Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-31 / 254. szám

MäPLO 195t OKTÓBER 31 'J A világ lakosságának egynegyede már aláírta a Béke Világtanács feltdvását A fírko Világiamra* titkárságának közleménye as aláírásgyűjtés eredményéről Prága (TASZSZi A Béke Viiágtanács titkársága október 29én közleményt jelentetett meg. A közlemény hangsú­lyozza, hogy a világ lakosságának egynegyede már aláírta a Béke Világ- tanács felhívását. A jelentés szerint 562.083.383 alá­írás gyűlt eddig össze. Október 15.ig az egyes országokban nem teljes adatok szerint az alábbi számban gviil'ek össze aláírások: Albánia 865.885, Algir 100.000, Ar­gentina 1,500.000, Ausztrália 67.425. Ausztria 842.153, Belgium 387,500, Brazilja 1,493.725, Bulgária 5,627.000, Burma 129.830, Kanudu 270.000, Chile 500.000, Kína 344,053.057, Kolumbia 10.00, Costarica 34.000, Kuba 786.778, Ciprus 103.824, Csehszlovákia 9,020.522. Dánia 124.724, Egyiptom 22.000, Finnország 525.000, Francia- ország nyolcmillió, Németország (nép­szavazás), Németország remilitarizá- lása ellen és a békeegyezményért 13,588.002, Nagybrilannia 833.342, Guatemala 65.073. Magyarország 7.148.000, India egymillió kétszázezer, Indonézia 536.000, Irak 12.000. Irán egymillió 920.000, Izrael 201.337, Olaszország 14.353.842, Japán ötmillió 693.301, Korea 7.047.821, Libanon 170.000, Mexico 160.000, Mongol Nép­köztársaság 633.877, Hollandia 282,532, Ujzéland 10.000, Norvégia 40.000, Pe­ru 5.578, Lengyelország 18.053.000, Portugália 40.000, Porlorico 20.000, Románia 11.060.141, Spanyolország 350.000, Svédország 248.580, Svájc 50.000, Szíria 205.000, Taiföld 152,531, Tanszjordánia 12.000, Trieszt 80.000, Tunisz 100.000, Délafrikai Unió 5.000, Uruguay 215.000, Szovjetunió 96,729.946. Venezuela 36.000, Vietnam 6,362.057. Angol katonák újabb vérengzése a csatorna-övezetben Kairo (MTI): Vasárnap a Szuezi- csatornaövezetbe,, újabb véres angol provokációk történtek. Vasárnap este angol.katoná>k agyonlőttek egy egyip­tomi katonát és egy másikat megsebe­sítettek, Az egyiptomi belügyi állam­titkár közölte, hogy vasárnap egy an. goi katona agyonlőtt egy egyiptomi nőt és megsebesített egy egyiptomi férfit. Ugyancsak a belügyi államtit­kár közölte azt is, hogy vasárnap újabb angol csapatokat és hadfelsze­relést tettek partra Port Sóidban. A portsaidi repii'őtámaszpont egyip­tomi munkásainak 29 százaléka kilé­pett az angolok szolgálatából. Az egyiptomi kormány elhatározta, bogy a kormány alkalmazásában álló, körülbelül százötven angol szakértőt felmerni állásától. A Berlinben megjelenő Der Kurier című lap szerint ..mértékadó londoni körökben lehetségesnek tartják ame­rikai haderő áthelyezését a Szuezi, csatorna vidékére. Arra számítanak, hogy először az USA légiihaderejének kisebb kötelékeit küldik a Szuezi- csatorna övezetébe.“ Az Akhbar el Jón című egyiptomi lap a7 angol választások eredményei­vel kapcsolatban így ír: „Churchill hazája sírját, ássa meg, ha erőszak alkalmazásúhoz folyamodik Egyip­tommal szemben. Churchill becsapja magát, ha azt hiszi, hogy a világ diktátora lesz. Még súlyosabb lövést követ, el, ha azt képzeli, erőszak alkalmazásával igába hajtani a7 egyiptomi népet." bak hogy lehet Egyiptomi jegyzékek Angliához Moszkva: A Szovjet Tájékoztató Iroda ismerteti a Pravdának a leg­utóbbi egyiptomi jegyzékkel kapcso. csolatos közleményét. Az egyiptomi külügyminisztérium a kairói angol nagykövetséghez jegy­zéket intézett. A jegyzék tiltakozik „azok ellen az incidensek elten, ame­lyeket az október 19-töl október 26-ig terjedő időszakban az angol csapatok provokáltak ki a Szuezi-csatorna öve. z etében. Az egyiptomi kormány egy másik, az angol nagykövetséghez intézett jegyzőkében hivatalosan értesít; az angol kormányt, hogy felmondja az 1936. évi angol-egyiptomi szerződést és a Szudán közös birtoklásáról szóló 1899. évi egyezményt. A jegyzék tu­domására hozza az angol kormány­nak, hogy az egyiptomi angol nagy­követnek új megbízólevelet keli át. nyújtania Faruk királynak azzal kap­csolatban. hogy a király új címe Egyiptom és Szudán királya. AWj E€T¥II»T©]?II HEJLYI.ET Kairo (MTI): A Szuezi.csatorna öve­zetében hétfőn — mint a Reuter je­lenti — „tovább romlott a helyzet." Az egyiptomi kikötőmunkások sem­miféle hajón nem hajlandóik elvégezni a rakodási munkálatokat. A Tel-E- Kebir-i katonai támaszponton az egyiptomi munkások teljesen beszün. tették a munkát. Az APP jelentése szerint a Szuezi- csatorna övezetében súlyos az élel­miszerellátás is. A brit főhadiszállás közlése szerint a katonák és család­tagjaik csupán konzervekből táplál­koznak. A Szuezi Csatorna Társaság be­szüntette az éjszakai hajóforgalmat a csatornában. A Reuter kairói jelentése szerint az egyiptomi minisztertanács legközeteb_ bi ülésén megvitatja az általános mozgósításról előterjesztett törvényja­vaslatot. A fcözépkelcti angol főparancsnok­ság további csapatokat vonultat fel a csatomaövczet térségében. Héttőn este nehéz katonai jármüveket raktak partra Port Said-han. A 19. angol gya- iogdandár előretolt egységei Angliá­ból lóg,rúton Tripoüszba érkeztek. Va­sárnap Port Sóidba újabb 1.300 angol katona érkezett. Egyiptomi lapjelen­tés szerint a, angolok tervet készíte­nek, amely Egyiptomnak amerikai tá­Adenauer a német nép akaratát semmibevéve a remilitarizálási egyezmény aláírására ítészül Barin (MTI): A vesztfáliai Wieden- hrückben egy választógyűlésen Ade­nauer bejelentette, hogy a bonni kor­mány képviselői és a nyugati jjieg- szálfló hatalmak főbiztosai még e hét folyamán aláírják a megszállási sza­bályzatot felváltó keretegyezményt, amely ..védelmi“ hozzájárulásra, vagyis zsoldososapatok állítására kö­telezi Nyugat-Németországot. Az ADN jelentése szerint az egyez, monyt előreláthatólag október 31-én írják alá. Az egyezmény előírja Nyu- gat-Németország csatlakozását az at­lanti egyezményhez. A Reuter jeleníti, hogy a nyugati hatalmak és Adenauer ezen a téren befejezett tényeket akarnak terem­teni még az Egyesült Nemzetek köz. gyűlése párisi ülésszakának megkez­dése efőtt. Az egyezményt, amely a remiiitarizsi 1 ás részleteit nem tartal­mazza, Adenauer a parlament elé ter­jeszti, hogy megszerezze a parlament jóváhagyását Nyugat-Németország re- militarizálásához, mielőtt a remilitari. iái ás részleteit megállapítanák. Kémet szociáldemokrata küldöttek az összeérne* választások mellett Vasárnap több, mint száz, a Né­met Szociáldemokrata Párt schuma- cheti vezetőségével ellenzékben lévő szociáldemokrata küldött értekezletet tartott Berlinben. Az értekezleten k& vetették az össznémet választásokat Németország egyesítésére és a7 egysé­ges Németországgal kötendő béke- szerződést. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentés: A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparaucs. nnksága október 29-én közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szo­ros együttműködésben a kínai népi önkétesek egységeivel, valamennyi arrvonalon sikeresen visszaverték az ellenség támadásait, és nagy vesztesé­geket okoztak az ellenségnek. Október 28'án a nyugati partok mentén. Heeszsutól délre, a néphad­sereg egységei elsüllyesztettek három elenséges hajót és súlyosan megron­gáltak még négy ellenséges hajót, amely patraszállást kísérelt meg. Mind n 103 partraszállt katonát, köz. tiik a liszlnmanista hadsereg tenge, rész-gyalogsága 5. ezredének egy szá­zadparancsnokát fogságba ejtették. A néphadsereg légvédelmi tüzérsége és az ellenséges repülőgépekre vadá­szó lövészosztagok lelőttek öt ellensé­ges repülőgépet. 4% amerikai agressxorok ismét mérgcsgáxt használtak Koreában Koreai arcvonal. Az Uj-Kína hír- ügynökség jelenti: Az amerikiak legújabban ismét mér- geigázt használlak a koreai harcié, ren. Október 4-én Csorvonlól nyugatra két amerikai zászlóalj — légierők és tüzérség támogatásával — Csuntuk- szannál támadást indított a 312.3 ma­gassági pont ellen. Katonáink az el­lenség több, min! tíz rohamát vissza, verték. Az ellenség ekkor messzehor. dó-tüzérséggel több, mint 20 mérges­gázzal töltött gránátot lőtt állásaink­ba. A felrobbant gránátokból nagy­mennyiségű sárga, lila és barna színű kénszagú füst tört elő. A mérgesgáz­zal fertőzött katonákon fulladási tii. netek mutatkoztak, szemük könnyezni kezdett, bőrük színe elváltozott és eszméletüket vesztették. Félórával később az ellenség egy százada újabb rohamra indult. Kató. náink — feliháborodva az ellenség al­jas eljárásán — hatalmas golyó- és gránátzáporral fogadták a támadókat, akik sok halottat vesztettek állásaink eJött. mogatássa.1 va’ó erőszakos megszállá­sára irányul. Szíria politikai köreiben is egyre élesebben nyilvánul meg az ellenséges érzület az imperial isitiáik terveivel szemben. Fáiresz El Huri, a szír iái ENSZ-küldöttség vezetője a7 AFP szó. rint kijelentette: A nyugati hatalmak­nak a Közép-Kelet védelmébe irányu­ló terve az arab országokat protekto­rátusok színvonalára süllyeszti, sérti függetlenségüket és az ENSZ tagálla­mait megillető jogaikat." A libanoni minisztertanács megvi­tatta a középkeleti parancsnokság­ban való részvétel kérdését. Ezzel kapcsolatban a libanoni miniszterel­nök kijelentette: „Az arab államok érdekeinek megfelelően fognak dön­teni ebben a kérdésben." Teheráni diákok hatalmas iiinte'ése London (MTI): Kedden a teheráni egyetemi hallgatók hatalmas imperia­lista ellen es tüntetést rendeztek. Az egyeitemi hallgatók „Le a brit és ame­rikai imperialistákkal" jelszavakat hangoztatva felvonultak a parlament előtti téren. A tüntetők felszólították az angol-amerikai Imperialistákat, hagyják é a Szuezi-csaló ma övezetet és mondjanak le az iráni olajró'. A rendőri összetűzés során három diákot megsebesítettek. Kalkuttában Az első. amit Kalkuttába érkezve megláttam, egy papírlap volt az állo­más épületének talán. A papírlapon tintával az állt. hogy a kommunista párt este gyűlést tart a vasúti fűtő- házban. Alatta pedig ez a jelszó: ,,A népnek meg kell teremtenie saját kor­mányát és kezébe kell vennie a há­taimat, ahhoz, hogy boldog életet épít késsünk magunknak és gyermekeink­nek" Sokan álltak a papírlap előtt, olvasták. Hirtelen három pirosturbános rendőr bukkant elő valahonnan, szét­kergették a népet és le akarták sza­kítani a hirdetményt. Ezt azonban olyan erősen odaragasztották. hogy nem sikerült. Mintha a jelszót kőbe vésték volna. Kalkuttát a rabló Kelet-Indiai Tár saság (angol gyarmatosító társaság) 'alapította s valamikor India fővárosa volt. Még ma is erre emlékeztet az a töméntelen emlékmű, amelyeket a kö­zel két évszázadig itt uralkodó angol gyarmatosítóknak állítottak. Autóval járjuk a várost. A sofőr megállítja a gépet, s megmutatja ne­künk a bronz Cherson lordot, — fa­zékkal a fején és kötélhurokkal a nyakában. Megyünk tovább, s most a lovát táncoltató Autram tábornok ke rül szemünk elé. Kardját kivették ke­zéből, s csontos ujjal közé botot dug tűk. A lóra fehér olajfestékkel ráírták: „Le az angolokkal! Éljen India!" Vagy itt van Viktória királynő emlék­műve'. Egy kövér vénasszony terpesz­kedik gőgösen a faragott trónon, ko rónával a fején. Egyik kezében ki­rályi jogar, a másikban lyukas kosár, üres sörösüvegekkel. — A diákok müve — magyarázza a sofőr. ■— Az angol kormányzók és királyok emlékműveit népünk India szégyenének tartja. Kalkutta — az esztelen pazarlás és leírhatatlan nyomorúság városa. A pálmákkal beültetett központi útvona­lakon, a hófehér paloták homlokzatán arannyal ragyog a felírás: ,.Reserve Bank of India". ,.Imperial Bank ol India." Ezek a bankok segítenek a brit tökének kézben tartani India kin­cseit. Ezekben a pénzügyi fellegvárak­ban fojtják meg az ország nehézipa rónak megteremtésére irányuló kezde­ményezéseket. S természetesen nem véletlen, hogy a bankok vezetőségének nem itt, ha­nem messze innen, a londoni City épületeiben van a székhelyük. Nemrégiben tízezernyi éhező indiai tüntetett a bankok előtt. Élő csont­vázak vitték a felírásokat: „Ruhát, ételt követelünk!" A rendőrség több mint száz tüntetőt. letartóztatott, s szétkergette gyűlésüket. Láttam a dölyfös angol urakat is Nincsenek köztük Írók. színészek, or­vosok, tudósok, vagy turisták. A ké nyelmesen berendezett vendéglőkben katonai tanácsadók és pénzügyi szak­emberek. vállalkozók és üzletemberek élnek, akik kiszipolyozzák az indiai nép vérét, s lassú éhhalálra kárhoz­tatják őket. Ezek az emberek azzoi logtalkoznnk, hogy átömleszlik az an­gol vállalkozók hasznát Indiából Angliába. A Gangesz partjára érve elhatároz­tuk, hogy a kalkuttai kikötőbe mc gyünk, a világ egyik legnagyobb ki­kötőjébe. A kikötőben meglepően sok idegen hajó horgonyoz. A legtöbbön angol és amerikai zászló leng. Aligha van a világon még egy or­szág, ahol olyan kevésre értékelik az emberi munkál., mint Indiában. A be­ás kirakodást emberi erővel végzik. Száz meg száz kuli kömyed a bálák és zsákok súlya alatt, előre-hátra fut­kosnak a meghajtó pallókon — mun­kájuk kevesebbe kerül, mint, egy emelödarú alkalmazása. Egyikiik sem mosolyog, egyikük sem énekel. Indiá­ban sehol sincs vidámság. Ez a nap­sugarakkal gazdagon bearanyozott or­szág — a bánat és a könny hazája. Ugyanezen a parton, a naptól felfű­zésedéit köveken feküsznek a. munka­nélküliek ezrei, s irigykedve nézik társaikat., akik munkát kaptak. Azt hinné az ember, hogy passzív tömeg ez — pedig nem egyszer csatlakoztak már c. sztrájkoló kikötőmunkásokhoz. kitartottak a végsőkig, itt haltak gyak­ran chen a parton, de nem leitek sztrájktörők. Különösen emlékezetes maradt szá­momra egy tiszta, rendesen öltözött fiúval — egy könyvárussal való la lálkozásom. Vállán átvételt táskával állt az utcán és angolnyelvű Lermon­tov kötetet kínálgatolt a járókelőknek. A tarka töm-g egykedvűen hömpöly­gőit mellette. Egyszerre három olajos- ingű munkás lépett a fiúhoz. Egyikük elvette a Lermontov-kötctct, for­gatta. azután belenyúlt a, fiú táská­jába és előhúzott egy másik könyvet — Sztálin elvtárs életrajzát. Óvato- snn tartották kezükben a könyvel, la­poztak benne, azután mind a hárman a zsebeikben kezdtek kutatni — pénzt kerestek. Két vagy három pénzdarab hiányzott, de a munkások megígérték a fiúnak, hogy másnap megfizetik. — Elhiszed nekik, hogy meghozzák a pénzt? — kérdeztem. — Indiában a munkások a legbe­csületesebb emberek — felelte nyu godtan a fiú. Táskájába pillantva, Marx. Lenin, és Sztálin néhány könyvét láttam meg. Késő éjszaka járkáltam Kalkutta kihalt utcáin. Hajléktalanok ezrei aludtak a járdákon. Sorba feküdtek, mint a vasúti talpfák. Egy fényes gázlámpa alatt egy csoport emberi ült. Egyikük, a legfiatalabb, olvasott, a többiek figyelmesen hallgatták. Állás­nélküli tanító volt, s könyvel olvasott az irni-olvasni nemtudó munkásoknak Arról szólt a könyv, hogyan har colta. ki a szovjet nép nagy pártje vezetésével a szabad és boldog élete'. (Sz. Borzcnkőnak a Pravdában megjelent riportjából.) MOHÁCS ELŐTT, EGY HÁJÓN TÖRTÉNT... —' Majd bolondok lesznek dolgozni! Azért a káposz­táért. meg kukoricadaráért! Nem dolgoznak azért, hogy nektek még több rum, még több perzsaszőnyeg jusson! Meg azért sem dolgoznak, hogy még több ilyen megrakott uszály menjen Ausztriába és jöjjön vissza onnan üresen! A szél a borotválntlan, rongyos matróz felé vitte sza­vait, aki a bocmann háta mögött helyeslőm bólogatott. * A csehszlovák uszályon éppen ekkor fejeződött be a muzsika. Klcment ekkor csattintotta össze a harmonika kapcsait. — Gyere el majd holnap is Ferike! — biztatta a fiút. — Addigra megtanulok egy magyar nótát is a vá­rosban. A gyerek már a palló közepetáján járt, mikor a cseh utánakiáltott: — Ugye, hogy gyubre? — Az. az, — erősítette Feri, — szemétdomb! •k Másnap délben a gyerek megfut felkapaszkodott a pallón át a napraforgómaggal terhes uszályra. A fedél­zeten ott ült Klement, kíváncsian fülelve a kék-teher- piros tobogós hajóról érkező hangokra. — Szabadság! — akart köszönni hangosan Perl, de már az első szótagnál elvágta a hangját az öreg fiqyel- meztetése: Pszt! Ferike végtelenül óvatosan odaóvakodott a cseh mellé. Rátámaszkodott a széle kartájára és úgy figyelt a semmibe. Nem értett a szélhozta hangokból egyetlen, egy szót sem. Idegen nyelven beszéltek azok, akikre az öreg Klement ügyelt. Szerbül beszéltek, olyan nyelven, amelyet Klement megértett, de ő nem. A gyerek pisszennj sem mert. Egyszerre csak bele­kapaszkodott az öreg térdébe. Az uszály fenekéről tel- taszigáltak egy rongyos, csapzott embert a fedélzetre és csónakhalökték. majd egy kövér, nagyhasú, hangosan méltatlankodó altiszt kíséretével átevezlek vele a von­tatóra. — Poíonütötte a bocmannt — magyarázta Klement a gyereknek. Már izzik „odaát" a parázs... Egy kis szél kell csak és lángra is lobban! A fiú nem sokat értett a tört magyarsággal hadart szavakból. Csak sejtett valamit. A jugoszláv hajón már elült a zaj, mikor megkér­dezte: — Mondd csak, Klement bácsi! Ugye ezek a hajók sem maradnak örökké „szemétdomboki" — Nem fiacskám, nem! — válaszolt határozottan az öreg, miközben vállára tűzte harmonikáját. _ Megtisz­títják ezeket a hajókat i$ hamarosan a szennytőlI A harmonikán felharsant egv induló ás a jugoszláv hajón, az uszályokon kiegyenesedtek a táradtarcú, ron­gyos emberek. ■ GARAMI LÁSZLÓ Az uszály fenekéről feltaszigállak egy rongyos, esapzolt embert a fedélzetre, csónakba lökték és áteveztek vele a vonta lóra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents