Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-14 / 265. szám

1951 NOVEMBER 14 NAPLÓ PÁRT ÉS PÁ RTÉPI7ÉS A gátéi pártszervezet beszámolója megmutatta, milyen súlyos hibák származnak abból, ha a párttagság nem éber Egy év-munkájával vetettek számot a garéi kommunisták is a vezelöség- váiasztó taggyűlésen. A taggyűlés meg­mutatta: A pártszervezet vezetősége nem végzett jó munkát, az eredmé" nvek helyett a súlyos hibák hatalma- sod'ak el, az osztálycllcnség kihasználta a pártszervezet gyengeségét, éberte- lenségét és a pártszervezet sorai­ba beépülve bomlasztó munkát végzett. A garéi pártszervezet vezetőségvá­lasztó taggyűlésének tapasztalatai azl mutatják, hogy ha a kommunisták el­hanyagolnak valamilyen területet, ot: az ellenség kap lábra, ha a népneve­lők nem foglalkoznak a becsületes dolgozókkal, úgy azokat az ellenség félrevezeti. Ezt bizonyította be a ve­zetőség beszámolója, a garéi példák­kal. As ellenség befurakodott a vezető helyekre A garéi III. típusú termelőcsoporl megalakulásakor a pártszervezet el­altatta magát azzal az ellenséges né­zettel, hogy „egyik olyan paraszt, mint a másik“", hogy nem határolla el élesen a dolgozó és kizsákmányoló osz'állvokat, hagyta, hogy kulákok épüljenek be a termelőcsoportba. Még a legelemibb éberség sem volt meg, mert a csoport élére Garai József kólák kerüli, É hogy nyugodtabban végezze rom- fboló munkáját, az! is elérte, hogy a pártszervezet vezetőségét is kulákok- ból alakították meg. Olyanok kerül­tek a tszcs pártszervezet vezetőségébe, mint Garai József, min! Vörös Jó­zsef és Vörös József né, akik hosszú időn át kizsákmányolták a község dolgozó parasztjait. Ezekből az embe­rekből alakult a tszcs intézőbizottsá­ga, úgy, hogy minden felelős helyet az ellenség kaparintott a kezébe. A tszcsében az ellenség végezte is aknamunkáját. Ugv bánt a veze'őség a dolgozó parasztokkal, mint valami­kor a földesurak tették. Fenyegették a dolgozó parasztokat: „Ha nem az! csináljátok, ami mi mondunk, akkor kizárunk benneteket a tszcs-böl.'“ A sok fenyegetést már nem tűrték a tszcs tagjai és elmentek a tanács­hoz panaszt tenni. Mi történt a ta­nácsnál? Hiába mentek panaszra, mert a tanácselnök is kulák volt A tanács elnöke Zsoldos János volt, aki meg éppen a falusi part­titkár elvtárssal igyekezett szoros barátságot kötni a „jó együttműkö­dés“ leple alatt, hogy eltakarja kulák mivoltát. Mikor a csoporttagok el­mondták Zsoldosnak panaszaikat, így fSrmedt rájuk: „Mit gondolnak ma­guk, a csoportban nem kell dolgozni? Maguk a hibásak“. Egy követ fújt u volt tanács­titkár is kulák barátaival, ami érthető és természetes. A párttitkár etvtárs később került a faluba, első időkben nem látta vi­lágosan a faluban uralkodó helyzetét és első időben bizony ő is pártját fogta Garainak. A csöporttagok el akarták távolítani Garait, de Hóbor elvtárs melléje állt, gondolva: „Meg kell nevelni, mer! ez középparaszt“*. Később derült ki, hogy kulák. Az ellenség nemcsak a tszcs-ben rombolt, hanem zülleszlette a párt- szervezetet is, a pártmunkál is. Egyik legfőbb támadási területük az elméleti képzés megakadályo­zása volt. A polilikai iskolára az elv'.ársak be­csületesen eljártak és Zsoldos, aki „előadóként“ működött, sokszor két órát is váratott az iskola hallgatói­val, az előadást úgy tartotta meg, hogy unalmas legyen. Igv akarta ked­vét szegni a tanulni akaró dolgozók­nak. Romboltak, züllesztet'.ek, loptak a kulákok. A csépléskor eladták a iszcs termésének egyrészét feketén. Segítette az aknamunkát Zsoldosnó is, a tanács­elnök felesége, aki a pártból és a tszcs-ből való kizárással fenyegetett meg minden olyan dolgozót, aki sza­vát merte emelni a helyzet ellen. Elégedetlenkedtek és joggal a helyzet­tel a garéiak, néha-néba panaszkodtak is erről, de addig már nem láttak, hogy a sorozatos és súlyos hibák mö­gött megkeressék az ellenség kezét. Külső segítséggel sikerült csak lelep­lezni az ellenséget, akit eltávolí­tottak a helyéről és kizárták a párt­ból. Az iíj vezetőség tanuljon az elkövetett hibákból Azonban az ellenség kisöprése után sem tanultak eleget a párt­szervezet vezetői, tagjai. Nem látták meg, hogy ahol erős a pártszervezet, ott nem tud létezni, romboló munkát kifejteni az ellenség és elhanyagolták a pártszervezet erő­sítéséi. Kilenc hónappal ezelőtt ve'- tek fel nyolc tagjelöltet, de közülük egyet sem vettek fel még tagnak, pe­dig lelt volna olyan, aki megérdemli. Az elkövetett hibákért bírálatot mondott a tagság a vezetőség felé, amely annyira néni látta a pártszerve­zet erősítésének fontosságát, hogy még a taggyűlést sem tartották meg hónapokon ál. A taggyűlésen új vezetőséget válasz­tott a garéi pártszervezet. A vezetőségtől az eddiginél jobb munkát és mindenek előtt éber­séget vár a párttagság. Tanulságos az egy év munkája szá­mukra, de tanulságos a többi pártszer­vezel tagsága fellé is, hogy ne tűrjék el a sorozatos hibákat és a hibák mö­gött keressék az ellenség kezét. VERSENYJELENTÉS A BEGYŰJTÉSRŐL, AZ ŐSZI MUNKÁKRÓL A burgonyabogaiijtésben első a komlói járás Harmadik a pécsváradi járás 127.3, negyedik a villányi 119.5, ötödik a pé­csi 93.9, hatodik a sellyei 92.2, hete­dik a mohácsi 91.7, nyolcadik a sík tósi 81.9, kilencedik á szigetvári járás 78 százalékával. Járásaink » burgonyabegyiijtésben ló munkát végeztek, de ez nem jelenti azt, hogy most november 7-e után zárult le. Most kettőzött erővel fogja­Az őszi munkákban a sásdi járás vezet Ä burgo'nyabecjyüjtésh&n jó mun.kátlvége a begyűjtésnek. November 7- végzett a komiéi járás, így megyénk|ével a versenynek, csak első szakasza járásai között a versenyben első hely­re került 208.2 százalékos eredményé­vel. A komlói járás jó eredményét úgy érte el, hogy a pártszervezet és a tanács a felmerült problémákat kö­zösen tárgyalta meg és a tanácsok betartották . a dolgozó parasztokkal az állami fegyelmet. A földművesszö­vetkezetek do'gozói is nagyban segí­tettek az eredmények elérésében. Kü- tönösen jó népneveiömunkát végeztek a szállítása szerződéskötésnél, amit ossizekajicso’itak a begyűjtési agitá­ció val, amelynek az eredménye nem maradt él. A magyarszéki földműves, szövetkezet is 135 százalékra teljesí­tetté begyűjtési tervét, ami dicséri a bolKkezetók munkáját. Második a járások versenyében a sásdi járás 138.8 százalékkal, a bur­gonya begyűjtésénél bebizonyították a sásdi járás dolgozó parasztjai, hogy lehet a tervet teljesíteni és ők is ki­kerülhetnek a csiga-brigádból, ha akarnak. nak a még hátralévő termények, az élőállat és állati termékeik begyűjtésé­hez. Járásaink versenyben végzik az őszi munkákat. Ebben a versenyben a legutóbbi versenykiértékelés szerint első a sásdi járás 96.7, második a pécsváradi 95.9, harmadik a scllyei 95.7, negyedik a pécsi 93.2, ötödik a mohácsi 92, hatodik Mohács város 88.8, hetedik villányi 87.7. nyol­cadik szigetvári 86.5, kilencedik a komlói 83.5, tizedik a siklósi járás 82.5 százalékkal. Vetésben első n szigetvárt járás 98.9, második a sellyei 98.6, harmadik a sásdi 97.3, negyedik a pécsváradi 97, ötödik a pécsi 96.5, hatodik a villá­nyi 93, hetedik Mohács város 92.7, nyolcadik a mohácsi 92.3, kilencedik a siklósi 88.5. tizedik a komlói járás 8!..“t százalékkal. A betakarítási munkák végzésé­ben a sásdi járás az első 96 százalékkal, második a pécsváradi 94.4, harmadik a mohácsi 93, negye­dik a pécsi 91.5. ötödik a sellyei 909, hatodik a komlói 87.9, hetedik Mo­hács város 85.6, nyolcadik a villányi 82.1, kilencedik a siklósi 73.5, tizedik A gyapolszeclési munkákban elmaradt a pécsi és a viiláuyi járás Megyénk c gyapotszedési munkáld lókban. országosan nyolcadik helyen van. Ezzel nem büszkélkedhetünk és 0 járások között tolvó versenyben a a legjobban-lemaradt, rontja az egész megye eredményéi a pécsi és a vilié, nyi járás. Ezekben a járásokban job~ ban kell szervezni, a munkát, hogy a lemaradást behozzák. A pécsi járás­ban a? községi tanácsok nem foglal­koznak megfelelően a gyapotszedés- sei. Nem értékelik eléggé a gyapot gyors betakarításának fontosságát, a'-t. hogy minden nap késedelem ha­talmas károkat jelent népgazdaságunk számára. A pécsi járásban nemcsak a községi tanácsok nem foglalkoznak '•éggé a gyapolszedés kérdésével, nmií a jeleniésküldésük pontatlansá­ga is bizonyít, de maga a járási ta­nács is elhanyagolja a gyapotszedést. , A Villányi járásba,-, meggyorsíthat, nők a gyapolbelakarítást, ha az isko­lások segítségét jobban kihasználnák, *uni< úgy tchelnp elérni, ha a gépállo­más elszállítaná az iskolcisokat a gya potföldre a környező falvakból is. A hiányosságok mellett kitűntek már eddig a jó munka eredményei is. A sombereki Béke termelőszövetke­zet holdanként hét. a nagynyárádi Kossuth öf és fél, a bólyi Árpád öt, a lánychólci Csillag négy mázsás át­lagtermést ért el holdanként. Arra kell törekedni, hogy úgy termelőszövetkezetek, mint az egyé­nileg dolgozó parasztok a leszedett gyapotot minél előbb megszárítsák és átadhassák a termeltető vállalatnak. A vil ányi Vörös Hajnal, termelőszö- vetkezet elnökének. Vécsei Jánosnak úgylátszik nem számít az, ha a cso­portot egykét ezer forint kár éri. Leg- alább is ezt mutatja az, hogy a le­szedett gyapot fülledt, csukott ablnkú szobában van akkor, amikor kint süt a nap. Eddig húsz mázsa gyapotot szedtél; le, de még egy mázsát sem adtak át a szigetvári járás 70 százalékkal. Járásainknak gyorsílaniok kell az őszi munkák végzésének ütemét, és a tanácsokra vár az a feladat, hogy a vetés terén is tartsák be az állami fegyelmet, büntessék meg azokat, akik késlekednek a vetés időben való elvégzésével. Boly dolgozó parasztjai nem tartották meg ígéretüket Október 19-én a bólyi dolgozó pa­rasztok táviratot küldtek Rákosi elv­társnak, amelyben ígéretet tettek ar­ra. hogy: kukorica, burgonya és nap_ raíorgó beadási kötelezettségüket, no­vember 7 tiszteletére száz százalékra befejezik. Egy régi mondás így hangzik: Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Szép volt ez az ígéret a bólyi dolgo­zó parasztoktól is. hiba az, hogy a burgonya beadási kötelezettség telje­sítésével még most is csak 50 száza­léknál tartanak. Az ígéretet megtet ‘ék, de ezzel egyidőben nem fokoz, ták a felvilágosító munkát, maga Dó­sa Pá,l elvtárs, tanácselnök is így be­szél e burgonyabeadási kötelezettség teljesítéséről: — Lehet, hogy burgonyából is tu­dunk nagyobb eredményt felmutatni. Szégyen ez a boly' dolgozó parasz­tokra, hogy azt az ígéretet nem vál­tották valóra, amit a pártnak, Rá­kosi elvtársnak tettek. Vájjon, mit szódák volna akkor a bólyi dolgozó parasztok, ha a hangoshiradót, a gép­állomást, amelyen most 50 gép dől. go zik, a 280 darab vezetékes rádiót é- mindent, amit a község eddig ka­pott, csak megígérték volna, de még most is várhatnának rá. Amit a párt megígér, azt telje­síti is, de ugyanakkor elvárja a bo­ly: dolgozó parasztoktól is, hogy amit vállaltak, azt tartsák becsületbeli kö­telességüknek, hogy t-eljesttaók. is. KÉT VILÁG NEMZETI JÖVEDELEM A Szovjetunióban a nemzeti jöve­delem 1950-ben 64 százalékkal múlta felül az 1940. évi szjínvana'at. (Az elő­ző évihez képest 21 százalék volt az emelkedés). A nemzeti jövedelem nö­vekedése, valamint az ipari cikkek és élelmiszerek ismételt árleszállítása kö­vetkeztében 1940-hez hasonlítva a munkások, ko'hozparasztok és alkal­mazottak jövedelme 62 százalékos emelkedést mutat. KÉT ÉLETE MONOPÓLIUMOK PROFITJA Az angol monopóliumok haszna, a Financial Times jelentése szerint szo­katlanul gyors ütemben növekedik. 10J9-ben már sokszorosan felülmúlta a háborúelötti színvonalat. 1950-ben a prolit további 10 százalékkal emelke­dett. 1951 első negyedében pedig Anglia vezető részvénytársaságainak haszna még lovábbi 15.5 százalékkal nőtt meg. MIRE FORDÍTJÁK A PÉNZT NÁLUNK NÁLUK A budapesti városi tanács megala­kulása első évfordulója alkalmából tartott tanácsülésen ismertették az 1952. évi közel egymilliárdos költség­vetést. Amíg 1949-ben a költségvetés 56, 1950_ben 65, 1951-ben pedig 68 százalékát fordították szociális és kul­turális célokra, a jövő évi költségve­tésben a2 összes kiadás 75 százalékát fordítják erre a célra. CSÖKKENŐ ARAK A Szovjetunióban a kiskereskedelmi árak négyszeri leszállítása következ­tében a lakosság áltat megtakarított összeg 302 milliárd rubelre tehető. Angliában az óriási katonai kiadá­sokat a dolgozók adójának felemelé­sével fedezik.. Drágul a lakbér, az élelmicikkek ára 1950-ben 21 száza­lékkal szökött tel, emelték a textil­neműéi,; árát is. A hivatalos költség- vetésben a szociális és kulturális cé­lokra tordított összegek minimálisra zsugorodtak. NÖVEKVŐ ÁRAK Az USA-ban a véres koreai kalar.4 a tömeg szükségleti cikkek új áremel­kedését idézte elő. 'Az élelmiszerek ára a New York Times adatai sze­rint 21, a pamutszövetek ára 37 szá­zalékkal emelkedett. A pártokíatási munka tapasztalataiból Az újjáválasztott pártszervezetek vezetőségének igen fontos feladata a párttagság nevelése. Ebben nagy se­gítséget jelent a pártoktalás. Ahol jól megszervezték az előadásokat, olt meg is mutatkozik az eredmény. AlsőszcnImáidon községben a párt­szervezet vezetői clbeszélgeltck a párt­oktatás jelentőségéről az clvtársakkai, megmagyarázták nekik, aki nem ta­nul az lemarad n fejlődésben, az nem tartja be a* Szervezeti Szabályzatot, amely előírja, hogy minden párttag kötelessége elméleti képzettségének emelése. A polilikai iskolákon ponto­san megjelennek a hallgatók, eredmé­nyes, színvonalas az oktatás. * Görcsönyben már nem foglalkoz­nak ilyen szeretettel a párttagság ne­velésével. A meggyőzés helyett büro­kratikusán a nyilvántartó könyvből írták ki, hogy kik vegyenek részt a politikai oktatásban. Miért nem ve­szik Görcsönyben példának Nagy Fe­renc elvtárs tanácselnök munkáját, aki mint tanulókör-vezető, egyénileg foglalkozik a hozzá beosztott elvtár­sakkal és eredményes is nála az ok­tatás. * Egyházasharasztihan nem törődnek az oktatással. A pártszervezet a ta­nácstitkár elvtársat bízta meg az egyik politikai iskola vezetésével, aki így beszél: „A mi köz-ségiinkben nem érdemes foglalkozni a hallgatókkal, mert úgysem jönnek össze. így volt ez tavaly is, így lesz az idén is“. Ta­valy azért volt így, mert ugyanolyan rosszul végezték ezt a munkát, mint ahogyan azt idén teszik. Ahelyett, hogy foglalkoznának a párttagokkal, elintézik annyival: „Nem érdemes“»*, V* De nemcsak az alsóbb, hanem még a felsőbb pártszerveknél is hanyag­ság, nemtörődömség mutatkozik az oktatási munkában. Ez sokkal súlyo­sabb, mint ami az alsóbb szerveknél történik, mert a felsőbb pártszerv ha­nyagsága rányomja bélyegét az egész terület okta!ási munkájára. Ve A szigetvári járási pártbizottságon Kengyel elvlárs elmulasztotta értesí­teni a nagydobozai pártszervezetet az oktatás kezdetéről és így nem kezdő­dött meg a községben az oktatási munka. A siklósi járási pártbizottság­ról Szép elvtárs jelentette: „Az okta­tást az egész járásban előkészítettük“*. Mikor a Megyei Pártbizottságról ezt megvizsgálták, kiderült, hogy a já­ráshoz tartozó Sikiósnagvfalun hire- hamva sem volt az oktatás előkészí­tésének. * Ilyen mulasztások tapasztalhatók as eredmények mellett az oktatási mun­kában, amely egyik legdönlőbb fel­adata minden pártszervezetünknek. Nem szabad eltűrni az ilyen hibákat, mert az oktatás jó vagy rossz mmi- kájánál igen nagy tét forog kockán, az, hogy fcjlödik-c megfelelően a párttagság, el tudja-c látni a szocializ­mus építésében egyre növekvő felada- Iáinkat, vagy elméleti képzésének hiá­nyossága mialt egyik hibát a másik illán követi el. Sürgősen ki kell ja­vítani a hiányosságokat. Tűzálló-téglagyár épül Sztálinvárosban A Sztálin Vasmű építéséhez nagy- mennyiségű tűzálló téglára van szük­ség: a nagyolvasztók, a Martin-kemen­cék, a gyárkémények és a füstcsator­nák belsejét csak tűzálló téglával le­het kibélelni. Éppen ezért szovjet ter­vezők elgondolása alapján korszerű tűzálló téglagyárat építenek Sztálin­városban. A dolgozó nép ökle keményen lesújt a feketézőkre A gabona, a „valuták valutája“ egyik legértékesebb kincsünk, s úgy kell bánnunk vele, ahogy a kinccsel bánni szokás: vigyáznunk 1-cefil min­den egyes szemére nehogy zsizsik rágja, nehogy megdohosodjék vagy ami még ennél is rosszabb: nehogy feketecsatornába kerüljön s az ellen, séget segítse. Az ellenség jól tudja, mit jelent nekünk á gabona s éppen ezért intéztek a begyűjtés folyamán elkeseredett támadásokat a begyűjtés el en. Lutz János erdösmecskei mai. mos kulák például 30 mázsa gabonát öröit meg feketén, nem vezette be az őrlést a könyveibe. Koch Ferenc ku- lákcsemete, aki a pécsváradi állami malomnál könyvelői állást töltött be, kukoricát vásárolt feketén, naprafor­gómagot takarmányozott és ellopott a malomból 150 kilogramm árpadarát, valamint 30 darab zsákot. A házku tatás alkalmával 90 kiló zsírt és 30 mázsa gabonát laláUak nála elrejtve. A példák százait lehetne felsorolni, hogyan akarták a kulákok és a be­folyásuk alatt álló parasztok kijátsza­ni a törvényes rendelkezéseket, ho­gyan akarták tilos útra Irányítani a legdrágább, legnemesebb valutát: a gabonát, a kukoricát. Ugyancsak a példák sorát lehetne felhozni arra, hogyan leplezték le ezeket az ellen­séges elemeket, illetőleg az ellenség állal meg'tévwsrtett gazdákat, a nép vagyonára vigyázó dolgozó parasztok, állami apparátusunk, tanácsaink dód* gőzéi, népi rendőrségünk tagjai Amilyen megbecsülésben részesíti népünk és államunk azokat a dolgo­zókat, akik nyitott szemmel őrködnek az állam, a haza java és érdeke fö­lött, éppen olyan szigorral 'ép lel azokkal szemben, akik nemhogy el­nézik, de egyenesen segítik a feke­tézők munkáját. Palaics Gábor, MÁV- lakatos például 350 kilogramm csó- vestemgerit akart szállítási engedély nélkül vasúti szerkocsiban szállítani, ezzel elősegítve a spekulációt és rossz példát mutatva a vasút többi do’.go. zója felé. Őrizetbe vette rendőrségünk éppen úgy, mint a rendszeresen fe­ketéző, 15 zsák tengerit feketén szál­lító Balogh Imre íőkalauzt is letartóz­tatták Természetes, hogy az Ilyen esete­ket, a nép állama ellen elkövetett ilyen és ehhez hasonló merényleteket keményen megtoroljuk és ahogy Papp Mihály hosszuheiényi gazda hathóná- pi börtönbüntetést kapott azért, mert 145 kilogramm tengerit engedély nél­kül szállított, éppenúgy a többi fe­ketéző, spekuláns és bűntársad ;s a legszigorúbb büntetésben részesülnek. Ezt követeli a kötelességét becsüle­tesen teljesítő dolgozó parasztságunk, egész dolgozó népünk azok számára, akik szocializmusunk építését nem elősegíteni, de hátráltatna igyekeznek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents