Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-20 / 219. szám
1051 SZEPTEMBER 20 MßPiO PÁRT ÉS PÁRTÉP IT ÉS A Fenfenc-aknai párt szervezet céltudatos munkával neveli a kádereket Egy év alatt, mióta Marton elvtárs Ferenc-aikma párttitkára, mintegy húsz kiváló kommunista bányász került az ipair, a párt, a néphadsereg és tömegszervazeíek kisebb-nagyobb parancsnoki posztjára. A sok „elvitt“ káder ellenére a pártszervezet ereje nem gyengült. Ezt nagyon jól mutatja az, hogy a Ferenc-akna rendszeresen teljesíti a tervét és a bányásznapra élre tört az aknák közötti versenyben a MESZHART kerületben. Mindig újabb és újabb elvtársak kerülnek azok helyébe, akiket a Párt vezető helyre állít. A Ferenc-akna nem egy különös terület, ahol maguktól nőnek a képzett, harcos és párthű elvtársak, ott sem kopognak be a pártiroda ajtaján a „kész káderek". Az, hogy a Ferenc-álknai pártszervezet nem küzd „kád ergo nd okká 1 “, a vezetők, a párt- titikár tervszerű munkáját mutatja. Úgy van, ahogy Marton párttitkár elvtárs mondja: — Ha előre gondoskodunk, nevetünk, akkor van káder, ha nem neveljük, nem foglalkozunk az elvtársakkal, akkor nincs káder. Nekem mindig van készenlétben egykét elvtárs, akikkel állandóan foglalkozom, akikre biztosan számíthatok. Marton elvtárs gyakran leszáll a bányába. Majd minden nap végigjárja a fejtéseket. A munkahelyeken ismeri meg igazán a dolgozókat. Gadó . Györgyöt is így ismerte meg. Akár- i kommunistának nevezzék. .............. I t Gadó elvtárs nemcsak jó vájár, jó népnevelő is. Ezeket a jó eredményeket Marton elvtárs megjegyezte magának, és tavasszal elküldte 3 hetes pértiskolára, hogy tovább fejleszthesse tudását. Utána már egy pártcsoportoak a vezetésével bízta meg. Gadó elvtárs pártcsoportja jól dolgozott. A munka- versenyben az elsők között voltak mindig. A harmadpártszervezetek megválasztásánál, amikor új vezetőket, titkárokat kellett munkába állítani, a kommunisták támogatták Marton elvtárs javaslatát, Gadó elvié - int párttitkárnak vá'Lasrtot'ták, Gadó elvtárs most végezte el a háromhetes bentlakásos fejtágító iskolát, új feladat rár rá ősszel, mint titkár, ő maga tanítja, neveli aiz elvtársakat. A könnyebb dolog azonban az, amikor egy törekvő, munkában élenjáró elv-társból kell párttitkárt nevelni. A nehezebbik munka a pártmunkától húzódó, passzív elvtársból . harcos kommunistát faragni. Amikor Lajos elv-társat Marton elvtárs megismerte, még a pártnapokra sőt még taggyűlésekre sem szívesen járt él. Marton elvtárs nem sajnálta az időt, sokszor beszélgetett vele. Megmagyarázta neki, milyen nehézséget okoz a pártszervezetnek és az egész Pártnak, aki nem akar fejlődni, nem vesz részt a szervezet munkájában, közben elvárja azt, hogy hányszor találkoztak, Gadó elvtárs arról számolt be, túlteljesítette a normáját. A mellette dolgozó bányá- *■ ' ' ----Lajos elvtárs napról-napra kezdett megváltozni. Elvégezte a szemináriumot, pártmegbizatást is vállalt, bizal ■eok sem maradtak el mögötte, mert I mi tett a fejtésben. Aktív, harcos pártmunkás vált belőle, ő is elősegítette az alap- szervezet munkáját. A pártiszervezet vezetősége tiszti iskolára is bátran elküldte, tudták, hogy nem csalódnak benne. Lajos elvtárs ma már katonatiszt. A néphadseregünk katonáit neveli már, éppúgy, mint őt nevelte a Párt. Ferenc-aknán a műszakmulasztók száma jóval kevesebb, mint a többi aknákon. Ezt is elsősorban úgy érték el, hogy állandóan foglalkoznak a páTtonkivüli dolgozókkal is, napirenden tartják a buralizás elleni har cot. A Marton elvtárs is sok műszakmu- lasztót térített el a rossz útról. Igaz, ha kell keményen is fellép ellenük. Például Szabó Imre segédvájárról már maga is kezdte azt hinni, hogy „semmit sem lehet vele kezdeni". Mindig szépen végighallgatta, amikor beszélt vele, aztán mégis csak megcsinálta a heti 3—4 bumlit. Akkor behívatták az üzemvezetőséghez, megmondták neki, vagy rendesen jár dolgozni, vagy nem is jön többet munkára, mert a Ferenc-aknán csak jó munkásokra van szükség. Szabó Imre ekkor látta csak he, milyen rossz munkás is volt addig. Saját maga kérte, helyezzék át István- aknára, ne bocsássák el, megmutatja, tud ö dolgozni. Azóta is mindennap pontosan eljár a „sihtre", még a szombati pótműszakot sem hagyja el. Ott kapaszkodik fel mindennap a dombon 1st van-akna felé, a pártiroda ablakával szemben. Nem neheztel a leckéért Marton elvtársra, mindig, mint régi jó ismerősét üdvözli. Garé községben az elkoséges elemek tudatosan akadályozzák a tszcs fejlődését, az áj tagok belépését farkas Gyula. Hitre Sándor — és még több garél dbígozó! paraszt — régebb óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy belépnek a községben lévő „Felszabadulás“ tszcs-bc. Mintegy két hete sajtón keresztül választ kaptak azokra a kérdésekre, amelyek még tisztázatlanok voltak előttük. Megnyugodtak és valóban úgy látszott, hogy Hllre Sándor, Farkas Gyula dolgozó parasztok belépnek a csoportba. Azonban nem így történi. Nem egyszerű dolog az, ha valaki útra lép. De Farkas és Hitre dolgozó parasztok már egyik lábbal az úton voltak é3 mégis visszaléptek. Mi váltotta ezt ki? — vizsgáljuk meg. Farkas Gyula az egyénileg dolgozó szt szemével nézi a csoportok fe’ paras.. ---jegyzi m agának ami jó, de azt is amit helytelennek tart. Még nem lépett be m. tszcs-be és így beszél: „A cukorrépa cgyelésnél irigykedve néztem, hogy a csoportté menynyivel szebb, mini az enyém. Most pedig majd, hogy megijedek, mert egyes hclveken olyan gvomos a föld. Vannak, akik a kukoricát hazahordo- gatjá/k és ez az egész csoport kára.*1 Egyszóval, Farkas Gyula hibákat Iái a csoport munkájában, ez az, ami visszatartja. Honnan erednek a hibák? 'A hibáknak mindig van valamilyen forrása, vagy ellenséges tevékenység, vagy hozzánemér'.és. Hol tehát a hiba? A csoporlba régebben befurakodott Garai József kulák, aki egészen a csoportéin,ökségig vitte. Leleplezték. Utána Zsoldos János lett a csoport elnöké, aki később a tan ácséiul oki funkcióba került a faluban. Zsoldost ugyancsak leváltották, mert kiderült róla, hogy kupeckulák, aki három vármegyéből vásárolta össze a lovakat, a szénát. . Kevés előleget adott ki ez a Zsol- ' dós a csoport tagjainak, akiket így rákényszerített, hogy a kulá- kokhoz menjenek napszámba. Ä kulákok pedig bíztak: „Majd mi fizetünk nektek, ha a csoportotokban nem jut.“ így beszéli cl az előzményeket Hóbor elvtárs, a község pártiakéra. Kupeckulák felesége a csoportelnök A csoport elnöke jelenleg Zsoldos Jánosné, a kupeckulák felesége. Méltóan férjéhez, ő is szerelné folytatni a kártevő ellenséges munkát, a tszcs ziillesztését. Elhatározta, hogy a csoport tagjainak az év végén két forint ölven fillért osztanak ki munkaegységenként. Ezelőtt két hete ez a Zsol- Aosné igazi szándékairól meg/e’edkes w rgy önfeledt pillanatában azzal dies ekédéi t: „Több, mint 25 foritvtes munkaegysége lesz a tszcs-nek.“ Vilá- *ns volt már ekkor, hogy 25 forint- mii valóban több lehet. A tszcs 18‘í mázsa gabona helyett 3I(> mázsát adót! be 550 darab sertésük vi:n tenyésztésre és más réséit munikásrészt feketén eladták, így károsították meg a dolgozókat. Az ellenség embere ez a Zsoldos. Puszi- paj'ása a 'kulákoknak, Gyulai Sándor kulákot Is ki akarta töröltetni a ktiláklisiáről. A párt titkár elvtárs akadályozta meg a kulákmentést. Ez a néhány példa is világosan bizonyítja, hogy Zsoldos János, Németh Jenő, Zsoldos Jánosné egy követ fújnak, az ellenség malmára hajtják a vizel. Világos; hogy céljuk egy: Lezfll- lesztcnl a csoportot, elriasztani attól a dolgozó parasztokat. A kulákbarát volt csoportéinök, volt tanácselnök és a volt tanácstitkár ellenséges munkáját bizonyíija az alábegyéb. Azonban, amit a tszcs tagjai szorgalmas munkával termeitek azt a tszcs, ellenséges kézben lévő vezetése el akarta fecsérelni. Zsoldos János a voll tanácselnök és Németh Jenő volt tanácstitkár annak a rozsnak egyrészét, amit a tszcs termelt, kinthagyták a mezőn, feketén akarták elcsépelni. A falufelelők éberségének köszönhető, hogy tervük meghiúsult. Azonban más területen ismét támadtak. Az éjszakai csépléssel ke- i bi is: Az ellenség emberei mentik a kulákokat Hóbor elvtárs, párttitkár nemrég a tojásbeadás meggyorsítása érdekében kiadott egy doholási szöveget Weisz Mátyás kisbírónak. Ebben a szövegben pellengére állította a szabotáló kulákokat is. Később a kisbíró egészen más szöveget dobolt ki Hóbor elvtárs kiderítette, hogyan változott meg a szöveg. A tanácselnök és * tanácstitkár változtatta meg, mert kellemetlen lett volna, ha kulák barátaikat pellengére állítják. Ki az, aki előtt nem világos, hogy miért gyomos a tszcs földje, miért kellett elmenni a tszcs-tagoknak a kul&kokhoz napszám!».. Miért akarnak két forint ötvenfil- lér munkaegységet fizelni a tszcs tagoknak? Érthető ez. „Az alma nem esik messze a fájától“ — tartja a közmondás és azt is mondja, hogy: „Mipden zsák megtalálja a foltját.“ Igv van ez Zsoldossal és Zsoldosné- val. Zsoldosné a jelenlegi tszes-clnök kövei! a kulák férje példáját, célja az, ami az ellenségé: Elriasztani a dolgozó parasztokat a tszéstől. Megtisztul a tszcs az ellenségtől Ez azonban csak céljuk volt. A dolgozó nép hatalma megmutatja öklét, erejét Zsoldosnak, Zsoldosáénak. Németh Jenőnek, Zsoldosné nem folytathatja tovább aknamunkáját, úgy kizárják a tszcs-ből a dolgozó parasztok, mint ahogy szokás az ellenséget. Nem kétséges, megtisztul a garél „Felszabadulás“ tszcs és eltűnnek a hibák is. Biztosíték erre a tszcs szorgalmai tagsága. És nem kétséges, hogy a kártevők kisöprése után megtalálják a még egyénileg gazdálkodók az illat a tszcs-hcz és tagjai is lesznek. Na kezdődik a békekölcsön sorsolása Dolgozók levelei a sorsolásról Amikor lejegyeztem a békekölcsönt, akkor még nem tudtam azt. hogy milyen jó befektetés dolgozó népünk államának adott kölcsön. Ma már mindez világos előttem. Kézzelfogható eredmények igazolják, hogy q kölcsönadott pénz a mi tőkénk, ami nekünk, dolgozóknak kamatozik: Szemeink előtt változik át a kölcsönadott pénz új alkotásokká. Minden kötvénytulajdonos főnyereményt nyert már eddig is — egy csodálatos ütembe„ épülő új országot, benne vid 'm boldog emberekkel. : BORBÄS GYULÁNB Dohánygyár. Dolgozó népünk múlt év szeptembe- f ma már várossá lett. Tovább dolgoz- rében örömmel tett eleget kormányzatunk felhívásának: lelkesedéssel, jegyzett békekölcsönt Én magam is jegyeztem 400 forintot. Most, hogy a szemeimmel győződ, tem meg az ötéves terv eredményeiről, örömmel tölt el az a tudat, hogy én magam is segítettem építeni a sok új lakóházat. Komló két évvel ezelőtt még jelentéktelen község volt — nak az építésén. A gyönyörű szép emeletes házakban bányászaink családjai nyugodt, gondtalan életre találtak. Az ország területén történő többi építkezések is azt bizonyítják, hogy minden fillérünk ezerszeresen visszatérült. Rica J4« Sopiana Gépgyár. Szeptember 28-án lesz egy éve annak, hegy a Mezőgazdasági Szer- árugyár dolgozóit reggel zene és lel díszített üzem várta. Nagy nap volt ez, a békekölcsön jegyzésének a napja. Üzemünk dolgozói lelkesen jegyeztek, mert tudták azt, hogy az ötéves terv építésére és a béke védelmére adják iorintjaikat. Csaknem egy év telt el azóta. A mi üzemünkben is megmutatkozik a békekölcsönjegyzés eredménye. Több géppel és sok dolgozóval gyarapodott üzemünk. Nemcsak nálunk van ez így. Ha széttekintünk, máshol is megtaláljuk a nagy eredményeket. Meszesen sok új bányászház, Komlón új bányaváros, Dunapentelén a Vasmű várja a dolgozók tömegeit. Közben az ország duplán adja vissza a kölcsönadott pénzünket. Ma kezdődik a békekölcsön kötvényeinek kisorsolása. Én is várakozással tekintek a sorsolás elé, ha nem nyerek most, akkor Is együtt Örülök a nyerőkkel. örülök, mert tudom azt, hogy kölcsönadott pénzünkkel segítettük az országot, terveink megvalósítását és boldog jövőnk, a szocializmus megteremtését. GETTÓ HILDA Mezőgazdasági Szerárugyár «■mawnaaaMaaMiaaMamMMaMMBMmamnMMiaMMaaaMaHMBSMf A Cemeotipari Vállalat dolgozói jó munkával köszöntik a békekölcsön-sorsolást Kosaras Gyula a Cementipari Vállalat rakódó munkása nagy lendülettel írta -nevét az átvételt jegyzékre „Egyezerkettőszázötven forint" számolta a takarékpénztár alkalmazottja Kosaras elvtárs elé a tervkölcsön-kötvémyen nyert pénzt. Kosaras Gyula elvtárs 200 forintot jegyzett és most a hatszorosát kapta vissza. De nemcsak egyedül Kosaras elvtárs nyert a Cementipari Vállalatnál, özv. Nemeß Jánosnlé, lapcsiszoló 75 forintot nyert a tervköl- csön sorsolás alkalmával. Dekogy 75 forintot — szabadkoz te Nemes elvtársnő. — Hiszen sokkal többet nyertem, esek széjjel kell nézni az üzemünkben. 360 ezer forintot kaptunk üzemünk átszervezéséhez, 88 ezer forintot a gépek átépítéséhez, amely egy egész főnyereménynél többet ér. Eddig kézzel csiszoltuk a cementlapokat, ami kimarta a kezünket és lemarta a kötényünket. Most az átszervezéssel e.gy olyan gépet kaptunk, amely vil- lanyerővel csiszolja a lapokat w téliesen kész állapotban kerül ki a gépből. Nemes elvtársnő tudja, hogy a 300 forintos tervkölcsönj.ve! és a 400 forintos békekölcsönével az ország jól gazdálkodott, hiszen tapasztalta ezt * megkönnyíteti munkakörében is. — Ma kétszeresen fogunk munkánk elvégzéséhez, hogy a békekölcsön-sorsolás első napját jó, eredményes' munkával köszönthossük — mondja Nemes elvtársnő. Igen. a Cementipari Vállalat dolgozói ia lendületes, jó munkával köszöntik a békekölcsönsorsolás első napját. A Bőrgyár sorsolási tanácsadó-bizottsága készül a békekölcsön-sorsolásra Kevesen tudtak róla ugyan, de a Bőrgyárban is volt a tervkölcsönsor- solás idejón sorsolási-tanácsadó-bizott. ság. A bizottság állította össze a hangoshíradó és a faliújság számára a nyertesek listáját, a bizottság adott felvilágosítást azoknak, akik sorsolással kapcsolatos problémáikra választ kerestek. Azonban éppen azért, mert a bizottságról csak kevesen tud. tak: kevesen keresték fel tanácsért, kevesen fordultak tagjaihoz ügyes-bajos dolgaikkal. A nyertesek neveinek közzététele is vontatott, bizonytalan, rendszertelen Volt. A kötvény- számok hiányosak voltak, a tavalyi nyilvántartó meghalt, a bizottság tagjai pedig rendszertelenül, szervezetlenül végezték a munkát. A békekölcsönsorsoásra azonban már jobban felkészültek a börgyáriak. Tanultak a Kesztyűgyár és a többi, jól dolgozó sorsolási tanácsadó-bizottság munkájából. Kulcsár Lajos, a bizottság egyik tagja kedden elhatározta: Az első húzást napon, csülörtö. kön este kiírjuk ártáblára, kik nyertek. Az első elhatározást követte a többi: — A sorso'ás ideje alatt reggel koL őri ne Vince nem vár a „Ferenc-hétre“ A felszabadulás előtti években, amikor október elejét mutatta a naptár, szépen, kényelmesen megkezdődött a készülődés Tésenyben is. A félszer alól előkerült az cite meg a borona, hogy megtisztítsák a rozsdától és ha valami baja van — hát elvigyék a kovácshoz. ií Azt tartották obbru az időben: „Ráérünk vetni, hisr tizedikén kezdődik csak a Ferenc-het élt ekkor leket kezdeni a vetéstOlyant is mondtak: Ha korábban mtrrck, hát megeszi a futrinka.“ Lőrinc V'ncr dolgozó paraszt sem »fedett vetni, mert föl emlékezett rá. hogy öregapja is „Ferenc hetében' kezdte a vetést, ö is elismételgette, amit mondani szoktak: „Hát apádnak, öregapádnek jó volt, akkor" ... Azt v:szont tudta Lőrinc Vince, hogy kevés volt a termés és volt olyan esztendő. hogy hat mázsát sem termett egy hold föld ősziárpából. Ilyenkor aztán „istencsapásról“ beszéltek az öregebbek, meg arról: .,Keveset imádkoztak az esőért és a gondviselés nem adott termést." A másik évben kipótolták az elmulasztott imát és maradi ugyanannyi a termés. Lőrinc Vince azonban rum maradi ember és nem vár a „gondviselésre". Nem tartja már azt, hogy legjobb a Fercnc-hét", mert erről felvilágosították a népnevelők, akik elmagyarázták neki, hogy milyen előnyökkel jár a korai vetés. Lőrinc Vince ezt tartja már: ..Miért termeljek én hat mázsát, mikor elérhetem a tizenhatot is." Nincs ebben semmi ördöngösség. A tavalyi évben már Lőrinc Vince szeptember 20 ra végzett a vetéssel és másfélhold ősziárpa vetéséről 23 mázsát takarított be. Ebben az évben még többre számit, mert — úgy ahogy elmagyarázták neki a népnevelők — a minisztertanács határozata szerint fogja elvégezni a vetést. rAbban jövünk be, hogy hét Órára, munkakezdésre már kiírhassuk: kik nyertek, mennyit nyertek. A hangoshíradó is naponta háromszor-négyszer ismerteti majd a húzás eredményeit, az üzemrészekbe pedig sokszorosított .,villám“-okat küldünk. A bizottság másik három tagja is csatlakozott Kulcsár Lajos tervéhez. Maga az UB-titkár, Rozsár János elvtárs is részt kért a bizottság munkájából: — En is segítek! Naponta kétszer értékelünk és naponta kétszer fogadóórát is tartunk: reggel hattól hétig, délután pedig négytől ölig. A névsort és a békekölcsönök számát már össneárítot.ták. Itt sem lesz tehát fennakadás, mint a tervkölcsön- sorsolásnál volt, \ kultúrcsoport is készül Bánkuttné vezetésével, hogy kultúrműsorral, szerepléssel tegye még színesebbé, ünnepélyesebbé, a békekölcsönhúzás napjait, kü'önösen pedjg az első napot. A dolgozók is készülnek a béke. kölcsönsorsolásra. Legtöbbje, már ősz- szeirta: milyen számok vannaj; a kötvényein. hogy azonnal nézhesse az újságot, ahogv megjön. Készülnek azok. akik már nyertek és készülnek azok is, akik még nem nyerték. Molnár Endre, aki 800 forintot nyert, éppúgy várja a békekölcsönsorfolást, mint Mártonná, akinek még eddig nem jutott nyeremény. > Azaz, dehogy is nem jutott Márton- nénak nyeremény! ö is nykrt már, hiszen fia gond, nélkül, ingyen tanul, munkahelyét, az .újboxost“ is a béke, a terv építette, fel. Most az új fürdő épül, már csak a gőzcsövek hiányoznak és megindulhat.a víz Persze emellett jól jön Mártonné- nak, ha kihúzzák egyik vagv másik kötvényének a számát. Előbb vagy utóbb ki is húzzák valamennyitl — Azonban mindennél többet ér neki és a Bőrgyár valamennyi dolgozójának a béke. melyet segítettek megvédeni va'amennyien az államnak adott szocialista kölcsönnel a tcrvkólcsönnel és a békekölcsönnel.
