Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-07 / 234. szám

DUNÁNTÚLI V/LÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ( " ' A MAGAD HASZNÁRA, A HAZA JAVÁRA JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! AZ M D P BAR AN YAM EC YE I PÄRTBI Z O TTI AC A N A L A P A VIH. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM ARA ÖÜ FILLER VASÁRNAP, 1951 OKTÓBER 7 állítsuk jobban a pártmunka előterébe párttagsásunk marxista-leninista képzését A Szabad Nép október 6-1 szá­méból kivonatosan közöljük az alábbi cikket; Október első hetében megindult az új pártoktatási évad. Párttag­ságunk és a pártonkfvüli aktivis­ták százezrei törekszenek ebben az évben a marxizmus-leninizmus el­méletének niaposabb elsajátítására. még többen is tanulnának, ha pártbizottságainknak elegendő elő­adója, propagandistája lenné, Nem kis számmal vannak olyan párt- szervezetek, ahol minden párttag jelentkezett pártoktatásra s rajtuk kívül nagy számban pártörikívüHek is. Honiian ez a nagy tanulási vágy? Párttagjaink mind nagyobb tömege megérti már, hogy gyakor­lati munkáját nem tudja sikeresen végezni, a párttag élenjáró, példa­mutató szerepét nein tudja betöl­teni, ha politikailag nem képzi magát, há nem igyekszik elsajátí­tani a lenírti-sztálini tanításokat. Mind többén kezdik mégérteni, oogy pártünk, népi demokráciánk azért ért el jelentős eredményeket a népi hatalom megszilárdítása és a szocializmus építése terén, mert tevékenységében a hiarxistá-leni- nista^ elméiét vezérelte, A lehihi- sztálini stratégia szolgál pártunk számára iránytűkéiig a bonyolult nemzetközi helyzet és az osztály­főre élesedő viszonyai közt. Pár­tunk vezetősége, élén Rákosi Má­tyás elvtárssal, mesterien alkal­mazta és továbbfejlesztette a marx. izmus-leninizmüs tanításait a ma­gyar népi demokrácia sajátos vi­szonyainak megfelelően s ezzel biztosította a pi'ölétár diktatúra megszilárdítását, a munkás-paraszt szövetség elmélyítését. Pártunk II. Kongresszusa hatá­rozatában rámutatni!: a nemzetközi bélyzet tovább élesedik, az impe­rialista háborús veszély tovább nö­vekedik és tovább éleződik a szo­cializmus építésével a belső ósz- iályharc is. Ez a helyzet mind bonyolultabb és nehezebb felada­tok elé állítja, kádereinket, párt­tagjainkat. Ezeket sikeresen csak Politikai és elméleti képzésük eme- öcsével, a pártért való bátor leu ni lássál tudjak megvalósítani. A magyar népi demokrácia most fejlődésének olyan szakaszába ju­tott, amikor egész társadalmunk gazdasági alapja szocialista átépít lésének., különösen a falu szocia­lista átalakításának ütemét első­sorban az korlátozza, hogy nincs ftegendő politikailag és szakmailag «epzett káderünk, Möst nálunk — t'üftt annakidején a Szovjétunió- l’ ní -. a káderek döntenek cl ^Indent", a képzett káderek se­rege. Pártutik, fejlődésünk e szűk keresztmetszetét csak párttagsá­gunk elméleti és politikai képzé­sével tudjuk, felszámolni, Kádereink égy részének hiányos elméleti és ékethöi-tiPlítikal felkészültségé ölyah veszélynek teszi ki pártun­kát, mint a hadsereget hiányos Iélfégyyefzéséi Ahhoz, hogy pár­tunk győzelmesen kerüljön ki az osztályharc hatalmas küzdelmei­ből, nemcsak tisztikarát, hanem minden tagját fel kell vérteznie a ^ociatl'üfflUs gyökeimének tudomá­nyával, a lefitlii-sztálihi tanítások­kal. Pártunk már eddig is komoly eredményekét ért el a pártpropa­ganda terén. Míg a muH évben Párttagságunknak alig egyharmada rett részt a pártoktatásban ;— az utóbbi hetekben a párttagság kb. dO százaléka jelentkezett tanulásra, bár a falusi pártszervezeteinkben még alig kezdődött el & páftokta- tasi évad előkészítése. Kétszet- ®nnyi propagandistát képeztünk ki a nyári tanfolyamokon, mint tavaly s Pártbizottságaink és a pártveze-! tőségek jóval többet foglalkoztak az oktatási munkával, mint ^ az előbbi években. Egészében a párt­oktatási évadra pártunk jobban felkészült, mint az előbbi években Ennek ellenére a pártoktatás ed­digi előkészületei nem teljesen ki­elégítőelv. Hiányosságok mutatkoz­nak különösen falún, ahol pedig a legnagyobb szükség van a Partok- tatás gyors kiszélesítésére. A járási bizottságok egy része a folyó me­zőgazdasági feladatok mellett elha­nyagolta a propagandisták kikép­zését. a párttagságot sem világosí­totta fel új oktatási rendszerünk­ről s nem vonta be őket a tanu­lásba. így Baranyában vannak termelőszövetkezeti pártszerveze­tek. ahol még semmi sincs elő­készítve a tagság oktatására. A gépállomások és állami gazdaságok pártszervezeteinek egy részé, ame­lyeknek pedig élen kellene járni a falusi dolgozók politikai átneve. lésébén, hasonlóképpen nem bizto­sítottá a megfelelő számú propa­gandista kiképzését. Ugyanezt ta­pasztaljuk a bányák, nagyüzemek és aZ építkezések égy részénél is. Pártbizottságainknak, különösen a járási bizottságoknak egy része, abelvett, hogy népszerűsítené a párttagok és a pártonkívüU aktí­vák között a politikai képzést, maga hanyagolja el az oktatás megszervezését S ezzel megfosztja a párttagok tízezreit altöl a lehe­tőségtől, hogy szervezetten vegye­nek részt a niarxísta-lcniíiistá kép. zésben. A propagandamunka elő­térbeállítása megköveteli a párt-, bizottságoktól és a pártvezetése-1 gektöí, de minden egyes párttag­tól iS a párt Szervezeti Szabály­zata azon pontjának szigorú be­tartását, amely megállapítja: ..A párttag kötelessége, hogy sta!:adat- fanul fejlessze politikai tudásút es emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a < marxiz-. mus-leninizmus tanításait.' A városi és üzemi páftszerVezé- tékben Október első hetében meg­kezdőditek a propagandista-szemi­náriumok s ezt követő hétén megindulnák az esti iskolák ezrei. A falun az oktatási évad kezdetét november elsejére halasztoltuk el, hogy jobban elő lehessen készí­teni azt. Az oktatás kezdetéig ki kell egészíteni a propagandisták táborát és betölteni aá esti isko­lák kereteit, biztosítva a legjobb aktivisták, népnevelők, pártcso- ptírtiiiZÉÜUiiak cs pártunkíyüli ak­tívak, sztahanovisták és műszakiak tanítását. Az eddiginél sokkal na­gyobb számban kell bevonni a pártoktatásba értelmiségieket és nőket, Párioktatásunk sikeres munká­jának egy másik feltétele, hogy népnevelőink a párttagság sző'es tömegeiben és á pártonkívűbek között is népszerűsítsék az elmé­leti képzés fontosságát és minél több dolgozót győzzenek meg á tanulás szükségességéről. MoZgo. sítva a pártszervezeteket a politi­kai képzésre, biztosítjuk, bogy a jól szervezett és irányított okta­tássá! egész pártffiunkártkát ^ ma­gasabb színvonalra emeljük és ez zél szerzünk érvényt a 1 obtikai Bizottság határozatának, amely megállapítja: pártunk és orszá­gunk további fejlődésének most egyik fő akadálya a marxista-leni­nista szellemben nevelt káderek hiánya. Fejlődésünk e szűk he. resztmetszetét tagjuk megszüntetni, ha kádereink marxisla-leninisla nevelését egész párt munkáin!,' elő­tétébe állítjuk s végelvétünk ón­nak a helytelen ' gyakorlatiak, amely Qz elméleti munkát a min­dennapi feladatok megoldása köz­ben háttérbe szorította." Sztálin elvtárs nyilatkozata a Pravda munkatársának az atomfegyverré! Moszkva (TASzSz). A Pravda szombati számában megjelent I. V. Sztálin elvtárs nyilatkozata, amelyet a Pravda munkatársának adott az atomfegy­verrel kapcsölatosah. KÉRDÉS: Hogyan vélekedik ön arról a hűhóról, amelyet a kül­földi sajtó csapott a napokban az atombombának a Szovjetunióban történt kipróbálásával kapcsolato­san? VÁLASZ: Valóban, nemrégiben kipróbálták nálunk az atombomba egyik fajtáját, Továbbra is folyik majd a különböző űrméretű atom­bombák kipróbálása, országunk­nak — az angol-amerikai agresz- szív tömb támadása elleni vé­delmi terve szerint. KÉRDÉS: Az atombomba kipró­bálásával kapcsölatosah külöiifélé amerikai személyiségek riadalmát keltének és az USA biztonságát feriyegetö veszélyről kiáltoznak, Van-e ennek a riadalomnak va­lami alapja? VÁLASZ: Ennek a riadalomnak Semmiféle alapja sincs. Az amerikai személyiségeknek feltétlenül tufiniok kell, hogy á Szovjetunió nem csupán at atom; fegyver alkalmazását ellenzi, ha­nem eltiltását, gyártásának be­szüntetését is kívánja. Mint isme­retes, a Szovjetunió több ízben követelte az atomfegyver eltiltá­sát, azonban minden alkalommal elutasításban részesült az Atlanti Tömb hatalmai részéröl. EZ azt je­lenít, hogy abban az esetben, ha aZ USA megtámadja országunkat, az amerikai uralkodókörök alkal­mazni fogják az atombombát. Ép­pen ez a körülmény kényszeritetíe arra a Szovjetuniót, hogy atom­fegyvere legyen, hogy teljes fegy­verzetben fogadhassa az agresszo- rokat. Az agresszorok természetesen azt akarják, hogy a Szovjetunió fegyvertelen legyen, ha az agresz- szorok támadást indítanak ellene. A Szovjetunió azonban nem ért ezzel enVet és úgy véli, hogy az agresszőrt teljes fegyverzetben kell fogadni. Következésképpen tehát, ha az ÜSA néni szándékozik megtámadni a Szovjetuniót, akkor az amerikai személyiségek riadalmát indoko- latlannak és képmutatónak kell tekinteni, mert a Szovjetunió nem gondol arra, hogy valaha is meg­támadja az USA-t vagy bármely más országot. Az amerikai személyiségek elé­gedetlenek azzal, hogy az atom­fegyver titkának néni csupán az USA van birtokában, hanem más országok — mindenekelőtt a Szov­jetunió — is. Az amerikai szemé­lyiségek azt szeretnék, hogy az USA-nak monopóliuma legyen az atombomba termelése terén, hogy az USA-nak korlátlan lehetősége legyen más országok megfélemlí­tésére és zsarolására. Ámde mi­lyen alapon gondolkodnak így, mi jogosítja tel őket arra, hogy így gondolkodjanak? A béke meg­őrzésének érdekel vájjon ilyen monopóltümot követetnek? Vájjon nem helyesebb-é kijelenteni, hogy a dolog épeii fordítva áll, hogy éppen a béke megőrzésének érde­kei követelik mindenekelőtt az ilyen monopólium felszámolását s ezt követően pedig az atomfegyver feltétlen eltiltását is. Úgy gondo­lom, hogy az atombomba hívei csak abban az esetben egyeznek bele az atomfegyver eltiltásába, há látni fogják, hogy nem mono* pólisták többé, KÉRDÉS: Hogyan vélekedik Ön az atomfegyver felett létesítendő nemzetközi ellenőrzésről? VÁLASZ: A Szovjetunió az atomfegyver eltiltását és az atom­fegyver gyártásának beszüntetését kívánja. , A Szovjetunió nemzet­közt ellenőrzés létesítését kívánja annak érdekében, hogy az atom­fegyver eltiltásáról, az atomfegy­ver gyártásának beszüntetéséről és a már legyártott atombombák kizárólag polgári célokra történő felhasználásáról szóló határozatot a legpontosabban és lelkiismere­tesen teljesítsék. A Szovjetunió ilyen nemzetközi ellenőrzést kí­ván. Amerikai személyiségek Is be­szélnek „ellenőrzésről'*, az ő „el­lenőrzésük" azonban nein az atom­fegyver gyártásának beszünteté­séből, hanem é gyárfás folytatá­sából, mégpedig az egyes orszá­gok rendelkezésére álló nyers- anyagmennyiségnek megfelelő mennyiségben történő folytatásá­ból indul ki. Kövétkezésképen: az amerikai „ellenőrzés" nem az atomfegyver eltiltásából, hanem annak legalizálásából, törvényesí- téséből indul ki. Ezzel egyben tör­vényessé válik a háborús uszítók- nak az a jóga is, hogy az atom­fegyver segítségével százezer­számra irtsák a békés lakosokat. Nem nehéz megérteni, hogy e? nem ellenőrzés, hahem az ellen­őrzés megcsúfolása, a népek bő­kébe vetett reményének kijut/; sZása. Érthető, hogy az ilyen „el­lenőrzés" nem elégítheti ki a béke­szerető népeket, amelyek az atom­fegyver eltiltását és gyártásának beszüntetését követelik. A szovjet parasztküldöttck látogatása a paiotahozsoki gépállomáson Pénteken délelőtt Pnlotabozsok zászlódiszben várta barátainkat, taní­tóinkat, a szovjet paraszt küldött régei. Virágos ablakú házak, lelkesen él­jenző emberek sőrláia kötött értek a díszkapuhoz, ahol ültötök Virágesö- Vei árasztották el m autót. A díszkapun túl Ünnepélyesen vért a község liikassdgó és ö környékbeli községekből bejött dolgozó parasztok, A köz­ség vezetőt üdvözöltélc az elvtárSnkdt. majd a gépállomást tekintették meg nak ismertetése közben kiderült, hogy két si'ózógép van a gépállomás bir­tokában, A tolmács fordítása Után Go i'inov elvtárs, a sztavropoli körzet Komszomolec szovViozának föagronó- musa elmondta: A dunaszekcsöt termelőszövet­kezet silókukoricája megszáradt Miért hern küldték az egyik silózó- gépet segítségükre? Erre Ugyanazt a válásit kapta, miftt Duhaszekcsőn, hogy train volt kész a silógödöf: Természetesei» sz nem oldja Meg a kérdést, a gépállomás vezetőinek is gondolni kellett Volna arra, ha nem készült el a silógödör, dk kor árnkshőt ■ készítsenek, Ezután a szovjet Vendégek A gépállomáson a kö’csöhö? be- nKúálkozás után a gépállomás felsze­reléséről és helyzetéről érdeklődtek a sZoVjet elvtársak. Siilgn elv túr a. a íitildöllség vo?etője ni<‘gkértlezio Pélkúh e’vidráid a gépállomás veze­tőiét: DuháSZekcsőn, a Petőti iérmélő- slovatkezelhen iáiért nem szántottak jel eddig 1Ű0 hold földet, melybe hú- Zeit, akarnák vetni? ' — Át Őszi növényekéi még sok he!vén hóin tudták leiakörttanl, ezért nem lehetett eddig szántani — vale Szólta a gépállomás vezetője, Ez persze nem Tehet kifogás, mert amtftt Sulga e vtárs ta mondta! A gépállomásnak segíteni keli o* őszt növények le takarításában IS. Ezzel kapcsolatosan Talpas elvtárs. a fittlal kárpátukrájnai kolb űzetnék aki kolhozába,, kiváló eredményeket ért el, köZbeVeteti pgy nagyim iétvve- gí-s óé fontos Kérdési, melyet biZon.V sok őseiben hekühk is alkalmaZid kellett volna eddig, tie t’ZUtdft feltét1 lenül aikalfhaZnüfik kell. Megkér­dez le-, — Hogyan Vészi át a munkai n szövetkezet elnöke, ha nem a kitűzőit1 határidőre végzi azt el a gépállomás? — Éppúgy, mintha idŐhah. Végezte vo:(la e! felelte a vezhtő élvtárs. Erre Talpas elvtáts fövldch Csák ennyit niöndoti: —1 Elég baj. Nálunk özérí a mlih- káétt, riielyet milli határidőre készít el a gépállomás, 15 szdzálékkal. ' ké- vcsebbet Űzetünk. Maid a aépállomás crémwománvá­útmentek u gépállomás új telepére, ame ybe a napokban költöztek csak be. Vadotialúj épületek, még épülő­be,, -évö házak és a most épülő szi- vatiynskút tárult a látogatók szeme elé, Szovjet elvtáfsailik tetszéssel nézték az építkezési. Szép, rendes és tiszta volt minden. Pálkuti elvtárs, a gépállomás vezetője e'mondta, hogy az ötéves tervben még 29 új épületet építenek és a gépállomás 100 erő­gépes gépállomássá fejlődik. Vjérlcs elvtárs, a fjodórovi gép­állomás főmechanikusa 3 szakember szemével észrevette, hogy a7 ekefejek limesének bekenve, hanem csak csu­paszon állnak. Mindjárt megmagya­rázta! A haszná'alori kívüli ekék fejeit kenjük be láradt olajjal, hogy a ro’ts- dásodást elkerüljük. Ez nern nagy -fáradtságba kerül, mégis mennyit takarítunk meg Vele. Majd két talajporhanyító mellett vezetett az Út. Szovjet elvtársaink itt is tettek fel kérdést. A legkisebb rész­let sem kerülj ki figyelmüket, min­dent észrevesznek és mindent meg­magyaráznák. Minden szavukból lát­szik, lioay baráti segitséget jöttek nyújtani, mint idősebb testvér taní­tanak bennünket. Megkérdezték; — A tatajpoihanyító dolgozott? — Nem —- haügzótf a válasz. Pedig nagyon sókat segített volna, mert annál jobbaxl terem a föld. mi­nél porhanyóbbá tesszük, mielőtt a magot belevetjük. Az út a Szerelőműhelybe Vezetett. Itt mindjárt a fa! mekett á’.'l egy esz- fergapad; Szép kis gép, sokat segft a gépállomás munkájábah. De mégsem segít annyit, amenhyit akkor segítene, ha nem órabérben számolnák el a veié dolgozó munkás bérét, liánéin amint Vjerics elvtárs is rávilágított! teljesítménybérben. Azonkívül sok., kai jobb lenné, ha nem mindenki dói- gozna rajta, hanem csak égy doí- gözó, aki felelős a gépért. A szerelőcsarnokban egy mőlrágya- szóró gépét találtunk. Ennek no», itt a helye. Ezt mindjárt ésZrevelté Süiga elvtárs és figyelmeztette a ve­zetőséget, úgy lesz fend a gépállo­máson, ha minden a helyén van. Igv vezeteti végig irtunk a gépáTomás területén, Minden új épületet, minden gépel megnéztek a szovjyf elvtársik. Mindenütt adlak tanácsot, megmagyaráztek, mit, ho­gyan javítsunk ki. Ezután éppúgy, mint Dunaszekcsőn, Hl Is kíváncsiak vol­tak az elvtársak, milyen munka fo­lyik kint a földeken. Nem messze a gépállomástól szán­(Folytatás a 2, oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents