Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-09 / 210. szám
o O 11Í51 SZEPTEMBEH ü PÁRT ÉS PÁRTÉP IT ÉS * A komlói Kossuth-akna partbizottsága tanult a dolgozók és a pártsajtó bírálatából A' , komiéi Kossuth-akna tervtelje- »(téséoen mutatkozó lemaradás okai- rat'láz utóbbi hetekben több cikkben foglalkozott a Dunántúli Napló, l ei- , színre kerültek olyan hibák, amit Indiák a bányászok, tudták a mü- sfáJd vezetők, csak azt nem tudták, hegy hogyan álljanak neki a hibák kijavításához. Élesen felvetették a pikkek * munkafegyelem megszilárdítását, a szakszervezet és a műszaki vezetők munkáját, a terv maradéktalan teljesítését. Nem az a cél, hogy iámét felsoroljuk az akkori írá- «okjsan feltárt hiányosságok okait, hanem az, hogy mit szól ehhez a kérdéshez, a sajtóban indított vitához'. a Kossuth-aknai pártbizottság. * ; * A pártbizottság élaprő*za idejét ' Á: félretett hibák megfelelnek a valóságnak. A cikkek annyiban érintették az aknai pártbizottság felelősségét, hogy nem kielégítő á poütScai felvilágosító munka- ín énnek a kérdésnek a gyöke- irére ' szeretnék lemenni. Az aknai pártbizottság tagjai sokat dolgoznak. Sokát, de kevés eredménnyel. Miért? Azért, ‘mert sokat markolnak és kevés marad a tenyerükben, A pártbizottsághoz tartozó nyolc alapszerverét niunkájának oroszlánrészét maga a pártbizottság végzi. Ez azt jelenti, hogy minden kis dologgal, amit könnyen elintézhetnének ' az alap- «uervezeti titkárok — mint ahogy •gt ' olyé'gzik Szakács Mihály, Saliga l,ászló és Kiss Géza bánya-alapszervi titkár:elvtársak is — a pártbizottsághoz, fordulnak az elvtársak. Ezekhez a kis dolgokhoz tartozik például az is —7,. ami még az alapszervezeti ve- ratös’éghez sem volna szabad, hogy tartozzon — a lakáskiutalással való foglalkozás. A* aknai pártbizottság töri a lejét azon, hogy kinek adtának először az új lakásokból. Ez a munka az üzemvezetés és a szakszervezet hatásköréhez tartozik, s csak annyiban az akna-bizottsághoz. hogy ellenőrzést gyakoroljon, hogy valóban olyanok kapjanak elsősek lakást, akik jó munkával azt kiérdemelték. Az ilyen és hasonló Siunkák elvégzése az aknai pártbizottság munkaidejéből sok időt el- *abol. A szahsxerrpxet vezetői elhanyagolják a legdöntőbb feladatot 1 Nem megy a munkaverseny szervezésé,'' ahogy kellene. Ezt a feladatot is csaknem teljesen az aknai pártbi- teottsig végzi, mert Fóris János ÜB titkár ejvtárs „nem tudja mozgósítani" a szakszervezeti bizalmiakat. ; Schneider József elvtárs, az ÜB 1 termelés fplelöse az íróasztal ' mellől próbálja irányítani, szer- ■ vézad a munkaversenyt. Lajos József elvtárs, a hármadik függetlenített UB funkcionárius viszonya a dolgozókhoz sok kívánnivalót hagy maga után. Ha valaki valamilyen ; kéréssel fordul hozzá, akkor a kővetkező szavakkal fogadja: „Mit akar, majd elintézik." És ezzel végezi tovább a munkáját. Termé- szetes, hogy ilyen „fogadtatás" -után többször már nem mennek hozzá az elvtáTsak tanácsért, hanem inkább felkeresik az aknai pártbizottságot és ott kérnek orvoslást, útmutatást ügyeik elintézésére. Ebből az következik, hogy az aknai pártbizottság vállam nyugszik a szakszervezeti munkák nagyrésze is. Kossuth-akna tervteljesílésének lemaradásához. tartozik az is, hogy „amit csinál a jobbkéz, azt nem tudja a balkéz." Csak ritkán ül össze az üzemi háromszög, hogy beszámoljon az aknabizottságnak az elvégzett munkákról, hogy összehangolják a pártbizottság, az ÜB és a műszaki vezetők a munkájukat a közös cél: a széntermelés fokozása, a lemaradás mielőbbi behozása érdekében. Ebből következií, hogy a pártbizottság tagjai is bekerülnek a munkabeosztási és egyéb műszaki vezetői munkák elvégzésébe, ami egyáltalán nem az 6 feladatuk. így elmosódik az egyszemélyi felelősség, mert amikor a hibák kijavításáról esik szó, akkor egyik szerv várja a másikat., hogy kijavítsa a hibát. Elmaradt a pártalapsser- vezetek irányítása Amint a tények bizonyítják, az aknai pártbizottság sokat dolgozik. Csak eddig úgy volt, hogy a „fáktól nem látták az erdőt." Nem találták meg azt a láncszemet munkájukban, amely a hibák gyors kijavításához vezet. A „nagy munkában“ megfeledkeztek a legfontosabbról, a párt- alapsz ervez etek irányításiról, a párttagság ' mozgósításáról a terv teljesítéséért. Nem tanította meg az aknai pártbizottság az alapszervezetek vezetőit, titkárait vezetni. A nyolc alapszervezet közül négy papíron szerepel és ezeknek munkáját az aknai párt- bizottság intézi. A „sok" munka mellett nem jutott arra idő, hogy kioktassák a titkár elvtársakat arra, hogyan kell felkészülni egy népnevelő, vay egy taggyűlés megtartására, annak előkészítésére. Ez odavezetett, hogy mindig gyengébb lett a pártélet, hónapról hónapra csökkent a tagjelöltek felvétele, nem nevelték a párttagságot harcosságra, nem oltották vérükbe azt, hogy a terv teljesítése törvény, amelynek végrehajtásáért elsősorban is a kommunisták a felelések. Ennek a gyenge pártmunkának köszönhető, hogy augusztus hónapban, a nyolc alapszervezetben mindössze csak két tagjelölttel erősödött a Kossuth-aknai üzemi pártszervezet. De a pártbizottság szétfolyó munkájának tudható be az is, hogy Drescher József elvtárs, az egyik alapszervezet titkára elutasító választ afiott, amikor tudomására hozták, hogy a Párt bentlakásos pártiskolára javasolta. Vájjon miért? Azért, mert még a titkár elvtárs sincs tisztában azzal, hogy ez milyen hatalmas megtiszteltetést jelent. * A pártbizottság rálépett á helyes útra A komlói hánya termelésének lemaradása hűen visszatükrözi: Ahol a pártszervezet vezetői elmerülnek a mindennapi apró-cseprő ügyek intézésében és ugyanakkor elhanyagolják a legdöntőbb kérdéseket, ott nem mehet jól a termelés. A Dunántúli Naplóban az ezzel kapcsolatban megjelent cikkek kiértékelése után felismerte a pártbizottság a hibák forrásait és ezentúl szilárdan a pártalapszervezetekre, a kommunistákra támaszkodva harcolnak a lemaradás behozásáért, a tervér teljesítésiért. Szakács Mihály elvtárssal, az egyik bányai alapszervezet titkárával beszélte meg a lemaradás okait a párt- bizottság. Szakács élvtárs azonnal munkához látott, mozgósította csapatában először a párttagokat, majd utána a pártonkívüli bányászokat és a kollektíva megindította a versenymozgalmat, Felajánlották, hogy szeptember elsejétől kezdve minden hónapban túlteljesítik tervüket és az év végére pedig 300 csitlle szenet termelnek terven felül. Szakács elvtárs kezdeményezéséhez már újabb 11 szenelő-brigád csatlakozott, ajiol szintén a kommunisták vették a kezükbe a széncsata irányítását. Az aknai .pártbizottság rálépett a helyes útra, most csak az szükséges, hogy sokkal többet foglalkozzon az alapszervezeti titkár elvtársakkal, a szakszervezeti munkát bátran bízza a ÜB-ben dolgozó elvtársakra és sokkal jobban ellenőrizze a műszaki vezetők munkáját. Elmondta: Papp János ágit. prop. titkár. A drávaszerdahelyi pártszervezet munkájának eredményei és hiányosságai Húszmillió pohár sört készített az idén a pécsi Pannónia Sörgyár Négy déldunánlúli megye: Somogy, Tolna, Zala és Baranya dolgozóinak sörellátását biztosítja a pécsi Pannónia Sörgyár, amely elmúlt félévi tervét 140 százalékra teljesítette. A Sörgyár a múlt évi 14 millióval szemben az idén húszmillió pohár sört készített. Ez azt jelenti, hogy az idén Pécs minden felnőtt lakosa 400 pohár sört fogyaszthatott volna. Az olcsp és jóminőségű sört egyre többen kedvelik meg a dolgozók közül. Bizonyítja ezt, hogy amíg a fel- szabadulás előtt Pécsett álig másfélezer emb$r fogyasztón sört, most ez a szám meghaladja az ötvenezrei is. A falu életszínvonalának emelkedésével együtt megnövekedett a dolgozó parasztok körében is a sörkedvelők száma. Dráva szerdahely község dolgozói megértették a begyűjtés sikerének fontosságát és nemcsak a saját keretükön belül, hanem az egész megye területén igyekeztek segíteni a begyűjtési harc fokozását. Versenyfelhívásuk óta lelkes munkával elérték, hogy jelen pillanatban 286.2 százaléknál tartanak, de ha megkapják a már begyűjtött 68 mázsa gabonára is a diszpozíciót, elérik a 303 százalékot. Ennél az eredménynél nem állnak meg, hanem továbbra is folytatják a megkezdett harcot. Jó munkájuk eredményének elismeréséül, mint a megye legjobb községe, megkapták a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját és a belügyminiszter oklevelét. Ez a község nép nevelőit és az egész lakosságot arra ösztönzi, hogy még erősebbé tegyék községüket, hogy az aljas Tito közvetlen szomszédságában Drávaszer- dahely is megingathatatlan őrhelye legyen békénknek. A párttagok példamutató, szilárd helytállására volt szükség, hogy ezt az' eredményt elérték. Büszkék lehetnek a drávaszerdahe- lyiek arra, hogy a megye első községe lettek. A begyűjtési harcban biztosan tűntek ki olyan dolgozók és dolgozó fiatalok, akikkel érdemes és kell is foglalkozni, hogy minél előbb Pártunk tagjelöltjei legyenek. Ennek ellenére új tagjelölteket még ezídeig nem vettek fel. Jelenleg négy tagból és hét tagjelöltből áll a pártszervezet, habár egy 260 lakosú községben, ahol ilyen jó munkát végeztek és ahol a termelőszövetkezet is példaként állítható, biztosan tűntek ki olyan dolgozók, akiket ha felvettek volna a pártszervezetbe, sokkal eredményesebb munkát tudtak volna végezni nemcsak a községükben, hanem a környékükön is. Benedek Jánosné párttitkár elv- társnő elbeszélget a fiatalokkal és a pártonkivüliekkel, de azt mondja, hogy nem akarnak belepni a Pártba. Dolgoznak szívesen, de tagjelöltek nem akarnak lenni. Mi ennek az oka? Erre világos feleletet kapunk, ha megnézzük a pártszervezet munkáját. Ha megnézzük azt, milyen a ve zetés a pártszervezetben és hogyan érvényesül a pártszervezet vezető- szerepe a községben? A párlfitbár elvtársnö férje, Benedek János elvtárs a tanácselnök. Arra való hivatkozással, hogy a párthelyiségben nincs erre megfele lő hely, a tanácselnök elvtárs fiókjában őrzik a párttaggyülésekröl ké szült jegyzőkönyveket. A párttitká'r elvtársnő gyakran nem ér rá. Ezért a tanácselnök elvtárs végzi a párttitkári teendőket is, ami helytelen, mert így nem érvényesül a pártszervezet vezetőszerepe. Az éberség körül is mutatkozik hiányosság. A legutóbbi taggyűlésekről, amelyen a vezetöségválasztást készítették elő, a jegyzőkönyv a tanács- titkár asztalán hevert már néhány napja, aki elvállalta, hogy legépeli. Közben sok volt a munkája és félretette az asztal szélére. Emlékeznék még arra a drávaszerdahelyi elvtársak, hogy májusban három kém akart á'tlógni a határon, hogy az aljas Titobandának kémkedjen. Akkor az egész közésg egy éjszaka éberen és kitartóan kereste őket. Sikerült is a kémeket elfogni. Megmutatták a drávaszerdahe lyiek, hogy gyűlölik az ellenséget és harcolnak ellene, de ilyen esetben sem szabadna megfeledkezni az éberségről, mert az ellenség kibasznál minden kis rést és minden alkalmat megragad, hogy ártani tudjon. Ezekből ered az is, hogy nem foglalkoznak eléggé az új káderekkel. Ha el is beszélgetnek velük; az úgy tűnik, mintha hivatalos beszélgetés lenne, "mert nem tudnak rendszeresen foglalkozni velük. A pártonkívüliek előtt úgy tűnik fel a pártszervezet, mint egy hivatali szerv, nem tudnak eléggé közeledni hozzá. Pedig ha a párttitkár elvtársnő és a párttagok közvetlenebbül és rendszeresen foglalkoznának a munkában kitűnt becsületes fiatalokkal és idősebb dolgozók, kai, ma már ott lennének a párt- szervezet soraiban • és közvetlenül segítenék a párt munkáját. Hanák Ilona és Csőmé Lajos DlSZtagok is, akik a begyűjtési munka mellett arra is gondoltak, hogy néhány társukkal elmennek Vajszlóra, hogy meggyőzzék az ottani dolgozó parasztokat is a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Már néhány napja odajárnak és nemhogy csökkent volna a munkakedvük, hanem mindig aktívabban, mindig lelkesebben dolgoznak, mert érzik és tudják azt, hogy a szocializmus épitéséből nekik is ki kell venni részüket • Azonkívül szorgalmas népnevelők még Tóth Jenő, Szigetvári János és Zsíros Jenő dolgozó parasztok is. így lehetne még számtalan jó aktívat felsorolni, akikkel csak komolyan kellene foglalkozni, úgy, ahogy azt egy- máskőzött szokták a dolgozók, elbeszélgetni velük, akkor egész biztos, hogy megértenék, hogy az ő helyük az élcsapat soraiban van, megértenék, azt, hogy csak úgy lesz eredményes a munkájuk, ha képezik magukat. Az új vezetőségválasztások küszöbén tűzze ki célul a' pártszervezel, hogy a munkában kitűnt dolgozókat bevonja sorai közé. Sokkal eredményesebb és mélyrehatóbb munkát tudnak végezni, ha friss erőkkel gazdagítják soraikat. F. L 0 Eső előtti lüHedt meleg nyomja a főidőket. „Süket időnek“ mondták ezen a tájon. A nap nem látszik a felhők között, de forrósltja a levegőt, tikkasztja a torkot, hátára izzaszt ja Ingét ,a kapálóknak. Hatalmas zöld táblák között fut az autóbusz: a táb. lát haragoszö'd cserjék borítják, piros 'és 'sárga virágok lesnek ki a levelek mögül. Aki nem tudná, annak gyorsaja. megadják csodálkozó kérdé. réréá választ a busz utasai- Virágzik, érik, a. gyapot, Alig marad el a sá. tórhelyjek Ötszázholdas gyapottáb’.á- já, új‘$t>b százholdakon köszöntik az utast ■ a kedves, ismerős, piros-sárga virágok: Ormány.puszla, Károlyma. for é? Püspökbóly gyapotniezóin beérőheg van a szovjet nép baráti segítségének, ötéves tervünknek nagyszerű tere:dménye a gyapot, — a fehér arany.' ■,ÁJíárhogv nézzük, nincs elegendő munkásunk! Mert számol/unk csak: az idén négyszer akkora területen , terrnelünlc gyapotot, mint tavaly. A termésünk a helyesebb növényápolás és 0 kedvező időjárás miatt több lesz, a; mull éyihél. Éppen a sátorhelyiek jelentették.^ hogy lesz olyan tábájuk ahöl/tíz mázsát várnak. Minden egy. hev-etve: ötször annyi gyapotot kell betakarítani, mint tavaly, alig valamivel több munkaerővel. Ha csak nem teliemti minden gyapotszedő három- riak-á normától, nem tudjuk leszedni $z őszi- esőzések előtt és tönkremegy a gyapot egy része.“ —— Hogyan szedtük U id«*.«*-. az utó'só szálig a gyapotot? — tanakodnak az agronómusok. KÉT SEGÍTŐ LEVÉL — Nem maradhat kint egy gubó sem, várják a gyárak a termést! Dolgozó népünk ruhánakvalójából egy zsebkendőre való sem veszhet el! — így beszélnek a gazdaságok kommunistái. — Ha megtermeltük, be is takarít- luk! Csak mondják meg, hogyan kell többet leszedni, rajtunk nem múlik! — jelentették ki a gyapotosbrigádok. Hogyan tudtok háromszor annyit leszedni, mint tavaly? Erb Giziék tavaly 47 kilót szedtek le, az volt- a legmagasabb eredménv az egész of. szágban! És még ez i-s hol vap a hatvan kilótól? Annyit csak a Szovjetunióban szednek' — Hát írjanak a Szovie'anfóha. hogy mondják el hogyan kell hatvan kiló gyapotot szedni egy nap. Csak írni kell, válaszolnak a szovjet elvtársak — mondta vissza egyik lány. És így történt. A szovjet nép újra segítségünkre sietett. Alig két hét múlva levél érkezett a Szovjetunió két élenjáró gyapotszedőnőjétől. P. Antonova elvtársnő a Grózni-kerületi Kalinyin-szovhoz munkacsoportveze- töje, aki 218 kg gyapotot szedett le. egy nap alatt és Alekszandra Grisko elvtársnö ? Herszon.területi szkadov- szki járás „Május E seje“ kolhozának munkacsoport vezető je, aki 418 kg-os napi szedés: eredményt ért el. meq- írták a baranyamegyei gyapotszedők, nek, hogyan lehet tízszeres, tizenöt. szőrös eredményeket elérni a régi tel. jesitményekkel szemben. Alebfzandra Grisko elvtársnö a következőket írja: „A gyapot betakarításánál legmagasabb napi munkatermelékenységem négyszázilzennyolc kilogramm gyapotot tett ki. A gyapotbetakarítás el. sö napjaiban, természetesen sokkal kevesebbet szedtem, kezdtem 45 kilogrammal ,és fokozatosan növe’tem teljesítmény émet. Szeptember 21-én 310 kilogrammot szedtem és 28.án már 418 kilogrammot. A betakarítás első napjától kezdve összesen négyezer kilogramm gyapotot szedtem. Teljesítményem fokozódását persze nemcsak azzal lehet magyarázod. hogv belejöttem 2 munkába, begyakoroltam magamat, bár ennek is nagy jelentősége van. A lényeg az, hogy a cserjéken minden nap szaporodott a kinyílt tokok száma. Az első napokban egy cseriéről az ember hét-három tokból szedi ki a nyersgyapotot és már megy is c következőhöz, most pedig majdnem piinden cserjén kinyílt a tokok 80 százaléka. Ezzol kapcsolatban azt akarom megjegyezni, hogy-a nagy teljesítményhez jó termésre is van szükség. Akármilyen ügyes és erős is az ember, ha a gyapotföldön keresni kell a tokokat, sohasem szed fel naponta 300 kilogrammot, de még százat sem. Egészen más. ha hektáronként 8—10 mázsát tesz ki (holdanként 5—6 mázsa) a gyapottermés (a mi nem öntő. zéses járásunkra gondolok), ekkora termésnél már napi 100, sót több kilogrammot lehet, sőt kell is felszedni. A nagy munkatermelékenység tehát a terméshozamtól függ ... Ahho., persze, hogy qz ember naponta két-három-négyszáz kilogramm gyapotot szedjen lel, ki kell használni a munkaidő minden percéi ■.. Én is kido'goztam eqy módszert .— a szedést a cserjén jobbról balra kezdem. Természetesen mindkét kezem, mel dolgozom. Egyes qyapot-szedőnők egyszerre két cserjéről szedik a tér. rnést. egyikről jobbal, a másikról ballal. Én csak egy cserjén dolgosom. Úgy gondolom, hogv ilyen módon minimumra lehet csökkenteni a terméketlen mozgást és a felesleges for. dulatokat.“ P. Antonova elvtársnö módszere megegyezik A. Grisko elvtársnöével. Levelében még megírja, hogy milyen nagy gonddal ügyelnek a minőségi munkára: „Elsősorban a földrehuiloft nyersgyapotot szedem le’. Ilyen kevés van, de először kell felszedni azért, mert a hozzátapadt piszkot kényelmesebben és gyorsabban el lehet távolítani, ml kor még üres az ember keze. Ho a földön fekvő gyapotot utoljára hagyjuk. méginkább beplszk' VVJífc. ész tevéden a Mb alá kerül és szaporít, ja a veszteséget. Gyorsan felszedem a földön fekvő gyapotot és elkezdtem a szedést, a tokokból is. Nem feledkezem el cf osztályozásról sem. A fajtákat az első perctől külön kell rakni, különb*n elég egy csipetnyi másodosztályú gyapot ahhoz, hogy néhányszáz kilo- aramm clsőosztályúnak a minőségét lerontsa. A gyapotot előbb az ólsó, eztán n lelsö tokokból szedem ki Ha fordítva csinálom, bepiszkolódik az alsó tokok nyers gyapotja. Hogy kezem- mel ne végezzek fölösleges mozda'a- tokat, igyekszem az egész rz-arkorrtal tele szedni. Egyik keznpioe szedem nr elsőosztályút, a másikba pedig a másodosztályú gyapotot Miközben a gyapotot- kél sorból s?e. dem, minden lépést úgy számítok- kj. hoay szilárdan álijak 0 Iában:,,;, és a kézmozdulataim, az. oldalra és ei* re való bajlás, ne okozzon erőfeszítést.“ Ez a kát baráti levél a szovjet nép hatalmas segítsége cqv annyi megszámlálhatatlan közül. Nemsokára ezerszám ontja a rotáriósgép a levélből készült ismertetőket, eljut a levél minden gyapotszedömtinkásunk ke. zébe, hogy elsajátítva, többszörösen túlszárnyalhassa eddigi normáit idő' ben betakaríthassa a gazdag gyapottermést. De nemcsak a termelőmunkában nyújt segítséget eiz a ké: levél: kő- zelebbhozza népünkhöz Sztálin népét, e"mélyíti. még bensőségesebbé teszi azt a barátságot, amelyet a íelsy.aha. ditrt Szovjet Hgdserep katonái hintettek el népünk szivében,
