Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-03 / 230. szám
DUNÁNTÚLI VILÁOP/iOlETÁRJAI ,-----------------------------------------------------------------------------v BA RÁTI SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK SZOVJET VENDÉGEINKET! I______________________) AZ M DP BÄR A N YA MEGY El PÄRTB I 2 OTTIÁCÁN A LAPJA Vm. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÁRA SO FILLER SZERDA, 1951 OKTOBER 3 Köszöntjük a szovjet parasztküldöttséget Egy évvel ezelőtt egész megyénk lelkesedéssel köszöntötte a szovjet par asz tkü! döt t séget, akik segíteni jöttek megyénk parasztjainak a fej. lödésben. Sok-sak tapasztalatot szereztek dolgozóink a szovjet pa. rasetküldöttség útmutatásából. Meg. erősödtek termelócsoportjaink, sok addig még egyénileg dolgozó paraszt határozta el, hogy belép a tszcs-be. Uj termelési módszerek váltak megyénk dolgozó parasztjainak közkincsévé. Az itt járt szovjet küldöttek adták ezt megyénk dolgozóinak. Szeretettel búcsúztatták őket, amikor a látogatás ideje lejárt és úgy mondták a búcsúztatáskor: Nem felejtjük el, hogy itt jártatok, nem felejtjük el segítségteket Az egy évvel ezelőtt átadott tapasztalatok jól gyümölcsöztek tszcs-ink, dolgozó parasztjaink kezében. Most ismét az a megtiszteltetés éri megyénk dolgozó parasztságát, hogy eljönnek a szovjet küldöttek segíteni, utat mutatni a' további fejlődés feléSzeptember 18-án érkeztek hazánkba ^ szovjet parasztküldöttek, akik azóta járják az országot, tanítják parasztjainkat, utat mutatnak, bírálnak. Sokfelé jártak már a szovjet küldöttek. Többek között Cegléden is jártak. Itt először megtekintették a „Nagy Sztálin" termelőszövetkezetet, majd értekezletei mondták el tapasztalataikat. Fokin szovjet kolhozelnök és Sulga igazgató többek között elmondták, hogy a mezőgazdasági munkacsapatokban a dolgozók személyesen felelősek azért a területért, amit rábíznak. I. I. Fedovkó kiváló fejőnő a küldöttekkel együtt megnézte a szövetkezet épülő tehénistállóját, a szépen fejlett teheneket, majd így beszélt: ,,Híba azon- bon, hogy a borjakat nem választják külön az anyjuktól. Nézzék ' meg azt a nagy borjut — mutatott az cSylkre — mint kéregeti folyton az anyját, mert állandóan szopni akar. Ezt nem szabad megengedni, mert így a tehénnek soha nincs nyugta borjától, — ezért leromlik, jóval keveutbb tejet ad.'‘ Ez csak egv tanács * sok közül, amit a ceglédi „Nagy Sztálin" tsz tagjai kaptak a szovjet küldöttektől. Többek között arra is kiterjedt a küldöttek figyelme, hogy a tsz-ben elszórták a napraforgómagot. Mondta is P. I. Rozanova növénytermesztési brigádvezető, „Szocialista munka hőse“: „Sokat elszórtok. Ha nem takarékoskodtok, ha ennyi magot hagytok itt kárbaveSzni, ennek a kulákok örülnek." A juhállományt is megtekintették a küldöttek és itt mondta el értékes útmutatását Dajka Pál, az cgvik kárpátukrajnai kolhoz kiváló juhásza: „Nálunk 100 birka 180 bárányt ellik egy évben. Nálunk átlag a juhállomány fele kétszer ellik egy évben. Nem várjuk meg a szoptatás befejezését, hanem nem sokkal az elles után ismét fedeztetjük a birkát." Ilyen értékes útmutatást kapott a ceglédi tsz tagsága. — egész dolgozó parasztságunk. És ez nem csak Cegléden volt. A szovjet küldöttség tagjai az ország más tájain is jártak.- így Csorkinszkij szovjet traktorista brigádvezető nyilatkozott a Hajdú-bihari gépállomások munkájáról: „Elsősorban arra sze- ratném felhívni a hajdumegyei ta- [ paszlalatok alapján a traktoristák figyelmét, hogy helytelen a gépe. , két a munka után szabadban tori' tani, ahol eső veri, szél fújja azokat s könnyen berozsdásodnak.“ Szolnokon Civenkó, a küldöttség vezetője többek között ezeket mondta: „Helytelen az a módszer, amelyet a mezőtúri Petőfi tsz földjén tapasztaltunk. Itt egy traktor szántott, egy másik pedig a boronát vontatta. A magyar traktorok kapacitása lehetővé teszi, hogy az eke után akasszák a boronát." A tanács nyomán minden bizonnyal meggyorsult a mezőtúri tsz-ben is az őszi munka, megjavult az erőgépek kihasználása éppen úgy, mint ahogy a ceglédi „Nagy Sztálin" tsz-ben többet törődnek a betakarított terméssel, vigyáznak rá, nehogy elszóródion és minden bizonnyal Göndör János munkaérdemrendes juhász követni fogja a szovjet birkatenyésztési módot. Erőink növekednek a szovjet parasztküldöttek látogatása nyomán, meggyorsul azoknak a feladatoknak végrehajtása, a fejlődés, amit Pártunk II. Kongresszusa tűzött a faluk elé. Nagy feladatok várnak a falvakra, terraelőcsoportjainkra, állami gazdaságainkra. Egyre több és több élelmet kell biztosítanunk a városnak, a rohamléptekben erő- sörő iparnak pedig egyre több ipari növényt kell termelni. Hogy tudjuk ezt végrehajtani? Uj, eddig nem ismert módszerek alkalmazásával. Ezeknek az új módszereknek pedig egész tárházát hozták magukkal a szovjet küldöttek a világ legfejlettebb mezőgazdaságából, amely a sztálini tervekben nőtt olyan naggyá, gazdagságában pedig csodálatossá. Nagy megtiszteltetést jelent a baranyai parasztságnak is, hogy tanulhat az élenjáró szovjet mező. gazdaság dolgozóitól, hogy átveheti a tapasztalataikat, amelyekkel növelheti a terméseredményeit, ezzel együtt jólétét. Nagy értékük van a szovjet küldöttek tanácsainak. És ezeket a tanácsokat szívesen adják, hogy éljünk vele, hogy fordítsuk további fejlődésünk meggyorsítására. A szovjet küldöttek kedden este érkeztek megyénkbe. Meleg elvtársi szeretettel köszöntjük őket egész megyénk dolgozóinak nevében. Nagy nap ez a "mi számunkra. Baranya dolgozó parasztjai is olyan értékes útmutatást kapnak a szovjet vendégektől, mint amilyet kaptak a Hortobágyon, Hajdu- Biharban, Cegléden és másutt a parasztok. Végigjárják megyénket, megtekintenek majd állami gazda, ságot, tszcs-t, falukat, gépállomásokat, segítséget nyújtanak, hogy eredményesebb legyen a munka, gyorsabb legyen a fejlődés. Sokszor beszélünk arról, hogy soha nem tudjuk meghálálni azt a sok segítséget, amit a Szovjetuniótól kaptunk és kapni fogunk a jövőben is. Valóban ki tudná meghálálni, hogy a szovjet küldöttek útmutatásaikkal elhárítják az akadályokat a dolgozó parasztság munkája elől, hogy megmutatják, milyen döntő kérdésekre állítsák a fő erőket, hogy megvilágítják, hogyan kell elhárítani a fejlődés útjába kerülő nehézségeket, hogyan kell az akadályokat elkerülni. Sok vesződségtől, hosszadalmas kísérletezésektől mentik meg a szovjet küldöttek dolgozó paraszt, jainkat azzal, hogy elmondják az ő módszereiket. Éppen , ezért várjuk őket boldog örömmel és ezért köszöntjük őket forró, elvtársi szeretettel. A békekőlcsönjegyzésben élenjár Hajdú megye, az elmaradott üzemek kozott vannak a MESZHART-szénbányák A békekölcsön-jegyzés sikeréért folytatott harc minden napja újabb győzelem: a fővárosban és vidéken egész sor üzemben befejezéshez közeledik a jegyzés. A száz- és százezer dolgozó aláírása a kölcsön jegyzési íven, hozzájárulás a Dunai Vasmű nagyolvasztójához, a földalatti gyors- vasúthoz, a tiszalöki vizierömühőz, a kétszázhúszezer új lakáshoz, jelentős segítség nagy terveink megvalósításához. Traktor, kombájn, arató- és kévekötőgép, villany, telefon, mozi, kultúrált, gazdag élet: így ölt testet a kölcsön minden forintja falun. S mindezen felül a sok nyeremény: a dolgozó parasztságunk ma már világosan látja, hogy nincs jobb befektetés a kölcsönjegyzésnél. Az állam eddig két év aíatt százhetvenegy millió forintot Juttatott nyeremény és kölcsön visszafizetés címén a kötvénytulajdonosoknál:, A Jövőben már ennek ✓ köze! dupláját, háromszáz millió forintot sorsolnak ki a kölcsön- Jegyzők között. A pénzüket kölcsönbe fektető dolgozó parasztok úgy tekinthetnek tehát kölesünk ötvénye ikre, mint ami évről-évre pénzt hoz, méghozzá nyereménnyel megtoldva. Falvarnkban’■a Jegyzés üteme egyre- nagyobb lendületet vesz a vezetők, jegyzésgyűjtő példamutatása nyomán újabb százezrek jegyeznek kölcsönt. Az üzemek, gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek legjobb jegyzésgyüjtői nyújtanak segítséget a falusi népnevelőknek, hogy a Második Békekölcsön ügyét győzelemre vigyék. A megyék közötti versenyben továbbra js az élen halad Hajdú, Pest, Zala, Veszprém, Nógrád, Heves és Szabolcs megye. Az élenjárók mögött lemaradtak: Komárom, Somogy, Szolnok, Bács, Békés és Tolna megyék. Petőííbánya továbbra is élen halad! Jóleső érzéssel, nagy büszkeséggel töltheti cl a bánya dolgozóit az a tudat, hogy a békekölcsön-jegyzés hatodik napján is feléjük tekint az or szág dolgozó népe. Közel ezer forintos átlagjegyzési értek el, de a szt vós felvilágosító munka egy pillanatra sem szünetel — Petőfi bányán minden dolgozó jegyez békekölcsönt. Tovább növekedett a jegyzők száma az ózdi kohászati üzemekben is. Ha Így folytatják az üzem népnevelői, nincs már messze az idő, amikor az ózdi kohászat dolgozói jelenthetik az országnak: kormányunk felhívást . ra valamennyien egy -emberként sorakoztak fel a béke védelmében. Az ország egyik büszkesége, Duna- pentele építői is lelkes örömmel jegyzik a békekölcsönt. A hétszá* forint körüli átlagjegyzési összeg ia bizonyítja, hogy a Dunai Vasmű dolgozói jelentősen hozzá akarnak járulni forintjaikkal is az új kohók építéséhez. Vannak azonban, akik még nem jegyeztek: ezek leié forduljon most a népnevelők figyelme Dunapen- lelén. Nem pihennek meg habáraikon a salgótarjáni acélgyár je-gyzésgyüjtöá sem. A mai napon tovább nőtt a békekölcsön jegyzők száma. Borsodnádasdon is jól dolgoznak a népnevelők. A lemezgyárban hatszá»- ötven forint körüli az átlag és a még le nem jegyzettek száma egyre csökken. Sokat segített a dorogi bánya dolgozóinak Petőfi bánya felhívása. A mai napon ismét igen sokan aláírták a jegyzésgyüjtő Ivet. Ha ilyen lendülettel folyik tovább a jegyzésgyüjtéa munkája, a dorogiak behozhatják len maradásukat, felzárkóznak az élenjárókhoz. Vannak azonban még üzemelt, ahol tegnap óta nem tapasztalható jelentős Javulás, Hyen a MESZ- KART pécsi bányaüzeme, a budakalászi rextílművck, a győri fonó, a dtmavölgyf timfőldgyár, a tokod! szénbányák. Ezekben az üzemekben tovább két! javítani a felvilágosító munkát, ha nem akarnak elmaradni az élenjárók mögött. _____ Ko csis Imre élele együtt vsai topott és szépült nz orszűg életével Egyszerű, sokszorosított röpcédulák jártak kézről-kézre a komlói építkezéseken. Kocsis Imre sztahánovista kőműves felhívása volt az, így kezdődött: „Elvtársak, Szaktársak! Nagy öröm mcl vettem a. hírét annak, hogy kor mányunk felhívást tett közzé a békekölcsön jegyzésére, őszintén örülök, hogy ennek a felhívásnak eleget tehetek és ezzel is segíthetem hazámnak ás a békének ügyét, ezzel is leróhatom hálámat azért, hogy életem megváltozott, szebb lett." Kocsis Imre életének változása nem kivételes történet, hanem itt-ott kis eltéréssel sokmilliomod része a dolgozó nép történetének. A három üölcsön- jegyzés tükrében ez a történet világo san beszél. 1949-ben, a tervkölcsön jegyzés idején a kulák egykori, cselédje már nem aludt az istállóban, már jobb kosztot evett és nem havi 12 pengő volt a béro, hanem 400 forint, de azért még szűkösen élt, jóformán az a ruhája volt, amit a testén viselt. Dombóváron kubikolt, akkor az árvízvédelmi gátnál. Ha ma gondol vissza erre az időre, akkor igazán nem úgy sóhajt, hogy „Az a Tégi jó világ", nemcsak azért nem, mert tudja azt, hogy nálunk az új mindig jobb, mint a regi, hanem azért, mert akkoriban, még nem igen látott túl az orránál. A gátépítésnél nem volt se pártszervezet, se bizalmi, de. még csak a munkaversenyt sem ismerték, így azután nem is csoda, ha a tcrvkölcsönjegyzéskor senki sem tett ívet Kocsis Imre elú. Nem is jegyzett. „Varnak olyan emberek is, a'tik az ellenségre hallgatnak, akik nem elég öMatosak“ A dolgozóink többsége megérti a minisztertanács felhívásét és lelke, sen jegyeznek békekölcsönt Bnor.yi- ték erre az. hogv a komlót bányászok az elsők között járnak a megyében és a„ országban is a jegyzékben. Azonban vannak náunk olyan emberek is, akik az ellenségre hallgatnak, akik nem elég öntudatosak. Ezt lehet mondani Fülöp Jánosra, aki a zsebén keresztül mérlegel mindent. Fülöp Jánosnak 1800 forint a havi fizetése és 500 forint békekölcsönt akart jegyezni. Fülöp munkatárs legényember, tehát nincs annyi kiadása, mint egy családosnak. A márik ilyen elmaradott munka- társunk Krippl Kereszté’.y, aki keres 1500 farín,ot ea ugya.,c-ak 500 forin. to, akari jegyezni Kripp! munkatárs a múltba- ;s bányász vol„ A múlt urai nem tartottál.- megbízhatónak és 1944-ben bevonult:; Hók katonának. Szerencsésen hazakerült. Tudom-biztosan. hogy Krippl Keresztéiy amikor szenvede' éhezett, fázott, harcolt, mert muszáj volt idegen érdekekért, sokszor gondo’t arra, hogy hazatérve meghoz minden áldozatot, csakhogy békébe-, élhessen, családjánál lehessen. Most pedig elfelejti, hogy az imperialisták még nagyobb szenvedést akarnak a népek nyakába zúdítani. Lehet ezt nem látni? Munkatársak! Mi erősödünk a békekölcsönjegyzéssel, az ellenség pedig gyengül. Dunapentele, Komló, új. gyárak, bányák épülnek forint, jalakból, épül, szépül országunk. Több gépet az iparnak, mezőgazdaságnak, megvalósítani az ötéves tervet, ez a mi je.szavunk. Gondolkodjon ezon Krippl és Fülöp munkatárs és vár. juk, hogy a kölcsönjegyzők legjobbjai közé kerüljenek. Huszár Sándor vájár. de szégyefte is egész évben. 1950- ben. az e!«ő békekőloeőnjegy- zőskor már Komlón dolgozott. Átképzőé volt és tudta már, hogy szakmunkás lesz. Komlóból pedig város, nagy város. Házak sora állott már a kökö- nyösi dombon, és néki már két jó ruhája volt. Fizetése 150 százalékát, 600 forintot jegyzett. A következő hónapban tagjelölt lett. 1951- ben, idén Kocsis Imre megint a fizetése 150 százalékát jegyezte, 2000 for'ntot. mert a fizetése most már 1300 foriníon felül van átlagosan. Pártunk II. kongreszusára felajánlotta, hogy október 31-ig befejezi évi tervét., valójában a kölcsön jegyzés idejére már 1952. év októberi tervénél tartott. Legutóbbi átlaga 345 százalék. Felajánlása: többet nem teljesít 300 százalék alatt. Négy öltözőt ruhája van, most vett kerékpárt és már együtt a pénzt motorkerékpárra, de lehet, hogy személyautót vetsz, mert úgy hallotta, hogy mint sztahánovista olcsón megveheti. Kocsis Imre nemcsak röpcédulát irt, hanem maga is elindult, népnevelőmim- kára, tizenhat embert keresett fel és mind a lizenhat odaírta novét az ívre. Kocsis Imre ma harminc eves. A. múlt héten lnotán járt tapasztalatcserén, a jövő héten Dunapeníelére megy Komlón dolgozik. Élete- együtt változott és szépült az ország életével. A volt szolgahíró uszít Dr. Kis bíró, mint Emil Zoltán Tolt szolgakubikos dolgozott Komlón. Már tavaly is uszított a békekölcsön- íegyzés ellen, a népnevelők akkor is leleplezték, az újságok is írtak róla, de Kis Emil Zoltán háboríthatatlanu! dolgozott tovább a Szentes kubikos- brigádban. Idén az újaknai építkezésnél a népnevelők a Szentes-brigádnál egyöntetűen azt a hangulatot találták, hogy nem akarnak kölcsönt jegyezni. Csakhamar kiderült, hogy mi ennek az oka, Kis Emil Zoltán még a népnevelők előtt is nyíltan uszított a kölcsönjegyzé? ellen és többek között azzal „érveit", hogy a kormányzat nr'ért nem veszi be ezt az összeget a költségvetésbe. A nép nevelők természetesen leleplezték a volt szolgabíró és Horthy-tiszt hazugságait és éppen az ö „érveivel" bizonyították be a kölcsönjegyzés jelentőségét, mert megértették a dolgozókkal, hogy itt nem valamilyen összeg gépies levonásáról van szó, hanem arról, hogy megmutassuk, mennyire értékeljük a béke és a tervünk ügyét. Kis Emil Zoltánt a vállalat fegyelmi bizottsága — egy évi késedelem utón — az ellenőrzési osztály jelentéae alapján azonnal hatállyal elbocsátotta. Most még az a feladat, hogy az ú|- aknai dolgozók előtt is leplezzék le népünk kubikos álarcba búit ellenségét, teljes mivoltában.
