Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

ÉPÜL A KOMMUNIZMUS Új színházakat' és hangversenytermeket- építenek a szovjet városokban A Szovjetunió kormá­nyának nagyarányú épít­kezései során igen sok s/.óvjet város — pé.dáu! Kalinin, Taskent, Tallin, Riga — új színházakul és hangversenytermekéi kap. Az építkezések el­veit a legkiválóbb szov­jet építészek koszi ik és a tervezésben híres szov­jet színliázi és zenei szakértő-tanácsadók mii- ködnek közre. Építészeti megoldás szempontjából egészen újszerű és érdekes a Je­revánban, Szovjetül- mény ország fővárosában épülő hangversenyterem. Beríja elvtárs beszéde, me lyet a Nagy. Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján mon­dott, nagy önbizalmat és erőt kölcsönöz a világ minden békeszeretö, dolgozó emberének. Az ezen az oldalon található rajzó k — néhány részletében — szemléltetően igyekeznek bemutatni azt a roppant és legyőzhetetlen erőt, mely Berija elvtárs besz édéből tükröződik, s amely a hatalmas Szovjetuniót jellemzi, 34- évvel eaeiőtl kezdődött • • • „Egyedül az uj vlllamoseröielepek évi 22 cs Fél milliárd kilotvail óra oteso viilamoscnergiát adnak. Ez a meny- nylség majdnem egyenlő Olaszország egész évi villamoscnergia-termelé.sév el.“ — „Az öntözött és elárasztott te­rületek növelése lehetővé teszi, hogy évente 3 millió tonna nyersgyapottal többet termeljünk... Ugyanez egy­ben lehetővé teszi, hogy fél milliard pud (1 pud — 10.38 kg.) gabonával, ,'ÍU millió púd rizzsel és hatmillió ton­na cukorrépával többet termeljünk. Ezekben a körzetekben a szarvusmar haálloinány két millióval, a juhállo­mány kilenc millióval növekszik1'. (L. P. Berija) Televízió a kolhozban rí. hnlhoi könyvtártermében leoltják a vil­lanyt. A terem zsúfolásig megtelt, még az oldal­ajtókat is ki kellett tárni hogy akik a folyosóra szorultak, azok is láthassanak valamit a nagy eseményből: az emelvény asztalán ott van a tele. viziós készülék, (liier melódiái csendülnek fel és a vetítő vásznon r# moszkvai Nagy Színház táncmű­vészeinek előadásában megelevenedik a „Vörös pipacs" balett. Az „Iljics érniékezete" kolhoz nemrégiben szerétté be a televíziós készüléket, amelynek adá­sait mindig nagy érdeklődés kíséri. A vetítővá­szonról feltárultak a kommunizmus nagy építke­zései, majd drámai, opera és balettelőadások, a légiijubb filmek és a nagy sportesemények köz­vetítése pergelt. A könyvtár -vezetősége megszer­vezte. hogy hnUekth'en nézzél; a televíziós trdá- solmt A gazdag könyvtár, a rendszeres ismeretter­jesztő előadások, a film vetítések mellett most ;már a televízió is terjeszti a kultúrát a kis kolhozban, amelynek tagjai között egyre növekedik a tudás­szomj. lit- van Ivan Ejodoro-'dcs Petuhov, az öreg zentechnikus, aki szidjad ideiében a szovjet iro­dalom müveit olvassa. Nyikolajeva „Aratás“ című regényét annyira megszerette, hogy sorozatos ol- vásókon!erenciá-n vitatták meg a könyvet. Egyik munkatársa, 4I kis Marija Krcszfyint/ina a fiatal természetbúvárok tapasztalatairól készült filmért lelkesedik és sürgeti a könyvtár vezetőségét, ho­zassanak filmet, az ifjú tnicsurínistdk munkássá grröl is. .1 hatvanéves% Anna Szcrgejevna Bcsz- pidotn segédméhész fiatalos lelkesedéssel figyeli a televíziót, nem mulasztana cl egyetlen adást sí m Régen azt mondták egy távoli tanyára. — ..itt még a. madár sein jár", — a modern kolhoz­ba'’, öli van villany, a rádió, /i mozi. elint minden új könyv, a legfrissebb újság, folyóirat is bevonult most már a diadalmas televízió is. (Literatur na ja Gazda) JE. NYECSAJEVA Az évi 22 és fél milliárd ki­lowatt villamosenergia új szovjet üzemeknek, kolho­zoknak és villanytraktorok százainak szolgáltat olcsó áramol. „Az elmúlt évhez viszonyítva, csupán az öntött vastermelés növekedése 2 7 00.000 tonna, az acéltermelésé körül­belül 1 millió tonna, a hengereltfém termelésé 2 millió tonna. A Szovjetu nin most körülbelül annyi acélt ter­mel. mint Anglia, Franciaország, Bel gium és Svédország együttvéve.“ (E. P. Berija) „Nagy sikereket értünk el országunk villamosításának fejlesztése terén * Ebben az esztendőben 104 milliárd kilowattóra vlllamosenergiát fejlesz­tünk, ez több, mint Anglia és Fran eiaország viUamosenergia-termelése együttvéve.“ (L. P. Berija) Az ipari munka termelé­kenysége a múlt évhez vi­szonyítva 10 százalékkal emelkedik. Tehát átlagosan ö4 pere alatt végeznek el ma a szovjet dolgozók ugyan­annyi munkát, mint tavaly egy óra alatt. Az Idén n szovjet városok­ban és munkástelepeken kö­rülbelül 27 millió négyzet­méter lakótérrel rendelkező lakóházat adnak át rendel­tetésének és a faival.ban a kolhozparasztok 400.000 lakóházat építenek. Ebben az évben a szovjet főiskolákon és technikumok­ban 2,720.000-en tanulnak Csupán 1951-ben 463.000 fia­tal szakember végzelt főis­kolát és technikumot. IMt-b*-*) a Szovjetunió Ipari termelése több, mint 15 szá­ndékkal emelkedik és kél •serese lesz a háború chilli, 1 . IM0. évinek. Evről-évrc növekszik a Szov­jetunióban a nemzclí jöve­delem és ezen az ulapon emelkedik u dolgozók jö­vedelme. Ebben az évben a nemzeti jövedelem 12 száza­lékkal növekszik. A Szovjetunió mezőgazda­sága ebben az évben 137.000 (15 lóerősre átszámítva) traktort kap az ipartól Ezek a gépek elősegítik a szovjet mezőgazdaság terme­lésének további állandó emelkedéséi.

Next

/
Thumbnails
Contents