Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-28 / 277. szám

1951 NOVEMBER 28 NAPLÓ h PJRI ÉS PARTÉPnÉS * A szigetvári járás legjobb kommunistái harcos párfértekezleten mutatták meg az utat a hibák kijavítása és az eredmények további szélesítése felé Ä szigetvári járás hosszú idő óta elmaradt a fejlődésben megyénk töb­bi járásé mögött. A szigetvári járás a begyűjtési , kampány teljes ideje alatt, tagja volt a csiga-brigádnak, visszahúzta a megyét az országos be­gyűjtési versenyben. A szigetvári já­rásban nem ment a termelőcsoport fejlesztés sem, a meglévő termelőcso- portok nem erősödtek, újak keletkezé­sét- pedig az ellenség majd minden esetben meg tudta akadályozni. Miért maradt el a szigetvári járás megyénk többi járása mögött? Taván a sziget­vári járás kommunistái, dolgozó pa. rasatjad nem szeretik a pártot nem szeretik hazájukat? Nem, ez nem így van! A szigetvári járás kommunistái és dolgozó, parasztjai forrón szeretik a pártot, forrón szeretik hazájukat! Ezt bizonyítják azok az eredmények, mélyeket, az egyszerű dolgozók ezrei értek el, ezt bizonyítja például az, hogy az őszi és tavaszi munkákat a szigetvári járás dolgozó parasztjai el­sőkként végezték a megyében, hogy a szigetvári Cipőgyár és a szigetvári malom dolgozói már befejezték évi térvüket, ezt bizonyítja, hogy azokon a helyeken, ahol a JB segítséget nyújtott a pártszervezeteknek, a dol­gozóknak a7. ellenség elleni harchoz, ott a begyűjtés, is eredményes. Erre a legjobb pé'da Molvány község, amely a járás '38. községe volt, s apiely az ellenséges tárnics titkár le­váltása után minden terményfél,elég­ből. magasan túlteljesítene beadási kötelezettségét. Miből fakadtak tehát azok a hi­báim mélyek a-szigetvári, járást a megye egyik legrosszabb járásává tették, melyek miatt a járás elmaradt a “békebarcban, a pártépítésben, a mezőgazdáság 'szocialista átszervezé­sében . és .az ellenség elleni harcban? Ezekje a kérdésekre adott választ a szigetvári. járás . legjobb kommunistái tanácskozása: a járási pártértekezlet. A járási pártértekezlet megmutatta, hogy a hibák, hiányosságok, mulasz­tások okát a járási pártbizottságon kell keresni ahol fészket rakott az (Opportunizmus, a megalkuvás, ahol olyan ' rothadt szellem lett úrrá, hogy a járási pártbizottságra helyezett ká­derek sorra mentek el más funkció­ba,' hogy Szigeti ©Ívtársat, a járási pártbizottság titkárát közvet!en mun­katársa; lebecsülték, utasításait nem hajtották végire, de nem hajtották vég­re magának a Pártkongresszusnak ha­tározatait sem. A járási pártbizottság . egyes munkatársai igen sok esetben nem azzal mentek ki az egyes púrt- sogrvezetékhez, hogv a kongresszusi határozatok szellemében segitsék azok munkáját, hanem, mint ahogy a szi­getvári gépállomás kiküldötte megái-' lapította: „A JB tagjai kijöttek, meg. kérdezték mi újság és már mentek Is tovább.“ A járási pártbizottságon belül eluralkodott rothadt, megalku­vó szellemre jellemző Kengyel ©!v- társ mágatartá-sa. Kengyel élvtárs több ízben kapott segitő bírálatot a párttagságtól, nem egyszer a Megyei Pártbizottságtól, is. Kengyel elvtárs azonban nem fogadta el a bírálatot. ,,Csekély képességeire“ hivatkozott, gyáván meg akart szaladó i a felelős­ség elől, pedig voltak képessége; és munkáját , el. tudta volna látni, ha azt valóban el akarta volna végezni! A hüldötiek bátran felvetették a hibákat X járási pártértekezleten összejött harcos, kommunisták azonban elvtár- sriasan, személyekre való tekintet nél­kül, keményen, bolsevik módra rá­világítottak a járási pártbizottság egyes munkatársainak hibáira. A küldöttek már a gépállo­mások, állami gazdaságok termelöszö- vétkgzeti csoportok és a kis községek taggyűléseiről magukkal hozták a szé­les párttagság követelését: „Vessetek véget a járási pártbizottságon folyó lazaságoknak, bűnös mulasztásoknak, fedjétek tel a hibákat és mutassatok fiat azok kijavításához!“ A küldöttek megértették a párttagság által reájuk bízott feladat felelősségét megértették a °ngresszus határozatainak és a pártértekezlieinek a jelentőségét. Ezt mutatják a hozzászólások, melyek ke­ményen .bírállak, melyek feltárták a járási pártbizottság egyes munkatár- samak, így Szigeti, Sarbak és Ken­gyel élvtársak, a régi pártválasztmány és a szigetvári járási pártéletnek hi­báit és azok forrását. A felszólalások a párt értekezlet lelkes, harcos hangú, kite azt mutatta, hogy a szigetvári já­rás kommunistái meg fogják állni a helyüket az elkövetkező feladatok végrehajtásánál, hogy a szigetvári já­rás kommunistái sem maradnak el a megye többi kommunistája mögött. Szigeti elvtárs, a járási pártbizott­ság titkára, referátumában pártezerű- en, őszinte önkritikát gyakorolt. El­mondotta, hogy a járás; pártbizottság hibái hogyan nyomták rá bélyegü­ket az egész járás párt- és gazdasági életére, elmondta hogy ezek a hibák milyen következményeket vontak maguk után. Azon.ban Szigeti elvtárs nem nyúlt a hibák mélyére, nem tár­ta tel a hibák gyökereit. Néhány szó­val megemlítette ugyan, hogy a járá­si pártbizottságon kritikátl-an légkör uralkodott, hogy nem harcoltak a kongresszusi határozatok végrehajtá­sáért, de nem tárta fel teljes egészé­ben azt a megalkuvó kényelmeskedő, bürokratikus szellemet, amely a hibák igazi forrása volt. A szigetvári gép­állomás küldötte: Sebestyén Gyuláné elvtársnő, Kovács Miklós elvtárs a JB új szervezőtitkára, Kapus elvtárs­im és még jónéhány hozzászóló fel­vetette ugyan a járási pártbizottság,o„ >■!uralkodott opportunizmust és lazasá- ; .t, de Szigeti elvtárs ezekre a kérdésekre még a hozzászólásokra adott válaszában sem tért ki. Mit tettek a JB tagjai a béke megvédéséért ? A referátum és a hozzászólások há­rom nagy kérdéscsoport köré tömö­rültek. Ezek közül az első helyet a béke megvédésének, a békemozgalom­nak a kérdése foglalta el. A referá­tum megemlítette, hogy a szigetvári járás ipari munkásai keményen har­colnak a békéért. Ez termelési ered­ményeikben is megmutatkozik: a szi­getvári malom dolgozói november 7- re, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójára 105 százalékra teljesítették tervüket, A szigetvári Cipőgyár dolgozói november 20-ra be. fejezték évi tervüket és a versenYek során több. mint 300.000 forint meg­takarítást értek el. A begyűjtésben lemaradt ugya.n a járás, de azok a községek, ahol a dolgozók, a kommu­nisták kaptak megfelelő politikai se­gítséget, ahol a dolgozókat felvértez, ték az ellenség elleni harcra, ott a begyűjtésben is jó eredmények szü­lettek. A dolgozó tömegek, az egy­szerű párttagok százai és százai fej­lődtek a járásban, de nem fejlődött olyan mértékben a járási pártbizott­ság és ezzel nem egy cselben gátolta az egyszerű párttagok fejlődését is. Az egyszerű dolgozók, párttagok fej­lődésére jellemző Nieredmayer elv­társ, nagypeterdi párttitkár példája, akinek tudomására jutott,.hogy a köz­égből kukoricát akarnak elfeketézni. Mivel másként nem tudta leleplezni a kukoricát felvásárló feketézőt aki már vonatra ült, Niedermayer elvtárs is jegyet váltott, tárgyalásba eresz­kedett a feketézővel és v.égül meg­érdemelt, helyére juttatta azt. Ilyen és ehhez, hasonló példákat még szá­mosat lehetne felhozni a szigetvári járás területéről, melyek . mind-nűdd a párttagok és pártonkivüli dolgo­zók párt iránti szeretetét. önfeláldozását bizonyítják. A járási pártbizottságon do’ggzó né­hány elvtárs az ellenség ellen nem folytatott következetes, kemény har­cot. Sok esetben elhanyagolta a kuíá- kok, osztályellenség elleni küzdelmet nem egyszer a dolgozók által leleple­zett ellenséges elemeket eltávolította ugyan funkcióikból, de sokszor nem nyújtottak a JB-n dolgozó elv társak megfelelő segítséget az egyes párt- szervezeteknek ahhoz, hogy az ellen­séget a párttagok soraiból is eltávo­lítsák. Igv például Nagydobszán még mindig párttag egy Vörös nevű ku­kák, akit a tagság már a tszcs-böl is kizárt. Böldogasszonyfán ugyanez tör­tént egy kulák fiává1'., akit Leváltottak funkciójából, de nem zártak ki a pártból. Vásárosbécen megakadá­lyozták hogy Molnár kulák tanács­elnök legyen, de odáig már nem ter­jedt ki a járási pártbizottság ébersé­ge, hogy a kulákot eltávolítsák a szövetkezet éléről és legelsősorbán is kizárják a párttagság sorai közül. Ugyanakkor, mikor a dolgozók kemé­nyen harcoltak az ellenség ellen, ke­ményen harcoltak a párt tisztaságáért, a JB ezt a harcot nem eléggé segítet­te, néha gátolta is. mint az adariáni tszcs esetében. A dolgozók éberségé­nek köszönhető az is, hogy a tanácsi, apparátusból 16 ellenséget és 12 ku- lákbetolyás alatt álló funkcionáriust távolítottak el a Pártkongresszus óta és így a tanácsok munkája nagymér­tékben megjavult, A referátum felvetette, hogy a há­borús uszítok, az imperialisták és azok legszemérmetlenebb csatlósa: Ti­to és bandája ellen sem folytatott a járási pártbizottság állandó, kemény küzdelmet. A JB gyakran általános, alacsony színvonalú agitációra szorít­kozott. gom leplezte le az ellenséget és helyese,, világított rá Fekete Ist­ván elvtárs somogvhatvani küldött, hogy nagy hiba volt a Jugoszláviából érkezett levelek széleskörű ismerteté­sének elmulasztása, melyek 0 jugo­szláv do’gozók szörnyű nyomoráról, a Tito-banda iék/elcn terror járói szá­molnak be. ..Siralmas volt az aratás és a cséplés is. Már a géptől elvitték az udbások utolsó szem gabonánkat, minden kenyerünket“ — olvasta te! Fekete elvtárs mdjd hozzátette: „Ilyen leveleket kell ismertetnünk dolgozó­inkkal, hogy lássák, milyen elvisel­hetetlen soruk van jugoszláv testvé­reinknek, hogy dolgozóink megtanul­ják szeretni szabad életünket, megta­nulják gyűlölni Titot és fasiszta ban. dáját.“ A lermelősaövetkezeti mozgalom hiányosságai A járási pártértekezlet alaposan megvitatta a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése terén tapasztalható hiányosságokat. A referátum elmon­dotta, hogy a szigetvári járás áll a legrosszabb helyen a tszcsk: fejleszté­se és megszilárdítása terén. Ugyan­akkor, amikor a villányi járásban a földek 50 százalékát közösen műve­lik, a szigetvári járásban még csak a járás területének 8.8 százaléka áll szövetkezet; művelés, alatt. Itt sem magyarázható azzal a lemaradás, hogy a termelőcsoportok rosszul dolgoz­nak. A szigetvári járás termelőcso. portjai értek el szép eredményeket, A szigetvári Kossuth tszcs például 16 mázsás ősziárpa termést ért el. A nagydobszai fszcs-ben olyan nagy­arányú építkezések folytak, amilyen­re kevés példát lehetné találni. A termelőcsoportok dolgozóinak nagy- része jó munkát végzett, javult a tszcs-lagok munkához való viszonya, segítőkészsége, mindenütt megmutat­kozott a kommunisták példamutatása. Kovács elvtárs például, az ibalai tszcs volt pártlitkára a„ aratás ideién szí. vesen osztotta meg napi fejadagját munkatársaival, Csanádi elvtárs, mozsgói párliitkár a nagy munkák idején betegen is éjjel-nappal dolgo­zott. hogy példamutatásával magával ragadja a többieket, hogy segítse a tszcs-t munkájában. Ilyen példákat is még igen sokat említett meg a referá­tum és hoztak fel e hozzászólások te. A járási pártbizottság azonban nem látta meg minden esetben ezeket az eredményeket, gyakran nem ismertet­te a jó példákat az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztokkal, így azok főleg az ellenség „agdtációján“ kérész. tü.1 ismerték meg a termelőcsoporto- k-at, azok nehézségeit és ezért húzó­doztak a nagyüzemi gazdálkodástól. A járási pártbizottság nem minde­nütt ismertette azokat az eredménye­ket, melyeket például Tóth Imre elv­társ, az iba.fai csoport küldötte el­mondott, hogy neki és családjának összesen 674 munkaegysége van. Ez. után 11,141 forintot, valamint 141 mázsa terményt kapott. Velez Fábi­án nagydobszai küldött js elmondta, hogy családjával 853 munkaegységet szerzett, míg Csanádi elvtárs Moz.s- góró' arról beszélt, hogy feleségével kelten tízezer forintot kapnak majd elszámoláskor. Az ilyen eredmények tudatosítása új lendületet adott volna a termelőcsoport fejlesztési mozga­lomnak, a meglévő tszcs-k segítése pedig még magasabb termelési ered­ményűk eléréséhez vezetett volna. Azonban a járási pártbizottság egyes munkatársai nem nyújtottak elegendő segítséget a termel őcso port oknak. Kengyel elvtárs még azokra a he­lyekre »e ment ki ahonnan segítsé­get többízben kértek tőle. Igen nagy hiányosság volt az is, hogy a JB nem ismertette eléggé az élenjáró szovjet mezőgazdasági ta­pasztalatokat. a járási pártbizottsá­gon dolgozó néhány elvtárs nem vet­te figyelembe Rákosi Mátyás elv- társunk Pártkongresszuson elhangzott szavait: „A magyar termelőszövetke­zeti mozgalom és a szocialista építés megkezdése a falun elválaszthatatlanul össze van kötve azzal a segítséggel, me'yct e téren a Szovjetuniótól ka­punk“ A JB és a régi pártválaszt- mányt nem használta ki eléggé ezt a segítséget és Fekete István, somogy- haívani küldött ezt a mulasztást á c­sén 'felvetette Színei elvtárs és Sar­bak elvtárs felé; akiket ezért súlyos felelősség terhel. A küldöttek meg­állapították: ha ilyen ütemben dol­goztak volna továbbra is a járási pártbizottság, funkcionáriusai akkor még tíz év múlva .sem építették vol. na fel a szigetvári járásba^ a szocia­lizmust. A pártértekezleit azonban utat mutatott az új járási pártbizott­ságnak. hogy behozza az eddigi mu- óaszásokat, megadta az .alapot a ter­melőszövetkezeti mozgalom további fejlődéséhez. A járási pártértekezVt nyújtotta seg-í'séget ki kell használ­nia a7 új járási pártbizottságnak, melyben a legjobb kommunisták, leg- harcosnbb etvttVrsak lesznek hogy a szigetvári járás is felsorakozhassék az élenjáró fejlett nagyüzemi mező. gazdasággal rendelkező többi járói Hok mögé! A pártnninhu szült fa meg a járás éleiét A béke megvédése, a termelés fo kozása, mezőgazdaság szocialista át­építése, mint mindenütt, úgy a szi­getvári járásban is a pártmunka függ­vénye. „Megnövekedőtt s új feladatok állnak tehát pártunk előtt — mondot­ta a Pártkongresszuson Rákosi elv. társ —, melyek megoldása csalt úgy sikerül, ha megerősítjük pártszerveze­teinket, emeljük fegyelmükéi, tudásu­kat, kapcsolataikat a dolgozó töme­gek legszélesebb rétegeivel.“ A szi­getvári járás pártbizottsága nemhogy minden esetben erősítette volna a fa­lus; alapszervezeteket, nemhogy se­gítette vol-na. ezen keresztül a terme­lést, a békeharcot, a szocializmus épí­tését, de egyes esetekben, valósággal hozzásegítette a pártszervezeteket a bomláshoz a szétziilléshez. Lukács elvtárs, szentmártonpusz’tai küldött elmondotta, hogy Korpádon. Cse- bényben és Horváthertetenden szét­széledt a pártszervezet, mert a járási pártbizottság többszöri kérésre sem nyújtott az ottani elvtársiaknak se­gítséget. Lukács elvtárs azt is el­mondotta hogy a JB nem nagyon tö­rődött a párt erősítésével, igy a Szent, mártonpusztai alapszervezet által ja­vasolt 12 becsületes dolgozó felvételi kérelméből tizet indokolatlanul vissza­utasított. Kmetovics elvtárs Szente- gátról azt, vetette .fel, . hogy a járási pártbizottságon nem egyszer hónapo­kig hevertek a tagságiv könyvek, ugyanakkor mikor az elvtársak lat­yakon, termelőcsoportokbn.ji a’ig vár­ták. hogy a piros tagsági könyvet ma. gukénak mondhassák.- A küldőitek felvetették, hogy a járás; pártbizott­ságon belül Sarbak és Kengyel elv. társak nem egyszer lélektelen, büro­kratikus 'munkájának tulajdonítható az. hogy a dolgozó parasztok az utób­bi időben nem kérték felvételüket a pártba, mondva hogy kérelmüket a JB úgyis visszautasítja. így történt meg, hogv az elmúlt érv alatt a szi­getvári - járás kommunistáinak o szá­ma mindössze 73 párttaggal és 13 tagjelöltté] erősödött, így történhetett meg, hogy a járási pártbizottság ál­landóan káderhiányra panaszkodott és nem a dolgozó tömegekből emelte ki a leglejlettebb kommunistákat, ha­nem a Megyei Pártbizottságtól kért állandóan újabb és újabb kádereket. Szigeti elvtárs azonban nem használta ki az új politikai munkatársak harcos lendületét, nem támaszkodott a dolgozó paraszti tömegekre. Erre konkrét példa, hogy egészen o legutóbbi hetekig nem töltötte be u szigetvári JB Szigetvár község függet­lenített párttitkári funkcióját , ugyan- csaj,• arra hivatkozva, hogy nincs ká­der. Már pedia a szigetvári járásban kád er van bőven! Ennek bizonyittúa a vasárnapi párWrtekezlet. melyen a küldöttek olyan izzó hazaszeretetről, párthűségről és munkakészségről tet­tek tanúbizonyságot, melyre biztosan támaszkodhatott volna a járási párt bizottság. A küldöttek élesen felvetet, ték a járási pártbizottság egyes mun­katársai felé. így különösen Sarbak és Kengyel elvtársak felé az. oktatást munka lebecsülését. Kardos Pál görös- galli küldött elmondotta, hogy a pro­pagandista szemináriumot előadó hiá. nyában többizben nem tudták megtar­tani. Bőcögő Károly elvtárs beszá­molt róla, hogy milyen szeretettel, milyen' örömmel fogadták a somogy- bárságyi dolgozók a pártoktatás1. ..22.én este a szakadó eső ellenére hatvanon jöttünk össze párlnaora -- mondotta többek közölt Böcögő elv- társ. — amelyet azonban előadó hiá­nyában nem lehetett megtartani. Ha 0 bolsevik agitátorok igy dolgoztak vol na, mint Kengyel elvtárs, a szigetvári járási pártbizottságon, akkor ma nem lennénk szabadok!“ A referátumból és a hozzászólások, bői kitűnt,, hogy a járási pártbizottság nem foglalkozott megfelelően a tömeg- szervezetekkel sem, nem ismerte fel eléggé a DISZ fontosságát, az ifjú­ságban rejlő erőt cs nem használta fel ezt a hatalmas segítséget teljes egé­szében a szocializmus építéséhez, a béke megvédéséhez.-1 /.'»/innmnistánem tűrik n lazaságolittí A járási pártcrtekezlet azonban meg­mutatta, hogy a szigetvári járás dol­gozói, harcos kommunistái nem tűrik tovább a lazaságokat. Nem tűrik to­vább, hogy járásuk utolsó helyen kü. logjon a megye többi járása mögött. A pártértekezlet olyan erővel vetette fel az egyes hiányosságokat, hogy azokat, nem lehetett elkenni. így ’a pártértckezlet megkövetelte, hogy Ken. gyei elvlársat, — a járási pártbizottság voll ágit. prop. titkárát — elkövetett súlyos mulasztásai miatt állítsák párt- fegyelmi elé. a küldöttek követelték, hogy az új járási pártbizottság javít­sa ki az elkövetett hibákat és segítse a járást az élenjárók közé. A járási pártválasztmánynak és a megválasz­tandó járási peribizottságnak, az olt dolgozó harcos kommunistáknak mód­jukban is lesz a párttagság széles tö­megeinek támogatásával a hibákat ki­javítani. Erre mutat többek között az i.s. hogy Szigeti elvtárs. a járási párt­bizottság titkára is felismerte a hibá­kat. azok következményeit és bátran fel is vetette azokat, sőt egyes 'libá­kat már részben ki is javított. A já­rási pártértekezlet, az ott elhangzott felszólalások, az új járási pártválaszt­mány összetétele és a pártbizottság önkritikája biztosítékot nyújtanak ar­ra. hogy a járás munkája megjavul és ehhez Bene elvtársnő, a Megyei Párt­bizottság nevében megfelelő segítséget is ígért. A szigetvári járás pártbizott­ságában máris dolgoznak olyan meg­bízható, harcos elvtársak, akiket a Megyei Pártbizottság helyezett oda a pártmunka megjavítása érdekében. Azonban a hibák gyökeres felszá.molá. sához szükséges az is, hogy az elfoga­dott határozati javaslatnak'megfelelően a járás legjobb kommunistáiból meg­választott pártválaszlmány valóban számoltassa be minden hónapban az új járási pártbizoitságot és segítse azt bátor kritikával, kommunista her- cosságga! minden munkájában. Na úgy, mint a múltban a régi pártra, lasztmány tette, amely így hozzájárult a JB rossz munkájához. A határozati javaslat feladatául tűzte a megválasz­tott. pártválasztmánynak és az élen­járó, harcos megválasztandó járási bi­zottságnak, hogy javítsa meg a poli­tikai tömegmunkát és 'agitációt. Ht elsősorban a: ellenség elleni harc és a békebizottsúgókkal való foglalkozás lesz a pártválasztmány és a JB felada­ta. A határozati javaslat arra kötelezi a pártbizottságot, hogy tekintse ulap- vefö feladatának az új pártvezelősé- gckkel való foglalkozási, a tag. és tagjelöltfelvétcl, valaminf az oktatási munka megjavítását. A határozati ja­vaslat kimondja, hogy az élenjáró szovjet tapasztalatok és a helyi ered­mények ismertetésén keresztül segítse elő a JB a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődését, A határozat előírja, hogv a járás vezető kommunistái srrf- moljtik fel n tanácsoknál még meg­mutatkozó opportunizmust és segítse­nek megszilárdítani ar állami fegyel­met, Ugyancsak feladatul tűzi ki a pártcrtekezlet a tömegszervezelckkel való fokozott foglalkozást, elsősorban a DISZ munkájának segítését. Végül kötelezte a pártértekezlet a pártbi­zottságot. hogy az elhangzott beszá­moló és a hozott határozatok alapián készítsen részletes munkatervet a fel­adatok végrehajtására. > A nártértekezlet a továbbiakban megválasztotta a megyei pártértekez- 'et. küldötteit, majd táviratot intézett Rákosi Mátvás elvtárshoz és a Megyei Pértbi7-tt*ághoz. melvhen ígéretet lett a Irháit kijavítására "S az eredmények toyábbfejleszt&sifre. Az ígéretet "égre lehet és végre is kell hajtani, hiszen a pártválasztmány harcos kommunista tagjai a,Vra!masak arra, hogy mozgó, sítsák a járás kommun'sfáit és pár­tonkivüli dolgozóit a pártkongresszust határozatok végrehajtására, a békéért folytatott harcra. Odaadóbb munkával hálálom meg... Örömmel olvastam a sajtóban a mi. nisztertanács rendeletét a köznevelési alkalmazottak fizetés emelésével kap­csolatban Mint iskola-igazgató és szakszervezeti aktíva, többször elbe* szélgeitení iskolámon belül és vidé­ken is. pedatrógns kartársaim anyagi helyzetéről. Láttam a nehézségeket, amelyek .különösen vidéki kart ága­imnál mutatkoztak. Ezekkel kapcso­latban szakszervezeti üléseken is fel­merültek problémák. Tudtam, hogy pártunk is foglalkozik ezekkel a kér­désekkel és a segítség nem fog el­maradni. Valóban, a párt kezébe vette a pedagógusok ügyét is és azóta már, a megjelent rendeletek bizonyítják, hogy amit a párt. mond. amit. a párt igér. arra szikla-szilárdon lehet épí­teni. A fizotésrendezést a "magam ré­széről is jólesően veszem tudomás«! és tudom, hogy a többi kartársaim is örülnek neki. Ez mind azt mutatja, hogy államunk szerető megbecsülést tanúsít a dolgozó nép iránt.. Ez a megbecsülés arra ösztönöz, hogy mun­kámat még nagyobb odaadással vé­gezzem. dolgozó népem és hazám kultúráik» felemelkedése érdekében. Bemies Ferenc ált. iek. igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents