Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-26 / 250. szám
DUNÁNTÚLI Világ proletárjai egyesüljetek!-----------------------------------------------------------------------------------------------------------„ A MAI SZÁMBAN: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának jelszavai a Nagy Októberi Szoeiaiista Forradalom 34. évfordulójára (2. o.) — Mohács előtt egy hajón történt (2. o.) — Meggyőződtek az igazságról, megismerték a kulákok aknamunkáját Hegyszentmártnn dolgozói (3. o.) — „Borsós a gabona“ — ezt híresztellk a kulákok Kóróson, ezért nein megy a begyűjtés (3. o.) — Sürgősen hozzuk be az őszi vetésben mutatkozó leniara. dúst (4. o.) A ZM D P B AR ANYAMEC YEI PÁRTBI Z OTTIÁCÁNAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM 250. SZÁM ÁIÍA SCI FILLÉR PÉNTEK, 19ol OKTÓBER 2« Érjünk el magasabb termést, VERSENYBEN A NAGY OKTÓBERI FORRADALOM hasznosítsuk a szovjet segítséget ÜNNEPÉNEK TISZTELETÉRE Nemrég búcsúztunk a 45 tagú szovjet mezőgazdasági küldöttségtől. A küldöttség tíz tagja ellátogatott megyénkbe, hogy termelő- szövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak és gépállomásainknak átadja azokat a gazdag tapasztalatokat, melyekkel a Szovjetunió szocialista mezőgazdasága rendelkezik. Megyénk dolgozói nagy sze. retettel és érdeklődéssel vették körül szovjet elvtársainkat. Egész megyénk figyelte tanácsaikat, útmutatásaikat és távozásuk utánna- ) gyón sok helyen megkezdtük az átvett módszerek alkalmazását. A küldöttség segítségének, tapasztalatainak különösen nagy jelentőségük van nagyüzemi gazdálkodásunk fejlődésében. Tavaly 24,219 holdon dolgoztak megyénk tazes-i és termelőszövetkezetei. Az idén ez a szám több, mint hatszorosára emelkedett, 154.623 holdon folytatunk csoportos, nagyüzemi gazdálkodást. A számbeli fejlődéstől azonban elmaradt a szakmai fejlődés. Nem rendelkezünk kellő Mámú szakvezetővel, akik szilárdan a kezükben tudnák tartani a vezetést és a tagok nevelését. Még kevés tapasztalattal rendelkezünk a . nagyüzemi gazdálkodás terén. Szükséges, hogy termelőszövetkezeteinket minél jobban megszilárdítsuk, megmagyarázzuk termelőszövetkezeteink tagjainak, hogyan dolgozzanak, hogyan szervezzék Í <eg a munkát. A vezetőknek meg ell tanulniok, hogyan foglalkozzanak az egyéni gazdálkodásból a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépő dolgozó parasztokkal. Ezeknek a kérdéseknek megoldásában hatalmas segítséget kaptunk a szovjet mezőgazdasági küldöttektől. A megyénket meglátogató szovjet •Ívtársak meglátogatták a duna. Mekcsői és a mágocsi termelőszövetkezeteket, a palotabozsoki gépállomást. A meglátogatott helyeken örömmel állapították meg, hogy termel őszövetkezeti mozgalmunk jó dton halad, hogy meg vannak a lehetőségek arra, hogy rövid időn belül hatalmas vagyonnal rendelkező, gazdag termelőszövetkezete, luk legyenek. Szépen fejlődik termelőszövetkezeteink állatállománya, termelési eredményeik pedig jóval felülmúlják az egyéni dolgozó parasztok termésátlagait. Termelőszövetkezeti mozgalmunk bebizonyította fölényét. Segíteni jöttek szovjet elvtársaink. Éppen ezért elmondták azokat a hibákat, melyeket látogatásuk során tapasztaltak, de megmagyarázták a hibák kijavításának módját is. Jó úton haladunk a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén, műnk ellenére nem használjuk ki kellően a rendelkezésünkre álló erőket — állapították meg szovjet elvtársaink. Egyik fő hiba a munkaszervezés körül van. Vaszil. Jenko elvtársnő, szőlötermelcsi brigádvezető, a küldöttség egyik tag. ja a mágocsi Rákosi Mátyás termelőszövetkezet elnökétől, Sziveri Kálmán elvtárstól a látogatás alkalmával megkérdezte: hogyan áll. *ak a munkacsapatok versenyével, versenyeznek-e egyáltalán? Erre •zt a választ kapta, hogy a versenyszellem nincs kialakulva. Kiderült, hogy papiron végrehajtották. a szervezést, de a gyakorlatban Pem alkalmazták. Ugyanezt tapasztalták szovjet elvtársaink a duna- «zekcsői Petőfi termelőszövetkezet, nél, de ezt találták volna a többiben is. Termelőszövetkezeteink és gépállomásaink között nincs meg a kellő kapcsolat. Példának hozták fel szovjet elvtársaink, bogy a palotabozsoki gépállomás és a du- naszekcsői termelőszövetkezet vezetősége nem beszélte meg közösen a tervet, ezért a gépállomás kevés gépet küldött hozzájuk, ezek közül is az egyik a rossz kezelés miatt elromlott. így a termelőszövetkezet nem tudta időben elvégezni az őszi munkákat. Másik fő hiányosságként jelölték meg, hogy laza a munkafegyelem. Gorinov elvtársnak, a sztav. ropoli körzet Komszomolec szov- hoz főagronómusának Mágocson Torma Péter szövetkezeti agronó- mus elmondta, hogy szövetkezetükben vannak olyanok, akik nem járnak rendszeresen dolgozni. Megkérdezte: a Szovjetunióban hogyan biztosítják, Hogy mindenki dolgozik? Gorinov elvtárs megmagyarázta neki, hogy a jó szervezésen kívül nagyon fontos az is, hogy a lolgozókban elmélyüljön a felelős, ségérzet. Tudja, mi a dolga, de azt is tudja, hogy felelősséggel tartozik a rábízott földért. Ha ez benne él, saját érdekének tartja, hogy iól dolgozzon. Mindenkit elvégzett munkája után díjazzunk — mondták szovjet elvtársaink. A munkában élenjárókat népszerűsítsük, a lemaradókat pedig bíráljuk meg. így fog kialakulni az egészséges munkafegyelem és a szocialista versenyszellem. Harmadik fő hiányosságként jelölték meg a küldött elvtársak, hogy sem termelőszövetkezeteink, sem gépállomásaink, ugyanúgy állami gazdaságaink sem használják fel kellően a nagyüzem adta lehetőségeket. A palotabozsoki gépállomás Dunaszekcsőn dolgozó traktorosai éjszakánként gyakran leállnak. Míg ha két műszakban dolgoznának, hamarabb elvégeznék munkájukat, előbb tudnának vetni, több lenne a termés. — A mágocsi termelőszövetkezet tehenésze, Dudás János elvtárs a szovjet elvtársak kérdésére elmondta, hogy naponta kétszer feji a teheneket. Egy tehéntől évente átlagban 2600 liter tejet fej. Sulga elvtárs, a küldöttség vezetője Kaszinyec Mária kárpátukrajnai fejőnő, a küldöttség egyik tagja, példáját hozta fel, aki helyes takarmányozással és napi négyszeri fejessel évente egy tehéntől 4000 liter tejet fej átlagban. — Egy csekélységnek látszó, de mégis nagyjelentőségű do. log, amit eddig nem alkalmaztunk mindenütt: az előhántoló ekefej. Megmagyarázták a szovjet elvtársak, Hogy a mi amúgy is gyomos öldieinken különösen nagy jelentősége van ennek. Lefordítja a gyomot, megakadályozza újrahajtását 6s javítja a talajt. Ismét csak oda érünk vissza, hogy: több termést biztosít. Ezeket jelölték meg szovjet elvtársaink fő hiányosságként. Ezé. két a hibákat kell elsősorban kijavítanunk, Hogy tovább javuljon munkánk. Már eddig is sokat segítettek a szovjet elvtársak, de mostani látogatásuk ismét hosszú döre megszabja fejlődésünk vonalát. Az új tapasztalatoknak egész kincsestárát kaptuk tőlük, csak fel kell őket használnunk, hogy megyénk gazdag földje minél többet teremjen. István-aknán a fejtési csapatok között első a Háromszéki-csapat ,JAi, István-akna dolgozói tudjuk, hogy az elnyomottságból való felemelkedésünket és további célkitüzé. selnk megvalósítását a dicsőséges Októberi Szocialista Forradalom tette lehetővé“ — írták többek között levelükben István-akna bányászai Rákosi elvtársnak. A levélben vállalást tettek az évi terv túlteljesítésére. A vállalás teljesítéséért harcolnak is az „újaknai bányászok.“ A legutóbbi versenykiértékelés sze. rfnf a lejtési csapatok között az első helyet a Háromszéki-csapat biztosította magának 109.46 százalékos átlagteljesítménnyel. A csapat tagjai eddig 232 csile szenet termeltek vállalásukon felül, a második helyen Tavasz Lajos csapata áll. A Tavasz.csapat vájárai és a harmadik helyen lévő Szlavek-fejtés vájárai 177 csille szénnel teljesítették túl eddig Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat . Riicker-atmán dolgozik a legjobb szállítási brigád Újsághír: „Az október 16-tól 20-lg tarró versenyszakasz kiértékelése. A szállítóbrigádok között első a Rücker-aknai brigád 154 százalékos teljesítménnyel.“ A somogyi domboldalban lévő Rük- ker-áknán augusztusban annyi csillét szállítottak ki két harmadban, mint most egy műszak alatt. Meg növekedett a termelés, a fejtésekben, e:óvá- jási munkahelyeken, a feltárásoknál és egyéb helyeken a vállalások tel. jesitéért versenyeznek a bányászok. A többtermelés eredményét pedig ki is kell szállítani a föld felszínére. Ezt a többletmunkát végzi Andróczi József és három társa, akik most elsőik ugya„ már a megye bányáiban lévő szállítási brigádok között, de még a múlt havi teljesítményüket nem érték el. Mondia is társainak Arudró- czi József: „Gyerekek, a múlt hónapban 164 százalékot tel jesítettünk, most még 160 alatt vagyunk. Még néhány nap van vissza a hónap végéből. Dolgozzunk úgy, hogy legalább a múlt havi teljesítményünket elérjük.“ Ezt a célkitűzésüket végre is akar- ják hajtan) a szállítási brigád tagjai. a brigád tagjai jól kihasználják a 480 perces munkaidőt. Reggel fél hét óra felé indul meg a szállítás és ők fél négy, négy' óráig is dolgoznak, hogy a kitermelt szénmennyisé-, dolgoznak a Rücker-aknai szállítási get fci is szállítsák. Példamutatóan | brigád tagjai. Isiván-alnán a műszaki vezetők megkezdték a tatabányai értekezleten kapott (eladatok végrehajtását Megyénk bányászainak küldöttei Is gazdag tapasztalatokkal tértek vissza a tatabányai bányászértekezletről. A tatabányai tanácskozáson Rákosi elv- társ megmutatta úgy a fizikai dolgozók, mint a műszaki értelmiség számára, hogy mi a feladat. Szilas László elvtárs, a szabolcsi bányakerület vezetője is résztvett a tatabányai bányásztanácskozáson, on- nan hazatérve, ismertette a műszaki vezetők előtt az értekezleten tárgyalt szempontokat és feladatokat. A fel. adatokat kiértékelve arra a megállapításra jutottak, hogy István-aknán az egyik legdöntőbb íeladat a munkaiegyelem megszilárdításának területén van. A megbeszélésen elhatározták, hogy a műszaki vezetők a7 első sorokban fognak harcolni az igazolatlan mulasztások megszüntetéséért. Meggyőzik a még öntudatlan munkásokat, azokat pedig, akiken nem fog a nevelőmunka, kiközösítik a becsületes bányászok soraiból. István-aknán a műszaki vezetők hozzákezdtek a tatabányai tanácskozáson kapott leiadatok végrehajtásához. Eredmények és hiányosságok a porcellángyári dolgozók versenyében Szép eredményeket érnek a Porcéi, lángyár dolgozói a november 7 tiszteletére indult versenyben. A körkemence munkásai vállalták, hogy az eddigi 27 kemence helyett 34 kemencét égetnek ld. Ezt a vállalásukat eddig 80 százalékban teljesítenék. A visszalévő idő alatt a többit is teljesítik. A mázolóműhelyben dolgozó Kossuth-brigád a selejt megszüntetését vállal!a. Albert Lajosné, a brigád vezetője büszkén számol be arról, hogy a vállalás nyomán már 0.5 száza, lékra csökkent a selejt. Azonban nemcsak eredmények vannak a porcellángyári dolgozók versenyében. A kemence kocsirakóknál Schmidt Kovács József nem biztosít a kocsirakóknak elegendő anyagot. A Műszakmulasztások gátolják az ill Komoly elmaradás mutatkozott a legutóbbi tervkiértékelésnél a Dunántúli Rostkikószítő Vállalat illocskai kenderüzemében. Az üzem dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett vállalásaikban, a vállalások végrehajtásában akarják behozni a lemaradást. Ez a törekvésük eredményes is. Többek között Adok István tilolómunkás a multhavi 234 százalékos tejjesilménYét 314 százalékra emelte. Adok István magas termelési eredménye követőkre talál az üzemben. így Hollós! József 315, Asztalos Béláné 232 százalékra teljesíti előirányzatát, Á termelés brigád tagjai úgy látják, nem tudnak elege! tenni a vállalásuknak. Biztosítani kell a brigád tagjainak a munkalehetőséget, mert nem engedhető meg az, hogy hetenként 10 órai munkaidő anyag- kiesés miatt vesszen kárba. A kocsikirakodó-brigád egyik tagja joggal séredmezi, hogy a 24-i dátumkor / 17-i versenyeredmények vannak a versenytáblán. Ezt a hiányosságod ismeri az üzemi pártszerveze! is és Pilisvári elvtárs mégis azt mondja: „így volt ez azelőtt is, mit csináljunk?“ A Poreellángyárban a verseny- értékelést meg kell javítani a szakszervezetnek, a műszaki ve. zetőségnek pedig biztosítani kell a vállalások teljesítésének lehetőségét. Dcskai kenderüzem jobb munkáját emelkedésében nagy jelentősége van annak a vállalásnak, hogy munka, módszerátadással megszüntetik a 100 százalék alatt; feliesítmé'-o-oket. A termelés emelkedése azonban még nem zökkenőmentes. Az üzemben napirenden vannak a müszakmulasztá- sok, az elkéséseli. Előfordul olyan eset. mint Szászt Józsefvéé. aki eav hónapban méa öt-hat napot js mulaszt. Ne nézze el az üzem vezetősége a műszakmulasztók hanyagságát, mert ellenkező esetben a rendesen munkára járó dolgozó lelkes térek, vése lesz hiábavaló. ,. - * Miért van mély hallgatás a bodai tanácson? II bndai dolgozó parasztot kenyérgabonából elérték a 107 százalékot, de takarmánygabonából 56, kukoricából 40 százaléknál tartanak a beadás teljesítésében Na és a tanács? Bódéin js elérkezett a kukoricatörés ideje és a bő termésből nemcsak teljesíteni, hanem túl is lehet teljesíteni a beadási kötelezettséget. És miért nem történik ez? Balázs László tanácstitkár erről Így beszél: ,,Földvári elvtárs, a pécsi járási pártbizottság titkára egyízben bírálta a tanácsot, hogy nem tart kapcsolatot a pártszervezettel." — Helyes volt a bírá/ktl? Erre a kérdésre kezdődik a nagy hallgatás a bodai tanácstitkár részéről, aki vá lasz helyett vállát emelgeti Le és fel, közben „elmerülve“ olvasni kezd. — Dervár elvtársnő, a párttitkár, segíti a tanács munkáját? A pártat- kár elvtársnő mikor szokott ellátogatni a tanácsházára? Válasz egyidejű nCm hallatszik, majd végre kiböki Balázs tanácstitkár: „Nézze elvtárs, én ezekre nem szeretnék őszinte vá. faszt adni, mert félek, hogy kellemetlenségeim származnak belőle." Berki Gyula elvtárs, tanácselnök- helyettes így beszél a feltett kérdésekre: „Ez a helyzet nálam is, így vagyunk valamennyien.“ Tehnt ill a? oV. kiderült, miért vaj, mély hallgatás a bodai tanácson, miért nem megy a begyűjtés. Nem merik bátran feltárni, hogy a pártszervezet titkára, Dervár József né nem segíti a tanácsot, nem merik megmondani neki véleményüket. Vájjon mi oka lehet ennek? Egy biztos, hogy a pártszervezet titkára több alkalommal már elnyomta a dolgozók bírálatát és ahelyett, hogy bírálatra nevelné a dolgozókat, elfojtja bennük. Ez az oka annak, hogy a becsületesen teljesítő dolgozó parasztok nem szólnak az elmaradóknak, hogy Keresztes Dezső szövetkezeti elnök nem meri bírálni Bagó Vince, Balázs József, Barics Mihályné, Vá- tyi Máté és Barics Gyula dolgozó parasztokat, mert nem tdjeaftették még álampolgári kötelességüket. Keresztes Dezső csak magában mondogatja véleményét, magában Ítéli el őket- Ezt lehet megtalálni több vonatkozásban a faluban. Azért van Bodán mély hallgatás mert a pártszervezetet vezető titkár elvtárs nem segíti, hanem elnyomja a bírálatot, ezért nem mernek, ezért „félnek“ a tanácson véleményt mondani é- ezért nem tudják kijavítani a hibákat, ami a begyűjtést akadályozza. Bódén ki lehet és ki is kell javítani ezt a hibát. A beadásukat jó! teljesítő községekben megnyílt a szabadpiac Burgonyából a következő községeket szabadították fel megyénk területén. A komlói járásban Ág község 426, Mecsekpölöske 270, Egyházaskozár 240, Bikái község 202 százalékra teljesítene beadását. Ezen kívül még tizenegy községeit, amelyek 100 százalékon feliil eleget lettek beadásuknak, A mohácsi járásból hat községet, köztük Liptói!, Majs és Udvar községe, két. A pécsi járásiról Garé községet 130, Baksa községet 121 százalékos teljesítésért és még kél községet. A selylyei járásból nyolc községet, ezek közölt Királyegyháza 136, Magyartelek 220, Marócsa 138, Szörény község 130 százalékra teljesítette a begyü.j lés!, a siklósi járásból Drávaszerda- hely 162, Máriagyűd 438 százalékra és még négy község teljesített« 100 százalékon felül beadását, és hat községet szabadítottak fel. A szigetvári járásból is ötöl, közöttük Nagypetei- dot 135 százalékkal. A villányi járásban tíz község szabadult fel, Kisbud- mér 105, Prlerd 167, Villánykövesde! pedig 150 százalékos begyűjtési ered ményéért
