Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-20 / 245. szám
1951 OKTOBER 20 NAPLÓ 3 PÁR 1 ÉS P 4 RTÉPHÉS Az András-akcai L párfalapszervezef taggyűléséről v pécshányatélepi kommunisták mintegy másfél hónapja válasz'«', ták meg az aknák harmadpárlszervezetei- nek vezetőségét. Most ismét választanak. Számot vetnek, hogy az elte.lt idő aflat!', mennyi4. fejlődött a pártszervezetük, megnézik, melyik vezetőségi tag áOta meg jói a helyét és ki maradt adós a tagság bizalmával szemben, ki nem állta meg a helyét. Az András-aknai I. pártszervezet, a reggele« harmad kommunistái csüf.ör iftkön délután lar'.oMák meg számvetésüket, választották újjá vezetőségüket. Az elmúlt másfél hónap alatt is sok esemény történt, amit a taggyűlésen feltétlenül meg kell beszélni. Sz'écsi pártllilkár elvtárs beszámolójából nem is hiányoztak a pártszervezet ételének fontosabb eseményei. A beszámolójában nem törekedett a hibáikat! elsimítani, hanem élesen felvétette, bírái a a hibák elkövetőit. Búzás Rezső, Tárnái József és Bakán János elvtársikat, akiket a pártszervezet 3 hónapos pártiskolára küldött, de ők nem állták meg olt a helyüket, három hét múlva otthagyták az iskolát, azzal a kifogással, hogy nem tudnak tanulni, de azért a kéthónapos löm estén tanfolyamot képesek voltak elvégezni, meg tudták tanulni az anyaga <V műszakmulasztók, a bumlizók is azok közűi kerülnek ki, akiknek minden fontosabb, mint hogy képezzék magukat. Szabó Poszter, Bíró Endre és ZeCe.ni Imre elvtársak műszakmulasziásait az ellenség is felhasználja. ö miattuk mondhatják csak azt. hogy: ,.Lám a kommunisták között is vaunak bum- lizók." A kommunista bányászoknak ligv keil dolgozni, mint Bitter elvtárs- , nak, aki törött ujjal is fejtette a szenet és teljesítette a normáját, azért, nehogy lemaradjon a versenyben. Papp József (29) eilrvtárssa'l külön versenyben állnak, hogy ki lesz előbb sztahanovista. A beszámoló bírált, megmutatta, hol vannak hibák, mit végzett rosszul a vezetőség, ezért a tagság is mert bírálni. Nem is egy elvtárs még külön azt is felvetette, hogy a jelölteket is éppígy, keményen, de elvHjjrsiasan bírálják meg. A vita után már a jriölöbizottság elnökéé a szó. Elsőinek Méhn elvíársat! ajánlja a vezetőségbe. Méhn ekvtárs már a régi vezetőségben is jó munkát végzem, tervét rendszeresen teljesíti, a békekölcsön-jegyzéskor 1300 forintot jegyzett, képezi is magát képes lesz az alap- szervezet vezetésének feladatát megoldani. A vezetőségi tagok megválasztásánál azonban a kommunisták nem mutatták meg eléggé, bogy éberen, vigyázva figyelik, kiket is jelölt a bizottság. Sorra hangzóinak el. a jelöftl elvtársak nevei, elmondták önéletrajzukat, de egv elvtárs sem kérdezte meg tőlük, mit is csináltak a múltban, mit tettek a pártért eddig. Hamis az a nézet, hogy „ismerünk mi már mindenkit, mint a tenyerünket“. Például Szécsi elvtárs, akit szintén megválasztottak, 1947 óta dolgozik Pécsbányaieiépen. Régebben az ország másik végében volt gazdasági cseléd. Tőle sem kérdeztek egy szót sem. Megelégedtek az önéletrajz elmondásával. Ebcrtelenség ez. így felületes ismeretség alapján döntőitek az elvtársak a pártszervezet további munkájáról is. A taggyűlésen helytelenül jártak el akkor is, amikor az egyik jelölt, Bo- zsó elvtárs nevét felolvasták, de buták, hogy nincs jelen, egyszerűen mást javasoltak helyette, nem vitatták meg, ' megválasztják-e vagy sem. A Központi Vezetőség határozata szerint ilyen esetiben a jelölőbizottság elnökének meg kell indokolni a jelölés; és neki kell ismertetni a jelölt életrajzát és a tagságnak kell eldönteni, hogy vezetőségi tag legyein-e vagy sem. A taggyűlésen azonban csak Müller elvtárs, aknai párbti’kár szólt hozzá Ilozsó elv- társ távolmaradásához és fegyelmit kért ellene. Igv a demokratikus centralizmus elvét sértették meg az elvtársak, de a jelölőbizottság sem végzett egész munkát, hiszen tudták, hogy Bozsó elvtárs már több taggyűlésről is hiányzott, mégis javasolták, A párt értekezletre küldötteknek javasolt elvtársak jelölése felett sem nyitottak vitát. Gépiesen választották meg őket. Emellett nem ismertette a jeíiölőbizotl- ság, kiket javasolnak tanácskozási kiket szavazati joggal bíró küldötteknek. Az András-aknai kommunisták vezetőségválasztó taggyűlése a hl- hák ellenére is feltétlenül előreviszi a pártszervezet munkáját. Mozgósított a hibák kijavítására, a vezetőségbe harcos, tapasztalt efvtár- saka't állítottak, de a több!' alapszervezetek vezetőinek és tagjainak is szolgáljon tanulságul, hogy a taggyűlésükön az egész tagság éberen, a Központi Vezetőség határozatának betartása szerint válassza meg az új vezetőségé4.. Leveleink nyomában Mit keres a kuiák az abaligeti népnevelők között? Abalígelről érbesfh terel szerkesztőségünkbe. A levelet Kiss Ferenc re v társ levelezőnk írta, hogy Abaligeten nem elég harcos a párt- szervezet és a tamacs, netn elég harcosak a népnevelők, Kiss Ferenc elvtárs leveléből kiderül, hogy Abaligeten elaludt az éberség, hiszen a tanácstagok, a népnevelők között hosz- szú ideig megbújhatott egy kuiák. „Pál György, aki beiérkőzte magát az abaligeti dolgozó parasztok b'r'.ni- mába, mint elnökhelyettes és mint népnevelő igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy ő becsületes középpa. raszt — írja abaligeti levelezőnk. — O, alti mindig kizsákmányolásból élt mindig mással müveltette meg földiét, most a dolgozó parasztot játssza. Szeleit elvtárs, a gépállomás egyik trak- toristája is do’gozoit nála és 12 órai munkájáért mindössze 12 forintot fizetett neki akkor, amikor iöbb, mint 25 forint járt vólna Szeteli elvtársnak égyr napra. Most is cselédet tart Pál György, ő úgy mondja: „családtagja". De vájjon miért fizet egy „családtag“ után betegbiztosítási járulékot a tanácsnál?“ Kiss Ferenc elvtárs leveie nyomában kimentünk Abafligetre és megnéztük, mennyiben feleinek meg az abban közöltek a valóságnak. Ahaliget község már a muH hónap óta 92 százalékon áll a begyűjtésben. Helyesen írta Kiss elvtárs: a hiba lit a népnevelőmunkúban van. A népnevelők már megfeledkeztek arról, hogy begyűjtés is létezik., Az általános vélemény a faluban az, amit a kulákok kpzdteje terjeszteni, hogy .nincs több Áss új műszaki vezetés jó munkájával behozhatja Petőfi-akna lemaradását A termelési napló nemrég büszkesége vak a vilsasi bányászoknak. Büszkék . voltak az élért eredményeikre, •melyek nap-nap után kerültek a termelési naplóba, a verseny-táblára, hogy hirdessék a Petőfi-akanai bányászok f i (lamutató harcát. A múlt hónapban vezettek ezt a naplót, de csak nyolcvan-nyolcvanöt százalékos eredül Anyék kerülitek bele. A bő vécére n termelési eredmény is csak 94 százalék lett. Nem léÁjesítették a tervei. „Na majd fi jövő hónapban behozzuk ez! is“.-— él,!iloi'”ák egyesek és ezzel megnyugodva indullak haza az aknáról. A jövő hónap161 vár! magasabb termelés azon- han nem ment Llvcn könnyen. A Iernte!, ési .naplóba már a tizcmhalodikai •redményt is beírták, de az akna termelése még a nyolcvan százalékot •cm érte el. A mufti hónapban nem teljesítették a tervet — a lemaradás •gyre nő, „Ez így nem lesz jó, valamit tenni kellene* *' — tanácskoztak a mű- •ráki vezetők, a párt, a szakszervezet vezetői, A legnagyobb „feladatuknak" azt tekintenék. hogy magyarázatot taláílja- uak a tervtéljesíl'ésben niu'atkozó lemaradásra. A műszaki vezetők hamarosan „találl ak“ is magyarázatot, Meg- 41 lap flották, hogy a létszám, de főleg • műszakhiány az egyik akadályozója • termelésnek. Hivatkoztak a nehéz geológiai viszonyokra i,s, amelyeknek következtében két fejtés elmed dűlt. •gyet meg az alapfolyosóv bővítése miatt kellett beállítani. Voltok akik a „munkakedv hiányára" is hivatkoztak. Úgy nézett M ezek után n helyzet Petőfi-aknán, hogy , nem is lehel** teljesíteni a tervet. Megszületett a válla,lá.s. a Rákosi •Ívtársnak küldőit levét, amelyet száz és száz'bánvász írt alá, fogadta meg: — November 7 és december 21 tisz- teledére 1951 évi termelési tervünket december: 21-rp befejezzük, negyedik negyedévi tervünket 197.2 százalékra teljesítjük és így terven felül .>7.200 lomra szenei adunk terven felül nép- gnzdaságunk,nak‘‘. A vállalások teljesítéséért azonban nem úgy indult meg a harc, mini •hogy a*i a Petőfl-aknai liánvászoktól mái* megszoktuk, A termelés továbbra is a száz százalék •laitt maradt a lemaradás is eg.vre *6. A véül alá sóik teljesítését nem ellenőriznék eddig rendszeresen a műszaki és szakszervezeti vezetők, vagy ha ellenőriztek is, mimikájukban nem érték el azt, hogy a vállalások teljesítésére lelkesítsék a dolgozókat. De nejucsak n műszaki és a szak' szervezeti vezetek nem tudták ezt el- iftr.nl. hanem maguk a pár’esoporfve/ ■’ •• rvrzeái bizalmiak sem. eremleni a vállalások teljesítéséhez feliéilenül szükséges versenylendületet. Miért nem? —’Horváth István pártcsoportvezelő példája jellemző erre. Horváth István a hó elején került a jelenlegi munkahelyére, a Wéber-csapathoz. ö a pártcsopoh vezetője, de nem tudta, kik a párécsc- port tagjai. A fejtés dolgozói államióau vúlfoznak és így néni jní idő arra.-------------------------- ....— hagy v alakit teljesen megismerje- nek. „Mire a nevét megismerjük — mondja Horváth elvlárs -— addigra elkerül a csapattól.“ MegpróbáOtam már számtalanszor foglalkozni az ú j munkásokkal. eredményt nem tudtom elérni.“ A legtöbb csapaton hiányzik a harcos munkalendület, különösen az új munkásoknál. Ezek az új munkások előtt még ismeretlen a bányászok hősi harca a több1 szénért, amit a szén- csaiálól kezdve folytának. Elég gyakran előfordul: az. utóbbi Időben, hogy a csapatvezetők „panaszkodnak“ egy-egy vájárra, segédvájárra vagy csillésre, akiknél nem megy a munka, akik miatt kevesebb a csapat teljesítménye. Rossz a hangulat a Veisz- meg a Széni-fejtésben dolgozók közölt, azéri nem megy a termelés. Ezt mondják a pártszervezet vezetői, ezt állítja Hankisz József, a Széni-fejtés szakszervezeti bizalmija is, — de hogy miért rossz, azt magukban tartják, nem árulják el senkinek. Pedig, ha az ellenség kezét keresnék a rossz hangulat mögött, egész biztosan megtalálnák. Ezeken a csapatukon csak kevés szó esik a termelési lemaradás behozásáról, sőt maga a szakszervezeti bizalmi sem. szokta megnézni a verseny táblán, teljesíti-e a csapat a tervét. A közellátási nehézségeinkről már gyakrabban esik szó. Az ellenség most ezen a területen támad a Petőfi-aknán. A legutóbbi csirkeostzlást még a csapatokon is tárgyalták és egész viták fejlődlek abból, hogy ki hány csirkét véti. Amikor meg kellene magyarázni, hogy nincs erre szükség, meri a kormányunk bőven gondoskodott a bányászok kenyér, zsír és szalonna ellátásáról, akkor hiányoznak a népnevetek, a pártcsoportvczetök, mert a beosztás következei ében vagy elosztói ák őket a párt csoport juktól, vagy sajáí maguk is ezt látják problémának. Annak ellenére, hogy a pártszervezet, a műszaki veretes, az üzemi bizottság nem tudla még íeljes egészében a vállalások teljesítésére mozgó* sin-ni a Petőfi-aknai bányászokat, vannak már kiemelkedő eredmények a vállalások teljesítésében. A Máthé*. a Nimsz-csapatok, a Herr Károly körlete az Orsós János 12) szállt'óhri «adja és számos egyéni dolgozó, mint Balázs Mihály naponta túlteljesítik Rákosi elvtársnak teli ígéretüket. Ezek a csapatok, bányászok, műszaki vezetők egy-egy napi munka irtán lelkesen jönnek ki a bányából és bizakodva mondják egymásnak: „Ebben a hónapban még a lemaradást is be keli! hozni.“ Be is lehet. Erre azonban a hánya összes dolgozója1; mozgósítani kell. A pártszervezetre és a szakszervezetre, az új műszaki vezetésre vár ez a felad alt. Rad» főmérnököt. Petőfi-akna üzemvezetőjét leváltották a vasas» bányaüzem vezetéséről Helyébe i Ycreczkei Lajos elvlárs kerül4, aki eddig István-aknnn, mini föbánva- inester számtalanszor bebizonyította, hogy szívén viseli a dolgozók érdekeit. így a terv teljesítését is. Pécs- bányatcleprőíl Szepeshegvi mérnök visszakerül Vasasra és keltőjük tudása biztosítani fogja, hogy Petőfi-akna behozza lemaradáséi, a bányászok teljesíthessék Rákosi elvtársnak led*! ígéretüket. gabonafelcsleg hiszen gyenge volt a termésátlag és így nem lehet, teljesíteni a tervet.“ Ezt mondja maga a tanácselnök és Vincze Lajos elvtárs, a párttitkár is. Viincze elvtárs pedig saját példájával is bizonyíthatná, hogy igenis lehet teljesíteni a tervet, hiszen ö is 630 százalékra teljesítette azt. De lehet-e rsnrfúüioiN » azon, hogy Abaligeten áll a begyűjtés akkor, mikor a tanácseinökhelyettes kólák és egyúttal egyike a legaktívabb „párto-nkívüli népnevelőknek.“ Pál György kuiák „tanácsokkal látja el“ a párttitkár elvtársat, „segíti“ a tanácsot, a többi népnevelőt és munkájának „eredménye“ nem is marad el. Németh Mihály dolgozó .paraszt például a kuiák „agtiációjának“ hatá. sára nem adta, még be felsleges terménye egy részét és még számos dolgozó paraszttal áll ugyanígy a helyzet. Abban In inasai írt Kinn Ferenc hogy a lrulák még ma is cselédet tart. Cselédet, nem pedig családtagot, ahogy 6 híreszfeli. Puchinger Ferenc „családtag“ maga. így beszél életéről. — Hát bizony nehéz a cselédéieU Különösen nekem. Egész életemben mindig másnak dolgoztam. Itt is öl éve vagyok már cseléd. öt éve verejtékezik Puchinger Ferenc Pál György kóláknak, aki havi 60 forintért dolgoztatja a 60 éves öreget Ezért a pénzért hat szarvas, marhát és két lovat gondoz, ezenkívül a házkörüií „apróbb“ munkákat is ő végzi és a mezőn is „segít.“ Nyáron a pajtában van a lakóhelye, lélvíz idején pedig az istállóban van a „családtag“ ágya és a „jószívű“ kuiák még két rossz pokróccal is ellátja, hogy legyen takarója. Vájjon a jó begyűjtésért, népi demokráciánk erősféséért agitál-e népnevelő útján Pál György, ez a Ki. zsákmányoló kuiák? Nem! Minden bizonnyal nem ezért harcol,. nem ezért agitál. Hanem azért, hogy minél tovább kizsákmányoló maradhasson, azért, hogy népi demokráciánk fejlődését hátráltassa. Az üyen ku- ták-agitáció eredménye az, hogy Aba- ligeten nem megy a begyűjtés, hogy a dolgozó parasztok a tanács és maga a párttitkár elvtárs is — egyazon nótát, a kuiák nótáját fújják: „Nincs már felesleg, kevés volt a termés, nem lehet teljesíteni a tervet.'* A piírtnserresret nem volt elég éber, hagyta, hogy a kuiák félrevezesse a dolgozó parasztokat. Kiss Ferenc olvtárs azonban leleplezte az abaligeti dolgozó parasztok ellenségét. Most már a pártszervezeten, a kommunistákon, az abaligeti dolgozó parasztokon a sor! Közösítsék ki maguk közül a kuíákot. bánjanak vele úgy, mint ahogy ellenséggel, mint ahogy alattomos, mindén gazságra kész kinsákmányolóvaí bánni kell! Es ha így lösz, akkor a begyűjtés is menni fog majd Abaligeten! Újsághír: Megyénk állami gazdaságaiban eddig 138 gyapoíszedö dolgozik szovjet módszerrel- Mi- lies Mária, a sátorhelyi állami gazdaság dolgozója megdöntötte 116 és lél kilogrammos legjobb szedési eredményét és 807 százalékra teljesítve normáját, 121 kilogramm gyapotot szedett. * Nem saillettek mindig iuyen eredmények a sátorhelyi állami gazdaságban, mint árnályonrö’ bírt adott a Dunántúli Napló október 19-i száma, Voltak idők, mikor a gyapotizedük átlagos napi teljesítménye éppen hogy elérte vagy csak kevéssel haladta meg a normát: a napi 15 kilogrammot. Vájjon hogyan változott meg a helyzet Sátorhelyen, hogyan vették át. hogyan allcaimaiBták a dolgozók a nagyobb teljesítményt, több keresetet hozó szovjet szedési módszert? * Koczka Rozália nem idegen ezen a a vidéken. Tizenhat éve, mióta megszületett, itt él Baranya déli szélén. Hat évvel szellői t még keserű volt az élete. Frigyes „főherceg“ adta akkor még a szűkös kommenciót a Koczka- csaladnak, a hajnaltól késő estig tartó szakadatlan robotért. Ma már más kenyeret eszük Koczka Rozi és családja: az áüftámi gazdaság fehér, bő- eégies kenyerét, -r , SZOVJET MÓDSZERREL! A gytnoliőld csapa élei. A kipat. ía>nt góbékból ügyes ujjak emelik ki a fehér vattát, azután pedig oltünte- tik azt, a háromrekeszos szedőkötény- ben, Koczka Rozália is szaporán hajolgat, balkezével megfogja a gnbót, a jobbal pedig kiszedi a puha, fehér termést. A brigiádvezetö, Takács Annus dőltté jár, hát igyekszik: be akarja érni. —• Mennyit szedtél? — kérdi tőle, miikor fordulónál találkozik vele. — Áh, keveset, — legyint az Annus, — majdnem semmit! És te? — Nekem se megy valami gyorsan! Nehéz munka ez! így volt ez addig, mig a központ, ból egy elvtárs be nem szaladt Sátorhelyre egy hírrel: Levél jött a Szovjetunióból P. Antonová/ól! Olyan szedési módszerről írnak a szovjet »ívtársak. amellyel ni lehet érni — kicsit bizonytalanná vált a hangja, — a napi 50— 60 kilót is! Koczka Rozália és a többiek is hitetlenkedve ingatták fejüket: — 50—60 kiló gyapotot leszedni egyetlen nap alatt? Ez lehetetlen ... Hiszen eddig örültünk, ha 15—20 kilót megszedtiinkl Ha bizalmatlanul is, de elkezdtek olvasni a szovjet brosúrát Aprólékosan megjegyezték maguknak az egyes munhamozdu latokat. Hegedűs Mária még a könyv olvasása közben a levegőbén gyakorolta a fogásokat. * Elmúlt néh&ov hét és gyapotsze- dési versenybe kezdtek a lányok. Koczka Rozália is korán kelt. Ahogy beállt a táblába, megkérdezte: — Nem késtem el? — Dehogy késtél — nyugtatták meg, — még nem kezdtünk! Miközben várakozott, hogy az ag- ronómus megadja a jelet, végigszaladt mindazon, amit a szovjet brosúrából tanult: — A soron 'végig kétoldalról szedem, alulról lelteié, hogy ne piszkol- ják be a lehulló levéltörekek a vattát. Mi lies Mária külön is mondta, hogy a kezembe gyűjtsem a szedeti gyapotot, ne rakjam azonnal a zsákba.., Éne is keli vigyáznom! Akkor jutót, eszébe:A kötények! Fel kell kötni a négy kötényt, hogy a gyakori váltásiéi se menjen idő Veszendőbe! Pontosan fél hétkor felhallatszott az agronómus vezényszava: „Rajta!'* Hogy hogyan folyt 1c a verseny, arról Koczka Rozália bőven mesélt otthon: — Úgy járt a kezein, mini a rrfoiol- la... Egyik szemem erre nézett, a másik arra... Délre már annyit szedtem meg, mint máskor más-él nap alatt! 40 kilót! Végűi diadalmasan jelesrle-te be a végeredményt: — 66 kiló 20 dekát szedtem le isiig! 07 forint 31 iV.lért kerestem és 50 forint prémiumot is hopíam! — Mennyit szedeti Milics Móric? — kérdezte az apja, — Milics? O 116 kilót! — Hát akkor te afapocr lemoiadtál! — fitymáiódctó Róza ádesapiá. — Most igen, de lesz szerdán gyc- potszedés? versenybemutató,, ott majd eltanulom Mária munkamódszerét és megkérem, tanítson bennünket is meg tél... Bizonyos, hogy megteszi, hiszen eddig is soka' segített! * A bemutatón Milics Mária 121 kilót szedett. De az új, országos rekord mellett te ajánlás is született meg, Mikes Mária felajánlotta, hegy 20 gyapolszedő munkást betanít az új szedési módszerre és a többieknek, akik már a kétkezes módszer szerint dolgoznak, segít munka módszerüket tovább tökéletesíteni. így hercoluak a sátorhelyi állami dolgozó; a 20 mázsás egyéni szedés! eredmény eléréséért — szovjet módszerrel! 5. L.
