Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-18 / 217. szám
: 18 ül Pl o H Eltávolították Árki Jenő k lilák fi u építésvezetőt a komlói építkezésekről A munkafegyelem «Den vétők, a «rrankafegyelxneüb tudatosan bomlasztok ellen azonnal és erélyesen fel kdH lépné. Ha nem így történik, akkor csaik módot adunk a hibák elmélyítésére és az esetleges kártevés fokozására. Árki nem biztosította az építőanyagot, nem fogadta el a bírálatot A komlót Építkezési Vállalatnál I inég augusztus 6-án jelentést tett az l ellenőrzési osztály, Árki Jenő épftés- I vezető ügyéről. A jelentés beszámol arról, bogy volt olyan nap, amikor Árki nem biztosított a műhely- építkezésakhez anyagot, de még oda sem ment a munkahelyre. Amikor a keresésére indultok, a kuli árházban isgylaltozott. A dolgozók felháborodottan tárgyalták Árki viselkedését, egyöntetű ▼ok a vélemény, hogy ő az oka an- l tMtk, hogy határidőt lerövidítő váj- | ieíáiaikat nem tudják toljcfltenL Hogyan la tu diáik volna teljesíteni í íefcjánlásukat, például Vie der Märkten és MontgK Mátyás kőművesek, , mikor Árki a hulladék összegyüjtésé- / te osztotta he őket. Amikor emiatt 1 {Eóitalc Árkinak, az kijei enteilte: „Itt | én vagyok az, aki a munkák meg- i szervezéséért fellel, nem engedek eb- | he másnak beleszólni.“ Arid sohasem fogadra el a dolgozók. bírálatát, í nádkor Mohos Mihály elvtársat, az hibáról pártszervezet elnökét, aki I többszőr megbírálta, elhelyezték tőié, kijelentette: „Na végre m égsz ab a- | -dúltam egy hébertől, és egy gondtól." A „nélkülözheteilen“ ember Mindezt megmagyarázza az a tény, 1 bogy Árki Jenő apja önálló építési Táljaik ózó volt, Kisdéren- Most Is saját malmuk van és amikor apja ellen í J946-ban Mecsekalján eljárás indult, ‘mert xz általa kezeit elhagyott java- i feat eajáft javaivá tette, akkor az összeesküvő Kovács Béta járt közbe (►az érdekében. A Jelentés alapján a fegyelmi bizottság is összeült, de döntést nem hozott, mert a műszaki vezetés Árki személyét egyenlőre még „nélkülözhetetlennek“ látta. Ennek az lett az eredménye, hogy Árki Jenő szeptember 6-tól 12-ig önkényesen otthagyta a munkahelyét, ami az ötéves terv szabotálását jelenti. Árki visszatérte után kijelentette, hogy többek között a mecsek- aljai tanácselnökinél járt lakásügyben, ami a tanácselnök állítása szerint egyszerűen nem igaz. Árki megmondta, hogy azért ment el, mert nem kapott prémiumot. Annakidején, amikor a koreai bélyegeket vásárolták a dolgozók megsegítésére, Árki kijelentette, hogy azért nem vesz, mert nem kapott túlórát „Közvetlenül érintve vagyok“ Amikor az ellenőrzési csoportnál megmondták neki, hogy önkényes távolmaradásával az ötéves tervet gátolta és a tervfegyelmet súlyosan megsértette, azt válaszolta: „Én szerintem ez nem áll fenn, mert nékem olyan ügyeimet kellett intéznem, amelyekben közvetlenül érintve vagyok.“ „Közvetlenül érintve vagyok". Árki Jenő, a kukák Ka, az ötéves terv megvalósításiban nem érzi magát közvetlenül érintve, inkább az ötéves terv szabotálását tekinti „olyan ügynek“. Végre fegyelmi úton eltávolították a Komlói Építési Vállalattól, de hónapok kellettek ahhoz, hogy végre észrevették, hogy a „véletlenek sorozata" és az apró „mulasztások" nem is véletlenek, hanem tudatos kártevések. A tudatos kártevők pedig nélkülözhetők ötéves tervünk nagy építkezésein. Szántó Tibor 19 „tárt aj® MiSeili pravokálás“ kísérletei Vasason A gázkitörésveszélyes pécskörnyélu bányákban a. fefitárás, elővájás ú. n. „provokációs ropesztéssel“ történik. A robbantás ideje alatti senki sem tartóz,kodhalik az érintett bányamezőben, neliogy a gázkiömlés emberéletben kárt tegyen. Ezek a biztonsági intézkedések viszont azzal is járnak, hogy lassan halad az elővájás — mert napjában egyszer repesztenek — és jelentős idő kiesik a termelésből az ugyanebbe a légosztályba eső munkahelyeken., ahol! csak 1—2 órával a robbantás után folytathatják a bányamüve- leteket. E szerint a feltárás helyétől 2Ö-‘30 méterre 1.10 méteres vasbetonfalba illesztett kettős vasajtóval választják el a robbantandó munkahelyet a bánya többi részétől. A teljesen légmentesen záródó ajtók meggátolják azt, hogy a metángáz elárassza a munkahelyeket, ha van gázkitörés, úgy ez a „zárt ajtók“ mögött, megfelelő légóuta- kon távozik el a fcl'árási heüyről. A munka pedig a bányamezőben rendesen tovább folyik. így naponta, sőt műszakonkint többször is robbanthatnak. A tapasztaljatok nyomán tovább tökéletesítik az. ajtókat. A sikeres kísérletek alapján Vasas példáján már Pécsbányatelepen is alkalmazzák ezt a módszert. Az eddigi számítások szerint a „zárt ajtók melletti provokáló*“ segítségével naponta százhat van eddig elvesztett óra térül vissza a termelő munka számára, a meddő elővájások üteme pedig minlegy ötven százalékkal meggyorsul. „Köszönöm a bajtársaknak, bogy tisztet neveitek fiamból“ Egyforma levelet kaptak, ugyanaz a feladó küldte, ugyanaz álll mindkét, levélpapíron: Jó! dolgozd? a Kesztyűgyárban a sorsolási tanácsadó-bizottság Pál István eívtárs a terVkölcsönsor-1 •ofós időjén félórával előbb kelt, j mint rendesen. Fél nyolc helyett már Háromnegyed hét, hétre beért a Kész. | tyűgyá.-ba és a bérelszámolóban ma- i <ga elé terítette a Szabad Népet, amely «még korábban ért a gyárba, mint ö. — Miováczné, Zeidáné elvtársnők, ^kezdhetjük! — szélt át, miután leült, í ölékészííette az újságokat és maga elé rakta a? üzemben dolgozók terv- ’ kőlcsönkőtvónyeinek számait. — Kezdhetjük, mert kiváncsiak az elvtársak, hogy 'nyertek-e. Miovácz Béláné és Zeida Károlyné (»rem is vártaik biztatásra, ök is azért ■keltek fel korábban, hogy mint a sorfaláéi tanácsadóbizottság tagjai, minél előbb tájékoztassák a dolgozóikat: kihúzták-e kötvényüket Pál István e'v-társ nekiállt olvasni « véget nem érő számoszlopokat, a két elvtársnő pedig figyelte a köt- vényszámokat. A, első reggelen hét- lezer kiáltották közbe: — Stopl Megvan! Nyertünk! Á sorshúzás második és harmadik napján még többször akasztották meg Pál Istvánt: — Ne olyan gyorsan, már megint egy nyerő számi Ezen a két napon 19—19 dolgozó nyert a Kesztyűgyárban-. Az első napon nyolc-fél kilencre már készen is vélt a „villám“: „Elvtársak, szaktársak! Emlékezzetek vissza, a tervkölcsönjegyzés idején az ellenség azt terjesztette, hogy „ilyen állami kölcsönt nem szoktak visszafizetniA Párt, a nép állama bebizonyította, hogy megtartja szavát. A tcrvkőlcsön húzásánál is bebizonyosodik, hogy igazat mondtunk. Ma heten nyertek. Akik most nem nyernek, azok majd nyernek legkö- , ze.lebb. De a készpénznyeremények 'mellett ne feledkezzenek meg azokról a nyereményekről, mrtyelchez a terv, — a tervkölcsön segítségével, — hozzásegített bennünketI“ Ezután a villám felsorolta « nyerőket, a nyerő kötvények mát és a nyeremény összegét. így értesült az üzem legtöbb dolgozója nyereségéről. A „villám“-ok gyorsan haladtok a varrodában géptől gépig, a szabászatban, a csinosító- ban" asztaltól asztalig. Először persze megnézték, ki é, mennyit, nyert. De azután elolvasták a villám szövegét Is: „... ne feledkezhetek meg azokról a nyereményekről, mélyekhez a terv — a tervkölcsön segítségével, — hozzásegített, bennünket!“ Elolvasták, ■körüliíéztek és 'látták: mennyi mindent nyertek ők már két év alatt. A varroda 17 motort nyert, hogy ne kelljen lábbal hajtant a gépeket, a szabászat egy hatalmas ventillátort, a szabászok jó, új szerszámokat, saját, régi, elavult szerszámaik helyett. A kézivarrónőknek sem kell már a varrodában szoroskodniok, új, szép műhelyrészt kaptak, akárcsak a csinosítok. A terv adta a kultúrotthont, a könyvtárat, a fürdőt, az öltözőt és a terv adja azt a hangoshíradóberen- dezést, amelyhez most várják az üzem dolgozói a hangszórót. Természetesen a villámok írásával nem merült ki a tanácsadóbizottság feladata. Ügyes-bajos sorsolási ügyekkel is őket keresték fel a dolgozók. — -- - - —-- -w* w uuiyuaun, ,■ v/ouiv uoiyotaui — Az elvtársak azt mondták, hogy 1 sorsoláskor is! nyertünk, a takarékban pedig azt mondják, hogy tévedés! — állított be egyszerre Decsi Józsefné és Biislrup Gyula a bérelszámolóba. — Most derítsék ki, mi igaz ... Nyertünk, vagy nem nyertünkfi Utána is járt Pál István és kiderült, hogy neki volt igaza. Decsiné és Bis- kup Gyula nyertek. Nem hazudolt a „villám.“ A sorsolás végén azután Pál István összeszedte a nve- rő kötvényeket, összesen negyvenötöt. Egyszerre vitte őket a takarékba, hogy a dolgozók ne vesztegessék felesleges várakozással idejüket. 3750 forinttal tért haza az üzembe és mikor kiosztotta a pénzt a nyerők között, alig volt egy-két dolgozó, aki meg ne jegyezte volna: — Jó volt a sorsolási tanácsadó! Csak dolgozzatok így a békekplcsönTalán egyugyanazon pillanatban ko. pogot! be a poslá- Hajnal Imre komlói vasbetonszerelőhöz és Kozma József kétújfalusi dolgozó paraszthoz. „Kedves Elvtársak! Örömmel közöljük, hogy fiúk 1951 szeptember havában iskolánkon n néphadsereg tisztjévé lesz avatva. E tény azt bizonyítja, amit alkotmányunk is lerögzít: Hazánk a munkások és dolgozó parasztok állama. Soha a történelemben még nem fordult elő. hogy a dolgozók fiaiból — munkások és parasztok gyermekeiből — tisztek lehettek volna. Régen a dolgozók sorsa az elnyomás, a szolgaság volt. Ma már — hála a hős Szovjet Hadseregnek, — szabadot« vagyunk. Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével építjük a szocializmust. Ifjúságunk leg- jobbjaiból tanult emberek, néphadseregünk tisztjei lehetnek! Eegyenek büszkék arra, bogy fiú k tagja lehet annak a hadseregnek, amely a hős Szovjet Hadsereg oldalán harcol a békéért, a szocializmus építéséért és védi a dolgozó nép munkájút, hatalmát, < Adjanak meg fiúk következő munkájához minden támogatást, elsősorban azzal, hogy önök a munka frontján — üzemben, mezőgazdaságban vagy más helyen — jól végzik munká jukat, erősítik hazánkat. Adjanak fiúknak tanácsokat további munkájához, figyelmeztessék őt arra. hogy éljen parancsnokai utasításai szerint. Éljen a hős Szovjet Hadsereg, mely lehetővé tette, hogy fiúkat a néphadsereg lisztjévé avathassuk! Elljen a Magyar Dolgozók Pártja! Bajtársi üdvözlettel A HONVÉD DÓZSA TISZTHSKOLA PARANCSNOK,SAGA.“ — Alhadnagy ,.. Hajnal alhadnagy bajtárs! Kozma József szét szerette volna kiabálni az egész falunak, de még az egész világnak is: — Tiszt lett a fiam! Katonatiszti Hajnal Imre ezt írta: Bizony, se Hajnal Imre, se Kozma József nem tehettek róla. hogy a levél olvasása közben könnybelábadt a szemük. És mikor leültek, hogy válaszoljanak a levelet küldő tisztiiskolának, csordultig telt szívvel vették kezükbe a tollai. Hajnal Imre gyönyörködve forgatta a szót a szájában: „Kicsi/ féltünk, mikor a postás szombaton délután átadta a perro-new sokság-levelét. Gondoltuk, hogy fiúnk valami hibái követett el cs erről kanjuk a; értesítést. Ez a félelem azonban csupán a levél felbontásáig tartott, mikor olvastuk, hogy fiúnk a néphadsereg tisztjévé lesz avatva. Mi büszkék vagyunk arra. hogy olyan fiúkat adhattunk épülő szocialista hazánknak, mint ők, akik az iskolán tanulnak, elsajátítva a hős Szovjet Hadsereg tapasztalatait, a hazánkat felszabadító szovjet harcosok szellemét. Mi ígérjük• — és ígéretünket be is tartjuk. — hogy az eddiginél is jobban harcolunk a munka frontján. így háláljuk meg azt. hogy fiúnk a néphadsereg tisztje lehetett. Tudjuk, hogy munkánk nyugalmát őrzi fiainkból álló honvédségünk és ennek élén Farkas Mihály vezérezredes bajtárs. Én, mint a Komlói Magasépítési Vállalat egyik dolgozója és a Magyar- Szovjet Társaság üzemi szervező-titkára, igyekszem a magyar-szovjet barátságot még az eddiginél is jobban elmélyíteni, munkámat pedig Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi eb/árs útmutatása szerint végzem. HAJNAL IMRE vasbetonszerelő, Komló, allárói legénylakás 6." a büszkeség és a bála csendült ki Kozma József dolgozó paraszt leveléből: A tisztiiskola napi postájában, az új tisztek szülei és hozzátartozói által írt levelek között ott volt egy kétújfalusi tiílyegzővel érkezett levél is. Az öröm, „öröm tölti el szivemet, hogy a h osszú elnyomás, sok-sok szenvedés után megértük ezt a szép napol. Köszönöm az iskolaparancsnokságnak, népi demokráciánknak. Póriunknak, Rákosi elvtársunknak, c felszabadító Szovjet Hadseregnek és mindenekelőtt a béke nagy őrének, Sztálinnak, hogy gyermeket tisztté avatják. Én ígérem: munkámat úgy végzem, hogy többtermckésscl én is segítsem védeni békénket. Tisztté avatott fiamnak olyan tanácsokat adok, hogy né csak öröm, hanem büszkeség is eltöltsön. ha arra gondolok: ö a néphadsereg tisztje. Mégegyszer köszönöm a bajtársaknak, hogy tisztet neveltek fiamból. Elvtársi üdvözlettel kozma József:' óik. ez a csillag kötelességükre figyelmezteti őket: „A népért tűzön, vizen át!" Az új tisztek arany válkpján ott csillog az aranycsillag. Ott ragyog a csillag Hajnal Imre és Kozma József fiának vállán is. A dolgozó nép fiai száA világ népei harcban állnak. Harcban állnak a francia dokkmunkások, az olaszországi földfoglaló parasztok, Vietnam és Korea hős szabadságharcosai, — egy sorban har. colnak a Szovjetunió és a népi demokráciák tervüket túlteljesítő munkásaival, a békéért. A béke harcosai voltak, akik sikerre vitték a tervkölcsön és a békekölcsön] egyzést, a dolgozó nép béke- szeretetének ezeket a nagyszerű megnyilvánulásait. Nézzünk meg hát egyet a sok békéért küzdő ember közül. A Lackenbucher-család Pécsett lakik a Doktor Sándor-utca 49. számú házban. A ház még nftm az új Ma. gyarországban épült, még az urak országában építették. Régi, már a ház, de Lackenbacherék új ' életet élnek benne, öten vannak. \ férj, Lacken- bacher elvtárs, a Bőrgyárban dolgozik, a fehérbirkás'ban. A három fiú iskolába jár. György a legidősebb, 15 éves, már pályát is választott. Büszkén válaszol, ha erről kérdezik. — Kőműves leszek, vagy vájártanuló. De sztahánovista! A II éves László és a 7 éves Tibor még nem olyan határozottak, ök még szívesebben hajigólják papírrepülőjüket a levegőbe, minthogy ilyen „nagyos“ dolgon törjék a fejükig et. Lackenbacher Sámuelékná] ez a hám— élénk fiú a központ. Ö értük Ítésznek meg mindent. Az ötszáz fo- j rint tervkölcsön és az ötszázötven foÁ Lackenbacher-család békéje rintos békekölcsön jegyzése is leginkább az ö jövőjükért történt. —> Azt akarom, hogy soha ne történhessen meg egyik gyermekemmel sem, amit én átéltem. — mondja az anya. Amikor az életéről beszél, “lőjön mindaz a rossz, amit az elmúlt, de emlékünkből soha ki nem mosható átkozott rendszer „nyújtott“ a dolgozóknak. — Heti tOO órát dolgoztam a varrodákban egész nap keltét görnyedve, annyi fizetésért, hogy amikor megkaptam, azt sem tudtam, mit kezdjek vele. Egyek-e naponta legalább kétszer, vagy ruhát vegyek rajta és koplaljak. Rettenetes volt az állandó hajsza, de volt, ami még ennél iQ borzasztóbb volt, amit soha nem felejtek el gyűlölni — a háború. Férjemet elhurcolták a fasiszták. Munka- táborba vitték. Hírt róla csak nagyritkán kaptam. Hónapokig csak egy darab pap.r, rajta egy-két sor írás, esetleg egy levelezőlap volt, ami tőle jött. Aztán egyszerre elmaradt ez is. Semmi hír nem jött többé felőle. Egyedül maradtam két apró gyerekkel. A harmadikat akkor vártam. Aztán a két gyerek közül is elszakítottak tőlem egyet. A Gyurkát, aki most van a 15. évében. Akkor volt 7 éves. Még pontosan emlékszem rá, kenyérért álltunk sorba. Nyilasok és részeg, szesztől bűzlő hitlerjugendisták jöttek ordítozva. A gyereket kikapták a kezemből és elhurcolták. Csak meg sem ismert... A legkisebb fiam ágyúdörgés és bombahullás közbe,, született. Azt sem felejtem el soha! Féléves korában nem nehezebb, de majd egy ki- óval könnyebb volt, mint születésekor. — Amikor az éhségtől megkínozva sokszor órákig sírt és iöléje hajoltam, csak arra gondoltam, hogy vége lesz majd a háborúnak. szépcn fogunk élni. és senki sem lesz a íöldön, aki mégegyszer háborút akar. A béke meg is lett hamarosan. A Szovjet Hadsereg a mi hazánkba ic elhozta dübörgő tankjain, a fasisztákat verő ágyúin a dolgozó vágyát, a békét. A fiatalon özveggyé vált as?- szony Pécsre jött. Egy szál ruhában, egyik gyermekét a karján hozta, a másik a kezét szorongatva ment mellette. Itt találtak a gyermekei újra apát. Lackenbacher elvtárs, börgvári munkás lett a második apjuk, ö a feleségét és két gyermekét vesztette el a háborúban. Szépen is éltek. A kis lakásba hamarosan beköltözött a családi boldogság. Hazakerült a háború forgatagába,, e'veszett Gyurka is, mindig több került az asztalra is, az üres lakás is megtelt bútorral. Azt azonban, amiről az óvópincéjben a gyermeke fölé hajoló asszony négy év múlva láttam viszont, már < álmodott, hogy nem lesz a földön senki, aki újabb háborút kíván, nem teljesedett be. A háború, a fasizmus egyik íőfészkét Berlinben összezúzta a Szovjet Hadsereg. A letaposott gyilkosok helyére azonban új gazemberek szegődtek, a tengeren túl, Washingtonban, a Wall Street urai új vérözönt áhítoznak, új háború árán újabb nyereséget akarnak zsebükbe süllyeszteni. Amikor Lackenbacherék ezt látták, már tudták, mit kell tenniök. Uj háborút akarnak, harcolunk ellenük — határozták el együttesen. így következett el a tervkölcsön* jegyzés, egv év múlva pedig a béke- kölcsönjegyzés. ök is jegyeztek. •— A mi államunk kér most tőlünk, hogy erősebbek legyünk, mini a háborús gyujtogatók, jegyzek ötszáz forintot, egyhayi fizetésemet — mondta Lackenbacher elvtárs a Bőrgyárban, az őt felkereső népnevelő, nek. — A gyermekeim jobb éleiéért jegyzek én is — jelentette be felesége az MNDSZ-ben —. a konyhagépemből erre tettem félre 50 forintot. A tervkőlccöukőlvényelt a szerencséseknek bőven meghozták már a kamatukat. Lackenbacherék még nem nyertek, de a béke, amit az ö forintjaikkal is véd a béketábor, az ő életüket is széppé varázsolja. A., ötszáz forint nekik is meghozza a kamatot. Gyurkából kőműves lesz, vagv vájártanuló, sztahánovista. A papirosléghajóval játszó két kisebből is boldog, békében é 6 szocialista ember. Kurucz Pál
