Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-21 / 246. szám
6 NAPLÓ 1331 OKTOBER Ti Tibor Pál elvfárs harcol a kölkedi l-es típusú tszcs megszilárdításáért Alg 300 lakosú kisközség Köüked, két-hArom kilométerre Tito Jugoszláv vfójáraafe határától. Lakói most ismerkednek az újjal, most kezdenek bivetScöznj a régi maradi szokásokból, hogy a falu élet® minél előbb szebb és könnyebb legyen. A {elszabadulás előtt bizony nem volt könnyű Köke- . den az ólet. Nem is felejtik el Köl- ked dolgozó parasztjai azt az életet, amit a felszabadulás előtt éltek. — Küszködtek, húzták az igát kora reg. goitól késő estig Frigyes „főherceg“ négyezer holdján, — Amilyen a ml életünk volt Hor- thyék alatt, olyan, sőt talán még rosszabb az életük a dolgozóknak, lölünk alig két kilométerre, túl a jugoszláv haláron — mondja n^m egyszer etetés közben Tibor Pál, a harmadik típusú Uj Elet tszcs tagja, a ’ csoporttagoknak. Az etetés hosszú ideig tart, van Hó közben beszélgetni. Sok állatot kell ellátni, hiszen nemsokára építkezni is kell, úgy megszaporodott a csoport., alakuláskor alig pár darabot kitevő jószág-állománya. Tibor Pál elvtársnak van is miről beszélni, Túl a jugoszláv határon élnek szülei és bátyja. Éppe0 a múlt héten kapott tőlük .levelet, amelyben így írnak: ..Tavaly színét sem láttuk a iehér- lisztnele, hiába dolgoztunk, éppen, hogy megvoltunk. Azt reméltük, erre az évre jobb lesz. Ez a remény nem vált valóra. Most csak azért írom ezt a levelet, hogy tudassam veled azt a szomorú hírt, hogy bátyádat elvitték kényszermunkára.“ Ezekről beszél Tibor Pál elvtáTS etetés közben a többi dolgozónak és erre gondol akkor is, mikor hazain- dul piroscserepe«, új háza felé, melyet alig néhány hónapja építtetett. ’Ahogy hazafelé ballag az országúiról egész* jól látja odaát a jugoszláv falut, ahol építkezésnek még a nyomát menő látni, Kó'.keden pedig 17 új, két- 9ZO b ás kon y h á s ■ f ü rd 5 szobás lakás js épült. Hatalmas különbség ran a két világ között és Tibor Pa! elvtárs ’átja i« ezt a különbséget. Azonban nemcsak látja, megmutatja, beszél róla másoknak is. Igaz, hogy ő az egyik legjobb kölkedi népnevelő. Nemcsak a 111-as típusú csoport tagjaihoz látogat el népnevelő útja során, de sűrűn elbeszélget az I-es ti. pusú csoportbeliekkel is. Az I-es csoportban eddig még nem végezték közösen a munkát. Hiába adott jó tanácsokat B. Csömör János elvtárs., a Ill-as típusú csoport elnöke, hiába beszélt Tibor Pál elrtars is, n.em hallgattak a szavára. Csak most, pár héttel ezelőtt látták világosain, hogy kikre hallgatnak, hogv kiknek a szavát fogadták meg: a megalakuláskor belépett kulákok, Harsányi Jenő és Harsányt János voltak azok, akik mindezidáig megakadályozták a Má. jus 1 I-es típusú csoportban a közös munkát. Harsányi Jenő, aikS játszotta a „jó embert“, arról soha nem beszélt, hogy fűszerüzlete mellett 17 hold földje is- volt és azt mással műve'tette éhbérért, arról viszont annál gyakrabban szónokolt, hogy az I-es típusú csoportban ugyanúgy kell végezni a munkát, mint ahogy az egyénileg dol_ gozó parasztok végzik, — Közös munkát csak azért sem lehet végezni — hajtogatta a kulák, — mert annak aztán nem műveljük meg a földjét, akinek nincs fogata! Várkonyi, Szabó József hétho'das dolgozó parasztot is a ku'akagitáció riasztotta el a csoporttól. — Minek lépjek be — mondotta Várkonyi Czabó József, — hiszen semmi különbség nines a ti munkátok, meg az én munkám közölt. A népnevelők ébersége hívta fel a csoporttagoknak figyelmét a kulákok romboló munkájára. Es a kulákok eltávolítása után valóban megindult az I-es csoportban is a közös munkai Két brigád, öt munkacsapat alakult a csoportgyűlésekre az Uj Élet III-es típusú csoport elnö. két is meghívták és felhasználják jó tapasztalatait,. munkamódszereit. A legutolsó csoportgyűlésan is elmondta B. Csömör János javaslatait: — Most, hogy a tagosítás után. egybe van a ti földetek is, vessetek keresztesen, pázsilvetéssel. Mi is úgy vetettünk. Ezt a szovjet módszert itt a szomszéd községben, Nagynyárádon már kipróbálták és az igen jól bevált, Több, mint három mázsával jobb termést értek el, mint mi! Persze ehhez hozzátartozik az is, hogy korán vetettek. A jó tanácsot megfogadták a Május 1 csoport tagjai, mint ahogy megfogadták Tibor Pál elvtárs tana. csat is. — Gondoljatok az állatállomány növekedésére is és most, ősszel vessetek takarmánykeveréket. A tanács nyomán öt hoM takarmánykeveréket vetett az I.es típusú csoport, bár ez teljese^ szokatlan volt eddig Kölikeden. így erősödik, fejlődik együtt a két tszcs, egymást segítve és támogatva. Természetesen még van sok tennivaló, különösen az Les típusú termelőcsoportban. Még pem alakult ki a verseny a brigádok és a munkacsapatok között, még nem készült el a munkaterv sem és hiányzik a munkaterületek felosztása is az egyes brigádok körött. Igv erősödnek a csoportjaink, így gazdagodnak dolgozó parasztjaink, amíg odaát egyre rosszabb, egyre nehezebb lesz a helyzet. — ,,Nálunk a földeket visszakapják a nagybirtokosok, ml meg mehe tünk hozzájuk kényszermunkára/ — írják Szűcs István, Les típusú csoporttag,nak szülei. — A mindennapi betevő falatot, g kukoricamáíét tép síben sütjük és mikor kivesszük a sütőből, szétesik, úgy morzsánként esszük meg. Édes fiam, én már megéltem 60 évet, de nem gondoltam, hogy öregségemre üyen életem lesz.“ A „túlról'“ jött leveleket olvasva, a közös munka eredményeit látva, még- infcább igyekeznek a kölkedi , cso- porttagok és vállalták, hogy válaszul a Tito.banda garázdálkodására, 20-a előtt befejezik a vetést. Horváth Ibolya „Érdemes minden egyénileg gazdálkodónak gyapotot termelni44 A gerényesi Béke. tszcs hasznosan alkalmazza a szovjet küldöttek tanácsait Vendégeink, a szovjet mezőgazdasági küldőitek' csak tíz napig tartózkodtak megyénk 'területén, mégis nagy segítséget adtak nemcsak a dunaszek- csöi és mágocsi termelőszövetkezetnek, haueni megyénk minden ierjnelőcso- porljának. Harmincnégy éven keresztül szerzett gazdag tapasztalataik átadásával a jövő távlatait táriák ler- melőcsoporljaink elé. ■ Mos! csak az a feladat, hogy ezeket a gazdag tapasztalatokat minden ter- nje'őesoporí hasznosítsa. A szovjet tapasztalatok alapján készítik a terveket A gerényesi Béke tszes-ben már ráfiérlek a tapasztalatok felhasználására. Ahogy a szovjet elv'.ársak elmondták tapasztalaikat, Gyurkovics János elv- társ, tszcs-elnök csoporlértckezle' elé vitte azokat, és annak alapján szer- resték meg a munkát. A csoportértekezlet óla megjavult a munka. Gyurkovics elvlárs az intéző- bizottsági éri »kezdeteken és csopor .- gvüiésen javaslatokat lesz a vezetőség vagy a tagok felé. és demokratikusan a csoportérlekezlel határoz, bpgy a javaslat elfogadható-e, vagy nfcrti. Minden vasárnap Gyurkovics elvtárs nz jníezöbizoltság lagjaival. a brigád- vezetővel és a rnunkac.sapalvczelökki-1 összeül, előveszi az évi üzem'érvéi, amelynek alapján egész lie'.i tervei készítenek. Csopor1 értekezleten megvitatják. helyesén van-e a terv elkészítve. Ha a csoportgvűlés elfogadta, minden inlfzőbizicfétsági tagnak, brigádéi munkacsapat vezetőnek átadják a he’.ilfrrvél. így minden csapatvezető már esle tudja, hogy holnap milyen munkát kell végezni, és este ha végeznek a napi munkával, * csapatban lévő minden -Ingnak meg tudja mondani: melyik dűlőben milyen munkát végeznek a következő napon és milyen szerszámot hozzanak magukkal. A csoporté.rlekezlct két igazgatósági tagot választott. Mind a kettőnek külön feladatköre van. Kovács Mjliálv 1. a mezőgazdasági munkákért felelős, — de nem függetlenített. emelIeF más munkát ís kell végeznie. — Ű osztja be a traktorosok napi munkáját, ügyel arra, hogy azok minőségűé™ és mennyiségileg jó munkáit végezzenek. 'l. Felel, hogy a heil terv ne csak papíron maradjon, liánéin végre is legyen hajtva. A munkaszervezet alapvető formája a brigád. A gerényesi iszcs-ben csak egy brigád van, a növénytermesztési. A csoport tulajdonában lévő 322 hold föld ennek a brigádnak a felügyelete alá van helyezve és megkapják a hozzá szükséges szerszámukat, lovak.Tt, amelyekért a brig^dyezető felel. Az ő megkerülésével még az elnök sem adhat ki semmi!. Az állattenyésztésnél csak munkacsapat van a. gerényesi Iszc.s-ben. De i‘l is ugyanúgy a csapa! kezébe adják az összes á lila-toka1, a hozzájuk szükséges istállót és szerszámot, amelyekért a . nninkacsapatvezetŐ felel, Ács János inlézöbizotlsági tag pedig minden nap ellátogat az istállóba: megnézi rendben vannak-c az állatok. Megszilárdítják a munkafegyelmet A szovjet elvtársak kihangsúlyoziák: munkaszervezés és munkafegyelem elválaszthatatlan egymástól. Már pedig a gerényesi csoportban van eg.v jónéhány olyan tag. aki szívesebben elmegy olyan helyre dolgozni, ahol mindjárt pénzt kap. vagy harmadába vállal kukoricát és inkább azt dolgozza, a csoport munkája pedig nem halad. Ilyen Pék Józsefné, aki inkább Eó- ris Istvánhoz jár dolgozni, csak azért, meri itt mindjárt pénzt kap. De hasonló Cseri János-né, meg Kovács ,íózs-efné is. Az ilyen tagokat s idáig csak bírálták, és megmagyarázták nekik, hogy hanyagságukkal] a nép államát, a csoport minden tagját és saját magukat károsítják meg. Ez a nevelés annyit ért, mi néha falra dobálták volna a borsót. Ezután majd úgy csinálják, mint a Szovjetunió kolhozaiban. Ha valaki egy napot mulaszt igazolatlanul, air nak 3 ö munkaegységet vonnak le. Aki késik a munkából, nevelik és megmondják neki. hogy ez több esetben e öl ne forduljon. Annak nem is adnak fejadagot, aki egész éven keresztül SÓ munkaegységét nem keresi meg. Szovjet barátaink beszéltek a gépállomás és lazes kapcsolatáról is. A sásdi gépállomás csak ígérgeti a segítségei Gerényes a sásdi gépállomáshoz tartozik. Ugv szeretnék a kapcsolatot fenntartani, mini a szovjet elvtársik elmondták, hogy a gépállomás szakmailag és politikailag segítse a csoportot. De a Sásdi gépállomás csak ígérgeti: „Majd kimegyünk, csak szóljatok mikor lesz gyűlés.“ Gyurkovics elvlárs meg is hívja őket minden csoport- gyűlésre, de mire a gyűlés ideje eljön, a gépállomástól ..nem érnek rá elmenni“. De gazdaságilag sem támogatja a sásdi gépállomás a tszcs-l. Hiába kér répadarálót, vagy más gépel a gépállomástól, azii sem adnak. Pedig ha a sásádi gépállomás is úgy szervezné meg a munkát, ahogy azt a szovjet elvtársak elmondták, egész biztos a gerényesi termeiiőcsoporiba is jutna olyan gép. amire a Is-zcsnek szüksége van. A vendégeink által adott, a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának felmérhetetlen kincsesliázaból származó tapasztalatokat, jó tanácsokat a dolgozók közkincséi é kell tennünk. Felhasználásuk nyomán újabb eredményeket érünk majd el lermeéőszö- veikezeteink megszilárdításában, llgy kell hasznosítanunk a segítséget a sásdi gépállomáson is, hogy egyre bőségesebben teremjen a föld. Ltpőezki József. Október 16-án este Malomban minden csendes. Az utcán néha {eltűnik egy ember, vagy a szomszédba megy, vagy a még mindig kivilágított tanácsházba. Légrádicknál is világosság van. a nyitott ablakon beszélgetés szűrődik ki. Légrádiné a nagymamával beszel- get: — Nem tudom mennyit kapuul: majd belőle. — Majd meglátjuk. Azt hiszen nem nagyon fizetik meg a munkát rajta — hallatszik ki az ablakon. Mit nem fizetnek meg? Menjünk beljebb, néz zilk meg, mit. csinálnak. Egymás mellett, üli ai nagymama és a menye. — Gyapotot bontogatnak. Gyönyörű, fehér pelyhek. Először kerültek Légrádiék lakásába. Szikrázva csillognak az ezüstfehér szálak a fényben. Az egyéni gazda fehér aranya kiterítve az asztalon De amíg odakerült, addig' sok minden történt. De hadd mondja el ezeket maga a gazda: — Valahogy úgy voltam a gyapoí- tal — kezdi az elbeszélést Légrádi Lajos —. hogy vetettem, volna, meg nem is. Mondták, hogy jó dolog az. meg nagy hasznot hoz, de az ember szeret meggyőződni előbb arról, hogy kifizetődik-e? Aztán nagynehezen mégis csak elvetettem, Feleségem haragudott. is érte, mondta, hogy megint. sok munkát szereztem neki, mert ezt sokszor kell ka válni. Aztán iné- azt is mondta, hogy nem lesz ebből semmi. Megvallom, en se nagyon bíztam benne. A vetés után négy napon belül ki kelt. Azt hittük, hogy most pirr maid csak. fejlődik belőle valami. De bi. . tony nagyon sokáig úgy látszott, hogy odanőtt a földhöz, nem akart feinyúlani. Mondták is sokan a faluban, hogy nem jól csináltam, amikor elvetettem. Bántott nagyon a dolog. F.gr szép napon aztán virágbabo. rult az egész tábla. Na, — gondoltam, — mégis csak lesz gyapotunk. Gyönyörű volt. Csodájára járt az egész falu. De eltűntek a virágok • Velük együtt a mi reményünk is elment megint. Nőt, nőt, terebélyesedett, mind több lett rajt a zöld gubó, de közben kezdett hűvössé válni az idő. Gondoltuk, már teljesen odavan. Sokat ohmstunk és hallottunk róla, hogy az állami gazdaságok már javában szedik a gyapotot, a mienk pedig még sehol sem volt. Egyik nap, mikor kimentem megnézni, láttam, hogy néhol fehérszik egy-egy bokor. Odamentem, tapintom, hát a — gyapot volt! Nagyot sóhajtottam. Leszakítottam egy szálat, hazavittem. Azt az örömet, amit akkor éreztünk, item lehet elmondani. Csodájára járt az egész falu. Elmentek. ki a mezőre, megnézték. Még ma is látni néha egy-egy leszakított szálat, ami a kíváncsiság áldozata. De már ilyen az ember. Ea új valami, szereti saját szemével látni, AH meg szedtük minden nap, ami megérett. Itthon. szárogatjvk, Már többen kér• dezték, mennyi hasznunk lesz belőle, de nem tudom megmondani, mert még magam sem tudom. Erős János is azt mondta, ha meglátja, mennyit kapót érte, jövőre ő is vet, és sokan vannak a faluban ilyenéit.. Éppen úgy leszünk ezzel, mint a ricinussal. Először senkisem akarta 'elvetni, ma meg már mindenki azt akar vetni. En már tudom, hogy a gyapot jó hasznot hoz, de számban még nem tudom kimutatni. A termés szép. Égy száron még tíznél is több n gubó. Ahogy számítom, lesz vagy másfél mázsa. Azt azonban szeretném pieg- kérdezni, mennyit kapunk érte. . és milyen kedvezményekkel jdr, hogy elmondhassam a többieknek is, hogy jövőre még többen termeljenek'. Már most el kellene kezdeni a mélyszántást. a gyapot alá, — Ezeket mondta Légrádi Lajos malomi dolgozó paraszt, Féltéit kérdéseire a bárányomégyei gyapotkirendeltség válaszol: Ea a termés olyan, hogy egy holdra átszámítva meghaladja.a két és. fél mázsát, akkor az alapárat fizeti ki a vállalat. Az elsőosztályú gyapotért, mázsánként 1200 forintot, a második, osztályúért 1000 forintot, a harmadik osztályúért 800 forintot fizetnek.- Ea az egy holdra átszámított fermes két és fél mázsától 350 kilóig terjed, akkor az alapárra még a termény árának 30 százalékát fizetik ki prémiumként. Ea az egy holdra eső átlag 350 és 150 kiló között van, 60 százalékkal kap többet a termelő a rendes útnál. 450 kilós holdankériti állag lelett az eredeti ár kétszeresét kapja o-ter. meló a beadott gyapotéit, Ezenkívül minden mázsa magvas- gyapot után öt méter, textilre kap a termelő vásárlási utalványt, melyre méterenként, tíz forinttal olcsóbban kapja meg a ruhát: Ami pedig az ál- lat-tartásnál nagy spaíiséaj minden múzsa gyapot, után tíz kiló olajpogácsát kap a termelő. Légrádi Lajos termése felülhalad, ia a 450 kilós holdankénti átlagot. Ez azt. jelenti, hogy dupla árat kap érte. Számítsunk szűkén, számítsunk csuk kétezer forintot. A tavalyi évben takarmányt termelt ezen a földön. Kihozott belőle vagy 300 forintot. Nagy a különbség a kettő között. Igaz, hogy több munka pan a gyapottal, de a fenteniUtett' kedvezményekkel bőven kifizetődik. Ehhez még hozzájön az, hogy a szerződéses gyapotföld mentes a beadás alól. Igaza van Légrádi Lajosnak, .amikor azt mondja: Érdemes minden egyénileg1 gazdálkodónak gyapotot termelni! ..Forró s/erelelfel és védtelen bizálqmtiaal lekintünk a Szovjet unióra“ Az egész világ dolgozói forró szeretettel és bizalommal tekintenek a Szovjetunióra, a szocializmus országára, a béke és a haladás szilárd bástyájára. Ezt a bizalmat és szeretetet nem képes megrendíteni az imperialisták és csatlósaik gyűlölködő raga- lomhadjárata. Ma, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójához közeledünk, minden becsületes dolr gozónak egyetlen vágya, hogy méltón megünnepelje azt a forradalmat, amivel új korszak kezdődött meg az emberiség történetében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom elsőízben törte át az imperializmus frontját. Ennek a forradalomnak köszönhetjük a szabadságunkat és azt, hogy miénk a gyár és nem kell az olyan tőkésektől rettegni, mint amilyenek Sebökék voltak a mi üzemünkben. Az Októberi Forradalom nélkül nem lett volna Szovjetunió, amely legyőzi a német fasizmust, felszabadítja az európai országokat és lehetővé teszi, hogy szocializmust építhessünk. Nekünk meg kell becsülni a szabadságunkat és harcolnunk kell az imperialisták ellen, akik Korea sorsát szánják nekünk is. A mi szomszédunkban áll az imperialisták csábosa, a fenevad Tito, nem feledkezünk meg a békebarcról és arról, mivel is tartozunk a nagy Szovjetuniónak. Én úgy fejezem ki hálámat és., úgy ünnepelem a forradalom évfordulóját, hogy vállalást tettem. És eddig mar nem öt, hanem tizenöt. százalékkal emeltem a teljesítményemet. Ígérem, hogy ezt a teljesítményi továbbra is tartom és vállalom, hogy munkamódszeremet átadom Krapecz Mária szaktársnőnek, hogy ezáltal könnyebben érhessen el magasabb teljesítményt ós ő is méltóképpen ünnepelhesse a Nagy- Októberi Szocialista Forradalom ünnepét. Farkas Anna .sajtolópő, Mezőgazdasági . Szerárugyár. Kemse 118 százaléknál tart a kukoricaszállítási szerződéskötésben Lőrinc Dezeő kemsei termelési felelős, mint. népnevelő járt a falu dolgozóihoz. Elbeszélgetett velük a mostani életükről és arról, hogy milyen volt a maliban. Elmondta, hogy itt.. Keinkén a népnyúzó Tito szomszédságában is úgy kell dolgozni, hogv a határon túlról is észreveheseók, hogy békében és szabadon építjük országunkat. A dolgozó parasztok hallgattak Lőrinc Dezső népnevelő szavaira, aki rávezette őket, hogy hasznos lesz, ha kukoricaszállítási szerződést kötnek, Meg ia lett az eredmény. A falu dolgozói 118 százalékra teljesítették a kukoricaszállítási szerződésüket. Dezse János VB-clnök Kemse. Hol él ez az ember? A Komlói Bányaépilö Tröszt me*s rendelte a Komlói Illem gyártó Vállalatnál n 13-ös számú Népből! berendezését. Az Illemgyárló Vállalat egy héten át kérte a tröszt építést osztályának vezetőjétől az írásbeli megrendelési, de az mindig másnapra ígérte, inig végül az Élemgyártő Vállalat központi munkairányítója felhívta telefonon az építési osztályt. uhui az osztályvezetőt helyettesítő Zollán Lolhárd tárgya,! vele. Az Élemgyártő diszpécsere azt mondta: „Megbírálom n munkáinkat, ne járjatok elől rossz példával a megrendelések elhanyagolása terén.“ Zoltán Lolhárd osztályvezető ér- lelemdűs és sircmlékrrméltn válasza erre ez volt: „Jegyezd meg magadnak. egyszer és mindenkorra: alul- rúl nincs kritika, csak felülről van!-" Csak azt kérdezzük; Hol él rz az ember?
