Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-06 / 207. szám

1851 SZEPTEMBER 0 WflPLO 3 Eg^házasboziu* rövidesen lermeIős2EÖveílíe®eti feÖKségf les® Egyház&skozáron két tszcs volt ed­dig is. A III-as típusú Rákóczi és az I.es típusú Bercsényi. Mar tavasztól kezdve azon versenyezlek, hogy me­lyik tszcs lesz az, amelyikben maga­sabb eredményt érnek el. A Rákóczi tszcs jobb eredményeket ért el. Az I-es típusú Bercsényi tszcs tag­jainak földje nem egy táblában, ha­nem szétszórtan feküdt. Nem tudtak olyan tervszerűen dolgozni, mint a III-as típusú Rákóczi tszcs-te gok. Nem tuditák úgy kihasználim a gépi erőt. A Ill.as típusú Rákóczi tszcs-ben 64 család 467 holdon dolgozott. Na. g-yobbrésrt «■épí erővel végezték a munkát. A vetést és növényúpolósi munkákat előbb végeztéik el, mint az legyénileg dolgozók. Már ekkor megmutatkozott az. hogy a III-as tlipusú tszcs-ben tudnak jobb eredményt elérni. A ga- bonaléleségekból jóval magasabb lett a termésátlaguk, mimt az Les típusú tszcs-tagoknak és az egyénileg dolgo­zóknak. Azonkívül a közös vagyonuk is gyarapodott Egy év alatt 98 ser­tést 21 szarvasmarhát, 17 lovat neveit « csoport Egy év alatt több ered. ményt értek el a Ul-as típusú tszcs- tagok, ' mint egyénileg két év alatt. Növekszik a csoporttagok háztáji • gazdasága is. Ezt az egyénileg dolgozó parasztok .is látják. Csernyik Péter dolgozó pa­raszt érdeklődve .figyel te a. tsizcs meg. , alakú'ásótól kezdve a csoporttagiok i munkáját és eredményeit. Kíváncsian .figyelte, hőgyan fejlődnek a növény­féleségeik, hogyan művelik meg, mi- ■ lyen tenné,-eredményt érnek el. Úgy gondolta, élőbb megpróbálja a tszcs ér-e el magasabb terméseredményt, vagy pedig ő. — Hiába, jobb a közös munka, ma. gasabb terméseredményt értek el, mint én. Én is belépők — mondta Csernyik Péter. Mikor aláírta a be'épési nyilatkoza­tot, büszkén mesélte a még kívülálló dolgozó parasztoknak, hogy: ,,tszcs- tag vagyok. 11 j dolog az igaz, de jobb, mint a régi.“ Ezidőtájt voltak küldöt­teink a Szovjetunióban. Az egyházas. kozári dolgozó parasztok alig várták, hogy visszatérjenek és elmondják ta­pasztalataikat. Esténként összegyűl­lek a Szabadság-téren és megvitat­ták, hogy kinek mi a véleménye, mit olvasott vagy hallott a szovjet kül­döttek tapasztalataiból. Egész meg­szokottá váltak ezek a beszélgetések. Közben a hangoshiradó bemondta, kik járnak élen a begyűjtésben és nótát küldött az élenjáróknak. Egyik este Csernyik Péter dolgozó paraszt kapta a nótát. Ekkor lépett be a tsses-be. — Nem kis dolog ez — mondogat­ták a még kívülálló dolgozó parasz­tok. Jankó András egyénileg dolgo­zó paraszt is megkérte Kiss Lajos tszos-tagot, hogy mondja el, milyen az élete a -tszcs-ben. Kiss elvtárs el­mondta részletes en: Mindenki munkája arányában ré­szesül a tszcs-ben a jövedelemből, a magasabb termésátlagot úgy érik el, hogy a földjük nagy táblában van, gépi erővel művelik. Mütrágyázzák és mindenféle munkát idóben és jól elvégeznek, mert tervszerűen dolgoz, nak. Hazamenve, Jankó András megbe­szélte ezt a feleségével is. Még 15 éves kislányának is kikérte a vélemé­nyét. S úgy döntöttek, ők is belép­nek a tszcs-be. Másnap már örömmel uj?ág.0Wa Jankó András Kiss Lajos, nak: „Én is tagja vagyok a termelő- csoportnak.“ És este a hangoshíradó nemcsak mint a begyűjtésben élenjá­ró dolgozó paraszt nevét hozta ki Jankó Andrást, hanem mint a tszeg új belépőjét is. Példáját egyre többen követték. Az I-es típusú tszcs.tagok látogatást tettek a Ilí-as típusú Rákóczi tízes­nél, s utána gyűlést hívtak össze. ..Dolgozzunk mi is Ill.as típusú tszcs- ben“ — indítványozták többen az I- es típusú csoporttagok közül. Alapo­san megvitatták, hogy lenne jobb és végül úgy döntöttek, hogy követik a Rákóczi tszcs tagjainak példáját, ők is III-as típusúban dolgoznak. így Köszöntjük a Megyei Pártbizottság vándorzászlajának tulajdonosait alakult át az I.es típusú Bercsényi tszcs III-as típusúvá. Egyházaskozár nem nagy falu, igy gyorsan terjed a hír. Ejy-két órán beiül már az egész falu tudta, hogy két III-as típusú tszcs van a község­ben. Különösen a III-as típusú Ber­csényi tszcs tagjai újságolták a még egyénileg dolgozó parasztoknál a hírt. Elmondták azt, amit egyébként az egyénileg dolgozó parasztok maguk is láttak, hogy az I.es típusú tszcs- ben is magasabb eredményt értele el, hált még a III-as típusúban milyen magas átlagtermés lesz. A munkát jól megszervezik, a földet jól kihasznál­ják és egyre szebbé teszik életüket. Esténként egyre több dolgozó pa­rasztnak a nevét mondta be a han. goshlíradó. 21-én már 29 dolgozó paraszttal gyarapodott az új belépők száma. Ekkor ment át eiesős léptekkel Cser­nyik Balázs 14 holdas dolgozó paraszt a tanácshoz. — Belépési nyilatkozatot kérek — mondta. Miután aláírta, a mikrofon elé állt és örömmel mondta be: — Harmincadiknak léptem be most az új belépők között, lépjetek rá ti is mielőbb a helyes útra. Már csak hat egyénileg dolgozó paraszt van Egyházaskozáron. Ezek között Jankó János 13 holdas dolgo­zó paraszt, akinek testvére, tarkó András, már belépett a tszcs.be. Ezt üzeni testvérének, Jankó Jánosnak: „Neked is 13 hold földed van és öt gyermeked. Egyénileg gazdálkodva nem tudsz elérni olyan eredményt, mint a tszcs-ben. Én ;s jól meggon­doltam, mielőtt beléptem és már vi­lágosan látom, hogy helyesen tettem. Az egy rossz lovammal nem tudtam volna jól megművelni a földem, de a tszcs.ben közös munkával jobb ered­ményeket érek el. Lépj be te Is test­vérem! Mire vársz? Ha te belépsz, még jobb eredményeket érünk el. Jó gazda vagy, tudásod a tszcs-ben még jobban lel tudod használni. Azt meg magad is tudod, ha összefogva ketten dolgozunk, már jobb eredményt érünk el, hát még ötvenheten. Lépj be te is mielőbb! Várunk.“ A pécsi járási pártbizottság és a tanács jó munkát végzett a begyűj­tési munkában. Az elmúlt héten élre- törtek a járások között folyó ver­senyben és szép eredményükkel kiér­demelték a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját. Köszöntjük a pécsi járási pártbizottságot, tanácsit, az egész járás dolgozó parasztságát. Fo­kozzák tovább jó munkájukat. A községek közötti versenyben Drávaszerdahely érdemelte ki a Me­gyei Pártbizottság zászlaját, míg a tszcsk között a sotnbereki Béka tszcs, a gépállomások között a szi­getvári gépállomás vallhatja büszkén magáénak a Pártbizottság vörös lobo­góját, Lelkesítse további harcra ez a szép kitüntetés a község, a tszcs, a gépállomás dolgozóit. A megyei tanács vándor-zászlaját a mohácsi járás kapta, míg a községek között Udvar község dolgozó pa­rasztsága mondhatja magáénak a má­sodik legjobbnak járó zászlót. Segíteni kell a gpgéfeSrteljesítmenyö dolgozókat Tanulni keli a bányásznapi munkaverseny tapasztalataiból Szeptember másodiliát, az első bányásznapot az egész ország bányászai megünnepelték. Nagy je­lentőségű ünnep volt ez. Azokra a bányász vértanukra emlékeztünk, aki­ket 1919-ben Tatabányán és 1937-ben a Pécs-szabolcsi csertetőn agyonlőttek, a Horthy-rendszer aljas csendőrei csak ezérl, mert nagyobb kenyereit és jobb bánásmódot követeltek. Pártunk és Rákosi elvtárs szerető gondoskodása nyomán, szeptember első vasárnapja a bányászok napja lett. Nagy verseny Indult az egész or­szágban a bányászok között, min­denki méltóan és büszkén akarta megünnepelni az első, nagy bá­nyásznapot. Díván-aknán is forró lázban verse­nyezték a csapatok egymás közölt, hogy az ipar kenyerét, a szenei, mi­nél nagyobb mennyiségben adják gyá­rainknak. Ilyen lázas verseny volt a Ney- és Tavasz-csapat fejtésekben is. Mind a két csapat valóságos közelhar­cot vívott egymással. A Ney-csapat tagjai egész hónapban az élvonalban küzdöttek, szilárdan tartották a má­sodik helyét és azon törekedtek, hogy az első helyei érjék el. A csapat kol­lektívája egyöntetűen harcolt a nagy küzdelemben, mert tudták és érezték, hogy odaadó munkájukkal tudják csak elérni azt, amit a csapat célul ‘líízölt maga elé. Atérezlck, hogy min­den csille szén. amit kiadnak, boldo­gabb életüket biztosítja és teszi szebbe. Tisztában vannak azzal, hogy minél több szenet termelitek, annál nagyobb csapást mérnek az imperialistákra, an­nál jobban erősítik a béketábort. A csapat tagjai közül többen jár­nak vájárlanfolynmra, inert tud­ják. hogy a bányászat elé kitűzött hatalmas feladatok végrehajtásához szakképzett bányászokra van szük­ség. A nagy ünnep előtti héten ilyen hatalmas versenylendület volt az egész akna kollektívája között. Mindenki azon volt, hogy büszkén ünnepelhesse meg e nagy napot. A Ney- és Tavasz-csapat az ünnep előtti héten sem hagvta magát. Korán kezd­tek dolgozni. Vígan ment a munka, ömlött a szén. Egy műszakon többször előfordult az, hogy le kellett állni a gépeknek, mert megteltek a csúzdák. Ilyenkor aztán mindig érdeklődött Ney Ferenc elvtárs. „Mi a baj fiúk?" — Kincs üres csille — válaszolták a csillések. Az üres csillére várás egész héten mindennap bekövetkezett és így na­ponta 10—15 csille szénnel keveseb­bet tudtak tölteni. Ugyanez fennállt a Tavasz-csapatnál is, mert egy ren­dezőre csilléztek. Tanulnunk keli a bányásznap tisz­teletére indított munkaverseny ta­pasztalataiból. Ezt a súlyos ki­esést elIkcriílheUék volna, ha a műszaki vezetők betartják a két­oldalú versenyszerződésben vál­lalt feltételeket. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy meg kell szilárdítani műszaki vezető­inknek is az egyszemélyi felelős ve­zetést. Hogy bányászaink az ünnepi nagygyűlésen. Rákosi elv­társnak táviratban tett Ígéretüknek, hogy december 21-ére befejezhessék ezévi tervüket — eleget tudjanak tenni, feltétlen szükséges az, hogy a műszaki vezetők is ugyanolyan len­dületesen kapcsolódjanak be ebbe a versenymunkába, mint bányászaink. Biztosítsanak számukra elegendő üres csillét, s egy pillanatra se feledkezze­nek meg arról, hogy a terv teljesítése törvény és nem­csak a bányászok törvénye, ha­nem az aknászoké is, egyszóval az egész üzem kollektívájáé. Gyánó Vince aknász, páriiskolai hallgató. Balogh Áron sztaliánovista kubi­kus már három éve dolgozik a Pécsi Magasépítési Vállalatnál. Azelőtt az Útfenntartó Vállalatnál dolgozott. Ré­gebbi munkahelyén — az útépítőknél — állandóan arra törekedett, hogy el­nyerje dolgozó népünk egyik legna­gyobb kitüntetéséi!, a büszke szfaháno- visla oklevelet. Olt is haittagu brigád­ban dolgozott. Ari szerelte volna elér­ni, hogy az egész brigád sztahano­vista brigád Jegyen. Állnndóan tanította a brigád többi tagjait Is, megmutatta nekik a könnyebb mnnkafogásokat, egyszó­val nemcsak a maga, hanem az egész brigád teljesítményén mérte, hogy milyen munkát végez. De hiába törekeded! Balogh elvtárs, tervei nem sikerültek. Nemi Mert, mindig olyan brigádvezelők voltak, akik nemhogy segitették volna célki­tűzéseit, hanem ellenkezőleg, amit ő felépített a brigádban, azok egy-két nap alatt lerombolták. Részegen men­tek munkára, munkaidő alatt cselleng­tek ide-oda és fgv természetesen elvet­ték a többi brigádtagoknak is a ked­vét a nagyobb teljesítményekért ví­vott ha rolói. Igv ment ez több hóna­pon keresztül. Eleinte csak hallgatott Balogh elvtárs, gondolta, hogy majd meg tudja nevelni a brigádvezetőket is. De ez nem sikerült. Egy szép napon aztán nicgeCégeltc a hiábavaló fárad­ságot. Megbeszélte a brigád tagjaival, hogy elmennek más vállalathoz dol­gozni. így került az egész brigád a pécsi Magasépítési Vállalathoz. „No, most (majd megmutatjuk, mennyit lehet tel­jesíteni egy műszak alatt" — mondo galták egymásközt a brigád tagjai. Ba­logh elvtárs lett a brigád vezetője. Ott már nem volt, aki fékezte volna mun­kájukat. Szinte ugrásszerűen emelke­dett a brigád teljesítménye. Ez év május elsejei munkaver­senyben mind a hatan megkapták a sztahanovista oklevelet. Ez még jobb munkára serkentette a lelkes brigádot és az alkotmányi ver­senyben' már 288 százalékot értek el. Balogh elvtárs büszke is brigádjára és jogosan büszke is lehet, mert a többi öt, az ö tanítványa, neki köszönhetik, hogy az egész vállalat dolgozói úgy, emlegetik őket, mint a termelés él­harcosait. Lehelne még sok hasonló példát felsorolni a Pécsi Magasépítési Válla­lattól. Van még több ilyen kiváló sztahanovista, akik ugyanolyan lelke­sen tanítják a melléjük beosztott fia­talabb munkásokat, buzdítják a ma­gasabb teljesítmények elérésére, akárcsak Balogh Áron elvtárs. Azon­ban találunk olyan sztahanovistát' is a vállalatnál, mint Újvári József kő­műves. Újvári József a Fémipari Szak­iskola építkezésénél dolgozik. Telje­sítménye állandóan 150 százalék fö­lött mozog. Jelenleg is 165 százaié-- kon áll. Szép teljesítményével magára hívta a vállalatvezetők figyelmét, akik felkérték arra, hogy a meszest építkezésen az ő vezetésével ala­kítson brigádot. Újvári elvtársat ez a kérés komoly gondolkozásra késztette, ahelyett, hogy kitüntésnek vette volna. Mire gonodlt hirtelen Újvári elvtásr? Arra, hogy ha többen dolgoznak — brigád­ban — akkor hátha nem lesz-olyan keresete, mint eddig, amikor egyedül s csendesen végezhette munkáját* Helytelen gondolkozás ez Újvári elv- társ. Nem azért megyünk előre ilyen hatalmas léptekkel a szocializmus építésében, mert a nagyobb szaktu­dással rendelkezők, a sztahanovisták magukban rejtegetik a tudásukat — mint a múltban ;—, hanem azért, mert a fejlettebbek, az erősebbek se­gítik a gyengébb dolgozókat is, hogy azok is minél magasabb teljesítményekkel tudjanak hoz­zájárulni ötéves tervünk sikeré­hez. Ezt kell csinálni Újvári elvtársnak is. Bátran cl kell fogadni a vállalatveze­tők javaslatát, hogy még gyorsabb ütemben épülhessenek Meszesen as új bányászházak. A helytállás, a versenylendület nem lehet kampány Huszonhét méter nem sok, — víz-, is. 150—160—170 százalékot értek el. szintesen, de függőlegesen nagyon sok. Huszonhét méter magas Komlón az új szénosztályozó egy része, a szé- relőmü. Hatalmas vasbeton épület. A német lasiszták ,,Atlanti fala“ és az amerikai fasiszták atomgyára a de­rekáig sem érne. El is takarja a kö- könyösi dombot. Két ácsbrigád érkezelI először a 27 méter magasba. A nyolc.nyolc ta­gú Steiíner- és Breitigám-brigád. Fej­fej mellett haladtak a tizedik méter­nél, a huszadiknál is és a legtetején Földvári elvtárs sokszorosan visszakapta pénzét 1949 *xeotemT,nr 29-fin hangzón a rádióban es jelent meg a sajtóban a Magyar Ncpköztársasáq kor. mányának felhívása az ötéves tervkölcsön jegyzésére Néhány óra múlva már lelkes röpgyűléseken tárgya1 Iák a dolgozók a tervkölcsön jegyzés jelentőségét. Földvári Gyulci elvtárs, d Pomionio, Sörgyur cjépkocsivezctője is erről beszélt, nemsokára lejegyezte 'egy havi keresetet a tervkölcsönre. Egy év mu’va visszafizette már az ország a dolgo­zók kölcsönadott penzenek cgv részét. Megkezdődlek a húzások, minden dolgozó figyelemmel kísérte annak me­netet. Földvári elvtárs is ezt leite, aki már ekkor a Párt. es a dolgozó nép bizalmából új beosztást kapott: sze­mélyzeti felelős lett. . , ^«relémmel .ix-vnhn ő is a sajtóban meg. jc ent szamokat De mivé' az utolsó húzások következ- U“'ugy gondolta, hogy nem nyer, nem is kereste to­vább a kötvényé szamot. Ekkor azonban szerencse érte Szeptember 17-en az ő kötvényét is kihúzták, de nem tudóit róla. Hétfőn reggel épúgy, mint máskor, munka kezdete előtt korábban bement a gyárba, - soha nem várta meg a gyár szirénájának hivó szavát. Többen is beszél gettek a gyár udvarán. Hartman elvtárs, a párttitkár tartott a csoport fele. — Úgy tudom, hogy tőlünk a gyárból valaki tíz­ezer forintot nyert. - Erre néma cs'end támadt, aztán valaki megkérdezte: 1007-csMely'k 02 0 SZ&m? -■ VrJY tudom’ hogy az — Az én számom? ... fnltnt.1,■ mlnt mondta ezt Földvári e'v­társ, legalább is emlékezetből, így tudta. Nem sokat gondolkodott., gyors léptekkel sieiett haza. hogy még a munka kezdetére visszaérjen. Boldogan tért vissza, de nem akart csalódni. így hát nem is közölte feleségével az örömet. A párttilkár elvtárssa' egyeztették a számo­kat, ekkor is még úgy érezte Földvári elvtárs, hogy amit Iát, talán nem is valóság. Gondolta, hogy hazamegy feleségéhez, de aztán úgy határozott, hogy majd munka után osztja meg vele az örömet. Dolga végeztével felkereste a bankot, ahol a százforintos kötvényei után — mivel fél nyereményköt­vénye volt, — nyomban kifizették a 4040 forintot. — Nyertünk feleségem — ezzel lépett, be a lakásba. Földváriné még szólni sem tudott a meglepetéstől. Ami­kor leszámolta férje a pénzt, csak akkor kezdett be­szélni. Volt helye a pénznek. Földváriné a jó háziasz. szony gondoskodásával számolni kezdett. Veszünk ne­ked télikabátot, Ilonkának ruhát, meg cipőt, a nagy­anyának meg ágyneműt. Sokkal többre l* let» a pénzből, mint amire számoltak. Vettek egy hízott sertést is. Jutott cipőre, ruhára az egész családnak.' A Földvári-család boldog volt, velük együtt öriVtek az üzem dolgozói is, mintha egy családhoz tartoztak volna. A hazánknak, dolgozó népünknek kölcsönadott pénz. bol még tizen kaptak vissza különböző összegeket nye­remény ükkel a Sörgyár dolgozói közül. De nemcsak igv lizelte vissza az ország a dolgozók kölcsönadott pénzét hanem azzal is, hogy új üzemek, gyárak épü'tek, úi lakások tömegeit kapták dolgozóink az országtól. A Földvári-család ismét kölcsönzött az országnak ak­kor, amikor lejegyezték a békekölcsönre az 1.300 lórin. FARKAS ELEMÉR — Huszonöt év óta vagyok ács — mondja Steffner András, — de még ilyen szép nagy munkán nem dolgoz­tam. — Én sem, de egyikünk sem —told. ja meg a másik brigádvezelő, Brei li­gám Sándor. — De jó érzés is ilyen komoly munkán dolgozni. Tudták, hogy az egész országban számontarl. ják, de különösen a Dunai Vasműnél várják a szérelőmü befejezését, hogy küldhessük a szenet. « Az ácsok is, meg a többiek is eh­hez mérten dolgoztak, nem egyszer- még éjszakára is itt maradtak, hogy fennakadás nélkül menjen a munka. Attól kezdve, hogy a sáros, ingová­nyos talajba elkezdték lesüllyeszteni a7 alapzat kutjait, egész aadig, amíg 27 méter magasba nem értek, — sók szép példája akadt a helytállásnak, így sikerült behozni a lemaradást. Azonban ne felejtsük el, ott, ahol lemaradás van, ott legtöbbnyire hiba is akad. Itt is ez volt a helyzet. A fe’elösségrevonás elől más vállalat- hoz „átlépett“ Ébert János építósve. zelő bűnös módon hátráltatta a mun­kákat, ezzel hetekre visszavetette a tervteljesítést. De sok éjszakai külön- munkát megtakaríthatlak volna as ácsok is, ha jobb náluk a munkategye- lem. A Slefiner.brigád fele a-r aratás idejére á./alakult aratónak. Utána as- tán győzték behozni az elmaradást. • A helytállás, a versenyiendület sem lehet kampány. Nem úgy van az, hogy: .,ma nem dolgozom, de majd holnap behozom.“ Ilyenkor csak alt- maradás behozásáról lehet szó, pedig a határidők lerövidítése az igazi te>- adat. A szérelőmü mellett, jobbról is, hal. ról is, hasonló nagyságú épülclékhct kezdtek most neki a komlói építő­munkások. A szérelőmü építkezésének tapasztalatai meggyorsítják ezt «■ munkát. Az első vörös csillag és vö­rös zászló mellé felsorakoztatják r többi májusját is, mert tudják, hogy a Dunai Vasmű rövidesen már önte­ni akar.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents