Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-21 / 246. szám

4

NAPLÓ

1951 OKTÓBER TI

/Miért akadt el a kultúrmunka DJagykozáron?

Nágykozáron a tanáosházzal «zeniben kis dombon áll a falu kultúr- háza. Szabadidejükben ide járnak szórakozni, tanulni a falu dolgozói, délszláv, németajkú és magyar dolgozó parasztok. Minden vasárnap rno- zielőadást tartanak, keskenyfilmveti- töjéptik a legújabb magyar, szovjet é* a baladó külföldi filmeket vetíti.

A fetszetcia külső után

az első terembe lépve

hideg zuhanyként hat a látogatóra a kultárház belseje Az első ajtó az ..olvasóterembe" nyílik. Olvasóterein? Vem! Csak a neve olvasóterem. Kong az ürességtől. Mindössze két aszta] é- sgy tükör áll benne. Ha olvasóterembe lép az ember, első dolga, hogy a könwek után nézzen. Itt nincsenek könyvek sein.

A könyvszekrény a tandcsMi- hin von — magyarázza Markovi« János tanácselnök elvtárs.

A terem falai kopottak. A felső szpgélv mentén, körül frissen beszerelt ó!ómc»övek. Még be sincs vakolva kivésett fal. pedig résen szereltek 'itt. mert a tanácselnök elvtárs az* mondja:

— Körülbelül egy hónapja, hogy n HISZ-fiatalok beszerelték a villanyt. Társadalmi munkában végezték el ez* a feladatot.

Ezek után érthetetlen, hogy miért ném vakolták be és miért nem meszelték be a falat azóta, hiszen az már nem sok munkát igényel. Megcsinálhatták, volna, de nem tették' pedig egy modern, szépen berendezett olvasótermük lehetne a most rideg. rendetlen szobából. A nagykő- zári 'DlSZ-tagok és dolgozó parasztok bizonyára

szívesen járnak ide,

csak eddig még nem biztatták őket, hogy rendezzék be ezt a termel, hogy

teremtsék meg az olvasás Lehetőségét maguknak.

Az „olvasóteremből“ egy kisebb, de ugyanilyen elhanyagolt szobába lép a "látogató. Pár darab üres szó- davlzes üveg áll a sarokban, jobbról a fal mellett egy szép lakkozott szekrény. Ajtaja szélesre tárva. Üres. Pedig de sok szép ruhát vásárolhatott volna már a kultúrcsoport. már tele lehetne a szekrény és akkor nem lenne gond, honnan szerezzenek ruhát egv-egy szereplőnek. ..öltözőnek“ nevezik ezt a termet. Innen egy kis ajtón át juthat az ember a színpadra.

Itt már barátságosabb a kép. A színpad hátterét egy félkörben futó világoskék függönv alkotja. A felső szegélyén körül alig clfonnyadt virágok vannak! Ez igen! Itt aztán vari kultúráiét — gondolhatja az ismeretlen. de a tanácselnök elvtárs szavai után szertefoszlik ez a remény is:

— Az elmúlt hét szerdáján

a kafymáriak voltak itt.

Tizenhattagú kultúrcsoporttal jöttek. Majdnem az egész falu itt volt. Tömve volt a terem, — mondja a tanácselnök elvtárs.

Ideje is volt. hogy jöttek a katv- márialv mert bármennyire is szeictik a kultúrát a nagykozárlak, de augusztus húszadika óta nem láttak egyetlen színdarabot, nem hallottak egyetlen éneket sem. A színpadot is csak azért hozták rendbe, mert a kafymáriak előtt nem akartak szé gyenkezni.

Még l!H!)-ben, sőt tavaly is mesz- sze járt a híre a nagy kazár i kultúr - csoportnak. Kedvelte az egész megye Még ebben az évben is volt, itt élet de most áll minden. Pedig de szépen tudnak táncolni a nagykozári

lányok! Milyen szép, amikor a nagykozári magyar, délszláv és németajkú fiatalok az „öregekkel“ együtt gyönyörű népdalaikat, éneklik! Táncuk csupa tűz. csupa lüktető élet. Ha nézi az ember ezeket a táncosokat, úgy érzi. mintha a következő pillanatban ő is velük együtt forogna, mintha magávalragadná a tánc elevensége, ritmusa.

Népi demokráciánk megadta a mii vetődéshez, a szórakozáshoz való jogot minden dolgozónak,

nemzetiségre való tekintet nélkül.

Alkotmányunk egyaránt lehetővé teszi délszláv, magyar és németajkú dolgozónak, hogy ápolja és továbbfejlessze nemzeti kultúráját. A nagykozári fiatalok ezt a jogot eldobnák maguktól?

Ne! Ismét megindul majd Nagyko- záron a kultúráiét, mely sokkal tnoz galmasabh lesz. mint a régi volt. csak ehhez a fiatalok akaratereje, a párt- szervezet és a tanács segtísége szűk séges. Ez eddig hiányzott. Vrnnesiis János párttitkár elvtárs és Markn vies János tanácselnök elvtárs eddig bizony nem nagyon törődtek a kui Mii-csoporttal. Hagyták, hadd működ lék. ahogy akar. Nem fordítottak gondot arra, hogv a fiatalok tanul innak. bngv tovább képezzék magukat. Ezt a hiányosságot sürgősen be kell nótolniok. Zsupán Katalin délszláv fiatal egyedül nem képes kezében- t.artnni a kultúrcsoport irányítását.

Segítségre van szüksége.

És ha megkapja ezt a segítséget, akkor ismét megindul a kultúráiét Nagykozúron ismét beköltözik az élet a kultúrházba!

Farkas István

Látogassuk az Egyetemi Könyvtárat!

A pécsi Egyetemi Könyvtár 250.00(1 kö’.e: feldolgozott könyvállománnyal nyiío'tta meg az új tanévben kapuit, a tanulóifjúság és egyúttal városunk minden dolgozója előtt.

Könyvtárunkban az egyelemi tan- és segédkönyveken kívül ha'almas mennyiségű és sokrétű anyag áll az olvasók rendelkezésére.

TI , ,... .. . ... f a marxizmus- Men aláilialiuk ill Jéiiinizinus kHasz----------------------------szikusainak műveit. amelyeknek olvasása ma már minden dolgozónak elengedhetetlen éle! szükséglete. Marx-Engels, Lenin és Sztálin művein kívül Rákosi, Gero, Révai elviársak művei mellett rendelkezésre áll olvasóinknak a pártokta- tás céljára szükséges valamennyi könyv és segédkönyv.

Kie

melkednek a könyvtár szerzeményei közül a szovjet tudományos és szépirodalmi müvek. A szovjet könyv gazdag és megbízható forrása annak a tudásnak, amelyre inai épRőmun- kánkban szükség van. A szovjet tudományos művek melletl szép számban találunk az Egyetemi Könyvtárban szovjet szépirodalmi müveket is. A szociális’a-realis'a szovjet szépirodalom prózában és versben élethűen tükröz! vissza a szovjet ember harcos. építő életét, mesteri hozzáértéssel rajzolja meg a szocialista embertípus, a kommunizmust építő ember jellemképét.

Ugyanitt kell megemlítenünk, hogy az orosznyelvű könyvek beszerzésében a könyvtár igen nagy súlyt helyezett arra, hogy köunyebb stílusú szépirodalmi műveket is szerezzen be, hogy ezzel az orosz nyelvet tanulóknak megfelelő anyagot adhasson.

A könyvállományban a marxizmus- leninizmus klasszikusai, valamint az orosz irodalom mellett megtalálhatjuk magyar nyelven is a haladó tudomány képviselőinek írásait. A könyv- anyag változatos volta majd minden

tudományág munkásának megadja a megfellelő szakkönyveket.

Gondunk van ugyanekkor az építőiparra. a technikumok tanulóifjúságára. n mezőgazdasági szövetkezetekre és gépállomásokra, valamint a dolgozók minden kategóriájára. Városunk minden dolgozója megtaláfllia’ja könyvtárunkban azokat a könyveket, amelyek szakismeretei kiszélesítéséhez, munkája megjavításához és a további eredmények biztosításához feltétlenül szükségesek.

A tudományos müveken kívül az elmélet és gyakorlat összekapcsolása érdekében növeltük gyakorlati szak- könyveink és az isnierelterjesz ü könyvek számát. Ebben az anyagban szintén mindenki megtalálhatja az őt érdeklő könyveke'. A bányászoknak bányaipari, a vállalatok dolgozóinak a számvitelre, számlakeretre, üzem- szervezésre, munkamenetre, munkára, újításra vonatkozó, a mezőgazdaság dolgozóinak a mezőgazdasági könyvek állanak rendelkezésére

A tudományos és isnferettcrjesztö könyveken kívül igen szép számban állanak olvasóink rendelkezésére modern és klasszikus szépirodalmi müvek is.

a legfrissebb napilapokkal, szépirodalmi és szakfolyóiratokkal gazdag dokumentációs anyaggal (közgazd.. orvosi, műszakit, az elméleti és szakmai tudás műveléséhez szükséges kézikönyvtárrail, lexikonokkal és szótárakkal naponta reggel 8-tól este 7 óráig, könyv-kölcsönzőnk pedig naponta reggel 8-tól délután fél 4-ig áll a dolgozók rendelkezésére.

A könyvtár minden dolgozója szemOivasótermiink

Zsámbékon hallgatták meg a mezőgazdasági a szovjet mezőgazdasági dolgozók

technikumok küldöttei

'.Kt ország minden mezőgazdasági technikumából Zsámbékra jöttünk össze, hogy szemtől-szembe lássuk azokat az embereket, akik már megalkották a szocialista mezőgazdaságot, hogy átvehessék tapasztalataikat, hogy szocialista mezőgazdaságunk építéséből minél alaposabban kivehessük részünket.

Rrozorov elvtárs kolhozelnök intézte hozzánk, a magyar mezőgazdaság új szakembereihez szavait.

Reszéde elején saját életéről beszélt. Elmondta, bogy a cári Oroszországban 11 éves korában már mini napszámos dolgozott egy étkezdében, majd a ei- pészmesferséget tanulta ki. Neki is, mini a többi nyomorgó millióknak, keserves, munkában elgyötört élet jutott osztályrészül.

A Nag.v Októberi Szocialista Kordáim« adta meg nekik a lehetőséget a szabad élethez, Jogot a munkához, » pihenéshez, a tanuláshoz és szórakozáshoz,

A párt iránymutatása alapján az ő falujában is megindult 1928 márciusában a szövelkezeli mozgalom. Kezdetben nagy nehézségek merültek fel. Nagy harc foCyt. Ebben a nehéz harcban a parasztságnak nagy segítője volt traktor. Épültek a gyárak, jöt'tek a gépek s megindult az alkotó munka. A kolhoz első éveiben a párt és a Komszomol nevelte a tagokai!.

A továbbiakban elmondta, hogy 27 éve kolhozelnök. Kolhozuk északon, mostoha időjárási viszonyokkal rendelkező vidéken van. A jó idő mindössze 140 napig tart. 27 évvel ezelőtt kofhozunknak alig volt valamije.

Ma már 200 eaalád dolgozik szívtcMékkkcl

az 5000

hektáros

szocialista

nagyüzemi

gazdaságbnu.

Ennek az odaadó munkának meg is van az eredménye. Ma már kolhozuk 1Ä0 lóval. 600 szarvasmarhával — köztük 300 fejőstehén —, 500 nagv fehér sertéssel. 1000 juhhal, 4000 baromfivá/!, 1000 házinyüllal és 150 család méhhol rendelkezik. Ezenkívül 7000 darab fekete rókáj-a van a kolhoznak. 1939-hen három halastava’! létesílct- fek. 2000 hektáron konyhakertészetet rendeltek be, s dacára a kolhoz északi fekvésének, dinnyét, almát, paradicsomot termelnek, felhasználva Micsurin tapasztalatai! és úlmutatásait. A növénytermesztés íerén Vüfiamsz. Liszcn- ko és a többi élenjáró szovjet tudós tapasztalatait és tudását felhasználva, terméseredményeiket ötszörösére emelték.

'A mocsaras területeket lecsapolták, * szikeseket tneszezéssel megjavító!* ták, 5 ma már teljes egészében a Vjj- Kamsz-féle lalajművclési rendszer alapján kezelik földjeiket, aminek nagy terméseredményeiket köszönhetik. Céljuk: minél nagyobb 1-ermés- átlagot elérni a fejlett agrotechnika felhasználásával. A munkát mindenhol brigádok és munkacsapatok végzik.

A hatalmas, gazdag Szovjetunióban mindenütt villlamosenergiát. sőt a legutóbbi időben már az atomerőt is használják a békés építő- és termelő- munkára, nagy terveik megvalósítására.

Az állattenyésztés Is gépesítve van: géppel fejnek, a takarmányokat géppel készítik elő és szállítják az Istállókba. Ennek megfelelően az Istállók Is úgy vannak megépítve, hogy a takar lilány szállítására Is külön folyosó szolgál.

Brozorov elvlárs bírálatot mondott a magyar termelőszövetkezetek felé. Elmondta, hogy nagyon helyieden az a felfogás, hogy a férfi szövetkezett tag, de a feleség nem. A Szovjet unióban Hlyen nincs. Megemlítette a trágya heCytelen kezeléséi, hogy még a legtöbb munkát kézi erővel végezzük, ami lassú és nehéz. Példákéul emlí’l. hogy náluk a napraforgóból kél ember géppel 45 hektárt arat1, le naponta. A nagyarányú gépesítésnek köszön- lielő, hogy a betakarítást, az őszi munkálatokat: szántást, vetést már befejezték.

A továbbiakban elmondja Brozorov elvtárs, hogy a szovjet állam a vetéshez minőségi vetőmagot ad.

A trágyázást 'isláMö!ragyával és mfi- tfagyával végzik. A loningrádi hak- lerológiai intézettől buk,,érium'rágyíl kapnak, amit saját laboratóriumukban szaporítanak tovább tőzeg között és ebből liektárookint 2—3 kilói', használva, három-négy mázsa lerméslöbb- letet érnek el.

Kolhozuk a mezőgazdasági üzem mellett még ipari üzemekkel is rendelkezik. Van a kolhoznak téglagyára, 200 kilowailtos elektromos erőtelepe, hengermalma, keményítő és szeszgyára. két fűrésztelepe és nagy ipari műhelyei. Van a kolhoznak hét teherautója, két személyautója, három vontatója, két gőzekéje és kél szélmodorjsA Szovjetunóban a párt már teljesen megszüntette a város és falu közötti különbséget.

Háromszáz személy befogadására alkalmas kultúrtermük, nagy mozijuk, rádióloailój uk, nagy könyv*

9 táruk van« ami mind a dolgozok kulturális Igényelnek kielégítéséi szolgálja.

;•Legnagyobb érlék az ember“ elvből kiiIldiitva, snju! liflülölic!1 vpl hír ;i kol- hoz ahol 33 személy Üdül '’lívs-erre elhanyagolni mert csak erős, edzett,

egészséges emberekkel lehet n kommunizmust építeni.

Az ö előadása alapján előre látom, hogy milyen desz a mi mezőgazdaságunk is.

Marton István

Mohácsi Növénytermesztési

Technikum DlSZ-titkára.

Kolhozukban nyolcvanan végeztek főiskolát és vezető munkaköröket töltenek be.

Végül Brozorov elvlárs kérte a magyar mezőgazdasági technikumok tanári karát és az ifjúságot, hogy igazi, szocialista szakemberré képezzék magukat, hogy a szovjet mezőgazdaság példája alapján a magyar mezőgazdaság is minél előbb elérhesse a termelékenység legmagasabb fokát. Felhívta a figyelme! arra is, hogy a tanulás mellett a sportot sem szabad

előtt tartja a olvasók érdekeit és ki' vánságait. Az olvasók kérésére bár- mely, a könyvtárban meg nem lévő könyvel, akár könyvkereskedésből, akár könyvtárközi kölcsönzés útján megszerzi. Emellett a könyvtár dolgozói a hozzájuk fordulóknak biblio* gráfiai útmutatást is adnak cgy-egv szakkérdés, aktuális probléma irodalmára vonatkozólag.

Pécsi Egyetemi Könyvtár.

A

A júliusi nap magasan delelt az égen, s zúdította sugarait a kis bányatelepre. Hűvösre igyekezett ember, állat egyaránt, még az árnyék sem nyújtózkodott most ki, mint reggel vagy estefelé, hanem behúzódott a fa alá s ott mozdulatlanul megült.

Csurgó János kis kertjében az alma fa alatt olvasott. Néha-néha elővette nagykockás zsebkendőjét és megtörölte Izzadó homlokát.

.A kertajtó csapódós» zavarta meg. Föltekintett. A postásíiú kopogott végig az udvar keskeny járdáján.

— Jónapot, János bácsi! — köszönt a fiú táskájában keresgélve —, délutános?

— Éjjeles Ham, éjjeles. Aludtam, egész déle’őtt, félórája, hogy felkeltem ebédelni, de Zuzsi nénéd még nincs készen vele. No, mit jót hoztál, hadd látom!

— Táviratot Pestről — s már nyújtotta is át. ma. gasra tartva, fontoskodva az összehajtogatott papirost. Erre már Csurgóné is kilépett a konyhából, odaál'ott az ura háta mögé és együtt olvasták:

„Az egyórással érkezem. NusiT

Nusi Csurgóné legfiatalabb testvére volt. Még lánykoriban ment föl Pestre szolgálni egy cipókereskedőhöz, Schwartz Lajoshoz. Hogy csinálta, mint csinálta, azt senki nem tudja mai napig sem, tény az, hogy ogy év mti va Schwart7 Lajosné lett belőle. Jól ment nekik, mindenük volt, csak gyerekük nem.

..Minek a gyerek, nyűgnek?“ — Irta legutóbb Is Nusi. Ritkán írt. azonban leveleit mégsem az idő pora, hanem a tűz lángja ette meg. Csurgó jóvoltából, mert bizony ö úgy szerette dámává lett sógornőjét, mint ló a farkasnapot. Csupán felesége kedvéért türle el, ha nyaranta lejött egy-két hétre. Most is indult, hogy kerékpárral e©bemegy az állomásra.

Várjál még egy kicsit apja, elérsz úgyis, mindjárt kész az ebéd — szólt utána az asszony —, csak egy kis galuskát szaggatok.

Csurgó a kertajtóból szólt vissza, hogy „majd ha visszajöttem“, azzal megtűrte nadrágját és fiatalosan felpattant a kerékpárra.

Csurgóné tett.vett a házban, rendezgetett, ahogy vendégváráskor szokás, kifőzte a galuskát, megszórla túróval, majd kiment a kapuba. Egy óra sem telt belé, már jöttek is. Elől Nusi tipegett, fehér divatos cipőiét kényeskedve emelgette a porban. Könnyű nyári ruhája szinte úszott a körülötte terjengő illatfelhőben, amitől Csurgó egész úton csavargatta az orrát. Ö hátul jött, tolta a nehéz csomagokkal megrakott kerékpárt,

Csurgóné szerette testvérét, örült, hogy láthatja,de mégis megrándult, mikor Nusi kidekorált, ilialos arcát megcsókolta. Nusi óvatosan bontakozott ki az ölelésből, vigyázott fodrásza remekművére, tincsekbe csavargatott barna hajára.

— Azért most jó kövér vagy, hallod-e? — jegyezte meg nevelve Csurgó odabent.

Igen, kissé rnoletl lettem az utóbbi időben — fele.t ajak biggyesztve Nusi és nagyot rántott a bőröndön. — Ez a vacak zár hogy fel tudja Idegesíteni m- embert. . .

Csurgó odalépett és egy mozdulattal kinyitotta. Nusa megköszönte, majd végignézett magán:

— Pedig ha tudnátok, milyen keveset eszem, de nem is nagyon lehet, alig kapni valamit a piacon.

Közben megkezdte a kicsomagolást. Egymás utón kerültek elő a fínomabbnál-fínomabb ínyencfalatok, cse. megék, meg különböző divatos ruhák.

— Hű de szép ez a ruha, hol vetted? — simogatott meg egy gyönyörű nagymintás selyemköltemónyt Csurgóné.

— Az envénél, azóta már biztosan ki ts fogyott- Csöpi barátnőm — tudjátok egy ügyvéd felesége, most válnak — ő mondotta, hogy ezek az áruk mind el lógnak tűnni a piacról.

Csurgó összevonta a szemöldökét, de nem szólt semmit.

Nusi most egy csomag cukrot vett elő.

— Ezt Jancsikának hoztam, hol van a kis haszontalan? Finom, töltött cukor, no vegyetek belőle ti is.

Csurgóné kivett egy szemet és úgy válaszolt.

— Jancsika nagymamáéknál van, nyomj, félek is,

hogy majd nagyon elkényeztetik. Tudod, milycn a gyerek. i

Nusi egv rúd szalámit bontogatott ki.

— Még az a szerencse, hogy jóba vagyunk a hentesünkkel és így néha ezt azt kapunk tőle. — Közben tovább csomagolt. Egy kiló rizsát tett ki az asztalra.

— Nékem ugyan van otthon egy kicsi tartalékban, úgy 8—10 kiló. de tudjátok a háziúr felesége, meg nz özvegy alezredesné mondották, hogy a jegy az... eh, de minek beszélek. A népboltban nagyon kinevettek érte, dehát az ember manapság azt sem tudja, kinek Irigy- jen.

— És te meg inkább hiszel az özvegy alczrcdcsné- nek, a háziúr feleségének, mint az államnak? — szólalt meg Csurgó nyugodtan, de ő maga is érezte, hogy vö- rösödik a nyaka, az arca, meg a füle hegye.

— No, hát te még mindig így gondolkozol? Ilyen nagy kommunista vagy? Hát nem látod, hova fejlődik ez a világ? — csapta össze Nusi a kezét.

Csurgónak megrándult az arca, de felesége megelőzte:

— Ugyan már, csak nem fogtok veszekedni? Nézd, apja, milyen szép ez a cipő — fordult az ura felé mo. solyogva.

Csurgó akkorát nyelt, hogy ádámcsutkája majd kiszaladt a torkán. Mosolyogni próbált ő is, de aryizmai nem engedelmeskedtek.

Nusi nem figyelt tovább rájuk, beletetne tik czett a csomagba. Cukrászsüteményeket bontogatott ki óvatosan.

— Ki tudja meddig lehet még ezt is kapni, maholnap éhenhal az ember.

Cswrg6 feleségére nézel!, széltől barnított arcára, kidolgozott kezére, egyszerű kartonruhájára, vá- szonpBpucsára, majd tekintete átugrott Nusi divatos ci. pöjérc, ruhájára, amely feszült a jól táplált testen és a cipó fölött apró fodrokban gyürödött bo a ringó háj-