Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-18 / 217. szám

VILÁG PROLtl ARI 41 EGYESÜL JETEK T DUNÁNTÚLI Sí A P A MAI SZAMBÁN: Dáiuweutmikló« dolgozót l»52-re hossujlejírlhí versenyt Indítottak (2. o.) Pák Hen En nyHakozatu a japán kttlün- békeszerződésről (2. o.) Kedden este érkezik n negyvenöt- tagú szovjet kolhozparaszt-kltldöttséj* (2. a.) Eltávolítot­ták Árki Jenfí liuiákfiú építésvezetőt a komlói építkezé­sekről (3. o.) Jól c tkr’ozolt a Kesztyű-gyárban a sorsolási tanácsadó-bizottság (3. o.) A Lackenbacher-család békéje (3. o.) „Köszönöm a bajtársiaknak, hogy tisztet neveitek fiamból“ (3. o.) m ÉVFOLYAM, 217. SZÁM. ARA SÖ JFíWJPR KEDD, Ittál SZEPTEMBER 18 msaaawawa«MMaaa»wntiMwrMWi’rwi I MESZHT-bányi szakszervezetének feladata az szemi kollektív szerződések végrehajtáséban Az üzemi kollektiv szerződés olyan okmány az üzem életéhen, amely az év végéig megszabja a feladatokat úgy a vezetők, mint a dolgozók részére. A MESZHART bányaüzemeknél is július 1-én kö­tötték meg az üzemi kollektív szer­ződést. Azóta két és fél hónap telt el. Ha megnézzük az azóta elért eredményeket, akkor kitűnik, hogy az üzemi kollektív szerződések vég­rehajtásában sokat mentünk előre. A ME SZHART szénbányává Halat július havi_ tervét 100.1, augusztusi i tervét pedig Í05 százalékra telje. , sítette. Tehát a kollektív szerződés­ben vállalt tervtúlteljesítést meg­valósították úgy a dolgozók, mint a vezetők. Szép eredményeik van­nak a szakmai oktatásban is. Pécs- bányatelepen az üzemi kollektív szerződés megkötésekor vállalták, — SO fő részére indítanak vájár- tanfolyamot. A megszervezett tan­folyamra 100 hallgató jár, A kollektív szerződésben az igaz­gatóság vállalta, hogy Meszesteie- pen 117 összkomfortos lakást ad a dolgozóknak. Ezt a vállalását tel­jesítette. Folyamatban van a szer­ződésben vállalt vasasi lakások el­készítése is. Az üzemi kollektív szerződések­nek megfelelően minden bányake­rületben és telepen korszerűen be­rendezett knltúrotthonok, klub- helyiségek, sportfelszerelések, könyvtárak várják a dolgozókat. Megyalósult a dolgozók ingyenes üdültetése is. Azokat a pontokat, amelyeket az igazgatóság vállalt, nagyrészben már teljesítette is. Ugyanezt nem lehet elmondani az üzemi bizottságokra, ahol a kollektiv szerződés megkötése után a vezető elvtársak ráültek babé- raikra, úgy gondolva, hogy a kol­lektív szerződés megszövegezésé­vel elvégezték feladatukat. Mióta érvénybe lépett a szerződés, még egyszer sem tűzték napirendi pont­ként az ÜB-ü!ésekre, egyszer sem tárgyalták meg, mit hajtottak vég­re a vállalt feladatokból. Az elmúlt két és fél hónap alatt nem bontot­ták fel személyekre a lefektetett pontokat és ebből ered, hogy az üzemeknél nagyon keveset foglal­koznak a szerződés megvalósításá­val. Ebből ered, hogy a dolgozók nem látják, milyen feladatok áll­nak előttük, amit a kollektív szer- ződésben vállaltak. így nem csoda, ha a munkaverseny állandósításá­nál lanyhulás tapasztalható, hogy az üzemi bizottságok ezzel az igen döntő kérdéssel keveset, vagy egyáltalán nem foglalkoznak. A dolgozókérthető —, kívül­ről nem ismerik a kollektív szer­ződés pontjait, nem tudják, hogy az hol található és így nem cso­da, ha nem mutatnak érdeklődést: mik azok a feladatok, amit meg kell valósítani. Pedig a kollektív szerződésben az üzemi bizottságok vállalást tettek arra, hogy kéthe­tenként értekezleteken ismertetik a bányászokkal az elért et-edraénye­ket Ez egyszer sem történt meg. Világos, hogy nem láthatják így a dolgozók, hol van lemaradás. Az üzemi bizottságok maguk *ém fordítanak elég gondot arra, hogy a szerződésben tett vállalásaikat végrehajtsák. Azt, hogy a külszíni dolgozók 65 százalékánál bevezetik a darabbért, igen kismértékben va­lósították csak meg. Ebben a kér­désben nem segítik és ellenőrzik a normásokat. Ugyanez a helyzet a munkafegyelem és a munkahelyen való váltásban is. Az üzemi kol­lektív szerződés megkötésekor az üzemi bizottság vállalta, hogy az első félévi két és fél százalékos igazolatlan mulasztást egy és fél százalékra csökkenti. Azóta nem csökkent, hanem emelkedett az iga­zolatlan mulasztások száma. A munkahelyi váltásnál sem mutatko. zik eredmény. Pedig Ferenc-aknán a napszinti fejtéseknél be lehetne vezetni a munkahelyi váltást, ha az üzemi bizottság gondot fordí­tott volna erge a vállalásra. Tovább lehetne még sorolni a még nem teljesített pontokat, de íz a néhány is mutatja: nemcsak azokért a pontokért terheli az ÜB- ket a felelősség, amelyre oda van írva: „Végrehajtásáért felelős a szakszervezet", — hanem az egész üzemi kollektív szerződés betartá­sáért Az üzemi bizottság köteles­sége a saját feladatainak végre­hajtása mellett állandóan ellen­őrizni, végrehajtják-e vagy *cm a szerződésben lefektetett pontokat Ezt úgy tudják: megvalósítani üze­mi bizottságaink, ha rendszeressé teszik az ellenőrzést, ha kiszedik a porosodó fiókokból a kinyomtatott kollektív szerződéseket és azt a dolgozóknak adják. Ha a bányá­szok áttanulmányozzák a megkö­tött szerződéseket, aktívabban vesz­nek részt annak végrehajtásában, a végrehajtás ellenőrzésében. A hi­báik kijavítása és a további ered­mények érdekében a2 üzemi bízott. Ságok különböző reszortosai (ter- melés, kultúr, munkavédelem, stb.) írják ki a saját területükre megje­lölt feladatukat, hogy azok végre­hajtását szorgalmazhassák, elleni őrizhessék. A legközelebbi üzemi háromszögi ülésen értékeljék ki a bányakerületek szakszervezeti, üzemi vezetői, — hol tartanak a vállalások teljesítésében és jelöl­jék meg a további feladatokat. Úgy határozzák meg a feladato­kat, hogy annak minden részlete eljusson a dolgozókhoz, hogy min­den dolgozó megismerje a maga részfeladatát, amit meg kell való­sítania; Az új kollektív szerződés fontos fegyvert jelent ötéves tervünk má sodik évének teljesítésében. Éppen ezért minden szakszervezeti veze­tőnek fokozott erővel kell harcolni az üzemi kollektív szerződésben le­fektetett pontok végrehajtásáért. Bogár József SZMT bér. és termelés­felelős. Fokozott gondot az erőgépek karbantartására Ahhoz, hogy a nagyüzemi gazdíf- kodáöt elősegíthessük és valóra vált' hassuk ötéves tarvünket, szükség van arra, hogy minél nagyobb számú gép. pel dolgozzunk, Ma azonban még nem -tartunk ott, hogy nagyszámú erő­géppel rendelkezzünk, éppen ezért fokozottabban kell gondozol gépein­ket, hogy azok hosszú élottartamúak legyenek. A mágoesi gépállomás vezetősége közel két hónapi», azzal a kéréssel fordult a? abaligeti gépállomáshoz, hogy négy erőgépet adjon kölcsön a számukra. Az erőgépeket meg is kap­ták a hozzávaló felszereléssel együtt. A mágocsi gépállomás azonhan meg. fe'edkezett árról, hogy a kölcsönkért gépeket időben visszaszállítsa, pedig erre három héttel ezelőtt utasította ® megyei központ is. Eddig két erőgépet adtak csak visr- sza, de azokról hiányoztak az összes tartozékok. Az erőgépeken látszik, hogy a karbantartásukat elhanyagol­ták. Majdnem minden kapaszkodó meglazult. A gépállomás vezelője el­mulasztotta ellenőrizni a gépek kar. bantartását, kezelését. A traktoristák a szükséges szerszámokat sem kapták meg, lgv nőni is tucjták rendbenfarta- ni a gépeket, A főgépész elvtárs a szerszám kiutalása helyott kinevette a traktoristákat, A mágocsi gépállomás fordítson ez­után sokká; nagyobb gondot a gének karbantartására, a gépek elhanyago­lásával nemcsak saját magukat és másokat, hanem az egész országot is mogkárosntják. Kiss Ferenc politikai helyette». Abaliget. A dnnaszekeioi „mweg^étiy4* SímMís^Ií sasíiI&oMliti »kiafjsük a I*©g'yiiJ4éi§t KíráSy isftvási 70 holdas dunaszek- esői kulák egész éleiében a kizsákmá­nyoláson törte a fejét. A Horihy- lasizimu ideje alatt nem is kelteit na­gyon törni fejét, mert akikor azt csi­nálhatott munkásaival amit akart. Ez a világ tetszett Király István kulik­nak, ezt szeretné vissza újból, ezért Igyekszik minden mödtsserrel aka­dályozni most bt a dolgozó pa­rasztság gaJbonabegyFIjtésI verse­nyét. Módszerei már tavaly közismertté vál­tak a dolgozó parasztok etlött, mert twwaly is ugyanúgy, mint az idén, nem teljesítette beadási kötelezettsé­gét. Beadásának az idén is mindössze 00 százalékban tett eleget. „Örüljenek, hogy még ennyire is tndlam teljesíte­ni* siránkozott a kutak a dolgozó parasztoknak. „Gyen tobi termékből, ha egy „szegény“ ember 60 százalékra eleget tesz köldlezettségének, tat na­gyon szép dolog,“ így akarta rávenni a többi dol­gozó parasztokat Is, hogy ne tel­jesítsék as előirányzott kötelez* 15- ségiikeL Király István 70. holdas kelők „agátA- ciója“ aorán ért is el eredményeket. A többi buták ok helyesüőem követték példáját. Martina Mátyás 26 haCdas kulák mintha csak összebeszéltük vol­na. színién csak 60 százalékot teljesí- tett Úgy gondolta, hogy hát, ha a Ki­rály kulák art mondja, hogy flyen „szegény" embernek elég a 60* »zúzá­ik, akkor neki pláne elég, mert ő még „szegényebb“. De nézzünk egy kiesd körül Király István kulák háza­lóján. Az istállójában 20 darab asamts­marha kérődzik- A «SsmóóUxzn 80 da­rab sertés t gömhölyöcHk. A* udvaron 160 darab szárnyas futkos. A „sze­gény“ kulák pedig sétálgat az istálló­ból, a pajtába és az ndvaron, a ébe­ren Őrködik afelett, nehogy a cseléd­jei munkák őzben esetleg eigerattát so­dorjanak. Még ma is négy cselédje vájt, akikké] dolgoztat. Hogy milyen a négy cselédnek a sorsa, elég az, ha megkérdezzük tőlük: Hol alszanak? Felföldi Ilomt, az egyik caeiéd félve kezdi, mesélni, mert a kulák szigorúan megtiltott* ne­kik, nehogy cljúrtaasák a szájn- kat valahol te. De, azért válaszol, mert érzi, hogy ez így nem mehet sokáig. „Hát... hol aludnánk, az istáké­ban.“ A kulák azt mondta: „Éjjel is __vi gyárai kell a jószágokra.“ Igen, a "cselédeknek az istállóban van a he­lyük, még akkor is, ha a tolóknak három szobája és jó néhány meEék- helyisége van használatlanul. Legalább is Így tanulta Király István 70 holdas kólák. így néz ki a „szegény** kulák portája, aki nem tudta teljesíteni « beadási kötelezettségéi." Az elszámoltatási bizottság azon­ban még Is -taláH annyit, hogy tel­jesítőid tudta az előírt tervclő- “ irányzatot. Király legjobb barátjánál, Martina Mátyás kulák portáján sem áll sokkal „rosszabbul" a helyzet. Csak annyi kü­lönbség vott köztük, hogy ő még a Király eszén ja 1úl »kart tenoi. „Ide ugyan hiába jönnek, pent találnak ná­lam egv szem felesleget sem“ — kiál­totta már messziről az elszámolható bizottság felé. A -bizottság tagjai per­ez e nem hittek a kukáknak. Megnéz­ték a padlását, de ott valóban nem volt felesleg. Aztán továbbanenve be- kerűitek a kttlák présházába is, ahol a bordók sorakoztak egymás iiH-Ilelt- Ml volt a hordókban? Talán bor? Nem, 546 kiló gabona, amit a te il­lák odarejtett, gondolva a Bt, hogy majd a későbbiek folyamiul jó ár ért elteket éri A dunaszekcsői dolgozó parasztok most már világosan látják a kulákok mesterkedéseit, látják, hogy községük miért álll csak 82 százalékon, begyűj­tési tervének teljesítésében. Mély meg­vetéssel tekintenek a leleplezett kulá- kokm és azzal válaszolnak, hogy be­gyűjtési tervüket — úgy mint Dankó Sándomé 13 hoűdas dolgozó paraszt, aki a beadási kötelezettségén fejül még 6 mázsát adott le O jegyre, vagv ifj. Ivónké István 14 holdas, aki 31fi százalékra teljesítette beadását — messze túlszárnyalják. II begyüjtésta elmaradt községek tanuljanak Sár esetéből — plöamolatésáMI DeAjozó népünk kormányzata ren. dől étben saflbta meg, hogy a beadás teljesítése törvényes kötelesség. A Duna melletti Bár községbe,, azonban erről megfeledkeztek a dolgozó pa­rasztok. Még a tanácairodábart is többször elhangzott: „Úgysem tudjuk teljesíteni az előirányzatot.“ Ilyene­ket lehetett h-alimü abban az épület­ben, ahonnan a? első perctől kezdve a begyűjtési harc irányításának kel­lett volna hangzani. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy Bárt kizár­ták a szabadpiacból. Semmibe sem vették kötelezettsé­güket a báriak. A kapott büntetést először „csak“.úgy érezték, hogy nem vihettek a vásárra a termel vényeik­ből, nem kaptak iparcikket. Később azonban arra is rájöttek, hogy milyen nagy szégyen érte őket. Ma már más a helyzet Bárban. Ma már Kies elvtárs párttitkár és a töb­bi dolgozó is így értékeli a helyze­tet: „Tudtuk voina teljesíteni kötele­zettségünket, osak elhanyagoltuk a népnevelő munkál.*' Ezen változtat­tak a bári kommunisták és nem mú­lott el később olyan nap, hogy a nép­nevelők ne járták volna végig a fa­lut, ne győzték volna meg a dolgozó parasztokat helytelen magatartásuk­ról, Az azóta folyó népnevelő mun­kának meg is látszik az eredménye. Bár község ma már nincs kizárva a szabadpiacból, dolgozó parasztjai 142 százalékra állnak a begyűjtési előirányzat teljesítésével. Bár község dolgozó parasztjai kijavították a csor­bát, visszaszerezték a község becsü­letét. Azonban vannak még olyan közsé­gek, mint Kisujbánya, Orfű, Obánya. Pálé, Kteíi'jfalu, Királyegyháza, Má- rlakóménd Szellő és még több amely nem teljesítette törvényes kötelessé­gét. A hátul kullogó községek tanul­janak a báriak esetéből, de most már a példamutatásukból is. Elmegyünk felvilágosítjuk a dolgozó parasztokat Hétholdas dolgozó paraszt vagyok. Az 64 hold szántóföldemből két hol­dat vetettem be búzával, termésem 21 mázsa volt Otthon kiszámítottam, hogy az öttagú családom részére II mázsa gabona szükséges. A cséplő­részt kiadtam da a vetőmagot is fél­retettem. Ezenkívül maradt hat má­zsa feleslegem. Búzabeszolgáltatásom 113 kiló volt, de beadtam 476 kilót. Nem fe­ledkeztem meg a törvényes és haza­fias kötelességemről sem, beadáso­mat 421 százalékra téliesítettem. Még ezen kívül is maradt gabonám és 120 kálót szabadon megörlettem. Az ebő í rányza to m túlteljesítéséért kap­tam egyszer 150 forint értékű C-utal- ványt, ezenkívül külön jutalomként még 600 forintos utalványt is. Nagyon megörültem az utalványok­nak. Fel tőségemmel együtt azonnal elmentünk a rácvárosi földműves- szövetkezetbe bevásárolni. Az üzlet­vezető meleg szeretettel fogadott. Bemutattam neki az utalványaimat. Nyomban be is vásároltunk. Ma­gamnak ingeket, feleségemnek és kis­lányomnak ruhaneműt, fiamnak fe­hérneműnek valót, a nagymamának oedtg folcete mosórnhát Tettünk. Az egész család megkapta a legszüksé­gesebb ruhaneműkéi. Többen is vannak Patacson, akik túlteljesítették beadásukat. Vannak azonban olyan dolgozó parasztok is, akiknek szépen termett takarmány­gabonájuk, de a feleslegeiket nem sietnek beadni. Elmegyünk majd ezekhez a dolgozó parasztokhoz és felvilágosító, meggyőző munkával a többi jól beszolgáltató társaimmal meggyőzzük őket arról, hogy állás­pontjuk helytelen és cselekedetük­kel! nem a békét szolgálják. Börőcz János I. típusú tszcs-tag, Patacs. „Példamutatás“ A sikeres begyűjtési munka egyik legfontosabb követelménye a sze­mélyes példamutatás. Ahol a falu vezetői, a begyűjtés győzelméért agitáló népnevelők személyesen is példát mutálnák) ott győzelmes a munka. Ezzel egyetért Udvarecz Mátyás elvtárs, pogány! párttilkár is és éppen ezért érthetetlen, hogy amikor a beadásban rá kerüli a sor, még 100 százalékra sem tel­jesítette törvényes kötelességét. Helytelen ez Udvarecz elvíárs. ijo gyan akar az elvtárs meggvöző munkát folytatni a begyűjtésben, ha nem teljesítette kötelezettsé­gét? Nyugodtan kérdezhetik a dol­gozó parasztok. — mert azok a párftitkártól várják elsősorban a példamutatást: „Udvarecz elvtárs te mennyire teljesítetted kötelessé­gedet?" Mit mondhat erre az elv- társ? Lesütheti szemét: „Száz szá­zalék alatt", Ilyen „példamutatás" mellett a többiek sem teljesítik a beadási kötelezettségüket. Ki kell javítani ezt a hibát Udvarecz elv­társ és meggyorsul a begyűjtés Po­gány községben is. Ctyorsífsnk a giilHHia és kukorica begyűjtéséi 2 Járásaink begyűjtési eredménye vasárnap óta nem emelkedett a kí­vánt mértékben. Olyan begyűjtésben élenjáró járások, mint a pécsi vagy a mohácsi, mindössze 0.2 százalékos emelkedést értek «!. Ilyen tempóval nem törhetünk az élre, ilyen begyűj­tési „eredményekkel" nem hagyhat­juk le az élenjáró megyéket. Fokoz­nunk kell tehát a verseny ütemét. Fokozni kell minden járásban — az élenjárókban éppenúgy, mint az el­maradottakban — a felvilágosító munkát, az egyéni agitációt, Népne­velőink ismertessék meg minél több dolgozó paraszttal a begyűjtési ked­vezményeket és magyarázzák meg, hogy a terménybeadás! törvényes és hazafias kötelesség, harc a békéért. Tanácsaink kemény kézzel csap­janak le a szabotáló kalikókra és érvényesítsék a törvény súlyát a kö­telességüket nem teljesítő dolgozó parasztokkal szemben is. Tanácsaink haladék nélkül kezdjék meg a kuko­rica begyűjtését és igyekezzenek, hogy ez a rendkívül fontos takar­mánygabona előírt mennyisége raktá­rakba kerüljön. A kukoricabegyűj­tés jó teljesítése nagyban ern^L maid járásaink eredményeit. A járások közti verseny állása a következő: első a pécsi járás, máso­dik a mohácsi járás, harmadik a sik­lósi járás, negykdik a villányi járás, utána következik a pécsváradi, maid a komlói járás, hetedik a szigetvári járás, nyolcadik a sásdi járás és se­reghajtó a sellyei iárés. A kukorica-begyűjtés erőteljes be­indításával a még kintiévá kenyér- és takarmánygabona maradék hcg-i fű­tésével sagt teák Baranyát a meg'ék közötti verseny első helyére!

Next

/
Thumbnails
Contents