Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-26 / 250. szám
mi OKTÓBER 2# NAPLÓ H Meggyőződtek az igazságról, megismerték a kulákok aknamunkáját Hegyszentmárton dolgozó parasztjai ■ Sok éve már aimak, amikor még volt a siklósi járásban Monyorósd és Égerszög nevű község is. Ahogy az évek. teltek, építkeztek, terjeszkedtek, egyre közelebb kerültek Hegyszent- ■márton. községhez, végűi egészen csatlakoztak. így ma már a két község neve is Hegyszentmárton és az egy. kör különálló községekre Eg er szeges Monyorósd-utcák emlékeztetnek. Megszokott dolog volt az a községben, hogy a földet mindenki úgy művelte, ahogy tudta. Akinek nem volt igaereje, a kűláktól kért segítséget, akinek nem győzte ledolgozni a napokat néhányórai igahasználatért. * A múlt év őszén tervezgették néhányan: „jó lenne közösen dolgozni, úgy, mint másutt.“ Volt, aki helyeselte a javaslatot, de a .magygazdák", az olyanok, mint lehőcz József 25, Győríi József 34, Bődig Vince, Soós Lajos 38 holdas kulákok ellenezték még a gondolatot is. Egyre azt magyarázták a dolgosé parasztoknak: ,JSlveszik a földeteket, nem lesz többé a tiétek. A termében közösen kell osztozkodni mindenkinek egyformán." Sikerült megakadályozniok ősszel a csoport megalakulását. De a szomszéd községből jövö hírekből, az uj. Ságból, filmről világosan megtudták a dolgozó parasztok, hogy a tszcs-ben jobb az élet. Ezév február 28-án egyszerre három I-es típusú csoport alakult, Hegyszentmárton.utcaiak a Boldogulás, a Monyorósd-utcaiak a Rónaföld, az Egorezeg -utcaiak a Béke tszcs-be léptek. Kezdetben rendszeresen tartottak gyűlést és tervet készítettek, hogyan végzik közösen a munkát. a lelkes munka csak egy darabig tartott. Később a* a hang terjedt el: — Mindegy, csoportban dolgozunk. e, vagv sem, hiszen az 1-es típusúban mindenki maga végzi a munkát és csak annyi a különbség, hogy így több kedvezmény van, de csak. azárt, mert már nem a miénk a föld. Mikor aláírtuk a nyilatkozatot, egyben azt írtuk alá, hogy átadjuk a tőidet. Gör- csönyben is így van. Lázadozott Rein János, Jauk József, Fazekas József és a többi dolgozó paraszt, akiket a Győrfi József, Bódis Vince, Lehőcz György ku. Iákok „világosítottak fel.“ Megbomlott a közös munka mindhárom csoportban, a tszcsk-ne-k csak nevük maradt. De ha nem is folyt a közös munka, sokat beszéltek róla. Még éppen csak hogy megízlelték, de nagyon megtetszett mindannyiuknak és szabadidejükben, esténként a kapuban erről beszélgettek. Nem messze van Hegyszentmárt önhöz Gorcsdny és vásár alkalmával sokan elmentek oda. Leginkább Győrfi, Bódis, Lehőcz kulákok. A vásárról aztán, azzal a hírrel jöttek haza, hogy bizony Gör- csönyben is felbomlott a csoport, hiszen csak azért alakították meg, mert „muszáj“ volt. Lassan kezdtek megfeledkezni Hegyszentmártonban a közös munkáról és a tszcs-ről. * Néhány héttel ezelőtt más hír ütötte meg a hegyszentmárton]ak fülét: Görcsönyben közösen dolgoznak a szovjet parasztküldött elvtársak tapasztalatai szerint. Egy-egy nagy táblán vetik a gabonát, pázsitvetést is használnak.“ összegyűlt Hegyszentmártonban a három csoportelnök és elhatározták, végér., járnak a dolognak. Átmentek Görcsönybe, ahol megnézték, mi a helyzet. Alig győzték elmondani otthon a látottakat, tapasztalataikat: — Ott lesz igazán jó termés. Brigádokat szerveztek, egymást segítve végzik a munkát. Hazudtak a kulákok, félrevezettek bennünket — mondták a faluban. Radó János tízholdas dolgozó parasz Bódis kulákkal folytatott beszélgetés után a közös munka ellen volt, de az igaz hírre meg változott a véleménye. Rájött, hogy félrevezették őt is a kulákok. Radó János 30 évig cselédeskedett és amikor azt hallotta: „Aki belép, annak nem lesz tovább tulajdona a löld“, — elidegenedett. Most, amikor megtudta, hogy mi az igazság, ő volt az, aki elment beszélgetni a többiekhez. — Végezzük együtt a munkát az l-es típusú csoportban — mondta. Egyszerre gyűltek össze a három utca dolgozói, a három egyes tipusú tszcs tagjai. Egyezerre indult be mind a három csoportban a közös munka. A szovjet tapasztalatok és az alapszabály szerint kialakították a munkaszervezetüket, mindegyik csoportban brigádokat alakítottak, és a jövőévi jó termés érdekében hozzákezdtek a vetéshez. Tago- sították a földet és most mindhárom tszcs egymással versenyezve végzi a vetés befejezését. * Ott József az ökreivel szánt, de akinek nincs fogata, az is vígan megy a vetőgép után, mert a gépállomás segíti őket. Nem kell napokat dolgoznia Ott Józsefnek már a7 igaköl- csönért az olyanoknak, mint Bódis Vince kulák, aki látva, hogy nem tudja akadályozni a közös munkát, máshogy szabotált. Négy mázsa homokot kevert a búzába, amit a be. gyűjtőhelyre vitt. Ezt is leleplezték. Egy kuláknak sem hisznek már többé Hegyszentmártonban a dolgozó parasztok. Horváth Ibolya Bár községben is terem a „fehér arany“ . Tavaly Bár községben, mint egyénileg dolgozó paraszt kezdeményeztem a gyapot termesztését. Mindenki húzódott az ismeretlen növény vetésétől, én leszerződtem 400 négyszögölre. Bizony sokan nevettek rajtam 4« feleségemen, gúnyolódtak velünk, hogy 400 négyszögöl földet potyára fogunk kapálni. Annál lelkesebben láttunk munkához, nem ijedtünk meg a nehézségektől. Gondosan megmunkáltak a talajt, majd, amikor megjött a kedvező idő, •Ivetettük a gyapotot. Szépen kikelt az „ismeretlen növény'*. Ekkor már «okán meglátogatták, kiváncsiak voltak, hogy milyen lehet? Az igazi érdeklődést a negyedik kapálás után keltette, amikor Pécsről és Budapestről tanácsadók jöttek hozzám. Bátorítottak, hogy ne adjam fel a reményt, megtéríti ez a növény a innnkadíjat olyan mennyiségben, amilyenre nem is számítok. .'A hetedik kapálás után a gyapotom azépen kivirágzóit. Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén átadtam az első beérett gubót, az első fehér arany- daratlot, mely egy holdra átszámítva, 820 kilós gyapotlcrmésemet jelképezte. Ez hozta meg az igazi érdeklődést. Megszűnt a tréfás éledödés. Helyébe az érdeklődés lépett: lehet-e máskor is gyapotot vetni. Közben gyapottcrmeszlési felelős lettem. Nem sokat kellett magyaráznom a gyapottemifsztés előnyeit, hamarosan hat és fél holdra kötöttek paraszttársaim termelési szerződést. A községünkben megalakult Uj Éld tszcs tő hold gyapotra szerződött le. Az idén már 22 holdon terem a „fehér argny't, amely átlag hét-nyolc mázsás termést ígér holdanként. A múlt év tapasztalatai irtán én is 1200 négyszögölön vetettem gyapotot, amely 12- 13 mázsás átlagtermést mutat holdanként. Ennek jórésze már Se is van szedve. Sőt már adtunk i® át belőle. Szerelném ismertetni, hogy hogyan értem el ezt a magas termésátlagot. Jól trágyázott földbe vetettem a gyapotot. Az őszi mélyszántás előtt két mázsa sznperfoszfátot és egy mázsa péttsót szórtam el a földön. Utána felszántottam. Egész télen így piheni', a föld, majd, amikor eljött az idő, hogy a tallaj nedvességét meg kellett védeni a tavaszi száraz szelek ellen, jól megfogasollam. Vetés elölt a sok hideg eső leverte a szántást. Többszöri fogasolás után tudtam csak a magot belevetni. A mag kikelésével nem volt baj. de a gyönge növényke nem akart fejlődni, mert ártott neki a sok hideg eső. Kezdett ritkulni. Ahogy ritkult, űgv meir! el az én kedvem is. Gondol ám arra is, hogy kiszállom, de vártam vele. sajnáltam. Majd a sok mostoha idő után szép napos idő következett. Megkapáltuk, hogy a talaj porhanyós legyen a kis cserjék tövében. Az én gyapotom kezdett feléledni, vele együtt visszajött az önbizalmam is. Utána még egyszer lőkapáltuk és négyszer kézikapálluk a földjét. Szépen fejlődött a gyapotunk. Közben megjelentek a kártevők. A gyapot egyik legveszedelmesebb ellensége, a levéltetű és a levél korompe. nész. Ezt egyszeri, gondos nikolinper- me'ezéssel sikerüli ártalmatlanná tenni. Eljött a kacsolás ideje. Eltávolítottam a meddő ágakat. Mikor láttam, hogy eléggé kifejle t, leletejezle'm. Mondhatom, minden szabadidőmet gyapotföldemen töltöttem. A termelőszövetkezetek legjobb gycipotszedÖje Vem«- Rozália a bólyi Árpád termelőszövetkezet tagja a kétkezes szovjet gyapotszedési módszerrel 102 kiló 20 dekás eredményt ért eh Ered. menyével a term előszó vetkezetek között folyó versenyben országosan első helyre került. ígéretet tett., hogy eredményét tovább fokozza és módszerét átadja a többi csopprttagnak is. A begyűjtés eredményei Úgy bániam a cserjékkel, mint egy orvos. Szinte beszélgettem velük. A beteg tőkéket megszabadítottam kártevőiktől. Igv értem el magas termés- eredményemet. Nehéz munkánkat pártunk és kormányzatunk bőven meg is jutalmazza: a jó árak mellett kedvezményeket is biztosít számunkra. Az első átadott gyapotomért az árán felül kapott a feleségem nyolc és fél méter szövetet, melyért összesen 51 fprint 60 fillért fizetett. Ezt a munkát nem is fogom abbahagyni Ezután nem egyénileg, hanem egy nagy családban, az U Éleit tszcs-ben fogom tovább folytatni nem egy holdon, hanem 60 holdon. Bízom munkánk eredményében, pártunk és kormányzatunk segítségével termésátlagunkat még magasabbra fogjuk emelni. mert ezzel is népgazdaságunk fejlődését segítjük. Laurinycc János bari dolgozó paraszt. „Tíz nap alatt alQO százalékos begyűjtéssel —a családodért, az ötéves tervért, a békééiT-mozgaiom során már 48 baranyai község túlteljesítette egyes terményekből évi begyűjtési tervét Baranya megye valamennyi községe csatlakozott már a „10 nap alatt a 100 százalékos begyűjtéssel, — a családodért, az ötéves tervért, a békéért“ mozgalomhoz. A két jugoszláv határmenti község által elindítót! mozgalom során kenyérgabonából nyolc, kukoricából tíz, burgonyából 10, napraforgóból pedig 14 község teljesítette túl eddig ezévi begyűjtési tervéi. A sásili járásban Tormás község — amely szombat este, a mozgalom megindulásakor míg minden terményből esak 80 százalék körül tartott — szer. dán már valamennyi terményből túlhaladta a száz százalékot. Orfű község dolgozó parasztsága pedig a* elmúlt négy nap alatt 85 százulékos kukoricabegy iijtési eredményét 175 százalékra növelte. A megyei tanács vándorzászlaját kiváló begyűjtési eredményükkel még mindig a drávaszcrdabelyi dolgozó parasztok tartják a kezűkben, akik előnyüket — kukoricából, burgonyából és napraforgóból — nap-nap után egyre növelik. Használjuk fel a tagkönyvcserét DISZ-szervezeteink megerősítésére A magyar ifjúsági mozgalom ismét jelentős állomásához érkezett. A Dől gozó Ifjúság Szövetség Központi Vezetősége határozatot hozott, hogy a régi SZÍT, EPOSZ, ME FESZ. Diákszövetség és az ideiglenes DISZ tagsági könyveket új, egységes DISZ tagkönyvekkel kgíl kicserélni Ezzel kapcsolatosan egész megyénkben aiap. szervezeteiniknél megindultak az ösz- szeirások, a tagkönyvcsere előkészítő munkálatai. I Tgyanúgy, mint az egész ország ^ ban, Pécs város dolgozó fiataljai is nagyon várják a új tagsági könyveket. Ezt a nagy érdeklődést szervezeteink ifjúgárdistái arra használják fel, hogy a szervezeten kívülálló dolgozó fiatalokat bevonják szervezeteinkbe. .Ezt bizonyítja a pécs; Magasépítészet DISZ.szervezete, ahol eddig 150 új DISZ-tagot toboroztak, 150 új, fiatallal erősítették meg a DlSZ-szervezetet. De bizonyltja ezt még az is, hogy Széchenyi-aknán az eddigi 60 taggal rendelkező DISZ- szervezetet az összeírással 200 főre emelték. Ez bizonyítéka annak, hogy ifjúgárdiistáink, vezetőink megértették: a7 új tankönyvesére szervezeteink megerősítését szolgálja. A városunk területén folyó ösz. szeírások a fiatalok nyilvántartásba vétele, kisebb hibáktól eltekintve lendületesen folyik. Vannak azonban olyan DISZ-vezetőink, akik a tagkönyvcsere előkészületeinek munkáját csupán adminisztratív feladatnak tekintik, és nem látják meg, hogy a november elejével meginduló tag. könyvcserének politikai jelentősége van, amely a szövetségünknek a most megszabott feladatok elvégzésében nagy segítséget ad. A DÍSZ létrejötte alapvető változást hozott ifjúsági mozgalmunk életében, mélyen keresztül lehetővé tet- le, hogy a dolgozó ifjúság jelentős helyet foglaljon el .a szocializmus építésében. a béke megvédésében és abban a harcban, melyet a párt és a magyar dolgozó nép joggal elvár tő. le. Ebben a szellemben tett fogadalmat a magyar ifjúság nevében a DISZ alakuló kongresszusán résztvett küldöttség: „Ifjúságunk minden erejével és lelkesedésével fogja segíteni a szocializmust épitő ötéves tervünk megvalósítását.“ Ezért, használjuk fel a tagkönyvcserét arra, hogy az új tagok tízezreivel erősítsük dolgozó ifjúságunk szövetségét, ezért vonjuk be azokat a fiata'okat szervezeteinkbe, akik példamutatásukkal, áldozatkészségükkel bebizonyították: méltók arra, hogy szövetségünknek tagjai le. gyenek. Décs város fiataljai között kevés az olyan fiatal, aki saját hanyagsága miatt maradt el a tagsági díjjal, itt inkább azt mondhatjuk, hogy a vezetőség nem törődött azzal, hogy a fiatalok hogyan viszonylanak a tagsági díjhoz. Kellő bizonyíték erre a MÁV fűtőház DISZ-szervezete, ahol a vezetőség hat hónapon keresztül egyetlen bélyeget sem vitt a városi bizottságtól, annak ellenére, hogy a tagok többször kérték a bélyeget. Ilyen a bőrgyári DISZ-szerve. zet vezetősége is, ahol még súlyosabb hibákkal találkoztunk, mert a gazdasági felelős kivitte a bélyegeket a városi bizottságtól, de a tagság között nem osztotta ki, hanem a szervezet pénztárából számolt el havonta és igy majd az egész évi bélyegmennyiséget az asztalfiókban, találtuk. A hibák gyors felszámolása lehe. tövé teszi, hogy az új tagsági könyvek kiosztásának idején Pécs város DISZ-szervezetei előtt egy cél álljon: szervezeteink megerősödve, egységesebben, a hibák kijavításával felzárkózzanak nagy feladataink megoldásában nagy pártunk mögé. Ezzel a céllal és tudattal vigyétek sikerre szövetségünk, szervezeteink nagy ügyét, az új tagkönyvcserét! Duga János DISZ városi titkár. „Borsós a gabona“ — ezt hireszteük a kulákok Kórós községben, ezért nem megy a begyűjtés A kukorieabegyüjtésben a legutóbbi két napban 0.1 százalékot haladt előre. megyénk. Az elsők között lévő járások megtartották a versenyben elfoglalt helyüket és lényeges változás a sorrendben nem történt. Viszont a sellyei és a sásdi járás helyet cseré,1'', a Sellyéi a nyolcadik helyre, a sásdi pedig a kilencedik helyre esett vissza. Sásdiak, erről a helyre, hátrább nem lehet már kerülni! A járások kiikoricaliegyiijtési verse- nvébj-n az első helyet továbbra is a villányi járás tartja 71.9 százalékos eredménnyel, míg a további sorrend a következő: 2. komlói járás «8.0, 3. pécsvárarll 67.2, 4. szigetvári 65.5, 5. pécsi 54.8, 6. mohácsi 54.7, 7. siklósi 54.4, 8. sellyei 49.1, 9. a sásdi járás 46.3 százulékos eredménnyel. A burgonyabegyüjlésben a járások versenyállása: 1. kémiái 143.3, 2. péesváradi 112.5, 3. villányi 94.8, 4. sásdi 92.4, 5. sellyei 79.4, fi. mohácsi 76.9, 7. péesi 72.3, 8. siklósi 69.8, Ö. a szigetvári járás 64.5 százalékos eredménnyel Id. Borda József még messze jár az ötvenhez, de már- 35 keservesen hosszú évet hagyott a háta mögött, amit mint uradalmi cseléd töltött el a felszabadulás előtt dr. Start Jenő földbirtokos uradalmán A földosztáskor a földbirlokos Start uradalma a jogos tulajdonosok, Borda József és a többi volt cseléd tulajdona lett. — Életem leledhetellen szép napja volt az. amikor ott altiunk a löld szélén és mérte a bizottság nekem is a földet. ~ ld. Borda József 15 hold! Még mindig a fülemben cseng. — Megfogadtam, nem telejtem el ezt a napot — mondogatja id. Borda József népnevelőmunkája közben is. Büszke is rá, hogy népnevelő, hiszen így Kórós község első embere; közé tartozik. A begyűjtés kezdetén elhatározta, példamutatóan teljesíti kötelezettségét Be is tartota fogadalmát, 141 száza lókra teljesítette kötelezettségét kenyérgabonából. Hét mázsát adott :e C-jegyre. Fiai követték a példáját ,Borda Sándor 156, Borda Lajos 161 százalékra teljesítették kötelezettségüket“ — hirdeti a versenytábla a falu közepén. Jó népnevelő id. Borda József fiaival együtt, csakhogy a többiek nem mind ilyenek. A 16 népnevelő közül mindössze hat teljesítette kötelezett, ségét. A többiek 70—90 százalékon állanak. így nem csoda, ha Kóróa község a begyűjtésben 78 százalékával nincs az első helyen. Pedig elsők lehetnének, csak a munkán kellene változtatni. A faluban az a hír járja: ,,vem lehet teljesíteni az előirányzatot, mivel borsós volt a búza.“ Még a környékben is elvitték a hírt. Kórodon maga id. Szűr József, a tanácselnök is azt mondja: — Hiába, akinek borsós voH a gabonája, nem tudja teljesíteni a beadást. De saját maga cáfolja meg magát, amikor azt mondja: — Nekem is borsós volt a gabonám ugyanúgy, mint a többié és mégis tel. jesítet/em, túlteljesítettem a kötele, zettségemet. Mégis e'hiszi a borsós gabona meséjét, azt, hogy amiatt nem tudják teljesíteni egyesek kötelezettségüket. Pedig a cséplésnél levonták a 30 százalékot a gabonaeredmény- lapon .attól, akinek borsós volt a gabonája. Nemcsak id. Szűr József elvtárs, hanem a népnevelők is ennek az ellenséges híresztelésnek adnak igazat. Az olyanoknak, mint Balogh Péter 30 hol_ das kulák, akinek öt mázsa feleslege van „borsós búzaként“ a padláson. Balogh Péter és társai azok, akik terjesztik a hírt. A begyűjtés kezdetén azzal álltak elő, hogy nem lehet teljesíteni, mert nem veszik át a borsós gabonát. Mikor megjött, az engedély, hogy át lehet venni, azt a kifogást terjesztették: „most már ki van szelektálva, nincs borsós búza." Hova lett akkor a kiszelektált búza és hová a borsó? Nem csoda, ha nem halad jól a begyűjtés. Hiszen a tanács, az operatív bizottság, a begyűjtő apparátus munkája rossz. Honnan ered a rossz munka? a tanácstagok között még mindig bomlasztja á munkát Kamu Imréné 31 holdas kulák. Alattomos módon beférkőzte magát a tanácstagok közé és „javaslataival" félrevezette a népnevelőket és 5 maga is el.eljárt „népneveiömunkát" végezni a szomszédokba. „Népnevelőmunkája“ nyomán sikerült is félrevezetnie a dolgozó parasztokat Molnár Pállal, Balog Márton dolgozó parasztokká' beszélgetett legtöbbet és egyik sem teljesítette kötelezettségét, követve Kamu Imréné kulák .t.anácstag" példáját. A népnevelőmunka hiánya az, ami Kórós község begyűjtési lemaradását okozza. Tudnák teljesíteni kötelezettségüket, még 450 mázsa gabona van kint a faluban .borsós gabona" címen. De nemcsak a gabona- begyűjtés nem megy, hanem a kuko. ricáé sem. Vagy talán az is „borsós"? A népnevelőkre és a tanácsra vár az a feladat, hogy felvilágosítsák a dolgozó parasztokat, leleplezzék az ellenség híreszteléseit.
