Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-04 / 205. szám
»01 SZEPTEMBER 4 *» M P L O a Vápossái ‘avattál? Mimiéi az első magpp toárayásszmapon A komlói ünnepi gyűlésen Aitai Zoltán és Ambrus Jenő elvtársak mondtak beszédet Szeptember másodikon reggel zenés ébresztő köszöntötte a komlói dolgozókat. Az utcák, a házak piros és nemzctiszinü zászlókkal, képekkel és virágokkal gyönyörűen fel voltak díszítve. Az indulók pattogó hangjai mellett már kilenc óra előtt gyülekeztek a dolgozók a felvonulásra, hogy részt- vegyenck az ünnepi nagygyűlésen. Tíz órakor a sportpályán a magyar és szovjet himnusszal kezdődött meg az ünnepély. Aitai Zoltán elvtárs, a bánya- és energiaügyi minisztérium küldötte tartott ünnepi beszédet. Megemlékezett a bányászok hősi harcáról, amit a múlt rendszer urai ellen folytattak. méltatta a felszabadulás óta elért hatalmas eredményeinket, rámutatott a komlói szénmedencében folyó hatalmas munkák hiányosságaira is. Beszéde után a minisztérium nevében átnyújtotta a dolgozók és a műszaki vezetők legjobbjainak a kormányunk kitüntetéseit. Kovács József vállalatvezető. Kusz János sztahánovista vájár, Alram József, Szilas Adolf és még számos bányász dolgozó boldogan vette át, a hősi munkájuk után járó megérdemelt jutalmat. A régi falucskába'f a későbbi községből város lelt Ezen a napon lett város Komló. Ambrus Jenő elvtárs, a Megyei Párt" bizottság kádertitkára ünnepi beszédében elmondotta: ..Aki régóta él Komlón, tudja, hogy milyen volt ez az akkori falu, jelenlegi község, a mai nappal várossá avatott lakóhely. 1903-ban itt 38 ház volt, mind a 38 zsuppfcdcles. Azon a helyen. ahol ma még a régi szénosztályozó áll, nádas, pocsolvás terület volt, olyan falucska volt, hogy a téli időszakba ide bejönni nem lehetett, mert a szekér is tengelyen felül süppedt a sárba. A bányában akkor még csákánynyal fejtették a szenet. Boldog, szavakkal ki sem fejezhető nap volt a felszabadulás napja Komlón. Akkor még nem tudtuk, hogy a felszabadulás mellett, új korszak nyílik meg, hogy a régi kis falucska helyén egy város fejlődik, olyan város, amire nemcsak a komlóiak tekintenek büszkén, hanem az egész ország. A Párt, Rákosi elvtárs bölcs vezetésével tette teketővé, hogy Komlóról mint születő bányászvárosról beszélhetünk. Du- napenlele és Komló számunkra azt jelenti: ..béke“. Azt jelenti, hogy kemények legyünk az ellenséggel szemben, kemények a termelésben, azt jelenti, hogy átformáljuk népünket. Onnan fentröl, Kökönyösből látni lehet az egész Komlót, az újat, a régit. Ahol még 1947-ben kukorica termeti, ahol gazos, bokros vidék volt, ma háromemeletes házak emelkednek a magasba. Ott, ahol sáros, szűk utacska volt, — a sportpálya mellett —, ott ma kilencméter széles betonút van. Ambrus elvtárs ezután az ellenség ellen vívott harcról beszélt, majd így folytatta: Boldog a jelenje, de még boldogabb a jövője Komlónak. A hősies munka, a nehézségek, az ellenség ellen vívott harc során már 1949-ben elkészült 42 lakás, 1950-ben 164 lakás épült. Ezenkívül egy 100 személyes, négy 50 személyes legénylokás. De ezzel nem állt meg Komló fejlődése és új házak, új alkotások nőttek a község minden részében. Ebben az évben 230 új lakás készült el. elkezdtek 294 lakást építeni, amelynek munkálatai 1952 márciusára fejeződtek be. A 1952-es évre 340 lakás van előirányozva. Ezenkívül ebben az évben elkészül a szülőotthon, az orvosi rendelő és kórház, egy 52 és egy 128 személyes legényotthon. További fejlődés előtt áll Komló Mindenki saját szemével láthatja komló jelenjét, de csak kevesen tudják. kevesen ismerik Komló holnapját. Tovább fejlődik ez a város. Ma már város, mert a fejlődésével együtt emelkedett lakóinak száma is. Nézzük meg a számokat: A leiszabadulás elölt mintegy 3.500—4000 lakosa volt Komlónak. 1949-ben a lakosság száma 4.117 voll és jelenleg 13.500 ember Komló város lakóinak száma. Ez a szám tovább emelkedik. Újabb alkotások, újabb nagy vívmányok létesülnek Komlón. Nézzük meg néhány percre a jövőt, amely egyrészt még efcfoen az évben, másrészt jövőre valósul meg. A komlói bányában ez év szeptemberében megszűnik a kötélszállítás, lószállítás, helyébe lép a Diesel-mozdony, amely majd az eddiginél gyorsabban huzza a csilléket. Ezelőtt csak két akna volt Komlón, ma már hét akna van egyrésze készen, másik része építés alatt, folyamatban van a komlói hatalmas szénvagyon feltárása és erre a szénre számít nagy békeművünk, szocializmusunk építésének nagy büszkesége, a Dunai Vasmű. Ezért a szénért épül az egész Komló. Ambrus elvtárs beszédének további részében a bányászok elért eredményeivel további feladataival foglalkozott. Megalakult új szocialista városunk, Komló tanácsa Az ünnepi nagygyűlés után a komlói kultúrházban tartotta alakuló ülését a komlói városi tanács abból az alkalomból, hogy a volt bányászközséget a Népköztársaság Elnöki Tanácsa várossá nyilvánította. Az ünnepségen megjelent Farkas Mihály elv- társ honvédelmi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. Az új városi tanácsot a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa nevében Varga András elvtárs, belügymimszterhe'-ettes üdvözölte. * Hasonló ünnepségek voltak Baranya többi bányavidékén is. A nagy- mányoki bányászok táviratban ígérték Rákosi elvtársnak: „December 21-én befejezzük ezévi tervünket és az év végéig ötezer tonna szenet termelünk terven felül." Tf$luai Muris, leweißt kapott ^oduútwól66 — 250 százalékkal válaszolt rá Még nem töltötte be tizenharmadik életévét Tolnai Márk, alsószentmárto- nj dolgozó paraszt, mikor elvesztette szüleit és árván maradt ötéves húgával. Mit számított akkor két ember élete? Ki törődött akkor azzal, hogy mi. bői fog meg&nii a két gyermek. Szal- matetös kis vit.yiHót örököltek'szüleiktől, abban lakiak. _ Ne sírj húgom, majd megélünk valahogy — vigasztalta kis testvérét.. Aztán fogta magát és elment kubikosnak. Nehéz volt a fiatal gyereknek a kubilkosmunika, de hova mehetett volna más munkára? Lassan, nehéz munkában teltek a napok: Tolnai Márk már otthagyta a kubi- kolást. Magusits Pál 21 holdas, Ver- banácz Ifetván volt cséplőgéptulajdonos délszláv kulókokhoz ment szolgálná. Sok, nehéz munka és kevés fizetés volt a sorsa, hasonlóan a többi délszláv, magyar, nemet dogozó sorsához. — Mi műveltük meg a földjeiket, a7 egész maltyi határt. Mi, alsószent. mártoniak öntöztük verejtékünkkel azért, hogy termése a kulákoké le- gyen. A munkán kívül egyebet sem tehettek, szórakozásra gondolni sem lehetett. Tolnaj Márk így emlékszik erre vissza: „Volt úgy, hogv feleségemmel együtt nem kerestem többet egy nap alatt egy szakajtó babnál." De vége lett ennek is egyszer. Jött a felszabadulás! A földosztás! Nem a kulákok földjét műveli már Tolnai Mánk. Nyolc holdon dolgozik. Uj, cseréptetős házba költözött. Szépül a házuk környéke, gyarapszik az ólban a jószág, a szék. rényben a ruha. Saját földjét műveli és a termés ü- az övé. Azóta Magusits Pál és többi kulák társai is köpönyeget fordítottak. Eddig Tolnai Márkot figyelembe sem vették és nem szólították máskép, mint ez a „rongyos cseléd.“ Tolnai Márk és a többi dolgozók most egyszerre . „délszláv testvérei“ lettek, mint Magusits Pál kulák beszéli, aki arról panaszkodik nekik: — Minket, délszlávokat, hogy elnyomnak. Saját példájukkal leplezik 1c éket, hiszen még soha ilyen szabad nem volt és ilyen jól nem élt Tolnai Márk, mint most. Hiába beszél neki a kulák, nem hallgatja meg a szavát, mert tudja, hogy Magusits Pál kulák és a többi,' azt szeretnék visszahozni, ami volt, azt szerelnék.. hogy nálunk is úgy legyen, mint Tito Jugoszláviájában. Ißmeri jól Tolnai Márk, hogy milyen az az élet, mert jönnek onnan hírek, levelek. Az egyik nap is ezzel a hírrel fogadta felesége: — Levelet írt „odaátről“ az ur.okahugom. — Hol a levél — kérdezte. A felesége már hozta is a levelet, az első szobából és Tolnai Márk kíváncsian olvasta: miközben a felesége nógatja: — Olvasd hangosan. ■Kedves nővérem, Ida! Dolgozunk nagyon, de nem tudom. Icsz-e kenyerünk. De nagy gondom van mi lesz? Mit csinálunk? Nagy az éhség. Nem is magamért aggódom, hanem Paliért, a kisfiámért. Mináhmk nincsen még csak gyümölcs sem. De Mi, Mágocs község dolgozó parasztjai, akik termelőszövetkezeti csoportokba tömörültünk, hogy ezzel biztosítsuk ötéves tervünk sikeres végrehajtását és számunkra a szebb, boldogabb életet, örömmel csatlakozunk Drávaszerdahely község békeharcosainak felhívásához, hogy az eddigi hibák kijavításával, jó felvilágosító munkával a gabonabegyüjtési versenyünket szeptember 5-ig győzelemre visszük. Vállaljuk, hogy szénabeadási tervünket szeptember 25-ig 110, tojásbeadási tervünket október 10-ig 60 százalékra teljesítjük, Napraforgóbcadasj tervünket október 5-ig, kukorica- és burgonyabegyüjtési tervünket október 20-ig teljesítjük. Válla'iuk a Nagy Októberi Szoc;-’- lista Forradalom évfordulójának, nomost kérdezem, meg van-e még a gäbe jük és a malacok? Nekünk van három kismalac, de miért is van? Nincs mit etetni velük semmi. Ha tudnátok milyen nehézségek vannak nékem ebben a messze távolban. Legalább csak a kenyerünk lenne meg." Tolnai Márk már elolvasta a levelet, de még mindig a kezében tartotta. Arra gondolt, hogy mennyivel más az ö élete. Meg van a fejadagja, vetőmagja és még felesleges terménye is van. Kötelezettségét még sem teljesítette eddig. Még nem vitt egy szem gabonát sem az államnak, a nép államának, akiktől már oly sokat kapott. A munkásosztálynak, akik még szebbé teszik az életét, több gépet, ruhát adnak a falunak. — Nem várhatok tovább egy percet sem. — Letette a levelet és ment azonnal, vitte a gabonát a terményrridár- ba, 250 százalékra teljesítette kötelezettségét és 260 kilót hagyott fejadagon felül szabadőrlésre. Horváth Ibolya vember 7-ének tiszteletére állat-, zsírbeadásból 180, burgonyából 150 százalékban telejsítjük kötelezettségünket. Versenyvállalásunk végrehajtásához még fokozottabb erőt ad az a tudat, hogy hős bányászaink nagy ünnepén, a bányásznapon tettük meg. Megfogadjuk, hogy mi, Mágocs község dolgozó parasztjai követjük hős bányászaink példáját és harcolni fogunk vállalásunk teljesítéséért. Előre a begyűjtés sikeréért, „békénkért, ötéves tervünk sikeréért." A mágocsi dolgozó parasztok nevében: Szabó István Varga M. Lajos párttitkár vb. elnök. Sziveri Kálmán Rákqsi tsz elnöke. Üdvözlet a Lékebegyüjtésben élenjáró dolgozó parasztoknak! BOSNYÁK GYÖRGY hatholdas (Személy) SZÁNTÓ JÁNOS hétholdas (Személy) NEMES ISTVÁN kilencholdas (Csertő) ZAKRADNYIK GUSZTÁV háromholdas (Csertő) 666 százai 492 ’*>8 „ Mágocs csatlakozott Orsvaszerdalieiy versenykihívásához Üdvözöljük tan ülői íj űságimkat! Hétfőn reggel ismét megjelentek az utcákon — városban éppen úgy, mint falun — az iskolatáskával s:etö gyermekek, diákok. Hétfőn reggel háromhónapos szünet után ismét benépesedtek a tantermek, az iskolák: a tanulók százai 6s ezrei elfoglalták helyüket az iskolapadokban, hogy pihent erővel új harcra induljanak: elfoglalni a tudomány várát. Ezen a napon mentek először iskolába az elsöosztályosok. a béke gyermekei. A béke gyermekei, hiszen ők már a háború vihara után, a felszabadulás után látták meg a napvilágot, nem egyel közülük a felszabadító hős szovjet katonák tanítottak meg az első lépésekre. Csupa rom. csupa háborús seb vette körül születésük után ezeket a gyermekeket. Olyan ország gyermekeinek születtek, amely csak a szovjet nép segítségével lélekzett. amelyről úgy beszéltek, hogy csak hosszú évtizedek múlva tér magához. S mégis, most. mikor a béke gyermekei átlépik az iskola küszöbét, szebb, boldogabb ország fiainak mondhatják magukat, mint apáik, vagy nagyapáik mondhatták magukról gyermekkorukban. Egy felszabadult, boldog ország gyermekei ők. egy gazdag és egyre gazdagabbá váló ország legféltettebb kincsei. Mert ebben az országban, melyben az urak ideje alatt a dolgozók gyermekeinek csak angolkór, nyomortanya és verés jutott, ebben az országban a nép csodát művelt. Uj iskolák ezrei emelkedtek és emelkednek és ezekben az iskolákban nem úrigyerekek, nem bankárcsemeték ülnek, hanem munkások, parasztok és haladó értelmiségiek, kisemberek gyerekei. A.z új tanévben a középiskolai tanulók 68 százaléka, pz egyetemi és főiskolai hallgatók 57 százaléka munkás és dolgozó parasztszármazású. Baranyában ez a szám a középiskolákban meghaladja a 80 százalékot is. De nemcsak a tanulók aránya változott meg a béke, a népi demokrácia évei alatt. Megváltozott a tanulók létszáma is. A Párt felhívását követve olyan arányban jelentkeztek fiataljaink továbbtanulásra, hogy az ebben az évben a beiratkozott elsőéves közép- iskolások és egvetemi hallgatók száma meghaladja a Hor.thy-korszak összes középiskolásainak, egyetemi hallgatóinak számát. Uj ország újtípusú gyermekei foglalják el helyeiket az iskolák padjaiban. Akik már az elmúlt években megismerkedtek az iskolai élettel, azok a diákok már tudják, hogy komoly feladat vár rájuk. Az új iskolások pedig —, akiket az óvoda bocsát szárnyaikra —, szintén érzik, hogy valami nagy feladat, nagy munka vár rájuk. A tanulás komoly munkája. Az elsősök, a béke gyermekei már talán nem is emlékeznek a romokra, a háborús nélkülözésekre. ök már csak arra emlékez, nek, hogy az óvodában milyen jó dolguk volt, hogy a napköziben milyen finom ételt rakott az óvónénri kicsiny tányérjukra. De a kis képeskönyv, melyet a tanévnyitón a füzet és a ceruza .mellé minden elsőosztályos megkapott, emlékezteti a szülőket és a gyermekeket, hogy nem éltek mindig ilyen boldogan a gyermeke?! nálunk, hogy ezt a boldog gyermeksereget, ezt a boldog életet nekünk kell megvédenünk! A béke boldog gyermekei töltik meg az iskolákat. Olyan gyermekek, akik tudják: sok múlik azon. hogy ök hogyan végzik munkájukat. Sok függ attól, hogy jól tanuljanak. A jövő szakemberei, tudósai, technikusai és mér. ncííci, szakképzett munkásai évs agro- nómusai lesznek a mi iskolásainkból és azért nagyon fontos, — fontosabb, mint eddig bármikor volt, — hogy a tanulmányi színvonal tovább növekedjék, tovább emelkedjék. Pedagógusaink eddig is lelkiismeretesen, a Párt tanításai, a szovjet pedagógia tapasztalatai szerint nevelték tanulóifjúságunkat. A nyári szakosító és továbbképző tanfolyamok minden bizonnyal megnövelték tanítóink és tanáraink öntudatát, tárgyi tudását A tanulást akarja megkönnyíteni, egyben pedig a tanulmányi színvonalat kívánja emelni kormányzatunk akkor ic, mikor ösztöndíjakban, anyagi támoj«. fásban, elsősorban a jól tanuló diákokat részesíti. Pécsett és Baranyában ebben a tanévben 6.388.310 forint ösztöndíjai os: tanak ki a diákliatalok között, szem* ben az elmúlt évi 5,771.102 forinttal. Ilyen hatalmas áldozatot hoz államunk, hogy megkönnyítse a tanulást, a szülök gondjait. Természetesen a Szülőknek sem szabad elzárkózniok attól, hogy hozzájáruljanak gyermekeik taníttatásához. Ez az áldozatkész* eég már a nyár folyamán is megnyilvánult, mikor a szülők számos pacsi és baranyai iskolát helyrehoztak, ki. tataroztak, kidekoráltak, hogy gyermekeiknek ne csak a tanulást, de a kellemes körülmények közötti tanulást is biztosítsák. Ez az áldozatkész* ség azonban már a tavaszi jelentkezéseknél is megmutatkozott, mikor igen sok szülő kijelentette: szívesen támo. gat ja 50—110—150 lorintos hozzájánu lássál gyermeke kollégiumi ellátását, szívesen magára veszi ezt a csekély megterhelést, hiszen az állam ennél a pár forintnál jóval többet áldoz minden egyes tanulófiatalra. Pártunk is különös gonddal foglalkozik iskoláinkkal, tanulóifjúságunk1 kai. Ebben az évben megalakul minden iskolában, ahol legalább három párttag van, a pártszervezet. A párt. szervezetek megalakulása, a partéiét megindulása újabb hatalmas segítséget jelent iskolaügyünknek, minólen egyes pedagógusunknak. Az iskolában kiféj- Idődhet a bolsevik kritika-önkritika, melynek eddigi hiánya igen sokszor éreztette káros hatását. A Párt elsőszámú segédcsapata, a DISZ is vegye ki részét a tanfegyelem megszilárdításáért, a tanulmányi, színvonal emeléséért vívott küzdelemből! Őrködjenek az iskolák DÍSZ-szervéze. lei, hogy a társadalmi munka soha ne menjen a tanulás rovására. Őrködjenek, hogy DISZ-lunkcionáriusaink ne csak a mozgalmi munkában, ha. nem a tanulásban is példát mulassa- hiak. Újból megteltek az iskolapadok, újból vidámság tölti be a hónapokig csendes iskolákat. Uj nemzedék, új fiatalság nevelődik ezekbon az épületekben, új feladatokra vértezik fel magukat fiataljaink. Felvértezik magukat a tudás fegyverével, a tudomány páncéljával, hogy harcos kato. nái lehessenek szocialista építésünknek, hogy derekasan kivehessek részüket a békéért vívott hatalmas, világméretű harcban, hogy legyűrhessék ellenségeinket, akik a béke, a szabad, ság, ifjúságunk boldog jövője ellep törnek, üdvözöljük tanulóifjaMcht, kívánunk nékik jó tanulást az új tanévben! Élreíört a pécsi járás a begyűjtési versenyben A pécsi járás békeharcosai a vasárnapi napon jó munkájukkal megelőzték a mohácsiakat és első helyre törtek a járások közti versenyben. A pécsi járás bckcharcosai megmutatták, hogy jó népnevclőmunkával, a begyűjtési kedvezmények széleskörű ismertetésével tovább lehet fokozni a verseny lendületét. Üdvözlet a pécsi járás kommunistáinak! Törjetek tovább előre, szilárdítsátok meg első helyeteket, hogy vasárnapra ti kapjátok meg a Megyei Párt-, bizottság vándorzászlaját! A mohácsi járás tanácsai fokozzák a harcot. Ne tűrjék a megalkuvást, az opportunizmust! Az első hely még nincs veszve, mohácsi békeharcosok, küzdeni kell •érte és visszajuthattok a járáso?! élére, A begyűjtési versenyben harmadik a villanyi járás. A villányi járás dolgozó parasztjai megmutatták, hogy nem hagyják magukat. Megmutatták, hogy az ötödik helyről egyetlen nap alatt egyszerre két lépcsőt is át lehet ugrani, csak akarni kell. Csak tovább villányi békeharcosok! Lehettek még elsők is a versenyben! A pccsváradí járást, — mint ahogy előre látható volt —. elkerülték a siklósiak. A siklósiak előnye azonban nem nagy. Alaposan meg kell nyom- niok a siklósiaknak, hogy biztosan álljanak a negyedik helyen, sőt előre törjenek a harmadik helyre. A pccsváradi járást már a szigetvári járás fenyegeti amelynek sikerült kitörnie a csiga-brigádból és napról-napra több mázra gabonával biztosítja elfoglalt helyét, sőt elkerüléssel fenyegeti a pécsVáradiakat. Előre szigetváriak! Hagyjátok magatok mögött bcláthatatlanul messze, a csigcbrigádban rostokoló három járást! Ahogy a komlói járás magtáraiban egyre kevesebb dolgozó paraszt fordult meg, úgy haladt a komlói járás a csiga-brigád felé. A komlói járás begyűjtő szerveinek hanyagsága, nemtörődöm. sége, a felvilágosító munka hiánya, végij.1 is a csiga-brigádba vezette Komló dolgozó parasztjait. Komló; járás kommunistái,, ! ékc- harcosai! Ne hagyjátok, hogy járásotok az utolsók között, a csiga-brigád* ban kullogjon a többiek mögött! Szerezzetek vissza nocsak a hatodik helyet. hanem törjetek előre az élenjárók közé. A versenyben nyolcadik sellyei járás már nem tartja szilárdan utolsóelőtti, egyáltalában nem megtisztelő posztját. Ha nem fogják meg jobban a sellyei békeharcosok, már csak egykét nap és lehagyják őket a sásdi járás egyre jobban harcoló dolgozó parasztjai. Előre sásdiak! Itl az idő, hogy elhagyjátok az utolsó helyet, itt. az idő. hogy kikerüljetek a csiga-brigádból! Baranya békeharcosai! Fokozzátok a tempói, ne feledjetek el: Rákosi elv. társnak ígértük meg. hogv akár az aratásban, úgy a begyűjtésben is az elsők leszünk. Váltsuk be adóit szavunkat!
