Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-07 / 234. szám
1051 OKTOBER 7 NAPLÓ 5 Új orvosi rendelő nyílott Nagyárpádon Épül, szépül a mécseknádasdi íermelőcsoporf A mecseknádasdi Kossuth termelő- csoportban 43 család dolgozik. Negyvenhárom család jegyzett békekölcsönt, összesen 10.5C0 forintot. Nagyon sok pénz ez, de azonnal kevésnek tűnik, ha megnézzük, mi épült a Kossuth csoportban csupán ebben az évben. Elkészült már ebben az évben ey'y. modern. egészséges istálló, mely 90.CC0 forint értékű. 14.030 forintért új, napfényes,. levegős tyúkól épült. Az új dohányszárító-pajta építése is 244.000 forintot tesz ki. Ez azonban még nem minden. Az ötéves terv következő évében egy újabb lóistállót és egy lehínistállót építenek, megépül egy nagy silógödör is. azonkívül elkészül majd a sertésftaztató. és a süldőszál'ás is. Jó befektetés volt tehát a terv- és békekölcsön és ugyanilyen jó befektetés a Második Békekölcsön is a mecseknádasdi termelőcsoporttagok számára. 244 ezer forintért új dohánypajta épült A csoport 90 ezer forintps istállója A termelőcsoport tyúkóla Belycsrdgyu!« is sokat kapott a tervlő' lvn a múltnak kivetettje voltam. A fasiszták internállak. Amikor a dicsőséges Szovjet Hadsereg fekzabadriotta hazánkat, új élet útja nyílt meg elöltem. Boldogan étek családommal azóta és elmondhatom, hogy én ezí nagy páriámnak köszönhetem. A párt tette lehetővé szamomra, hogy képezhessem magam cs párttitkár lehessek községünkben. Párttiákárnak lenni nagy megtiszteltetés számomra. Büszke vagyok arra, hogy a tömegeket taníthatom és példát matathatok nekik A hároméves tervtől és az ötéves tervtől is, eddig már sokat kapott a belvárdgyulai dolgozó parasztság. Községünkből számos dolgozó paraszt tett vezető. Várkonvi József, a földművelésügyi minisztériumban dolgozik, ni ovi víéezte el a Mezőgazdasági Akadémiát. Vidákoyies Viiiee kulitoknál cselédeskcdett azelőtt, ma rendőrtiszt. Krizmanies János fötdliüzjuiia- tolt dolgozó paraszt fia: iya/gató-ta- nító. Szabó Sándor és, Király Rajos katonatisztek. Még számos dol/ozó paraszt gyerekéi sorolhatnám, akiket pártunk és kormányzatunk vezető posztra helyezett. Napról-napra látjuk, hogy pártunk beváltja ígéretét. Áz ellenség nzl hi- reszleüe, hogy nem adják vissza pénzünket, amit kölcsönadtunk államunknak. Nagy csapás volt a helyi kuiá- kokra és más ellenséges elemekre, amikor Bán Rajos ötvenforiirtos kötvényével 300 forintot nyert. Bán Rajnaion kívül sokon nyertek községünkben és az állami gazdaságban is. Ezen kívül a példák sokasága tá,al elém, hogy kormányunk milyen sok mindenen keresztül adja vissza azt r pénzt, Emil mi kölcsönadunk. Nemrégiben Komién jártam és nem akartam hinni a szememnek. Komló ma már város és egész másként néz ki, mint négy évvei ezelőtt, amikor utoljára láttam. Mohácson e«y új városrész épült, ahol ipari tanuló fiataljaink la- láifak otthoni, f-ehetne a példák soita- ságáf sorolni tovább, mindenütt hatalmas befektetésekben iaiáliuk meg kölcsönadott pénzünket. Azelőtt külföldről hozlak be a finom szöveteket a gyapotot. Ma. a nagy Szovjetunió példája nyomán, és szovjet clvlársaink segítségével fejlesszük iparunkat és mezőgazdasági termelésünket. így érjük el azt, hogy magyar gyapotszövetben járhatunk és hogy a gyapot termelésével nehéz ezreseket kereshet a dolgozó paraszt A tervek adják ezeket az ajándékokat nekünk és azért támogatja itt Bcivárdgyulón is minden becsületes ember kölcsönévcl ötéves tervünket, a béke tervét. FISCHER FERENC pártliikár, Bclvárdgyula. 5233 "«»H» I* i km Jó 8 7 3139 Középiskolai tanulóínts számát évről-évre emelnünk kell. 1948—49-ben 2,777 diák járt a baranyai középiskolákba. Ez a szám 1949—50-ben 3139- re emelkedett, majd az elmúlt tanévben 3687-re nőtt a középiskolások száma, Az idei tanévben 4399 tanuló iratkozott be és a következő évben mór 5233 tanuló iratkozik majd be a megye középiskoláiba. Megkettőződik tehát 1952—53 ban az 1943—49 b ;-.n beiratkozott hallgatók száma. A terv kiemeli falvamkat sok évszázados elmaradottságukból. Nemcsak kultúrorthonok, új gazdasági épületek, iskolák és tanácsházak, de új kutak« egészségházak, orvosi rendelők is létesülnek a terv folyamán minden községben. így vetünk véget a járványoknak, a falusi dolgozókat pusztító népbetegségeknek. Az elmúlt Léten Nagyárpádon nyílott meg a 300# forintos költséggel berendezett rendelő, még ebben a hónapban Dinnye» berkiben és Ócsárdon is nyílik hasonló. Mit kapunk a békekölcsön forintjaiból? Szalancsanin György németi délszláv népnevelő ívén 3.100 forint békekölcsönjegyzés gyűlt össze. Szép pénz ez. Sok mindent lehet érte kdpni és sok mindent is kapnak majd érié a németi dolgozó parasztok. Mi épülhet, mi készülhet ennyi pénzből? A rajz válaszol a kérdésre: Készülhet a pénzből égy családi ház építésére elegendő 10.000 darab tégla. Készülhet belőle nyolc telefon, vagy hat férfikerékpár, vagy 11 darab néprádió. Az sincs kizárva, hogy úgy kerül vissza ez a pénz Németibe, mint' egy ötsoros vetőgép. esetleg, mint 5 darab 600 forintos fényképezőgép. Lehet, hogy ilyen, lehet, hogy olyan formában jut vissza a Minden egyes kölcsönjegyzö készpénzben visszakapja lejegyzett fopénz Németibe, a németi dolgozó pa-1 rintjaif — esetleg szép nyereménnyel rasztokhoz. 'Egy azonban bizonyos: I is Idézve! Hetven ember munkáját végzi egy kombájn! EMtiEn. Ifit ü U.OMBA3F1 Ezelőtt egy évvel még ismeretlen volt hazánkban a kombájn, ez a csodálatos szovjet gép. Ebben az évben már megjelent azonban Baranyában is és ámulatba ejtette dolgozó parasz tságunkat kitűnő munkájával. A kombájn hetven ember munkáját végzi: maga arat, csépel, lerakja a szalmát« sőt a legújabb szovjet kombájnok már a földet is megtárcsázzák. ■Hogyan lett Rajnai József 200 forintjából 300? Rajnai József odatartotta mellét a zuhanyozó rózsájából áradó apró vizcseppeknrk. Nevetve élvezte a vizet, mi* haját sem sajnálta, lejét is odanyomta a permetező sugár alá, hogy pár pillanat múlva prüszkölve kezdje meg a iörűlközést. Felfrissülva, vidáman ment vissza a tanműhelybe, hogy összcszedelőzködjékAfn mesne /eiutili a tanműhelyhez a fürdő, mégis, Rajnai József tanulónak volt ideje elgondolkozni: ■— De jó is ez a lussolás! A; ember egészen újjáéled! — észre sem vette, hogy már hangosan beszélt barátjához, aki mellette sietett: — Ezt, a fürdőt valósággal iickcm építette a Sopiana! A másik nem értette, — Hogy hogy neked építette.? ,Miért éppen neked? — Egyszerű az érési ! — nettette Rajnai József, — kát mikor én tavaly ilyenkor tanulónak jöttem a gépgyárba, akkor készült el a fürdő is... Élted már?! Az én tisztelőiemre! Még nevetett, amikor a tanműhelybe ért és áthaladt az új. világos műhelyen, melyben már pihentek a saluk és a fényesre dörzsölt esztergapadok. Az ő gépe azonban nem állt egyedül. Ott volt mellette Solymár Béla, a népnevelő. , , — Aha, biztosan békekölcsönt akar jegyeztetni — ötlött Rajnai. József eszébe. Már napok óta készül erre a napra. Elképzelte, mit mond majd a népnevelőnek. Valahogy így, gondolta: . , Én egyhónapi fizetésem összegét jegyzem: 200 forintot! , Úgy gondolta, ennyi elég! Ennyivel meglelte kötelességét. Apja, aki András-akrán vájár, már lejegyzett ezret, anyja is kölcsönzött száz forintot az államnak — eleget ad hát azzal a kétszázzal... így gondolkodott, míg gépe elé nem ért és Solymár rlv'árs el nem kezdett beszélni. De azután Solymár Béla csupa oh.<an dologról beszélt, amit Rajnai József már eddig is tudott, de valahogy kiment a fejéből. Az új tanműhelyről, az új fürdőről, n szép tanuló-egyenruháról, az iskoláról beszélt a népnevelő és egyszeriben eszébejutott Ratnai Józsefnek, hogy nem is adna ő olyan sokat azzal a kétszázzal . . . — Nem is adom tulajdonképpen — tűnődött, — hiszen csak kölcsönbe megy a pénz ... Az apám is visszanyeri a sorsoláson a pénzéből, én is előbb, vagy utóbb visszanyerem, amit adok ... Miközben ezen gondolkodott, nem is hallotta, mit beszél Solymár Béla. Csak a gondolatsor végén hallotta ismét a népnevelő szavait: — Jobban élünk, jobban öltözködünk, mint ezelőtt kél évvel és az ötéves terv végén még szebb lesz az életünk! ■ , Rajnai József rábólintotl: — Igaza van. Nekem is van két hétköznapim, két ünneplőm, — egyiket a tanul óiskolában kaptam, — van két télikabátom, három pár jó cipőm, a munkaruhát az üzem adja, — nem lehet panaszra okom! Most már nem rolt olyan büszke a kétszáz forintra. Különösen azért nem, mert látta a gépen fekvő jegyzési ívet. Kevés volt azon 200 forintos jegyzés, de volt annál több 300, 400, 500 forintos, sőt Brückner Ferenc neve mellett 700 forint díszelgett. így történt, hogy mire Solymár elvtárs megkérdezte: — Mennyit jegyzet hát. Józsi? — igy felelt: —Háromszázat írjon Solymár elvtárs! Háromszázat! A havi fizetésem 150 százalékátI , — Gehn József újpetrei hatholdas dolgozó paraszt először 100 forint békekölcsönt akart jegyezni. Utána felkereste Hágel Ven- celné népnevelő és elmondta Gela Józsefnek és feleségének, hogy mire fordítja az állam a békekölcsön forintjait, Geln József ekkor 350 forintot jegyzett, felesége pedig a kislány nevére lejegyzett külön kétszázat. Az 550 forintot már hétfőn be is űzették, -----—z—-
