Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-14 / 214. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLEJ ÁRI41 EGYESÜL JETEK! NAPLÓ A MAI SZAMBANi A Pravda da az Izvesrtlja vezéreikké a Hlrkmén IScea- torna építéséről szélé rendelet kiadásinak évfordulója alkalmikéi (2. o.) — Tlio, — a magazinok kedvenc* (2. o.) Átadták a 100.000 forintos főnyereményt a nyerteseknek (2.O.) — Erősödik az oldl pártszervezet, — de jobban menne a munka, ha a Járási pártbizottság több segítséget adna munkájukhoz (8. o.) — Horváth Mihály és Glősz József bún rf megtudta, milyen szomorú élet van Tito zadrógál- (S. o.) — Harcoljunk az Iskolai lemorzsolódás eilen P BARANYA MEGYEI - PÄRTBI ZOTTJÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM ARA ÖU FILLER A tervbrigádok feladatai PÉNTEK, 1951 SZEPTEMBER 14 Valamivel több, mint egynegyed év van vissza ötéves tervünk második évéből. Bányáink, üzemeink dolgozói az alkotmány tiszteletére indult Versenyben és a most folyó muukaversehybeti gyürkőztek neki, hogy idő előtt teljesítsék a második tervév előirányzatát. Azonban nemcsak ez az év, hanem már ä jövő év is feladatokat ró bányá- . inkra, üzemeinkre. A jövő évben mindenütt nagyobbak lesznek már a követelmények, többet, olcsóbban kell termelni, mint eddig. Éppen ezért már most kell készülni arra, hogy ezeket a nagyobb követelményeket megoldhassák üzemeink, hogy az ötéves terv harmadik évét megfelelően előkészítsék. . Minden üzemben, minden bányában, elő kell készíteni a tervet. Ebbe a munkába a Szovjetunió példája nyomán üzemeinkben bevonják a dolgozók széles rétegeit, hogy azok javaslataival, észrevételeivel elhárítsák a termelésben mutatkozó szűk keresztmetszeteket, olyan termelési folyamatot dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik a magasabb tervelőirányzat túlteljesítését. Ennek a leladatnak végrehajtására tervbrigádok alakulták üzemeinkben. Az eddigi munka során kitűnt: ahol a tervbrigádok jól dolgoznak, ismerik a feladatukat, ott felszínre is kerülnek a nehézségek, hiányosságok, az ezeket kijavító javaslatok, A porceílángyári tervbrigád figyelembe veszi a dolgozók javaslatait, azokat feldolgozza. Fábri Gyula sztahánovista korongos javasolta a brigádnak, hogy helyezzenek át egy regált, mert akadályozza a termelést. A brigád tagjai megvitatták a javaslatot, megtárgyalták a vállalatvezetőséggel és a végrehajtás után 20 százalékkal emelkedett Fábri Gyula termeié-! se. A Tejipari Vállalatnál az egész üzem szűk keresztmetszete volt a gépkocsik és a dolgozók munkaidejének rossz szervezése. Ezt a hiányosságot a Tejipari Vállalat terv. brigádja számolta fel. Úgy csoportosították a munkát, hogy a gépkocsiknak nem kell órákat várakozni és a dolgozóknak ía folyamatos ft munkája. Sok ilyen példa van még, amelyek azt mutatják: ott, ahol dolgozik a tet*vbrigád, van is eredmény. Azonban még nem a jó munka jellemző a tervbrigádok egészére. Sok üzemben bürokratikusán kezelik a feladatot. A Mohácsi Selyemgyárban nem végzett eredményes munkát a már régebben megalakult brigád, „mert nem ismerik a keretszámokat" és az üzemi szakszervezet ebbe belenyugodott. Czirk03 elvtársnő, a Pécsi Bőrgyár ÜB.tit- kára mondta cl: A tervbrigádok munkájában a legnagyobb segítséget az üzemvezetőség tudja nyuj tani, de a Bőrgyárban a brigád munkája iránt nem mutatnak érdeklődést a vezetők. Pedig a bőrgyári dolgozók már javaslatot ‘ is tettek a selejt csökkentésére, az erről készített jelentést továbbította is a tervbrigád, de csak tudomásul vették és előirányozták. Általá. nos hiányosság, hogy a dolgozók között — egy-két kivétellel — nem tudatosították, hogy milyen hatalmas jelentősége 'van a terv előkészítésének. A másik hiba a tervszerüti enség, kapkodás, ami tapasztalható. Előfordult olyan is, hogy a dolgozók „nem találták" a tervbrigádot, mert a brigád tagjai nem adnak arra lehetőséget, hogy a dolgozók elmondhassák javaslataikat. A meglévő hibákat sürgősen ki kell javítani az üzemekben. Szép és megtisztelő feladataik vannak a tervbrigádok tagjainak. A maguk területén rajtuk függ, hogy az ötéves terv harmadik évét milyen új kezdeményezésekkel segítik gyorsabban végrehajtani. Az egész ország dolgozó népének érdekeit intézik azok a fizikai és műszaki értelmiségi dolgozók, akik ebben a nagyjelentőségű, munkában részt- vesznek. Ez a szép feladat megköveteli tőlük, hogy legyenek harcosak és ne nyugodjanak bele a bürokratikus módszerekbe, hogy .nincs keretszám", hogy „előirányozzuk“ és egyéb más. Ha nincs keretszám, azért még nem kall megállni a munkának. Kutassák fel az üzemben a szűk keresztmetszeteket, azokat a lehetőségeket, ahol alkalom kínálkozik az önköltségcsökkentésre, a takarékosságra. Az eddiginél jobb munkát várunk a tervbrigádoktól, de sokkal nagyobb segítséget keli ehhez nyújtani az üzemi szakszervezeti vezetőknek, akik eddig elhanyagolták ezt a fontos feladatot. Segíteni kell a tervbrigádok munkáját' az üzé- mek igazgatóinak is. Szinté kimé. Hihetetlen lehetőségek állnak kiaknázatlanul az üzemekben, ame. iyeket, ha felkutatnak brigádjaink, meggyorsul az ötéves terv harmadik évének végrehajtása. Ne hagyjátok, hogy Nagybudmér jó hírnevén csorba essen A Dunántúli Napló keddi számában olvastam itt, a pártiskoián Csillag Sándor lippói párttitkár elvtárs levelét, melyben jogos bírálatot mond Nagybudmér dolgozó parasztjai felé. Csillag elv társ levelében rávilágít arra, hogy a múlt évi ószi vetésben, a tavaszi növényápolásban, ezenkívül az aratási és a cséplési munkákban is az elsők voltunk. Most azonban lemaradtunk a begyűjtésben. A lemaradás oka az, hogy el. bíztuk magunkat, azt hittük, hogy a begyűjtés is menni fog „mint a karikacsapás." A nagybudmér! Petőfi tsz úgy a törvényes, mint a hazafias kötelezettségének eleget lett. Ugyanakkor Bokor György, Fügedi János, Küfer Antalné, Kiffer Lörincné, Bánfai Pál és a többi becsületes dolgozó parasztok 200, 300, 500, és 1000 százalékra teljesítették beadásukat. Ugyanakkor megfeledkeztünk arról, hogy Nagybudmér községben vannak olyanok, mint Kukucska János és társai, akiknek 300—400 kiló feleslegük van otthon kenyérgabonából, ennél több még a feleslegük takarmánygabonából, de mégsem tettek eleget beadási kötelezettségüknek. fizok az emberek nem kapcsolódtak be a „több gabonát a hazának" mozgalomba, Jogosau megkérdezhetjük őket: mit akarnak tenni « felesleges gabonával? Fel. akarják etetni gabonájukat áz állatokkal? ,,. Mit akarnak tenni a feleslegei takarmánygabonával? fizékre a kérdésekre adják meg a választ, egész dolgozó népünknek. Ezek után az ilyen, dolgózó parasztok nem követelhetik az ipari dolgozóktól az olcsó iparcikkeket. Nézzék meg ezek az emberek, hogyan Viszonyulnak- a munkás-paraszt szövetséghez. Nem gondolkodtak el azon, hogy adni is kell a városi dolgozóknak, hogy ők is kapjanak bőséges iparcikkeket? Ha még nem gondoltak erre, akkor most gondolkodjanak rajta, gondolják meg alaposan: hogyan akarnák' a béke megvédéséért harcolni! Ha becsülettel beadták volna a kötelezettségüket még áz is csekély áldozat lenne, hogy megköszönjük a dicsőséges Szovjet Hadasereg tagjainak és Sztálin elv-társnak, hogy felszabadított bennünket az embertelen elnyomás alól. Vannak Nagybudméron, de ezenkívül á megyénkben is, akik a békéért csak sóhajtoznak, (le «-Ifeledkertek «triói, hogy a béke megvédéséért minden erővel kar- j tolni kell. Megfeledkeznek az ilyen dolgozók arról, hogy itt a szomszédságunkban Ugrásra készen áll az imperialisták láncos kutyája, Tito és bandája, aki minden pillanatban várja koncot Ígérő gazdái parancsát. Nagybudmér dolgozó parasztjai! Gondolkozzatok soraimon. Abban * megtiszteltetésben van részem,’ hogv pártiskoián tanulhatok. Dolgozzatok úgy, mint azelőtt, érezzétek mindannyian azt, hogy veletek vagyok. Ne hagyjátok, hogy Nagybudmér jó hírnevén csorba essen. Gráíner Márton nagybudmér! párttitkár. Botykapeterden elszámoltatták D. Bagoly Jánost, a begyűjtést szabotáló koIákot Jól dolgosnak-e a népnevelők Nagydob Hsán ? t „Nagvdobszán jól dolgoznak a népnevelők" — ez a véleménye Máté elv- tára párttitkdrnak. Pedig nem ia dol- ;d?nak oflyaií jól, mint «hogy az a Jéoöbbtekben kiderült. Beszédesebb bizonyítók nem te kell: A község kenyérgabona begyűjtésben mindössze 78, a takarmánryganönft beadásában pedig osak 51 százalékra áll. A falu dolgozói tudnák teljesíteni kötelezettségüket, mert nem kevesebb, mint 104 mázsa felesleg van a községben, «ml raktárba kerülhetne és a dolgozó párnáztok a még megmaradóból szabadon öröltethetnénék. A község dolgozói azt nézik, hogy a Vezetők milyen példát mutatnak. A példa pedig nem valami mozgósító. Patai József tanácselnök teljesítette ugyan 100 százalékra a begyűjtési kötelezettségét, de ennél többet nem tett. Pedig C-jegyre is beadhatna. Mit szólna Patai elvtárs, ha olyankor, amikor a begyűjtés túlteljesítésének fontosságát hangoztatja, megkérdeznék a dolgozó parasztok: És az elnök elvtárs mennyire teljesítette túl a kötelezettségét? Erről bizony nem beszélhetne, A népnevelők munkájában pedig hiba, Hogy általánosságban beszélnek és egy-két frázisban mondják el „agitá- clójukat." Kakas József dolgozó paraszt 100 százalékra teljesítette kötelezettségét, de a padláson 715 kiló búzára fenik a fogukat az egerek. Ha elmondták volna a népnevelők Kaka* Józsefnek: Ha a felét beadja, a másik felét, 357 kilót szabadon megerőltetheti és még 287 forint vásárlási utalványt is kap, minden bizonnyal nem tartogatná a padláson - gabonát. ■ Javítani kell a néni -'őmunkán. Ha ezt megcsinálják Nagydobszán, elérik a 105 százalékot, amit vállaltak. Szeptember 15-re elkészül az Mi Erőmű első IiíjiStornya Az Inötaí Erőmű, ötéves tervünk együk hatalma* alkotása, gyors ütem. bsjj épül, Ai Erőmű nagyméretű kaftán- 4a gépházának egyik felébon már állnak a gépek, müg a másik része mo*t épük Szeptember 15-én már el. kéarfll az tíső hűtőtorony, amely több, mint hatvan méter magas, óriási betonépítmény. Az a feladata, bogy a kazánok fűtéséhez haszná’t vlzmeny- nylséget az elhasznált gőzből újra tér. melje. A hűtőtorony építését a kijelölt időnél később kezdték el. A dől- gazók egymással versenyezve azonban nemcsak a kéthónapos lemaradást hozták be, hanem egyhavi előnyt is szereztek: október 15.e- helyett már szeptember 15-re elkészül az Inotai Erőmű első hűtőtornya. „Ilyen jó termést már nagyon régen takarítottunk be, mint a: idén“ — mondogatták egymásnak a botykape- terdi dolgozó parasztok, ahogy figyelték ragyogó szemekkel a gép alatt gyorsan telő zsákokat. A legtöbb boty- kapeterdi dolgozó paraszt nem is tétovázott egy pillanatig sem azon, hogy mikor tegyen eleget beadási kötelezettségének. Nyomban a cséplőgéptől beszállították a terménygyüjtö raktárba az előirányzott gabonamennyiségei. *őf többen túl is téliesítettét:. Majer Antal is S.OOO százalékra, Bálint János hat- holdas 168 százalékra és így sorolhatnánk tovább, azoknak a becsületes dől. gozó parasztoknak a neveit, akik nemcsak teljesítették, hanem fával túl is szárnyalták beadási kötelezettségüket A kositól* eredménye mégis csak 74.7 százalékon áll. ..Hogy a csudában lehet ez, amikor ennyien túlteljesítettük a tervelőirányzatunkat és mégis ilyen rosszat állunk?“ - kérdezi: egymástól csodálkozó hangon Májer Antal, Bálint János és a többi jóitoljesítő dolgozó paraszt. Ezt nem is olyan nehéz kitalálni. Bolykapeterd községben 32 kulák van. Ezek a kuldkok természetesen nem jó szemmel nézik a község beadási versenyéti A dolgozó parasztok nagyrésze már nem hallgat szavukra, Így tehát olyan módszerrel gátolják a begyűjtés menetet, amivel éppen tudják, amit nein tartanak olyan „veszélyesnek". így gondolkodott idős D. Bagoly János 42 holdas kulák is, aki 70 százalékot adott le kötelezettségéből. ,,Nincs ÍÖbb gabonám... hát tudják, hogy rossz voll a termésem“ — siránkozott a kulák, akármerre ment. A faluban minden dolgozó paraszt tudta, hogy a huták hazudik, hiszen a termés ugyanolyan volt a ku- láknak is, mint nekik. De tisztában volt ezzel a községi tanács is. Egyik napon elment idős D. Bagoly kulikhoz az elszámoltató bizottság, hogy meggyőződjön arról, mennyiben mond „igazat" ez a mindenféle hájjal megkent kulák, „Nálam ugyan egy szem felesleget sem. találnak“ — fogadta a kulák az elszámoltató bizottság tagjait, még akkor is. amikor tudta, hogy úgy sem hiszik cl olyan köny- nyen, amit Ő mond. Az elszámoltató bizottság 23 zsák gabonát talált a padláson, ami a kulik évi szükségletén felül volt. Mikor látta a kulák. hogy rajt csípték a hazugságon, akkor c6ak annyit mondott: ,,Nem is hittem volna, hogy még ennyi gabona ez." De közben a kulák felesége útnak indított egy futárt — Kovács Nándor kulákfiókát —, a fia lakására, högy azonnal, jöjjön, mert bajban vannak. Ifj. Bagoly kulák nyomban ott is termett, hogy mentsen, amit még lehet. Meg is ragadta az alkalmat. Azonnal vállakozoü arra. hogy ö majd segít lehordani a zsákokat a kocsira. Segített is. De kilesíe as alUntmal, amikor az elszámoltató bizottság tagjai „nem figyeltek oda", akkor a ku- lákfi nem a kocsira, hanem „tévedésből” hol az istállóba a jászolba, hol pedig a pajtába a szalma alá vitte a zsákokat. Az elszámoltató bizottságban persze volt annyi éberség, hogy amikor végeztek, ismét leolvasták * zsákokat a kocsin, hogy megvannak-e. A kulák fondorlata ismét kudarcba fulladt.’ mert mégegvszer kellett cipelnie a zsákokat, amit elkerülhetett volna, Ragyogó szemekkel figyelte végig az eseményt Korsch Mihály — idős D. Bagoly János kulák cselédje is, aki a végén már nem tudta megállni szó nélkül: ..Erre van esze, meglopni a dolgozók államát, de. arra már nincs, hogy az én egész évi béremet kifizesse. Ez kell az ilyeneknek." 646 ezer forintot fizettek ki megyénkben a tervkölcsön-nyerőknek Megyénk dolgozói a tervkölcsön- jegyzés Ideién bebizonyították, hogv anyagilag is készséggel támogatják államunkat. Tudatában volt annak minden becsületes dolgozó: nz állata, nak kölcsönadott pénz sokszorosan vissza!örül, hogy a maga és családja éleiét teszi szebbé, boldogabbá. Napjuinkbaj) liarmndizben térült vissza pénzük és nyerték a köücsön- jegyzök ezrei megyénkben. Minden dolgozó számára többszörösen térült mér vissza a tecvkölcsön. Ezenkívül lehetőség van minden kölcsönzőnek a nyerésié, amit a legutóbbi nyereményhúzás bizonyít. Pécsett nyolcadi. kán kezdték a nyeremények kifizetését. 13-án délig a pécsi postán 2720 nyerőnek négy szá zh ús zaz e r forintot fizettek ki, A vidéki posták kifizetéséről csak az első két napi eredmény áll rendelkezésre, am; összesen 212(1 ezer forintot tss7 ki. Megyénk terül«, tén tehát csütörtökig 640 ezer forintot fizettek ki a tervkölcsön nyerőknek. Ezenkívül 19 ezer forintot a kamatozó kötvényekre. Fokozzuk a napi begyűjtési eredményt Második helyen áll megyénk a begyűjtési versenyben. Annak ellenére, j hogy a legutóbbi Versenyjelentés óta három hellyel előrébb, mentünk, nem lehetünk megelégedve elért ereimé, nyű tikkel. Lassú a begytl/íés üteme és nine* semmi bkunk arra, hogy megelégedjünk, elbizakodjunk elért eredményünk lelett. Erre semmi ok nincs. Vannak megyénkben szép szám- mai községék, amelyek még nem teljesítették előirányzatukat. Ezekre az el. maradt községekre kell súlyt helyezni az élenjáró pécsi járásnak is, mert ellenkező esetben nem marad meg jelenlegi helyén, elkerülik azok a járások, ahol ezt a7 igen fontos feladatot vég. rehajtják. Ä pécsi járás közében lévő. elsőséget jelentő zászló az eddiginél jobb munkára köte ezi a pécsi járást és ez a jobb. gyorsabb munka, a begyűjtés fökozásu vonatkozik a többi járásokra Is. A járások begyűjtési versenyében a lassú előrehaladáson kívül más nem történt, mindegyik járás tartja a ma. pócsváródi, hatodik a szigetvári, hetedik a komlói, nyolcadik a Sásdi, kilencedik a sellyei járás, A járások százalékai, _ a lassú előrehaladásbi- zonyltékai —- figyelmeztetnek bfennün, két, hogy gyorsítsuk meg a begyűjtés ütemét, számoljuk lel, de gyorsan, a tétovázást, a megalkuvást, a „nincs Mcsleg" mesét mert ellenkező ’esetben lejjebb csúszunk n megyék versenyében. Ennek nem szabad bekövetkeznie. A járási pártbizottságok, tanácsok, a községi pártszervezetek és tanácsok a népnevelőmunka megjavításával lobban tsák lángra újra a ver. senyt, amely olyan lelkesen folyt néhány nappal ezelőtt is. UJ lendületet a begyűjtést versenyből), tokozzuk a napi begyűjtést eredményt. Különösen szól ez a csiga-brigádban lévő járásokra, a komlóira, sásdira, Sellyéire. Induljunk új lendülettel harcba az első helyért.
