Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-04 / 258. szám

DUNÁNTÚLI VtLÄG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! APLO MAI SZAMBÁN: A vezetőségválnsztás előkészítő munkájának eredményei és hiányosságai a Cementé rulpnri Vállalatnál i'2. o.l A Béke Vllágtanács második ülésszakának pénlek dél. elő Mi iiléSc (3. o.) — Titkos Háború (4. o.) -— Az áruink nem menekülhetnek! (4. o.) — A múgocsl önálló termelő- szövetkezetben (ő. o.l — Épül a kommunizmus (fi. o.) — A népnevelők mozgósításával, a vándorzászló elnyeréséért békebegyüjiési napot tartanak a bezedckick (7. oj — md p bäränyamecyei^^^Sp tös;AtÁuMk Vili. ÉVFOLYAM, 258 SZÁM aha Üli é ILLEK VASÁRNAP, 1951 NOVEMBER 4 Ne tűrjük meg a bírálat elnyomását „Hadd tárja fel a párt, hadd tár­ják fel a bolsevikok, hadd tárja fel országunk minden becsületes ntun. kása és dolgozója munkánk hid- tryossdgait, építésünk hiányossága, it, hadd jelöljék meg hiányossága, ink felszámolásának útját, hogy munkánkban, építésünkben na le­gyen fennakadás, mocsár, korha dás, hogy egész munkánk, egész építésünk napról napra jobbá vál­jék és sikerről sikerre haladjon“ — tanítja Sztálin elvtárs. Pártunk II. kongresszusán Rá­kosi elvtárs a pártdemokráciáról, a bírálatról' és őnbirálatról többek között a következőket mondotta*. „Az előttünk álló hatalmas felada. tok megkövetelik, hogy fokozottan biztosítsuk a pdrtdemokrácia érvé­nyesülését sorainkban s szakadat, lanul vegyük igénybe a bírálat és önbirálat fegyverét." A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa óta megyénkben el­mélyültebb lett a bírálat és önbírá­lat alkalmazása, már kevesebb pél­dát találunk arra, hogy elnyomják a vezetők az alulról jövő bírálatot. A párt második kongresszusa ezek­nek a hibáknak felszámolásában hatalmas segítséget adott, de segí­tettek a bírálat és önbírálat elnyo­másának felszámolásában az olyan példák is, mint amilyen Bontyé Traján babarci DISZ-titkáré volt. Ki ne emlékezne erre megyénk­ben? A babarci volt párttitkár kis- királyoskodott, elnyomta a dolgo­zók bírálatát, az asztalfiókban el­fektette a becsületes dolgozók tag­jel öltf el vételi kérelmeit, Bontyé Traján ezt a hanyagságot részben feltárta a Dunántúli Naplóban és a cikk nyomán indult vizsgálat ki­derítette, hogy a babarci párttitkár ellenséges munkát végez — akit el is távolítottak a párt soraiból. Sok ilyen példa van még, ami azt mu­tatja, hogy ahol elnyomják a bírá. latot, ott nem mennek rendben a dolgok, ott ok van a bírálat elnyo­mására és a kritika elfojtása nem valami „véletlen jelenség. Annak ellenét®, hogy megyénk­ben a párt II. kongresszusa óta bátrabban bírálnak a dolgozók, bát­rabban merik feltárni azokat a hi­bákat, amelyek vagy egyes emberek önkényeskedéséből, kiskirályosko- dásából, vagy pedig építésünk köz­ben előforduló hibákból adódnak, — találunk még most is olyan je­lenségeket, hogy elnyomják a bírá­latot, megtorlást indítanak a bíráló ellen, A Dunántúli Napló október 13-i számában megjelent Nusser Péter komlói kubikos levele, mely­ben feltárta a komlói Mélyépítő Vállalatnál meglévő hibákat. Még mielőtt megjelent volna levele, „kihallgatásra" vitték, ,,hogyan merte megírni", ajánlatot tettek neki: „Miért nem próbálták a dol­gokat szépen, közösen elintézni, miért kellett kivinni" és az egész­ről jegyzőkönyvet vettek, valóság­gal megfenyegették Nusser Pétert: „Az ügy még nincs elintézve é3 maguk ezért még felelnek."_ Nusser Péter ennek ellenére sem vonta vissza bírálatát, kitartott mellette, mert tudta, hogy igaza van és az igazságot nem lehet ha­zugsággá változtatni. Tímár Fe­renc, a vállalat bérellenőre volt az egyik „kihallgató", aki a Nus­ser Péterrel folytatott, számára ki. látástalan vita után kijelentette: „Akármibe kerül is, megakadá­lyozzuk a cikk megjelenését .“ És Tímár meg is próbálta a „minden­áron való megakadályozást." Be- jött a szerkesztőségbe, aljas hízel­géssel, sőt burkolt ígérgetéssel igyekezett megakadályozni a cikk megjelenését és odáig merészke­dett, hogy nyíltan hangoztatta a jobboldali szociáldemokraták al­jas, megalkuvó politikáját. A komlói Tröszt pártbizottsága kivizsgálta, mi húzódik meg a bí­rálat elnyomása mögött és kiderült, hogy Tímár Ferenc a pártból ki­zárt elem, aki héthónapi börtön- büntetést is kapott egyik szövet­kezetnél végzett aljas munkájáért- És ez a Tímár odáig merészkedett, hogy „megtiltotta" a dolgozóknak a beszélgetést a vállalathoz nem tartozó emberekkel és egy ilyen „rendelkezés“ kiadására bírta a pártszervezet titkárát is. Tímár Fe­rencet a vizsgálat után azonnali hatállyal eltávolították a komlói Tröszttől. Tímárnak, akár a volt babarci párttitkárnak, oka volt elnyomni a bírálatot, A babarci volt párttit­kárnak azért volt erre szüksége, mert ellenkező esetben kiderül kis- királyoskodása. Ilyen példát is lehet találni me­gyénkben a bírálat elfojtásáról, de van másmilyen példa, olyan, ami­kor egyes vezetők még mindig nem értik meg a bírálat jelentőségét: ,.mely növeli a munkásosztály mű­veltségét, fejleszti harci szellemét, megerősíti a győzelembe vetett hi­tét, megsokszorozza erőit és segít abban, hogy az ország igazi gazda, jává váljék" Ezért történhetett meg a Pécsi Porcellángyárban az, hogy a gyár igazgatója a többek között feléje is elhangzó bírálatot igen rosszul fogadta. Kesztyűs Ilo­na megírta, hogy a pártszervezet vezetősége és a vállalatvezetőség nem támogatja a kultúrmunkát. Gyenis elvtárs p. pártszervezet ágit. prop. titkára helyeselte a bírálatot, de a vállalat igazgatója nem. aki behívatta magéhoz Kesztyűs Ilonát és ilyen „meqöröklfésre" méltó szavakat mondott neki többek kö­zött: „Tudja, én most olyat tudnék magának mondani, o/yan csúnyát, hogy még ..." Ne tűrjük el sehol a bírálat el­nyomását, de ne tűrjük el az ön­bírálat formaiságát sem, hogy a bírálatot ért vezető, vagy nem ve­zető „szívtépő önmarcangolása" után, vagy éppen elfogadható ön­bírálata után sem javítja ki a hibát, — mert ez sehogyan sem önbírálat, hanem egyenesen megcsúfolása an­nak. Ahhoz, hogy további eredménye, két érjünk el, szükségünk van a bírálatra, önbírálatra és mint a Magyar Dolgozók Pártja II. Kon­gresszusa is megállapította: Sorol, juk legfontosabb teendőink közé a bírálat és önbírálat fokozottabb alkalmazását. A hibákat ki lehet és ki is kell javítani és valamennyi pártszerve­zetünknek keményen kell harcolni azért, hogy területén még a nyoma se legyen a bírálat elnyomásának és valamennyi pártszervezetünk tö­rekedjen arra, hogy kifejlődjön a kommunistákban, minden becsüle­tes munkásban és dolgozóban a bírálat szelleme, hogy .........jelöljék me g hiányosságaink útjait, hogy építésünkben, munkánkban ne le­gyen fennakadás, mocsár, korha. dás, hogy egész munkánk, egész építésünk napról napra jobbá vál­jék és sikerről sikerre haladjon." VERSENYBEN A NAGY OKTÓBERI FORRADALOM TISZTELETÉRE Az András-aknai bányászok nyerték el a Megyei Pártbizottság verseny zászlaját Megyénk bányaüzemeinek dolgo­zói a Nagy Októberi Forradalom tisz­teletére folyó versenyben az elmúll tíz nap alatt jelentős eredményeket értek el. A verseny eredménye száz és száz csille előirányzaton felül ki­termelt szénben mutatkozik meg. A verseny során, október 20—31-ig lar- tó időszakot értékelve, megyénk bá. nyaüzemeiben az atiábbi eredmények születtek, meg: 1. András.akna 122.5, 2. Ferenc- aluia 110.7, 3. Széclicnyl-akna 98, 4. Szászvár 96.4, 5. Máza 91.9, 6. István-akna 90.4, 7. Petőfi-akna 85.4. 8. Nágymányok 84.9, 9. Komló 69.7 százalék. A legutóbbi versenyjelentés óta az első helyre az András-aknai bányá. szók kerültek, akiknek az eredményeit ezután külön értékeljük. A Ferenc- aknai bányászok a második helyre szorul'ak vissza és így a Megyei .Pártbizottság verseny- zászlóját kedden délután három órakor az András-aknai bányá­szoknak adják át. A körletek versenyében a mázai Keszler József körlet került az első helyre 124.6 százalékos átlagteljesít­ménnyel. A második helyet a Ferenc aknai Lelovics Imre körlete harcolta ki magának 113.3 százalékos, míg a legutóbbi kiértékelésnél a második j körlete most a harmadik helyre eset* helyre került komlói Petkó Frigyes | vissza 106 százalékos teljesítéssel. November 7 tiszteletére toiyó versenyben a legjobb csapatok: 1. Müller Vilmos 179.1 százalék, Ferenc-akna, 2. NImsz József 157.2 százalék, Petőfi-akna, 3. Veslroeh János 154.9 százalék Nagy «lányok. A fejtési vájárok klizütt: 1. Pfeifer Alajos 233, 2. Teiler József 162.2 Szászvár, 3. Szabó János (19) 147.5 százalék, István-akna. Elövújásl csapatok közölt: 1. Hermész József 139.8. Nágymányok, 2. Hartman János (5) 124.4, István- akna, 3. Fodor Ferenc 117, Ferenc, akna. Fenntartási csapatok közölt: 1. Horváth István -132.5, Szászvár, 2. Peik József 117.1, István-akna. 3, Schadt .táltos 114.1, Nágymányok. Szállitóbrigádok között: 1. továbbra is a lUicker.aknai brigád Í59, 2. Fercnc-aknai DISZ-brigád 113.3. 3. Mázai 50-es csapati brigád 112.5 százalékos teljesítménnyel. Segédvájárok között: 1. Perhocs János 197, Komló, 2. Wag­ner János 163. Szászvár. 3. Sipos Já. nos (6) 132, Ferenc-nkna. Csillések között: 1 Ni! Link János 151.9, Nágymányok. anbauer József 179. Komló. 2. Henrich 161, Komló, 3. Klemm Leleplezték a bolgár hősök emlékművét Harkcnyjüidőn A dolgozó inagyur nép a fasizmus elleul harcban a magyar földön hősi halált hall' bolgár harcosok emléké­nek Harkány fürdőn díszes emlékmű­vet emelt. Az emlékművet szombaton délben ünnepélyes kerc.tek között avatták fel. Az ünnepségen Ilku l*á! elvtárs vezérőrnagy mondott beszédet, majd a Bolgár Népköztársaság nevében Dl- miter Angelov Gllin vezérőrnagy kö­szönte meg a dolgozó magyar nép szerelő gondoskodását. Az ünnepi beszédek lilán uz emlék, művet megkoszorúzták. Nagyobb gondot a gyapofszedés? szerződéskötések teljesítésére A IiélienaűsKSiSí ereilinéa^e A mohácsi Magasépítési Vállalat béke bizottságának kezdeményezésére a vállalathoz tartozó építkezéseken bé­keműszakot 'ápolták a dolgozók. Az illocskai építkezésen dolgozó Sztivlcs Mátyás kőműves brigádja békeműsza­ki versenyre hívta a többi épílkczési brigádokat. A legutóbb megtartott bé­keműszakon az illocskai Sz ivics-brl. gád 164 százalékos, a villányi építke­zésen a Szeififn-hrigád 157 százalékos, a majsi építkezésen a Hellán-brigád 16,1 százalékos termelési eredményt éri cl. Megyénk nyolcadik a gyapotszedé- sj versenyben, ^ megye területén 3718 hold gyapot vár szedésre, ami körülbelül 147 vagen gyapot termést jelent. Eddig 44 vagonnal van leszed, ve, ami csak 30 .százalékát lesz! ki a tervnek. Idén ötször annyi gyapot vár betakarításra a megye területén, mint a múlt évben volt, ami komoly erőfeszítéseiket kíván meg, Baranya- megye mindé,, dolgozójától. Minden dolgozónak becsületbeli ügye, harci fe.adaita volna rész tvenni és minél nagyobb eredményeket elérni a gva. pofcszedési munkákban, hogy az őszi esők és az ellenség kártevése elől időben végezhessenek a gyapotszib rőttel. Ez azonban korántsem igiV van. Kü­lönösen nagv a lazaság a bólyi álla­mi gazdasághoz tartozó Szederkény, Olasz, Szajk, Borjéd és Hásságy köz­ségekben, ahol maga a tanács nem engedte el a dolgozókat azzal, hogy a községben is van elég munkát ahe-, lyett, hogy még több dolgozóval segí­tette volna a bólyi állami gazdaságot. Az állami gazdaságok megyeköz­pontja mindem megtesz annak érde­kében, “hogy elegendő munkaerő le gyen minden állami gazdaságban, hogy behozzák a gyapotszedésben va. ló lemaradást, azonban annál keve­sebb segítséget kapnak a tömegszer- vezetektői. A siklósi MNDSZ és DISZ szervezet például megígérte, hogy ok­tóber 21-én, vasárnap 200 dolgozót ad a siklósi állami gazdaságnak, de va­sárnapra teljesen érthetetlenül csak huszonnégyen jelentek mag a gya- potíöldön. Ugyanakkor a megyeközpont tudott volna biztosítani üzemi dolgozókat, akik társadalmi munkában örömmel segítettek volna a siklósi állami gaz­daságnak gyapotot szedni. De vasár- tMp már ez is későn volt. A lemaradáshoz hozzájárult egyes állami gazdaság-vezetők hanyag, f eje­ction munkája is. Ilyen a bogádmind- szenti áéami gazdaság vezetője. Ser- bet József elvtárs, alk j még arra sem volt hajlandó, hogy a sátorhelyi álla­mi gazdaságba elmenjen a gazdaság agronórnusAvnl és legjobb dolgozó­jával. Pedig érdeke lett volna nagyon, meri a bogádmdndszenti állami gaz­daság az, amely a 226 hold gyapot- földről eddig mindössze 95 mázsa gyapotot szedett 1„ és csak 3 dolgo­zó alkalmazza a szovjet szedés: mód szert. Szégyen ez a lemaradás Baranya meg.yere, már annál is inkább, hogy Baranyából indult ki a szovjet gya- potszedésj módszer tapasztalata és idáig már hat gyapolszedő sztaháno- vista — Müiics Mária, Papp Anna, Véniinger Erzsébet, Béres Eta, Vida Irén és Hegedűs Mária — segíti ta- pasztalatátadásáva) a baranyai gya- poriizedökot. De lehetne -oroini lovább is. — mért minden állami gazdaságban meg lehet ta-Iáin? azokAt f dolgozókat, akik már elérték az ezerkilós szedést. Hogyan hozza be a lemaradást Ba­ranya megy of Először is. ha az é-e-n járók nem csak egyéni érdekükéi látják a gyapotsze. dé?ben. hanem segítséget adnak azok­nak is, akik még nem tudták átven­ni a szovjet saodésí módszert, tanítani kellene őket, hogy mielőbb nngyobb redményeket tudjanak felmutatni, és eredményeikkel segítsék Baranya me­gye állami1 gazdaságait, a gyíipötsze- dés gvors befejezésében, Másik, hogy a tömeg szervezetek nagyobb segítséget adjanak az álla­mi gazdaságoknak. Helytelen, hogy a mohácsi DISZ.bizottság azzal védeke­zik, amikor munkaerőt kellene adni: — Hisz mi már adtunk, a diákok is DISZ-tagok! Valóban van köztük DtSZ-lag és dolgoznak is belőle a sátorhelyi állami gazdaságban. De ugyanakkor van még a járásban vagy kétszáz olvan fiatal, aki sok segítséget tudna adn| a gyapotszedési verseny­ben körül kellern: nézni és el* moiid.íni ezeknek a dolgozóknak: mennyivé több haszna van. ha sé-'á- iás helyett elmegy gyapotot szedni. Persze, ez a gazdaságvezetőknek is a feladata. Nem lehet úgy megnyugod. ni, mint Serbet elvtárs. a bogádmind- szenti állami gazdaság, vezetője. Ser­bet elvtárs mit sem törődik a munka- e.rőihánnyal azt várja, hogy maid valakinek eszébe jut. aztán jelentke­zik gyapotszedésro. Az ilyen gazdaságvezetöket fele'ős- ség.re keli vonni és szigorúan fellép­ni azok ellen, akik megszegték \ szerződésben foglaltakat, nem jelen­tek meg a munkahelyen. Baranya menyi3 a második helyre tört a hukoricffhegyűjlési versenyben A KUKORICASEGYO.TTÉSI A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának tiszteletére tett begyűjtési vállalásaikat egymásután teljesítik a dolgozó parasztok és a községek. Már több járás is százszá­zalékosan, sőt ezen felül teljesítette gabona- kukorica, burgonya és nap­raforgó begyűjtési tervét. A vállalá­sok teljesítéséért, népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak tett Ige- Telünk valóraváltásáért heves küzde­lem folyik a megyék, a járások, a köz­ségek és az egyéni dolgozó parasztok között. November 4-én az egész or­szágban begyűjtési vasárnapot tarta­nak. hogy ezzel is emeljék eredmé­nyeiket, mert minél előbb teljesíteni akarják terveiket. Az élelmezési mi­nisztérium november 5-én értékeli a begyűjtési verseny állását. Az eddig elért eredmények alapján — tehát a begyűjtési vasárnapon elért eredmé­nyeket is figyelembe véve — ítélik oda a hárqmmillió forint jutalmat a legjobb megyéknek, járásoknak, köz­ségeknek. tszcsk-nek, földművesszö­vetkezeteknek és egyéni dolgozó pa­rasztoknak. A megyék a gabonaibegyűjtés ver­senyében a november 1-i kiértékelés alapján a következő rangsort érték el: 1. Békés, 2. Szolnok, 3. Csongrnd, 4. Hajdu-Bihar. 5. Pest, 6. Bács- Kiskon, 7. Baranya, 8, Heves. 9. Borsod, 10, Tolna, 11. Nógrád. 12. Zala, 13. Fejér, 14. Vas, 15. Sza- bolcs-Szatmár, 16. Győr-Sopron, 17. Komárom. 18. Veszprém, 19. Somogy. VERSENY ÁLLASA A MEGYÉK KÖZÖTT A KŐVETKEZŐ: Évi terv Heti lelje­emel­sites % kedés “/« 1. Békés 87.­7.2 2. Baranya 83.9 21.1 3. Pest 83.6 11.2 4. Vas 79.9 10.7 5. Hajdu-Bihar 76.5 6.7 6. Csongrád 74.2 3.— 7. Somogy 68.8 8.5 8. Veszprém 68.6 9.7 9, Szab.—Szálra. 62.9 12.— 10. Fejér 62.6 17.3 ti. Tolna 62.3 15.5 12. Heves 61.7 9.— 13. Bács-Kiskua 61.2 7.7 14. Zala 61 — 7.1 15. Győr-Sopron 58.8 12.5 16. Szolnok 58.2 5.7 17. Borsod 58.­7.4 18. Komárom 57.7 11.9 19. Nógrád 56.6 6.2 Az elmúlt héten Baranya megye szívós munkával 21.1 százalékkal növelte eredményét és ezzel a me­gyék rangsorában a második hely­re küzdötte fel magát. Ugyancsak jó eredményt ért el Fejér megye. Egy hét alatt a 19. helyről a 10. helyre került. Tolna is jól dolgo­zott a múlt héten, a 16. helyről a 11. helyre küzdötte fel magát. A be­gyűjtésben visszaesett Szolnok és Bor. sód megye. Szólnok a 13. helyrő. a 16. helyre, Borsod pedig a 14. hely­ről a 17. heilyrc került.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents