Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-27 / 225. szám

2 NAPIO 1951 SZEPTEMBER 27 A szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjai a hereityóújfalusi járásban és Hortobágyon A Szovjetunió áliamkőlesönci írfa: D. BUZIN, A SZOVJETUNIÓ PÉNZÜGYMINISZTERHELYETTESE A berettyóújfalusi járás termelőszö­vetkezeteinek vezetői, legjobb dolgozói megbeszélést tartottak a bereityóújfa­lusi kultúrházban a szovjet mezőgaz­dasági küldöttség hozzájuk érkezett tagjaival. Az értekezleten megjelent K. K Suhl adze, a küldöttség vezetője is. A termelöcsoportok dolgozóinek kér­déseire elmondták a küldöttek, hogy a traktoros-brigádok vezetőinek kere­sete mindig a brigád tagjainak munká­jától függ. A nagy mezőgazdasági munkák idején több műszakban dol­goznak a glpek. Ilyenkor az egymást váltó traktoros brigádok tagjai már jóval az előző brigád munkaidejének befejezése előtt megjelennek a munka színhelyén, hogy gondosan megvizsgál­ják a traktorokat s ha valami kis hiba van, azt nyomban kijavítják. Beszá­moltak a küldöttek a női traktorieták kiváló munkájáról is. A megbeszélés .végén K. A. Borin, a szovjet mezőgazdasági küldöttség he­lyettes vezetője különösen a tanulás fontosságát hangsúlyozta. fi szovjeS mezGQazdasáoi Hi!tíö!lség második csoporüánsk látogatása a Hortobágyon Debrecen. A Szovjetunió mezőgazdasága élen­járó dolgozói küldöttségének ‘ második csoportja Szvacsenko vezetésével meg­látogatta a hortobágyi állami gazdasá­got is, ahol az ölláves terv végrehajtá­sa során a világ legfejlettebb mezőgaz­daságának tapasztalatait felhasználva teszik termőfölddé az eddig kopár, szi­kes tájakat. Az állami gazdaság dolgozói el­mondták, hogy a 63.000 holdas gazda­ságuk legfontosabb feladata az állat- tenyésztés és ezen belül is a juhte­nyésztés. Munkájuknak már jelentkez­tek az eredményei: rhhen az évben 2 0.000 csirkét keltetett a gazdaság, sa juhállomány rohamosan fej'ődik. A juhok tökéletes gondozásával, a mes fersóge.s megtermékenyítés kiszélesíté­sével legalább 1500 al túlszárnyalják a juhállomány év végére tervezett szá­mát, ami azt jelenti, hogy a gazdaság nak több. mint 30.000 juha lesz ez év végére. Á küldőt tik nagy érdeklődéssé) és figyelemmel szemlélték a baromfikeltö- telepet, amelyet már az ötéves terv adott a gazdaságnak. De még ennél is nagyobb érdeklődést váltott ki a ba­romfi törzstenyészet, ahol elmondták a vendégeknek, milyen kísérletek folynak a legmegfelelőbb baremfifajta kite­nyésztésére. Az eddigi kísérletek alap­ján úgy látszik, hogy náluk a parlagi tyúk mellett a vörös izlandi tyúk va- lk be a legjobban, mert jól bírja meg azt a nagy hőingadozást is, ami a Hor tobágyon gyakori: nappalról éjjelre sokszor húsz fokot változik a hőmér séklet. Szovjet vendégeink helyesléssel álla­pították meg. hogy a baromfiállomány fejlesztésében jól alkalmazzák az álla­mi gazdaság dolgozói a fejlett tudo­mányos módszereket. Érdeklődik töb­bi közölt a vándorólak használata iránt. A Szovjetunióban ugyanis — mon­K eszem. Az Uj Kína hírügynökség tudósítója jelenti: Összekötő tisztjeink szeptember 24- én 18 órakor hivatalosan javasolták az ENSZ fegyveres erői küldöttségé­nek, hogy a két fél küldöttei szeptem­ber 25-én 10 órakor folytassák a tár­gyalásokat. Összekötő tisztjeink szeptember 25- én ismét találkoztak a másik fél ösz- szdeötö tisztjeivel. Csang CsunSzan ezredes — küldöttségünk vezetőjének utasítására — újból javasolta, hogy a két fél küldöttségei folytassák a tár­gyalásokat,, mégpedig szeptember 26- án 10 órakor. Kinney ezredes azonban ismét nem volt hajlandó véleményt mondani javaslatunkról és újból előho­zakodott a fegyverszüneti tárgyalások folytatásának úgynevezett feltételeivel. Csang Csun Szán ezredes haladék­Róma (TASZSZ). Róma tartományban körülbelül 5000 paraszt szeptember 23 és 24.én elfog­lak a fővárostól délre és északra el­terülő, ugaron lekvő földbirtokosi föl­deket. A földterület kisajátításának a kormány javaslatára elfogadott tör­vény alapján kellene megtörtémitie, a törvényt azonban a kormány nem akarja végrehajtani. A földfoglaló parasztok két nap óta keményen ellenállnak a rendőroszta­goknak, amelyek a parasztokat el akarják űzni, A mozgalom sok rész­dotba Szvacsenko — a termés betaka­rítása után vándorólakban viszik ki a földekre a baromfiakat, hogy még az a minimális mennyiségű gabona se vesszen kárba, ami a gondos munka el­lenére kipergett a kalászokból. Az el­hullott gabonaszemeket a csirkék nagy élvezettel szedegetik össze. Örömmel hallotta Szvaosenko is, meg a többi küldött is, hogy a hortobágyi állami gazdaságban is használnak ván­dorólakat, amelytf-ben a termés beta­karítása után kiviszik a baromfiakat a földekre. Ezután a sertésfiartatót nézték meg. A fiaztatók tiszták, felszerelésük tö­kéletes, a malacck jól fejlettek és gondozottak. Viszont — tanácsolták — nagyobb figyelmet keli fordítani a fiaz- tatási arányszám növelésére. A Szov­jetunió eredményeihez mérten ugyanis még igen alacsony a hortobágyi állami gazdaságban is egy-egy anyakoca sza­porulata. A tehénistállók megtekintése közben elismeréssel szóltak az állami gazda­ság gyönyörű, jól fejlett teheneiről és a hatalmas tenyész-apaállatokról, csu­pán azt nem helyeselték, hogy itt két­szer fejik a teheneket. — Ez a hiba úgy látszik nemcsak a tcrmclöcsoporloknál, de maguknál is megvan — állapította meg J. J. Fe- dovko, a kárpát-ukrajnai „Sztálin" kol hoz kiváló fejőnője. Javasolta, hogy az állami gazdaság dolgozói is vezessék be a napi négyszeri feijést, mert ezál­tal. új sikert érhetnek el a tej'hozam növelésében. A néhány hónap múlva már a tejelő fiatal marhákat külön istállóban tart­ják a gazdaságban. Az istállóban azon­ban túl közel vannak egymáshoz a fiatal tehenek. így nem tudnak kényel­mesen feküdni — állapítottak meg a küldöttek. Miközben egyik helyről a másikba mentek a küldöttek, több dol­gozó asszony csatlakozott hozzájuk, kis gyermekükkel a karjukon. Roza­nova, növénytermelési brigádvezetö, a szocialista munka hőse, akit a do­hánytermesztésben elért kiváló eredmé nyéért kétszer tüntettek ki Lenin-rend- del, kedvesen belekarolt az asszonyok­ba. Hol egyiküktől, hol másikuktól vette át a karonülő gyermeket és vitte jó darabon. Elbeszélgetett az asszo­nyokkal a házimunkáról. Helytelenítet­te, hogy az állami gazdaságban nincs állandó gyermekotthon. A tehentörzsfenyészet megtekintése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága szeptember 25-én közölte, hogy a koreai néphadsereg alakula­tai, a kínai népi önkéntesekkel együtt, valamennyi fronton vissza­verték az amerikai és angol inter­venciósok, valamint a Li Szfa-Man- iéle csapatok heves támadásait. Mind emberben, mind hadianyagban nagy veszteségeket okoztak az ellenség­nek. A középső és a nyugati arcvo- nalszakaszon a koreai és a kínai népi önkéntesek sikeresen visszaverték a 2. amerikai hadosztály, valamint a talanul rámutatott, hogy Kim Ir-Szen főparancsnok és Peng Tefh-Huai pa­rancsnok Ridgwayhez intézett szeptem­ber 24-i üzenetében ismét elvetette a fegyverszüneti tárgyalások folytatása úgynevezett feltételeinek kérdését es hogy a másik fél főparancsnokának nem lett volna szabad Összekötő tiszt­jeit olyan álláspont fenntartására uta­sítania. amelyet parancsnckaink elve­tettek. A másik fél főparancsnoka csak azért adott ilyen utasítást, hogy ösz- szekötő tisztjei elkerüljék az egyenes válaszadást. Csang Csun-Szan ezredes kijelentet­te végül, mivel a másik fél még mindig nem nyilvánít véleményt arról a ja­vaslatunkról. hogy a két fél küldött­ségei szeptember 26-án 10 órakor hi­vatalosan folytassák a keszoni fegy­verszüneti tárgyalásokat, .semmi szük­ség nincs folytatni az összekötő tisz­vevőjét letartóztatták és börtönbe ve­tették. a. parasztok azogban továbbra is kézben tartják az elfoglalt földeket. Három parasztot, aki résztvett a Corsini hercegek Pisa környékén uga­ron fekvő földjeinek: felosztásáért küzdő mozgalomban, az éjjel orvul meggyilkoltak. Két áldozat a paraszt, bérlők szakszervezeti vezetője volt. Akkor lőtték le őket, midőn vissza­tértek egy parasztgyülésröí. A har­madik meggyilkolt áldozat ugyancsak a mezőgazdasági dolgozók szakszerve­zetének volt tevékeny tagja. után a juhállományt nézték meg a küldöttek. Megállapították, hogy jó munkát végeznek az állami gazdaság juhtenyósztői. Erdélyi János juhte­nyésztést előadó elmondta, hogy az idén már 2500 juhot termékenyítettek meg mesterségesen. — Ez a helyes út — állapították meg a küldöttek — csak minél bátrab ban kell ezen az úton előrehaladni. A gazdaság megtekintése után az ál­lami gazdaság dolgozói megbeszélésre ültek össze a küldöttekkel. A küldöt­tek az állami gazdaság dolgozóinak kérdésére részletesen beszámoltak a kolhozok, a szovhozok brigádszervezé- séről. Elmondták, hogyan takarmá- nyozzák és gondozzák az állatokat, milyen eredményeket érnek el az ön­tözéssel és hogyan dolgoznak az öntö­ző-brigádok. Beszéltek arról a nagysze­rű verseny lendületről is, amellyel a szovhozok brigádjai, munkacsapatai harcolnak az állami tervük maradékta­lan teljesítéséért. — Az év elején a brigádok verseny­re keltek egymással az állami tarvek teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért — mondotta Naszonova, a küldöttség tag­ja. De nemcsak a brigádok versenyez­nek a brigádokkal, hanem a munkacsa­patok is a munkacsapatokkal és ezen túl egyik szovhoz a másikkal. A bri­gádok vezetői a felbontott tervek alap­ján naponta megkapják a következő napi feladatot. Az eredményeket na­ponta értékelik s a szocialista verseny­ben született újabb és újabb munka- hőstettekről nyomban beszámolnak a falitáblák is. Végül Szvacsenko, a csoport vezető­je ismertette azokat a sikereket, me­lyeket a szovjet kolhozok és szovho­zok a legújabb termelési módszerek­kel elértek. Elmondotta, hogy a leg­megfelelőbb növényfajták alkalmazá­sával, a mélyszántás' és keresztsorve tés tökéletesítésével hektáronként 60— 70 mázsa gabonatermés is előfordult az idén. — Az elvtársaknak ts azt tanácso­lom — mondotta - , ne elégedjenek meg az elért eredményekkel, hanem az adott viszonyok között legmegfelelőbb növény- és állatfajták kikísérletezésé­vel törjenek új sikerekre, még maga­sabb terméshozamok elérésére. Az értekezlet végén az állami gazda­ság dolgozói ajándékokkal halmozták el a szeretett vendégeket. 2. és a 6. Lí Srin-Man-féle hadosztály heves támadásait, amelyeket 70 pán­célos, továbbá légierő és tüzérség támogatásával indítottak, hogy áttör­jék a néphadsereg védelmi vonalát. Az ellenség nagy emberveszteségeket szenvedett. A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek nagy hadizsák­mányt ejtettek. A 2, amerikai hadosztály 38. ezre­dének 40 katonája, élén egy hadnagy- gyal, önként megadta magát a nép­hadseregnek, mert — mint kijelentet­te — határozottan elítéli a Koreában folyó agresszív háborút. tok értekezletét. Javasolta ezért, hogy szakítsák azt félbe addig, amíg a má­sik fél nem válaszol javaslatunkra. Kinney ezredes beleegyezett az érte­kezlet félbeszakításába, hogy megvárja fölöttes hatóságainak utasítását. A fitofasiszta rendszer olyan nyomorba döntötte országunk dolgo­zóit, olyan hallatlan terrort, munkanél­küliséget, éhséget és gazdasági züllést zúdított, a népre, amilyenre még a háborúelőtti Jugoszlávia legnehezebb éveiben, sőt miig a háború alatt sem volt példa. Jugoszlávia városaiban és falvaiban ma a munkanélküliek százai lézenge­nek. így például Macedóniában egyik napról a másikra minden indokolás nélkül 3.762 munkást bocsátottak el. Ezek a dolgozók sehol nem kapnak munkát. Hogy miképpen történik az elbocsá­tás, ázt a következő példa is mutat­ja: a Béla Palánka pályafennlartás nyolcadik szektorán nemrégiben elbo­csátottak három olyan munkást, aki már 15—20 év óta do!goz;k a vasútnál. Mind a hármat azért küldték el, mert egészségügyi vizsgálatra mentek, hogy olyan munkát kapjanak, amely megfe­lel egészségi állapotuknak. Ez világos bizonyíték, hogyan bánnak a titoisták a betegekkel cs a legyengült öreg munkásokkal. Nem ritkák az olyan esetek. amikor a titoisták közvetlenül a nyug­díjazás előtt bocsátják el a munkáso­kat és alkalmazottakat. Ez történt pél­A Szovjetunió állami kölcsöne! fontos kiegészítő forrásai a költségve, tésnek. Elősegítik a népgazdaság to­vábbfejlesztését, a szovjet nép jólé­tének és kultúrájának növelését, a szovjet haza megerősödését. Biztosít­ják a kommunizmus építkezéseinek újabb győzelmeit és a béke megszi­lárdítását. A z első háborúufAni ötéves terv * *• végrehajtása után került sor a Szovjetunióban az „Állami Népgazda­ságfejlesztési Kölcsön“ jegyzésére. A Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs veze­tésével a szovjet nép sikeresen haj­totta végre tervét. Csodálatosak ezek az eredmények! A szovjet emberek négy év és három hónap alatt, tehát határidő élőtt tel. jesítették a tervi éta datokat. A szov­jet ipaT 1950-ben már 73 százalékkal termelt többet, mint 1940-ben, holott a terv csak 48 százalékos emelkedést irányzott elő Megnövekedtek és még jobban megerősödtek a kolhozgazda­ságok, s ennek eredményeképpen 1950-ben már 5 és félmillió mázsával termett több gabona, mint 1940-ben. A nemzett jövedelem 1950-ben az 1940. évihez viszonyítva az elöirány. zott 38 százalék helyett 64 százalék­kal emelkedett. Ennek a nemzeti jö­vedelemnek 74 százalékát a szovjet állam a dolgozók személyes anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésé­re fordította, a fennmaradó részt pe­dig az állami szükségletek fedezésére, a kolhozok és szövetkezetek fejlesz­tésére használták fel. A népgazdaság beruházási tervét 22 százalékkal túl­teljesítettük. 1947. végén végrehajtot­tuk a pénzrelormot, a közellátásban megszüntettük a jegyrendszert és a tervidőszak alatt háromszor szállítot­tuk le a közszükségleti cikkek árát. Mindennek természetesen az lett az eredménye, hogy nagymértékben emelkedtek a reálbérek, s a parasz­tok is olcsóbban jutnak áruhoz. A munkások és tisztviselők keresete, va­lamint a parasztok jövedelme 1950- ben 1940-hez viszonyítva 62 százalék­kal emelkedett. Városokban és mun­kástelepeken 100 millió négyzetméter­nyi területen építettünk új házakat vagy állítottunk helyre romos épüle­teket, falvakban 2 millió 700 ezer la­kóházat építettünk. 1/ apitalista országokba^ a nemze- tt jövedelemnek több, mint a felét a lakosság elenyészően kis cso­portja: a tőkések vágják zsebre. A lá­zas iramú háborús előkészületek miatt a végletekig fokozzák a haditer­melést, ugyanakkor a polgári szük­ségletekre dolgozó . ipar valósággal összezsugorodik. Ennek következté­ben rohamosan emelkednek az árak, csökkennek a reálbérek, nőnek az adóterhek, s a dolgozó tömegek el. nyomorodá=a egyre katasztrofálisabb arányokat ölt. Ugyanakkor óriási ará­nyokban növekednék a monopolisták nyereségei, fokozódik a dolgozók ki­zsákmányolása. a. kapitalista orszá­gok költségvetési összegeinek orosz­lánrészét háborús előkészületekre for­dítják, fgy például az Egyesült Álla­mok katonai kiadásai az 1951—52-es költségvetési évben jóval meghalad­ják az állami költségvetés kiadási előirányzatának négyötödét. Az állami költségvetések csak a dául Siroki Brijégén is, ahol azért bocsátották el egy alkalmazottat 33 évi szolgálat után, mert 50 éves fele­sége nem akart úgynevezett „önkéntes frontmunkára" rhenni. A titoisták ugyanígy kímélet nélkül elbocsátják a várandós asszonyokat is, akiket terhességük miatt nem dolgoz­tathatnak. Így például Versccen a .„munkástanács“ az üzeni igazgatójával egyetértésben elbocsátott több jövendő anyát. Többször előfordult az állami együttesben is, hogy a titoisták a ter­hesség hatodik hónapjában lévő nőket küldték el, sót elvették az élelmiszer­jegyeiket is. Ilyen esetek történlek a ,-Kuzman Josifovski" textilüzemben, a bánáti állami birtokokon és sok más üzemben is. Azonban semmiféle terror, elbocsá­tás cs törvénytelenség nem törheti meg Jugoszlávia dolgozóinak harcát a tr tofasiszta rendszer ellen. Az ellenállás mindjobban erősödik és egyre szerve­zettebb jelleget ölt A bori bányában például több, mint 1.160 munkás nem írta alá a rabmunkára kötelező tito- ista ^munkaegyezmóny"-t. Deszpoto- váeor. a titoista pribékek letartóztattak és börtönbe vetettek 10 munkást, mert ellenszegültek a „munkaegyezmény" aláírásának. Leszkovácon a titoisták Szovjetunióban és a népi demokra­tikus országokban szolgálják a békés építőmunkát, a népgazdaság és a kultúra felvirágzását, a nép anyagi jólétének állandó emelkedését. A szovjet költségvetés jellemző sa-' játoss-ága, hogy kiadási tételeit fő­ként a szocialista gazdaságból szár­mazó bevételekből fedezik. Ezeknek a bevételeknek a részaránya az 1951. évi költségvetésben 80 százalékos. A másik fontos bevételi forrás az az összeg, amelyet a dolgozók az önkén­tességi elv alapján kölcsön szoktak adni az államnak. Az államkölcsönök olyan kiegészítő erőforrások, amelye­ket a költségvetésen keresztül a nép­gazdaság továbbfejlesztésére és kul. turá'Iis építkezésre fordítanak. Az 1946—1950. években a költségvetés­ből 708.1 milliárd rubelt folyósítottak a népgazdaság fejlesztéséire, népjóléti és kulturális célokra pedig 524.5 mil­liárd rubelt költöttek. Ezekben az években a szovjet emberek kb. 130 milliárd rubelt adtak kölcsön saját államuknak. TWÍlnt látható tehát, a szovjet á5i- lamkölcsönök igen nagy sze­repet játszanak az ország gazdasági és politikai életében, a szovjet em­berek már jól tudják ezt, s ez az oka annak, hogy a kői csőn jegyzés min­denkor az egész szovjet nép lelkes, hazafias tüntetésévé alakul át. Olyan demonstráció ez, amely megmutatja az egész viliágnak a szovjet nép ál­dozatkészségét, lángoló hazaszere te. tét, hűségét és ragaszkodását a Bol­sevik Párt, a szovjet kormány és a nagy SztáLin iránt. A kapitalista országokban az álfam- kölcsönök súlyos teherként nehezed­nek a dolgozók vállaira. Kizsákmá­nyoló jellegűek, így tehát a burzsoá­zia meggazdagodásának forrásai. Ezek­ben az országokban a lakosság jó­módú része bocsátja ki a kölcsönö­ket. A tőkésekből álló rablóbanda le­vágja a kölcsönök szelvényeit és ha­talmas jövedelemhez jut. A dolgozók nem érdekeltek azokban a célokban, amelyek miatt a kapitalista államok kormányai kibocsátják a kölcsönö­ket. A mi államiké 1 cs öneink újabb anyagi erőforrást jelentenek a gazdasági, népjóléti és kulturális emelkedéshez, s ugyanakkor nyere­mények formájában jövedelmeznek is a kötvénytulajdonosoknak. A háború- utáni ötéves tervidőszak alatt körül­belül 17 milliárd rubelt Űzettek ki nyereményekben. A legutóbbi, 1951-ben kibocsátott állami kölcsön újabb hozzájárulást jelentett a kommunizmus építéséhez. Azok az összegek amelyeken köl. cs-önkötvényeket vásároltak a szovjet emberek, siettetik a kujbisevi és sztá­lingrádi volgai erőmű, a kahovkai, dnyeperi vizderőmű, a Turkmén Fő­csatorna, a délukrajnai és északkrimá csatornák, valamint a volga—doni ha­józható csatorna gigantikus építkezé­sének befejezését. A háborúutáni ötéves terv nagy győzelmein fellelkesült szov­jet nép lelkesen fogadta idén is sze­retett államának felhívását, s szerte az egész hazában lángolj hazaszere­tetüket bizonyították be ismét a szov. jet embereik 20 munkást tartóztattak le, akik eluta­sították a „munkaegyezmény” aláírá­sa. Ezekkel a letartóztatásokkal akar­ják megfélemlíteni a titoisták a mun­kásokat, így próbálnak gátat vetni a jugoszláv dolgozóik felszabadító harcá­nak. A jugoszláv hazafiakat azonban már semmivel nem lehet többé megfé­lemlíteni és visszatartani a harctól, amely mind tevékenyebb és élesebb lesz. A munkások súlyos csapásokat mernek a titoisták hadigazdaságára. így például Bclgrádban a katonai épít­kezési vállalatnál elégették a legfonto­sabb szerszámokat, a „Grmccs“ válla­latnál robbantást idéztek elő. A szabo­tázs mialt a munkát bizonyos időre szüneteltetni kelleti. A német megszállók ellen vívott el­keseredett népfelszabadító harcban szerzett tapasztalatok megtanították a mptömegeket, hogy az ellenséges kato­nai objektumok elleni akciókkal jelen­tős csapást lehet mérni az ellenségre és hogy ezeknek az akcióknak min­denkor nagy mozgósító jelentőségük van. Éppen ezért a jugoszláv hős ha­zafiak még elszánt abban folytatják a harcot, hogy felszabadítsák nz orszá­got a Tito-banda fasiszta rémuralma alól. Hies Moincsil». Mm ay összekitötisztrei »eltagadták a fegyverszüneti tárgyalások szeptember 2S-ra javasolt lo’ytatását 30.000 hektár ugaron leivé Róma-hétnyéki nagybirtokosi léidet elfsglaltak a nincstelen parasztok 0 koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése Növekedik a dolgozók ellenállása Jugoszláviában

Next

/
Thumbnails
Contents