Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-19 / 218. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PliOLhl ÁRJ41 LGYUSŰLJLTLfil S 1 " " 1 A MAI SZÁMBAN« Megúrfcenett a «eovjet kolhoEpuraazt-kílSditttoég (2. n.) Rendelet egye* Ipart növények termeié*) körteiéinek kl- Jelöléaéről és termelési kötelezettségéről (2. o.) Réká.y elvtársnö görestinyt párt titkár nem kap munkájához segítséget a pártszervezet vezetőségétől (3. o.) Több gonddal foglalkozzanak Széchcnyi-nknán az új munkásokkal (X o.) A hátén már játszók Pécseit a „Donyeci bányászok*' című szovjet színes filmet (4. o.) ^RAKÍVA MEGYE 1 PÁ RT ß 1 2 OTT IÁ G Á NAK if LA ÉlPIgí Tin. FOLYAM. SIS. SZÁM mmmmmamm ARA SO FILLER SZERDA, 1951 SZEPTEMBER 1» Küszentj! a szovjet kolhozparasztküidiitséget! Tanácsaink a gabo na begyűjtése mellett ne feledkezzenek e! a knkorica, széna, napraforgó, tojás és a többi termény begyűjtéséről sem Áfán 75 százalékon ál! a begyűjtés Személyben „nem termett gabona“ bohabegyfljtésnél a kukorica, napraforgó és egyéb termény begyűjtésénél is végezzenek népnevelő munkát, vigyenek új ötleteket az agitációba. Ismertessék a dolgozó parasztokkal, hogy milyen kedvezményeket nyújt annak a dolgozó parasztnak az állam, aki beadja a megszabod illőn, belül kukoricáját. Községi tanácsaink úgy dolgozzanak, hogy az idén jói termett a gabonán kívül a kukorica, horgony n és minden egyéb más is és ue hagyják elaltatni magukét az ellenség hazugságaival. Végezzenek kitartó népnevelő munkát ét ennek eredményi; a begyűjtésben megmutatkozik majd! Megyei Tanács Begyűjtési Osztály. dilc ezzel az országos jelentőségű kérdéssel. Azt mondja, hogv ..eleget gyűjtöttek már be." D0 hol Müllerlei elvtárs? Egy biztos, hogy nem Átán, mert. ott, mindössze 75 százalék a begyűjtés eddigi „eredménye". Müllerlei elvtárs magad is elhiszed a kulákok meséjét, hogy „nincs felesleg.“ Van!: Előkerül n felesleg. ha leleplezitek a kulákok hangját, ha meggyőzitek a dolgozó parasztokat a begyűjtés fontosságáról, arról, hogy a begyűjtés teljesítése hazafias és törvényes kötelesség. (K. J.) Már vasárnap beszámol- Süt róla az újságok, a kedd reggeli Apók pedig a kővetkező hirt közölték: „Kedden este érkezik a íegyvenöttagú szovjet koihozpeu xiszt-kü!döttség“ , Megérkeztek a szovjet küldöttek, megyénk dolgozó népének for. ló szeretőiével kőszőntjük őket tgész országunk dolgozó népe fo. yadja őket testvéri szeretetteL Ün- íep ez a nap ismét egész dolgozó »épünknek, de különösen ünnep iolgozó parasztságunknak- Ezelőtt egy éve jártak nálunk el. lőízben a szovjet parasztok küldöttei, ezelőtt egy éve látogatták neg megyénket is. hogy segítséget »fojtsanak dolgozó paraszt jaink- »ak, hogyan küzdj ék le a régi ma_ adiságot, hogyan lépjenek és miirt lépjenek az új útra, a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Testvéri szeretettel fogadták a tavaly itt járt »zovjet parasztküldötteket me. fyénk dolgozó parasztjai. Diadalmenet volt a szovjet küldöttek úttá Gödrétől Pécsig, Pécstől Iván- nattyánig. Útjukban Üszögnél asztalt raktak az útra megrakva ajándékokkal, Kozánnisleny, Ujpetre, Ujpalkonya községek zászlódíszbe öltözve köszöntötték a szovjet ven. d égeket. Ivánbattyánbnn a megyénkben járó tizenhat küldöttet legalább ötven helyre hfvták egyszerre, hogy tekintsék meg a dol£ozó parasztok házait, mondják cl, ogy élnek az emberek a Szovjetunióban. lapozzunk vissza az egy évvel ezelőtti eseményekre. Sütő Béla elvtárs is ellátogatott egyik Ivánbattyáni paraszt házához. Az emberektől megtelt szobában ott fiit Szabó Antal és felesége is, hallgatták Sütő elvtárs szavait. Sütő elvtárs a „Komszomolec" kolhozról beszélt, ahol tavaly 15-r-ló mázsás búzatermés volt, a baranyai földeknél sokkal rosszabb földön. Szabóék a maguk hétmázsás termésükre gondoltak, harcra kelt bennük a régi az újjal. A régi azonban nehezen adta meg magát, Szabóné meg is kérdezte: >,Mondja, csakugyan nincs csajka a kolhozban^ Sütő elvtárs, a magas, jól megtermett, pirosarcú kolhozéi. nők jóízűen nevetett erre: „Hát úgy nézek én ki?“ Felszabadultan folyt ezután már a beszélgetés és mire végére ért, előkerültek a belépési nyilatkozatok, amelyben többek között Szabó Sándor is kérte felvételét. Falugyűléseket tartottak a ta. Telj itt fárt szovjet parasztiad döt- tek, tanácsot adtak, hogyan dolgozzanak a meglévő termelőcsoportok, elmondták boldog, szép életüket, azt, ahogyan a szovjet parasztság Ü. Meleg szeretettel búcsúztatták a ■zovjet elvtársakat, mikor elmen. A begyűjti» tempój* sex «totóé napáidban erősen Utanralt megyénkben. Mwawiá fedi mefyeszertw * felvilágosító ttreakM, sex egyéni afltéciót, v*fa«nfaaft * bngyfijtéaá kedvezmények hnwtelfeű, ha akarftát, hogy Mgdfcardk a« előttünk haladó megyéket ée m oiúsarnúk visas* • ne gymffic bdyoA tó hétrábK Pártéi ev «■xatefnfc é* tanácsaink kőnyőrtele- H0I m*nók le * hegyű fi ónt uabo- tűe, «émhtitc»l*«rtó knlákokalt, a hiba, an épülő anoctafizmua eeócfhk *1- Ic—éfulti Járjam* «* begyűjtőwter- trvhá * törvény aztgorávai azokkal >nwulimi «AtV törvényes kőtelességü- bet ehmilaattva, nem tesznek eleget begyűjtési kőteJezettaégöknckl Párianervezetetlnken, tanácsainkon Utónk, hogy melyik |Ará* lesz az első U acnyben. Ma még a péc*i Járás ■z elsőséget, de szinte a senr Bűvel egyenlő az, amennyivel az lnhcdsó három-négy napban előrehatek én szavaik, tanácsaik nyomán, új termelőcsoportok alakultak, tizek és százak kérték felvételüket a tszcsk-be. így volt ez tavaly. Alig néhány hete, hogy visszatértek a Szovjetunióból a magyar parasztkűldöttek, akik a szovjet nép nagylelkű vendégszeretőt élvezve, tanulmányozták a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, a szovjet parasztok életét. Kaszapovics András, Sajnovics Mária és a többi parasztkűldött sok helyen beszámolt már arról, mit látott, mit tapasztalt. Szavaik nyomán megizmosodtak a tszcs-k, új belépők írták nevüket a belépési nyilatkozatra, mert meglátták: könnyebb, boldogabb az élet, összehasonlíthatatlanul nagyobb a fejlődés a nagyüzemi gazdálkodással. Sajnovics Móri otthonában, Olaszon, mintegy két hete, hogy megalakította a Szabadság tszcs-t. így erősödik országszerte a Szovjetunióból visszatért küldöttek meggyőző szavai nyomán a mozgalom, amely elszakítja a dolgozó parasztokat a régitől, új útra, a szocializmus építésének útjára vezeti őket. Nincs olyan területe hazánknak, ahol ne éreznénk a Szovjetunió önzetlen segítségét, ahol ne látnánk, hogy a szovjet emberek segítsége hogyan gyorsítja meg fejlődésünket. A szovjet elvtársak tanították meg a magyar vaseszter. gályosokat a gyorsvágásra, Makszi- menko elvtárs mutatta meg a gyorsfalazás módszerét, amellyel gombamódra nőnek az új gyárak, új házak falai Dunapentelén, Kom. lón. Tatabányán, Meszesen és másutt. Podzsarov és Logvinyenko élvtársak hozták el bányászainknak a ciklusos fejtési módszert — és most negyvenöttagú kolhozpa. rasztküldöttség látogat el hazánkba ismét, hogy segítséget adjanak a dolgozó parasztoknak, Ahogy a programban szerepel: „A küldött, ség rövid budapesti tartózkodás után az ország különböző vidékei, re utazik és községeket, termelőr szövetkezeteket, valamint tudományos intézeteket látogat meg.“ A szovjet kolhozparasztok látó. gatása újabb lendületet ad a magyar dolgozó parasztság termelőszövetkezeti mozgalmának és ez a látogatás nagyban elősegíti majd* a meglévő tszés-k erősödését is. Uj módszereket, új tapasztalatokat hoznak magúkkal a szovjet elvtársak, hogy elmondják dolgozó parasztjainknak, saját példáikkal se. gítenek azoknak, akik még nem döntöttek, hogy szakítsanak-e a maradisággal, a kisüzemi gazdálkodással. Testvéri meleg szeretettel köszöntjük R szovjet parasztküldötteket, szeretettel és köszönettel várjuk segítségüket. hűit. A mohácsi lírásba» is a megelégedettség hangulata uralkodott el és érért áll a járás még mindig a másodat helyen. A harmad,tk a siklósi járó*, negyedik a vŰIánvi járás, ötödik « pécsváradi járás. A hatodik helyen álló komlói járásnak alaposan rá ketl kapcsolnia, ha nem akarja, hogy visszaeső aszón a hetedül helyre, mert * «ligetvári Járás 0.1 százalék különbséggel ott Jár a tarkában. Nyolcadik változatlanul a aásdí, kilencedik pedig * aeöyeí járás. A Járások közti versenyben igen nagy változóét hoz majd a kukorica begyűjtésének erőteljes megindítása. Tanácsaink használják ki a kukorica- begyűjtésben és a még kintlévő gabona hátra lék ok- é* feleslegek begyűjtésében rejlő lehetőségeket és igyekeznének az élre tömi. Előre Baranya megy* Homuromstái, dolgozói parasztjait Segítsétek megyénket a begyűjtési verseny élére! Ha a megyék begyűjtési versenyét vizsgáljuk, azt tótjuk, hogy Baranya váltakozó eredményeket ér eL Ez abból ered, hogy igen sok községi ta- náosaáá megalkuvás van, nem »állnak szembe keményen az ellenségtől származó hazugságokkal, mént Személyben, Átán és több helyen, hanem magúk a tanácsok is fújják még mindig ez „alacsony termésátlag" meséjét. Nem elég harcos tanácsaink egy- része és nem elég körültekintő. Amikor a gabcttabegyfijtésről van szó, akkor elfeledkeznek a tej-, tojás-, széna- és baromíibegyflj- tésről, mintha az nem is lenzte feladat. Amellett, bogy ezeknek • begyűjtését elhanyagolják, nem szorgalmazzák kellően a gabonabegyűjtéot sem és elmaradt községeink miatt áH megyénk a negyedik helyen az országos versenyben. Több harcosságot és ötletet keS tanácsainknak a gabona- begyűjtésben alkalmazni, mert ellenkező esetben tassubbodik az iram. A gabomabegyűjtéshez most párosait a knkorica begyűjtése is. Itt újra az tapasztalható, ami a gabona begyűjt és kezdetén volt és az elmaradt községek tanácsainál most la megvan. a Vsai atya« tanács, ahol mir Jó előre gondolkodnak a „bizonyítékról", hogy „alacsony“ a kukoricatermést. Himcsházán a tanácselnök kijelentette: „Alacsony a termésátlag kukoricából, nem lesz iöbb, mint 20 mázsa holdanként." A megyei tanács kiküldötte megvizsgálta, mennyi ebben az igazság, tudva azt, hogy tavaly rosz- sziabb volt a termés és akikor is magasabb volt az átlag. Mikor ezt elhatározta, akkor ment el a tandcsház előtt egy kukoricával megrakott kocsi. A megyei tanács küldötte megkérdezte: — Mennyi a kukorica vetése? — Nyolc'záz négyszögöl — válaszolt vissza, aki a kocsin ült. — És mennyi termett raj!«? — Ez a negyedik, amit hazaviszek. Egy kocsi lehet négy-öl mázsa. Sokáig nem tudták megalakítani a községben a tszcs-t. Pedig már tavaly ilyenkor tervezgették, azok a dolgozó parasztok, akik a múltban cselédek voltak, akik a kulákok kenyerén tengették életüket. Nem sikerült, mert amikor a tszcs megalakítására került volna sor, a kulákok azonnal akcióba kezdtek. Jöttek a rémhírek a csajka- mesétől kezdve a kenyértelenségig, a '■egaljasebb rágalmakat szórták a más községekben már működő tszcsk-re és termelőszövetkezeteinkre. A dolgozó parasztok ilyenkor nem tudták, hogy mit csináljanak. Hárman-négyen bedőltek a kulákok agitációjának, azok pedig magukkal rántották a többieket is. így az lett a vége, hogy a tszcs mégsem alakult meg. Exévben nagy hitünlcléa érte az olaszt dolgozó parasztokat. Az ő falujukból is mehetett egy do gozó a Szovjetunióba induló parasztküldöttséggel. Sajnovics Máriára esett a választás, egy délszláv dolgozó parasztlányra. Volt is nagy öröm a faluban. „Na ... most majd legalább megtudjuk az igazságot, ha visszajön Sajnovics Mária.“ Erre a kulákok — Mó- zor József 50 holdas kulák vezetésével — ellentámadásba mentek. „Oroszországban“ ugyan nem sok jTREMát hat, esetleg megnézheti, ho^Y hogyan — Mondja bácsi pontosabban. Négy vagy öt mázsa? — Hát inkább öt mázsa egy-egy kocáival. MII Jelent ez? Azt, hogy a lél hold földön 20 mázna kukorica termett és ■ hlmeshűzai tanácselnöknek ez az „alacsony termén átlag.** Tanácsainknál a megalkuvás másik elterjedt módja „A napraforgóval nem kell különösebben törődni, mert beadják, hiszen szerződésre termelték.“ Tévedés azt hinni, hogy az eredmények égi mannaként hullanak ölünkbe, hogy csak ki kell nyitni a raktárak ajtaját és máris megtelik napraforgóval. Tanácsaink ugyanúgy, mint * gaA pécsi járás dolgozó parasztsága lelkes harccal élre tört a járások be. gyűjtési versenyében. Azonban a járás egyes községei nem segítik, hogy továbbra is megtarthassa első helyét a pécsi járás dolgozó- parasztsága. Ilyen községek az elmaradottak, közötte Ata is. Áta 75 százalékon áll a begyűjtéssel, — ennek ellenére a népnevelők nagyrésze nem dolgozik, megelégedtek az eddigi eredménnyel. De ez nem is csoda. Müllerlei elvtárs, tanácselnök, alti felelős a begyűjtés eredményéért a községben, nem törőSzemely község lemaradt a begyűjtésben. A személyi dolgozó parasztok mindössze 78 százalékra teljesítették csak beadási kötelességüket. Hozzájárul ehhez a lemaradáshoz, hogy Katies Gergely elvtárs tanácselnök, megalkuszik a nehézségekkel- Nem leplezik le a kulákok hangját a faluban, akik sz-éltében-hosszában azt a hazugságot híresztelik, hogy „nem termett gabona,“ Katies elvtárs ezt nem lát. bánnak el a kolhozokban a parasztokkal. Elvették a földjeiket, most meg csak dolgozhatnak azért, amit megesznek.“ A dolgozó parasztok ekkor már nem adtak sok hite’t a kulákok szavának. Egyben bíztak, mégpedig abban, hogy Sajnovics Mária majd megmondja az igazat, ha visszajön. Sa.jnovica elvtársnö első beszámolóját falujában tartotta. Beszámolt a szovjet kolhozparasztok életéről, az ottani gazdaságokról, a fejlett technikáról, amivel ma a világ legfejlettebb országában dolgoznak. Á kulákok még most sem adták fel a harcot, ellenkezőleg: még szemtelenebb támadásba indultak. Hass?. Jakab 35 holdas kulák arról beszélt: „a parasztküldötteket e’öre kijelölt helyekre vitték, alyü csak jót láthattak.’* Ezt akarták bemesélni még a Sajnovics Mária nagybátyjának is. Mert úgy gondolták: ha Sajnovics Lászlót sdkorül nekik lebeszélni a tszcs megalakításáról, akkor ismét győzte- sen kerülnek ki a csatából. De melléfogtok. Sajnovics László nem hagyta magát félrevezetni, mert az tínoka- huga,- Sajnovics Mária részletesen elmesélte neki, hogy nera „kijelölt he. lyekre“ mentek, hanem külön csoportokban a Szovjetunió minden réja és a begyüjiést a tszcs-ben szorgalmazza, ahol 100 százaV-kon felül teljesítették az előirányzatot.. Katies elvtárs oda kell küldeni a- népnevelőket, ahol még nem teljesítették a beadást, a kulákok hazugságait pedig le kel] leplezni. Ennek * eredménye az lesz, hogy Szemelv község is eléri a 100 százalékot és jó munka esetén még túl is haladja azt a begyűjtésben szében voltak és mindenütt csak a szovjet parasztok vidám életét látták. Megindult a taxes sscrvexése. Gyurák János párttttkár elvtárs irányításával sorra keresték fel a pa- rasztcsaládokat nemzetiségre való tekintet nélkül és elbeszélgettek arról, amit Sajnovics Mária a beszámolójában elmondott. Mindig több dolgozó paraszt csatlakozott Alihoz az elhatározáshoz, hogy alakítsanak Olaszon is tszcs-t. Ahogy erősödött a tszcs mellett állók tábora, úgy igyekeztek a kulákok is erősíteni támadásukat: „Akik aláírják a belépésüket, fel lesznek. jegyezve“ — kezdtek fenyegetőzni a kulákok, De nem ijedtek meg a dolgozó parasztok, Most már határo- zgttan szemébe mondták a, kutákok- nak: „Nekünk csak jobb lehet.“ így vélekedett Polics Illés őtholda« kisparaszti is, gki a beadási kötelezettségének 260 százalékban tett eleget. A kulákok elleni harc tüzében két héttel ezelőtt megalakult Olaszon is az i-es típusú ^Szabadság tszcs. Polics Illés elvtárs, a belépése után azon kezdett gondolkozni, hogy milyen vereséget szenvedtek Olaszon a kulákok. Hiába alkalmaztak agyafúrt ellenséges módszereket a tszcs-mozgalora ellen. még sem sikerült nekik megakadályozni a tszcs megalakítását a faluban. a kulákok vesztesen köröttek ki a csatából. De. hogy ez a győzelem teljes legyen, Polics olvtárs az összes felesleq gabonáját kocsira rakta és jgv ne,a 2R0, harjem 431 százalékra teijesitette beadási tervelőirányzatát. így adott választ a kulákok- nak. j Horváth Ibolya A járások begyűjtési versenye Az olaszi dolgozó parasztok megalakították a tszcs-t — szétverték a kulákok aknamunkáját />/osz községet több nemzetiség lakja., Találunk magyarokat, délszlá- vokat és némutajkú dolgozó parasztokat is. A mull rendszerben a három nemzetiség között éles ellentétek voltak. A magyarok nem szívelték a délszlávokat még a társaságukban sem. A németek is azt hangoztatták, hogy „magasabbrendü“ nemzetiségűek, mint a magyarok, vagy délszlávok. Ezt az ellentétet mesterségesen idézték elő a múlt urai, csak azért, hogy a dolgozókat egymásnak uszítsák, hogy ai.tán nyugodtan folytathassák kizsákmányolásukat. Ebből az ellentétből maradt még a felszabadulás Utáni évekre is. A régi világ uralnak szerepét átvették a kulákok, akik most is igyekeznek szítani az ellentéteket.
