnek tekinti a szoros összeköttetés megteremtését a népművelési ügyvezetők és a békebizottságok között. Ahol ez a kapcsolat jó és élő, ott mindig össze tudják kötni a békemozgalom so- ronlévő feladatait a kultúrmunká* val, mint ahogy Szabó elvtérsnő, a mohácsi járás népművelési előadója a békeagiíáció szolgálatába állította a kultúrmunkát. Szabó elvtársnő, aki alig egy hónapja dolgozik beosztásában, szép eredményeket tud felmutatni. így például Szajk községben a diafilmvetítéssel kötötte ösgze a békegyűlést, melyen számos lelkes felszólalás hangzott el. Ugyanígy a siklósi járásban — Nagytótfaluban és Sik- iósnagyfalun —, a népművelési ügyvezetők igen értékesen emelték a békeki s gyűlések színvonalát film. vetítésekkel és kultúrműsorral, amikor szemléltetően mutatták be a mindennapi békeharcnak, az ellenség leleplezésének., a munkaver, seny fontosságának jelentőségét. Vájjon miért nem tudja a kultúrmunkát ugyanígy a béke megvédésének szolgálatába állítani Kis Győri Ferenc elvtárs, aki hagyja elsekélyesedni járásában a kultúrmunkát? Pedig a kultúrmunka éles fegyverünk a Tjto-banda elleni harcban, a k.ulákok elleni küzdelmünkben. Ezek az elemek — külső és belső ellenségeink —, szinte lesik azt a pillanatot, mikor adhat, nák vissza Draskóczi bárónak több. ezerholdas birtokát, hogy újra sanyargassa, korbáccsal üsse-verje, éjt nappallá téve dolgoztassa a sellyei járás dolgozóit, A sellyej járás dolgozói nem feledkeztek meg Draskóczi báróról! De úgy látszik megfeledkezett róla Kis Győri elvtárs és ezért nem küzd a bur- zsoá maradványok, az ellenség, a kulákok ellen a kultúra frontján. Kis Győri elvtársnak és a többi népművelési előadónak, kultúrmun. kásnak elsőrendű kötelessége, hogy az Országos Béketanács határozata. értelmében, a Béke Világtanácsának útmutatása szellemében bővebben, bátrabban éljen a művészi áb. rázolás, az írói szó, a színpad és a zene hatalmával.

Nagy feladat vár kultúrotthona- inkra, kul túrcsoportjainkra ebben a munkában. Használják fel a bé- kebizoítságok a kultúrotthonokat munkájuk segítségére. A kultúrotthonok pedig vonják be a békebi- zottságí tagokat különböző szakkörök, brigádok munkájába és bízzák meg őket ezeken belül a békemozgalom feladatainak megfelelő teendőkkel. Például egy kul túrmű. sorban helyt kell, hogy kapjanak a békeharcra mozgósító, a békemozgalmat erősítő színvonalas műsorszámok, melyek kifejezésre juttatják a dolgozó nép harcos békeakaratát. Helyes, ha a műsor előtt előadást vagy megnyitót tart a békebizottság által felkért egyik tekintélyes békeharcos. A kultúrotthon olvasóköre foglalkozzék olyan könyvekkel, melyek a béke szépségeivel, a Szovjetunió hőseivel, haladó hagvományainkkal, a dolgozó nép békeharcával foglalkoznak. Az olvasószobákban mindig friss anyag álljon az olvasók rendelkezésére, különösen pedig a békemozgalommal foglalkozó illusztrált anyagok. Az olvasókörökhöz hasonlóan kapcsolódjanak be az egyes szakkörök, vagy művészeti csoportok is az aktív békeharcba.

Hogy kulfúrmunkásaink mindezeket végre tudják hajtani, szükséges p.z, hogy a felsőbb szervek vezetői segítsék őket, adjanak politikai és technikai segítséget munkájukhoz. Pártbizottságaink és pártszervezeteink segítsék kultúrmunkásajnkat, hogy mindenkor lássák, melyek a soronkövetkező feladatok, lássák, hogyan tudnának a béke védelméhez legjobban hozzájárulni. Olyan segítséget kell nyújtani a kul túr- csoportoknak. mint amilyent nyuj. tottak például a téli, tavaszi kul- túrverseny alkalmával, mikor is csoportjaink műsorszámaikat úgy állították össze, hogy az növelje a békeharcosok erejét. Ilyen irányban kell segíteniük funkcionáriusainknak kultúrmunkásainkat most is, mikor azok az új őszi és téli kultúrversenyek előtt állanak.

Az új kultúrversenyek műsora már Sztálin elvtárs szavainak szellemében szóljon a dolgozók felé. ,.A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette."

Itácz László

a Megyei Pártbizottság poh munkatársa.

Űjabb gondoskodás a bányászokról

Jelentősen emelkedett a bányavide- f>í ken lévő népboltok forgalma !s:_ az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva, úgyszólván megkétszereződölil. Ez '.es-1 szükségessé részben a meglévő ellátó üzletek kilkövílésé'., korszerűsítését» részben pedig a hálózat további szé" telítését. Ezért Komló kökönyösi lakónegyedében a közeljövőben újabb boltokat nyitnak, Meszesen pedig — a most készülő városrészen — áru házjellegü üzletházat terveznek. Jövőre — az első negyedévben —. nyílik meg Pécsett az első • .Bánvász- holr', alsói a városban lakó bányás*- dolgozók vásárolhatják meg a napi szükségletükön kívül a prémium- utalványra beváltható cikkeket Vs, A továbbiak során minden bányásztaiul '»jepen nyílnak Ilyen „Bányászboltok“, ahol csak bányászok vásárolhatnak.

Az áruellátás zavartalanságának biztosítására a Népbolt-központ szabályozta a fióküzletek elszámolását. Ezek a jövőben havonta kétszer számolnak el készletükkel s fpy havon ként kétszer kapnak új árut is, hogy Így állandóan, folyamatosan elláthassák a bányák dolgozóit, Népbolt-központ — amellett, hogy ütemtervét állandóan a bányászok Igényeihez, szükségletéhez igazítja — hetenként megbeszéli a Mezökerrel és a többi e’.lálóvállnlattal a felmerült hibákat, akadályokat, hogy ezek kiküszöbölésével, az esetleges minőségi kifogások megtárgyalásával zökkenőmentesen bonyolíthassák le a bányászlukla vidékek jó ellátását. ^

VERSENYBEN AZ ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT

Az utóbbi tíz nap versenyében az aknák kozott Ferenc-akna, a körietek között Szkupa János körlete és Hartmann János csapata lett az első

Megyénk bányászkerületeinek dn1 gozói az évi terv haláridő előtti teljesítésért folyó versenyben az e)mú t tíz nap alatt jelentős eredménveke értek el. Különösen a MESZHART bányaüzemek dolgozói mentek eiöre nagy lépéssel a Rákosi elvtársnak tett vállalások teljesítése (erén. A komlói bányaüzem mellein azonban most már a nagymányoki kerület bányáinál is mutatkozik lemaradás, am it haladéktalanul meg kell szüntetne A verseny során az utóbbi tíz nap alatt a köveíikező eredmények születtek:

4a aknák versenyének sorrendjej

1. Ferenc-akna 107.5 százalék, üzemvezető: Illés Károly. 2. Pécs 6. 107.1 százalék, üzemvezető: Börzsei Mihály. 3. Petőfi-akna 101 százalék, üzemvezető: Vereczkei Lajos. 4. Is - ván-akna 97 százalék, üzemvezető: Vereczkei Rezső. 5. Szászvár 88.7 százalék, üzemvezető; Brenyovszky Béla. 6. Máza 88 százalék, üzemvezető;

Sík Antal. 7. Nagvmányok 74.7 százalék. üzemvezető: Halmágyi János, 8. Komló 64 százalék, üzemvezető: Szilágyi Ernő, Rudolf Mihály.

A körtetek versenyében a komlói Szkupa János körlet került az első helyre 147 százalékkal, míg a pécshányatelepi Dénes Antal körlet a második helyre ese'.t vissza 138.9

százalékkal!. A harmadik Kovács János (16) Petőfi-aknai körlete 135.8 százalékkal.

Az évi terv teljesítéséért folyó versenyben a legjobb csapatok:

1. Hartmann József 206.2 százalék, Pécs 6., 2 Sárosi János 161 százalék, Ferenc-akna. 3. Táncos Ferenc 147.7 százalék, Ferenc-akna.

Előváiást csapatok közölt:

1. Studern Péter (2) 166.6 százalék,

Nagymányok, 2. Bangar’ner József (2) 150.6 százalék Nagymányok.

A legjobb fejtési vájárok:

Gieb Sándor 281 százalék. Komló. 2. Helnich István 150 százalék, Nagy* rpánypk.

A legjobb fejtési csillés:

Kovács Lajos (3) 122 százalék. Komló,

Műszaki vezetők, támogassuk még nagyobb lelkesedéssel

a széncsaíál

Nagy örömmel fogadtuk egv évvel ezelőtt, 1950 november 23-án pártunk és kormányzatunk határozatát, mely a szénbányászat fejlesztéséről szólt, Pártunk és kormányzatunk gondoskodik a széncaaták hőseiről, mm feledkezik meg rólunk, műszaki vezetőkről sem.

Úgy érzem, hogy minden műszaki veztö számára megtisztelő kötelesség teljesíteni azokait a feladatokat, melyeket a határozatba^ pártunk- kormányunk s egész dolgozó népünk ránk bízott. & határozat óta eltelt eqy év alatt negyaló'u’tak a határozat pontjai. Megkaptuk a teljesítményjutalmat, az ingyenes munkaruhát és

I lábbelit. Szeptember másodikén kiváló eredmények elérésével az új bányász- egyenruhában ünnepeltük az első magyar bányásznapot. Közülünk igen sokan kaptak magas kormánykitüntetést, sztahánovista oklevelet és jelvényt, s a Magyar Népköztársasági Érdemérem aranyfokozatát,

A tatabánya.] bányásztán ácskozáso n Rákosi elvtárs beszélt az új bérezés bevezetéséről a bányászatban. Mi,

aknászok és’ műszaki vehetők, is részesülünk hűség jutató lapban. Ezgel

kapcsolatban ígérem, hogy munkámban még johb-ap helytállók ezentúl és minden érőmmé' támogatni fogom a széncsatát, a szorgalmas, becsületes bányászok több szénért való harcát.

Szeretném felhívná a műszaki vezetőket, aknászokat, bányamestereket, szállítási felvigyázókat arra, hogy november 26-ára, — mert ezen a napon akarjuk megünnepelni a nagyjelentőségű kormányhatározat megjeleA tatabányai bányásfértekeztet után a Széctienyiaknoi Hartmann csapata tagjai elhatározták, hogy ötvenöt csillés vállalásuk helyett hatvan csille szenei fognak termelni műszakonként- November hetedikén kiváló eredményt érlek el, meri hatvan csillle helyett, lelkes munkával százötvenkét csille szene1, szállítottak. A tatabányai konferencia után tett felajánlásuk teljesítésében jelenleg 196 százaléknál tartanak, mert eddig 746

nősének egyéves fordulóját —, ügy szervezzék meg a műszakot, úgy nyújtsanak e nap tiszteletére fokozott segítséget a bányászmunkatársaknak, hogy ezzel megmutathassuk: mi műszaki vezetők, érdemesek vagyunk a dolgozó nép bizai’méra. Ha lelkesedéssel végezzük ezt a munkát, akkor olyan eredményeket érünk el az aknákon, amelyeket eddig még sohasem tapasztaltunk.

Horváth Lajos aknász Széchenyi-akna.

csille szenet termeltek terven felül. A minisztertanács 1950 november 22 i határozatának évfordulója alkalmából még a november 7-én elért eredményeiket is túl akarják teljesíteni * Hartmann csapat lelkes tagjai. Így köszönik meg a pár; és a kormány szerető gondolkodását, s ez egyben válaszuk is a déli határainkon provokáló Tito bandának.

(Hartmann József csapatvezető leveléből)

lálteüesílife nomkr 7 tiszteletére elér! erefaétyiktl

4 Gazda-mozgalom eredményei és hiányosságai a MAV-nál

A Gazda-mozgalom ,— megindulása óta — a Pécsi Fűtőház területén komoly fejlődést mutat. Ez annak tudható be, hogy a dolgozók mindjobban megértik a Gazda-mozgalom nemzetgazdasági jelentőségét, amely az anyagiakarékossággal mutatkozik. A fejlődést legjobban a havi résztvevők létszáma és a megtakarítót! összeg mutatja’.

Október 10-ig például 2.211 dolgo- ZÓ takaríloR meg 388.287 forintot. November 10-ig a résztvevők száma 8.580-ra emelkedett, az elért megtakarítás pedig 402.267 forint volt. Ebből az tűnik ki, bogy 13&9 fővel emelkedett a Gazda-mozgalomban résztvevők száma, a megtakarítás forintértéke pedig 13.980 forintra nőtt. Ez az ugrásszerű emelkedés s jó politikai felvilágosító munka eredménye. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepére megmutatnák dolgozóink, a Gazda- mozgalom fejlesztésén keresztül is, hogy takarékosságban eléri eredményeikkel erősítik hazánkat, és az zgész hatalmas béketábort.

A Gazda-mozgalomban azonban nemcsak eredményeink, hanem hiányosságaink is vannak. A pécsi igazgatóság területén a dolgozóknak csak harmincöt százaléka vesz rész; a Gazda-mozgalomban. Ennek az az oka. hogy sem a szolgálati vezetők, sem a tömegszervezeiek nem foglalkoznak eléggé a takarékossági mozgatom elterjesztésével, Nem tárják fel a dolgozók előtt a mozgalomban rejlő lehetőségeket és nem m agy Ti

rázzák el nekik nemzetgazdasági jelen'őségét. Ez a helyzet az I osztály ban, a házgondnokságnál, meri nincs

még megszervezve a Gazda-mozgalom pedig a lehetőség meg van rá.

Ezekkel a hibákkal ellentétben kiváló eredményeket értek el a pécsi osztálymérnökség I. páivamesteri szakaszán, ahol Bánki Lajos, Szegedi Ferenc, Varga János, kilenc darab abiajütokot készítettek és 529 folyóméter csövet fektettek le. A csöveket ócskavasnak minősített forrcsövekböl állították elő és így 160 kiló ócskavas felhasználásával 34.540 forint megtakarítást értek el.

Mindezek csak kiragadott példák arra, hogy sokan vannak dolgozóink közö!, akik megértik a takarékossági mozgalom jelentőségét és szfwei- lélekkel azon vannak, hogy minél nagyobb összegeket takarítsanak meg államunknak, — saját maguknak. A vasutas dolgozók kövessék ezeket a jó példákat és csatlakozzanak minél többen a Gazda-mozgalomhoz, hogv előbb építhessük fel szocialista hazánkat.

Sárvári László MÁV főin'.ézö.

A mezőgazdaság bél legfoalosabb feladata: a gyapot gyurs betakarítása és az őrzi mélyszántás elvégzési

A mezőgazdasági munkákban Legfontosabb feladat most, hogy minden percet kihasználjunk a gyapotszedés, az őszi betakarítás és mélyszántás sikeres befejezésére. Még 50 vagon gyapotunk van kint a földeken, ami hatalmas értéket jelent és amit meg kell mentenünk az esőtől és fagytól. Egész dolgozó népünk textil anyagának elpooséko’ása lenne, ha nem igyekeznénk a „fehér aranyait“ mielőbb betakarítani és átadni ipari dolgozóinknak feldolgozásra. A múlt vasárnap már komoly segítséget nyújtottak a gyapotszedésbem üzemi dolgozóink, diákjaink, tömegszervezeteink, de szükség van segítségükre a jövő vasárnap is, mivel az idő kedvezett a gyapotnak és a jó idő következtében még sok gyapot klkovadt, amit zölden gubóval együtt számítottunk leszedni Ezért úgy kell igyekeznünk, hogy gyapottermésünket a legrövidebb időn belüi veszteségmentesen betakarítsuk és ebben a munkában várjuk minden dolgozó hazafias segítségét,

*

Másik fontos feladat a mélyszántás mielőbbi befejezése. Csak akkor várhatunk a jóvá évben magasabb terméseredményt, ha annak az első és legfontosabb előfeltételéi biztcsít/uk, az őszi mélyszántást. A mélyszántáson keresztül tároljuk a téli csapadékot, irtjuk a gyommagvakal és a jól felszántott földön a téli fagy porhanyó- vó teszi talajunkat.

Azért fontos hogy igyekezzünk az őszt mélyszántással, mert a fagyok előtt végzett mélyszántásban nem szűnik meg t< talajétól és e visszamaradt tarlómaradványok még a téi beállta előtt bomlásnak indulnak. Ezért saját érdeke is minden egyénileg dolgozó parasztnak termelőcso- portnak. állami gazdaságnak, hogy a minisztertanács határozatát betartsák és november 30-ig határidőre befejezzék az őszi mélyszántást,