Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-29 / 227. szám

magyar nép boldog jövőjéért, a szocializmusért jegyezz békekölcsönt! 2200 forintos jegyzésem mellett 10 száza’ékkal több szenet adok az országnak Nyo!can voltunk a családban test­vérek. Tizen ültünk naponta, az asz­tal mellé. Apám bányász volt, akit az úri világ nem becsült, pedig becsület­tel ellátta a munkáját. Nem lehetett megélni, abban az időben — csak nyo_ morogni. Nekem is korán kellett el­kezdeni a munkát, hogy megélhessek. Tizennégy éves voltam, amikor leszáll­tam a bányába. S s o m u r ú /gyermekéveim a nyomor és nincstelenség sokszor eszembe jut. Utoljára akkor gondol­tam erre, amikor meghallgattam a Magyar Népköztársaság felhívását a második kölcsönjegyzésröl. Eszembe jutott a múlt és a jelen gyermekévei. Azl-án saját életemre gondoltam, meg apáméra, aki szintén bányász volt. A két megváltozott életet láttam magam előtt, amit nem lehet összehasonlítani. Uj élét ezl Csak azok tudják leg­inkább elmondani, akik a múltban nyomorogtak. Én is a nyomorgókhoz, 2.200 forintot jegyeztem. Ennyit ad-; melek, meg pénzt is erömhöz mérten tam a békéért, mindannyiunk boldog adok. jövőjéért, azért, hogy nálunk is szén- Ami pvdlrr a kombájnok tejthessék a fekete gyé­mántot. fy jegyzésem mellé egy má­sik papíron ott van a vállalásunk, amit szintén a békéért tettem. Munka­társaimmal, Takács András bányász- isko'ással és Balázs László csilléssel együtt vállaltuk november 7-e tiszte­letére a 150 százalékot. A Második Békekölcsön-jegyzésből, kivettem méltón a részemet. Nem ró. 2.200 forintos jegy­zést i’Ietí, már gondoskodtam arról is, hogy ez ne jelentsen a keresetemben sem csökkenést. A vállalt 150 száza­lékos termelési eredményt. 10 száza­lékkal túlteljesítem és így kétszeresen hozzájárulok úgy a7 ország, mint sa­ját magam megsegítéséhez. 2.200 fo­rintos jegyzésem mellett 10 százalék­kal több szenet adok az országnak, én magam pedig a becsülettel jegy­vidülök meg azzal, hogy tekintélyes zeit forintokat többtermelésen lceresz­összeget jegyeztem. Az országnak szénre és pénzre van szüksége terve­ink megvalósításához. Úgy gondolom, hogy szenet is erömhöz mérten tér­tül logom a saját részemre behozni. PAPP JÁNOS (14) vájár, Széchenyi-akna. .Minden lejegyzett forint üzenet az imperiaiistálinak“ Akik örülnek a békekölcsönnek és akik nem AKIK UHU ItfE&MER £3 AM UJCA rtsmnu Nagy őrömmel vettük tudomásul mi. a néphadsereg katonái azt, hogy . - t j vv — *■ w i Ll u aj w — v. y lL>U l v I vUi UXi Cj — — uy j nincstelenekhez tartoztam.. Ma sza- a tavalyi békekő1 csőn-jegy zéshez ha­bod és boldog ember vagyok. A sza. sonlóan az idén is módunk lesz arra, hogy forintjainkkal hozzájáruljunk Jól tudjuk azt, hogy minden forint hozzájárulás, az ötéves tervünk ered­bad emberekre gondoltam, akik fel­szabadították hazánkat. Aztán azokra népMzdásdVúnk e7a’síl/séhez! a bányászokra, akik Szovjetunióban élnek, ök a mi példaképeink, minden­ben tanulhatunk tőlük. A szovjet bányászok hazaszeretete és példamutatásukra gondolva vettem kezembe a ceruzát. A papír fölé ha­joltam, hogy leírjam azt, amh érzek, hogy tanujelét adjam annak, hogy nem azt kívánom a magyar ifjúság­nak, amit én magam is átéltem. Ceruzán- wir<- a papírhoz ért, gyors mozdulattal írtam a számokat zetben, ránk a néphadsereg tagjaira nagy íeladatok várnak, a béke meg­védésében. A déli határunk fokozott védelme megkívánja tőlünk, hogy az eddigieknél még jobban és éberebben őrködjünk hazánk biztonságán. Az a pénz, amit most a Második Békeköl­csönre legjegyzünk, szintén a béke ményeit növeli. A Második Békeköl- {védelmet szolgálja Minden lejegyzett csőn jegyzése újabb gyárak, üzemek, V™1?1 uVzen* “z Imperial,stáknak és újabb gépek megvalósítását jelentik. j“0* bérencének, Titormk és bandajá- Lejegyzett összegeinkből száz és százlnak. Minden lejegyzett lorint erősíti Amit a népnevelők mondanak Viddkovtcs Károly bányász a Szé- j dolgozik Banka István. Amikor műn- chenyi-aknán dolgozik. Népes kis csa. ka után hazatér, mindig hét apró taluban gyu’lad lei a lény. Újabb gépállomások alakulnak, melyek se­gítségével bőségesen viszontlátjuk azt. amit adtunk az Országnak. Az egyre éleződő nemzetközi hely­a béketábort, melyet a hatalmas Szov­jetunió vezet. SZABÓ ZOLTÁN őrvezető. A Meg jelenért, a biztos jövőért jegyeznek a Szerérogyár dolgozói is A Mezőgazdasági Szerárugyáfban is ünnepélyes keretek közönt 'kezdődői tneg a Második Békekölcsön jegyzés nagy napja. A párti Már eOv társnő tar­tott röpgvűlés'., amelyen ismertette kormányunk felhívását. A békebizott- pág titkára volt az első hozzászóló. Márkus Mária elmondta, mii jelent számára a béke. mi! kapott az ötéves jervlöl. Hatszázharminc forintos fizó léséből nyolezáz forintot adóét a béke- terveink megvalósításához. Takács Magda, a hegesztömühely dolgozója békebizottsági tag. Elmond­ta, hogy havi 470 forintos fizetéséből miért jegyez ezer form1 békekölcsönl. Ha a murira gondol, csaik a nyomor­ra, szenvedésre gondotiliail. 1945-ig csak alkalmi munkát sem végezhető.I. a továbbtanulásra nem volt módja, állandó munkát sem kapott sehol. A kisgyermekem jövőjére is gondolok, almikor a kormányunk felhívására békekölcsönt jegyzek“ — fejez'e be beszédét. Takács Magda bét h&napja dolgozik, minit hegesztőnő és hosszú Időn keresztül 100 százalékon alul- ter­mőit. Jelenleg 118 százalékra fokoz'a a termeléséi. A Második Békekölcsön felbocsátásának tisz'eletére vállal a. hogy eddigi eredményét még tovább fogja fokozni és teljesítményét 120 százalékra emcOi. * A Dohánygyárban Pécsi József né békebizottsági tag 1000 forint béke­kölcsönt jegyze tt. A múl ban a férje hosszú ideig munkané'kül volt és ekkor még kenyér sem jutott a gyer­mekeinek. lila büszke arra, hogy az egyik lánya időmérő, a másik gimna­zista. Eddig a termelésének eznefésé­vel igyekezett ezt vissz ah Aláírni az lamunknak, mos! a kölcsön jegy zésével is ehhez járult, hozzá. „Szeretem a gépeket, azt akarom, hogy még tök» legyen belőle“ A pécsi járásban a gépállomások dolgozói nem maradnak szégyenben most sem, a békekölcsön jegyzésénél. Példamutató jegyzésre lelkesíti őket az a hatalmas fejlődés, amit az öt­éves terv biztosít minden gépállomás­nak, mindenegyes dolgozónáit. Mihály.. János kozármislényi trak- torisla a gépállomását is erősíteni akarja 1000 forintos jegyzésével, tud­ja, hogy így lesz szebb az ő élete is. — Azért jegyzek most másodszor is békekölcsönt, — „vatlotta be" szí­ve vágyát, Barkovics Márk, 17 éves DISZ-fiatal, — mert az ötéves terv végére nagy, fejlett gépállomáson sze­retnék dolgozni. Zarbach Antal, a az ént lőrinci gép­állomáson dolgozik. A jegyzés előtti röpgyűlésen alig várta, hogy szót kapjon. Arról beszélt, miért jegyez ö szívesen békekölcsönt. — Nagyon szeretem a gépeket kezdte, — szeretek velük dolgozni. Most már ugyan van 24 traktorunk, de már keveséllem ezt a kis számot. Adok 800 forintot a békekölcsönre, hogy ezzel is elősegítem azoknak az új traktoroknak az elkészítését, me­lyekből a mi gépállomásunkra Is kerül. A kukorica begyűjtés hírei A kukoricabcgyüjtésben megyénk községei között élenjárnak Mágocs, Nagypeterd, Magyarbóly községek dolgozói, Mágocs község a kukoricabegyüjtésben 57 százalékos eredményt ért él eddig. Úgy érték el az eredményt, hogy a népnevelő Fokozzuk a tojás- és baromfibegyüjiés! Megyénk július elsején országos viszonylatban első helyen állt a to­jás- és baromfibegyüjtésben. Most tó­jáéban második és baromfiban negye­dik helyre esett vissza. A lemaradás oka, hogy tanácsaink tsem tekintik eléggé komoly feladat­nak a tojás és baromfi begyűjtését. Sok helyen a tanácselnökök maguk is akarva-akaratlanul az ellenség hangját fújják. Például Vajszlón Józsa Ferenc ta­nácselnök elvtárs egyetért azzal, emit a kulákok híresztelnck, hogy a »Jcözság nem tudja kötelezettségét teljesíteni". Védelmébe veszi a kö­telezettségűket nem teljesítőket, ami nem is csoda, hiszen ő sem mutat példát: még egy darah tojást sem adott le, arra hivatkozva, hogy csak három tyúkja van, s neki is „kell a tojás." Megyénk lemaradásának maga a BARNEVÁL is okozója, ugyanis nem sokat törődött a begyűjtéssel. Nem ismertette a dolgozó parasztokkal a tojás- és baromíibe-gyüjtés teljesítésé­nek fontosságát. Használják ki a még rendelkezés­re álló időt tanácsaink! Végezzenek jó felvilágosító munkát, teljesítsék túl a tervet, amire minden lehetőség megvan! II komlói éftítkezé sekné! „csaszlnska-brígád“ segíti a béieköicssnjegyzést A komlói építkezéseken „csaszlus- I kőművesek, vagy akik nem akarnak ka-hrigád" járja, a munkahelyeket cs I jegyezni, mint Hengl Bálint kőműves iegíti "a kölcsönjegyzést. A dolgozók brigádvezető. Az ilyeneknél azuián harmonikaszó mellett, a dolgozók nagy derültségére eldalolják a „sifo- nér nótát", melyben főleg arról van szó, hogy hová akarják az ilyen dol­gozók rejteni a pénzt. A „csasztuska-brigádban" fizikai és szellemi dolgozók vannak. Garamvöl- gyi Kamilla, Horváth Márta, Benács Irén, Koller Kató, Storcz Mária, Goszmann Éva és Sild Mihálv a tag­jai, valamennyien szívvel-lélekkel dagasztják az aLtárói sarat és járják az új kökönyösi házak emeleteit, a saját jegyzésükön túl még jó agitácíós munkával is hozzájárulnak a békeköl­csön-jegyzés sikeréhez. A dolgozók mindenütt vidáman fogadják^ a bri­gádot és már várják érkezésüket. A brigád sorra köszöntötte fel az dtárói és kökönyösi építkezés példa- »irtató dolgozóit, Váraljai Béla gép­kezelői, aki a fizetése 290 százalékát legyezte. Kocsis Imre sztahanovis­tát, aki 1500 forintot jegyzett, Föld­iáéi Géza átképzőst, aki 400 forintos tzetése mellett 1000 forintot jegyzett, »ámítva arra, hogy rövidesen már, '»int segéd dolgozik. A felköszönlő nóták mellett a ,csasztuska-brigád" tarsolyában akad­tak csipkelődő és gúnyolódó nóták azok számára, akik gyengén akarnak Egyezni, mint Várdai és Kruskovics munkában a pártszervezet irányítása mellett a tömegszervezetek aktívan bekapcsolódtak. Minden népnevelő pár 10 háznál végzi rendszeresen a népnevelő munkát, akik a hozzá­juk beosztott 10 házért, az összes so- ronlcvő feladatokért a felelősek. En­nek a módszernek és a példamutató, jó munkának eredménye az is, hogy Mágocs község a kukorica-szállítási szerződések kötésében 103 százalé­kot ért el* Nogypeterden 155 százalékot értek el a kukorica­szállítási szerződéskötésnél. A párt­tagok, a tanácstagok példát mutattak a szerződéskötésben és úgy mentek ki a többi dolgozó parasztokhoz nép­nevelő munkát végezni. De még jobb eredményt tudtak volna elérni, ha az MNDSZ és DISZ-szervezet tagjai ki­veszik részüket a munkából. Magyarbólyon 118 százalékrfil tartanak a szállítási szerződéskötésben, amit a párlszarve zet, a tömegszervezebek és a községi tanács jó munkájával értek eL ládja van. Nyolc gyermek. Vidáko- vics Károly mégis 800 forintot jegy­zett a Második Békekölcsönre. Ala­pos oka van rá, hogy így cselekedett. Egyszer lógta magát, munka után. vagy munka előtt — nem is emlék­szik rá már pontosan — elsétált Me­szesre. Fúrta az oldalát a kíváncsi­ság, milyenek Is lehetnek azok a bá­nyászházak, amelyekről olyan sokat beszélnek. Akkor mindjárt, amikor meglátta őket, arra gondolt, „de jó lenne Itt lakni". Azóta is mindig ez járt a fejében, a szép, világos lakás egy olyan nagy emeletes házban. Amikor eljött a békekölcsön-jegyzés napja, újra csak előjött a gondolatai közül az -új ház. Bizonyára, — ötlött az agyába — ilyen új házakra is megy majd a jegyzésből. Akkor pedig ér­demes jól kirukkolni a jegyzéssel, minél több jusson az építkezésre is. így született meg Vidákovics Ká­roly 800 lorinios jegyzése. • * A pécsi fűtőház lakatosműhelyében a mwnkaveraeny fokozásával ünnepe­lik a Második Békekölcsön-jegyzés napját. Kun László ifjúmunkás jagy- zésgyüjtő ívvel a kezében keresi fel az átképzős ifjúmunkásokat, hogy a Második Békekölcsön- jegyzésüket ősz. szegyűjtse. Lovász Márton ifjúmunkás 400 forintot jegyzett, fizetésének száz­százalékát és ahogy mondta: „Szíve­sen adom a pénzemet, mert én is hasznát vettem a kölcsönadott pénz­nek. „Lovász Márton példát hozott fel a régi és az új tanoncélet között. Azelőtt három évig kellett tanulni a szakmát és fizetni is kellett, hogy tanulhasson. Most pedig két év alatt vizsgázhat és tanulóideje alatt is fi­zetést kap. Itt van a műhelyben Mo. gyorési János lakatostanuló is, aki azelőtt gazdasági cseléd volt, pedig már akkor nagyon szeretett volna szakmát tanulni. Ma viszont nyitva állnak már előtte is az iskolák és kedve szerint tanulhatja a szakmát. * A püspökbólyi állami gazdaságban gyermeke várja már. Kicsik még, ahogy szokták mondani, egyik lei, másik pici. Banka István még a régi világban volt olyan kis gyermek, mint most az övéi. Akkor bizony nehéz volt még gyereknek is lenni. Mind. össze 3 elemit járt iskolába, utána kezdődött a robotja, az uraságnál. Most már ő is máskép él, mini mondjuk élt annakidején az apja, megkeres havonta 6—700 forintot, amiből. — a felesége jól beosztja. — jut is, marad is. A békekölcsön jegyzés ügyében já­ró népnevelőket szívesen fogadta. — írjanak be nekem hatszáz forin­tot, tudom én azt, hogy mire megy. Tudom hogy sok iskolát is építenek a tervben. Hát én ezt nagyon jónak találom, mert azt akarom, hogy mind a hét — mutatott gyermekeire — is­kolába járhasson. Ne csak három ele­mibe, hanem magasabb iskolába is. * Izefics István népnevelő 12 hold föl­dön dolgozik Szalántán. Jó! tudta, hogy neki kell ö’-sösorban példát mu. tatai, ezért jegyzett 600 forintot Ezt elmondta annál a nyolc családnál is. amely jegyzésgyüjtésre hozná vök beosztva. De eme’lett felhívta a meg­látogatott dolgozók figyelmét arra is, hogy ök Is aláírták a békefvet. — Nemcsak aláírásunkkal kell h«r. colni — mondta Izefics István, — ha­nem tettekkel, kötél ességválüaléssai is! * 'A drávaszabolcsiak még fői emléket- nek rá, hogy hat évvel ezelőtt nem ügy nézett ki a falujuk, mbit most. Akkor egyetlen romhalmaz volt vé­gig, az alsó taluvégtől a felsőig. Varga Józsefné őtholdas dolgozó parasztasszony emlékszik rá, hogyan rombolták szét a házakat a fasiszta bombák. 500 forintot adok a mj békekölcsö­nünkre, — mondta a jegyzésgyüjtők­nek, — mert békét akarok. Nem aka­rom szép, új házainkat szétbombázva látni. Gerettesér József és Hagy József nem maradtak tel Pénteken délután az egyetemi béke- iroda tagjai összeszámolták, hogy az egyes klinikai intézetek és egyetemi karok mennyi békekölcsönt jegyeztek. Az eredmény eddig: 1015 dolgozó 184.125 forintot jegyzett. A bókeiroda ajtaján kopogás hallat­szott — Tessék — mondták szinte egy­szerre mindannyian. Két dolgozó lépett a terembe. Egye­nesen az asztal felé tartottak. Geren­csér József, a belklinika dolgozója és Nagy József, a szülészeti klinika dol­gozója volt a két látogató. — Azért jöttem, — szólalt meg Ge­rencsér elvtárs, — mert még kétszáz forintot akarok jegyezni. Tegnap csak háromszázat jegyeztem, de nem hagy­hatom, hogy Nagy elő társ lehagyjon 450 forintos jegyzésével, hiszen neki négy gyermeke van. nekik több kell, mint nekünk. írjanak a tegnapihoz még kétszázat! Mialatt kitöltötték a jegyzési ívet, Nagy Józsefhez fordult: — Nem maradok le mögötted Nagy elvtárs! — De nem is hagysz el, — kapta meg a választ. A többit már a béke- iroda tagjainak mondta Nagy József: — írjanak az enyémhez is még öl­vén forintot, legyen mindkettőnké öt­száz! Nekem sokka! drágább négy gyermekem, boldog, békés élete, mint ez az összeg. Nem maradok le én sem! KÖSZÖNJÜK A PÁRTNAK A Dunántúli Napló szeptember 20-i számában cilkk jelent meg Garé köz­ségről. A cikk leleplezte Zsoldos Já­nos volt. tanácselnököt, Németh Jenő volt tanácstitkárt és Zsoldos Imrénct, a tszcs volt elnökét. A három kártevő tudatosan akadá­lyozta, hogy a dolgozó parasztok belépjenek a tszcs-be, rombolták a tszcs-t, a tagság gabonáját elfekctéz- tók. A cikk nyomán a pécsi járási párt- bizottság és a községi pártszervezet se­gítségével kisöpörték az ellenséget a tszcsből, a község vezetéséből. Erről írt két dolgozó paraszt levelet szer­kesztőségünkbe. * ,.A volt tanácselnök és tanácstitkár idejében sokszor megjelentem a tanács­nál mint népnevelő, de munkájukban semmi jót nem láttam. A rendeletek­nek nem teltek eleget. Volt olyan eset, hogy valamit már egy héttel előbb el kellett volna intézni, hanyag­ságuk miatt azonban sokszor én jár­tam éjjel a falut miattuk. Ők nem a népi demokrácia hívei voltak, hanem há'ráltatói. Ha valaki bement a tanácsirodába, úgy néztek rá mint a kutyára. Felvá­gósak voltak, a parasztot nem vették semmibe, A pártlitkár elvtárs a tojás- és ba- romlibegyüjtésröl kiadott egy dobálási szöveget, azt is megmásították. mrrt barátaikról volt benne szó. Még a le­ket ecsépléstől sem riadtak vissza. Mi, garéi dolgozó parasztok mind­annyian örülünk neki. hogy a Párt megszabadított bennünket tőlük. Meg­érdemlik sorsukat." ID. MARKOV1CS LAJOS Garé. * Zsoldos Jánost 1930 óta ismerem. 12 hold földön gazdálkodott, gazdasá­gával semmit sem törődött, földjeit a gaz verte fel. Fő foglalkozása a ku- neckcdcs volt, amit bizonyít az is, hogy különböző megyékbe®, az Állói­don is vásárolta és adta cl a lovakat. Szénakcreskedésscl is foglalkozott, összevásárolta a szénát a dolgozó pa­rasztoktól, de legtöbb esetben nem fizette ki. 1950-ben befurakodott a tszcs-bc, melynek elnöke lett. Befurakodott a Pártba is. Később a község tanácsel­nöke lett. Tanácselnöksége alatt i« folytatta aknamunkáját a tszcs-ben é* a dolgozó parasztság jó munkája el­len. De mindezt a Párt ébersége leleplez­te. Köszönjük a Pártnak, hogy segít­ségével kizárhattuk őket sorainkból és lerázhattuk nyakunkról a dolgozó nép ellenségeit. Pelernal József tanácsé lnökhe-lyettea.

Next

/
Thumbnails
Contents