Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-22 / 221. szám

mi SZEPTEMBER 22 HBPIO if IÁ RÍ ÉS PARTÉÉI! ES WKCSBIWBrtlWiaCTa^^ ■ W»ww»uwua— A szfgefvái! járás páHbízoffsága tevés segítséget nynjt a molványi paris? ervezelnek és ezért hiányos a munkája Három sztahanovista levele a Békekölcsön-sorsolásról Baumgartner elvtárs, molványi párt- fftkár elégedetlenül forgalja. nézegcá f legutóbbi .taggyűlés határozatát. A Í atározatban megállapították, milyen ládátokat kell megoldani a pártszer­vezetnek, a begyűjtés mielőbbi befeje­zéséért. Akadályok, csupán a végrehaj­tás körül muta kozn-.vk. „így van ez legtöbbször — álla­pítja meg Baumgartner elvtárs. — A határozat megszületik, de ami­kor a végrehajtására kerülne a sor, annyi inás feladat jün közbe, hogy azt sem tudom, hol kezdjek hozzá, melyik a fontosabb.“ Ha közelebbről megnézzük, kiderül, hogy éppen ezek a „más feladatok' segítenék a pártszervezetet a dolgok nyitjához. A bizonytalankodás, csodavárás helyett fczél kellene tekinteni egy kissé a fa­lóban. ÁpriKs óta — amikor a jelenlegi ve- se-tőségei megválasztották — a párt­szervezet beletcmetkezelt a gyakorlati munkába. így igyekeztek eredménye­ket felmutatni. Az aratást, cséplést Szervezték, de közben elfeledkeztek arról, hogy a párlszerveze1! nagy fel- ackatokat csak úgy képes megoldani, ha állandóan erősíti, ha a legjobb pártonkívüliekkel frissíti fel a kom­munisták sorait. Molványban fél év alatt mindössze egy tagjelöltei vettek csak fel. Pedig a faluban több olyan párton- kivűlá dolgozó paraszt van, mint Né­meth Ferenc, aki az aratás, csépiés és begyűjtés idején bebizonyította, hogy méltó a Párt bizalmára. A párt- szervezetben nincs egyetlen asszony vagy leány, „őket nem lehet bevonni a Pártba — vélekedik Baumgar'ner elvtárs — nem végeznének ők úgysem pár!mun!ká1.‘‘ . Vájjon a nők nem dolgoztak. az uralás idején? Dehogynem. Rinyai Kálmánná, Ilajdu József né, Balog. Er­zsébet és a többi MNDSZ asszonyok és leányok dolgozlak. Mint népneve­lők becsülettel, lelkiismeretesen látták ed a feladatukat. Baumgartner elvtárs az aratást, a bséplést és a begyűjtést azonban nem tekintette úgy, mint egy iskolát, ahol a harc közben új emberek is nevelőd­nek, akik azért is dolgoznak, hogy a Párt bizalmát is kiérdemeljék. Ezek­nek a munkában kitűnt dolgozóknak a tagjelöltté való nevelését elhanyagol­ják. Ezért nem erősödött új tagokkal a molványi pártszervezet. Áss áj erftk hiánya asmlafikoxik meg a község begyűjtési eredményé­ben — ami a pártszervezete erejének is egyik fokmérője. Molvány, a járás há-'ul kullogó községei között van. Baumgartner elvtárs n párttago­kat sem neveli szilárd helytállás­ra, bátorságra, elvhüségre. Példa erre Nagy elvtárs, a pártszerve­zet elnöke. Neki, mint a pártszerve­zet egyik vezetőjének, még a többi párttagnak is példát kellene mutatni. Nem segtt a titkárnak, „nem ér rá pár munkát végezni, mert sok a dolga a mezőn.“ A molványi pártszervezet hibáit ki lehet javítani. Ehhez azonban a szigetvári járás pártbizottságá­nak az eddiginél több segítséget kell nyújtania a szervezet veze­tőinek. A járási bizottságról gyakran jár­nak az elvtársak Molványban. Rend­szeresen megmondják azt, mi a párt­szervezet legközelebbi feladata. Ar­ról azonban, hogy az eddigi felada­tokat hogyan valósították meg, mi­lyen nehézségei vannak a párttitkár­nak, keveset érdeklődnek. Egyik nap Horváth elvtárs járt kint Molványban. A párttitkárral kö­zöké, hogy párftaggyűlést kell tar­tani a napokban. Elmondta szép sorjában, hogyan és mint készítse, elő a taggyűlést, milyen legyen a beszámoló, ez zel be is fejezte xe „instruálást“ Ha Horváth elvtárs nem elégedett Dolgozóink ünnepi hangulatban ír­ják leveleiket. A lelkesedés és az öröm hangja cseng minden egyes levélből. Dolgozó népünk erejéről beszélnek ezek a sorok, elmondják azt a határ­talan szeretetek amit dolgozó népünk érez szeretett hazánk iránt. POZSGAI JÁNOS A KESZTYŰGYÁR SZTAHANOVISTÁJA ÍGY FOGAL­MAZTA MEG LEVELÉT: Most, hogy a békekölcsön kötve­___ _________ „cm CItgVUCH ° OVKCKOICSI voln a meg ennyivel, hanem megnézte sfso,asarn f volna, például azt, hogyan készítet «atom, hogy mar eddig is s ték elő a pártoktatási évet. már rá visszakaptuk befizetett farmijainkat ii —1__ ... ........... tu dott volna mutatni a hibáikra is, segíthetett volna azt a párttHkárn-ak kiküszöbölni. Baumgartner elvtársnak az az el­képzelése, hogy Molványban nem le­het az oktatást megszervezni. Ezért az országtól. Az én békekölcsönöm csak egy csepp volt a tengerben, de máris meghozta a maga gyümölcsét. Jegyzett összegünk, amit apránként lefizettünk a békét, a dolgozók nyu­godt. az eddigieknél is jobb és szebb életünk alapfeltételét szolgálja. Bizo­--- -- —— ——• etetünk alapteltételét szolgálja. Bizo­nyra is készített tervet arról, milyen nyíték erre az egyre épülő, szépülő, oktatási formában tanulnak az elv drága hazánk." diniül! 7HARVAN JÓZSEF A PÉCSI BŐRGYÁR dattt bo*y 6 ma£a milyen módón SZTAHANOVISTÁJA ÍGY IR: képen majd magát. „A tervkölcsön sorsolása előtt, akár Az ilyen hibákat felfedni most a békekölcsön sorsolását meg­előzően, azt a hírt terjesztette az el­és a hibákért felelősségrevottni, meg- len ség, hogy a befizetett pénzünk el­bírálni a pártszervezet vezetőit, meg- veszett, nem kapunk vissza belőle egy mutatni neki!: az utat, hogyan lehet fillért sem. Most! is, mint aokezerszer őket kijavítani, — ez az a segítség, ismét vereséget szenvedett az ellenség, amit elvár a molványi pártszervezet Vájjon ki is tudná elhinni azt, bogy is a járási bizottságtól. Az aiapszer- nem kaptunk már eddig is nagyon vezet sokat dolgozó népünk államától? Ki fokozottabb ellenőrzése, a hatá­rozatok végrehajtása során mu­tatkozó hibák bírálata és menet- fciSzbeni kijavítása eredményezheti csak, hogy Molvány­ban is erős lesz a pártszervezet, erő­sek lesznek a kommunisták. hinné el az ellenségnek azt, hogy a Bőrgyár dolgozói nem kaptak egész­séges mozsdól és fürdőt? A cseres- műhelvré;z, ahol eddig is étkeztek a dolgozók, új ebédlőrészt kapott, ahol szívesen, jóízűen fogyasztják el ebéd­jüket. Sorolhatnám tovább, de igen sokáig tartana. Mi. akik itt dolgozunk kivétel nélkül tudjuk azt, hogy mit kaptunk. Jól tudjuk, hogy az épüle­tek, melyek sokezer forintba kerültek a gyár területén, szintén nekünk épül­tek. Nekünk épült, akik büszkén val- h aljuk magunkénak a gyárat. Nekünk épül minden ebben az országban, akik szívesen adtuk pénzünket a bé­kés építőmunkára.“ ONOD1 GYULA A DOHÁNYGYÁR SZTAHANOVISTA GÉPMESTERE ÍRJA: ..Mindazok, akik a terv- és békeköl­csön jegyzésben resztvettek büszkén tekinthetnek azokra az alkotásokra- melyek a dolgozó nép kölcsönéből épül­tek. Ezek az eredmények büszkén hir­detik a dolgozó népünk összefogását. Ezt mutatják az épülő szocialista vá­rosok, Dunapentele, Komló, Inota. Minden áj gép és alkotás erről beszél. Megértette dolgozó népünk azt, ho­gyan kell megvalósítani az ötéves ter­vet. A jövőbe láttak mindazok, akik a boldog, szocialista Magyarország fel­építését tűzték célul maguk elé, — akik békekölcsönt jegyeztek.” Á Gazda-mozgalom bevezetése előtt naponta 582 forintot dobiunk ki az ablakon HEVER A GÉP ! A mohácsi Magasépítési Vállalat íllocskai építkezéséhez szombaton nagy teherautók érkeztek. Az épület dolgozói között gyorsa!n szétfutott a hír, hogy egv hatalmas anyagszállitó gépet hoztak. Kolompár József segédmunkás sze­me is felragyogott, amikor meglátta a transzportőr széles szalagját, ami ezentúl helyette is felviszi majd a nehéz cementet és téglát az épület­neme ei< re. De múltak a napok és Kolompár kosságot Nálunk a Soplana Gépgyárban is megtárgyalta a pártszervezet vezető­sége a Gazda-mozgalom kiszélesítését. A vezetőségi ülésen több javaslat hangzbtt ed, hogy milyen formába,, le. hetne elérni figyelemreméltó takaré­1------x - t­József a többi társával együtt hiába várt. A gép ott feleszik kihasználat­lanul még a mai napon is, úgy, ahogy Kaposvárról odaszállították. Az építés vezetősége sürgősen vizsgálja ki, hogy mi az oka annak, hogy a más épít­kezéseknél _ ... | var leitoitesere használtuk fel, eszünk gép, mint a transzportőr, önáluk ki-1 be -cm jutott, hogy másra is haszno használatlanul hever. * I sítható. Amikor papirt és ceruzát vet­tünk kezünkbe és kiszámítottuk, ak kor láttuk csak, hogy naponta két X - xxi —X - - -- ­Csakhamar híre ment nz üzemben, hogy az eddig hasznavehetetlen öntöttvas hulladékot megolvaszt­juk, hogy aztán ismét basznave- hetövé legyük, felhasználhassuk „ „ újabb öntésekre. ,yJ I Az öntöttvas-hulladékot eddig az ud­olyan neikulozhetetlen | yar feltöltésére használtuk fel, eszünk­kor láttuk —oi r T . r I r ti r rí . r << n -g , és fél mázsa öntöttvas-hulladék ment Isívan-aknan a Jbiralat nyomán leliendult a verseny, I veszendőbe, űj vállalásokat tesznek a bányászok A szeptember 9-i Dunántúli Napló Eoglalkozott az István-aknai verseny­mozgalommal és annak hiányosságai­val. „Nincs versenykiértékelés, nin- 'esenek újabb vállalások“ — ezt írtuk két héttel ezelőtt. Azóta az üzemi bi- xoítság az üzemvezetőséggel karöltve i megjavította ezen a területen a mun­kát. i‘ Megindult a bányában a felvilágosító munlta. e termelési értekezlet megszervezése. Kedden reggelre minden bányász Összegyűjtőtte a problémáit. A terme, lési értekezleten érdeklődve hallgatták a bányászok a beszámolót. A tervük túlteljesítésének eredménye három na­pi termelést tesz ki. Az előirányzat mellett míg négy nappal keli növelni ezt az előnyt és akkor eleget tesznek a vállalásuknak, befejezik december SÍ -re a tervet, sokezer tonna szenet termelhetnek még az év végéig terven fölül. A hibákat is a nyilvánosság elé tárták. 13.000 tonnával több pala volt B szénben, mint a múlt évben. Az így Elveszett érték 1,700.000 forint. Ha az István-aknai bányászok továbbra is Ilyen inag35 palaszázalékos szenet ter­melnek, a7 év végéig, 4 millió forint­tal károsítják meg népgazdaságun­kat. Hiba mutatkozik az önköltség csökkentésével kapcsolatban is. Az előirányzott keretet ^ 6.7 százalékkal lépték túl, ami egyrészben az anyag­takarékosság hiányából ered. Július- ban mindössze 6, augusztusban pedig '26 köbméter használt bányafát laka, látottak meg. Ez az eredmény nem kielégítő. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani az anyagiak a rék osságra A termelési értekezleten lelkesen 'Vitatták meg a dolgozók a termelési kérdéseket, hogy vállalásukat, amit Rákosi elvtársnak levélben ígértek meg, minél előbb ^ teljesíteni tudják. Tavasz Lajos elvtárs a csapnia nevében vállalta. hogy 1052. évi tervük első negyedévi telőirányzatát, november 7_re a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára teljesítik. Az augusztus 31-1 kiértéke­lés szerint tervük teljesítésével 1952 január 2 napjánál tartanak. A Tavasz-csapat példamutató válla­lása serkentőleg hatott a többi csapa­tok dolgozóira is. Az értekezlet után a bányában, míq a munkahelyre ér­tek, megvitatták a lehetőségeket, ki -ri„„ryit tud vállalni a terv mielőbbi befejezése érdekében. Másnap reggel az üzemi bizottság bódéjában egy­más után fektették papírra vállalásai­kat "a csapatvezetők, a csapatok dol­gozói. A Háromszéki-csapat napi öt. csillés többtermelést vállalt, a Buzási csapat napi tízcsillés több termelést, a Bozsér-csapat napi hétcsillés többter­melést, fél százalékos palacsökken­tést és a műszakmulasztáa teljes meg­szüntetését vállalta. Sorolhatnánk ! még a Garai, a Joó, a Bien József és 1 a többi csapatok vállalásait, akik már hozzáfogtak ennek teljesítéséhez is. A párosverseny is újra fellendült. Pétermarq, György, Kiss István (20), Győrfi és Jambricsek elvtársak, akik a bányásznap tiszteletére folyó ver­senyben mint párosversenytársak, szép eredményeket értek el, most új­ból megkötötték a párosversenyszer- ződéseiket. A versenytársak azonban most felcserélődtek. A Bozsér-csapa. ton belül versenyeznek egymással Kiss és Győrfi, Péterman és Jambricsek elvtársak. Mind a.négyen vállalták, hogy hatköfcméteres előirányzatuk he­lyett hét köbmétert termelnek napon­ta. Ez a párosverseny azonban már nőin csak a Bozsér-csapaton belül fo­lyik. Pétermann elvtárs még egy ver­senytársat választott magának, a Ga- rai-fejtésből Kakas Istvánt. Hasonló­an a bányásznapot meglőző időszak­hoz, naponta fogják kiértékelni a pá­rosversenyben elért eredményeket. A párosversenyt tovább kell szélesítenie a szakszervezetnek. Varga János és Klepák János szintén párosverseny- bon akar do’gozni. Versenytársat még ezután választanak, de felajánlásu­Az alkotmány ünnepének hetében megkezdtük a kísérletezést. Voltak többen, akik nem bíztak bennünk. Maga a váUalatvezetőhelyettes, Ré- kát már megtették. Napi hatkőbméte- vész István, sem tartotta érdemesnek reg előirányzatukat 6.5 köbméterre fog- a mozgalmat: ják teljesíteni. «Nenl is olyan biztos, hogy sikc­. . ... .... riilnl log — mondotta, majd hoz­A naponta születő újabb és újabb záiette L jól ludják, hogyJ „ for. vállalások és azok teljesítése az egyik gúcs elég a kemencében., mielőtt legfontosabb feltétele annak, hogy az _ folyékonnyá válna.“ évi tervet sikeres"! a határidő előtt december 21-re befejezzék az István­Ezek és hasonló szavak nem vették el a kedvünket, sőt lendületei adtak a további munkához. Elkezdtük a ki­- ________ A „„.i.iuuvi,. Jjinviui-Ufl. Cl ál* ak na dolgozói. A szakszervezet és sérletezést. Az első öntés eredménye az üzemvezetőség adjon még nagyobb csak 27 százalékos volt. Ezt nagyon «•*-»! • rTk dTf“K hogy vallatásokat tehessenek és azt akivel együtt dolgoztunk, most együtt maradéktalanul teljesíthessék is. törtük újból a fejünket, hogy mit te­gyünk. Felkerestük ismét Kiss Fe­renc párttitkár elvtársid és vele együtt beszéltük meg a legközelebbi kísérletet. A második öntést úgy végeztük, hogy az öntöttvas-forgácsokat fémdobozokba raktuk. Ez az öntés már sokkal eredménye­sebbnek mutatkozott, 50 százalékos eredményt értünk el. Közben az I. számú télepünkön dolgozó Laki József is kísérletezni kezdett a7 öntéssel, át­adtuk neki is eddigi tapasztalatunkat. Laki József túltett rajtunk: 75 száza­lékos eredményt ért el az öntéssel. Ekkor a párttitkár elvtárs újabb eredmények elérésére serkentett ben­nünket. Ismét összeültünk, a tapasz­talatokat leszűrve elhatároztuk azt, hogy a kemencébe kerülő öntöttvas­hulladékot először át hagyjuk mele­gedni, hogy az anyag összezsugorod­jon. Zsugorodás után fujatjuk csak rá a levegőt, igy nem fújja a forgácso­kat széjjel. Nagy izgalommal készültünk fel a munkára, már nem kellett fém­doboz sem. A csapolás ulán öröm­mel állapítottuk meg; 78 száza lék! Ezután már nem vész kárba a napi két és fél mázsa hulladék. Kiszámítot­tuk azt, hogv a legolcsóbb öntvényt készítjük el belőle — például tűzros­télyt — akkor is napi 582 forintot ta­karítunk meg. A Gazda-mozgalom be­vezetése előtt ennyit „dobtunk ki“ naponta az ablakon. Ifj Opova Ferene öntőmüliely tervezője, Sopiana Gépgyár. SZAKÁL JÓZSEFNÉ ÖTEZER FORINTOT NYERT Szakái Józscbvé a Porcellángyár dolgozója tavaly boldogan jegyezte a békekölcsönt — tudta, hogy a béke megvédéséről van szó. Nemcsak Szakálné adta pénzét a haza erősítésére, hanem családja is. Valamennyien jegyez­tek békekölcsönt. — még a nagymama is, aki 100 forint megtakarított pénzét váltotta be békekölcsönre. A család legkisebb tagja Szakái Jóska a félretett pénzen negyed kötvényt jegyzett, úgy, hogy a család összesen 1.400 fo rintot adott kölcsön az államnak — Nagy pénzre nem számítok, nincs honnan, — ha csak nem nyerek a békekölcsön-sorsoláson. — Nézzük meg a kötvényeket — hangzott a javaslat és a szekrény aljából hamar előkerültek a gondosan be­csomagolt kötvények. Horváth elvtárssal, az OTP vezető­jével kutattuk a 1168—0012. számot. — Megvan — tört ki a szó — ez a kötvény ötezer forintot nyert. Tfíbb smó fa emelt hamarjában. Szakáiét csodál­koztak, hisz a nyeremény váratlanul érle őket. Rövidesen feléhrr/íl nr -J r-r . • hozzuk, hisz a nyeremény váratlanul érte őket. Rövidesen . ... - felébredt az egész család.-Felengedett lassan a csodáikéi­Budaörsien mar napok óta foly'ak a békekölcsön- rdj> a meglepetés és összeültek az asztal mellett költség­sorsolás előkészületei. Lepecsételték a kerekeket, elhelyez- vetésl készíteni. Közbe bejölt Kovácsni. a szomszéd ’S, páncélszobába, hogv a sorsolóc . {g -rö/ h Szakálékhoz beköszöntött ,­________ —a KercRCRPt, elhelyez­té k a páncélszobába, hogy a sorsolás megindulásakor on­nan hiánytalanul elövehessék. Csütörtökön délután aztán megperdüllek a kerekek, úttörők húzták ki a nyerő szá­mokat. Míg az előkészületek folytak Szakálné is kérdezgette úgy. ahogy a többi gyári dolgozó: „Mi lenne, ha nyerne?” De nyereményre nem számított — majd legközelebb, hisz nyertek a tervkölcsöriön is. így jött el a sorsolás napja A Zeneakadémián kihúzott nyerőszámok szédületes gyorsasággal mentek szét az országba a telefonvezetéke­ken. Pécsre is jött s a sok között olt volt egy szám: 1168 —00/2. A dolgozók otthon a rádió mellett figyelték, nyer- riek-e. A takarékpénztárnál is vizsgálták nem húznak-• ki pécsi számot. Húztak! * A Ifinácmhán öreg toronyórája elütötte már a tizet, amikor felharsant a csengő Szakái Józselnc házánál. A szomszéd nyitott ajtót, idegenkedéssel nézte a késői, szá­mára hivat lan vendégeket. „Pont a Szakálékhoz mennek?' — gondolhatta minden bizonnyal. Szakálék már aludtak. A kopogtatásra a nagymama nyitott ajtót, de hamar jött Szakálné is, idegenül, ál mosan. — Minkéi tetszenek keresni? — törte meg a pilla­natnyi csendet, majd a rövid szavak nyomán kezdeti fel­engedni a hidegség. az .-„j oeRuszomou a „szerencse’. A nagymama közben a piros kötvényt simogatta, mii a számítás folyt. — Jóska áj cipőt, áj ruhát kap. Évának és Jutkának is futja egy-egy szövetruhára. Én már kiszemeltem — mondja Szakálné . — Nekem egy fényképezőgép kellene — sróít közbe Jutka, akt felébredt a beszélgetésre és kijött a konyhába Fényképész szakmát tanul, fényképen is meg akarja örökí­teni azt a csodálatos munkát, amelyet dolgozó népünk végez. — A nagymamának szöveiruha lesz — hallatszanak tovább a szavak, de a nagymama szabadkozik, hogy ..előbb az unokáknak". Végül is mindenkinek jutott, még egy-két darabot a bútorból is fel tudnak újítani. A számitgatás végén még maradi is. , — Azt jó lesz betenni a takarékba — javasolta Hor­váth elvtárs. — Jó lesz. ha esetleg valamire sürgősen kell n pénz hát kéznél legyen — feszi hozzá Szakálné. * líésőre járt n* idő mikor magára maradi a család, egyike azoknak a százaknak, amelyeknek a felszabadulás hozta meg a szebb életet, amelynek a terv, a kölcsönadó’•/ néhányszáz forint adott olyan sok mindent és ahova ezrek Ii á>r i'i) é í< L /» —" *-o--*- néhányszáz forint, adóit olyan sok mindent, és ahova — Mit csinálna, ha sok pénze lenne? — hallatszott kerültek a békekölcsönre adott százforintok nyomán, első, Szakálnénak furcsa kérdés. KACSOR LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents