Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-24 / 248. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ ■A'C-.-r ; ■> VIIL ÉVFOLYAM, 248. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR Világ proletárjai egyesüljetek! A MAI SZÁMBAN: A Szovjetunió és a népi demokratikus országok dolgozói a Nagy Október megünneplésére készülnek (2. o.) — Mo­háé» előtt egy hajón történt... 12 o.) — A Beremendl Cementgjúr kommunistái megválasztották a pártszervezet vezetőségét (3. o.) — A betakarítási és vetési verseny ered­ménye (3. o.) — Megyénkben 250 gyapotszedő alkalmazza a szovjet szedési módszert (3. o.) — Petőfi-aknán fgy is­merkednek meg az új munkások a bányászélettel (4. o.) M DP B ARANYA MEG YE I PA RTBI Z O TTIÁCÁNA K LAPJ A SZERDA, 1951 OKTÓBER 24 Segít a Szabad Nép bírálata a begyűjtés munkájában Megyénk begyűjtő munkájának hiányosságait tárta fel a Szabad Nép vasárnapi számában megjelent bírálat, amely a begyűjtés vala­mennyi szerveinek hiányosságaira világított rá és ugyanakkor meg­mutatta a kijavítás módját is. Helyesen állapította meg a Sza­bad Nép, hogy a hibák kiinduló­pontja maga a felsőbb vezetés; így a megyei operatív bizottság és a be­gyűjtési osztály rossz munkája, és innen kiindulóan az alsóbb tanács, szervekben megmutatkozó lazaság elbizakodottság, vagy megalkuvást A Szabad Nép bírálatában helye, sen elemezte, hogy az állami fegye­lem nem következetes alkalmazá­sa, a felelősségrevonás és a szi­gorú önbírálat hiánya és a helyte­len munkamódszer, az indító oka, hogy megyénk az elért jó helyezé­sét a gabonabegyüjtéshen nem tud­ta megtartani és kukoricabegyüjtés- ben is az utolsók között kullog. Elsősorban a megyei tanács be­gyűjtési osztálya, mint a begyűjtés szakirányítója fogja a Szabad Nép bírálatát komolyan megszívlelni és erélyes kézzel, az állami fegyelem betartásával az alsóbb szerveinek fokozottabb ellenőrzésével, jobb Politikai munkával biztosítani, hogy Drávaszerdahely és Drávacsepelv békeharcos dolgozó parasztjainak jelszavát valóraváltva, „10 nap alatt 100 százalékos begyűjtéssel" megyénket az elsők közé em»ijük. Ebhez a munkához a Megyei Párt- bizottság messzemenő támogatást nyújt; a feladatunk tehát az, hogy a megadott szempontok alapján az öntudatos dolgozó parasztjainkra támaszkodva, az ellenség befolyását felszámoljuk és október 31-re el­maradásunkat behozzuk. Legelső tennivalónk, hogy fel számoljuk azt a hangulatot, amit a Szabad Nép élesen elénk tárt, hogy a középszerű helyekkel megeléged, jünk. Megvizsgáltuk a termésered. ményeket, amelyek azt bizonyítják hogy a középhelyekkel nem is elé­gedhetünk meg. Ez a hangulat a megyei tanácstól indult el és vették át községi tanácsaink. A további munkánk érdekében első feladat­nak tartjuk, ennek a hangulatnak gyökerében való felszámolását. A hiányosságaink második fő­forrása, hogv az ellenőrzésnek nem biztosítottunk, kellő helyet a mun­kánkban. Az ellenőrzésnél nem is­mertük fel annak veszélyét, hogy a tanácsaink a begyűjtést neip tar­tották állami feladatnak, amelynél a törvényes eszközök végrehajtását kell elsősorban biztosítani. A községi tanácsokat ellenőrzé­sünk során megtanítjuk törvényes rendeletek maradéktalan végrehaj­tásával dolgozni. Nem csak el­mondjuk a községi tanácsoknak, hrry mit kell tenniök, hanem gya­korlatban is megmutatjuk a végre­hajtás mód’át. Megvalósítjuk a ’ r régen hiányzó következetes, valamennyi feladatban alapos el­lenőrzést. Ezen keresztül az állami fegyelem szigorú megszilárdítását. Hiba volt eddig, hogy az állami fegyelmet nem követeltük meg és a tanácselnökök, meg a tanácstit károk nyugodtan tehették rende. léteiket a fiókjukba, végrehajtás nélkül soha nem történt felelősség, revonás. Helyes a Szabad Nép bí­rálata a tekintetben is, hogy a leg­felsőbb szervünk, az OB nem állt a hivatása magaslatán. Nem egy esetben fordult elő, hogy úgy a megyei, mint a járási OB tagjai nem jelennek meg. Nem egy eset­ben fordult elő, hogy az OB tagjai a határozatokat nem hajtják vég­re, mint például a megyén az OB tagjai részéről, a járások ellenőr­zését, a járásokról pedig a társa­dalmi bizottságok ellenőrzését. Az OB-ok tagjai nincsenek rendszere­sen felelősségre vonva a határo zatok, a hiányosságok elmulasztá­sa végett és így a lazaság igen nagy mértékben felütötte fejét. Világos, hogy elsősorban a mi hibánk az, hogy az elmaradott já rásokban, így például Drávasztá rán, Csikóstőítősön, vagy Boáin a tanácselnökök sopánkodnak, hogy nem megy a begyűjtés, ahelyett, hogy a törvényes intézkedéseket végrehajtanák. Az sem kétséges, hogy a hibánk az is. miszerint Kaposszekcsőn a tanácstitkár azt állítja, hogy mind. össze nyolc tavalyi hátralékos van és a vizsgálat 50 hátralékost derít ki. Félreérthetetlenül a begyűjté­si osztály gyenge munkáját bizo­nyítja, hogy több községben, mint például Abaligeten, vagy Magyar- hertelenden a naprakész állapotot úgy értelmezik, hogy a beadás le van könyvelve, de az 5—10 száza­lékos kivetés nincs következetesen végrehajtva. A begyűjtés törvényes kötelessé, gei közé tartozik, hogy a község és a járás a területén lévő begyűjtő vállal átok, földművesszövetkezetek munkáját ellenőrizze, megjavítsa Mit láttunk ezen a téren: Mohácson napokat töltenek el a földműves, szövetkezetek átvevőhelyénél a ko­csik, a mohácsi Barnevál kirendelt- égnél jogellenes levonásokat esz­közölnek, — a Ternevált nem sür. getik a napraforgó átvételére. Természetes, a mi hibánk az is, *>r>rfy a községek nem tudatosítják a beadással járó előnyöket, jutal­mazásokat. így előfordul sok köz­ségünkben, hogy a felszabadítást nem kérik, napraforgó étolajutal. ványokat nem tartanak készen, vagy pedig ezeket a kedvezménye, két nem tudatosítják. Tovább sorolhatnánk azokat a hibákat, amelyek mind a Szabad Nép bírálatát támasztják alá és amelyek sürgős kötelezettségünkké teszik, hogy ezeket azonnal felszá­moljuk. Egyedül csak az eredmények mutatják, hogy helyesen és jól ér­telmeztük a bírálatot és meg va­gyunk győződve, hogy a Megyei Pártbizottság útmutatása mellett meg van tanácsainkban az erő, hogy megküzdjünk gyengeségeink, kel és ellenségeinkkel és október 31-re biztosítsuk megyénk élenjá­ró helyezését. Geller B. Miklós Bárány amegy ei Tanács VB, begyűjtési osztályvezető. Sudár Ferenc Kossuth-díjas vájár levele Vidéki do!oozók kérelme a MÁVAUT-hoz Mi, vidékről bejáró dogozók azzal a kéréssel.fordulunk a MÁVAUT fő­nökségéhez, hogy délután 17.50 óra­kor biztosítson kocsi! a dolgozóknak Pécs és Mohács között. A munkaidő négy-öt órakor fejeződik be általá­ban és ez a járat a legjobb a haza- "tazás szempont iából, de nincs rend­szeresítve. Csak este 20.40 órakor megy kocsi és ezt kel’ megvárni min. den este. így nagyon kevés időink ma­rad a tanulásra és pihenésre. Azt kérjük a MÁVAUT főnökség­től, hogy egy korábbi járat helyett rendszeresítse a 17.50 órakor induló mohácsi járatot munkásjáratnak. Elvtársi üdvözlettel: Fórís Kálmán cs még hat aláírás. Hozzuk be a lemaradást, teljesítsük Rákosi elvtársnak tett ígéretünket Vasárnap Tatabányán voltam a bá- ny ásztanácskozáson. A széntermelé­sünkről, a tervteljesítésben mutatkozó lemaradásról tanácskoztunk Rákosi elvtárssal és az értekezlet többi részt­vevőivel. A tanácskozás hosszú időre megszabta a bányászok előtt álCé fel­adatokat. Erről szeretnék levelemben a pécsbányatelepi és egyben a bara­nyai bányászokhoz beszélni. Amikor Tatabányára elindultam a pécsbányatelepi bányásztársaim meg­kértek, hogy mondjam el ott az or­szág bányászainak, bogy a tanácskozás tiszteletére a jcílenlegi 98.7 százalékos napi tervteljesílést 101 százalékra emelik. Örömmel teljesítettem a ké­résüket és örömmel értesültem arról, hogy az Ígéretüket be is tartották. A tanácskozás óta sokat gondol­kodtam azon, hogy arait sí tanács­kozás tiszteletére teljesítettek a pécsbányatelepi bányásztársaim, azt minden nap leljesftenl tudnák, sőt még többel Is ennél. Erre fogadalmat tettünk Rákosi elv- társnak, erre kötelez bennünket az új megváltozott életünk. Én tizenhétévé® koromban, 1925-ben mint takarítógyerek kerültem a bányá­hoz. öt év elteltével, amit a tegrosz- szabb munkahelyeken töltöttem ei, vájár lettem Mint vájár, a többi bá­nyásztársaimmal együtt, harcoltam a jobb megélhetésünk megteremtéséért. Nehéz idők voltak ezek. Zugor, az ak­kori műszakmester nem bánt „kesz- tyüskézzel“ velünk. Még ma sem felej­tem el, hogyan szokott rámmordulni: „Már megint jár a szája, nem volt eíég a fejlete könyvből.“ Nem tudtak bennünket megfélem­líteni. Újabb és újabb bérharcokat, sztrájkokat szerveztünk, nem ijed. tünk meg Zugor és Ozanics fenye­getéseitől, a csendőrszuronytól. Azóta sok év telt el Bátran harcol­tunk a széncsatában a felszabadulás li án. Az infláció nehéz napjaiban előfordult, hogy sültkrumplival men­tem műszakra és a társaim is csak azt hozlak, de a termelés folyt, biztosítot­tuk az ország építéséhez szükséges szeiict. Kellett a szén és mi adtunk. Mindig több szenet adtunk. Megjött a forint és mindig szebb lett az éle­tünk. Két évig együtt szálltunk le a bánya mélyére Horváth István, Kai’auz István, Wagner György, Molnár Jó­zsef (41 és a többiek. Nnponta szebbnél-szebb, 160—180 százalékos eredményeket értünk el, de ez nem elégített ki ben. nünket. Többre törekedtünk. Ha kijöttünk a bányából, utunk egyenesen a verseny­táblához vezetett. A tervünk túltelje­sítéséért dolgoztunk. Az eredmény nem maradt el. Én Kossuth-dijat kaptam, a társaim srtahánovislák lettek. De nemcsak mi dolgoztunk ilyen lelke­sen. A pécsbányatelepi bányászok mindig megállták a helyüket. Élenjár­tunk a termelésben, büszkék is lehe­tünk rá. Mosit viszont nem teljesítjük a tervünket, szégyenkeznünk kell miatta. De már nem sokáig. Rákosi elvtúrs beszéde, a bá­nyásztanácskozás tapasztalatainak hasznosítása nálunk is meghozza a várt eredményt. Eddigi munkánkban, de különösen az utóbbi időben bányánk legnagyobb hiányossága a munkafegyelem lazasá. ga volt. Voltak olyanok, mint Szajai Márton, Dömötör János. Veimért György és még egy páran, akik rendszeresen hat-nyolc, sót ennél is több műszakot mulasztottak egy-egv hónapban. Ezek voltak azok, akik állandóan megsértették a munkafe­gyelmet, akik akadályozták a terme lésünket, ami ma 91.3 százalékon áll a 110.5 százalék- helyett, amit mű­szakmulasztások nélkül teljesíthettünk volna. Mi dolgozók, távolítottuk el eze­ket az üzemünktől és követeljük, hogy másik bányában se kapjanak munkát. Ez azonban még nem elég. Sokkal jobban kell foglalkoznunk ezután az elmaradókkal, segítenünk, nevelnünk kell az új munkásokat. Én magam Do. bos István úi munkást, de a többie­ket is fogom tanítani a munkamód­szeremre. Dobos István már meg is kért erre és én Ígérem, ió műnk- t nevelek belőle. Az új munkások nevelése, a fe­gyelem megszilárdítása, a jó mun­kamódszereink elterjesztése, mind mind a termelésünk emelését se­gíti elő. Sok hiba van még ezen a téren, amit ki kell javítanunk A mi körletünkben három-négy hónapja, hogy megjavult a műszaki vezetés, Krivanck. Stekl és a többi műszaki vezetők sokat se­gítenek nekünk és ez előreviszi a munkánkat. Vannak azonban olvan körletek is a bányánkban, ahol nem megy jöl a munka, ahol a műszaki vezetők nem látják e! kellően a fel­adatukat. Javítsák meg a Fridrich-körlet dol­gozói és vezetői a munkát. A ti eredményetek húzza részben vissza az akna termelésének eredmé­nyét. De nem csak a Fridrich-körVt dolgozóinak kell javítania a munká­ján. Ezért fordulok most hozzátok, Hartmann János, Haraszti István, Kotoucs Károlv, Beck Antal és Tóth Ferenc csapatának dolgozóihoz, ho*v hozzuk be a lemaradást, telie>"'' ük Rákosi elvtársnak tett ígéretünket. A tanyai bányászol! képviselnek felszólalásai a tatabányai bányászértekezlelen A Tatabányán vasárnap megtartott bányásztanácskozáson Czottnar Sán­dor elvtárs miniszter beszédes után számos hozzászólás hangzott el. A hozzászólók között Sudár Ferenc elv­társ, a pécsbánySlelepi MBSÄHART szénbányák Kossuth-díjas vájárja ar ról beszélt, hogy a munkamódszerét, adás mozgalma ellanyhult. Kimondot­ta azt is, hogy a pécsbányatelepi dol­gozók az előző napon tartott röp- gyülésen nagyon harciason mentek neki“ a lógósoknak. Az egYik dolgo­zó lelvetetle, hogy szívesen csinálna pótműszakot azért, hogy a tervet túl­teljesítsék, de nem azért, mert egyes csibészek nem jönnek műszakra -a mondotta. Szilas László, a MESZHART-bánvák Szabolcs kerületének vezetője Ígére­tet tett Rákosi Mátyásnak, hogy a Fercnc-akna e havi előirányzatát 150- röl 180 százalékra emeli,- az lstván- akna pedig 90 százalék helyett 100 százalékra lógja teljesíteni tervét. Kovács Józsei, a komlói bánya üzemigazgatója a bánya vezetésében megmutatkozott hibákról beszélt s elmondotta, elsősorba„ a vezetés rossz munkája, főleg az ellenőrzés hiánya okozta azt, hogv a komlói bánva nem tudta tervét teljesíteni. A NAGY OKTÓBERI FORRADALOM TISZTELETÉRE Még csak egy óra múlott pár perc­cel, amikor már egyre tpbben állnak a pécsbányatelepi versenytábla előtt, hogy megismerjék az elmúlt napi eredményeket. A sorrend teljesen megváltozott, amit meglepődve vesz­nek tudomásul egyes csapatok dol­gozói. Azon nyomban el is hangzik több ígéret: „Ma megszorítjuk, hol­napra mi leszünk az elsők.“ A vállalások teljesítéséért folyó harcban 19-én még a Prohászka.csa­pat dolgozói tartották az első helyet vállalásuk 146.5 százalékos teljesíté­sével. Ekkor a sorrend még a követ­kező volt. Második helyen a Kakas­csapat. harmadik helyen a Bereit- csapat. negyedik helyen a Molnár­csapat, ötödik helyen a Hartman Jó­zsef csapata állt Huszonharmadikára már alaposan megváltozott ez a sor­rend. Első helyre a Kakas-csapat fan­jai küzdötték fel magukat, vállalásuk 136.5 százalékos teljesítésével. Válla­lásukon felül a Kakas-csapat tagjai 1291 csillével adlak több szenet a népgazdaságunknak. A harmadik helyről a második helyre törtek előre a Bereit-csapat dolgozói, akik vállaló, sukon felül 604 csille szenet termel­tek. A negyedik helyről a harmadik helyre került a Molnár-csapat. Vál­lalásukat 119.7 százalékra '•’lipsítet- ték. A negyedik helyre estek vissza a Prohászka-csapat dolgozói, miq az ötödik helyet a Jelenszki.fejtés bá­nyászai biztosították maguknak vé’. lalásuk túlteljesítésével. Bánya szvsszonyok uy ülése lain bányán A tatabányai bányaüzemek női dől-.dolgozó nőkre és bánvászfeleséoek-e gozói és a bányászok feleségei érte-|is köztelet tartottak. amelyen meqhe. szélték. hogyan segíthetik elő az évi terv tel'estlését, hoavan járulhatnak hozzá a Rákosi elvtá-snak tett igére: meqvaló.-ftásához. Az értekez'e'e" Nagy Bo-hála, az MNb57 komárom- megyei tit-káro szó’t a. asszofvnkhoz-.1 -<-----e'bnfároz Iák, hogy felhívással fordulnak az or- száq bányászasszonyaihoz. Felhívásukban emlékeztetnek arra. hogy a békéért vívott harcban, fel­emelt ötéves tervünk teljesítésében fontos feladatok várnak a bányákban Ma hatvan rsille szenei termelünk Prohászka elvtárs csapatvezető, ked­den déluhin vidáman érkeze'! Szé- chenyi-aknára. Nem sokkal különbö­zött ez a nap sem á többitől, de vala­mivel mégis. Mielőtt munkára jö'l volna, a Szabad Nép kerüli a kezébe, amelyben Rákosi elvlárs hozzászólását olvasta. Ettől let jó kedve, ez adott neki sokkal nagyobb önbizalma' az eddiginél. Még az úton is azt képzei'e maga elé, hogyan (avul meg a terme, lés, hogyan teljesítik Ilii a tervet. Olvasta az újságban azt is: meg kell szilárdítani a munkafegyelme . „Ez. rendben van“' — állapio'la meg azon­nal. olvasás közben. Az új munkások­ká,' jobban kell foglalkozni, ez is egy feladat. A csapaton csak egy niondha- ló új munkásnak, de az is már 7 hónapja olt van. Garanesni Eta. ígv hívják, ezután többe'' foglalkozunk vele. Közben össze jo’tok a csanat dől gozói is a ■ nagycsarnokban Na lilik. — kezdett besz.é'ni Prohászka elvlárs — ma halvan csille szenet termelünk.. ..Mi, bányászasszonyok, a szénért vivőt/ küzdelem megbecsült harcosai­nak Iclcséqci, egyre inkább átérez­zék. hogy a harcból nekünk is nagy feladatokat kelt mnaunkrn vállalnunk. Megtogadluk, hogv minden erőnk, kel résztveszünk az előttünk álló hatalmas teladnlok teligsltésébe,, s hazaiigs köti lessigeink teljesítésével járulunk hozzá évi tervünk sikeres befejezéséhez. F.zért, mi. tatabányai bá nv ász. asszonyok, bánvászleleségek. — nk/k még wjm veszünk részt a termelésben —. umrnnvihen családi körülményeink és egészségügyi álla­potunk megengedi, magunk is követ, lük férjeinket a hánvába" — mondja a felhívás majd a következő fooada lommal zárul­Mi. bányában dolgozó r.ők és há- nvászfeleségek. vállaltuk hogv éhe- ■ek Imiink, könyörtelenül Ivicéimül* az ellenség minden mesterkedését, akár a- üzemben a műnk,, nUgrtálvn- zdcéve| g feavnlem Inzttiisnvnl iavek. szik kárt akozni akár n közeli*'ás terén in\'ol'S7th zneor* kelteni Ne-, engedtük bagv n !• nennmt-éfát'e1 tolja évi tervünk befejezéséi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents