Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-04 / 205. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÄRJ 41 EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: \ Szovjetunió köztársasagaiban előkészítik a bckevcilrlml rtekezletcket (2. o.) — A japán nép fokozza harcát az ímerikai békeszerződés-tervezet és Japán újrafclfegyvrr- eése elten (2. o.) — Az élelmezési miniszter rendeleté az árpa, zab és kukorica forgalmának és szállításának sza­bályozásáról (2. o.) — Várojisá avulták Komlót az első magyar bányásznapon (3. o.) — tolnai Márk levelet ka­pott „odaáiról*' — 250 százaléksai válaszolt rá (3. o.) AZ MD P B ARANYAM ÜGYEI PÁRTB I Z OTT JÁCÁN A K LAPJ A TI1L ÉVFOLYAM, 205. SZÁM ARA 50 FILLER KED1), 1951 SZEPTEMBER 4 A bányászok hatalmas seregének legyen jelszava: ?$hh szénnel gyorsabban építjük a szocializmust — mondotta Farkas Mihály elvtárs a Bányásznap pécsi ünnepségén Töbhtermeléssel, felemelő ünnepségekkel köszöntötték megyénk bányászai az első magyar bányásznapot Huszonkét évvel ezelőtt, 1929 szeptember 6-án az esti félhomályban száz és száz bányász állta körül a esendőrsortüz tizedik évfordulóján a vár tanúba;’ált halt mártírok sírjait. Jelinek József elvtárs, a tatabányai bá­nyászok nevében a sírok mellett fojtott hangon rövid beszédet mondott: „Ezt a napot egyszer megtimiepli majd az egész ország, eljön az idő. amikor emelt tövei él a bányász, a szén büszke hőseként." Azóta a Szovjet Had­sereg leiszabadító harca nyomán eljött az idő, amelyről a tatabányai bányász ezelőtt 22 évvel beszélt. Szep­tember 2-án, hazánk népe a bányászokat ünnepelte, köszöntötte a széntermelés hőseit, kegyelettel adózott a bá- nyászhösők emléke elölt, ünnepi díszbe öltöztek a pócs. és mccsckvidtki szénbányák, új termelési eredménye, két értek el a bányásznap tiszteletére indított versenyben. Felavatták a csertetői esendőrsortüz áldozatainak emlékművét Szombat este avatták fel a Pécs- szatool esi Csörtető^ az 1937 február 24.1 osandőrsortűzbányászinártívjainaJí emlékművét. A temető melletti út vér­rel öntözött földjón messze világító vörös csillaggal a tetején áll a bsl. ny ászmárt írok emlékműve. A fáklyák fénye melllett felvonuó hatalmas tö­meg előtt Czárt Ferenc elvtárs, a pé­csi v&rosi pártbizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet: „Fogadjuk meg itt mártírjaink emlékművénél, hogy küzdeni Igguk célunk teljes megvaló­sulásáért, a szocializmusért“ — mon. dotta többek között, majd Horváth MSihályné, a csertet&i Cgendőrsortűz- nél mártírhalált halt bányász özvegye mondott meghatott hangon köszön'vö beszédet Ezután megkoszorúzták a bányászmártírök emlékművét és eköz­ben érkezett meg az emlékmüavaló ünnepségre Farkas Mihály elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, honvédelmi minisz. ter, aki tisztíküldöltsége élén tisztel­gett a hős mecsekszabulcsi bányászok emlékműve elölt. Lobogó fáklyák fényétől és a há­ny tárrriámpáktól lettok világosak szom. baton este a pécsi utcák. A pécsvi- déki bányászok zenés felvonulással köszöntötték Pécs dolgozóit, a Megyei Pártbizottságot, a Pécs városi pártbi­zottságot, a SZOT-ot, a Bánvaigazga- t óságot. Lelkes gyűlés Pécs-Szabolcson Szeptember 2-án, vasárnap reggel a bányászzenokarrok zenés ébresztője talpon találta a pécsvidéki bányák dolgozóit. A pécsi üzemek dolgozói közüli mintegy kétezre^, vonultak Pécs-Szabolcsra, a bámyészünmepség színhelyére^ hogy együtt ünnepei jók az első magyar bányásznapot, a szén- csaták hőseivel. Zászlók és transzparen­sek alatt vonuttalc a dolgozók a Pócs. szabolcsi sportpálya felé. A bányá­szok büszkén viselték magukon az ú j bAnyászegyeauruhát, a sztahánovista kitüntetések mellett, az újonnan ka­pott magas kormányfcitüntebúsokét. A szépen feldíszített sportpályán, a Köz­társasági Induló hangjaival kezdődött az ünnepség, a pécsvidéki bányászok nevében Baris István elvtárs, a MESZHART-párttíizottság titkára kö. szöntötte az ünnepi gyűlés részvevőit, a gyűlésen megjelent Farkas Mihály elv-társat, akit percekig tarló tapssal éljenzéssel, ünnepeltek a gyűlés rész. vevői, tovább:! Szikra Sándor clvtár- sat, a Megyei Pártbizottság titkárát, Tihanyi Alajos elvtársat, a bánya- és energiaügyi miniszter helyettesét, a baráti iongyei nép bányásrküldöttsé. géb, Varga György évtársat, a Bá­nyász Szakszervezet titkárát, a tö­megszervezetek képviselőit. Ezután Tihanyi Alajos elvtárs, miniszterhe­lyettes emelkedett szólásra. — Ma, az első bányásznapon a bá­nyászokkal együk ünnepel az egész ország. Nem mindig övezte a bányá­szokat ilyen megbecsülés. A Horthy- rendszerben a tőkés urak megbecsül, lék a szenet, de a szén kitermelői ré­szére a legnagyobb nyomort, megaláz­tatást, munkanélküliségé1, börtönt és esendőrsortüzet nyújtottak. — A mai napon az egész országfi. gyeime és megbecsülése a bányászok felé fordul. Több, mint 12.00.0 föld­alatti dolgozó mellére kerül fel a Köztársasági Érdemérem arany, ezüst, vagy bronz fokozata, több, mint har­mincezer bányász kap hűségjutalmat és ma kerülnek kiosztásra sztaháno- vista jelvények és a szakma 'legjobb­jainak oklevelei. Persze nem ilyen a sorsa a kapitalista országok bányá. szarnak. Például a jugoszláv ércbá­nyászok gyarmati sorsban dolgoznak azért, hogy- az amerikai imperialisták olcsón kapják a rezet. — A békéért világméretekben fotyá harcból a pécsi bányászok is kiveszik a részüket. Haladjanak az elvtársak bátran és büszkén a bányászmunka dicsőségének útján és kövessék az eredmények elérése érdekében a bá­nyászok legnagyobb pártfogóját, Rá kosi elvtársat, — fejezte be beszédét Tihanyi olvtárs. hogy erőssé tegyük a szabad magyar hazát, ahhoz, hogy szebbé és gazda, gabbá tegyük népünk éleiét tovább kell fejlesztenünk, növelnünk kell iparunkat és ezen belül elsősorban a nehézipart. Ahhoz, hogy növeljük iparunkat, új gyárakat kelt felépíte­nünk, új banyákat kel! megszervez­nünk. Gépesíteni kell mezőgazdasá­gunkat, hogy a magyar rónák dúsan önlsák termésüket a magyar nép szá­mára és biztosítsák a jó ellá'ást. Fej­lesztenünk kell a magyar technikát és sokminden más feladatot kell megol­danunk az ötéves terv keretében. Mindehhez azonban — bányászé Hd ár- sak — szén. szén és mégegyszer szén kell. A kitermelt szén mennyiségé'öl fiigg nagyrészt szocialista építkezé­sünk üteme. Az új gyárak, új vasútvo­nalak, az ország villamosítása, az új házak, új kultúro'.thonok, új mozik és színházak az.eddiginél több szenei követelnek. — Mindebből láthatják, hogy meny­nyire össze van forrva a szénbányá­szat ügyével szocializmusunk, ötéves tervünk sikerének ügye. Mindebből azt is láthatják, hogv joggal lép fel nagyobb igényekkel Pártunk és kor­mányunk a magyar bányászok felé. Felemelt ötéves tervünk nagyobb fel­adatok elvégzése elé állítja bányá­szainkat is. De ezeket a megnöveke­dett feladatokat nem lehet már csak kizárólag roham-munkamódszerekkel megoldani. Nagyobb szervezettségre, nagyobb fegyelemre van szükség a bá­nyákban a széntermelés terén. Fel kell számolni a bányákban a munkásvándorlásokat és el kell ér­nünk azt, hogy a bányákhoz kerülő új munkások megtanulják és megsze­ressék a bányászmesterséget és vér­beli bányászokká váljanak. Véget kell vetni, tiszteit elvtársak, az igazolat­lan elmaradásoknak, mert mindez las­sítja, fékezi a szén kitermelését. A munka jobb megszervezésével, a fe­gyelem megszilárdításával, újítások bevezetésével, a gépesítés fejleszté­sével és az állandójellegű szocialista verseny segítségével kell biztosítani a kítérmelt szénmennyiség állandó növelését. Ezt várja má a bányászok­tól nagy Pártunk, ezt várja ma a bá­nyászoktól egész dolgozó népünk. Több szénnel gyorsabban építjük a szocializmust Farkas Mihály elvtárs, honvédelmi miniszter beszéde Ismét felrűgkytt * taps, betöltötte a »portpályát a lelke* éljenzés: „Éljen Farkas“ — amikor Farkas Mihály elv- társ, honvédelmi miniszter, Pécs város és a bányavidék vezető országgyűlési képviselője emelkedett szólásra. Nem akart megszűnni a taps, az éljen, száz és száz bányásztorok kiáltotta: „Éljen Sztálini Éljen Rákosi! Éljen a Párt!“ A telkes éljenzés után tartotta meg Farkas elvi ár* a beszédét. — Pécsvidéki bányászok! Tisztelt eávtfársak. tisztelt elv,társnők! Az első magyar bányásznap alkalmából meleg szeretettel köszöntőm és üdvözlöm önöket, a Magyar Népköztársaság mi ni srt er tanácsa, a Magyar Dolgozók PáAjp Központi Vezetősége és népünk szeretett vezére, Rákosi elvtárs nevé­ben. A mai napon az egész magyar nép ff sz tel öttel és megbecsüléssel fordul bányászaink, a széncsaták felejtheCet- len hősei felé. Egész népűnk elismerését fejezi ki ina azért a munkáért, amelyet bá­nyászaink n szocializmus építése terén eddig teljcsilcltcU. De ugyan­akkor a mai napon és a jövőben elvárja népünk, hogy n magyar bá­nyászok teljes erőbcvetéssel min­dent megtegyenek nnuuk érdeké­ben, hogy kitermeljék 1051-ben a tizenhatmillió tonna szenet, sőt még ennél is többet termeljenek. A magyar bányászok mindig méltó he­lyei'. foglaltak el a szabadságért, a szo­cializmus győzelméért folyó kemény liarcokban. A bányászok döntő több­sége mindig ott állott Pártunk, a Ma­gyar Kommunista Párt mögött, bá­nyászaink többsége mindig ott állolt szeretett vezérünk: Rákosi elv'.őrs mö­gött ds hűen, minden helyzetben inga­dozás nélkül harcolt a Párt, a magyar dolgozó nép igaz ügyéért. — Nem volt az véletlen — bányász chtf-ársak —, hogy Pártunk és népünk ;vezére, Rákosi elvtiáns I'JIG március, 3-án Mecsekszabolcsrn jött és ezen a helyen valószínűleg sokan emlé­keznek rá —, tizrnkélezer ' bálivász elölt ismertette a magyar munkásosz­tály és ezen bélül a magyar bányá­szok feladatait. Akkor — 1940 már­ciusáéin — a reakció felemelte fejé! és Nagy Forcncék a Szociáldemokrata Párt áruló vezetőivel együtt hazánk fejlődését a kapitalizmus irányába akarták terelni. Meg akarták akkor fosztani a magyar munkásokat jogaik­tól. A gyárakat, a bányákat!, a banko­kat a kapitalisták kezében akarták hagyni. Az új gazdáktól vissza akar­ták rabolni a földet. A kommunisták nélkül, a dolgozó nép, a munkásosz­tály nélkül akartak okkor kormányt alakítani. Ilyen kiélező','! belpolitikai helyzetben jelenít meg Rákosi cvlárs a pécsvidéki bányászok etőtt Mecsek- szaboflcson. Innen szólt népünk vezé­re nemcsak a bányászokhoz, do az egész magyar munkásosztályhoz, a dolgozó néphez, hogy fokozza harcát a támadásra készülő reakció ellen. Rákosi elvtárs azért jött! 1910 március 3-án Mecsek Szabolcsra és Pártunk többi vezetői azért meiilok ezen a na­pon szerte az országba a bányászok­hoz, hogy elsősorban Pártunk leghű­ségesebb katonáit, a magyar bányá­szokat és velük együtt az egész ma­gyar munkásosztályt is mozgósítsák a reakció támadásának visszaverésére. — Pártunk nem calódott a bányá­szokban. Valóban a magyar bányászok 'tízezrei ott voltak mindig az císö so­rokban, amikor a reakció elleni harc­ról volt szó. Bányászatuk a munka frontján Is követték Pártunk és Rákosi elv­társ útmutatásait és Pártunk kezdeményezésére meginduló szén- csatábuu nagy érdemeket szereztek. Éhesen és rongyosan mentük le a bá­nyákba, liogy_ feltárják a szenet és czzpi utat törjenek a magyar újjászü­leőésnck, a szebb, boldogabb magyar élűnek. Nehéz, kemény feladat voit ez, de bányászaink akaratereje, a szo­cializmus ügye iránti hűsége képessé tette őket arra, hogy legyűrjük a ne­hézségeket és sikerre vigyék a szén- csatát. — Öt és fél év teli! el elvtársak a .széncsata megindulása óta és — mint látják és tudják —, nagyot fordult azóta nálunk a világ. A hatalom bir­tokosává vált munkásosztály, a do’go- zó nép, aránylag rövid időn belül be­gyógyította a luíboniütölte sebeket. Merész, új tervek megvalósításába vágtuk fejszénket. Az elmúlt évek ta­pasztalatai igazolják, hogy érdemes többet és jobban termelni, mert ezzel gazdagítjuk egész népünk nagy birto­kát: a magyar hazát és minél gazda­gabb a haza, annál gazdagabban és szebben élnek, ni int bármikor azelőtt, Éj bányászlakások ezrei épüllek már fél és az ötéves terv folyamán n Irá­ny ászok, a bányászcsaládok újabb ez­rei kerülnek majd korszerűen megépí­tett, kényelmes családi házakba. Szé­pen berendezett legényszállók díszítik a biínyászközségeket és a bányászvá­rosukat. Lj kulttirliúzak nyújtanak bányászainknak lehetőséget ä szóra­kozásra es művelődésre. A bányászok fizetésének rendezése, az ellátás meg­javítása is igazolja, hogy bányászaink életkörülményei alapvetően megjavul­tak. — De tiszteli; elvtársak és ekvlárs- nök, bányászbnrátahn, még szebb és gazdagabb élet felé törekszünk. Mi fel akarjuk építeni Magyaror­szágon a szocialt.slu társadalmat, a szocializmus ügyét akarjuk győ­zelemre vinni, hogy még szebb, boldogabb, gazdagabb életet' biz tosilsiink a magyar haza polgárai­nak, a magyar dolgozók milliói iiiilí. A szebb, gazdagabb élet megvalósítása ötéves tervünk központi .kérdése. Ali­hoz, hogy szebbé, gazdagabbá, ahhoz, I — Bányászaink tudatában kell, hogy legyenek annak is, hogy a több szén ügye a béke sikeres megvédésének is ügye. A több szén erősíti országunk honvé­delmét is. És erre, tisztelt nagygyű­lés, szükség van azért is, mert itt ólálkodik határunk mentén a háborús gyújtogatok láncos kutyája, a jugo­szláv nép véreskezü hóhéra: a fasisz­ta Tito és bandája. — S most, amikor első bányász­napunk után újra lemennek majd bá­nyászaink a bányák mélyébe, legyen az a jelszavuk a magyar bányászok hatalmas seregének, hogy több szénnel gyorsabban építjük a szocializmust, hogy a több szén­nel sikeresebben védjük meg a békét. És ahhoa,' hogy ezt a feladatot bá­nyászaink eredméneysen meg tudják oldani, feltétlenül szükség van arra is, hogy munkájukban állandóan ta­nuljanak a kommunizmust sikeresen építő hős szovjet bányászoktól, a szo­cialista munka hőseitől. Haladjunk azon az úton, amelyen ők haladnak cs dolgozzanak abban a szellemben amilyen szellemben építik a szovjet bányászok a kommunizmus csodálatos épületét. A ö példájuk nyomán törjenek bát­rabban előre a bánvászelvtársak a több szénért, mert minél több sze­net adnak az országnak, annál job­ban, eredményesebben tudjuk megvé­deni a békét, hazánk szabadságát és függetlenségét! Előre pécsvidéki bá­nyászok, népünk szeretett vezére, Rákosi elvtárs vezetésével a több szénért! Jó szerencsét — fejezte be beszédét Farkas Mihály elvtérs a bá- nyészdolgozók viharos helyeslése, lelkes ünneplése közepette. Ezután a lengyel bányászküldöttek köszöntötték a nagygyűlést, majd tol­mácsolták a baráti lengyel nép forró üdvözletét és további sikereket kí­vántak a szocializmust építő magyar dolgozók békés, alkotó munkájához. A lengyel küldöttek szavai után Tihanyi Alaios miniszterhelyettes át­adta a MESZHART tizenöt legjobb bányászának a kitüntetéseket. A bá­nyásznapi verseny helyi eredményei­nek ismertetése után adták át a leg­jobb körletnek és a legjobb csapat­nak a vándorzászlót. Lelovics Imre. a legjobb körletaknász és Szlavek An­tal Pécs-szabolcs, a MESZHART leg­jobb csapatának vezetője a zászló átvételekor ünnepélyesen megígérték, hogy ezt a zászlót továbbra is meg­tartják. A gyűlés résztvevőinek levele Rákosi elvtárshoz Ezután a gyűlés részvevői levéllel fordultak Rákosi Mátyás ©Ívtárshoz, amelyben elért győzelmeikről és jövő terveikről számoltak be: „A MESZHART bányaüzem dolgo­zói, a kommunistákkal az élen, telje­sítették a? első magyar bányásznap tiszteletére indított munkaverseny so­rán szeptember másodlkára lett vál­lalásaikat — hangzik a levél. — A szovjet bányászok példáját követve egyre több lejtésben alkalmazzák bá­nyáinkban a szovjet ciklusos mód­szert. Jelenleg nyolc ciklusos mód. szerrel dolgozó lejtésünk van. A szov­jet módszerre1 dolgozó csapatok ter­melési eredményei közül különösen kiemelkedik a pécsbűnyalelepi Hart­mann János lejtés, amely háromezer­nyolcszúzhjhncvonnyolc csillével túl. teljesítette vállalását —■ folytatódik u levél. — Megfogadjuk Rákosi elvtárs ta­nácsút: bátran kezdeményezzük mun. kánkban a szovjet bányászok munka­módszerét, kiszélesítjük aknáinkon a Ciklusos módszer bevezetését, a két­oldalú verseny szer->ödásek megkötő, séf. ígérjük, hogy elért eredményeink­kel nem elégszünk- meg, hanem azo­kat a Nagy Októberi Szocialista for­radalom tiszteletére tovább fokozzuk, úgy, hogy évi tervünket december 21- re befejezzük“ — végződik a MESZ­HART szén bánya üzem dolgozóinak Rákosi Mátyáshoz intézett levele. A nagygyűlés Varga György, a Bá­nyász Szakszervezet titkárénak zá­rószavaival ért véget. * A délután során sportesemények’, bábműs-orok, kullúrbemulatók szóra­koztatták minden bányakerületben a bányász dolgozókat és családtagjaikat. \ pécsszubolcsi kultúrházhan újító- és könyvkiáilítást, a péc shányatelopi. ben szinién könyvkia Ütést rendeztek, Pécsújhegyeu pedig filmünkét volt, j

Next

/
Thumbnails
Contents