Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-26 / 224. szám
Vi LAC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAI SZAMBÁN t A Morfot racaSgauiaságl küldöttség harmadik esoportjá- A korral fegyverszüneti bizottság 5s nak útja (2. o.) ssekötő Ose(2. o.) — A Ganz Vágón tisztjeinek tárgyalása dolgozóinak levele Rákosi elvtársihoz (3. o.) — Tíz évvel ezeifttt történt (3, o.) — Mi lett Schmidt János 50 forintjából? (3.0.) — A kozárrolslényl népnevelők 34 áj belépőt hoztak a termelőesoportba (3. o.) ~~ A Bolgár Honvéd Művészegyüttes vendégszereplése Pécsett (4. o.) AZ MDI P\ B A1 R A N V A ME í CYE 1 PÄRTBI ZOTTIÄCÄNAK LAPJ A Vili. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM ARA SO FILLER SZERDA, 15)61 SZEPTEMBER 2« Fokozzák munkáinkat békebizolfságaink Vasárnap, megyénk járásainak nagyöbb helyiségeiben békegyűlésre ültek össze a falu dolgozói, Néhány évvel ezelőtt még ismeretlenek voltak az ilyen gyűlések. Ma egyszerű falvak rendszeres összejöveteleivé válik, mert mindig többen és mindig tisztábban látják a békemozgalom jelentőségét, értelmét Az első aláírásgyűjtésnél megyénkben is számos olyan kijelentéssel találkoztunk: „Mi értelme van tintával és tollal hadakozni a fegyverek el. len?“ De megváltozott a véleményük, amikor látták, hogy a donye. ci bányász és a párisi tudós, a pekingi szövőnő és a szicíliai paraszt az ózdi vasas és a koreai hadsereg * hős katonái, egyszóval az egész világ minden becsületes embere küzd S a békéért A vasárnapi béke falugyűléseken sokkal többen vettek részt, mint ed. dig. Ez a tény a falusi békebizoít- ságok munkájának javulását jelenti. Azt, hogy békebizottságaink egy. re tisztábban látják maguk előtt hogy mit jelent abban a faluban is a békemozgalom kiszélesítése, minden becsületes ember aktív bevonása, mozgósítása a béke megvédésére. Mágocs községben már hat ilyen békebizottság működik. A vasárnapi békegyülésre még azok a dolgozó parasztok is elmentek, akiket eddig serül yen gyűlésen nem lehetett látni. Miért? _ Azért, mert a béke- bizottság tagjai, nem kampányfeladatként kezelik a béke kérdését hanem úgy, mint elsőrangú feladatot. Az országos eredményeink mellett helyi érvekkel is agitálnak, hogy miért szükséges a béke megvédése. A fejlődés sok területen lemérhető Mágocson is. A felszabadulás óta már 130 dolgozó paraszt került ki fdelősebb beosztásba, katonatisztnek, pártfunkcióba, iskolákba és egyéb helyekre. Emellett természetesen elmondják orszá. gunk fejlődését is. Azt, hogy eddig már 48 községünk, 38 tanyaközpont, 18 gépállomás és hat állami gazdaság kapott új bekötőutat. Hatvanöt állami gazdaságba, 47 tszcs- be, 100 gépállomásra, 175 községbe pedig az elmúlt egy esztendő alatt villanyt vezettünk be. Ilyen konkrét adatokkal agitálnak a mágócai békebizottsági tagok és ezért jár munkájuk eredménnyel. A békemozgalom kiszélesítéséhez nem elegendő csupán az eredményeink ismertetése. Dolgozóink is látják azt, hogy országunk, a városok, falvak napról.napra épül- nek ós szépülnek. Tudják azt is, ( hogy belső ellenségeink _ mindent elkövetnek azért, hogy fejlődésünk és a békeharcunk elé akadályokat gördítsenek. A békebizottsági tagok feladatai közé tartozik tehát az ellenség — a kulákok — elleni harc fokozása is. Mágocson a békebí- zottságí tagok nem engednek teret az ellenségnek. Leleplezték a csecsemőotthon védőnőjét is, aki igyekezett lebeszélni „ dolgozó parasztasszonyokat arról, hogy gyerekeiket bevigyék a csecsemőotthonba, „mert ott nem gondozzák őket és előbb-utóbb tönkre mennek“. Az ellenség igyekszik olyan helyeken beépülni, ahol nem ismerik. Nyers Jenő kulák, azelőtt Mágocson szi_ polyozta a dolgozó parasztokat, Somogy megye egyik állami gazdaságába furakodott be, ahol, mint ag- ronómus végezte a romboló munká. ját. A békeoizottság mikor megtudta, hogy hova helyezkedett el a kulák, azonnal értesítette az állami gazdaság vezetőségét és azóta már el is távolították a gazdaságból. Nem lehet kétséges, hogy ahol így dolgoznak a békebizottságok, mint Mágocson, ott az egész falu dolgozó népe egy emberként felsorakozik a békeharc fokozása érdekében. Megyénkben vannak azonban olyan Dékebizottságaink is, amelyek még mindig nem tudják, hogyan fogjanak hozzá a békeharc kiszélesítéséhez. Még mindig csak „utasításokat" várnak a felsőbb szervektől és, ha azok „nem adnak" rendszeresen tájékoztatást, akkor egyszerűen nem tudják, hogy mihez kezdjenek. így van ez Sely. lyén is, ahol csak papíron szere, pel a békebizóttság. A sellyei békebizottság tagjai pihenőt tartanak, megelégszenek az eddig elért eredményeikkel. Pedig erre egyáltalán nincs okuk. Nincs, mert az ellenség mindig veszettebb módszerekhez folyamodik, a béke esküdt ellenségei. ismét lángokba akarják borítani a világot Ahogy növekednek eredménye. Ink, úgy nő a békebizottságok feladata is. Nem könnyű dolog lépést tartani a dolgozó nép egyre növekvő tevékeny békeszeretetével — és a békebizottságaink egy része még mindig nem tud ezzel lépést tartant A sellyei békebizottsági tagok — és a többi békebizottságok, ahol ugyancsak psifcíron szerepel a bizottság munkája — kövessék a má- gocsiak példáját Beszélgessenek el a dolgozókkal az ötéves tervünkről, annak hatalmas alkotásairól. Ez lehetőséget nyújt ahhoz, hogy feüvilágosító munkájuk során megszabaduljanak a semmitmondó általános frázisoktól, hogy alapos és konkrét agitációjuk során még Inkább mozgósítani tudják az embereket — legszentebb ügyünk, a béke ügyének megvédésére, az előttünk álló feladatok maradéktalan végrehajtására. Miért jó a begyűjtés eredménye Kisnyárádon és miért nem jó Máj son? A begyűjtési verseny eredménye A gabowdbegyűjléri veTseoyheu _ Arátok versenyeredménye nem váhoés »* **yM iÄJ‘A*ok begyűjtési >redtnényei úgyszólván semmit nem »ladtak el««. Ez azt mutatja, hogy i járási és községi tanácsok még min- fie n«m tartják döntő feladatuknak a 'abom»begyűjtés maraóSSr'.athm telje rftéeét. A Járások verzenyállá« a kó- retkexő: 1 pécsi Járás, I mohácsi járás, j siklósi Járás, 4. villányi Járás, 6. péesváradl járás, 6. szigetvári Járás 7. komlói Járás, 8. sásdl já- ’ rás, 9. sellyei Járás. X kukorica begyűjtésében a teg- «api sorrend alaposan megváltozott, felcserélődlek a járások helyezései és , versenyben n legifjabb jelenlés sze- -inl « következő sorrend alakult ki: 1. komlói Járás, 2- Pé«v«r»d| Járás. 3. villányi járás, 4. sásdl .járás 5. siklósi járás fi. sellyei járás 7 szigetvári járás, 8, mohácsi járás, 9. pécsi Járás. A' napraforgó- és bnrgonyabegyüj- tésben az első helyet a mohácsi járás tartja, míg a második a pécsváradi járás. A járások sorrendje a napraforgó-begyűjtésben a kővetkező: S. siklósi járás, 4. szigetvári Járás, 5. sellyei járás, 8. pécsi Járás, 7. villányi járás, 8. komlói járás, 9. sásdl Járás. A burgonyabegyfijlésben: 8. villányi járás, 4. siklóst Járás, 5. szigetvári járás, fi. sásdl járás, 7- aellyel járás, 8. komlói járás, 9. pécsi Járás. A gabonabegyűjlésben élenjáró pí- c®1 járás a kukorica és a burgonyabe- Syüjtésben a járások között a legutolsó, míg a hapraforgőbegyüj'ésben ® hatodik helyei foglalja el. Erősíteni kell a pécsi járásnak, de a többinek is, hogy a gabonabegyüj'és mel- flt a kspáanövénvek begyűjtése is sikeres legye— A mohácsi járás okulva a gabona- begyűjtés tapasztalatain, már előre gondoskodott a kukorica, burgonya és a napra!orgóbegyüjtée «ikerérőL Felbontotta a járás tervét községenként és kiadta a tanácsoknak. Kisnyárid taraácsa 18-án kapta meg a község tervét, melyben az előirányzat 329 mázsa kukorica, 250 mázsa burgonya és 296 mázsa napraforgó. A tanácson kiszámították, hogy egy holdra mennyi csík az előírt mennyiségből. Ezeket az adatokat tóadták a népise velőknek akfk csütörtökön reggel kimentek a dolgozókhoz és mindenkinek pontosan megmondták mennyi lesz a beadási kötelezettsége. így minden dolgozó paraszt tisztán látja, hogy mennyi terményre köthet szállítási szerződést, mert már meg lehet állapítani, hogy milyen lösz s termés. A népnevelők elmondják, hogy minden mázsa szerződéses kukorica után 10 forint felárat fizet ki a főld- mfl vés szövetkezet, ezenkívül minden mázsa után 35 forint értékű bakancs és pamutéra utalványt kap a ez érződő. A fó nép nevelő munka eredménye, hogy a község napraforgótermésének teljes mennyiségére azálíltáei szérződért kötöttek a dolgozók. A község C-terve kukoricából 171 mázsa. Ezt túlteljesítették éa inár 280 mázsára kötöttek a dolgozó parasztok szállítási szerződést. Gilbert István DfSZyng és Schvsrchkopi Adóm háromholdas dolgozó paraszt, pártonbfviPí népnevelő 120 mázsa kukoricára köttettek szállítási szerződést. Mezei Mihály tszcs-tag és Kiss József népnevelők 60 mázsa kukorica szállítási szerződést hoztak be a dolgozó parasztoktól. A kisnyárádi dolgozó parasztok tudják, hogy a jó beadással segítik állattenyésztési tervünk sikeres megvalósítását, de emellett saját maguknak is hasznot biztosítanak. A népnevelők jó munkája nyomán az egész község azon van, hogy a kukorica- begyűjtésben is legalább olyan, eredményt érjenek el, mint a gabonabe- gyftjfósben, amelyben 123 százalékos az eredményük. Majs község is a mohácsi járásban van, tehát éppen úgy, mint Kis- nváródnak, nekik is leküldte a járási tanács a felbontott tervet. Vasárnap délelőtt a tömegszervezetek vezetői összejöttek a tanácsnál éa vállalást tettek, hogy mindegyik tőmegszervezet 20—20 mázsára köttet szállítási szerződést. A kukoricaszállitási szerződéskötés eredménye azonban vasárnap délután mindössze 25 mázsa. Miért van ez? Az elmaradás oka az, hogy a kukoricám állítási szerződéskötést csak plakátokon keresztül népszerűsítik, nem vonják be ebbe a munkába a népnevelőket. Mennyivel. jobb lett volna és biztosan az eredmény is mást mutatna, ha a fömegszervezetek vezetőm kívül az összes népnevelők résztvesxnek a vasárnapi gyűlésen. Közösen megtárgyalhatták volna a szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat, mint azt a kisnyárádi népnevelők tették. A község tervét fel kellett volna bontaná minden egyes gazdára. így a népnevelők világos magyarázatot tudnak adni, sokkal jobban meg tudják értetni a dolgozó parasztokkal, hogy mindenki a saját érdekében cselekszik, ha felesleges terményére szállítási szerződést kőt. Nagyon sokat segítene a községen, ha a napraiorgóbeadásban ' élenjáró dolgozó parasztokat is , bevonnák a népnevelő munkába, mint Neuman István hatholdas dolgozó parasztot, aki hat mázsa 19 kilót, Németh Károlyt, aki nyolc mér zsa 47 kilót, Papp Lajost, aki 12 mázsa 49 kfiót, Gergely Istvánt, aki 17 mázsa 80 kilót adott be. Sokáig lehetne sorolni azokat a dolgozó parasztokat, akik megértették a begyűjtés fontosságát és a sajál példájukkal t* meggyőznék dolgozó társaikat a szerződéskötés előnyeiről. Majsá dolgozó parasztok! Tanuljatok a kisnyárádiak példáján, kössetek szállítási szerződést, adjátok be feukoricafeleelegeieket! Örült a Karancsi-család a nyereménynek Érdemes volt tervkölcsönt jegyezni! — mondja nagy örömmel Karancsi Vincémé férjének. — Alighanem szerencsénk le«z papa a tervkőlcsönnel. Nemhiába mondták a népnevelők, amikor a tervkölcsönt jegyeztük, hogy kamatossá visszafizeti az állam nekünk a jegyzett kölcsönünket. Nézd csak, ftt az újság és a kötvény, nézd meg, hasonlítsd össze, majd meglátod, hogy nyertünk — nyújtotta férjének az újságot és a kötvényt. Én éppen hazafelé tartottam és amfat meghallottam Karancsiné lel- k end érését, bementem éa megkérdeztem, hogy minek örülnek. — Éppen jó, hogy főtt! — mondja Karamcsi mama. — Nézd már meg Mariskám, lányom. Nyert a kötvényünk. Az bizony. Százforintos kötvényre nyertünk 200 forintot. Éa sem akartam először hinni a szememnek, de hát ftt az élő bizonyíték, összehasonlítottam az újságban és a kötvényen lévő számot, hát egyezett. Ilyen szerencse. Pont a dupláját nyertük. Bezzeg Karancsi papa se hitte volna, hogy 73 éves korában megéri azt, hogy nyer. ' így őrült a Karancsi család a nyereménynek. Örömmel újságolta már nap Karancsi néni a faJnbao: „Nyertünk, százforintos kötvényre 200 forint off" Veri PáSné «tjtófeWös, Pécsbe gota. C-JEGYRE ISO KILÓ „Ne felejtse kiírni a táblára: Elsőnek teljesített Horváth György 150 százalékra A himeehézl mdoffl előtt sok koasj SÍI. A molnárok gyorsan őrlik a gaz. dák búzáját és viszik ki a kocsira a lisztet Horváth György erdősmároki délszláv dolgozó paraszt is behozta őrletni a búzáját. Horváth György már nem fiatal ember: közel jár a hetvenhez, de nem engedi, hogy a molnár vigye kocsijára á lisztet. — Majd én — mondja és vállára dobja a zsákot éa beemeli a kocsiba, majd magyarázkodva mondja a molnárnak: — Tudja ez az « liszt, amit a C jegyre leadott gabona után őrlettem. 164 kilói Ennyi lisztem lejadagon leiül még sosem volt. Tudja 19 évig cselédkedtem, ttt Himesházán Is voltam Pál József lőldesúr uradalmán. 40 koronáért és mindössze 16 mázsa terményért dolgoztatott egész éven keresztül. Ebben a 16 mázsában aztán volt mindenféle, csak búza volt kevés. — A gyerek odahaza meg sok volt. Felült a kocsira és onnan szólt még viseza. — Most Is van gyerek sok, unokám már őt van. Azokat vendégelem meg ebből a lisztből, kaláccsal. Büszkén ült a kocsin és csakúgy porzott utána az út. Tizenöt perc sem telt bele és már odahaza volt. * Horváth György szereti tudni, mi történik a faluban. Nem is maradna e! egy falugyűlésről sem. Most is, hogy jött a malomból eszébe jutott, hogy estére gyűlés lesz. Amint kifogta a lovakat, lerakta a lisztet a kocsiról, bekiáltott a feleségének. — Palunapra megyek, ha Visszajövök, akkor vacsorázom. Ä kuítúrházbör, mér megkezdődött a gyűlés. — Alaposan neki kdl lógnunk, hogy le ne maradjunk a klsnyárádtak mögött a begyűjtési versenyben — fejezte be beszédét éppen Csuhát Miklós, a párttitkár élv társ, mák or Horváth György belépett. Sok hozzászól* Jelentkezett, köztök Horváth György öccse is, «ki versenyre hívta ki bátyját. — Vállalom, hogy elsőnek teljesítem burgonya- és kukoricabeadási kötelezettségemet — mondotta. Horváth György váleszni esek eny_ nyit mondott: — Majd meglátjuk! Másnap még a kakas sem kukorékolt, amikor felkelt. Az óra hármat ütött, amikor már a falu szélén fordult be a krumpliföldre. — Nem hagyom, hogy megelőzzön! — mondogatta magában, miközben szedte « krumplit. Nem is állta meg szó nélkül, oda-oda szólt feleségének:-- Még tíz kiló is akad egy tő alatt... Ez aztán a termésI A nap delelő felé járt, amikorra befejezték a szedést. Megteltek a zsákok és Horváth György már indult ta felrakva a. kocsira a krumpttvot teH zsákokat. Egyenesen. * termény rak tárba hajtott. Utközben egyre nézett jobbra- balra: jön-e az „őcskös“. A lsét fekete csikóra is szinte átragadt a tü- felmetíenség. Majd kivitték a kerítést — oly gyorsan fordultak be a termény raktár udvarára. — Hozott-e már krumplit valakit —> kiáltotta messziről az átvevőnek Horváth György, aki a kútnál foglalatoskodott. — Nem hozott még senkii — Talán maga azt hozottf — Azt — mondta Horváth György és már rakta is le a kocsiról. Gondolatban pedig arra is gondolt, hogy ezzel a pár mázsa krumplival is azt segíti eló, hogy minél előbb felépüljön Erdősmárokon az új kultúr. ház, meg a bekötőút. A teményfelvásárló lemérte és beírta Horváth György könyvébe: „C- jegyre 150 kiló“. Horváth György már az utcáról szólt vissza. — Ne felejtse kiírni a táblára: „Elsőnek teljesített Horváth György 150 százalékra." Horváth Ibolya Üdvözlet a fcéfcefeeoyiijlésben élenjáró doigozó parasztoknak! KRASICS Krajim tízholdas (Sárok) 6 mázsa 1609 százalék NÉMETH GYÖRGY háromholdas (Kisasszonyfa) 5 mázsa 512 százalék SIMON JÓZSEF kettőholdas (Petteíid) 7 mázsa 671 százalék VAKARÓ JÓZSEF ötholdas (Aranyosgadány) 9 mázsa 550 százalék HAVASI GYULA tízholdas (Helcsfa) 13 mázsa 394 százalék KOVÁCS DEZSŐ tnásfclholdas (Mecsekalja) 19 mázsa 2188 százalék BÁLINT MIHÁLY ötholdzs (Aranyosgadány 9 mázsa 550 százalék NAGY KÁROLY hárómhofdss (Gvöngyfa) 400 százalék ROMOKI JÓZSEF kettőholdas (Bogdása) 402 százalék
