Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-06 / 207. szám
1851 SZEPTEMBER 0 WflPLO 3 Eg^házasboziu* rövidesen lermeIős2EÖveílíe®eti feÖKségf les® Egyház&skozáron két tszcs volt eddig is. A III-as típusú Rákóczi és az I.es típusú Bercsényi. Mar tavasztól kezdve azon versenyezlek, hogy melyik tszcs lesz az, amelyikben magasabb eredményt érnek el. A Rákóczi tszcs jobb eredményeket ért el. Az I-es típusú Bercsényi tszcs tagjainak földje nem egy táblában, hanem szétszórtan feküdt. Nem tudtak olyan tervszerűen dolgozni, mint a III-as típusú Rákóczi tszcs-te gok. Nem tuditák úgy kihasználim a gépi erőt. A Ill.as típusú Rákóczi tszcs-ben 64 család 467 holdon dolgozott. Na. g-yobbrésrt «■épí erővel végezték a munkát. A vetést és növényúpolósi munkákat előbb végeztéik el, mint az legyénileg dolgozók. Már ekkor megmutatkozott az. hogy a III-as tlipusú tszcs-ben tudnak jobb eredményt elérni. A ga- bonaléleségekból jóval magasabb lett a termésátlaguk, mimt az Les típusú tszcs-tagoknak és az egyénileg dolgozóknak. Azonkívül a közös vagyonuk is gyarapodott Egy év alatt 98 sertést 21 szarvasmarhát, 17 lovat neveit « csoport Egy év alatt több ered. ményt értek el a Ul-as típusú tszcs- tagok, ' mint egyénileg két év alatt. Növekszik a csoporttagok háztáji • gazdasága is. Ezt az egyénileg dolgozó parasztok .is látják. Csernyik Péter dolgozó paraszt érdeklődve .figyel te a. tsizcs meg. , alakú'ásótól kezdve a csoporttagiok i munkáját és eredményeit. Kíváncsian .figyelte, hőgyan fejlődnek a növényféleségeik, hogyan művelik meg, mi- ■ lyen tenné,-eredményt érnek el. Úgy gondolta, élőbb megpróbálja a tszcs ér-e el magasabb terméseredményt, vagy pedig ő. — Hiába, jobb a közös munka, ma. gasabb terméseredményt értek el, mint én. Én is belépők — mondta Csernyik Péter. Mikor aláírta a be'épési nyilatkozatot, büszkén mesélte a még kívülálló dolgozó parasztoknak, hogy: ,,tszcs- tag vagyok. 11 j dolog az igaz, de jobb, mint a régi.“ Ezidőtájt voltak küldötteink a Szovjetunióban. Az egyházas. kozári dolgozó parasztok alig várták, hogy visszatérjenek és elmondják tapasztalataikat. Esténként összegyűllek a Szabadság-téren és megvitatták, hogy kinek mi a véleménye, mit olvasott vagy hallott a szovjet küldöttek tapasztalataiból. Egész megszokottá váltak ezek a beszélgetések. Közben a hangoshiradó bemondta, kik járnak élen a begyűjtésben és nótát küldött az élenjáróknak. Egyik este Csernyik Péter dolgozó paraszt kapta a nótát. Ekkor lépett be a tsses-be. — Nem kis dolog ez — mondogatták a még kívülálló dolgozó parasztok. Jankó András egyénileg dolgozó paraszt is megkérte Kiss Lajos tszos-tagot, hogy mondja el, milyen az élete a -tszcs-ben. Kiss elvtárs elmondta részletes en: Mindenki munkája arányában részesül a tszcs-ben a jövedelemből, a magasabb termésátlagot úgy érik el, hogy a földjük nagy táblában van, gépi erővel művelik. Mütrágyázzák és mindenféle munkát idóben és jól elvégeznek, mert tervszerűen dolgoz, nak. Hazamenve, Jankó András megbeszélte ezt a feleségével is. Még 15 éves kislányának is kikérte a véleményét. S úgy döntöttek, ők is belépnek a tszcs-be. Másnap már örömmel uj?ág.0Wa Jankó András Kiss Lajos, nak: „Én is tagja vagyok a termelő- csoportnak.“ És este a hangoshíradó nemcsak mint a begyűjtésben élenjáró dolgozó paraszt nevét hozta ki Jankó Andrást, hanem mint a tszeg új belépőjét is. Példáját egyre többen követték. Az I-es típusú tszcs.tagok látogatást tettek a Ilí-as típusú Rákóczi tízesnél, s utána gyűlést hívtak össze. ..Dolgozzunk mi is Ill.as típusú tszcs- ben“ — indítványozták többen az I- es típusú csoporttagok közül. Alaposan megvitatták, hogy lenne jobb és végül úgy döntöttek, hogy követik a Rákóczi tszcs tagjainak példáját, ők is III-as típusúban dolgoznak. így Köszöntjük a Megyei Pártbizottság vándorzászlajának tulajdonosait alakult át az I.es típusú Bercsényi tszcs III-as típusúvá. Egyházaskozár nem nagy falu, igy gyorsan terjed a hír. Ejy-két órán beiül már az egész falu tudta, hogy két III-as típusú tszcs van a községben. Különösen a III-as típusú Bercsényi tszcs tagjai újságolták a még egyénileg dolgozó parasztoknál a hírt. Elmondták azt, amit egyébként az egyénileg dolgozó parasztok maguk is láttak, hogy az I.es típusú tszcs- ben is magasabb eredményt értele el, hált még a III-as típusúban milyen magas átlagtermés lesz. A munkát jól megszervezik, a földet jól kihasználják és egyre szebbé teszik életüket. Esténként egyre több dolgozó parasztnak a nevét mondta be a han. goshlíradó. 21-én már 29 dolgozó paraszttal gyarapodott az új belépők száma. Ekkor ment át eiesős léptekkel Csernyik Balázs 14 holdas dolgozó paraszt a tanácshoz. — Belépési nyilatkozatot kérek — mondta. Miután aláírta, a mikrofon elé állt és örömmel mondta be: — Harmincadiknak léptem be most az új belépők között, lépjetek rá ti is mielőbb a helyes útra. Már csak hat egyénileg dolgozó paraszt van Egyházaskozáron. Ezek között Jankó János 13 holdas dolgozó paraszt, akinek testvére, tarkó András, már belépett a tszcs.be. Ezt üzeni testvérének, Jankó Jánosnak: „Neked is 13 hold földed van és öt gyermeked. Egyénileg gazdálkodva nem tudsz elérni olyan eredményt, mint a tszcs-ben. Én ;s jól meggondoltam, mielőtt beléptem és már világosan látom, hogy helyesen tettem. Az egy rossz lovammal nem tudtam volna jól megművelni a földem, de a tszcs.ben közös munkával jobb eredményeket érek el. Lépj be te Is testvérem! Mire vársz? Ha te belépsz, még jobb eredményeket érünk el. Jó gazda vagy, tudásod a tszcs-ben még jobban lel tudod használni. Azt meg magad is tudod, ha összefogva ketten dolgozunk, már jobb eredményt érünk el, hát még ötvenheten. Lépj be te is mielőbb! Várunk.“ A pécsi járási pártbizottság és a tanács jó munkát végzett a begyűjtési munkában. Az elmúlt héten élre- törtek a járások között folyó versenyben és szép eredményükkel kiérdemelték a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját. Köszöntjük a pécsi járási pártbizottságot, tanácsit, az egész járás dolgozó parasztságát. Fokozzák tovább jó munkájukat. A községek közötti versenyben Drávaszerdahely érdemelte ki a Megyei Pártbizottság zászlaját, míg a tszcsk között a sotnbereki Béka tszcs, a gépállomások között a szigetvári gépállomás vallhatja büszkén magáénak a Pártbizottság vörös lobogóját, Lelkesítse további harcra ez a szép kitüntetés a község, a tszcs, a gépállomás dolgozóit. A megyei tanács vándor-zászlaját a mohácsi járás kapta, míg a községek között Udvar község dolgozó parasztsága mondhatja magáénak a második legjobbnak járó zászlót. Segíteni kell a gpgéfeSrteljesítmenyö dolgozókat Tanulni keli a bányásznapi munkaverseny tapasztalataiból Szeptember másodiliát, az első bányásznapot az egész ország bányászai megünnepelték. Nagy jelentőségű ünnep volt ez. Azokra a bányász vértanukra emlékeztünk, akiket 1919-ben Tatabányán és 1937-ben a Pécs-szabolcsi csertetőn agyonlőttek, a Horthy-rendszer aljas csendőrei csak ezérl, mert nagyobb kenyereit és jobb bánásmódot követeltek. Pártunk és Rákosi elvtárs szerető gondoskodása nyomán, szeptember első vasárnapja a bányászok napja lett. Nagy verseny Indult az egész országban a bányászok között, mindenki méltóan és büszkén akarta megünnepelni az első, nagy bányásznapot. Díván-aknán is forró lázban versenyezték a csapatok egymás közölt, hogy az ipar kenyerét, a szenei, minél nagyobb mennyiségben adják gyárainknak. Ilyen lázas verseny volt a Ney- és Tavasz-csapat fejtésekben is. Mind a két csapat valóságos közelharcot vívott egymással. A Ney-csapat tagjai egész hónapban az élvonalban küzdöttek, szilárdan tartották a második helyét és azon törekedtek, hogy az első helyei érjék el. A csapat kollektívája egyöntetűen harcolt a nagy küzdelemben, mert tudták és érezték, hogy odaadó munkájukkal tudják csak elérni azt, amit a csapat célul ‘líízölt maga elé. Atérezlck, hogy minden csille szén. amit kiadnak, boldogabb életüket biztosítja és teszi szebbe. Tisztában vannak azzal, hogy minél több szenet termelitek, annál nagyobb csapást mérnek az imperialistákra, annál jobban erősítik a béketábort. A csapat tagjai közül többen járnak vájárlanfolynmra, inert tudják. hogy a bányászat elé kitűzött hatalmas feladatok végrehajtásához szakképzett bányászokra van szükség. A nagy ünnep előtti héten ilyen hatalmas versenylendület volt az egész akna kollektívája között. Mindenki azon volt, hogy büszkén ünnepelhesse meg e nagy napot. A Ney- és Tavasz-csapat az ünnep előtti héten sem hagvta magát. Korán kezdtek dolgozni. Vígan ment a munka, ömlött a szén. Egy műszakon többször előfordult az, hogy le kellett állni a gépeknek, mert megteltek a csúzdák. Ilyenkor aztán mindig érdeklődött Ney Ferenc elvtárs. „Mi a baj fiúk?" — Kincs üres csille — válaszolták a csillések. Az üres csillére várás egész héten mindennap bekövetkezett és így naponta 10—15 csille szénnel kevesebbet tudtak tölteni. Ugyanez fennállt a Tavasz-csapatnál is, mert egy rendezőre csilléztek. Tanulnunk keli a bányásznap tiszteletére indított munkaverseny tapasztalataiból. Ezt a súlyos kiesést elIkcriílheUék volna, ha a műszaki vezetők betartják a kétoldalú versenyszerződésben vállalt feltételeket. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy meg kell szilárdítani műszaki vezetőinknek is az egyszemélyi felelős vezetést. Hogy bányászaink az ünnepi nagygyűlésen. Rákosi elvtársnak táviratban tett Ígéretüknek, hogy december 21-ére befejezhessék ezévi tervüket — eleget tudjanak tenni, feltétlen szükséges az, hogy a műszaki vezetők is ugyanolyan lendületesen kapcsolódjanak be ebbe a versenymunkába, mint bányászaink. Biztosítsanak számukra elegendő üres csillét, s egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy a terv teljesítése törvény és nemcsak a bányászok törvénye, hanem az aknászoké is, egyszóval az egész üzem kollektívájáé. Gyánó Vince aknász, páriiskolai hallgató. Balogh Áron sztaliánovista kubikus már három éve dolgozik a Pécsi Magasépítési Vállalatnál. Azelőtt az Útfenntartó Vállalatnál dolgozott. Régebbi munkahelyén — az útépítőknél — állandóan arra törekedett, hogy elnyerje dolgozó népünk egyik legnagyobb kitüntetéséi!, a büszke szfaháno- visla oklevelet. Olt is haittagu brigádban dolgozott. Ari szerelte volna elérni, hogy az egész brigád sztahanovista brigád Jegyen. Állnndóan tanította a brigád többi tagjait Is, megmutatta nekik a könnyebb mnnkafogásokat, egyszóval nemcsak a maga, hanem az egész brigád teljesítményén mérte, hogy milyen munkát végez. De hiába törekeded! Balogh elvtárs, tervei nem sikerültek. Nemi Mert, mindig olyan brigádvezelők voltak, akik nemhogy segitették volna célkitűzéseit, hanem ellenkezőleg, amit ő felépített a brigádban, azok egy-két nap alatt lerombolták. Részegen mentek munkára, munkaidő alatt csellengtek ide-oda és fgv természetesen elvették a többi brigádtagoknak is a kedvét a nagyobb teljesítményekért vívott ha rolói. Igv ment ez több hónapon keresztül. Eleinte csak hallgatott Balogh elvtárs, gondolta, hogy majd meg tudja nevelni a brigádvezetőket is. De ez nem sikerült. Egy szép napon aztán nicgeCégeltc a hiábavaló fáradságot. Megbeszélte a brigád tagjaival, hogy elmennek más vállalathoz dolgozni. így került az egész brigád a pécsi Magasépítési Vállalathoz. „No, most (majd megmutatjuk, mennyit lehet teljesíteni egy műszak alatt" — mondo galták egymásközt a brigád tagjai. Balogh elvtárs lett a brigád vezetője. Ott már nem volt, aki fékezte volna munkájukat. Szinte ugrásszerűen emelkedett a brigád teljesítménye. Ez év május elsejei munkaversenyben mind a hatan megkapták a sztahanovista oklevelet. Ez még jobb munkára serkentette a lelkes brigádot és az alkotmányi versenyben' már 288 százalékot értek el. Balogh elvtárs büszke is brigádjára és jogosan büszke is lehet, mert a többi öt, az ö tanítványa, neki köszönhetik, hogy az egész vállalat dolgozói úgy, emlegetik őket, mint a termelés élharcosait. Lehelne még sok hasonló példát felsorolni a Pécsi Magasépítési Vállalattól. Van még több ilyen kiváló sztahanovista, akik ugyanolyan lelkesen tanítják a melléjük beosztott fiatalabb munkásokat, buzdítják a magasabb teljesítmények elérésére, akárcsak Balogh Áron elvtárs. Azonban találunk olyan sztahanovistát' is a vállalatnál, mint Újvári József kőműves. Újvári József a Fémipari Szakiskola építkezésénél dolgozik. Teljesítménye állandóan 150 százalék fölött mozog. Jelenleg is 165 százaié-- kon áll. Szép teljesítményével magára hívta a vállalatvezetők figyelmét, akik felkérték arra, hogy a meszest építkezésen az ő vezetésével alakítson brigádot. Újvári elvtársat ez a kérés komoly gondolkozásra késztette, ahelyett, hogy kitüntésnek vette volna. Mire gonodlt hirtelen Újvári elvtásr? Arra, hogy ha többen dolgoznak — brigádban — akkor hátha nem lesz-olyan keresete, mint eddig, amikor egyedül s csendesen végezhette munkáját* Helytelen gondolkozás ez Újvári elv- társ. Nem azért megyünk előre ilyen hatalmas léptekkel a szocializmus építésében, mert a nagyobb szaktudással rendelkezők, a sztahanovisták magukban rejtegetik a tudásukat — mint a múltban ;—, hanem azért, mert a fejlettebbek, az erősebbek segítik a gyengébb dolgozókat is, hogy azok is minél magasabb teljesítményekkel tudjanak hozzájárulni ötéves tervünk sikeréhez. Ezt kell csinálni Újvári elvtársnak is. Bátran cl kell fogadni a vállalatvezetők javaslatát, hogy még gyorsabb ütemben épülhessenek Meszesen as új bányászházak. A helytállás, a versenylendület nem lehet kampány Huszonhét méter nem sok, — víz-, is. 150—160—170 százalékot értek el. szintesen, de függőlegesen nagyon sok. Huszonhét méter magas Komlón az új szénosztályozó egy része, a szé- relőmü. Hatalmas vasbeton épület. A német lasiszták ,,Atlanti fala“ és az amerikai fasiszták atomgyára a derekáig sem érne. El is takarja a kö- könyösi dombot. Két ácsbrigád érkezelI először a 27 méter magasba. A nyolc.nyolc tagú Steiíner- és Breitigám-brigád. Fejfej mellett haladtak a tizedik méternél, a huszadiknál is és a legtetején Földvári elvtárs sokszorosan visszakapta pénzét 1949 *xeotemT,nr 29-fin hangzón a rádióban es jelent meg a sajtóban a Magyar Ncpköztársasáq kor. mányának felhívása az ötéves tervkölcsön jegyzésére Néhány óra múlva már lelkes röpgyűléseken tárgya1 Iák a dolgozók a tervkölcsön jegyzés jelentőségét. Földvári Gyulci elvtárs, d Pomionio, Sörgyur cjépkocsivezctője is erről beszélt, nemsokára lejegyezte 'egy havi keresetet a tervkölcsönre. Egy év mu’va visszafizette már az ország a dolgozók kölcsönadott penzenek cgv részét. Megkezdődlek a húzások, minden dolgozó figyelemmel kísérte annak menetet. Földvári elvtárs is ezt leite, aki már ekkor a Párt. es a dolgozó nép bizalmából új beosztást kapott: személyzeti felelős lett. . , ^«relémmel .ix-vnhn ő is a sajtóban meg. jc ent szamokat De mivé' az utolsó húzások következ- U“'ugy gondolta, hogy nem nyer, nem is kereste tovább a kötvényé szamot. Ekkor azonban szerencse érte Szeptember 17-en az ő kötvényét is kihúzták, de nem tudóit róla. Hétfőn reggel épúgy, mint máskor, munka kezdete előtt korábban bement a gyárba, - soha nem várta meg a gyár szirénájának hivó szavát. Többen is beszél gettek a gyár udvarán. Hartman elvtárs, a párttitkár tartott a csoport fele. — Úgy tudom, hogy tőlünk a gyárból valaki tízezer forintot nyert. - Erre néma cs'end támadt, aztán valaki megkérdezte: 1007-csMely'k 02 0 SZ&m? -■ VrJY tudom’ hogy az — Az én számom? ... fnltnt.1,■ mlnt mondta ezt Földvári e'vtárs, legalább is emlékezetből, így tudta. Nem sokat gondolkodott., gyors léptekkel sieiett haza. hogy még a munka kezdetére visszaérjen. Boldogan tért vissza, de nem akart csalódni. így hát nem is közölte feleségével az örömet. A párttilkár elvtárssa' egyeztették a számokat, ekkor is még úgy érezte Földvári elvtárs, hogy amit Iát, talán nem is valóság. Gondolta, hogy hazamegy feleségéhez, de aztán úgy határozott, hogy majd munka után osztja meg vele az örömet. Dolga végeztével felkereste a bankot, ahol a százforintos kötvényei után — mivel fél nyereménykötvénye volt, — nyomban kifizették a 4040 forintot. — Nyertünk feleségem — ezzel lépett, be a lakásba. Földváriné még szólni sem tudott a meglepetéstől. Amikor leszámolta férje a pénzt, csak akkor kezdett beszélni. Volt helye a pénznek. Földváriné a jó háziasz. szony gondoskodásával számolni kezdett. Veszünk neked télikabátot, Ilonkának ruhát, meg cipőt, a nagyanyának meg ágyneműt. Sokkal többre l* let» a pénzből, mint amire számoltak. Vettek egy hízott sertést is. Jutott cipőre, ruhára az egész családnak.' A Földvári-család boldog volt, velük együtt öriVtek az üzem dolgozói is, mintha egy családhoz tartoztak volna. A hazánknak, dolgozó népünknek kölcsönadott pénz. bol még tizen kaptak vissza különböző összegeket nyeremény ükkel a Sörgyár dolgozói közül. De nemcsak igv lizelte vissza az ország a dolgozók kölcsönadott pénzét hanem azzal is, hogy új üzemek, gyárak épü'tek, úi lakások tömegeit kapták dolgozóink az országtól. A Földvári-család ismét kölcsönzött az országnak akkor, amikor lejegyezték a békekölcsönre az 1.300 lórin. FARKAS ELEMÉR — Huszonöt év óta vagyok ács — mondja Steffner András, — de még ilyen szép nagy munkán nem dolgoztam. — Én sem, de egyikünk sem —told. ja meg a másik brigádvezelő, Brei ligám Sándor. — De jó érzés is ilyen komoly munkán dolgozni. Tudták, hogy az egész országban számontarl. ják, de különösen a Dunai Vasműnél várják a szérelőmü befejezését, hogy küldhessük a szenet. « Az ácsok is, meg a többiek is ehhez mérten dolgoztak, nem egyszer- még éjszakára is itt maradtak, hogy fennakadás nélkül menjen a munka. Attól kezdve, hogy a sáros, ingoványos talajba elkezdték lesüllyeszteni a7 alapzat kutjait, egész aadig, amíg 27 méter magasba nem értek, — sók szép példája akadt a helytállásnak, így sikerült behozni a lemaradást. Azonban ne felejtsük el, ott, ahol lemaradás van, ott legtöbbnyire hiba is akad. Itt is ez volt a helyzet. A fe’elösségrevonás elől más vállalat- hoz „átlépett“ Ébert János építósve. zelő bűnös módon hátráltatta a munkákat, ezzel hetekre visszavetette a tervteljesítést. De sok éjszakai külön- munkát megtakaríthatlak volna as ácsok is, ha jobb náluk a munkategye- lem. A Slefiner.brigád fele a-r aratás idejére á./alakult aratónak. Utána as- tán győzték behozni az elmaradást. • A helytállás, a versenyiendület sem lehet kampány. Nem úgy van az, hogy: .,ma nem dolgozom, de majd holnap behozom.“ Ilyenkor csak alt- maradás behozásáról lehet szó, pedig a határidők lerövidítése az igazi te>- adat. A szérelőmü mellett, jobbról is, hal. ról is, hasonló nagyságú épülclékhct kezdtek most neki a komlói építőmunkások. A szérelőmü építkezésének tapasztalatai meggyorsítják ezt «■ munkát. Az első vörös csillag és vörös zászló mellé felsorakoztatják r többi májusját is, mert tudják, hogy a Dunai Vasmű rövidesen már önteni akar.