Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-02 / 204. szám
NAPLÓ 1951 SZEPTEMBER t BARANYAMEGYEI FILMHÉT OYANMÁT A FÖL© ALATT A Kosettfh filmszínház & Filmhét égáss időtartama alatt a magyar film- {fyártás legújabb alkotását, a Gyarmat a föld'alatt című filmet játssza. Ez a legújabb magyar játékfilm egy három évvel ezelőtt lezajlott per, a MAORT-ügy alapján készült. . A MAORT-szabotázs, a MAOKT- per annakidején az egész világ sajtóját foglalkoztatta. Az egész világ becsületes dolgozói megismerték a pír folyamán a taplényrekerült adatok, bizonyítékok alapján az amerikai imperialisták alja3 mesterkedéseit, az 'egész világ dolgozó népe előtt világossá vált, hogy az amerikai tőkések újabb háborúra, rendszerváltozásra spekulálva szabotálják a magyar olaj- fermelésU A MA ŐRT, a Magyarországon működő amerikai olajvállalat elszabotálta gazdag olajkincseink napfényrehozását, vezetői tudatosan végeztek sikertelen ötajfúrásokát- A vállalat amerikai és angol vezetői, valamint magyar bérenceik a szabotázs felfedése után a tárgyaláson beismerték, hogy a föld alatt akarták megőrizni az olajat, míg Magyarországot sikerül amerikai gyér- mattá válloztatnioh. , Ugyanaz a MAORT nem adott á Magyar Népköztársaságnak olajat, »ugyanaz a vállalat szabotálta el magyar traktorok,, autók, a magyar ipar élői az olajat, a benzint, amely a náci h ’digépezetnek maximális meny- nylségü üzemanyagot szállítóit, mely a hitleri bombázógépeket százezerliter- szám látta cl benzinnel, mely tonnaszám töltötte meg a „birodalmi" tankok olajtartályait. Az amerikai tőkések nem, törődtek azzal, hogy ezek a bombázók, ezek a náci tankok amerikai katonák ezreit gyilkolják meg, a tőkétek nem törődtek saját honfitársaik életével, « árvákkal, az özvegyekkel, csak termeltek a proliiért. Igaz, hogy a náci bombázók nem is annyira dél és nyugat, mint inkább kelet felé, <r győzelmeseit előtíyomuló szovjet csapatok felé használták fel az amerikai olajat. Hatalmas felháborodással fogadta dolgozó népünk a MAORT-szaboiázs hírét. A felháborodott dolgozó tömegek a vállalat állami kezelésbevételét követelték. És megtörtént a „csoda”. Az állami kezelésbe vett kutak egyre fokozódó mennyiségben öntötték az olajat, egyre több és több üzemanyagot adtak. A „kimerült" kutak új életre keltek, megszűnt az amerikai imperialistáit „földalatti gyamata", az olaj .kitört a hazaszerető magyar munkások és mérnökök keze; nyomán a föld fölé, hogy hajtsa gépeinkét, táplálja motorjainkat, hogy segítsen szocializmusunk építésében. Ez a MAORT-per adta a „Gyarmat a föld alatt" című film alapgondolatát. A MAORT-szabotázs, annak minden aljassága, tőkés mesterkedése tárul fel az új magyar filmben, hogy figyelmeztessen bennünket: az éberség minden magyar dolgozó hazafias kötelessége! Az új magyar film méltó módon illeszkedik be a Filmhét programjába. Büs7?:ék lehetünk valamennyien a magyar filmgyártás új alkotására, mely az idei Karlovy-Vary-i filmfesztiválon dicsérő elismerést kapott. Az elfcroerés természetesen nemcsak a filmforgatókönyv hójának és rendezőjének, de minden egyes szereplőjének is kijár. A szereplők kozott ott van a Kossuih-dijas Ladányi Ferenc, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, ott látjuk az ugyancsak Kossulh'dijas Bihari Józsefet, továbbá Monyai Lajost, Benkő Gyulát, Rajczi Lajost, Ajtai Andort, akik valameny- nyien népszerű, nemcsak hazánkban, de külföldön is jóüsmert és becsült művészek. A „Gyarmat a föld alatt" ctmfl filmet nagy szeretettel, nem túlzás, ha azt írjük, hogy lázas izgalommal várták a pécsi dolgozóit. Ezt bizonyítja, hogy a Kossuth-filmszlnház pénztárajtajára már kora délelőtt felkerült a tábla: „Minden jegy elkeltF De ez a nagy érdeklődés nemcsak a „Gyarmat a föld alatt” című film iránt nyilvánul meg. Ugyanilyen érdeklődéssel várják dolgozóink a Filmhét többi filmjét, hiszen a bemutatott filmek mindegyike a szórakoztatáson túl nevel, tanít is bennünket. Jeleset a „Gyarmat a föld alatt" s. fűmből. A KÖNYV ÚTJA FALUN _ , . 1 f öld m fi vessző vety.ere t U tPQGCSI j könyvfelelőse Hamar Já............- nos 19 éves, lelkes DlS Z-tag. Ragyog a szeme, mikor a könyvekről beszél. — K&t hónapja, hogy minden holtunkban árusUünk könyvel és márts szép eredményeket értünk cl — mondja. Dolgozó parasztságunk a legnagyobb dologidőben is nagy érdeklődést mutat a szocialista könyvek trónt. Az „Uj barázdát szánt az eke" című könyvet már az első napon eladtuk, So'ohov másik nagy regényét, a „Csendes Don” című művet Lőrincz Dénes elvtárs vásárolta meg .a múlt héten. Gorkij! „Az Anya“ című re. gényét Csikós István éjjeliőr vette meg, Nagy Bálint kőzéppairaszt jön be a boltba és megvásárolja a „Távol Moszkvától“ .-című világhírű AzsAjev könyvet. Még- ol sem megy, már jön •b újabb- könyvvevő, vörösnyakken- »Jös gátőré: Karádi' Tamás dolgozó paraszt fia. A „Sztálingrádi komszomo- Ifesták“ című könyvet kéri. Karádi Tamás a leggyakoribb könyvvásárlók egyike. A fiatalság általában sok könyvet vásárol, j\ népkönyvtárban ie a DISZ-fiatalok és az úttörő pajtások a ^legszorgalmasabb olvasók. Amíg Karádi Tamás a kiszolgáló- asztalira1 tett könyvek között válogat, Papp Marika is belelapoz egy könyvbe, Ez aT Úttörő Kiskönyvtár egyik kötete a „Harcos Ifjúság.“ Megkérdi: — Mibe kerül? — Egy forint húsz fillér. — Hű, de sajnálom, délelőtt volt egy forint ötvenem és cukrot vettem rajta, de tedd el — mondja Hamar Jánosnak, — holnap kérek édesanyámtól pénzt és megveszem. A f öl ^ni.ű vessző vetkezet, ban Bencs József ügy voccotó elvtárs elm0ndja, hogy a Rá- kosi-perből már ötször rendeltek, úgy keresik a tahi dolgozót. Éppen most veszi meg Parragd Jánosáé, az áltatni gazdaság dolgozója. —1 örülök, hogy végre hozzájutót. lám —. mondja. — Mire jöttem, mindig elvitte más. Pedig már régen vágyom, hogy megvehessen! ezI a kőny-' tanühti’ kezdeti vet, mélyben .meg van irvu, mennyH: ázzál állt apja szenvedeti értőnk a mi drága Rákosi elvtársunk. Azután mintha Bencs elvtársat akarná igazolni, máris jön Gábor Jusztinja, a Szabadság tszcs dolgozója és ő is a Rákosi.pert kéri. Majd Mibalecz Vilmos elv-társ, az állami gazdaság dolgozója Dobozi Imre: „Túr. keve" című könyvét veszi meg. | Envliázaslíozéron |------------------------ vetkezeti boltban Kovács Béla könyvfelelőssel beszélgetek, három könyvet vásárolnak meg. Gál István útmunkás megveszd Kri. mov könyvét a „Derbént tankhajót“. Gál László, az állami gazdaság traktorosa pedig Lakos György kisregényét, .a „Két szekér“-t és „Petőfi forradalmi versei“.! Megmintázom a bányász szobrát írta: BOKROS-BIRMAN DEZSŐ Kossalh-díjas szobrászművész üebruir 24-én lesz tizenöt éve, hogy a mecsekszabolcsi temető mellett gyilkos csendörsortűz dördült el. Az aljas merényletnek három sokgyermekes bányász lett az áldozata, ők is ott meneteltek abban a mintegy négyszáztagú csoportban, amely elindult Pécsre, hogy a sztrájkoló bányászok igazának érvényt szerezzen. 1937 február 23-án kétszázhatvanöt vasasi bányász a váltásra nem jött fel a mélyből, hanem eltorlaszolta magát a rakodóhelyen és éhségsztrájkba kezdett. Másnap a hozzátartozóik és több külszíni munkás elindult Pécs felé. De a mecsekszabolcsi csendőrörs sortüze véres megálljra szólította fel menetüket A csendörsortűz hangja most messze tűlhangzoft a mecseksza- bojesi temetőn. Budapestre is elhangzott. Engem is mélyen megrázott a főid mélyén dolgozók harca a kizsákmányolok ellen, a mindennapi kenyérért Megelevenedett előttem a bányák dolgozóinak a nélkülözéstől elgyötört alakjuk. Megmintáztam a „napbanéző bányász" alakját, a „pécsi bányász”-t. TT add idézzem a gondolatban megjelent sorokat erről a szoborról: ,<Van valami döbbenetes ebben az emberi alakban. Fájdalmasan földszinté, sárból és szenvedéstől gyúrt teremtmény ez az ember, de nem megalázva, sorsába törődve, nem jámboran fohászkodva néz. Álla előrefeszül és ez a vonás céltudatos akaraterőt ad. Igazának bizonyságát keresve tekint a napba." Azóta közel tizenöt év telt el és én életemben először elkerültem Pécsre, először láttam meg a pécsi bányavidéket, melyről egyik legjobban szívemhez nőtt művemet alkottam. A z alkotmány szamomra is ^ kellemes üdülést biztosít és a mecseki Üdülő Szálló tcrraszáról két kedves bányászüdülőiársammal nézzük a későnyári éjszakában a Pécs felett kígyúló vörös csillagokat. Az egyik társam Babocsai József Megyénk falvaiba diadalmasan vo- ötvenkilenc éves dorogi bányász, a _ . - 1 rí „-V i I „ Imin w» i í »’S 7n V/vlrli-n v% T t n IA nul be a szocialista könyv, hogy a tudás, a műveltség retlektorlényévcl világítsa meg felemelkedő parasztságunk álját. Dolgozó parasztságunk örömmel fogadja a munkásosztály új ajándékát és él is vele. NapTÓl-naprg több olvasó bizonyítja Révai elviérs mondását: „A; magyar nép olvasva és tanulva építi a szocializmust.“ Boenár József né ÁKV baranyamiegyei Instruktora. kapitalista munka rokkant ja. A megerőltető, kizsákmányoló robot áldozata. Az egyik lábán egész sor meddő anyagot szállító csille ment keresztül, de rosszul összeforrott csontjaival is olyan vígan bokázik a vacsora utáni táncnál, hogy az ifjak és kevésbbé ifjak egyaránt megcsodálják töretlen jókedvét, „Most vagyok először fiatal életem, ben" — szokta mondogatni, miközben jókora bajuszát pödőrgetí. SZABÓ JÓZSEF TANÁR LESZ >— Szabó József történelemből „nem kdelégltóen“ képesítőzött ... — olvasta Szántó Károly pedagógiai gimnáziumi Igazgató a képesítővlzsga eredményhirdetésén. ^ nlaho) htisfptájon megroppant egy pad: Szabó József rándult össze a hallottakra. Feje szédült. Homloka verejtékezett. Úgy érezte, hogy mindjárt elsüllyed. Fejében kergették egymást a gondolatok. Elvonult előtte gyermekkora, amikor még barátaival együtt hordta a lehullott galyaliat. a Mecsekről, meri szüleinek még arra sem jutott, hogy a tüzelőt megvegyék. A szabolcsi baraklaháeokon ke- rcsztiilsüvltctt a szél, még a tűz mellett is láztak, hát még ha nem tüzellek volna... Aztán keményvonású, ráncos arcot látott, apja arcát. — Mit fog most szólni? — futott át, rajta a gondolat. — Mennyit küzdött apám ]enn a bányában, hogy tanulhassak. Míg polgáriba jártam, nyáron dolgoztam, hogy legyen tandíjra, könyvekre. Annyira elmerült, észre sem vette, hogy egyedül maradt a teremben. — Eh, mit gyötröm magam! — kiáltott hangosan, hogy visszhangzott a terem és öleiével a7 asztalra ülöd. Aztán hirtelen elhatározással, gyors léptekkel elindult hazafelé. Már tudta, mit log csinálni. — Dolgozni logok a vasasi építkezésnél. Van két erős kezem, meg tudom én keresni a megélhetéshez valót! — próbálta magát vigasztalni. Mégsem tudott megnyugodni. Miközben a betonlapokat hordogatta fel a tetőn-, gyakran megállt és elgondolkozott. Ilyenkor vidám, nyílt tekintetű gyermekeket látott maga körül, akik várakozva nézlek rá. Ez minden nap sűrűbben ismétlődőit,. Étvágytalan vo’t, nem kívánt semmit. Anyja féltő gonddal kérdezgette: — Mi lesz veled fiam? Mégbetegszel, tönkremész teljesen! O'tkon sem érezte jól magát, nem találta helyét. Aztán mind gyakrabban vette kezébe könyveit, Ismét f okozatosan meglőtt u kedve. Egyszer :lé: 1 — 'Apám, mégis tanítani logok! Mégegyszer nektmégyelc a vizsgának! Ezután már ennek a gondolatnak éh. — ,Tanítani fogok! így teljesül minden vágya — gondolta. — Keres, szüleit és saját, magát is szépen elláthatja mindennel. Apja nyugdíjával együtt bőven elég lesz. , * Munka után tanult. Úgy szívta magába a tudást, mint szomjas föld az esőt. Mégsem volt megelégedett. Szép dolog a gyermeket megtanítani az alapra, előkészíteni a ielsőbb iskolára, de ő többet, sokkal többet akart. Néha már motoszkált fejében a gondolat.— Tanár leszek! — Áztán visszarettent: — Nehéz dologi Mi lesz a szüléimmé1? Szó sincs ró'a, hogy nem élnek meg, hisz eddig is apám nyugdijából éltünk és nem volt hiányunk, amíg tanultam, de mégis ... Végül apjával beszélt. Elmondta, mennyire szeretne továbbtanulni. Az öreg bányász csak ennyit mondott: — Ahogy akarod fiam! Menj! Jól teszed! , * Hamarosan levelet hozott a postás Szabóékhoz. ’A Pedagógiai Főiskoláról jött. Ebben megírták, hogy milyen szép feladat áll új pedagógusaink előtt, hogy államunk milyen nacfy gondot fordít arra, hogy nyugodtan tanulhassanak. Uj bútort kapott az iskola, sportpálya épül, azonkívül minden tanszék felszerelését kibővítették. Beszélt a levél arról is, hogy, havonta Í00A61 320 forint ösztöndíjat kapnak a hallgatók. Szabó elvtárs mikor elolvasta, csak annyit mondott a fiának: — Még azért is űzetnek, hogy tanultok? Úgy tanulj Ham, hogy ezt kiérdemeld! éí nun »Kt us Hl-én ott állt a vizsgáztató bizottság előtt Szabó József. örömmel mondta, hogy tanulni •szerelne. Mikor kijött a teremből, csak annyit mondott, kinn várakozó társainak: ~~ Mégis tovább tanulok! Tanár leszek! FARKAS ISTVÁN É\ A másik bányász Pare* Sándor ormospusztai vájár is elhagyta már az ötvenedik esztendőt. Arcán a gondok vájtak mély barázdákat. Nehézbeszédű ember. Alig indul meg szavainak forráséi, de amikor lassanként mondatokba formálódik meg ajkán a szó, új fényekkel világosodik meg a múlt. a pécsi bányászsztrájkról készített szobromról beszélek, ő bányatelepi szomszédjának, Csizmadia János, ormospusztai bányásznak történetét mondja cl. Csizmadiát 1937-ben, éppen a gyilkos mecsekszabolcsi sortüz idején utalták üdülőbe. Csizmadia János négygyermekes bányász tüdejének állapota még a bányászfájdalmak iránt érzéketlen körorvost is megindította. De Csizmadia János mégl sem került az üdülőbe, mert mire a beutalás megérkezett, Csizmadia Jánost már elföldelték az ormospusztai temetőben. A beutalás után pedig rövidesen egy kiutalás következett. Özv. Csizmadia Júnosné-' r.ak szólt és csupán annyit közölt megfellebbezhetetlenül, hogy hagy., ja cl a bányatelep! lakását, mert azt már másnak utalta ki a bányaigazgatóság. így vesztette cl Csiz- madiáné rövid idő alatt a család- eltartóját, meg a lakását is. A pécsi vörös csillagok mint-' -'-A Ha még vörösebben yüágíta.;. nának a város felett, mintha csak azt mondanák, hogy már csak a múlté az a világ, amikor a bányabárók parancsoltak, mintha csak azt mondanák, nézzetek bizalommal ragyogó jövőnk elé, a vörös csillag utat mutat nektek, A csodálatosan szép későnyári est csendjében tűcsökzenelcar ciripel körülöttünk, az üdülő előtt elhaladó autóbusz ablakához fitos orrát szorítja egy pöttömnyi lányka, anyja féltő gondossággal öleli át. A szomszédságunkban elcsendesedett már az úttörő-leánykák tábora. Mindenfelé békesség ömlik szét a tájon. De harmincöt kilométerre délre, ordas farkas vicsorog . boldogsá. gunkra, békénkre. Amikor erre fordul a szó, Parcz Sándor kidolgozott bányászkeze, melynek rabszolgamódra engedelmeskedik a sziklába zárt szén, megszorítja bronzfaragó kezemet és keményen szólt: „Imre Ham itt Pécsen ka. tona. Főhadnagy. A békénkre vigyáz, mindannyiunk békéjére. De nemcsak ő, hanem én is, meg te is a béke katonái vagyunk." T gazad van Parcz Sándor, Mi * mindannyian a magunk őrhelyén a béke katonái vagyunk. És most túl a hatvanon, úgy érzem, hogy újra meg kel! mintáznom a bányász szobrát. De most már nem a sárból és fájdalomtól gyúrt teremtményt, hanem a ma, hősét, a széncsaták bajnokát, a béke Öntudatos harcosát, KÖNYVNAP 1951 Iizajev s Az újító álaltja a szovjet irodalomban Iszajer tanulmányában a legújabb szovjet irodalmi művek alapján mutatja be, hogyan ábrázolja a világ élenjáró irodalma a munka hőseit. Azsajev, Ribakov, Volosin és más szovjet írók sikeresen ragadtok meg ezt a témát és nagyszerű művészi eszközökkel ábrázolták a sztaháno- vista fejlődését, új munkamódszerének megalkotását. A írók előtt hatalmas feladatok állnak, ha azt akarják, hogy a valóságnak megfelelően ábrázolják az élenjáró munkás életét. Ábrázolniok kell az újító kultúrál!» és technikai fejlődését, meg kell ntu- tatniok alkotó kutatásaikat és eredményeiket, tehetségük kibontakozását, azt a kollektív alkotó munkát, amely az új módszerek bevezetését elősegíti. Iszajev tanulmánya érdekes mindenki számára, aki meg akarja ismerni a szovjet irodalom nagyszerű alkotásait, azok problémáit, Olvasd a Társadalmi Szemle; minden szdmőt. Elméleti fejlődésedet segíti elől
