Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-20 / 219. szám

DUNÁNTÚLI VU&O PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! f ---------------------------­A MAI SZÁMBAN: Mit kell tndnl a békekölcsön-kötvények első sorsolásáról 12. o.) Újfajta vadállatok a montenegrói hegyekben (2. o.) A Fcrenc-aknai pártszervezet céltudatos munkával neveli a kádereket (3. o.) Garéhan az ellenséges elemek tudato­san akadályozzák a tszcs fejlődését, az új tagol, belépé­sét (3. o,) Lőrinc Vince nem vár n „Ferenc-hétrc“ (3. o.) A Bőrgyár sorsolási tanácsadó-bizottsága készül a béke­kölcsön-sorsolásra (3. o.) így lett alhadnagy Szabó József (4. o.)-------------------------------------------------------------------------------/ VU L ÉVFOLYAM 210. SZÁM ARA bil FILLER CSÜTÖRTÖK, 1051 SZEPTEMBER 2« A GÉPÁLLOMÁSOK PÁRTSZERVEZETEINEK FELADATA Mezőgazdaságunk szocialista át­tervezésében igen fontos szerepe an a gépállomásoknak, A gépállo­mások olyan támaszpontok, me- Jyek segítségével a munkásosztály gazdasági és politikai segítséget lyujt a dolgozó parasztságnak a Aízcs kiépítésében, a mezőgazdaság cnnésátl agának emelésében, a ku­tak ellen folytatott harcban. Az idei jó terméneredmények elérésé­ben gépállomásaink nagy segítsé­get nyújtottak a dolgozó paraszt­ságnak. Ezzel nagyban hozzájárul­tak a munkás-paraszt szövetség znegszil árdításához, Á cséplési munkák elvégzése igen komoly harci feladat volt és ebben a harcban traktoristáink zöme be. Csiilettel megállta a helyét. A csép­lési eredményeinken azonban igen •okát rontott az, hogy a gépállo­másaink pártszervezetei nem ké- fzültek fel megfelelően erre a ha­talmas munkára, a népnevelőket nem oktatták ki kellően, és egyes helyeken, mint például Villányban és Sásdon nem is tudják a trakto­risták, hogy a brigádban ki a nép­nevelő. A pártszervezetek feladata az volt, hogy a népnevelők részére tanfolyamot indítsanak, ahol a be­gyűjtés, a munkaverseny-szervezés ét a szerződéskötés szakmai, politi­kai ismertetését kell elsajátítani. A villányi gépállomás ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy erre a tan. folyamra nem a népnevelőket von­ta be, hanem azokat a traktoroso­kat, akik éppen kéznél voltak Ez Is hozzájárult ahhoz, hogy a villá­nyi járás a begyűjtésben elért első helyről hátrább került De ha meg. nézzük a sásdi, vagy a bólyi gép­állomások ilyenirányú munkáját, ott is azt találjuk, hogy a pártszer­vezet nem foglalkozik a népneve­lőcsoportokkal, állandóan változás, szervezés alat%áll a népnevelőháló­zat. A népnevelők lényegében azt sem tudják, hogy a saját tervüket milyen módszerekkel, vagy szak­mai ismeretek segítségével kell tel­jesíteni. Jó termelési eredményeket pedig» csak úgy lehet elérni, ha a trakto- risták tisztában vannak a rájukhá­ruló feladatok szakmai és politikai jelentőségével is, Gépállomásaink fsmét komoly feladatok előtt áll­nak. Az őszi munkák jó elvégzésé, tői függ jövő évi kenyerünk biz­tosítása. Hogy gépállomásaink ezt a feladatot sikeresen megoldják, az üzemi pártszervezetek vezetőségei elsősorban a párttagok mozgósítá­sán keresztül biztosítsák, hogy a gépállomások tervei 100 százalé­kosan megvalósuljanak. A kommu­nista traktorvezetők, a brigádban működő pártcsoportok magyaráz, zák meg minden traktorvezetőnek, hogy az őszi munkák sikeres el­végzésével nagyban hozzájárulunk a tszcs további megerősítéséhez. Minden egyes traktorvezetőnek tud- nia kell, hogy az élesedő osztály­harc még fokozottabb, még erősebb aktivitást követel a gépállomás minden egyes dolgozójától. Fel kell számolni a gépállomásokon azt az általában elterjedt és alap­jában helytelen nézetet, hogy a gépállomás dolgozói politikailag fejlettek és a gépállomáson belül nincs is szükség felvilágosító mun­kára. Ez a helytelen nézet csak ar­ra jó, hogy bekösse a gépállomás pártszervezeteinek a szemét, elte­relje a figyelmét a gépállomáson belül mutatkozó hibákról, a befura­kodott ellenség munkájáról. Erősíteni kell a gépállomásokon a kommunisták élenjáró példamu­tatását. A gépállomás kommunista dolgozói vegyék fel R harcot a •ywsz minőségi munka, anyagoocsé kolás és sok esetben az ellenség nyílt kártevése ellen. A gépállomási pártszervezet mun. kajában igen fontos az ellenőrzés megszervezése Is. Pártunk II. Kon­gresszusán elfogadott Szervezeti Szabályzat kimondja, hogy a ter­melő üzemek, közöttük a gépállo­más pártszervezeteit, megilleti az a jog, hogy az üzemi vezetőségek tevékenységét ellenőrizze. A párt- szervezetek vezetősége a pártveze. tőségi üléseken rendszeresen szá­moltassa be a gépállomás vezető­jét az elvégzett munkák állásáról, értékelje állandóan a munkaver­seny állását. Azokon a gépállomá­sokon, ahol eddig is jó politikai munka folyt és érvényesült a párt- szervezet ellenőrzése, mint például Palotabozsokon, ahol pártvezetésé. gi üléseken hetenként értékelték a gépállomás termelési eredményeit, °tt egy-kettőre felfigyeltek a ter­melésben mutatkozó lemaradásra, állandóan ügyelnek a munka minő. ségére és a hibákat azonnal orvo­solni tudják. A jó politikai munka eredmé­nyeinek azonban nemcsak a gépál­lomás belső munkájában kell meg­mutatkoznia, nemcsak a termelési eredményén keresztül kell mér­nünk. Ahol a gépállomás traktoros­brigádjainál a pártcsoport tagjai mint népnevelők, a dolgozó pa­rasztság között jó felvilágosító munkát végeznek, ott nélkülözhe­tetlen segítőtársai lesznek a dolgozó parasztságnak. Ahol a népnevelők rendszeres felvilágosító munkája leleplezi a kulákok kártevéseit, ott nem hallgatnak a dolgozó parasztok a kulákokra, hanem bátran térnek át a nagyüzemi, társasgazdálkodás, ra. A tszcs és a gépállomás közötti viszony nagymértékben függ attól, is, hogy milyen politikai munkát végeznek a gépállomás népneve­lői. Ahol a gépállomás jó politikai munkát végez, sok esetben maguk a tszcs-tagok kérik, hogy névsze. rint melyik traktoristáyal akarják a tszcs földjét megmunkálni. Például Kustra Pált, a kétujfa- •usi gépállomás traktorosát azért szeretik a felsőszentmártoni tszcs, ben, de a tszcs-n kívülállók is, mert a jó munkája mellett tanácsokkal, konkrét segítséggel látja el a hoz­zá tanácsért forduló dolgozó pa­rasztokat. Kqstra Pál a csépeltető gazdáknak kiszámította a termett gobanájuk után járó beadási köte- lezettségüket, a szükségletet, to­vábbá hogy C_jegyre mennyit tud­nak beadni. Munkája nyomán a dolgozó parasztok a cséplőgéptől vitték a gabonát a begyüjtőhelyre. A gépállomás pártszervezetei igyekezzenek a pártoktatást úgy megszervezni, hogy ezzcl ne történ­jen fennakadás a.? őszi munkák el­végzésében. Azon igyekezzenek, hogy minden traktorosbrigádnak le. gyen megfelelő brigádközpontja, ami megfelelő arra, hogy míg a gé pek kint dolgoznak, ott tartsák meg a pártoktatást. Elengedhetetle­nül fontos, hogy a gépállomás min­den kommunista dolgozója a kam. pftnyok alatt is részesüljön pártok- tetásban és a gépállomás minden egyes dolgozóját részesítsék poli- tivxai oktatásban. Így a gépállomá. sokon emelkedni fog a politikai munka színvonala, a gépállomás iraktoristái könnyebben ismerik ki magukat az élesedő osztályharcban. A gépállomások pártszervezetei ismertessék a tiakt0ristákkai a szovjet gép- és traktorállomások tapasztalatait, at. élenjáró szovjet traktoristak munkamódszereit és igyekezzenek, hogy az őszi idény­ben megfelelően alkalmazzák a gépállomásokon, Az, hogy a Bred.-" juk-féle gyorscséplési módszert, a eséplés ideje Alatt a. gépállomásokon nem tudtuk megfelelően gyakorlat­ban alkalmazni, t>r oda vezethető vissza, hogy a gőnállomások párt- izervezetei nem foglalkoztak meg­A gabonabegySjtéssel együtt {okozzuk az őszi begyűjtést, hogy járásunk jó hírnevét visszanyerje A gabonabegyüjtési versenyben já­rásunk hosszú időn keresztül tartot­ta a büszke elsőséget a járások ver­senyében. Az öröm azonban nem tartott sokáig. A villányi járásban mindig vontatottabban ment a begyűj­tés. Ügy hogy most már a negyedik helyen állunk. Ez a hely egyáltalán nem dicsőség számunkra. Hogy a ne­gyedik helyre csúsztunk vissza, azt köszönhetjük annak, hogy megszédí­tettek bennünket a kezdeti sikerek s azt gondoltuk: Úgy is megy a be­gyűjtés, ha mi nem serkentjük, ha nem világosítjuk fel a dolgozó pa­rasztságot a begyűjtés jelentőségé­ről. A politikai felvilágosító munka lebecsülése mutatkpzik abban, hogy járásunk még most sem tudta teljesítem — csak 86 szá­zalékra — az előirányzott beadási kötelezettségét. De azért nem csüggedünk eL A be­adási tervet teljesítjük, sőt túl is szárnyaljuk, mert meg van hozzá a lehetőségünk. Szívóson harcolunk a megyei operatív bizottság szeptember 9-i határozatának végrehajtásáért. Azokban a községekben, ahol úgy álltak neki a feladatoknak, hogy tel­jesítem, sőt túlteljesíteni kell az elő­írt tervet, ott máris mutatkoznak eredmények. Lapáncsa községben két hete még a tanács is azt hangoztatta: „Nem lehet teljesíteni a beadást, mert alacsony a termésátlag". Ez a hang addig érvényesült a fa­luban, míg nem kapták kézhez az operatív bizottság határozatát. Mi­kor kézhez kapták a beadásban le­maradó gazdák azt, hogy 5—10 szá­zalékkal megemelték beadási kötele­zettségüket — azonnal nem volt ala­csony a termésátlag, lehetett telje­síteni a beadási kötelezettséget. így volt Egyed Ferenc villányi dolgozó paraszt, Virágos községben ifj. Kiss Józsefné doLgozó parasztasszony is. Persze a népnevelők sem tétlenked­tek az operatív bizottság határozata ismertetése után. Ennek eredményeként Lapáncsán három n*p alatt ISO mázsa kenyérgabonát szállítottak a dol­gozó parasztok a begyüjtőhelyre. Persze ez még távolról sem jelenti azt, hogy most már mindent megtet­tünk a begyűjtés sikere érdekében. A harcot tovább kell folytatnunk, hogy minél előbb behozhassuk lema1 radásunkat. A begyűjtésben élenjáró községeink, Ujpetre, Líppó, Bezedek és Iváudárda a gabonafbegyüjlés mel­lett irányt vettek a kukorica és a napraforgó begyűjtésére is. Járá­sunkban a falusi pártszervezeteknél egy újabb jelszó született: Lemosni azt a szégyenfoltot, ami a gabona.be- gyüjté'i versenyben érte a villányi járás 'gozó parasztságát. A ki oric* és * napraforgó gyors begyűjtését elősegíti, hogy a nép­nevelőik megmagyarázzák a dol­gozó parasztoknak, hogy a gyors beadás elősegíti az őszi munká­latok időelőtti elvégzését is. Az a gazda, aki igyekszik gyorsan eleget tenni kötelezettségének — a kukorica és a napraforgóból — előbb kitakaríthatja földjéről a kukorica- és napraforgószáTat és így időben eb végezheti az ősziárpa és az őszi ke­verékfélék elvetését. Már több községünkben megkez­dődött a kukorica törése. Azonban földművesszövetkezeteink még egyet­lenegy szem kukoricát sem vettek át. Hiába viszik a dolgozó parasztok, hogy eleget tegyenek beadási kötele­zettségüknek, egyszerűen elutasítják őket, mondván: „Nem lehet átvenni, mert még nedves." Ez nem igaz, mert a beszállított kukorica nedvességben nem éri cl a 34 százalékot. Földmüvesszövctkezeteink dolgo­zóinak ez a helytelen magatar­tása, súlyos károkat okozhat, mert a már egyszer odaszállított kukorica könnyen a feketepiacra kerülhet és ezzel az ellenség malmára hajtják a vizet. Sok tapasztalatot szereztünk a ke­nyércsatában, és mondhatnám azt hogy saját kárunkon sokat is tanok tunk. Éppen ezért most a gabona- begyűjtéssel együtt fokozzuk az őszi begyüjté-t, hogy járásunk a régi tó hímevét minél rövidebb idő alatt visszanyerje. Marenics János villányi JB-tftkár. Sokszorosan visszakapták a sikiósna^yfalusi tszcs-ia«ok a békekölcsönre adott forintjaikat és visszakapják pénzben is — ma kezdődik a Békekölcsön sorsolása Aojniiztas 20-án volt epy éve. hogy Siklósnagyfalun is megalakult a tszcs. Az új útra lepni itt sein könnyű feladat. Borsos József húsz holdas kő- zspparaszt és Somogyi József nagyon sokat agitáltak, míg végre sikerült meggyőzni a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről. Bálái József dolgozó paraszt is nagyon sokat töprengett belépjen-e a csoport­ba vagy sem. Bálái József középparaszt arról volt híres a faluban, hogy min­diá a legjobban művelte a földjét és így természetesen a legnagyobb átlag­termést ő érte el a falu parasztjai kö­zött. „A tszcs be már nem tehetek úgy ahogy ín jobbnak látom. Na... meg hát én nbben hiszek, amit magam vég­zek el." így válaszolt a népnevelőknek míg a harmadik beszélgetéskor is. Bá­lái József közepparaszt. A 'tszcs meg­alakulása után egy hétre már máiként kezdett gondolkozni: ..Sohasem voltam a jóvak elrontója, hát most sem le­szek" Bnlai József is belépett a tszcs- be. 400 hold földdel alakult meg a tszcs. Kevés volt a lófogat, de a munkaerő is kevésnek bizonyult. így há) nem a legfényesebben mert a munka a cső portban. De azért nem vesztették el a kedvüket. Somogyi József és Borsós József elvtárs számoltak a kezdeti ne kézségekkel. Számoltak azzal, hogy az igazi munka csak a tszcs megalakulása után kezdődik. De megértette ezt Bá­lái József is és minden szaktudását beleadta a munkába, azért, hegy ne maradjanak szégyenben. Kemény, küz­delem volt ekkor a tszcs-hen. Egyesek mármár kezdtek ingadozni, kezdték megbánni azt, hogy miért léptek a tszcs-be. A hír owbhamar eljutott Siklós- nagyfalura is: Békekölcsön- jegyzés lesz! ,,No most még nem is hiányzik más, hát hóimét jegyezzünk." így be­szélt még Borsos József is, a tszcs egyik szervezője. Ez a , .hát honnan?" hangulat uralkodott egészen a jegyzés napjáig. Mikor arra került a sor, hogy jegyez­ni kell, akkor a tszcs mozgalom úttö­rői Borsos József és Somogyi József mégis másként gondolkoztak. „Ilát már csak mi sem maradhatunk ki a jegy­zésből, éppen a mi csoportunk." Bor­sos József jegyzett először, 400 forin­tot. Utána sorra követték a többi tszcs tagok. Úgy, hogy a siklósnagylalusi tszcs-tagok 5.550 forint.pt jegyeztek. ,,ötezerötszázötven lórin!, ennyi pénzt adtunk kölcsön az államunknak, na de nem is ez a fontos, hanem az, hogy mit kap ebből a mi falunk, mit. kap ebből az összegből a mi tszcs-nk— forgatták fejükben. Tettük a hetek, hónaruk. Há­rom hónap múlva a tanácselnök elv­társ egy nagy hírrel futott a tszcs iro­dájába: „Elvtársak 15.000 forintot ka­pott n községünk mozihelyiség felépíté­sére." Nagy volt az öröm a tszcs-ben. -Most már úgy beszéltek cgymásközt o békekölcsön-jegyzésről: ,.Ha többet nem is kapnánk vissza, akkor is majdnem a háromszorosát kaptuk meg ebben az összegben egyszerre." Ezt a falu kap­ta. De néhány hétre kezdték elfeled keznl erről a hatalmas segítségről. ..Mit kapunk mi tszcs-tagok? hisz mi egyedül jegyeztünk több, mint öt és félezer forintot." Nem feledkezik meg az állam mirólunk sem — vigasztalta meg őket Horváth Sándor elvtárs- a csoport könyvelője. Valóban nem « raíódta" csalódtak, mert egyik reggelen négy da­rab lovat kapott a tszcs, amelynek pénzértékét 12 ezer forintra becsülték. De most. mint ahogy mondják, nem adnák oda még húszezer forintért sem. Azután ogyre jobban szervezték meg a munkát a csoportban. Építkeztek, amihez újabb segítséget kaptak az ál­lamtól. 60.000 forint értékű, 200 férő­helyes hizlaldát építettek. Ma ebben a hizlaldában már kétszázharminc sertés röfög. Büszkék is a csoport tagjai gaz­daságukra. Különösen Bálái József mondogatja sokszor: „Ilyen gazdaságot szerettem volna mindig és most sike­rűit." Már 900 holdon gazdálkodnak és hét traktor szántja a tszcs földjét- Most újabb örömhírt hozott Somogyi József elvtárs a csoporttagoknak: „Te­lefont kapott a csoport, már szrrrlik is!" Rohamosan fejlődik a csoport a falu, százezer forintot kaptak kultúríiáz építésére a község dolgozói. A csoport íiazlatót, 6zarvasmarhaistál!ót. silót épít és sok más mindent, és ért mind a tervtől kapják, a békekölcsön fo­rintjaiból. Sokszorosan visszakapták a siklósnagyfalusi tszcs-tagok az ' 5330 forintjukat. De nemcsak így kapják vissza sokszorosan, hanem amit jegyez­tek azt is visszakapják. Ma kezdődött meg a békekölcsön-kötvények kisorso­lása. Horváth Ibolya II Képltadsereg Napja alkalmából Pécsre érkezik a Lengyel Néphadsereg Központi Művészegyüttese Szeptember 29 én ünnepeljük a Néphadsereg Napját. Néphadsere­günk ünnepét egész sor kultúr- cs sportverseny teszi színessé és ünne­pélyessé. Az elmúlt évben a Román Államvédelmi Hatóság Központi Mű­vészegyüttese jött hazánkba a Nép hadsereg Napja .alkalmából és láto­gatta meg városunkat is. Ezévben a Lengyel Néphadsereg Központi Mű- vészegyiittese teszi még ünnepélye­sebbé a Néphadsereg Napját. A Lengyel Néphadsereg Központi Művészegyüttesének pécsi látogatása elmélyíti a két nép közötti baráti kapcsolatot és a két népi. demokra­tikus ország hadserege közti fegyver­barátságot. Lengyel vendegeink 24- én érkeznek városunkba és ugyanaz­nap este kerül sor a Pécsi Nemzeti Színházban a művészegyüttes bemu­tatkozására is. Az előadásra jegyeik az üzemi kultúrfelelösöknél igényel­hetők. felelően ezzel a kérdéssel, Ez le­gyen tanulság a gépállomások párt- szervezeteinek az őszi munkák ide­je alatt is. Tegyék a traktoristákat fogékonnyá az új munkamódszerek elsajátítása, bevezetése»iránt, ma­gyarázzák nekik meg, hogy a most bevezetett új normák megdöntésé­it víl re legalkalmasabb a szovjet tralctó- rislák munkamódszereinek az átvé­tele. Ha a gépállomások pártszerveze. tci így indulnak neki az őszi idény teljesíti’ ttt k- meg lesz á biztosíték arra, hogy tervünket tel­jesíteni tudjuk és gépállomásaink továbbra is kiérdemlik a dolgozó parasztság bizalmát és valóban technikai és politikai bázisaivá vál­nak a falu szocialista átalakításá­nak. Hegedűs Vince Megyei Gépállomások Központjának kádercsc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents